Kezdőlap Világ Oldal 170

Világ

Két botrány az Interpolnál

Az Egyesült Arab Emirátus biztonsági főnökét megválasztották a nemzetközi rendőri szervezet, az Interpol élére annak ellenére, hogy emberi jogi szervezetek emberrablással és kínzással vádolták meg. Ahmed Nasszer al Raiszi tábornok persze csak a Közel Keleten jól bevált módszereket alkalmazta. A CIA is gyakran közel-keleti országokban hallgatja ki az elfogott terroristákat, hogy kínzással információkat csikarjon ki belőlük.

Az Interpol elnöke elvben a szervezet feje, de valójában a főtitkár irányítja az apparátust. Jürgen Stockot 2019-ben újabb öt évre megerősítették a posztján. Ahol már szolgált kínai vezető alatt is.

Ex Interpol főnök neje: él-e még a férjem?

Az Interpol központja Lyonban van, itt él a kínai főnök, aki korábban az állambiztonsági minisztérium államtitkára volt Pekingben. Egyszercsak hazahívták. A pekingi repülőtérről még volt ideje elküldeni az egyezményes írás jelet feleségének: mindennek vége, menekülj! Az asszony azonnal a francia rendőrség védelmét kérte és nem hiába. Többször megpróbálta őt elrabolni a kínai titkosszolgálat. A nő szerint azért, mert így akartak nyomást gyakorolni férjére, akit kihallgatott a kommunista párt rettegett ellenőrző bizottsága. Ez a párt belső rendőrsége, amely Hszi Csinping elnök utasítására még a legfelső vezetés tagjait is elfoghatja. Az Interpol főnök Pekingben egy olyan vezető bizalmasa volt, aki egykor a kommunista párt Politbürojának elnökségében a nemzetbiztonságért felelt. Szembeszállt Hszi Csinpinggel, és ezért lebukott. 90 milliárd jüanos korrupciós perben ítélték el Pekingben. Ez mintegy 13 milliárd dollárnak felelt meg akkor.

Franciaország hivatalosan is érdeklődött az Interpol főnök sorsa felől Kínában. Azt a választ kapta, hogy vizsgálat folyik ellene. Később röviden közölték: hosszú börtönbüntetést kapott, melyet enyhíthetnek, ha bűnbánó magatartást tanúsít. Vagyis hazahozza külföldön elrejtett pénzét, amelyből családja él Franciaországban. Neje azóta nem kapott életjelt a férjéről. Ezért kérte a francia hatóságokat: hivatalosan érdeklődjenek Pekingben arról, hogy él-e még az Interpol egykori főnöke valamelyik kínai börtönben?!

Magyar diplomácia mélyponton

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) az uniós országokon kívül Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában. Csaknem harminc éves története során mindig sikerült közös nyilatkozattal zárni a tanácskozást, de a Népszava tudósítójának értesülései szerint a magyar diplomácia ezt ezúttal megakadályozza. A vétó azt is jelentheti, hogy a jövőben nem sikerül közös közleményt kiadni, mert a magyar diplomácia vétózni fog. Miért süllyed ilyen mélyre Orbán Viktor diplomáciája?

Bosszú a Norvég alapért

Orbán Viktor szerette volna, ha a Norvég alap nem támogat ellenzéki civil szervezeteket. Emiatt még a rendőrséget is rájuk uszította. Orbán akciója csúfosan megbukott: a Norvég alap nem hátrált meg. Jeszenszky Géza oslói nagykövet lemondott, mert képtelen volt képviselni a magyar kormány álláspontját.

Orbán norvég fóbiája odáig ment, hogy amikor Donald Trumppal találkozott a Fehér Házban, akkor is megpróbált lépéseket kierőszakolni Norvégia ellen. Ez még Trumpnak is sok volt. I like Norway – szeretem Norvégiát mondta Orbán Viktornak, aki ebből megértette, hogy az USA aligha gyakorol nyomást a skandináv országra a magyar miniszterelnök kedvéért.

Már biztos: Orbánt nem hivták meg a demokrácia csúcsra

Washingtonban hivatalosan is közzétették a listát arról, hogy Biden elnök kikkel cserélne eszmét – virtuálisan – a demokrácia állásáról december elején. Az uniós vezetők közül egyedül Orbán Viktor nem szerepel a listán. Finom célzás ez arra, hogy Washingtonban nem tartják demokráciának a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ebből pedig az is következik, hogy egyáltalán nem esnének kétségbe, ha Magyarország következő kormányfőjét jövőre már nem Orbán Viktornak hívnák. Brüsszelben ugyanez a vélemény, Berlinben, Párizsban és Rómában ugyancsak.

Ezt kevéssé ellensúlyozza az a Barátság érdemrend, melyet Szijjártó Péter külügyminiszter kapott nemrég  Putyin elnöktől.

Vlagyimir Putyin újabb ellenfelét ölette meg Nagy Britanniában?

A brit kémelhárítás nyomoz Putyin feltételezett orosz áldozata után. Londoni palotájában halva találták az 52 éves Irina Izmesztyievát. A rokonok egyből a brit kémelhárításhoz fordultak, az orosz oligarcha neje ugyanis azért küzdött, hogy Putyin engedje szabadon férjét, aki egy rémes fegyházban raboskodik az Uralban.

Fehér hattyú – így hívják a fegyházat, ahol az 55 éves orosz olaj kereskedő és egykori szenátor 2010 óta sorozatgyilkosokkal és kannibálokkal közös cellában morzsolja napjait – mint oly sokan, akik szembekerültek Oroszország majd mindenható urával.

Ebben a fegyházban – Szolikamszk városa mellett –  a legelvetemültebb bűnözőket őrzik, és nem véletlenül van köztük az egykori oligarcha: gyilkosságért és óriási adócsalásért ítélték el. Neje szerint csapdába csalta őt a titkosszolgálat, férje  ártatlan, egyetlen bűne van csupán: szembekerült Putyinnal!

Miért halt meg az egykori TV sztár?

A londoni Daily Mail szerint azért, mert évek óta jogi háborút folytatott férje kiszabadításának érdekében. Miután Oroszországban nem ért el eredményt, az Emberi Jogok Bíróságához fordult Strasbourgban. Emiatt sújthatott le rá az orosz titkosszolgálat vélik lányai, akik az MI 5-hoz fordultak édesanyjuk halála miatt.

Az ügyvéd, aki kérte neve elhallgatását, azt nyilatkozta a londoni Daily Mailnek, hogy „igencsak gyanús ez a korai halál épp akkor amikor megindította az eljárást Strasbourgban.”

A brit ügyvéd szerint Irina asszony halála után „csekély esély maradt a sikerre, mert ő volt a mozgató ereje az egész jogi procedúrának.”

Az oligarcha neje igen jó kapcsolatokkal rendelkezett londoni körökben: palotájában Kensingtonban olykor a királyi család tagjai is megfordultak híres színészek és újságírók társaságban. Instagram oldalán Harry herceg rendszeresen szerepelt.

Irina rettegett

A Daily Mailnek nyilatkozó barátok mind azt mondták, hogy az utóbbi időben Irina asszony félt és állandóan a háta mögé nézett: nem követi-e valaki?

21 éves iker lányait  állandóan sofőr hozta és vitte az iskolába, mert édesanyjuk attól tartott: elrabolhatják őket.

Irina nemcsak az orosz titkosszolgálattól tartott, de a férjétől is, aki a Brit Virgin szigeteken a híres adóparadicsomban tartotta vagyonát. Ebből vásárolták még 2006-ban a palotát Kensingtonban 8,85 millió fontért. Ma nyilvánvalóan ennél sokkal többet ér.

Kísért a múlt

Izmesztyiev Baskirföldön született, és kezdetben katona volt. A Szovjetunió bukásakor az olajban gazdag Baskirföld vezetőjének tanácsadója lett. Korus néven létrehozott egy olaj társaságot a privatizált állami vállalatból. Hajókat is vásárolt. Politikai karriert is kezdett: öt éven keresztül Baskirföld szenátora volt Moszkvában. Akkor még Putyin igencsak kedvelte őt: 2005-ben aranyórát kapott Oroszország urától.

Aztán Putyin megindította az offenzívát az oligarchák ellen, és az Izmesztyiev házaspár gyorsan Németországba majd Nagy Britanniába menekült. A férfi előtte még gondosan kimentette vagyonát Oroszországból. Putyin ezt nem bocsátotta meg neki: az orosz titkosszolgálat csapdába csalta Biskekben, Kirgizisztán fővárosában.

Gyorsan Moszkvába vitték, ahol megvádolták azzal, hogy meggyilkolta egy korábbi üzlettársa nejét. Ezenkívül maffia hálózat kiépítésével és adócsalással is meggyanúsították. Minthogy nem tett töredelmes vallomást és vagyonát nem adta át Putyinnak, ezért féltucat gyilkosság végrehajtása, bűnszövetkezet szervezése és adócsalás miatt ítélték el. Jelenleg napi 8 órában egyenruhákat varr Oroszország egyik legkeményebb fegyházában.

Az orosz Helsinki csoport többször is kérte az elnöki kegyelmet különböző jogsértésekre hivatkozva, de ezt mindig megtagadták. Mindenkinek értésére adták Moszkvában: az oligarcha csakis akkor szabadulhat, ha a vagyonát átadja Putyinnak!

Kicsit sok áldozata volt Putyinnak brit földön

A Daily Mail megemlíti, hogy az orosz titkosszolgálat egykori ezredesét, Alekszandr Litvinyenkot poloniummal ölte meg az orosz parlament egyik képviselője Londonban 2006-ban. Egy orosz bankárral növényi méreg végzett Surreyben 2012-ben.

Egy évvel később Borisz Berezovszkijt a fürdőszobájában találták meg felakasztva. A halottkém megállapította, hogy előbb gondosan megfojtották majd megrendezték az öngyilkosságot. Borisz Berezovszkij igen befolyásos oligarcha volt, aki sokáig támogatta Putyin előrejutását. Ám azután szembekerült vele: Nagy Britanniába menekült, és onnan bírálta az orosz elnököt. Aki nem felejtett…

A leghíresebb ügy Szkripal ex ezredesé és lányáé, akiket az orosz titkosszolgálat a Novicsok idegméreggel akart eltenni láb alól Salisburyben. Szerencsésen túlélték a támadást, de azóta is rendőri védelem alatt állnak.

Szkripal ezredes az orosz titkosszolgálat híres árulója volt, akinek meggyilkolására állítólag személyesen Putyin adott parancsot. Szkripal 100 ezer dollárért eladta az Amerikában és Nagy Britanniában működő orosz hírszerző láncot az amerikaiaknak és a briteknek. Putyin, aki egykor maga is a titkosszolgálatnál szolgált még a szovjet időkben, később pedig ő szervezte azt újjá Jelcin elnök idejében, nem felejtette el az aranyszabályt: az árulónak pusztulnia kell!

Irina asszony barátai a Daily Mailnek úgy nyilatkoztak, hogy a Scotland Yard nem vizsgálódik, de remélik, hogy a brit kémelhárítás igen. „Irina férje egy olyan világban élt, amely ijesztőnek tűnik, mert benne nyugodtan meg lehet gyilkolni valakit – büntetlenül” – hangsúlyozta a furcsa körülmények között elhunyt orosz oligarcha nejének egyik barátja, aki kérte, hogy ne nevezzék meg.

Adóparadicsomok az Európai Unióban is vannak

25 éve küzd az Európai Unió az európai adóparadicsomok ellen – igen mérsékelt sikerrel. Miért lehet euró milliókat eltitkolni az adóhivatal elől? Erről kérdezte a Der Spiegel a Leideni egyetem tanárát, aki negyedszázada kutatja ezt a témát.

„Nincs transzparencia! Az a bizottság, amelyet az Európai Unió e célból létrehozott, zárt ajtók mögött ülésezik, és a vizsgálatai titkosak. Én megpróbáltam ezen változtatni. 2500 eddig titkosan kezelt dokumentumot vizsgáltam meg” – mondja Martijn Nouwen közgazdász professzor, aki arra jött rá, hogy „amint a bizottság felfedezett egy adóelkerülési eljárást az Európai Unióban, abban a pillanatban a leleményes adótanácsadók újabb kiskaput találtak – elsősorban Luxemburgban, Hollandiában és Cipruson.

„Az úgynevezett levélszekrény társaságok adózása még sokhelyütt nincsen megoldva”

– hangsúlyozza a szakértő azokra a cégekre utalva, amelyek egy államban csakis azért jelentik be magukat, mert ott alacsonyabb a társasági adó.

„A kis államok a szokásos gyanúsítottak: Ciprus és Málta, de azután jönnek a Benelux országok. Ezek az államok ott akadályozták az uniós adócsoport munkáját, ahol csak tudták. De nemcsak a kicsikről van szó: Németország nem hajlandó a mai napig közzétenni azt, hogy a multik milyen adókedvezményeket kapnak az Európai Unió legerősebb államában. Az ok: a tartományok nem kívánják ezt. Nagy Britannia védelmezi Guernsey és Jersey különleges adó jogait.”

Mit csinálnak az uniós pénzügyminiszterek?

„Ők is létrehoztak egy csoportot, amely ezt a problémát úgy rendezte, hogy a tagállamok közben megőrizhessék a szuverenitásukat, amelyhez nagyon ragaszkodnak. Az érdekes az, hogy létrehoztak egy rendszert, de 2003 óta rá se néznek erre. Még akkor sem, ha komoly adócsalás lehetősége forgott fenn.

Ennek az az egyik oka, hogy az adócsalások annyira rafinálttá váltak, hogy a pénzügyminisztériumok szakértői sem mindig értik meg azokat. A másik ok, és nyilvánvalóan ez a fontosabb: a tagállamok el akarták kerülni a vitákat. Végül is rengeteg vita volt mindig az Európai Unióban, és az adócsalások ügyét úgy ítélték meg, hogy emiatt nem érdemes háborúzni.”

Lehet-e ezen változtatni?

„Lehet és kell is. Egyrészt növelni kell a transzparenciát és a demokratikus legitimitást. Az adócsoportnak szüksége van egy politikus elnökre, aki tartja a kapcsolatot a pénzügyminiszterekkel illetve az olyan nemzetközi szervezetekkel mint az OECD. Jó lenne, ha ez az új főnök részt vehetne a pénzügyminiszterek tanácskozásain. Végül nagyon fontos, hogy a pénzügyminiszterek megvitassák a tagállamok közötti adóverseny ügyét, és megnevezzék azokat a tagállamokat, melyek megsértik az uniós előírásokat.

Mindehhez nyilvánvalóan elsősorban transzparencia kell” – hangsúlyozta a Leideni egyetem tanára.

RÖSZKÉTŐL KUZNICÁIG

Az Orbán-kormány természetesen szolidáris Lengyelországgal a fehérorosz határon, Kuźnica határátkelőhelynél kialakult súlyos konfliktus ügyében.

És megint elégedetlenkedik az EU-val, amely most támogatja a lengyel határőrök és katonák durva fellépését a határon. Az újonnan épített kerítésnél, miközben Magyarországnak mindmáig nem adtak támogatást a kerítés építéséhez. Merthogy a lengyelek a határőrök támogatására húszezer katonát is a határra vezényeltek, és vízágyúval, könnygázzal és testi erővel akadályozták meg a Lukasenko-rendszer által odaszállított menekülteket a határ átlépésében, lengyel területre való átjutásban. Menedéket keresők ezrei táboroznak még mindig a határ fehérorosz oldalán, éhesen, dideregve a hidegtől. Úgy tűnhet, a lengyel hatóságok ugyanazt csinálják Kuźnicánál, mint a magyarok Röszkénél.

Tényleg így van?

Nem egészen. A szerb-magyar határon átjutni próbálókat nem a szerb állam röptette a Közel-Keletről a belgrádi repülőtérre, és onnan buszokkal a magyar határra. Ők maguk tették meg több országon keresztül az utat, és nem szervezte ezt sem Soros, sem más „civil” szervezet. Az embercsempészeknek, akik sok pénzért szervezik a menekültek utazását, semmi közük nem volt semmilyen államhoz. A fehérorosz állam viszont kétségtelenül szervezi a határig eljutók útját, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az Európai Uniónak okozzon problémát. Valóban kérdéses, hogy például

az Irakból a lengyel határra érkezők tekinthetők-e a nemzetközi jog értelmében menekülteknek, valószínűleg nem.

Ezzel szemben a magyar határ szerbiai oldalára a háború éveiben érkező szíriai menekültek esetében ez nem lehetett kérdéses. Ezért nem támogathatta az Unió a magyar kerítés építését, annak megakadályozását, hogy a határra érkezők egyáltalán menedékkérelmet nyújthassanak be a határon, és azt érdemben elbírálják. E tekintetben van különbség Röszke és Kuźnica között.

Más tekintetben azonban nincs. A lengyel határőrök, akik erővel: kerítéssel, könnygázzal, vízágyúval megakadályozzák, hogy az Ázsiából érkezők átlépjenek a határon, és akik – fehérorosz „kollégáikkal” „együttműködve” arra kényszerítik őket, hogy – sokszor kisgyerekekkel – a fagyos időben az erdőben éjszakázzanak, ugyanolyan embertelenül járnak el, mint a menedékkérők belépését megakadályozó magyar hatóságok. Ők is sértik a genfi menekültügyi konvenció előírásait.

A lengyel-fehérorosz határnál éjszakázók ugyanúgy nem tettesek, hanem áldozatok, mint a szerb-magyar határnál várakozók.

Utóbbiak a kegyetlen szíriai, afganisztáni stb. rezsimek és a kegyetlen magyar állam, az előbbiek az őket becsapó kegyetlen Lukasenko-rendszer és a kegyetlen lengyel állam áldozatai. Angela Merkel mint még, ügyvezetőként hivatalban levő kancellár az ő érdekükben járt el, amikor telefonon beszélt Lukasenkóval, és jól tette. Akkor is jól tette, ha a lengyel állami vezetők ezt kifogásolták, mert ezzel úgymond legitimálta az EU által el nem ismert Lukasenkót. Számára a Lukasenko által becsapott áldozatok megsegítése volt az elsődleges. Ugyanúgy, ahogy 2015-ben a szíriai menekülteknek segített.

Nem lett volna erre szükség, ha a lengyel állam emberségesen viselkedik ezekkel az emberekkel, átengedi őket a határon, szállást ad nekik arra az időre, amíg elbírálja a kérelmüket. Ez felelt volna meg a genfi menekültügyi konvenciónak. És nem Minszkből, hanem Varsóból repítették volna őket vissza, ha elutasítják a menedékkérelmüket. Az Unió fedezhette volna a költségeket. A gazdag Európa elbírná ezt.

Orosz-török támogatással működik Lukasenka embercsempész hálózata

Hogy került többezer közel-keleti menekült Fehéroroszországba, és onnan a lengyel határra? Ennek járt utána a Der Spiegel annál is inkább, mert a menekültek többsége Németországba készül …

„A beloruszok adják a vízumot, és aztán törökök, szírek, irakiak és libanoniak intézik az ügyet helyben”

– mondja Ibrahim, aki egykor maga is Szíriából menekült Törökországba. Többször megpróbált átjutni a görög határon – sikertelenül. Azóta embercsempészetből él. A Facebookon és a Telegrammon sok oldalt hozott létre – természetesen álnéven. Ezeken az oldalakon migránsok áradoznak arról, hogy milyen könnyen be lehet jutni az Európai Unióba – Minszken keresztül. Öt nap alatt Berlinben vagy! – hírdeti az egyik oldal. Aztán Isztambul Aksaray negyedében létrejön a személyes találkozó, ahol tisztázzák a fontos kérdéseket: mennyibe kerül az utazás és mikor lehet indulni?

Ibrahim, akinek persze nem ez az igazi neve, egy utazási irodának dolgozik Isztambulban. Az utazási irodát a török maffia üzemelteti, mögötte pedig a titkosszolgálat áll.

Nyár óta sok ilyen utazási iroda nyílt Bejrútban, Irak északi részén Erbilben, Damaszkuszban. Ezek az utazási irodák hasonló idegenforgalmi vállalkozásokkal tartanak kapcsolatot Minszkben. Ahol a turista vízumot a katonai titkosszolgálat adja ki a menekülteknek. Kezdetben minden belorusz utazási iroda szerezhetett ilyen vízumot, de szeptemberben 12-ben maximálták a számukat Minszkben. A vizum ugyanis nagy üzlet: kezdetben 1200-1700 dollárba került, de mostanában már 2500 dollárt kérnek érte Minszkben – mesélték az embercsempészek a Der Spiegel tudósítójának Isztambulban.

Ehhez jön még az 1000 dolláros repülőjegy Isztambulból Minszkbe. Aztán, hogy ott mi történik a menekültekkel az már nem az embercsempészek dolga.

Tranzit csapda

Shimal és családja Észak Irakból érkezett Minszkbe, ahol se szállása se megélhetése nincs. Az embercsempész azt igérte neki, hogy hamarosan Németországba jut feleségével és két kislányával együtt. A Der Spiegel tudósítója megpróbált riportot készíteni a fagyoskodó bevándorlókkal Minszkben, de civilbe öltözött rendőrök durván ráförmedtek és megfenyegették: ha nem tűnik el, akkor „történhet valami kellemetlen”. A Der Spiegel tudósítója az egyike az utolsó mohikánoknak Lukasenka rendőr államában, ahonnan a külföldi sajtó jelentős részét kiutasitották. Legkevesebb 12 belorusz újságírót pedig letartóztattak, akik a menekült problémáról próbáltak meg beszámolni.

Hogy értesül így a világ? Jórészt Lukasenka szigorúan ellenőrzött sajtójából. Az állami televízió abból a táborból tudósít, ahol a határmentén gyülekező menekülteket tartják. A határ átlépését megkísérlő csoportokat a lengyel határőrök keményen visszaverik. A belorusz állami televízió hemzseg ezektől a tudósításoktól, amelyeket a moszkvai televíziók lelkesen átvesznek.

Putyin elnök ugyan úgy nyilatkozott, hogy semmi köze sincsen a belorusz-lengyel válsághoz, de Lavrov külügyminiszter felszólította az Európai Uniót: fizessen Lukasenkanak azért, hogy nem engedi át a menekülteket az uniós határokon. Lavrov arra hivatkozott, hogy Merkel kancellár hasonló megállapodást kötött Erdogan török elnökkel, és ezen a címen több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország az Európai Uniótól.

Lukasenka régen készült a „migráns hadműveletre”

Az állami Centrkurort vállalat már májusban megkezdte turista vízumok kiadását Észak Irakban – hangsúlyozza a Der Spiegel, melynek tudósítója látott ezzel kapcsolatos dokumentumokat Minszkben. Aztán magán utazási cégeknek is kezdtek kiadni turista vízumokat. Így érkezett körülbelül 15 ezer menekült Minszkbe. Ma már bizonyára többen vannak hiszen sokfelől érkezhetnek menekültek Belaruszba. Ha van pénzük, akkor szállodákban alhatnak, melyeket a hatóságok szigorúan ellenőriznek. Ez számukra bomba üzlet is hiszen a szankciók által sújtott országot nemigen látogatják a külföldi turisták.

Az utánpótlás kimeríthetetlen olyannyira, hogy Damaszkuszban átmenetileg felfüggesztették a belarusz turista vízumok kiadását – írja a Der Spiegel. „Technikai okokból” Szíria fővárosában egyelőre nem lehet belorusz vízumért folyamodni. Jelenleg 2200 kérvény vár elfogadásra.

Lukasenka hatóságai irányt váltottak: most már nemigen adnak ki egyéni vízumokat hanem inkább csoportos rövid időre szóló engedélyeket kifejezetten „közel-keleti turisták számára.”

A csapdába esett menekültek fűhöz fához kapkodnak Minszkben, ahol nekik kétszer annyit kell fizetni a szállodában mint a helyieknek.

Az Észak Irakból érkezett Shimal 14 ezer dollárt költött arra, hogy Németországba jusson, de Minszkben feladta. Visszarepült Erbilbe, Irak északi kurdok lakta övezetébe.

Miután Lengyelország lezárta a határt, a belorusz titkosszolgálat elkezdte a litván határra szállítani a menekülteket, hátha ott jobb esélyük van. A litván határőrök azonban éppoly határozottan akadályozzák meg a határátlépést mint a lengyelek.

Merkel kancellár telefonon tárgyalt Lukasenka elnökkel, aki közölte: kész tárgyalni az Európai Unióval. Minden bizonnyal pénzt vár Brüsszeltől éppúgy mint Erdogan török elnök, akinek követelését nemrégiben a magyar miniszterelnök is megtámogatta Törökországban.

A józan ész veresége

Az osztrákok szombaton az utcára vonultak, hogy tiltakozzanak az újonnan bejelentett országos zárlat és a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele ellen. Tüntetők gyűltek össze Németországban, Olaszországban és Svájcban. Előző este Hollandiában lázadók tüzet gyújtottak Rotterdam utcáin, és rendőrökre támadtak a Covid-intézkedések elleni felvonuláson.

Alig másfél évvel azután, hogy Európán a koronavírus pusztítón söpört végig, szigorú lezárásokra késztetve a hatóságokat, az öreg kontinens ismét a világjárvány epicentruma. Ahogy a megfertőződések száma növekszik a kormányok kénytelenek ismét bevezetni a közéletet korlátozó intézkedéseket, és bevezetni az oltások felvételének egyre szélesebb körben való kötelezővé tételét. Ezzel szinte egyidőben az oltási szigorítások elleni tiltakozások is megszaporodtak.

A fertőzések rohamosan szaporodó száma miatt a kormányok ugyan megduplázták a védőoltások mennyiségét, beleértve az emlékeztető oltásokat is, de ez nem hozta meg az eddigi oltásellenesek oltás iránti kedvét.

Az önkéntes „oltakozási” szándék hiánya miatt mind több országban kénytelenek áttérni a kötelező intézkedésekre, vagyis elfogy a türelem azokkal az emberekkel szemben, akik ellenállnak a józan belátásnak.

Úgy tűnik, mindkét oldalon nő a frusztráció a nyilvánosság körében. Bár a közelmúltban az oltásellenes tiltakozások elhaltak olyan országokban, mint Franciaország és Olaszország, fellángoltak Hollandiában, ahol háromhetes részleges zárlat van érvényben a koronavírus-fertőzések negyedik hullámának megfékezésére.

Európában a legmagasabb a megbetegedések koncentrációja a kontinens középső részén: Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában átlagosan napi 10.000 körüli az új megbetegedések száma, Magyarországon és Horvátországban hasonlóan mint  Hollandiában és Belgiumban meredeken nő a napi fertőzésszám.

Péntek este a rotterdami rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le és vízágyúkat használtak több száz tüntető ellen, akik az ország járványügyi korlátozásai miatt tüntettek. Hét ember megsérült, és több tucatnyian randalírozót letartóztattak.

A város polgármestere, Ahmed Aboutaleb „erőszakorgiának” minősítette az eseményeket.

Bécsben is összetűzések törtek ki a rendfenntartókkal, amikor szombaton több ezren tiltakoztak a februárban életbe lépő kötelező oltás elrendelése és a hétfőn kezdődő országos zárlat miatt.

Ezek az intézézkedések, amelyeket pénteken jelentettek be, még néhány hónapja széles körben elképzelhetetlennek tűntek a nyugati demokráciában a járvány megfékezésére.

Az osztrák populista Szabadságpárt, amely szombati tiltakozásra szólított fel, azokat a diktatúrában érvényesített szabályokhoz hasonlította.

A szomszédos Németországban, ahol az elmúlt hetekben drámai mértékben megugrott a megbetegedések száma, főként a gyermekek, a tinédzserek és a be nem oltott felnőttek körében,

kijárási korlátozást rendeltek el ott, ahol a legmagasabb a fertőzési szint. Az oltatlanok számára egyéb korlátozások is érvényben vannak.

Portugáliának új zárlati korlátozásokkal is szembe kell néznie – jelentette ki az ország miniszterelnöke pénteken, a Cseh Köztársaság pedig, amely a világjárvány kezdete óta a legnagyobb esetszámmal „büszkélkedhet”, hétfőtől megköveteli az oltási igazolást vagy a közelmúltban a vírusból való felépülés igazolását, hogy polgárai bizonyos szolgáltatóhelyekre bemehessenek.

Hollandiában a kormány bejelentette, hogy olyan törvényt akar bevezetni, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kizárják a be nem oltott embereket, még akkor is, ha a teszt negatív.

Magyarország kormánya a negyedik hullám felívelésekor a nehéz és népszerűtlen döntéseket másokra hárította át – olyanokra, akik ehhez csak felhatalmazással, de járványügyi hozzáértéssel nem rendelkeznek. nem beszélve a szélsőjobbtól is jobbra helyezkedő fasisztoid pártról, a „Mi Hazánk” szélsőségeseiről, akik szítják a tüzet az oltás és nemoltás tábora között.

Szijjártó konyec?

A rendszerváltás idején a Fidesz azzal kampányolt, hogy Tovariscsi konyec. Szijjártó Péter még 2008-ban is lelkesen tiltakozott a baloldali kormány moszkvai kapcsolatai ellen: Ruszkik haza! – felirattal.

2021-ben a magyar diplomácia vezetője megkapta a Barátság érdemrendet Putyin orosz elnöktől, aki közismerten kiváló kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Olyannyira, hogy Márki-Zay Péter Brüsszelben Putyin bábjának nevezte a magyar kormányfőt. Ez nyilvánvalóan túlzás, de jól kifejezi a mai washingtoni álláspontot, amelyhez az ellenzék miniszterelnök jelöltje igazodik.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, melyet Biden nem hívott meg

Demokrácia csúcsot tartanak Washingtonban, ahova az Európai Unió összes tagállamának vezetőit meghívták. A nagy kivétel Orbán Viktor. Aki a rendszerváltás idején még az USA nagy kedvence volt. Palmer amerikai nagykövet őt bízta meg, hogy a Budapestre érkező Bush elnöknek bemutassa a magyar fővárost. Kevés magyar politikusnak adatik meg, hogy ilyen amerikai hátszéllel kezdje meg a karrierjét. Az egyre inkább jobbra tolódó Orbán Viktor fokozatosan távolodott el az Egyesült Államoktól. Az Obama kormányzat idején már csaknem nyíltan ellenséges viszony alakult ki a magyar kormányzattal, amely belföldön leépítette a demokráciát külföldön pedig lelkesen javítgatta kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Pompeo amerikai külügyminiszter végig turnézta az európai szövetségeseket: ne vásárolják meg a Huawei 5G technológiáját! Mindenkit sikerült Európában lebeszélnie – kivéve Orbán Viktor miniszterelnököt.

Aki viszont a maga részéről jó kapcsolatot épített ki Trump akkori amerikai elnökkel. Nyíltan szurkolt választási győzelméért. Miután Biden nyert, Orbánnak tisztában kellett lennie azzal, hogy immár nem kívánatos személy Washingtonban. Blinken külügyminiszter édesapja nagykövet volt Budapesten, és a CEU könyvtárának egyik szponzora. A család Soros György baráti köréhez tartozik. Ez is finom utalás arra, hogy az USA egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország miniszterelnökét a jövőben is Orbán Viktornak hívják.

Ki következik Babis és Boriszov után?

Mind a cseh mind a bolgár változásokban benne volt az amerikai nagykövetség keze.

Babis eleve rosszul volt elkönyvelve Washingtonban hiszen tanulmányait Moszkvában végezte, és fiatalabb korában összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori csehszlovák titkosszolgálat között.

Boriszov ifjú korában Bulgária utolsó diktátorának testőre volt, kiváló szovjet majd orosz kapcsolatokkal. Utóda Petkov viszont a Harvard egyetemen végzett. Vagyis az amerikaiak színvonalas váltásról is gondoskodtak. Vajon elgondolkodik-e ezen Orbán Viktor, és ha igen, akkor kitart-e jelenlegi diplomáciája mellett?

Ha változatni akar, akkor arra aligha Szijjártó Péter a legmegfelelőbb jelölt, aki most kapta meg a Barátság Rendet Putyin elnöktől.

Lengyel kormányfő: Putyin megtámadhatja Ukrajnát

Mateusz Morawiecki miniszterelnök a fehérorosz határon kialakult helyzetről nyilatkozott a Bild Zeitungnak abból az alkalomból, hogy Varsó vendége Horst Seehofer német belügyminiszter.

Seehofer nem véletlenül most utazott Varsóba, teljesen érthetően érdeklődik a migránsválság iránt hiszen a lengyel-fehérorosz határon összegyűlt bevándorlók döntő többsége Németországba igyekszik.

Morawiecki miniszterelnök szerint a helyzet a határon most stabil, de továbbra is fenyegető.

Lukasenka elnök, aki beszélt Merkel kancellárral és Putyin elnökkel is, úgy nyilatkozott,Mohay hajlandó tárgyalni az Európai Unióval. Amely a maga részéről újabb szankciókkal sújtotta Fehéroroszországot. A lengyel vezetés – teljes joggal – azt feltételezi , hogy Lukasenka Putyin bábjaként cselekszik.

Morawiecki ezzel kapcsolatban azt a feltevést fogalmazta meg, hogy elképzelhető : a lengyel – fehérorosz határon kialakult hibrid háború csak figyelemelterelés. Putyin valójában Ukrajna ellen tervez katonai akciókat.

Az kétségtelen tény, hogy jelentős orosz erők gyülekeznek Ukrajna határán.

Washington nem nyugtalankodik

Lengyelország a NATO tagja, ezért elvben határainak védelme minden más szövetségesnek is fontos. Ukrajna szeretne belépni a NATO-ba, erről győzködte Biden elnököt a Fehér Házban Zelenszkij ukrán elnök. Biden elnök nemrég Moszkvába küldte a CIA igazgatóját , hogy tájékozódjon.

William Burns magával Putyinnal is eszmét cserélt noha ez az orosz protokolban nem szokásos.

Vajon miről beszélhettek, hogy Washington ilyen nyugodtan szemléli a lengyel-fehérorosz határ konfliktust és az ukrán helyzetet? Minden bizonnyal kijelölték azokat a határokat, melyeket egyik félnek sem ajánlatos átlépnie.

Moszkva szempontjából ez Ukrajna NATO tagsága. Lavrov külügyminiszter nemrég újra megerősítette: ez a vörös vonal átlépését jelentené.

Peszkov, Putyin szóvivője azt mondta: nem kizárt, hogy még az idén újabb amerikai-orosz csúcs lesz. Valószínűleg ez is virtuális mint a kínai elnök esetében, mert a Covid 19 vírus miatt Putyin nem kíván találkozni személyesen senkivel.

Az olaj fronton amerikai-orosz érdekazonosság van

Az USA éppúgy érdekelt az olaj árának emelésében mint Oroszország azóta amióta felfedezték a palaolaj kitermelésének lehetőségét. A baj az, hogy a palaolaj kitermelése drága. Most viszont egy hordó olaj ára elérte a 80 dollárt. Ilyen áron már a palaolaj is megéri vagyis az USA az OPEC-cel és Oroszországgal együtt húz hasznot az olajválságából.

A földgázzal hasonló a helyzet. Jelenleg az amerikai cseppfolyósított földgáz a király a világpiacon.

Más kérdés, hogy az amerikai fogyasztók ettől egyáltalán nem boldogok hiszen nekik is többe kerül a rezsi és a tankolás.

Oltás és vodka

Az orosz lélek ismerői azzal próbálkoznak, hogy vodkát csak védettségi igazolványra lehessen vásárolni.

Ezzel kísérleteznek Oroszországban, ahol a katasztrófálisan alacsony oltottsági mutató miatt igen magas a halálozási arány a negyedik vírushullámban. Egyelőre Szverdlovszk tartományban próbálkoznak  ezzel a módszerrel, amely, ha beválik, akkor máshol is alkalmazhatják Oroszországban.

144 millió orosz közül csak 48 millióan kapták meg mind a két védőoltást. Legkevesebb egy oltással 51 millióan rendelkeznek – írja a Reuters hírügynökség. A vírus halottainak száma hivatalosan 256 ezer – közli  a Moscow Times, de a londoni Economist szerint ennek három és félszerese lehet a valós szám. Egyetlen napon a halottak száma több mint 1200!

Biztosat senki sem tud, mert Putyin a titkosszolgálatra bízta a járvány menedzselését. Néhány orvos, aki a hivatalostól eltérő véleményt hangoztatott, kiesett az ablakon.

Maga Putyin annyira tart a vírustól, hogy elzárkózott a külvilágtól. Nem fogad senkit. A CIA Moszkvában tartózkodó igazgatójával is csak virtuális találkozót tartottak.

Vállalják-e az oltást a vodkáért?

Peszkov, Putyin szóvivője is elismerte, hogy az orosz nép évszázadok óta annyira bizalmatlan a hatalommal szemben, hogy az oltási kampányok sikertelenek maradnak. Putyin egyelőre elveti a kötelező védőoltást. A járvány elleni harcban bizonyos önállóságot enged a helyi kormányzatnak.

Szverdlovszk tartomány fővárosában Jekatyerinburgban  komolyan megvitatják, hogy vodkához sem kocsmában sem boltban nem juthatnak azok, akik nincsenek beoltva.

Ez radikális módszer, de az oroszok és a vodka különleges kapcsolatát ismerve talán beválik.

Egész Oroszországban védettségi igazoláshoz kötik a repülőterek és vasúti állomások használatát. Tilos lesz az éttermekbe beengedni embereket védettségi igazolás nélkül – írja a Moscow Times, amely beszámol arról is, hogy Oroszország először vált világelsővé a vírus halálozásokban azóta, hogy a korona vírus pandemia megkezdődött.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK