Kezdőlap Világ Oldal 19

Világ

Németország a felére csökkenti Ukrajna pénzügyi támogatását

8 milliárd euró helyett csak 4 milliárdot kap Ukrajna a német költségvetésből, melyről szerdán dönthetnek Berlinben. A korábbi költségvetést elmeszelte az alkotmánybíróság, mert nem felelt meg annak a törvénynek, mely az államadósság szisztematikus csökkentését írja elő.

A német ipar már a pandémia előtt elérte a csúcsteljesítményét, azóta csak keresi a helyét a globális gazdaságban. Mario Draghi jelentése az Európai Unió versenyképességéről arra mutatott rá, hogy a német autóipar lemaradt az elektromos autók fejlesztésében: ezért jelenhettek meg a Tesla és a kínai konkurencia járművei Európában.

“Németország Európa beteg embere”

Ezt a kifejezést még az ezredfordulón használta először egy Holger Schmieding nevű német közgazdász, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy struktúra váltásra lenne szükség Németországban, ha a globális versenyben meg akarja állni a helyét Európa legerősebb gazdasága. Jelenleg a német ipar kapacitásának 81%-át használja ki, ez pedig a legrosszabb eredmény az elmúlt harminc évben leszámítva a válság időszakokat. Persze minden relatív: Magyarországon az ipar kapacitás kihasználása mindössze 70%! A magyar gazdaság ezer szálon függ Németországtól, amellyel a külkereskedelem egynegyedét bonyolítjuk le. Magyarország – éppúgy mint Németország export orientált gazdaság márpedig a világkereskedelem gyengélkedik, és mindinkább kereskedelmi háborúk lassítják annak növekedését. A magyar gazdaság export kitettsége ugyanakkor állandóan nő: 2005- ben a GDP-hez viszonyítva ez 128% volt, tavaly már 157%.

Ennyit a magyar szuverenitásról, amelyről Orbán Viktor állandóan szaval, de a globális gazdaságban semmi értelme sincsen.

Ezért nevezték egy francia gazdasági fórumon a patriótákat idiótának, mert képtelenek olyan gazdasági tervet letenni az asztalra, amely megfelelne a globalizált gazdaság reális feltételeinek.

“Nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával”

Vance szenátort –  akit Trump alelnöknek jelölt – nem érdekli Ukrajna sorsa. A washingtoni kongresszusban ő szervezte meg azt a mozgalmat a republikánus pártban, amely blokkolta az amerikai támogatást Ukrajnának.

Trump oldotta meg a problémát miután katonai tanácsadói meggyőzték: ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor áttörhetik az oroszok a frontot, és elfoglalhatják Harkov városát. Ez nagy csapás lett volna Ukrajna harci moráljára.

Vance szenátor támogatja Orbán Ukrajna politikáját:

”az Európai Unió sok milliárd dolláros támogatást tart vissza Magyarországtól annak Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásai miatt. Ez nem jogrend, hanem Brüsszel és Berlin liberális imperializmusa.”

Maga Trump olyan tervet dolgozott ki katonai és diplomáciai szakértőivel, amelyekkel rávenné Ukrajnát a béketárgyalásokra. Zelenszkij ukrán elnök már közölte is, hogy a következő békekonferencián részt kellene vennie Oroszországnak is. Peszkov, Putyin szóvivője ironikusan gratulált a felismeréshez: nem lehet úgy békekonferenciát rendezni mint Svájcban, ahova az egyik harcoló felet, Oroszországot meg sem hívták.

Putyin változatlanul a területet békéért elvet vallja, és ezen az alapon hajlandó tárgyalni.

Ukrajna elutasítja ezt, de katonai ereje nem elegendő ahhoz, hogy kiszorítsa Oroszországot Ukrajnából. Szirszkij tábornok, az ukrán vezérkar főnöke erről állítólag tájékoztatta is Zelenszkij elnököt.

Szijjártó Lavrov szőrös kebelén

A sok bírálat ellenére a magyar külügyminiszter újra találkozott az ENSZ központjában Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.

A magyar külügyminiszter kijelentette:

”A Nyugat stratégiája kudarcot vallott. Ezért új stratégiára van szükség, mert hogyha nincsen megoldás a csatatéren, akkor annak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie.”

Putyin georgai embere, Bidzina Ivanisvili szerint

“az ukrajnai háború egy éven belül véget ér. Ha pedig Trump győz, akkor már januárban.”

Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz egy Ukrajna konferencián Churchill kastélyában Angliában, ahol Macron francia elnök kezdeményezésére megvitatják a rendezés lehetőségeit.

Sem a NATO-nak sem az Európai Uniónak nincsen rendezési terve, mind a két szervezet ragaszkodik ahhoz a fikcióhoz, hogy csak az orosz csapatok kivonása után lehet tárgyalni Oroszországgal noha mind Washingtonban mind Brüsszelben jól tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára tenné hatalmát sőt az életét is.

Biden megnevezte azt a feltételt, amely esetén visszaléphet a választástól

Joe Biden amerikai elnök elismerte, hogy egészségügyi problémák miatt visszaléphet az elnökválasztástól. Bidennek a BET csatornának adott interjújára hivatkozva részleteket mutatott be  a CBS News.

Arra a kérdésre, hogy mi késztetheti arra, hogy visszalépjen a választástól, az amerikai elnök azt válaszolta:

„Ha bármilyen egészségügyi problémám lenne, ha az orvosok hozzám fordultak volna, és azt mondták volna, hogy van ilyen vagy olyan problémája.”

Biden azt is mondta, hogy „súlyos hibát követett el a vita során”, ugyanakkor hozzátette, hogy amikor 2020-ban eredetileg indult, azt mondta, hogy „átmeneti jelölt” lesz.

„Azt hittem, elhagyhatom, átadhatom (a jelöltséget, a szerk.) valaki másnak. De nem számítottam arra, hogy minden ennyire, ennyire megosztott lesz” – mondta Biden.

Megjegyezte, hogy

„az egyetlen dolog, amit a kor hoz, az egy kis bölcsesség”.

„És úgy gondolom, hogy bebizonyítottam, hogy tudok valamit tenni az országért, annak ellenére, hogy azt mondták nekünk, hogy nem tudjuk megtenni. De még többet kell tenni, és ettől nem akarok meghátrálni.” – zárta válaszát Joe Biden.

Belebukik-e Hilarion budapesti orosz metropolita a szexuális zaklatási botrányba?

Az orosz ortodox egyház feje, Kirill pátriárka tombol a szexuális zaklatási ügy miatt – írja a Novaja Gazeta. Az ilyen kérdésekben Kirill pátriárka nem viccel: Párizs orosz ortodox érsekét Szibéria csücskébe, Magadanra száműzte. Ez várna Hilarion metropolitára is, aki mellett kiállt a magyarországi orosz ortodox  egyház.

Július 19-én ülésezik a Szent Szinodus, az orosz ortodox egyház legfőbb döntéshozó testülete. Hilarion metropolita szexuális zaklatási ügye állítólag szerepel a napirenden.

Miért van magyar útlevele a szexuális zaklatással gyanúsított orosz metropolitának?

A magyar kormány megtagadta a felvilágosítást azzal kapcsolatban, hogy Hilarion metropolita már három hónappal azután magyar útlevelet kapott, hogy Budapestre érkezett 2022 nyarán vagyis már Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. A metropolita megvásárolta a vácdukai kastélyt, melyet 1,67 milliárd forintért árultak. A 2000 négyzetméteres ingatlanban 14 szoba, ezenkívül borospince és edzőterem is van. Minderről Georgij Szuzuki 18 éves fiatalember számolt be, akit Hilarion metropolita szexuálisan zaklatott.

Georgij Szuzuki orosz-japán fiút körözi a magyar rendőrség, mert Hilarion metropolita szerint jelentős értékeket lopott el az orosz ortodox egyház magyarországi központjából illetve a kastélyból. Most az orosz ellenzéki Novaja Gazeta megírta, hogy valójában miről is van szó: az orosz-japán fiú Hilarion metropolita személyes “szolgálója” volt, amely finom körülírása egy sajátos kapcsolatnak a tekintélyes ortodox főpap és a fiatal fiú között. A Novaja Gazeta fotókat is közöl Georgij Szuzukiról amint Hilarion metropolita oldalán egyházi szertartásokon vesz részt.

Még kínosabb az, amit az ellenzéki lap Hilarion metropolita múltjáról ír:

a tekintélyes főpapnak egyáltalán nem ez az első ilyen szexuális zaklatási ügye.

Sőt főnöke, Kirill pátriárka épp azért helyezte Budapestre, hogy eltussolja a botrányt Oroszországban. Sokan meglepődtek azon, hogy Hilarion metropolitát Budapestre nevezték ki az orosz ortodox egyház vezetőjének hiszen Magyarországon nem él különösebben jelentős orosz ortodox közösség, a főpap pedig nagyon fontos ember volt az egyház központjában: a külügyminiszter tisztet töltötte be. Ezen a poszton épp Kirill pátriárkát követte, aki innen emelkedett azután az ortodox egyház élére Oroszországban.

Az orosz ortodox egyház és a KGB

Sztálin szétverte az egyházakat a Szovjetunióban, de amikor a náci Németország rátámadt az országra 1941 nyarán, akkor hirtelen felfedezte az orosz ortodox egyházat, és a pópák – a titkosszolgálat biztatására és valószínűleg hazaszeretettől vezéreltetve- körmeneteket szerveztek az általános mozgósításra és prédikációkkal támogatták a második honvédő háborút. Az ifjú Sztálin papneveldében tanult Tbilisziben, tisztában volt az egyház jelentőségével a nép gondolkodásában. Ezért hozzálátott az egyházak újjászervezéséhez – a maga módján: titkosszolgálati tisztek kezdtek papi szemináriumokba járni, majd hamarosan az egyház oszlopaivá váltak. Sztálin utódai folytatták ezt a tradíciót, Andropov KGB főnökként már a Vatikánban is be akart szervezni bíborosokat – sikertelenül.

Az orosz ortodox egyház viszont teljes mértékben a KGB ellenőrzése alá került: mind Kirill pátriárka mind Hilarion a titkosszolgálat magasrangú tisztje is.

Az orosz ortodox egyház ennek megfelelően be is tölti “hazafias” szerepét, és harcra lelkesíti az orosz katonákat az ukrán fronton. Ukrajna ortodox egyháza el is szakadt Moszkvától. Kirill pátriárkát emiatt az Európai Unió fel is akarta tenni a feketelistára. Ez azzal járt volna, hogy zárolják nyugaton maradt vagyonát, amely állítólag meghaladja az egymilliárd dollárt is.

Ekkor lépett közbe a “Békeangyal”, Orbán Viktor, aki megvétózta Kirill pátriárka büntetését mondván, hogy egyházi személyt nem érhet szankció. Brüsszel engedett, és Kirill pátriárka vagyona megmenekült.

A pátriárka magas egyházi kitüntetésekkel mondott köszönetet a „Békeangyalnak”.

Segít e most is Orbán Viktor a bajba jutott Hilarion metropolitának?

“Bár Orbán Viktor miniszterelnök barátja a metropolitának, de most olyan botrány van készülőben, amely miatt egy orosz ortodox püspöknek Párizsból a távol-keleti Magadanba kellett elbujdosnia”

– írja a Novaja Gazeta arra a kínos ügyre célozva amikor Gurij Salimov orosz ortodox püspök szexuális zaklatás miatt el kellett, hogy hagyja kellemes párizsi palotáját, és saját egyháza Szibéria legtávolabbi csücskébe száműzte. Hilarion metropolita kényelmes budapesti palotáját aligha cserélné fel szívesen hasonlóan távoli lakhellyel valahol Oroszország isten háta mögötti területén.

A korrupciót vizsgáló orosz tábornok rejtélyes halála

0

A 61 éves Magomed Handajev tábornok rejtélyes körülmények között villámgyorsan távozott az élők sorából noha nem a fronton szolgált: ő volt a hadügyminisztérium ellenőrző bizottságának a feje, aki felelős volt a korrupciós ügyek kivizsgálásáért is.

Csakhogy a legfontosabb korrupciós ügy jelenleg Timur Ivanov tábornoké, aki a hadügyminiszter egyik helyettese volt. Ő felelt a hadfelszerelésért, ahol Oroszországban hagyományosan óriási a korrupció. A probléma az volt, hogy Handajev tábornok Timur Ivanov beosztottjaként szolgált vagyis a saját főnökének kétes ügyeit kellett volna kivizsgálnia. Öngyilkos lett vagy meggyilkolták? Valószínűleg sohasem tudjuk meg. A hadügyminisztérium Moszkvában csak annyit közölt, hogy Magomed Handajev tábornok váratlanul elhunyt, temetésére szülőföldjén, Dagesztánban kerül sor.

Timur Ivanov hadügyminiszterhelyettest április 23-án tartóztatták le korrupció gyanújával. Már a Prigozsin lázadás egyik oka is az volt, hogy

az ukrajnai fronton harcoló katonák azt tapasztalták, hogy nem kapják meg a hadfelszerelést, mert a raktárakban számontartott fegyverkészlet egyáltalán nem egyezik meg a valóságos helyzettel.

Fejétől bűzlik a hal – mondogatták a lázadó katonák, akik Sojgu hadügyminiszter leváltását sürgették elsősorban.

Putyin miután megölette a lázadó Prigozsint, hozzá is látott a rendcsináláshoz a hadügyben: Sojgu helyett új minisztert nevezett ki, aki nem katona hanem a hadiipar vezetője, Andrej Belouszov. A hadügyminisztériumban pedig hullani kezdtek a fejek: májusban letartóztatták Jurij Kuznyecov tábornokot, a személyzeti főnököt, aki állítólag pénzért osztogatta a szolgálati helyeket és az előléptetéseket. Egymillió dollárt találtak a törekvő Kuznyecov tábornoknál. Két üzletembert is letartóztattak, akik nagy szállítói voltak a hadseregnek. Állítólag messze túlszámlázták az árukat.

Putyin kinevezte Alekszej Djumint hadiipari tanácsadójának, aki ezentúl felügyeli a hadigazdaságot, melyre Oroszország mindinkább átáll.

Putyin békülni akar?

A korrupciós tisztogatás alkalmat adott Putyinnak, hogy megszabaduljon a héják vezérétől, Nyikolaj Patrusev tábornoktól. Ő régi KGB-s bajtársa Putyinnak, aki átvette tőle az FSZB vezetését amikor az egykori KGB alezredes megindult felfelé, hogy minden oroszok ura legyen. Nyikolaj Patrusev a kulcsfontosságú Honvédelmi Tanács titkára volt vagyis a második ember Putyin után abban a testületben, amely eldöntötte az ukrajnai elleni “korlátozott hadműveletet”, amely tökéletes kudarcot hozott Oroszországnak.

Bár Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke és Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője ellenezte az Ukrajna elleni átfogó támadást, Nyikolaj Patrusev tábornok, a héják vezéreként rábeszélte Putyint “a villámháborúra”, amely már csaknem két és fél éve tart, és senki sem látja a végét. Az árát viszont nagyon is megérzi Oroszország, amely gazdaságilag Kína függvénye lett pedig ezt Putyin mindenképp el akarta kerülni.

Patrusev repült, a jövőben a hajózásért felel majd. Ki lett az utóda? Az engedelmes Sojgu, aki a hadügyminisztériumban Putyin szeme volt, most pedig a kulcsfontosságú Honvédelmi Tanácsban az elnök engedelmes szolgája, akinek véletlenül sincsen egyetlen önálló gondolata sem.

Putyin valószínűleg békülni szeretne a Nyugattal, és az amerikai sajtó szerint el is juttatott egy béketervet Washingtonba. Ez a területért békét javaslat kicsapta a biztosítékot Kijevben. Zelenszkij elnök, akit Biden tévedésből mint Putyin elnököt mutatott be a NATO csúcsértekezleten, Washingtonban ünnepélyesen újra elvetette a területet békéért elvet, és a mentális problémákkal küzdő Biden irányításával az egész NATO kiállt mellette.

A NATO éppúgy zsákutcába jutott Ukrajnában mint Putyin: semmifajta elképzelése sincs a kibontakozásra. Washingtonban pontosan tudják, hogy Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne kockáztatná hatalmát sőt talán az életét is. Biden egy gyenge pillanatában elárulta, hogy Ukrajna támogatásának valóságos célja Putyin megbuktatása. Az amerikai elnök azután visszavonta ezt a kijelentést, de a CIA azóta is keresi azt az orosz puccsistát, aki a Nyugattal való együttműködés reményében leváltaná Putyint.

Végül is az ukrajnai háború arról szól, hogy ki szerzi meg Ukrajna ásványi kincseit

– vallotta be Lindsey Graham republikánus szenátor. Aki hozzátehette volna: tulajdonképp Oroszország és Ukrajna hatalmas ásványi kincse a tét: ki szerzi ezt meg?
Az USA vagy Kína?

Ezekután már csak egyetlenegy kérdés marad: Európának mi köze mindehhez?

“Európa  alvajáró üzemmódba sétál bele az orosz műtrágya függőségbe”

Amióta Putyin megtámadta Ukrajnát záporoznak a szankciók Oroszországra, amely átállította magát a hadigazdaságra. Korábban az orosz földgáz jelentős függőséget jelentett egész Európának, de ma már csak Magyarország és Ausztria tartozik ebbe a körbe.

Moszkva számára súlyos gond: mihez kezdjen a földgázzal? Putyin megpróbálja eladni azt Kínának, de Pekingben vígan visszaélnek Oroszország szorult helyzetével: azt követelik, hogy az oroszok hazai áron szállítsák a földgázt “kínai barátaiknak.” Ez azt jelentené, hogy Moszkva lemond a profitról pedig a gazdaságot jelentős részben épp a kőolaj és földgáz exportból finanszírozzák Oroszországban.

Putyin emberei megtalálták a megoldást, ez pedig a műtrágya gyártás, melyhez igen sok földgázt kell felhasználni. Az energia válság idején ezért az európai műtrágyagyárak nehéz helyzetbe kerültek: magasabb volt a termelési költség mint az eladási ár! Oroszországban viszont nem ez a helyzet: az olcsó hazai földgáz miatt a műtrágya gyártás előnyös pozíciókat foglalhat el az európai piacokon. Az ukrajnai háború ellenére Oroszország műtrágya exportja 30%-kal növekedett az Európai Unióban 2023-ban. Idén az első félév során már 1,3 millió tonna orosz műtrágya érkezett az Európai Unióba.

Ez azért különösen érdekes, mert közben a műtrágya felhasználás csökkent az Európai Unióban – így Magyarországon is – vagyis az orosz import jelentősége viszonylagosan megnövekedett. Az orosz ipari miniszter legutóbb már arról beszélt, hogy 2024 rekord év lesz az orosz műtrágya gyártásában és exportjában: 60 millió tonnát állítanak elő és ebből 35 millió tonnát exportálnak. Jelentősen javítja az orosz műtrágya export lehetőségeit, hogy a nagy vetélytárs ezen a téren Ukrajna, melynek a területén háború folyik vagyis az export kapacitás visszaesett.

Összecsuklott az európai műtrágya ipar

A magas földgáz árak majdnem lenullázták az európai műtrágya ipart: 2022-ben a gyárak 70%-a állt az Unióban, mert nem érte meg a termelés. Tavaly ez az arány 40-50%-ra mérséklődött, idén még mindig 30% nem termel.

“Ha a politikusok nem lépnek, akkor Európa gyártó kapacitása megszűnik” – hívta fel a figyelmet a Financial Timesban Petr Cingr, Németország vezető ammónia gyártója.

A Yara International a világ egyik legnagyobb műtrágya gyártója, vezérigazgatója így foglalta össze a helyzetet:

”Európa alvajáró üzemmódban tart az orosz műtrágya függőség felé!”

A Svájcban működő gázkereskedő vállalat, a MET, melyben állítólag főrészvényes Orbán Viktor miniszterelnök is, szintén árgus szemekkel figyeli a piacot hiszen jócskán gazdagodott az energiaválságon. A MET vezérigazgatója, Lakatos Benjámin kijelentette:” most jönnek az európai műtrágya ipar krízis évei!”

Bige Zoltán, a péti Nitrogénművek stratégiai igazgatója így vázolta fel a borús helyzetet a hvg.hu-nak:

“az ipar ebben a helyzetben nem tud beruházni. Még a karbantartásra sincs pénz. Ezzel szemben Oroszország növeli a kapacitását sőt az USA is. Újabb függőségbe kerülünk.”

“Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között “

Arról tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök magánlevélben az Európai Unió illetve a tagállamok vezetőit, hogy Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között – értesült a londoni Financial Times.

Orbán nemrég találkozott Donald Trumppal floridai birtokán, és ott az ex elnök elmondta a magyar kormányfőnek, hogy

“jól előkészített tervei vannak egy orosz-ukrán béketárgyalásra.”

Orbán Viktor erre hivatkozva arra buzdította az Európai Unió és a tagállamok vezetőit, hogy maguk is gondolkodjanak el ezen. A probléma az, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban az Európai Unió véleménye – benne Orbán Viktor oroszbarát álláspontjával – csak igen mérsékelt érdeklődésre tarthat igényt a világban. A legutóbbi NATO csúcstalálkozón a résztvevő uniós tagállamok – Magyarország kivételével – lecsatlakoztak az amerikai állásponthoz, mely szerint nem fogadják el a területet a békéért elvet, melyet Putyin javasol, és nem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Moszkvával.

Trump álláspontja ezzel szemben az, hogy fölösleges dollármilliárdokat ölni egy megnyerhetetlen háborúba, ezért meg kell állapodni Putyinnal.

Trump – Bidennel ellentétben – tárgyalni akar Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, sőt az iráni és észak-koreai vezetőkkel is. A sikertelen merénylet után jelentősen megnőttek Trump elnöki esélyei.

Trump megüzente Orbánnak: ő nem paktálhat Putyinnal és Hszi Csin-pinggel!

Amit szabad Jupiternek – ez az álláspontja Trumpnak vagyis az USA elnöke bárkivel tárgyalhat bármiről, de a magyar miniszterelnöknek mint a NATO tagjának ez nem ajánlatos. Trump éppúgy mint Biden fegyelmezett alkalmazkodást vár el szövetségeseitől, és nem kíván kivételt tenni Orbán Viktorral sem. A magyar miniszterelnök a figyelmeztetés ellenére elment Moszkvába és Pekingbe, és Trump fogadta őt utána. Persze korábban Orbán 10 millió dollárt fizetett be Trump választási kasszájába úgyhogy egy közös fotó kijárt neki.

Trump viszont már korábban világossá tette: tőle Orbán egy centre sem számíthat. A magyar miniszterelnök problémája az, hogy hasonló hír várta Moszkvában és Pekingben is.

Marad Brüsszel, ahol nem törtek át Orbán szövetségesei, és a meghatározó pártszövetség: néppárt, szocialisták, liberálisok és esetleg a zöldek, egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy felszabadítsák az eurómilliárdokat, melyek ugyancsak hiányoznak a magyar költségvetésből pontosabban Orbán Viktor zsebéből. A nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet finanszírozni az európai euró milliárdok nélkül. Kínjában Orbán rávetette magát a bankokra és az energia szolgáltatókra.

Célkeresztben az OTP és a MOL

A két magyar óriásnak kell a legtöbbet befizetnie Orbán Viktor kasszájába, és ezzel a magyar miniszterelnök kettős célt akar elérni: egyrészt pénzt szerez méghozzá nem közvetlen megszorításokból, ha a bankok és az energia szolgáltatók áthárítják a költségeket, akkor a lakosság őket átkozza majd. Másrészt pedig Orbán Viktor fülébe is eljuthattak azok a pletykák, melyek szerint Magyar Péter támogatói között ott lehet a Csányi – Hernádi – Pintér trió. Ez a hármas már nagyon sok mindent túlélt az elmúlt évtizedekben, és állítólag be akarja biztosítani a jövőjét Magyar Péter támogatásával.

Persze minden az amerikai elnökválasztástól függ hiszen Magyar Péter legfőbb támogatója az amerikai nagykövetség. Ha Trump győz, akkor új nagykövet jöhet, akinek már nem szívügye Orbán Viktor megbuktatása. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök minden nap Trump győzelméért. Orbán Viktor ily módon megszabadulhat a politikai nyomástól, de a pénzügyi gondoktól nem: ki finanszírozza az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb tagállamát ?!

Miért van neoliberális konszenzus Romániában, amely megelőzte Magyarországot?

Az európai választás azt igazolta, hogy a neoliberális konszenzus tovább tart Romániában: a két nagy párt, a szociáldemokraták (egykori kommunisták) és a liberálisok megőrizték vezető szerepüket, és az RMDSZ is jól szerepelt, mert bőven megugrotta a mércét: 7%-ot ért el.

Miért? A szociáldemokraták megpróbáltak kilépni a neoliberális konszenzusból amikor Liviu Dragnea vezette őket, de a korrupcióellenes ügyészség véget vetett ennek. A Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság börtönbe is juttatta Liviu Dragneat.

A korrupcióellenes harc hősnője Laura Codruta Kövesi az amerikai nagykövetség támogatásával tisztította meg a román elitet a neoliberális konszenzus ellenzőitől és az oroszbarát politikusoktól. Laura Codruta Kövesi jelenleg az európai ügyészség vezetője. Orbán Viktor úgy tart tőle mint a tűztől, ezért Magyarország nem is lépett be a szervezetbe.

“A demokratikusan megválasztott vezetők és a törvényhozás felett a korrupcióellenes ügyészségnek ellenőrzést kell gyakorolnia! Ez a felfogás igen népszerű Romániában”

– nyilatkozta a Mércének Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kissebségkutató intézet vezető elemzője.

Románia miért igen, Magyarország miért nem?

A rendszerváltás előtt a reformkommunista államok: Magyarország és Jugoszlávia voltak a Nyugat kedvencei. Ezekben az országokban sokkal magasabb volt az életszínvonal mint amit a gazdasági teljesítményük lehetővé tett volna, de a Nyugat ily módon akarta ösztönözni a konzervatív kommunista államokat (Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Románia stb.) a nyitásra mind a kül- mind a belpolitikában, és elsősorban a gazdaságban. A kommunizmus kelet-európai bukása után változott a koncepció Washingtonban, ahol megállapították:

  • a térség Németország és Oroszország között számukra gazdaságilag nem fontos
  • stratégiai szempontból viszont két állam jelentős: Lengyelország és Románia.

Mi történt az elmúlt 34 évben? Magyarország lefelé szánkázott a régiós listán éppúgy mint a szétesett Jugoszlávia tagállamai.

Kik váltak bajnokká a régióban? A rendszerváltáskor gazdasági mélyponton levő Lengyelország és Románia. Míg Ceausescu Romániája és Jaruzelski Lengyelországa elmaradt életszínvonalban Kádár Magyarországa mögött, ma már Orbán Viktor megérkezett az Európai Unió szegényházába miközben Lengyelország és Románia tör előre. Mind Varsó mind Bukarest 100%-ban Amerika barát, eszük ágában sincsen Putyinnal paktálni mint Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök már a kilencvenes években rádöbbenhetett arra, hogy Magyarországot az USA le se szarja, ezért vágott bele kontra politikájába, amely a Nyugat ellenfeleinek táborában keres szövetségest. Nem feltétlenül sikerre ítélt vállalkozás ez hiszen a nemzeti együttműködés rendszere 14 év alatt azt érte el, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama lett.

Ezt a legjobb propagandával sem lehet eladni.

Orbán látvány diplomáciája épp ezt a kudarcot van hivatva elfedni éppúgy mint Ceausescu külföldi útjai a hazai nyomort próbálták feledtetni – nem sok sikerrel. Ceausescu és neje a kivégző osztag előtt végezték életüket, a román elit átállt az USA oldalára, és ezzel egész Románia sokat nyert. Magyarország miniszterelnökének maradt a lázadó lúzer hálátlan szerepe, amelyet kevés történelmi előadásban követett zajos siker.

Merre tovább Sinwar?

Még mindig nincs hivatalos megerősítés vagy nyilatkozat Mohammad Dief célzott likvidálásának sikeréről. A fő bizonyítékok, amelyekre Izrael támaszkodik, többek között a csapás helyszínéről készült légifelvételek, valamint az a tény, hogy a Khan Yunis Brigád parancsnoka, aki jelen volt, meghalt a támadásban – olvasható a Jerusalem Post cikkében.

Ha a célzott támadás sikerességének fontosságát izraeli szemmel nézzük  Dief kiiktatása komoly következményeket vonhat maga után a Hamász  eltörlésének immár kilenc hónapja tartó útján.

Először is Sinwar után kettes számot viselő vezetőt eltávolíthatták. Nincs utánpótlásra remény a Hamász vezető tisztségviselőinek, mivel maga Sinwar is kölcsönből él. Ráadásul az öt merényletet túlélő férfit végül megölték. Izrael nincs kétségbeesve vagy elriasztva a további támadástól,

a szerencse pedig korlátozott számú alkalommal segíthet a túlélésben.

Azok, akik a „száműzetést” javasolják opcióként – egy izraeli üzenet titkos csatornákon keresztül, amely szerint megegyezés hiányában Izrael hajlandó megengedni, hogy a túlélő harcosok csendben hagyják el a Gázai övezetet azokba az országokba, amelyek befogadják őket.

A Hamász katonai szárnya valószínűleg elveszítette régi vezetőjét, a Hamász évekig uralkodó főparancsnokát – státusza, katonai ereje és akarata érvényesítésére való képessége már másnap is kérdéses.

Amennyiben az izraelieknek sikerült Deif kiiktatása ez „egy csodálatos partnerség vége” – a Hamászt Sinwar és Deif irányította és tartotta össze, vagyis az volt a mérvadó, amit maguk között egyeztettek. Mint minden partnerkapcsolatban, amikor az egyik fél eltűnik a színről, a megmaradt partnernek időre van szüksége, hogy felépítse, mondhatni újjáépítse magát, megtanuljon teljesen önállóan navigálni, anélkül, hogy fontos döntéseket egyeztetne, vagyis megduplázva saját felelőssége súlyát.

Feltételezhető, hogy az egyiptomi, katari és nemzetközi nyomás közepette könnyebb volt kettejük számára az együttállás, és most az egyedül állás sokkal nagyobb kihívást jelent majd Sinwar számára.

Az Izraeli Védelmi Erők stratégiai nyeresége

Az ideiglenes taktikai tűzszüneti nyilatkozaton és a tárgyalások rövid időtartamán kívül úgy értékelhető, hogy az IDF közelmúltbeli eredményei és most Deif kiiktatása felgyorsíthatja az aggodalomra okot adó alkut, bár alaptalanul, a másik oldalon.

Az IDF kihasználja a tárgyalásokat arra, hogy a Hamász elleni harcok közvetlen sikerét stratégiai eredményekké alakítsa. Egyelőre és a következő napokban a becslések szerint nem lesz jelentős változás a tárgyalások helyszínén.

Idővel azonban a Hamász ráébredhet, hogy az idő a terrorszervezet ellen fordul, és úgy tűnik, megbukott a maga kitartásával büszkélkedő erő, többek között azért, mert a második számú vezető eltűnt. A Hamász – amelynek vezetői között már most is vita folyik arról, hogy képes-e fenntartani és elviselni a konfliktust a Philadelphiai tengely bezárásával – arra a következtetésre juthat, hogy

az idő már nem az ő oldalán áll, és törekednie kell a harcok bezárására, ezáltal kompromisszumot kötve követeléseiben.

Továbbá ismét bebizonyosodott, hogy a Hamász és vezetői kihasználják a nemzetközi jog jóakaratú rendelkezéseit, felhasználva azokat az IDF kijátszására („állhatatosság”) és a polgári lakosság feletti ellenőrzés gyakorlására. Más szóval, egyszerre törekednek katonai erejük és adminisztratív képességük megőrzésére.

Ezúttal egy olyan megállapodás konkrétumainak megvitatásakor, amelynek jelentősége a jövőre is kiterjed, különös jelentőségű, hogy az IDF és Izrael Állam összehangoltan kezeli a kérdést.

Számos eset egyértelműen arra mutat az elmúlt hetek történéseiből, hogy végső célja a folyamatos IDF-műveletek legitimálása, miközben megszilárdítja a jövő központi hangsúlyait és a folyamatban lévő tárgyalásokat vezérlő elveket.

Az IDF hadműveletei – amelyeket a Hamász és az izraeli média gyakran a végéhez közeledőnek mutattak be – a legveszélyesebb és legkritikusabb állapotukban vannak az intenzív harci szakasz végéhez közeledve (A fázis). Ez a modell a következő szakaszra is alkalmazható. (B fázis), ahol a széles földi manővereket felválthatják a precíz, mély és nagy hatású műveletek, amelyek nagy hatással lehetnek a Hamászra.

Annak ellenére, hogy a Hamász kizsákmányolja a humanitárius és polgári területeket rejtőzködés és műveletek céljára, ez nem tartja vissza Izraelt a koncentrált és határozott terrorellenes tevékenységtől. Ezért ez a stratégia már nem szolgál további védelemként a Hamász vezetői számára.

Ez minden bizonnyal meggyengíti a Hamász azon képességét, hogy szervezett rendszerként működjön a katonai szárny és a kormányon egyedül maradó Sinwar közötti kapcsolatba.

Mindez hangsúlyozza a gázai katonai és polgári rendszerek közötti koordinációt is. Idővel ez felboríthatja a megmaradt egységek és szervezeti keretek szétesésének jelenségét, ami hatással lehet a Hamász jövőbeni katonai kilátásaira.

A célzott merényletek hatással lehetnek arra az új gerillaháborús mintára is, amelyet a Hamász az elmúlt hónapokban az IDF elsöprő ereje ellen alkalmazott – működő szervezet és iránytű nélkül, megtalálni az utat, mégpedig olyat, amely egy gerillaharcos számára is hosszú távon iránymutató.

Korábban voltak idők, amikor úgy tűnt, hogy a Hamász terroristái és vezetői szabadon tevékenykedhetnek azokon a területeken ahonnan az IDF már kivonult, különösen a humanitárius menedékhelyek közelében, ma már világos, hogy ez nem így van. Most a föld alá kell vonulniuk, ami súlyosan befolyásolja képességüket, hogy túléljenek egy intenzív IDF-műveletet.

Ezek még csak kezdeti meglátások és következtetések azelőtt, hogy hivatalosan kiderült volna, hogy a Hamász második számú, Mohammad Deif ellen célzott csapás sikeres volt-e.

Ettől függetlenül potenciális hatásokat sugallnak, beleértve azt is, hogy a jövőben újra meg kell próbálni semlegesíteni.

Az EU bojkottálja a külügyminiszteri csúcstalálkozót Magyarországon?

Az EU külügyminiszterei megbüntethetik Magyarországot koordinálatlan külpolitikai tevékenysége miatt, figyelmen kívül hagyva a magyarországi külügyminiszteri csúcstalálkozót, ehelyett ugyanazon az időpontokon szervezik meg a sajátjukat.

Az újság szerint az EU Tanácsában rotációs alapon elnöklő Magyarország augusztus 28-29-én külügyminiszteri csúcstalálkozót tervez Budapesten. Ezt nagyszerű lehetőségnek tartják Orbán Viktor miniszterelnök számára, hogy megpróbálja alakítani a blokk külpolitikai napirendjét, és hogy külügyminisztere, Szijjártó Péter is reflektorfénybe kerüljön.

Ám miután Orbán blokkolta az Ukrajnának nyújtott segélyeket, és úgynevezett „béke látogatásokat” tett Vlagyimir Putyinnál és Hszi Csin-pingnél, amelyeket nem egyeztetett 26 másik uniós vezetővel, sok külügyminiszter kereste a módját, hogy elkerülje a „kellékjátékot” amiből Orbán egy újabb „Orbán-propagandaműsort” csinálna.

Három uniós diplomata szerint az orbáni csúcstalálkozóval egy időben „hivatalos” külügyminiszteri tanácsra hívja össze a minisztereket Josep Borrell uniós külpolitikai főképviselő.

„Ha a főképviselő (Borrell – a szerk.) által szervezett hivatalos külügyminiszteri tanács ugyanazon a napon lesz, akkor a miniszterek nem mehetnek Budapestre.”

A kiadvány másik nyilatkozója hozzátette: a budapesti találkozó bojkottálásával a külügyminiszterek

„egyértelmű jelzést akarnak küldeni, hogy Magyarország nem az EU nevében beszél”.

Egy másik diplomata viccelődött, hogy „sajnos” országuk nem tudna részt venni Orbán rendezvényén, ha Borrell ugyanakkorra szervezi a találkozót.

A jelentések szerint ezt a tervet már több uniós országgal, különösen Franciaországgal és Németországgal informálisan megvitatták. Borrell csapata a tervek szerint szerdán mutatja be az EU 27 állandó képviselőjének.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK