Kezdőlap Világ Oldal 183

Világ

Mi célt szolgál a Wagner magánhadsereg Oroszországban?

Ezt tudakolja hónapok óta egy bátor újságíró, akit életveszélyesen megfenyegettek emiatt. Nem hagyom el Oroszországot – nyilatkozta a német közszolgálati portálnak, a Deutsche Wellenek Gyenyisz Korotkov. Aki évek óta kutat Putyin „főszakácsa” után.

Jevgenyij Prigozsin, őt nevezik Putyin főszakácsának az oroszok, mert az elnök születésnapjára és a nagy állami rendezvényekre mindig ő szállítja az ételeket és az italokat.

Ehhez nagyon megbízhatónak kell lenni, mert Oroszországban a mérgezés igen gyakori halálok a vezetők körében is.

Már Sztálin is kedvtelve alkalmazta ezt a módszert, ha meg akart szabadulni valakitől. Jevgenyij Prigozsin is előszeretettel mérgez meg másokat – valószínűleg Putyin parancsára. A bátor újságíró kiderítette Jevgenyij Prigozsin Szentpéterváron egy egész céget üzemeltet annak érdekében, hogy befolyásolja a közvéleményt Oroszországban és külföldön. A cég nem ortodox módszereket alkalmaz ennek érdekében, álhíreket gyárt és rágalmazza azokat, akik rosszat merészeltek írni Vlagyimir Putyinról.

Aki pedig nem ért a jó szóból, azt megmérgezik.

A bátor újságíró megkereste Prigozsin egykori munkatársait, akik állították: a főnökük kiadta a parancsot egy ellenzéki blogger megmérgezésére! Prigozsin külföldön is igen aktív. Fő érdeklődési területe Ukrajna és Afrika, ahova orosz katonákat exportál: Wagner magánhadsereg (Rejtő Jenő nyomában). Így hívják Prigozsin katonáit, akik fontos szerepet játszanak Ukrajna keleti részén, ahol a lakosság többsége orosz. A Wagner magánhadseregnek kulcsszerepe van abban, hogy a Kijevvel szembeálló régió katonailag tartani tudja magát az ukrán hadsereggel szemben. Az oroszok szerepe Ukrajnában régóta ismert volt, de az afrikai fellépés viszonylag újdonságnak számít.

Mit keresett Prigozsin egy orosz-líbiai katonai tanácskozáson?

Ezt a kérdést is feltette a bátor újságíró, aki jelenleg a Novaja Zsizny című ellenzéki lap munkatársa. Cserébe másnap egy temetői koszorú érkezett a lap szerkesztőségébe Gyenyisz Korotkov nevével! A bátor újságíró ennek ellenére nem állt le, bár tudja, Putyin nem habozik megöletni a számára kellemetlen média munkásokat – Prigozsinnal vagy mással, ez a végeredmény szempontjából mindegy.

Mit írt meg a Novaja Gazeta?

Azt, hogy a Wagner magánhadsereg rendszeres szereplője lett a hadszíntereknek Afrikában! Elsősorban Líbiában aktívak a „főszakács” katonái, de Dél Szudánban, sőt Madagaszkáron is felbukkannak. A nagy Szovjetuniónak sokáig jó kapcsolatai voltak Kadhafi líbiai elnökkel, akit azután fellázadt népe darabokra tépett 2011-ben. Az oroszok évek óta szivárognak vissza Líbiába, mely Afrika egyik legjelentősebb olaj exportőre volt. Ahol az amerikai nagykövetet 2012-ben meggyilkolták. A Wagner hadsereg szívesen betölti az űrt  mindenütt, ahova Putyin elnök „főszakácsa” küldi őket.

Jevgenyij Prigozsin már felkerült az USA fekete listájára – Putyin oly sok oligarchájához hasonlóan. Az őt leleplező bátor újságíró csak reménykedhet abban, hogy nem kerül fel a halál listára, ahol Putyin ellenfeleit szépen lassan likvidálják. Erre jó a készséges „főszakács” és a Wagner magánhadsereg…

„Mikor érezheti magát biztonságban egy olimpiai bajnok a hazájában?”

A fekete olimpiai bajnokot Kijevből részeg honfitársainak egy csoportja „hazaküldte Afrikába”. Zsan Belenyuk birkózóbajnok szerezte az egyetlen aranyérmet Ukrajnának a tokiói olimpián. Épp a magyar Lőrincz Viktort győzte le.

Kijev belvárosában inzultálták és afrikai majomnak nevezték, akit „haza kellene küldeni Afrikába”! Verekedésre nem került sor, mert a 87 kilós birkózó bajnok tekintélyt parancsoló külseje ettől elriasztotta a berúgott ukrán fiatalokat.

Zsan Belenyuk Facebook oldalán írt a kínos esetről, amely identitásában alázta őt meg.

A 30 éves olimpiai bajnok édesapja Ruandában született, édesanyja ukrán. Ő maga már Kijevben látta meg a napvilágot, de fekete bőrszíne árulkodik afrikai származásáról.

„Mikor és hogyan érezheti magát biztonságban egy olimpiai bajnok a saját hazájában?

Normális-e az a mai Európában, ha valakit azért sértegetnek, mert az egész életét feltette arra, hogy dicsőséget szerezzen a hazájának? Szeretem a hazámat, és senki sem kényszeríthet arra, hogy elmenjek innen” – írta Zsan Belenyuk a Facebook oldalán.

A helyzet annál is kínosabb, mert az olimpiai bajnok két éve már tagja a parlamentnek is Kijevben.

Zelenszkij, Ukrajna első zsidó elnöke, az olimpiai bajnoki cím megszerzése után hangsúlyozta, hogy hazájában nincs helye a rasszizmusnak.

A fekete olimpiai bajnokot ért sértések Kijev kellős közepén azt mutatják, hogy ebben nem mindenki ért egyet az elnökkel Ukrajnában.

Távmunka, de mennyiért?

A Google minden munkatársa kapott egy kalkulátort, mellyel kiszámíthatja: mennyit keres akkor, ha bejár a munkahelyére és mennyit akkor, ha otthon dolgozik. Az utóbbi eseteben a bér erősen függ attól, hogy a munkavállaló hol lakik?

10%-ot vesztett volna a munkabéréből a Google egyik munkatársa, ha továbbra is otthon dolgozik. Erre úgy döntött, hogy akkor inkább bejár – írja a Reuters hírügynökség. Nem volt ez könnyű döntés, mert két órányi autóútat kell megtennie reggel és este.

A Google szóvivője ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy nálunk a bérek mindig a helytől függőek voltak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha egy Google munkatárs New Yorkban dolgozik, de Stamford városában él Connecticut államban, akkor 15%-al kisebb bérre számíthat otthoni munka esetében.

Ha valaki San Franciscóban dolgozik, de a Tahoe tó mellett él a családjával, akkor távmunka esetén 25%-al kevesebbre számíthat a Google-nál.

Ha viszont a munkavállaló New Yorkban vagy San Franciscóban vállal otthoni munkát, akkor megmarad a bére. Indoklás: a nagyvárosokban drágább az élet.

Miért csinálja ezt a Google?

A cég nem köteles ezt tenni, dönthetett volna másképp is – hangsúlyozza Jake Resenfeld, aki a San Louisban működő Washington egyetemen tanít szociológiát. Ha eddig kifizették ugyanazt a bért a távmunkásoknak mint amennyit a bejárók kaptak, akkor ezt lehetne folytatni most is amikor egyéni döntés kérdése a választás. Csakhogy ily módon a Google megspórolhat egy csinos összeget hiszen a cég azzal számol, hogy a munkatársak 20%-a választja tartósan a távmunkát.

Hibrid megoldás

A Google élharcosa annak a mozgalomnak, amely keverni akarja a munkavállalási formákat az egész világon, ahol több mint 140 ezer alkalmazottja van.

Nemcsak az USA-ban hanem már Kanadában is alkalmazzák ezt az eljárást. Mi a Google alapelve? Mindig a helyi bér maximumát fizetjük – nyilatkozta egy szóvivő a CBC News portálnak. Ha a munkavállaló máshonnan végzi a munkáját, akkor ehhez igazítjuk a bért is.

A Google arról tájékoztatta a CBC Newst, hogy több mint tízezer kérést kapott a központ távmunka ügyben. A kérések 85%-át azonnal el is fogadták mindjárt az első menetben.

Mindig a piaci csúcson levő béreket és juttatásokat adunk a munkavállalóinknak, ez nem változik azzal, hogy áttérünk a hibrid megoldásra

– nyilatkozta a Google szóvivője a CBC News-nak.

Kérdés: mit szólnak ehhez azok, akiknek csökkent a fizetésük csak azért, mert áttértek a távmunkára!

154 EZER MAGYAR KÉRT LETELEPEDÉSI ENGEDÉLYT NAGY BRITANNIÁBAN

A londoni belügy szerint 154 ezer magyar állampolgár kérvényezte, hogy az Egyesült Királyságban maradhasson a brexit után is. A kilépés után most járt le a határidő ameddig az uniós polgárok tartós letelepedési engedélyért folyamodhattak Nagy Britanniában.

Összesen 5 millió 500 ezer uniós polgár kérte ezt vagyis a többség a maradás mellett döntött. A lista élén a lengyelek és a románok állnak valamivel több mint 1 millió kérvénnyel. Egyáltalán nem biztos, hogy minden kérvényező megkapja a tartózkodási engedélyt. Addig azonban amíg elbírálják a kérvényüket mindenki élvezheti korábbi jogállásának előnyeit – hangsúlyozza a brit belügy.

A lengyelek alkotják a legnagyobb külföldi közösséget

Számukat eddigis több mint 800 ezerre becsülték, de mint kiderült létszámuk meghaladja az egymilliót is. A Brexit után több durva támadás is érte a lengyel közösséget: egy szerencsétlen bevándorlót agyonvertek szombat este részeg huligánok csak azért, mert lengyelül beszélt. Nagy Britannia akkori külügyminisztere, Boris Johnson személyesen kérte Lengyelország bocsánatát az ügyben.

Angliában inzultáltak olyan idős lengyel pilótákat is, akik az 1940-es légi háború idején Nagy Britanniát védelmezték a náci Luftwaffe ellen.

A román bevándorlókat sokkal inkább a rendőrök zaklatták, mert sokan közülük illegálisan dolgoztak Nagy Britanniában, ahol néhányan bűncselekményekbe is keveredtek.

A brit lapok szerint meglepően magas a román kérvényezők száma, a hatóságoknak eddig jóval kevesebb román állampolgárról volt tudomása Nagy Britanniában.

Kémkedésért letartóztatták le a hiperszonikus fegyvereket tervező  kutatóintézet  főnökét

Legkevesebb ötször gyorsabbak a hiperszonikus eszközök a hangszerességnél, és ebben a kutatásban az oroszoknak előnyük van az USA-val szemben. Legalábbis ezt állitja az Rt.com, amely most azt közölte: letartóztatták a 73 éves Alekszandr Kuranovot, aki a kutató intézetet vezette Szentpéterváron.

Kuranovnak több mint 120 tudományos közleménye van. Ő felügyelte az Ajax programot, amely hiperszonikus fegyvereket tervezett. Ezek azért jelentenek előnyt, mert mire az ellenfél azonosítja őket általában már túlságosan késő a védő reakcióhoz.

A kémelhárításnak joga van ahhoz, hogy két hónapig vizsgálati fogságba tarthassa a professzort, aki 12-20 éves börtönbüntetést kaphat – szerencsés esetben. Ha peche van, akkor a kihallgatás során „szívrohamot kap”, és így távozik a túlvilágra.

Putyin a tudósokat is megregulázza

Valerij Golubkin professzort hasonló váddal vették őrizetbe. A neves elméleti fizikus a Zsukovszkij Aerodinamikai intézetben dolgozott. Áprilisban tartóztatták le.

Anatolij Gurbanovot, aki ugyanebben az intézetben dolgozott mint a hiperszonikus repülés szakértője, tavaly tartóztatták le ugyancsak kémkedés vádjával. Azóta nincs hír róla.

Putyin elődei nyomában jár …

Berija „fedezte fel a szovjet atombombát”

Sztálin a titkosrendőrség fejére bízta az atomprogramot, amelyet meglepő gyorsasággal sikerre vittek, de hogyan?

A szovjet tudósokat elit lágerekben dolgoztatták, melyekről a hozzátartozók sem tudhattak. A kiemelt ellátásért cserébe gyors eredményt vártak el tőlük.

Kurcsatov akadémikus volt a program névleges irányítója, mert ő tartotta a kapcsolatot Berijával.

Ez azért volt nagyon fontos, mert, ha a szovjet atomfizikusok megakadtak, akkor Kurcsatov mindig tudta a megoldást!

Honnan? Azokból a hírszerzői jelentésekből, melyeket az amerikai atomprogramban résztvevő kommunista tudósok szolgáltattak. Az amerikai kémelhárítás igyekezett kiszűrni a kommunistákat – Albert Einstein például ezért nem került be a programba. Mások viszont igen, ezért a szovjet atombomba villámgyorsan elkészült, és a hidegháború kezdetén már kiegyenlítette az erőviszonyokat.

Ezért is utasította el Truman elnök az amerikai atombomba bevetését a koreai háború idején pedig a tábornokok ezt követelték tőle.

VÍRUSLABORBAN FERTŐZŐDHETETT MEG AZ ELSŐ KORONAVÍRUSOS

Az első koronavírussal fertőzött beteget egy denevér fertőzhette meg a vuhani  kutatólaboratóriumban – olvasható a német Bild portálon.

Dr. Peter Ben Embarek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 13 fős kutatócsoportjának vezetője nyilatkozta a koronavírus eredetéről ezt a TV2 dán műsorszolgáltatónak csütörtökön.

„A vuhani laboratórium egyik alkalmazottja kaphatta el először a koronavírust mintavétel közben megfertőződhetett meg.

Ez lehetett az első eset amikor a  vírust denevérekről emberre is átvihették.

Egyre valószínűsíthetőbb, hogy a fertőzés a laboratóriumból kerülhetett ki.

De Embarek azt is mondta, hogy egyelőre nincs szilárd bizonyítéka. Néhány hónappal ezelőtt ugyanez a csapat jelentésében „rendkívül valószínűtlennek” nevezte ezt az elméletet. Számos állam aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kínai szakértők a kínai szakértői vizsgálat során megtagadták az adatokhoz való hozzáférést.

Most a kutató nagy nyomásgyakorlásról beszél, amelyet a kínai tisztviselők a kutatókra gyakoroltak, hogy megszabaduljanak a jelentés laboratóriumi elméletétől.

!A WHO nemzetközi szakértői csapata csak januárban látogathatott el Vuhanba – több mint egy évvel a vírus felfedezése után. A megfelelő jelentést március végén tették közzé, de nem adott egyértelmű eredményeket.)

A WHO nyers kínai adatokat kér

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) most felszólította Kínát, hogy nyújtson be nyers adatokat az első koronavírusos esetekről. Az információkhoz való hozzáférés „döntő fontosságú” a járvány eredetének további vizsgálata szempontjából – közölte a WHO csütörtökön.

A legfrisebb információk szerint Kína visszautasította a nyers adatok kiadását csakúgy, mint a WHO kutatócsoportjának ismételt helyszíni vizsgálatát.

KÍNA KÖZBELÉP AFGANISZTÁNBAN

A tálibok Mao elnök stratégiájával foglalják el Afganisztánt: vidéken fokozatosan bekerítik a kormányerőket, hogy aztán a nagyvárosok érett gyümölcsként hulljanak az ölükbe. A tálib tisztek jól ismerik Mao elnök stratégiáját, mert azt tanítják a katonai főiskolákon Pakisztánban. A tálibokat a pakisztáni titkosszolgálat szervezte meg annak idején az USA kérésére. Aztán a tálibok által uralt Afganisztánban eszelte ki Oszama bin Laden szeptember 11-ét.

Találkozó Tiencsinben

A tálibok első embere a kikötővárosban cserélt eszmét Vang Ji külügyminiszterrel. Miben állapodtak meg? Peking számára az a fontos, hogy a tálibok Nyugat felé forduljanak és ne a Kínában élő 50 millió muzulmánt akarják felszabadítani a kommunista uralom alól. A tálibok ezt meg is ígérték. Mit kaptak cserébe? Valószínűleg olyan együttműködési ajánlatot, amely biztosíthatja Afganisztán gazdasági jövőjét.

A Mianmar modell

A kínaiak az egykori Burmában próbálták ki az ázsiai terjeszkedés modelljét, melynek lényege az, hogy együttműködnek a helyi elittel, amely viszont biztosítja a kínai tőke szabad működését. A modell évtizedekig jól működött, de Mianmar igazi urai – a katonák – mégiscsak puccsot hajtottak végre. Miért? Nem utolsósorban azért, mert a munkások kezdték agyonverni kinai kommunista menedzsereiket, akik végsőkig hajszolták őket – minimál bérért.

Peking igen megértően fogadta a puccsot, a rendszer újra üzemel. Működhet Afganisztánban is, ahol ráadásul ritka földfémek is találhatóak. Ezek kibányászása komoly előnyhöz juttathatja Kínát a globális piacon.

Mi lesz a demokratikus kormányzattal Afganisztánban?

Washingtonban 90 napot sem adnak nekik annak ellenére, hogy az amerikai légierő támogatja a kormánycsapatokat.

Hszi Csinping elnök felhívta Afganisztán elnökét a tiencsini találkozó után. Nem tudjuk, hogy miről beszélgettek, de Peking kompromisszumra ösztönzi mind a két felet. Eszerint Kabul megmaradna a demokratikus erők kezében míg az ország többi része elismerné a tálib fennhatóságot. Ily módon az amerikaiak is megőrizhetnék az arcukat. Nem véletlen, hogy bár pokolian rosszak az USA és Kína kapcsolatai, de Washingtonban üdvözölték a tiencsini tárgyalásokat a tálibokkal.

Peking igen jó kapcsolatot ápol Afganisztán mindkét szomszédjával: Pakisztánnal és Iránnal. Olyan gazdasági befolyást szerezhetne a térségben , amelyet korábban egyetlen nagyhatalom sem. A kínaiak pedig tudják: pénz beszél! Nem katonai megszállásra van szükség – ahogy azt az oroszok vagy az amerikaiak csinálták hanem arra, hogy érdek alapon együttműködjenek a helyi elittel, amelynek ideológiája meglehetősen hidegen hagyja a Mao elnök eszméiből réges régen kiábrándult kínai vezetőket.

KORMÁNYVÁLSÁG LENGYELORSZÁGBAN

Elveszítette többségét a jobboldali koalició a varsói parlamentben, de Jaroslaw Kaczynski, a legerősebb kormánypárt, a PiS vezére nincs kétségbeesve. Ha ugyanis ma rendeznének választásokat, akkor azt nagy valószínűséggel ők nyernék meg. Vagyis ellenfeleik könnyen zsarolhatóak, mert a hatalom előrehozhatja a 2023-as választást. Mi történt?

Morawiecki miniszterelnök kirúgta mérsékelt helyettesét, Jaroslaw Gowint. Aki emiatt a pártjával együtt kilép a koalícióból, amely ily módon elveszítheti parlamenti többségét. Miért a szembenállás  A mérsékelt Gowin több kérdésben is szembekerült a PiS elképzeléseivel, de az utolsó csepp a pohárban a kormánynak az az elképzelése, hogy lehetetlenné teszi a nagy független televízió működését mondván, hogy az amerikai kézben van. Ezt a hatalom a média polonizációjának nevezi, de valójában arról van szó, hogy a választások előtt be akarják darálni az ellenzéki média jó részét.

Kérdés, hogy az USA megvédi-e televízióját?

Az Egyesült Államok kiemelten fontos stratégiai szövetségese Lengyelországnak, de a jelenlegi hatalom Trumppal értette meg igazán jól magát. Biden elképzelései a demokrácia garantálásáról nemigen tetszenek neki.

Kaczynski az EU előtt képmutatóan meghátrált

Lengyelországnak nagyon fontos az uniós pénz, ezért a PiS vezére megszünteti a Fegyelmi Kamarát, melyet Brüsszel különösen kifogásolt. Ez inkább látszat engedmény, mert a jogi reform többi folyamata vígan folytatódhat, de lehet, hogy Brüsszel beéri ennyivel, hogy mentse a látszatot.

Háromszor osztották fel a nagyhatalmak Lengyelországot, legutóbb Hitler és Sztálin 1939-ben.

Miért népszerű még mindig a PiS?

Lengyelországban még sohasem éltek olyan jól az emberek mint a jobboldali koalició idején. A kormány sok családsegítő intézkedéssel fokozza a népszerűségét. Amihez hozzájárul a katolikus egyház támogatása, amely döntő fontosságú Lengyelországban.

A másik fő ok az alternatíva hiánya.

Az ellenzék jóval erősebb mint Magyarországon, de igen megosztott. Nemcsak politikai problémáról van szó hanem arról is, hogy nem dúskálnak jó ötletekben. Nincsenek népszerű megvalósítható javaslataik. Ráadásul Lengyelországban a kormányzat sokkal kevésbé korrupt mint Magyarországon, ezért ezen a ponton kevésbé támadható.

Mit csinál jelenleg Jaroslaw Kaczynski? Igyekszik meggyőzni Gowin pártjának képviselőit, hogy jobban járnak, ha bent maradnak a koalícióban. Az árulást ugyanis szeretik a másik oldalon, de az árulókat nem. Lehet tehát, hogy a jobboldali koalició mégiscsak fennmarad. Különben pedig a PiS már kormányzott korábban kisebbségben is. A 72 éves Kaczynski, aki aszketikus szerzetesként él, igazi politikai profi: remekül ismeri a lengyel elitet, és annak gyenge pontjait is. Nyugodtan megúszhatja tehát ezt a kormányválságot is, de a probléma megmarad: a szembenállás a modernizációval, az USA-val és az EU-val nem tűnik nyerő kártyának Lengyelországban sem.

Kockázatos, hogy a mennyiségi lazítás keretében a jegybankok öntik a pénzt piacokra

Amíg nem tartanak túlságosan az inflációtól, addíg nem állítják le a mennyiségi lazítást, de meddig lehet ezt csinálni? Erről írt cikket a Chicagói egyetem pénzügyi tanszékének professzora a Project Syndicate portálon.

Raghuram G. Rajan legutóbbi könyvének a címe is sokatmondó: Hogy hagyja maga mögött a Közösséget a Piac és az Állam?

Az infláció nő az USA-ban, a munkaerőpiac munkaerőhiánnyal küzd, és a 10 éves kincstárjegy mégiscsak 1,24% kamatot ígér miközben ez 2,4%-os inflációt feltételez. Közben pedig a tőzsde egyre másra döntögeti a rekordokat. Hogy is van ez?

Lehet persze, hogy a kötvény piacon elhiszik a Federal Reserve Boardnak, hogy az infláció csak átmeneti jelenség, a jegybank kézben tudja tartani a dolgokat. Ha a Fed hosszú ideig alacsonyan tudja tartani a kamatlábat, akkor beindul a növekedés, mert a lakosság rengeteg pénzt tett félre az elzárások idején, az állam pedig önti a támogatási pénzeket a családoknak és a vállalkozásoknak. Ezenkívül óriási állami fejlesztési programok vannak készülőben.

Mindez azonban nem magyarázza meg azt, hogy miért ilyen alacsony a tízéves kincstárjegy kamata hiszen ez a gyakorlatban negatív kamatot vetít előre tíz évre!

Lehet, hogy így lesz: újabb elzárások következnek be a fejlett és a fejlődő országokban a Covid 19 vírus mutációi miatt. Lehet, hogy ez még jobban megviseli a feltörekvő államokat mint a fejletteket. Új vírusvariációk is felbukkanhatnak. Megszakadhatnak a tárgyalások a washingtoni kongresszusban a nagy állami fejlesztési tervekről.

Csakhogy ebben az esetben mivel magyarázzuk azt, hogy a tőzsde szárnyal és az infláció növekszik?

Hogy emelkedhetnek egyszerre a részvény és kötvény árak? Úgy, hogy a vagyonkezelők mindenképp profitot akarnak. Akit ez zavar, az megörülhetett annak, hogy Jerome Powell, a Fed főnöke jelezte: közel az idő amikor a jegybank már nem vásárol havonta 120 milliárd dollárért kötvényeket a gazdaság fellendítésére.

Mikor érhet véget a mennyiségi lazítás?

Sok közgazdász immár úgy véli, hogy elavult az a régi tétel, mely szerint amint felbukkan az infláció kísértete máris véget kell vetni a mennyiségi lazításnak. Az alacsony infláció két évtizede arról győzte meg a jegybankok vezetőit, hogy várhatnak még.

De meddig? Ugyanis nemcsak az infláció jelenthet veszélyt hanem az is, hogy az államadósság az egekbe nő. Ha megkezdődik a kamatláb emelés, ennek óriási kockázata lehet. Az elmúlt két évtizedben azt lehetett tapasztalni a fejlett országokban, hogy bár növekedett az államadósság, de nem nőtt a kamatkiadás, sőt a GDP-hez viszonyítva még csökkent is. De mi lesz akkor, ha megkezdődik a kamatláb emelése miközben az államadóság már elérte a GDP 125%-át? Erre azt válaszolják a mennyiségi lazítás hívei, hogy az államadósság lejárati dátumai különböznek egymástól. Nagy Britannia esetében például az átlag 15 év vagyis nem egyszerre mutatkozik meg a kamatláb emelésének a hatása hanem fokozatosan.

A probléma az, hogy más országokban kevésbé előnyös az államadóság átlagos lejárata: az USA-ban például csak 5,8 év. A másik gond a hatalmas összeg, amelyet elő kell teremteni, ha lejár az államadósság egy része. Akkor új kölcsönt kell felvenni – természetesen magasabb kamattal. Mi történik ilyenkor? Azokban az országokban, ahol a jegybank az állam egyik része, az következik be, hogy az ötéves kölcsön azonnalivá /overnight/ változik. Ily módon nagyon megnő az állam kiszolgáltatottsága a piacoknak, és főként a kamatláb emeléseknek – figyelmeztet a szerző, aki régebben maga is jegybankár volt Indiában. Raghuram G. Rajan végül hozzáteszi: a Federal Reserve Board már így is az USA államadósságának a negyedén ül. Vagyis a mennyiségi lazítás meghosszabbítása távolról sem kockázatmentes vállalkozás – érvel a pénzügyi professzora a Project Syndicate portálon.

MATOLCSY: G2

A Nemzeti Bank elnöke szerint új duális rendszer alakulhat ki a globális gazdaságban. A régi globalizáció napja leáldozott, mert az USA vezető szerepére épült, de közben feljött Kína, amely már nem fogadja ezt el. Peking alternatív globalizációt folytat az Új Selyemút programmal, és így a világ G2-vé válik vagyis Kínának és az USA-nak is meglesz a maga kis világa, és a nagy kérdés az, hogy a két világ hogyan viszonyul egymáshoz.

Matolcsy Kína régi barátja

Amikor 2002 és 2010 között Orbán Viktor ellenzékben készülődött a hatalomra, akkor két nagy utazást tett külföldön – mindkettőt Matolcsy György társaságában. Az egyik utazás az Egyesült Államokat érintette épp akkor amikor a 2008-as nagy pénzügyi válság alapjaiban rengette meg a globális kapitalizmust, a másik nagy utazás Kínában volt, ahol Pekingben magasrangú vezetők fogadták Orbán Viktort noha akkor még csak az ellenzék vezére volt. A kínaiak kiváló hírszerzése viszont jelezte: ő a jövő embere Magyarországon. Aki ugyan antikommunista hangokat hallatt, de valójában pragmatikus politikus, aki mindenkivel hajlandó együttműködni, akitől hasznot remélhet.

Így alapozták meg a Fidesz keleti nyitását, amely ott folytatta, ahol a baloldal abbahagyta: pragmatikus együttműködést akart a feltörekvő világhatalommal.

De mit szól ehhez az Egyesült Államok? Trump elnök Európába küldte külügyminiszterét, hogy lebeszélje szövetségeseit a Huawei 5G programjának megvásárlásáról. Budapesten nem járt sikerrel: Orbán mosolyogva közölte, hogy megvesszük a kínaiak rendszerét hiszen annak jelenleg nincs működőképes alternatívája.

Orbán és Matolcsy Budapestre akarja hozni Kína egyik elit egyetemét, a Fudant nem sokkal azután, hogy a CEU-t jórészt kipaterolták Magyarországról.

Ami még jobban zavarja az amerikaiakat az az, hogy a Nemzeti Bankban kínai tanácsadók dolgoznak. Ilyesmire a szovjet tanácsadók távozása óta nem volt példa Magyarországon. Orbán Viktor egyszer elszólta magát amikor kijelentette: ha az Európai Uniótól nem kapunk pénzt, akkor majd adnak a kínaiak!

Senki sem tudhatja, hogy így lesz-e, de Hszi Csinping elnök személyesen hívta meg Orbán Viktort Pekingbe. Ez a kínai protokoll szerint nagy megtiszteltetés. Miről tárgyalhatnak? Nyilvánvalóan hétpecsétes titok marad.

Közben viszont Biden elnök épp azért látogatott Európába, hogy megerősítse a nyugati szövetséget, és meghirdesse a szembenállást Kínával és Oroszországgal.

A kínaiak ettől függetlenül nyomulnak előre: már ők az Európai Unió legfőbb kereskedelmi partnerei. Legutóbb pedig kiderült, hogy Európában immár a legtöbben Xiaomi okostelefont vásárolnak és nem Apple vagy Samsung mobilt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK