Kezdőlap Világ Oldal 165

Világ

Idén tovább nőhetnek az élelmiszer árak

Azzal a kínos igazsággal lepi meg olvasóit a CNN gazdasági rovata, hogy az idén ismét jelentősen emelkednek az élelmiszerárak. Rámutat arra, hogy az infláció ugyan egyes helyeken csökkenhet a világon, de az élelmiszerek ára tovább növekedhet. Miért?

10 éve nem volt ilyen magas a FAO élelmiszer árindexe. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete ezt azzal indokolja, hogy a pandémia nagy hatással van az élelmiszer gazdaságra is. Például úgy, hogy nem érkeznek vendégmunkások a termés betakarítására. Ugyanakkor viszont Kínában nem állt le az élet: az élelmiszer kereslet dinamikusan növekszik, és ez felfelé viszi az árakat a globális piacon. Tehát nő a globális kereslet, magasabbak a szállítási költségek, drágább a műtrágya és sok helyen rossz az időjárás. A tavaly megugrott árak ezért nem csökkennek idén sem, inkább tovább emelkednek – mondták a szakértők a CNN-nek.

28%-os globális áremelkedés

A Rabobank évvégi jelentése szerint ilyen drámai volt a változás, amely azt jelenti, hogy a járvány előtti árszint 40%-al lett magasabb! A szegény családok számára ez egzisztenciális dráma, mert az ő költségvetésükben az élelmiszerek nagy szerepet játszanak. Afganisztánban például eladják a családok a gyereklányokat, hogy élelmezni tudják magukat.

A búza világpiaci ára 24%-al nőtt,
a kávé esetében ez 80%!

Szégyen, hogy Afganisztánban az élelmiszerárak növekednek, míg a gyereklányoké a nagy túlkínálat miatt csökken.

Pandémia és pánikfelvásárlás

A járvány előtt a családok annyi élelmiszert vásároltak amennyire épp szükségük volt, de az elzárások rádöbbentették őket a tartalékolás fontosságára. A 13 milliós Hszianban a zárás előtt ezért szabályos roham indult az üzletek ellen amikor a hatóságok jelezték a régi kínai  főváros lezárását. Az árak elszabadultak: hiába fenyegettek a hatóságok 50 ezer jüanos büntetéssel. Michael Magdovitz, a Rabobank szakértője ezzel kapcsolatban a CNN munkatársának elmondta, hogy a vásárlók nagyon árérzékenyek. Ha az elzárás után csökkenni kezdenek az árak, akkor épp azért indulhat felvásárlás, hogy kihasználják a viszonylag olcsó lehetőséget. Épp ez akadályozhatja az árak jelentős csökkenését 2022-ben.

Mindehhez járul az, hogy a mezőgazdasági piac nem igazán rugalmas: ha nő a kereslet, akkor azt csak lassan követi a kinálat emelkedése, mert nem olyan könnyű villámgyorsan új öntözhető földterületeket találni vagy egyik évről a másikra dinamikusan növelni a termés átlagokat.

Végül pedig az időjárás az, amely ronthatja a mezőgazdasági termelés esélyeit. A La Nina jelen van a Csendes óceán térségében, és ez nem ígér sok jót a mezőgazdaságnak. Ez szárazabb és melegebb időjárást jelent olyan fontos mezőgazdasági területeken mint Argentina, Brazília vagy az USA déli része. Michael Magdovitz Rabobank szakértő szerint ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a szója ára megugrott a világpiacon.

Az élelmiszer termelés és kereskedelem munkaerő hiánnyal küszködik

Szinte mindenütt, ez is ár felhajtó tényező. Ezért a CNN azzal zárja összeállítását, hogy közli: két nagy élelmiszer termelő cég, a Kraft Heinz és a Mondelez máris jelezte a kiskereskedelmi láncoknak, hogy emelik az árakat.

„A Nyugat félreérti Oroszországot”

Nyina Hruscsovának, akinek legendás őse mint a Szovjetunió vezére több mint hatvan éve azt igérte az Egyesült Államoknak: eltemetünk titeket! A történelem picit másképp alakult.

A Szovjetunió bukása után harminc évvel az USA és Oroszország arról tárgyal, hogy mik is

„Moszkva jogos biztonsági érdekei”?

Sztálin erre hivatkozva foglalta el Európa keleti felét, melyet utódai megszállva tartottak szinte a Szovjetunió bukásáig. Oroszország ma is nagyhatalomnak tekinti magát, amelynek kivételes szerep jutott a világtörténelemben – állapítja meg Nyina Hruscsova a Project Syndicate portálon. Arra céloz ezzel, hogy Napóleont az oroszok állították meg világhódító tervei végrehajtása során éppúgy, mint Hitlert a huszadik században.

George Kennan, az USA egykori moszkvai nagykövete, aki a hidegháború stratégiáját kidolgozta 1945 után, előre látta, hogy milyen következményekkel jár a NATO keleti kiterjesztése. Nyina Hruscsova, aki tanítványa volt a legendás amerikai diplomatának felidézi, hogy Kennan már akkor jelezte, hogy az oroszok ellenségesen reagálnak majd amikor a NATO felveszi Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot. Azóta a NATO összesen 11 volt kommunista államot vett fel, köztük a három balti köztársaságot, melyek egykor a Szovjetunió tagállamai voltak.

Mit követel most Putyin?

Azt, hogy a NATO zárja ki a három balti köztársaságot és csökkentse katonai jelenlétét Közép és Délkelet Európában. Ezt az USA értelemszerűen visszautasítja.

Valójában persze Ukrajnáról van szó – állapítja meg Nyina Hruscsova, arra utalva, hogy Putyin szerint a szomszédos állam NATO tagsága a vörös vonal átlépését jelentené.

Ez nem Putyin személyes véleménye hanem az orosz közvélemény is így látja a stratégiai helyzetet – hangsúlyozza Nyina Hruscsova, aki szerint jó lenne, ha Washington végiggondolná: megér-e neki egy katonai konfliktust Oroszországgal Ukrajna?

Befejezésül idézi mentorát George Kennant, aki felhívta a figyelmet arra, hogy két nagyhatalom konfliktusa beláthatatlan következményekkel járna az egész civilizációra nézve.

Ennyit Ukrajna nyilvánvalóan nem érne meg – sugallja Nyina Hruscsova, aki arra is utal, hogy

Putyin hanyatló népszerűségét egy konflikutus szituáció csak fokozza. Vagyis Oroszország ura nemigen léphet vissza.

Persze mindez lehet látszat is: Putyin máris kivonta csapatainak nagyrészét az ukrán határról. Számára a haza védelmezőjének szerepe a fontos. Egyáltalán nem akar háborút ahogy Bidennek sincs erre egyáltalán szüksége. Viszont egyikük sem engedheti meg, hogy gyengének mutatkozzon a saját közvéleménye előtt. Biden, akinek a népszerűsége a mélyponton, nem engedhet meg magának egy újabb diplomáciai kudarcot a látványos afganisztáni csőd után. Ezért a tárgyalásoknak komoly tétje van mindkettőjük számára, de nem valószínű , hogy az amerikai csapatokat kivonnák Magyarországról, ahogy azt Putyin követeli. Végső soron mindenki abban érdekelt, hogy fennmaradjon a kaotikus helyzet Ukrajna körül. Legfeljebb az Ukrajnában élőknek nem jó a status quo, de ők tudják, hogy a véleményük a kutyát sem érdekli, ezért tömegesen hagyják el a szülőföldjüket.

Ötéves börtönbüntetés után kapott amnesztiát a korrupció miatt elítélt elnökasszony

Összesen 22 éves börtönbüntetésre ítélte a bíróság Pak Kunhje ex elnököt korrupció és hatalommal való visszaélés miatt. A jobboldali ex államfőnek most baloldali ellenfele adott amnesztiát leromlott egészségi állapota miatt. A 69 éves elnök asszonyon több műtétet is végrehajtottak a börtönkórházban.

Mun Dzsein dél-koreai elnök döntése azzal is összefügg, hogy jövő tavasszal választást tartanak az országban: a jobb és a baloldal esélyei nagyjából hasonlóak. A baloldali elnök amnesztia rendelete a baloldali liberális mozgalomnak kedvezhet hiszen egyrészt nagylelkűséget mutat, másrészt pedig felidézi a kacifántos korrupciós rendszert, amely sok tekintetben ismerősnek tűnhet.

A nemzeti együttműködés dél-koreai rendszere

Az erősen jobboldali elnökasszony, aki egyébként a diktátor, Pak Csonghi lánya, a nemzeti tőke támogatását hirdette meg célul amikor hatalomra jutott a Kék Házban Szöulban. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a vállalkozók befizettek jelentős összeget egy titkos alapba, amelyből az elnökasszony mozgalmát pénzelték. Egy szekta vezér, akit Sámánasszonynak nevezett el a dél-koreai sajtó intézte az alap illegális pénzügyeit. A két nő szoros barátsága eredményes politikai-pénzügyi és vallási együttműködés volt. Csakhogy kezdtek lebukni a vállalkozók: még a Samsung vezére is börtönbe jutott korrupcióért.

A sajtó pergő tűzében kártyavárként omlott össze a nemzeti együttműködés dél-koreai rendszere.

Végül az alkotmánybíróság megfosztotta elnöki tisztétől Pak asszonyt, akinek ezek után a bíróság előtt kellett számot adnia a korrupciós piramisról. 22 évre ítélték, és ebből ötöt le is ült. Bukásának nemcsak belpolitikai jelentősége volt hiszen a baloldali liberális elnök megkezdte a közeledést Észak Koreához. Abban is szerepet játszott, hogy Trump elnök tárgyalt Kim Dzsong un-nal, sőt egy pillanatra Panmindzsonban rálépett Észak Korea földjére.

Szépen csendben Szöulban és Phenjanban előkészítették a békeszerződést, amely véget vetne hivatalosan is a háborúnak, amely 1950-ben kezdődött meg a koreai félszigeten. 1953 óta fegyverszünet van, de békeszerződés még nincs. Ezt érheti el a baloldali liberális elnök, aki amnesztiát adott korrupt elődjének, hogy ezzel javítsa esélyeit a jövő évi választásokon Dél Koreában.

Suszter a kaptafánál, avagy szakmai kérdésekben a miniszterelnök véleménye nem szempont

Az izraeli szakértők egy csoportja figyelmeztette az illetékes döntéshozókat, hogy Izrael az Omicronnal szemben egy hónapon belül védtelenné válhat. 

Izrael Pandémia Reagáló Csoportja és a COVID-19 Oltási Tanácsadó Testület azt javasolta, hogy Izrael adjon be egy negyedik oltást a leginkább veszélyeztetetteknek, beleértve az immunhiányos embereket, az időseket és az egészségügyi dolgozókat – ezt Nitzan Horowitz egészségügyi miniszter elmondta a KAN News-nak.
Csakhogy az Egészségügyi Minisztérium főigazgatója, Prof. Nachman Ash nem hagyta jóvá az ajánlást – pedig Naftáli Bennett miniszterelnök is üdvözölte a javaslatot – és lehet, hogy nem is fogja jóváhagyni, mivel egyre több adat jelenik meg az Omicron-változat súlyos fertőzésének valószínűségéről. Az Egyesült Királyságból és Dél-Afrikából származó tanulmányok most azt találták, hogy azok az személyek, akik megfertőződtek a variánssal, 20-80%-kal kisebb valószínűséggel kerülnek kórházba, vagy ott kerülnek súlyos, válságos állapotba.

De miért tett javaslatot a bizottság, ha nem rendelkezett minden adattal?

„Egy-két hónapon belül az izraeli védettség szinte visszatérhet az oltások előtti szintre” – figyelmeztet a tudásközpont jelentése. „A Deltáról az Omicronra való átállás azt fogja eredményezni, hogy Izrael az ésszerűen védettből szinte nem védetté válik.”
Előadásban, amelyet a The Jerusalem Post ismertetett, a központ kimutatta, hogy a harmadik adagot kapó 60 éves és idősebb emberek védelme várhatóan 75%-ról csak 25%-ra csökken egy hónapon belül, mivel az Omicron változat válik a domináns törzzsé Izraelben.
Ennek részben az az oka, hogy a vakcina gyorsan veszít hatásosságából, amint azt az Egészségügyi Minisztérium, a Weizmann Tudományos Intézet, a Héber Egyetem, a Technion és a Gertner Intézet kutatói által a bizottságnak tartott külön prezentáció magyarázza.
A bemutatott grafikon azt mutatta, hogy a Pfizer vakcinák hatásossága már három hónap elteltével csökkenni kezdtek mind a második, mind a harmadik adag esetében.

„A Delta-változat fertőzés elleni kiváló védekezése a harmadik adagtól kezd erodálni”

– mutatta be a prezentáció. Azt mutatta, hogy a harmadik oltás eleinte négyszer nagyobb védelmet nyújtott, mint a második, de „az emlékeztető oltással beoltottak esetében a Delta-változat fertőzés elleni védettsége csökkenni kezd”.

Izraelben az idős lakosság nagy része (845.779 fő) több mint négy hónapja kapott emlékeztető oltást.

Az előzetes elemzések nem mutatnak csökkenést az oltás előnyeiben a súlyos morbiditásokkal szemben, de az eddigi kis esetszámok miatt ezen az adatponton gondot jelent a megbízható eredmények megszerzése.

A kutatók elmondták, hogy a vakcinák általában kevésbé hatékonyak az Omicron ellen, mint a Delta ellen.

„Az emlékeztető védelme az Omicron-változat fertőzésekkel szemben alacsonyabb, mint a Delta-változat ellen” – mondták. Miután az Omicron hullám növekszik, az általános immunitás pedig ennek arányában hanyatlóban van.”

Közzétettek egy négy részből álló forgatókönyvet, amely miatt Izrael nagyon sietve döntött a negyedik adag beadásáról.

„Két-négy héten belül nagyon nagyarányú fertőzések várhatók, így rövid a döntési idő”

– mutatták be négy fázist, az első már elmúlt.

Első fázis: Az Omicron elterjedésének késleltetése a közösségben. Időbecslés: kész.
Második fázis: Átmenet a napi egyedi fertőzési eseményekről a Delta-hoz hasonló szintű morbiditásra. Várható hátralévő idő: egy hét.
Harmadik fázis: Átmenet a magas morbiditási szintre, ami azt jelenti, hogy a napi 500 és 1000 közötti új fertőzésről 5000 és 10 000 közé kerül. Becsült idő: egy-két hét.
Utolsó fázis: Kórházi túlterheltség, mivel az Omicronnal fertőzött emberek súlyos betegségben szenvednek, egyre többen kapnak influenzát, és az egészségügyi személyzet karanténba kerül. Meddig tarthat ez? Az ország korábbi hullámokkal kapcsolatos tapasztalatai alapján akár két hónapig.

A negyedik oltás felkínálásával a védelem felfrissül, és ezáltal magasabb védelmet nyújt a fertőzések és a súlyosabb megbetegedések ellen. Ennek az az oka, hogy az első két hónapban a Pfizer vakcina optimális védelmet nyújt: 70-90%-os védelmet az első hónapban és 50-70%-ot a második hónapban.

Ami a biztonságot illeti, a kutatók kimutatták, hogy körülbelül félmillió ember anélkül felépült a vírusból, és nem tudott fertőzöttségéről, s őket is beoltották a harmadik Pfizer oltással. Ezek a személyek nem tapasztaltak szokatlan mellékhatásokat, ami azt jelenti, hogy valószínű, hogy a negyedik adag sem okozna kárt.

Másrészről azt mondták: „az Omicronról csak akkor érkezhet biztos és teljes körű információ, amikor már túl késő…

Az Omicronnal szemben fontos, hogy a hullám kezdeti szakaszában cselekedjünk.”

1 millió Covid halott Oroszországban?

Mennyivel többen haltak meg az idén mint tavaly orosz földön? Az év végéig ez a szám elérheti az egymilliót – írja a Moscow Times. Amely nem állitja ugyan, hogy mindez a Covid számlájára írható, de jórészt mindenképp a járvány növelte meg a halottak számát már csak azért is, mert az egészségügyben kevesebb figyelem jutott a nem Covid betegeknek.

Az orosz lakosság egészségi állapota különben is pocsék viszont a lakosság keményen kitart vírus és oltás szkeptikus magatartása mellett. Emiatt még mindig 40% alatt az oltásottsági mutató Oroszországban.

Naponta több mint háromezer halott

Az alacsony oltottság miatt a járvány negyedik hulláma tragikusan nagy áldozatot követett Oroszországban. Októberben kezdődött a gyilkos negyedik hullám, amely lassan csökkenőben van Oroszországban, ahol már az ötödik hullámra készülnek. Ez valamikor az év elején várható, és addig igyekeznek minél több embert beoltani az Omicron vírusvariáns ellen. Putyin úgy nyilatkozott, hogy „nem értem honfitársaimat hiszen megvan a vakcinánk, amely megakadályozhatja a vírus terjedését, a megbetegedést vagy az esetleges halált.”

Szakértők szerint a vírus és oltás szkepszis egyrészt a szovjet időkre megy vissza: a lakosság jelentős része nem bízik semmiben sem, ami az államtól jön. Jól mutatja ezt, hogy más egykori szovjet tagállamokban is – így Ukrajnában és Örményországban – alacsony az oltási hajlandóság- írja a Moscow Times.

Diadalúton a Paxlovid

Az Egyesült Államok és az Európai Unió után Dél-Korea is sürgősségi használatra jóváhagyta a Pfizer Covid-19  az első olyan tabletta alkalmazását, amelyet a koronavírus tüneteinek kezelésére hagytak jóvá. 

A Paxlovid kezelés „diverzifikálja a vírus kezelési módjait”, és várhatóan „megakadályozza a betegek egészségi állapotának súlyos romlását”.

A gyógyszerkészletek  január közepén érkeznek meg az országba.

A minisztérium bejelentése azután érkezett, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala jóváhagyta a Pfizer nagy kockázatú betegek számára készült tablettáját, amelyet a múlt héten engedélyeztek a 12 éves és idősebb betegek számára. Az Európai Gyógyszerügynökség is engedélyezte a tabletta használatát a magas kockázatú felnőttek részére. Korábban a Pfizer hozzárult, hogy a későbbiekben a Paxlovidot a világ 95 országában gyárthassák.

Úgy tűnik, hogy a Paxlovid lényegesen hatékonyabb, mint a Merck hasonló, molnupiravir nevű vírusellenes tablettája, amelyet az FDA tanácsadói csak nagyon szűk körben ajánlottak sürgősségi használatra.

A Pfizer jövőre 120 millió Paxlovid kezelést tervez legyártani.

A cég jelezte, hogy a tabletta hatásos  az Omicron változat ellen is.

Dél-Koreában a napi megbetegedések száma elérte a 8000-es rekordot, majd hétfőn 4207 új megbetegedésre esett vissza, ami közel három hete a legalacsonyabb. A csökkenés nem sokkal azután következett be, hogy a kormány visszaállította a társadalmi távolságtartást és a korlátozott nyitvatartási időt.

Az Oxfordi Egyetemen működő Our World in Data Project szerint az ország lakosságának 82 százalékát teljesen beoltották.

Megvétózta a média törvény módosítását a lengyel államfő

Megmenekült Lengyelország legnagyobb ellenzéki televíziója, melyet a kormánypártok szerettek volna elnémítani. Andrzej Duda államfő ezzel nemcsak a lengyel demokráciának tett nagy szolgálatot, de Varsó és Brüsszel valamint Washington kapcsolatának is.

A törvényjavaslat ellentétes a lengyel alkotmánnyal és az amerikai-lengyel beruházás védelmi egyezménnyel – indokolta meg döntését Lengyelország államfője, aki ugyan Kaczynski pártjának támogatásával lett az ország elnöke, de igyekszik növelni autonómiáját. Ezért olykor szembemegy a jobboldali kormányzattal különösen akkor, ha az kiélezi a kapcsolatokat az Európai Unióval vagy az Egyesült Államokkal. 2015 óta Andrzej Duda elnök 10 törvényt vétózott meg, ebből hetet a legnagyobb kormánypárt, a PiS adott be.

Lex TVN

Az ellenzéki hírtelevízió már régóta szálka a lengyel kormány szemében. Kaczynski Orbán Viktorhoz hasonlóan olyan média fölényt akart, amely biztosítja a szavazópolgárok befolyásolását a választások idején. Ennek egyik legfőbb akadálya a Discovery tulajdonában levő TVN televízió. Azon a címen akarták kizárni a lengyel piacról, hogy a tulajdonosa nem európai cég. A média polonizálása ennek a furcsa folyamatnak a hivatalos neve, amely most vereséget szenvedett.

Színjáték?

Lehet persze, hogy Lengyelország erős embere, Jaroslaw Kaczynski eleve így képzelte el a dolgot: a szejmmel megszavaztatja a törvényjavaslatot, amelytől a szélsőjobb boldog. Majd pedig az államfő vétóz, és ezzel ország világ előtt bizonyítják: Lengyelország jogállam. Brüsszel megindította a kötelezettségszegési eljárást jogállam ügyben Varsó ellen, de Biden elnök meghívta a lengyeleket a virtuális demokrácia csúcsra – ellentétben Orbán Viktorral. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az Egyesült Államoknak több mint tízmillió olyan polgára van, aki lengyel származásúnak vallja magát, és ez már fontos belpolitikai tényező a mind népszerűtlenebb Biden elnök számára.

Kap-e pénzt Lengyelország?

Varsónak erre jobb esélye van mint a magyar kormánynak. Az ok: Magyarországon hamarosan választásokat tartanak míg Lengyelországban erre valószínűleg csak 2023-ban kerül sor. Macron elnök megmondta Budapesten Orbán Viktornak, hogy az Európai Unió tudatosan tartja vissza az euró milliárdokat abban a reményben, hogy azokat majd az új kormány hasznosíthatja a választások után. Lengyelországban ilyen időhúzásra nem lehet játszani, ezért a lengyel kormánynak jobb esélye van az euró milliárdokra mint Orbán Viktornak. Mindkét jobboldali kormánynak óriási szüksége van az európai uniós pénzekre, mert a gyorsan galoppozó infláció miatt elolvadhat népszerűségük épp a döntő pillanatban amikor a szavazópolgároknak dönteniük kell, hogy milyen rendszert akarnak Magyarországon illetve Lengyelországban.

Orbán és az adóviták az Európai Unióban

Miből fizesse vissza azt a 750 milliárd eurós kölcsönt az Európai Unió, amelyet a helyreállítási alap létrehozására fordított? Brüsszelnek három javaslata van:

1- a szén-dioxid kibocsátás megadóztatása
2- a karbon kereskedelem adója
3- a társasági adó reformja

Ebből a harmadikat már lényegében elfogadták az uniós államok miután Yellen amerikai pénzügyminiszter keresztül vitte, hogy az óriás multik ott adózzanak, ahol a profitot megszerzik, ne pedig ott, ahol a legalacsonyabb az adó. Az első kettőben komoly viták várhatóak. Orbán Viktor magyar miniszterelnök máris jelezte, hogy megvétózza a közös döntést. Ugyanígy nyilatkozott Morawiecki lengyel kormányfő is.

Nem véletlenül hiszen egyik ország sem kapta meg a részét a helyreállítási alapból. Magyarországon és Lengyelországon kivül minden más tagállam már megkapta az uniós pénzt a helyreállítási alapból.

Macron: nem várható az uniós pénzek kifizetése a magyar kormánynak

Épp Budapesten erősítette ezt meg a francia köztársaság elnöke, aki azért találkozott a visegrádi államok vezetőivel a magyar fővárosban, mert január elsejétől Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke. Macronnak kell végrehajtania a diplomáciai műveletet: rávenni a magyar és a lengyel kormányt, hogy ne vétózzanak! Brüsszelben is tudják, hogy ennek csekély az esélye, ezért előkészítik a többségi szavazás új rendszerét, amely nem követelne meg teljes egyhangúságot az uniós döntések esetében. Ezzel Orbán Viktor elveszítené az egyik legerősebb fegyverét. A magyar kormányfő a Magyar Nemzetnek karácsony előtt úgy nyilatkozott, hogy Brüsszelnek nincs játéktere: ki kell fizetnie az eurómilliárdokat a helyreállítási alapból. Macron és Brüsszel viszont az időre játszik: azt szeretnék, ha Orbán ellenzéke nyerne a tavaszi választáson. Akkor ki is fizetnék a pénzt az új kormánynak, amely az nagyon is jól jönne a gazdasági problémák megoldására.

A válság nem vár

A helyreállítási alap célja az, hogy a pandémia okozta óriási gondokat enyhítse, és egyben megteremtse a növekedés alapjait. Az elhúzódó vírusválság miatt nagyon kétséges a jövő évi gazdasági növekedés. A felgyorsuló infláció viszont az életszínvonal csökkenését eredményezheti épp akkor amikor mind Orbán Viktor mind pedig Emmanuel Macron választások előtt áll. Németországban és Csehországban belebuktak a kormányok a vírusválságba. Az elégedetlenség növekedése mindenütt tapasztalható. Ezzel párhuzamosan csökken az európai szolidaritás. Az új német kormány máris közölte: csakis egyetlen egyszer finanszírozta Németország a helyreállítási alapot! Újabb közös kölcsön nem lesz! Szükség viszont lehet rá. Ezért Macron elnöknek és Orbán Viktornak egyáltalán nem lesz könnyű féléve. Mindkettőjüknek keményen kell küzdeniük, ha választást akarnak nyerni és közben állandóan figyelniük kell az uniós partnerekre – mindenekelőtt Németországra – hogy azok hogyan küzdenek meg a pandémia okozta válsággal, amely nem valószínű, hogy hamarosan végetér.

Elon Musk eladta Tesla részvényeinek 10%-át mégis gazdagabb mint valaha

Teljesítette vállalását, és egyáltalán nem mellesleg szép pénzre is szert tett a világ leggazdagabb embere, akinek vagyonát a Bloomberg milliárdos indexe több mint 245 milliárd dollárra becsülte.

600 ezer Tesla részvényt és 2 millió részvény opciót adott el kedden Elon Musk, aki ezt egy interjúban jelentette be, melyet a Babylon Bee szatirikus lapnak adott. Egyben bírálta Kalifornia államot, mert az „túlságosan megadóztatja polgárait”. Elon Musk cégének székhelyét Kaliforniából Texasba helyezte át, mert ott jóval alacsonyabbak az adók. Több demokrata szenátor és képviselő bírálta az elmúlt napokban a világ leggazdagabb emberét amiért az nem fizet túlságosan sok adót pedig az államkasszának ugyancsak szüksége lenne rá a pandémia idején. Elon Musk válaszul közölte: több mint 11 milliárd dollár lesz az idei adója. Ha ez igaz, akkor ez lesz az USA történetében a legmagasabb összeg, melyet valaki egy évben befizet az adóhivatalnak.

Lássuk a számokat: a tőzsdei jelentés szerint Elon Musk több mint 13,5 millió Tesla részvényt adott el, ez valamivel kevesebb mint 17 milliárd. Körülbelül ennyi lenne Musk Tesla részvényeinek a 10%-a. Novemberben ilyen sok részvény eladását jelezte miután megszavaztatta erről Twitter követőit. Mekkora haszna származott ebből? Mintegy 14 milliárd dollár! Csökkent az eladásokkal Musk Tesla részvény pakettje? Épp ellenkezőleg! Miután részvény opcióit értékesítette 16,4 milliárd értékű új Tesla részvényhez jutott!

Kalifornia már nem a lehetőségek hazája

Erről panaszkodott a Babylon Bee-nek adott interjúban a világ leggazdagabb embere, aki a Teslát ebben az államban futtatta fel. Idén  azonban elköltöztette a cég központját  méghozzá Texasba, ahol jóval alacsonyabbak az adók. Maga Musk is átköltözik.

„Kalifornia a lehetőségek országa volt, de manapság már túlzott szabályozás, túl sok pereskedés és túladóztatás jellemzi.”

Yellen asszony, a demokrata pénzügyminiszter nem is titkolja, hogy részben a szupergazdagok adóiból kívánja betömni azokat a lyukakat, amelyek a washingtoni költségvetésben főként amiatt jelentkeztek, mert az állam bőkezű támogatást nyújtott a szegényebb néprétegeknek az Egyesült Államokban.

A szupergazdagoknak van miből adózni: a Tesla részvények árfolyama például 1100%-al növekedett az elmúlt három év során – írja a MarketWatch portál. Maga Elon Musk idén körülbelül 89 milliárd dollárral lett gazdagabb.

Ferenc pápa: elzárkózás helyett párbeszédet

A pandémia sokszor elzárást tesz szükségessé és ez megnehezíti a párbeszédet pedig a válságos időkben pontosan erre van szükség – hangsúlyozta a katolikus egyház feje. Ferenc pápa rámutatott arra, hogy a világban számtalan olyan konfliktus van, amely teljes érdektelenség közepette okoz óriási szenvedést az embereknek. Mit lehet tenni ilyen válságos időkben?

Részvétel és együttműködés

Közösen kell megpróbálni a problémák megoldását – hangsúlyozta Ferenc pápa. Aki szerint

„a tekintély akkor válik szolgálattá, ha osztozik és résztvesz a cselekvésben, segíti a növekedés folyamatait.”

A szeretet közösség fontosságát is kiemelte a római pápa amikor azt mondta, hogy

„a szeretet közösséghez hozzátartozik a különbözőségek elfogadása is.”

Budapesten Ferenc pápa ezért sem kívánt eszmét cserélni Orbán Viktorral, mert ezzel kapcsolatban a katolikus egyházfő véleménye markánsan különbözik a magyar kormány elutasító álláspontjától.

Végül a pápa attól is óvott, hogy magunkba forduljunk amire az elzárások olykor ösztönöznek.

„A szív azt is érzi, hogy hiányzik neki a másik ember, és ezért találkozni akar vele.”

A papokat alázatra és szolgálatra szólította fel a katolikus egyház feje karácsonykor:

„úgy válhatunk hasznos emberekké, ha a munkánkra szolgálatként tekintünk.”

Ferenc pápa decemberben töltötte be 85-ik életévét. Elődje, a 94 éves XVI-ik Benedek pápa 2013-ban lemondott trónjáról, mert egészségi állapota miatt már nem tudta betölteni hivatását.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK