Kezdőlap Világ Oldal 184

Világ

A PALACKOZOTT VÍZ KÖRNYEZETKÁROSÍTÓ HATÁSA

Barcelona városában végeztek el egy kutatást, ahol egyre népszerűbb a palackos víz annak ellenére, hogy a csapvíz minősége fokozatosan javul – írja a londoni Guardian.

83,9 millió dollárba kerülne, ha mindenki csapvizet inna Barcelonában – állapította meg az Institute of Global Health. Ennél 3500-szor drágább, ha ásványvizet isznak, mert annak kinyerése ennyivel többe kerül. A környezetet közvetlenül 1400-szor károsítja jobban ez a folyamat – fűzi hozzá a tanulmány. Tehát sokkal jobb lenne, ha mindenki csapvizet inna. Igaz, hogy annak van bizonyos kockázata: húgyhólyag rákot okozhat.

A vezetékes ivóvizben ugyanis megtalálható kis mennyiségben a trihalometán /THM/, és ennek következménye lehet a húgyhólyag rákos megbetegedése. Az Európai Unió szabályozza az ivóvizben levő THM-t, hogy csökkentse a rákos megbetegedés kockázatát.

A kutatás vezetője szerint ezért egészségügyi szempontból semmi sem indokolja azt, hogy palackozott vizet igyunk csapvíz helyett.

„A helyiek egészsége szempontjából ugyan rosszabb a csapvíz fogyasztása, de hogyha összevetjük a környezetvédelmi károkkal, akkor minimális a nyereség hiszen a palackozott víz környezetkárosító hatása jóval nagyobb” – nyilatkozta Cristina Villanueva, a kutatás vezetője Barcelonában. Aki érdekes módon nem tett említést a csapvíz ólom szennyezettségéről, amely Barcelonában valószínűleg nem okoz nagy gondot, de sok európai uniós államban – így Magyarországon is- egészség károsító hatású lehet.

Miért olyan nagyon környezetkárosító a palackos víz?

17 millió hordó olaj szükséges évente ahhoz az USA-ban, hogy előállíthassák a műanyag palackokat.

Nagy Britanniában 500-szor többe kerül a palackozott víz mint a csapvíz – írja a Guardian.

Barcelonában kampányt kíván indítani Cristina Villanueva asszony, a kutatás vezetője  a palackos víz fogyasztása ellen.

„A reklám kampányok jó munkát végeztek, és sok embert meggyőztek arról, hogy a palackos víz egészségesebb, ezért nekünk ellenkampányt kell folytatnunk. El kell érnünk, hogy az emberek könnyebben hozzáférjenek a csapvízhez, például úgy, hogy az állami épületekben közkutakat helyezünk el, ahol mindenki feltöltheti a maga műanyag palackját, és így nem kell újat vásárolnia.”

ÉLETVESZÉLYBEN A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE?

A dél-koreai hírszerzés információi szerint olyan súlyos az élelmezési válság a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban, hogy a hatalom kénytelen a hadsereg élelmiszer fejadagjainak csökkentésére is. Ennek az a következménye, hogy a katonák egy része fegyveres banditákká változik, akiket a rendőrség sem képes megfékezni. A lakosság retteg a hadseregtől holott a katonák eddig a nemzeti büszkeség szimbólumai voltak.

Kim Dzsongun nemrég sírva kérte népe bocsánatát a rossz élelmezési helyzet miatt. Akkor úgy rendelkezett, hogy a hadsereg élelmiszer készleteiből adjanak át jelentős részt a civil lakosságnak, amely egyes területeken éhezik.

Miért alakult ki a tömeges éhség abban a rendszerben, amely 1945-ben a Szovjetunió segítségével jött létre, de nemzeti kommunista diktatúra lett miután Moszkva és Peking szakított egymással?

Dzsucse – a szuverén erő

Ez volt a rendszer alapító Kim Ir szen elképzelése: Észak Korea népe a világgal szemben egyedül is csodát művel megvalósítja a kommunista paradicsomot. Ma már Kim Ir Szen unokája, Kim Dzsongun van hatalmon, de a kommunista paradicsom távolabbinak tűnik mint a dzsucse meghirdetése idején.

Akkor ugyanis még sokan hittek a kommunista paradicsomban, de manapság a hitbuzgalom csak néhány veteránt jellemez.

A nagy példakép, a Szovjetunió megbukott, Kínában pedig a kommunista párt piacgazdaságot hozott létre, amely az Egyesült Államokkal versenyez, és végképp lemondott a kommunista paradicsomról.

Kim Dzsongun apja, a dinasztia középső tagja, azzal egészítette ki a dzsucsét, hogy a kommunista paradicsom helyett a szuverén észak-koreai hatalom megerősítését állította a középpontba. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy mindent a hadseregnek! Így lett Észak Korea „atomhatalom”, melynek vezérével Trump elnök is leült tárgyalni. Csakhogy a tárgyalásokból PR aukción kivül semmi sem lett, de a hadsereg továbbra is lenyeli a GDP legkevesebb 90%-át!

Külföldi támogatás?

Észak Koreának egyetlen igazi szövetségese van, ez pedig Kína, amely semmiképp sem szeretné, hogy az északi határai mentén megjelenjenek USA szövetséges katonák. Amikor Kim Dzsongun hatalomra került, akkor Peking neki reformokat ajánlott, de ezt az ifjú diktátor elutasította. Megölette mentorát, aki a kínai reformok végrehajtását készítette elő. Kim Dzsongun számára továbbra is a hadsereg az abszolút prioritás, de hogyha már őket sem tudja ellátni, akkor a rendszer alapjai kerülhetnek életveszélybe. Peking ugyan támogatást ígér, de kivár.

A kínaiak azt szeretnék elérni, hogy a válság rádöbbentse  a még mindíg ifjú diktátort, hogy a dzsucse útja járhatlan.

Csakis valamilyen kínai tipusú reform képes megoldani Észak Korea problémáit, melyet az ENSZ szankciói is súlyosbítanak. Ezeket az ENSZ szankciókat, melyek az atomfegyver kísérletek és a rakétarendszerek fejlesztése miatt sújtják Észak Koreát, Kína is aláírta. Erre hivatkozva késleltetheti a támogatást Észak Koreának, amelynek élelmiszer helyett egyelőre be kell érnie a diktátor bocsánat kérésével és könnyeivel…

Kiléphet-e Lengyelország az EU-ból?

„Lengyelországnak nem kell mindenáron az Európai Unióban maradnia” – nyilatkozta a varsói kormány igazságügyi minisztere a Rzeczpospolita című lapnak.

Zbigniew Ziobro, aki a kormánykoalíció legszélsőségesebb pártját vezeti, azzal indokolta meg állítását, hogy az Európai Unió zsarolja Lengyelországot az igazságügyi reform miatt. „Propaganda az, hogy az EU a jóságos nagybácsi aki pénzt ad nekünk” – hangoztatta az igazságügyi miniszter.

Brüsszel és Varsó több kérdésben is vitában áll, de ezek közül jelenleg a legfontosabb az, hogy elismeri -e Lengyelország az uniós jog elsőbbségét a hazaival szemben? Ezt Lengyelország vállalta amikor belépett az Európai Unióba, de most a radikális jobboldali kormány túl kíván ezen lépni. Didier Reynders, uniós igazságügyi biztos augusztus 16-ig adott határidőt Lengyelországnak, hogy elfogadja az Európai Bíróság döntését.

Orbánhoz hasonlóan Kaczynski is be akarja darálni a médiát

A legnagyobb független televízió jelenleg a Discovery amerikai cég tulajdonában van, amely Hollandiában van bejegyezve. A lengyel kormánypártok azon a címen akarják elvenni az amerikai tulajdonostól, hogy polonizálni kell a hazai sajtót. Ez valójában a kritikus hangok elnémítását jelenti a gyakorlatban. A parlament Varsóban a jövő héten tárgyalja ezt a törvényjavaslatot. Ha sem Brüsszel sem pedig Washington nem lesz képes megvédeni a független televíziót Lengyelországban, akkor ez jelzés minden autokrata hatalomnak, hogy a nagyhatalmak csak beszélnek, de nem cselekszenek.

Orbán Viktor is erre alapozza stratégiáját amikor a nemzeti együttműködés rendszere leszalámizza a liberális demokráciát.

Magyarország életképtelen lenne az Európai Unión kivül, de mi a helyzet Lengyelországgal?

A befektetők egyelőre nyugodtak

A New York-i Bloomberg meginterjúvolta Lengyelország egyik legnagyobb külföldi befektetőjét, aki elmondta, hogy a jogbiztonság számukra kulcskérdés. Egyelőre nem aggódnak, mert bíznak abban, hogy Brüsszel és Varsó valamiféle egyezségre jut. Lengyelország végülis megkapja az uniós pénzeket, amelyek számára is létfontosságúak. Kaczynski csak annyival van jobb helyzetben Orbán Viktornál, hogy Lengyelországban csak egy évvel később lesznek választások. Vagyis az idő őt kevésbé sürgeti a megegyezésre mint Orbán Viktort, akinek olyan gazdasági helyzetet kell teremtenie, hogy a választási kampányban kijelenthesse: a magyarok még sohasem éltek olyan jól mint a nemzeti együttműködés rendszerében!

Mindezzel együtt Magyarország és Lengyelország az Európai Unió szegény házában osztozkodik Bulgáriával és Romániával.

Ha Lengyelország kilépne az Európai Unióból, akkor le kellene mondania az ország modernizálásáról is. Ez pedig újabb kivándorlási hullámot indítana el abból a Lengyelországból, ahonnan több mint 4 millióan távoztak a jobb élet reményében a rendszerváltás után.

Lopni tudni kell

Azt állítja Daniel Freund, a német zöldek Európa Parlamenti képviselője, hogy évente egymilliárd eurót lopnak el az uniós támogatásból Magyarországon.

Az éves átlag, amely az uniós támogatás 20-30%-a, nem tartalmazza azt a plusz támogatást, melyet a 750 milliárd eurós válságkezelő alapból kaphat Magyarország. Jelenleg Brüsszel nem fizet, szeptemberben folytatódnak a tárgyalások a magyar kormánnyal. Daniel Freund azt követeli a Frankfurter Rundscahuban, hogy Brüsszel és Berlin nézzen jobban Orbán körmére hiszen ezekkel az uniós euró milliárdokkal megnyerheti a következő választást. Akkor pedig tovább folytathatja illiberális politikáját az Európai Unió meggyengítésére.

Jönnek a zöldek?

Szeptemberben választások lesznek Németországban, ahol a zöldek esélyei megerősödtek, mert a nagy árvíz igazolta: a klímaváltozás olyan veszély, mellyel már ma is számolni kell. Ha a zöldek jól szerepelnek a választásokon , akkor bekerülhetnek a kormányba mint a CDU-CSU szövetségesei. Baerbock asszony, a zöldek vezetője állítólag a külügyminiszteri posztot célozta meg. Ennek van már hagyománya Németországban hiszen Joschka Fischer, akinek a családja Budakesziről került vissza őshazájába, külügyminiszterként képviselte hazáját a zöldek színeiben. Csakhogy akkor még más volt a helyzet, ma a zöldek Orbán Viktor legfőbb bírálói Németországban. Számukra Orbán politikája elfogadhatatlan.

Nemcsak a nemzeti együttműködés korrupt rendszerét utasítják el, de Orbán diplomáciáját is.

A jó kapcsolat Moszkvával és Pekinggel számukra vörös posztó, a zöldek az USA legjobb szövetségesei Németországban. Mindez nem ígér túlságosan sok jót Orbán Viktornak, aki külföldi támogatói közül már elveszítette Donald Trumpot, Benjamin Netanjahut és hamarosan elveszíti Angela Merkelt is.

ORBÁN, A „TOTALITÁRIUS GENGSZTER”

Trump ex elnök kedvenc televíziójának  adott interjút a magyar miniszterelnök, akit korábban Joe Biden, az USA jelenlegi elnöke „olyan totalitárius gengszterek” között emlegetett mint Orbán jóbarátja, Erdogan török elnök, akit a hívei csak szultánként emlegetnek.

A magyar miniszterelnök szerint minden magyar számára sértő ez a nyilatkozat, mely őt illette személy szerint. A jövő évi választáson nem minden magyar lesz ezen a véleményen, és ezzel Orbán Viktor is tisztában van. Hiányzik neki Trump és Netanjahu ex izraeli kormányfő támogatása.

„Felkészültünk arra, hogy az USA ellenfeleinket támogatja, és visszavágunk” – fogalmazott harciasan a magyar kormányfő. Aki a migráns kérdésre vezette vissza szembenállását Brüsszellel.

Nyugati keresztények Keletre tartanak?

Régi illúzió ez Magyarországon: Jókai Mór a Jövő század regényében arról írt, hogy a pápa Rómából Pozsonyba menekül, amely akkor még Nagy Magyarország része volt. Orbán szerint a nagyszámú migráns miatt sok nyugat-európai keresztény vándorolhat ki Kelet Európába. Mi ennek a valószínűsége? Jelenleg több millió kelet-európai vendégmunkás él és dolgozik Nyugat Európában, és az elenyésző kisebbségük kíván hazatérni. Nem magyar problémáról van szó: Lengyelországból és Romániából sokkal többen kerestek jobb életet Nyugaton. Ha ők nem jönnek vissza, akkor a nyugat-európaiak miért kerekednének fel Kelet felé?

Magyarországon a munkabérek még mindig csak a töredékét teszik ki a nyugat-európaiaknak. Az egészségügyi ellátás jóval gyengébb: több tízezer orvos és ápoló hiányzik. Jórészük Nyugat Európában dolgozik.

Álmodik a nyomor

Orbán a magyar és az amerikai kisemberek félelmére játszik amikor ilyeneket mond a Fox televízióban. Trump és Netanjahu bukása viszont azt mutatja, hogy ily módon lehet választásokat nyerni, de hosszú távon eredményt kell produkálni. Márpedig Magyarország a nemzeti együttműködés tizenegyedik évében is az Európai Unió egyik legszegényebb állama, mely mögött csak Bulgária és Románia árválkodik. Ez a három állam viszont a legkorruptabb az egész Európai Unióban – talán nem véletlenül…

KIADJÁK-E AZ USA-NAK A HUAWEI PÉNZÜGYI IGAZGATÓJÁT?

Meng Van Csou asszonyt, a Huawei pénzügyi igazgatóját, 2018-ban tartóztatták le Kanadában – az Egyesült Államok kérésére. Szerdán kezdődött az a tárgyalás sorozat egy kanadai bíróságon, mely meghallgatja az ügyvédek érveit. Az ügyről nemrég Pekingben tárgyalt az illetékes amerikai államtitkár-helyettes.

Az Irán elleni USA szankciók megsértésével vádolják Meng Van Csou asszonyt, aki nemcsak pénzügyi igazgatója volt a Huaweinek hanem az alapító atya lánya is. Vancouver repülőterén tartóztatták le az Egyesült Államok kérésére. Azóta Peking erőteljes nyomást gyakorol Kanadára, hogy engedje szabadon a Huawei pénzügyi igazgatóját míg más oldalról az Egyesült Államok sürgeti a kiadatást. Mi történt?

Trump elnököt mérhetetlenül zavarta, hogy a Huawei előbb fejlesztette ki 5G rendszerét mint az Egyesült Államok. A kínaiak ezt a rendszert exportálni is akarták és akarják viszont az USA meg kívánja akadályozni, hogy szövetségesei megvegyék és használják a Huawei rendszerét.

Az amerikai vád: a Huawei mögött a kínai hadsereg áll hiszen valamikor a cég katonai kutató laboratórium volt. Az alapító atya pedig ezredes a kínai hadseregben. Peking szerint ez már a múlt, ma a Huawei éppen olyan magáncég mint az Apple vagy a Google.

Mivel vádolja az USA a Huawei pénzügyi igazgatóját?

Az amerikai álláspont szerint a kínai cég félrevezette a HSBC bankot a Skycom céggel fenntartott kapcsolatát illetően, és emiatt az óriásbank megsértette a szankciókat Iránnal szemben. Ezeket a szankciókat Trump rendelte el miután kilépett az atomalkuból.

A kínai fél ügyvédei viszont azt állítják, hogy az amerikaiak félrevezették a kanadai hatóságokat, amelyek elrendelték a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztatását.

Peking azzal érvel, hogy ez tulajdonképp az USA-Kína kereskedelmi háború része. A Huawei főnöke, aki a vádlott édesapja, nyíltan politikai perről beszél.

Peking szerint Donald Trump azért kérte Kanadát a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztására, hogy engedményeket csikarjon ki Kínától a kereskedelmi tárgyalásokon. Mindez lehet, hogy igaz, de meglehetősen nehéz bizonyítani a bíróság előtt. A kanadai bíróság ahhoz sem járult hozzá, hogy a HSBC bankot kényszerítsék a szóbanforgó ügylet összes információjának kiadására – emlékeztet a BBC. Amely felvázolja a várható fejleményeket is a Huawei perben.

A kiadatás ügyében még az idén bírósági döntés várható Kanadában. Ha a bíróság úgy dönt, hogy kiadják az USA-nak a Huawei ex pénzügyi igazgatóját, akkor a kanadai kormányon a sor, hogy elfogadja-e vagy sem a döntést. Peking jelenleg két kanadai állampolgárt fogvatart, hogy ily módon befolyásolja az ottawai kormányt. Ilyen körülmények között akár további öt évvel is elhúzódhat a kacifántos jogi-diplomáciai ügy, mely másfél éve kezdődött amikor Vancouver repülőterén az Egyesült Államok kérésére letartóztatták a Huawei pénzügyi igazgatóját.

ORBÁN KOMMUNISTA GONDOLKODÓ ELVÉT VALÓSÍTJA MEG?

„A hazai jobboldali blokk szilárdságát az fogja bizonyítani amikor az idehaza köré szőtt hegemónia kulturálissá válik” – írja Békés Márton, a XXI-ik Század Intézet igazgatója az Origo portálon.

Orbán egyik fő ideológusa Antonio Gramscira hivatkozik, az Olasz Kommunista Párt vezérére, aki Mussolini börtönében írta meg hegemónia elméletét. Eszerint hosszú távon az nyeri meg a politikai küzdelmet, aki a saját gondolkodás módját a társadalom legnagyobb részére tudja kiterjeszteni és megtartani. Ebben az Olasz Kommunista Párt különösen sikeres volt: 1945 után a nyugati világ legerősebb kommunista pártjává vált, amely csak azért nem került hatalomra, mert az USA azt megakadályozta. 1990 után nevet váltott, de továbbra is igen befolyásos Olaszországban, melynek több miniszterelnököt is adott.

A jó kormányzás konszenzus keresés

Ez Antonio Gramsci tétele, és Békés Márton szerint Orbán Viktor ezt valósítja meg amikor külső ellenséget határoz meg, mellyel szemben az ország népét egyesíti.

A hegemónia a tartósan megszervezett konszenzus

Ez Gramsci következő tétele, és Orbán Viktor törekvése épp az, hogy ily módon tegye örökéletűvé a nemzeti együttműködés rendszerét. Az olasz kommunista gondolkodó szerint csakis akkor lehet egy rendszer tartós, ha a vezetők és a nép között folyamatos párbeszéd zajlik, és az emberek többsége jóváhagyja a vezetők politikáját. Vagyis az állam vezet, de konszenzus alapján. Ez a hegemónia, amely a tartós uralom receptje – Gramsci szerint. Békés Márton szerint ezt követi Orbán Viktor is. Aki épp ezért kívánja bedarálni a kulturális szférát, hogy átformálja az emberek gondolkodását: a színházban is azt hallják, amit az állami fórumokon.

Ha a nemzeti együttműködés rendszere eléri ezt a kulturális hegemóniát, akkor Orbán megnyugodhat, mert elkészült az életműve – véli Békés Márton.

Mit ér a hegemónia a globális gazdaság perifériáján?

Észak Korea példája mutatja, hogy nem túlságosan sokat. Aki kimarad a globális rendszerből az tartós elmaradottságra ítéli az országot. Dél Korea viszont megmutatta, hogy ki lehet törni az elmaradottságból, de csak úgy, ha az ország modernizálását állítjuk a középpontba.

Olaszországnak és Magyarországnak pontosan ez nem sikerül már évtizedek óta, leszakadásuk a centrumhoz képest nem csökken hanem növekszik. Közben pedig a gazdaságilag ésszerű döntések tökéletesen népszerűtlenné válnak és fordítva.

A hegemónia elmélet a politikára koncentrál, de a huszonegyedik században ez jóval kevésbé érdekli az embereket mint korábban.

Az viszont annál inkább, hogy milyen életszínvonalat tudok teremteni a családomnak?

Ebben a tekintetben Európa periferikus nemzetei leszerepelnek: sem Olaszország sem Magyarország nem nyújtott elfogadható teljesítményt az elmúlt fél évszázadban miközben Dél Korea vagy Kína ugrásszerű növekedést produkált.

Ha pedig nincs gazdasági teljesítmény, akkor a kulturális hegemónia csakis arra jó, hogy elfedje egy történelmi kudarc reális következményét: az elmaradást a világtól.

A nagy átverés, avagy az autó amelyik csak lejtőn gurul

Félrevezette részvényeseit a Nikola, az elektromos teherautó óriás dollármilliárdos főnöke – állitja az ügyészség az amerikai bíróságon.

Nem vagyok bűnös – vallotta a bíróság előtt Trevor Milton, aki csekély 100 millió dollár ellenében védekezhet szabadlábon.

A vád a részvényesek félrevezetése mellett csalás és internetes visszaélés.

Hazudott cége, a Nikola eredményeiről a részvényeseknek – állítja a vád Trevor Miltonnal szemben. A dollármilliárdos szeptemberben lemondott a cég vezetéséről. Hogy is lett  milliárdos? Úgy, hogy tavaly júniusban tőzsdére vitte az elektromos teherautókat előállító cégét. A kis probléma az, hogy a cég nagyszerű üzleti sikereiről szóló beszámolók mind hamisak voltak! Úgy sikerült jó eredményeket kimutatniuk, hogy a cég kezében levő ingatlanok árát az egekbe emelték – papíron és mérhetetlenül eltúlozták technológiai eredményeiket.

A blöff majdnem bejött: a General Motors 2 milliárd dolláros partner szerződést kötött a Nikola-val.

Audrey Strauss ügyésznő New Yorki sajtóértekezletén elmondta, hogy a 39 éves Trevor Milton úgy próbálta feltornászni a Nikola részvények árát, hogy messze eltúlozta annak a technológiának az értékét, mellyel az elektromos teherautókat előállították.

Példaként megemlítette az ügyésznő a Nikola One kisteherautó ügyét. Trevor Milton pontosan tudta, hogy a jármű nem működik, vezetni sem lehet. Mégis úgy állította be mint a jövő kisteherautóját.

A másik trükkje a leleményes vállalkozónak az volt, hogy egy Ford hibridre rátette a saját márka jegyét. A Badger nem volt más mint egy másik cég járműve Nikola felirattal.

Trevor Milton azt is állította a részvényesek megnyerésére, hogy cége képes hidrogént nagyon olcsón előállítani miközben jól tudta, hogy a Nikola nem állít elő semmiféle hidrogént!

Kik vették a Nikola részvényeket?

A póruljárt részvényesek többsége újonc volt a tőzsdén. A pandemia idején az elzártságot kihasználva próbáltak meg pénzt keresni a tőzsdén. Őket viszonylag könnyű volt átverni hiszen nemigen ismerték még ezt a világot.

Milton pontosan olyan kisbefektetőket keresett, akik újoncok ezen a téren – hangsúlyozta az ügyésznő New Yorkban. Társas oldalakon, a televízióban, podcastek révén népszerűsítette a Nikolat vagyis a vevőknek nem volt módjuk arra, hogy a saját szemükkel meggyőződjenek arról, hogy mit is csinál a cég.

Közben pedig a Nikola One egyetlenegy sikeres utat tett meg: legurult egy domboldalon a hirdetés kedvéért. Felmenni már nem tudott volna – fogalmazza meg a tényállást a Nikola dollár milliárdos főnökének csalási ügyében a vádirat New Yorkban.

Magyarország kiléphet az EU-ból?

Érdekes módon így értelmezte a New York-i Bloomberg hírügynökség Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentését arról, hogy felül kell vizsgálni a viszonyt az Európai Unióval, ha Magyarország nettó befizetővé válik. Erre persze csak valamikor 2030 felé kerülne sor, és ilyen messzire senki sem lát előre.

Ha Varga Mihály a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legmérsékeltebb vezetője is erről filozofál, akkor mit gondolhat erről Orbán Viktor, aki kormányhatározatban ment neki újra Brüsszelnek?

Varga Mihály kijelentését persze úgy is lehet értelmezni, hogy amíg euró milliárdokat kapunk az Európai Uniótól, addig szó sem lehet kilépésről. Valószínűleg ez a hatalom álláspontja Magyarországon. Navracsics Tibor, aki nemrég még uniós biztos volt Orbán Viktor megbízásából, nemrég egy interjúban meg is erősítette, hogy a magyar eliten belül senki sem gondolkodik komolyan a kilépésről.

A magyar gazdaság verseny és életképtelen lenne az unión kivül

A nagy külföldi befektetők, akik a magyar export jórészét produkálják, kizárólag azért jöttek Magyarországra, mert ez az uniós tagállam, ahol élvezni lehet ennek előnyeit anélkül, hogy magas munkabéreket kellene fizetni mint Németországban vagy más fejlettebb tagállamban.

Pontosan tudja ezt Orbán Viktor is, aki nacionalista propagandával csak elfedi azt, hogy a külföldi tőke legszervilisebb kiszolgálói közé tartozik

– éppúgy mint a korábbi miniszterelnökök.

Másra ugyanis a térség kis és szegény államaiban nincsen lehetőség. Orbán ezért nem is az Európai Uniótól hanem az USA-tól és a nemzetközi pénzpiacoktól tart.

Matolcsy emlékezik

A Nemzeti Bank elnöke nemrég felidézte, hogy 2012-ben amikor az amerikai diplomácia megpróbálta meggyengíteni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, akkor Orbán Viktorral együtt fogadtak egy befolyásos amerikai pénzügyi szakértőt, aki fenyegető veszélyre hívta fel a figyelmüket. Eszerint az amerikai – és nyomukban más külföldi befektetők több milliárd dollár értékű magyar állampapírt fognak eladni, megindítva ezzel a forintot a lejtőn. Nem is beszélve arról, hogy a nagy pénzpiacok ismét aggódni kezdenének Magyarország fizetőképessége miatt. Matolcsy, aki akkor még nemzetgazdasági miniszter volt, ezt követően Orbán Viktor utasítására kidolgoztatott egy védő programot, amellyel sikerült elhárítani a pénzpiaci támadást.

Matolcsy – immár jegybank elnökként – ugyanettől tart, ahogy ezt a Magyar Nemzetben fel is vázolta. Ezért bírálta Varga Mihályt, mert a költségvetés deficitje oly mértékben növeli meg az államadósságot, hogy az már erőteljes pénzpiaci támadást eredményezhet még a jövő évi választások előtt. Csakhogy

Varga Mihály azért tervezett ilyen magas költségvetési deficitet, mert az EU idén ezt még megengedi, másrészt pedig Orbán Viktor ily módon nyerheti meg a választást – a polgárok jelentős részének megvásárlásával.

Az uniós milliárdok nagyon hiányoznak

A költségvetés számol az uniós milliárdokkal, melyek egyelőre nem érkeztek meg Orbán és Brüsszel vitája miatt. A nemzetközi pénzpiacok egyelőre nyugodtak, mert biztosak benne, hogy az uniós pénzek előbb vagy utóbb megjönnek – írta a Bloomberg korábban. Orbán és Brüsszel szeptember végéig még vitatkozhat, de még az idén megoldást kell találniuk. Orbánnak nagyon kellenek az euró milliárdok a választások megnyerésére, Brüsszelnek pedig kell Orbán aláírása sok közös elképzelésre, nem utolsósorban az uniós válságalap finanszírozására.

Abramovics: nem Putyin parancsára vettem meg a Chelsea-t

A dollár milliárdos oligarcha beperelt egy oknyomozó újságírónőt, aki a Putyin emberei című könyvében a többi között azt írta, hogy az orosz elnök adott utasítást a londoni futball klub megvásárlására.

150 millió fontért vette meg a Chelsea csapatát Roman Abramovics, aki korábban Putyin oligarchái közé tartozott. Catherine Belton újságírónő könyvében idézi Pugacsovot, aki akkoriban szintén az orosz elnök bizalmasai között volt, hogy Putyin utasítására döntött Abramovics a Chelsea megvásárlása mellett, hogy „ily módon orosz hídfőállást építsen ki Londonban.” A Chelsea VIP páholyában azután valóban megfordult a brit elit jórésze beleértve a királyi család néhány tagját is.

Abramovics azt állitja, hogy nem áll közel Putyinhoz, és nincsen köze annak korrupt üzelmeihez.

Nem segíti az 54 éves immár izraeli állampolgár oligarcha ügyét, hogy Nagy Britanniában még sokan emlékeznek arra, hogy amikor Putyin ott vendégeskedett, akkor helikoptere gyakran landolt Abramovics angliai birtokán.

A másik ok, amely nem segíti az orosz oligarcha ügyét, hogy a Rosneft állami olajvállalat is beperelte az újságírónőt a Putyin emberei című könyv miatt – írja a londoni Guardian.

Abramovics Csukcsföld kormányzója volt

Az orosz oligarchát Putyin nevezte ki erre a posztra. Az orosz elnök házi portálja, az Rt.com fényképet is közöl abból az időből amikor 2005-ben Putyin parolázik Roman Abramoviccsal a Kremlben.

Az orosz portál emlékeztet arra, hogy Szergej Pugacsovot a brit újságírónő könyve úgy mutatja be mint Putyin bankárát, és bőségesen idéz tőle. 2016-ban egy brit bíróság megállapította, hogy „lehetetlen hitelt adni Pugacsov állításainak” – idézi az Rt.com.

Catherine Belton jól ismeri az orosz elitet hiszen a Financial Times moszkvai tudósítója volt, most pedig a Reuters orosz szakértője.

A Chelsea csapata öt angol bajnoki címet és ugyanennyi FA kupát szerzett, háromszor pedig a BL-t is megnyerte – büszkélkedik az Rt.com. Arra viszont nem utal, hogy Abramovicsot kiutasították Nagy Britanniából.

Hogy lett izraeli állampolgár Abramovics?

A Szkripal ügy miatt nem hosszabbították meg Roman Abramovics tartózkodási engedélyét Nagy Britanniában. Az orosz hírszerzés áruló ezredesét és lányát egykori kollégái próbálták meg eltenni láb alól a Novicsok idegméreggel. A támadás sikertelen volt, de Nagy Britannia tiltakozott és feketelistát állított össze Putyin embereiről. Így került a célkeresztbe Roman Abramovics annak ellenére, hogy öt gyermeke is brit iskolákban tanul.

Ezek után kérvényezte az izraeli állampolgárságot, amelyet gyorsan meg is kapott. Izraelben a televízió is közvetítette amikor átadták neki a Ben Gurion repülőtéren az izraeli útlevelet. Akkor – egy rövid időre – ő volt Izrael leggazdagabb embere.

Közben többször felmerült a hír, hogy Abramovics eladja a Chelsea csapatát, de ez mindmáig nem történt meg.

Ami a pert illeti: most csak az előzetes meghallgatások folynak, a bírósági tárgyalás csak csak jövőre várható. A per mindenesetre jó hírverés a Putyin emberei című könyvnek, melyet Cahtherine Belton egykori moszkvai tudósító írt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK