A tagállamokban szervezetten működő maffiák euró milliárdokat keresnek a környezet károsítással, de megúszhatják, mert az EU tagállamaiban mindenütt más a környezetvédelmi szabályozás.
A különböző maffiák csak a szemétszállításon évente 4-5 milliárd eurót keresnek az Európai Unióban. Kihasználják, hogy minden tagállamban más a szabályozás.
A brüsszeli bizottság csakis akkor tehet valamit, ha a tagállamok rábólintanak.
„A műanyag szemetet például nyersanyagnak vagy újrahasznosított anyagnak nevezik bár erről szó sincs” – mondja a kérdés egyik szakértője, aki megpróbálja összehangolni a különböző uniós államok környezetvédelmi szabályozását.
Eric Figliola, Franciaország helyettes képviselője az Eurojust-ben, amely a jogszabályok dzsungelében próbálja meg összehangolni a tagállamok rendszereit. Nagy pénzekről van szó hiszen a becslések szerint az illegális állat és növény kereskedelem évente 6-7 milliárd eurót hoz a maffiáknak míg a környezetromboló fakivágások 6 milliárd eurót.
Az is nagy különbség a tagállamokban, hogy egyes helyeken kevésbé szigorúan ítélik meg a környezetvédelmi bűncselekményeket. Közép Európa és Itália már régóta kimagasló szerepet játszik e téren, de
az egész Európai Unióban komoly gondot jelent az egységes szabályozás hiánya.
Jan op gen Oorth, az Europol szóvivője a brüsszeli Politiconak elmondta, hogy a Benelux országok is igen kedveltek a környezetvédelmi maffiák számára, mert sok a kikötő, a repülőtér, és közel van három nagy piac: Németország, Franciaország és a brit szigetek.
A környezetvédelem a legtöbb országban csak szavakban prioritás, a valóságban nem. Az Europol szóvivője szerint a környezetvédelmi bűnözés elleni harcra nemigen jut pénz egyetlen tagállamban sem, mert a terrorizmus elleni harc, a migráns problémák elvonják a figyelmet és a pénzt erről a területről.
Együttműködés nélkül nem megy
A környezetvédelmi maffiák azt használják ki, hogyha átmennek a határon máris más jogszabályok vonatkoznak rájuk. A francia Figliola szerint „az európai rendőrségek egyre inkább felismerik, hogy együtt kell működniük ezen a téren.”
Csakhogy ez igen pénz igényes vállalkozás: nagyon komoly technikai háttér kellene, és előbb nemzeti alapon kell ezt megszervezni, és csak utána lehetne az Európai Unió szintjén hatékonyan intézkedni – hangsúlyozza az Europol szóvivője.
Románia például megpróbál fellépni az illegális fakivágások ellen miután a brüsszeli bizottság kötelezettségszegési eljárással fenyegette meg. „Nincs meg a technikai háttér és a megfelelő szakértelem Romániában ” – mondta Laura Bouriaud, aki Suceava városának egyetemén tanít. Szakterülete az illegális fakivágás az Európai Unió keleti tagállamaiban. Szerinte különleges környezetvédelmi rendőrségre lenne szükség. Ilyen már működik Franciaországban, Svédországban, Spanyolországban, Itáliában és Németországban. Vagyis ott, ahol van rá pénz.
Persze az együttműködés egyáltalán nemcsak pénz kérdése.
A Dieselgate idején a németek nem égtek a vágytól, hogy megosszák az információkat a többi tagállammal – emlékeztet az Eurojust egyik francia bírája. Frederic Baab úgy nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak, hogy amikor a Dieselgate ügyben autós óriások ellen akartak vizsgálatot indítani, akkor „nemzetközi szinten minden leállt.”
