Kezdőlap Világ Oldal 151

Világ

Nők a cégvezetésben

Folyamatosan emelkedik a női tulajdonosok, a női vezérigazgatók, felsővezetők száma a számítástechnikai cégek körében is. Más iparágakban jóval nagyobb a nők aránya, a technológiai szektorban viszonylag lassan következett be nők térnyerése. Az utóbbi időben azonban hangsúlyos eltolódás következett be a startup cégek világában a női vezetők arányának javulása felé.

Egy évtizede nagyjából 7-8%-a volt a befektetőknek nő. Még kevesebb volt ez az arány, ha a női pénzügyi befektetők körében vizsgálódtunk. Mára ez a szám 20% körül alakul. „Befektető angyaloknak” nevezik azokat a jómódú, jobbára magánszemélyeket, akik kezdő vállalkozásokat támogatnak a saját vagyonukból. Az ilyen befektetők körében a nők aránya 23%, míg pár éve még csak 9% volt. Ez a 23% mintegy 58.000 nőt jelent. Ők kifejezetten olyan cégeket támogatnak, amik patronálásában a férfiak nem láttak üzleti lehetőséget.

Egyes vélemények szerint nincs abban semmi meglepő, hogy a nők alulreprezentáltak az ilyen felmérésekben. Ugyanakkor megkérdezett női vezetők nem gondolják azt, hogy a nők kockázatkerülőbbek lennének. Szerintük indokolt és ésszerű kockázatokat ők is ugyanúgy bevállalnak, mint férfi kollégáik.  Szívesen támogatnak olyan ötleteket, amik mögött a vezetésben, a döntéshozók között legalább egy nő található.

Direkt pénzügyi támogatásokon felül úgynevezett nyílt napokat is tartanak az erre szakosodott cégek női vezetők számára, ahol a résztvevők már sikeres, bizonyított felső vezetők tapasztalatairól hallgatnak előadásokat. Céljaik között szerepel, hogy a fellendülőben lévő technológiai szektor után a kockázati befektető vállalatok vezetői körében is jelentősen növekedjen a női irányítók aránya.

Az orosz agresszió 20. napja (folymatosan frissítjük)

A húsz napja tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik. Ennek ellenére a béketárgyalások újabb fordulóját megtartják a mai napon – jelentette be Zelenszkij ukrán elnök.

 

23:40 – Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki régóta Putyin-párti volt, hívei gyűlésén kijelentette, hogy az országnak „ki kell maradnia ebből a háborúból” – jelent meg a márciusi 15-i Orbán beszédről Kijev honlapján.

22:45 – A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij Oroszország háború miatti összeomlását jósolja. A politikus bírósági meghallgatásán azt mondta, hogy Ukrajna invázióját „őrült öregek csoportja” tervezte. Navalnij, akit akár 13 év börtönre is ítélhet, azt mondta, hogy szívesebben lenne „szabad ember” a börtönben, mint „Putyin szolgája”.

21:30 – Orosz hadihajók bombázzák az ukrán partokat Odessza megyében. A műholdfelvételek az orosz flotta 14 hajóját mutatták, amint Odessza városa felé indult március 15-én, köztük az orosz északi flotta 120 méteres partraszálló hajója, a Pjotr ​​Morgunov.Az odessszai hatóságok szerint ketten megsérültek. 

18:25 – Ukrajna hadserege visszaverte az oroszok Harkov elleni támadását. Oleh Szinehubov, Harkiv megye kormányzója szerint az orosz csapatok jelentős veszteségeket szenvedtek el, és visszavonultak korábbi pozíciójukról.

17:00 – Donyeck megye kormányzója szerint Oroszország betegeket, egészségügyi személyzetet ejt túszul Mariupolban. Pavlo Kyrylenko kormányzó szerint az orosz csapatok behatoltak egy Mariupol külvárosában lévő kórházba, túszul ejtve a személyzetet és a betegeket. „Az oroszok 400 embert vittek a szomszédos házakból a kórházba, és nem tudnak elmenni” – mondta.

15:40 – Zelenszkij úgy véli, Ukrajna nem lép be a NATO-ba a „nyitott ajtók” politikája ellenére. „Évek óta hallottunk nyitott ajtókról, de megértjük, hogy nem léphetünk be” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök az Egyesült Királyság által vezetett expedíciós munkacsoport, a Joint Expeditionary Force képviselőinek. Hozzátette, Ukrajnának „új együttműködési formákra van szüksége”.

14:55 – Az ukrán fegyveres erők Harkiv közelében visszaverték az orosz csapatok támadását, és kiszorították az ellenséget a korábbi állásokból.  „Délután a megszállók megpróbálták lerohanni Harkovot Pjatihatki felől. Az ukrán fegyveres erők jelentős veszteségeket okoztak az ellenségnek. Az ellenség kiszorult korábbi állásaiból” – jelentette ki Oleh Synegubov Harkiv Regionális Államigazgatási Hivatal vezetője. 

14:25 – Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációs minisztere szerint az ostromlott délkeleti város sem kapott humanitárius segélyt.

13:50 – 3 újságíró halt meg Oroszország teljes körű ukrajnai háborújában. Ljudmila Denisova szerint három újságírót öltek meg Mikolajivban, Kijevben és Irpinben. Február 24. óta sok újságírót szándékosan megsebesítettek az orosz erők – mondta.

12:00 – Németország menedéket ajánl fel az orosz hadsereg dezertőreinek Ukrajnában.

11:00 – Kijárási tilalom lép életbe Kijevben március 15-én 20 órától március 17-én reggel 7 óráig tart.  Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy a lakosok csak azért mehetnek ki a szabadba, hogy óvóhelyre menjenek.

10:25 – 7 embert holtan találtak a romok alatt Harkovban.  Az orosz erők március 14-én fokozták a kelet-ukrajnai régió fővárosa, Harkov támadását, ami többszörös károkhoz és nagy tűzet okozott a város északnyugati Kholodnohirszkij kerületében.

10:00 – Négy ember meghalt a rubizsnei orosz támadásban. Luhanszk megye kormányzója március 15-én azt jelentette, hogy az orosz erők három iskolaépületet, valamint egy látássérült gyermekek internátusát és egy kórházat romboltak le a Luhanszk megyei Rubizsné városában.

09:50 – Az orosz erők a Hostomelben evakuáló civilekre lőttek. Az Országos Rendőrség szerint az evakuáltak első 10 autóbusza biztonságosan elhagyta a várost, amikor az oroszok tüzet nyitottak a következő négy buszra. A támadás következtében egy nő meghalt, két férfi megsérült.

09:45 – Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy kedden Kijevbe látogat Jaroslav Kaczynski miniszterelnök-helyettessel, valamint Csehország és Szlovénia miniszterelnökével.

08:45 – Március 14-én 160 személygépkocsinak sikerült elhagynia Mariupolt. A harmadik napja az orosz megszállók nem engednek be a város lakóinak gyógyszert, élelmiszert és létfontosságú eszközöket beszállítani.

08:30 – Oroszország több mint 900 rakétát lőtt ki Ukrajna ellen. A bejelentést az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának egyik magas rangú tisztviselője tette egy zárt ajtók mögötti eligazításon március 14-én.

07:30 – Az interneten hamis információk keringenek a mariupoli halálos áldozatok számáról. Mariupol városi tanácsa megerősítette, hogy március 14-ig körülbelül 2357 ember halt meg a városban az orosz agresszió következtében, és minden más becslés hamis.

07:00 – Az Ukrinform hírügynökség az amerikai védelmi minisztérium szóvivőjére, John Kirbyre hivatkozva arról számol be, hogy Ukrajna folyamatosan megakadályozza az oroszok előnyét az égen. Az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnoksága bejelentette, hogy március 14-én további 4 orosz helikoptert és 1 repülőgépet lőtt le.

06:30 – Napokkal azután, hogy egy orosz drón lezuhant Horvátországban, Románia arról számolt be, hogy egy orosz Orlan-10 légi drónt észleltek a légterében. A nyomozás folyamatban van a drón eredetének és kezelőjének megállapítására.

05:55 – Az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziója Ukrajnában közölte, hogy március 13-án éjfélkor 636-an haltak meg és 1125-en sebesültek meg. A legtöbb áldozatot robbanófegyverek használata okozta, beleértve a nehéztüzérségi lövedékeket és  rakétarendszereket.

05:50 – Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó telefonon kíván beszélni  Nyikolaj Patrusev orosz Biztonsági Tanács titkárával. Erről a Bloomberg számolt be hétfőn meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

05:00 – Blinken az Egyesült Államok külügyminisztere a horvát miniszterelnökkel tárgyal az UAV-balesetről Zágrábban.
04:00 – Újabb és újabb segélyek és támogatásokat jelentenek be a világ országai Ukrajna megsegítésére. Legutóbb Japán, Új Zéland, Dél Korea jelentett be segélyt és különböző vízum könnyítéseket a menekülő ukrán állampolgárok számára.
03:00 – CNBC: A NATO vezetői a jövő héten rendkívüli ülést tarthatnak Brüsszelben.
02:00 – Zelenszkij, ukrán elnök bejelentette, hogy a mai napon folytatódnak az ukrán és az orosz felek között a tárgyalások.
01:20 – A szlovén hatóságok 30 napra befagyasztják az üzemanyagárakat a benzinkutakon.
00:50 – A PACE Politikai Bizottsága javasolta Oroszország kizárását az Európa Tanácsból.

00:30 – Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) több tucat orosz légitársaság, köztük az Aeroflot, az S7, az Ural, az Azur és mások engedélyét függesztette fel.

00:15 – Oleh Szinyehubov Harkov kormányzója azt állította, hogy Harkovot az Oroszországban állomásozó rövid hatótávolságú Iskander ballisztikus rakétarendszerek találták el.

Kína is szankciókra számíthat, ha kisegíti Oroszországot

Joe Biden nemzetbiztonsági  tanácsadója figyelmeztette a kínaiakat amennyiben segítséget nyújtanak Oroszországnak ők is szankciókra számíthatnak. Jake Sullivan hétfőn Rómában találkozik Peking első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kínai kommunista párt politikai bizottságának.

Kína az egyetlen megmaradt komoly szövetségese Oroszországnak, melyet súlyos szankciók sújtanak amiatt, hogy megtámadta február 24-én Ukrajnát. Putyin elnök a pekingi téli olimpia idején, amikor már eldöntötte az Ukrajna elleni támadást, tanácskozott Hszi Csinping elnökkel a kínai fővárosban. Kína nem ítélte el Oroszország támadását Ukrajna ellen, de nem is helyeselte azt. Kínának jelentős érdekeltségei vannak Ukrajnában: hatalmas föld területeket vásárolt meg, ahol kínai exportra termelnek. Peking humanitárius segélyt küldött Ukrajnának. A szankciókról Kínában elítélően nyilatkoztak mondván azokkal nem lehet megoldani a helyzetet. Vang Ji kínai külügyminiszter felajánlotta, hogy Peking közvetít Oroszország és Ukrajna között.

Kína szeretne kimaradni

Pekingben az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt tartják a legpontosabbnak, épp ezért negatívan ítélik meg a Biden adminisztráció külpolitikáját, amely az USA első számú stratégiai ellenfelének Kínát jelölte meg. Peking semmiképp sem szeretne konfrontálódni az Egyesült Államokkal, mert úgy gondolja, hogy a gazdasági versenyben úgyis befogja Amerikát. Emiatt a pekingi hivatalos nézeteket tükröző Global Times nyíltan örvendezett afelett, hogy a tőkebefektetők az európai konfliktus miatt Ázsia és ezen belül Kína felé fordulnak. Míg Oroszországot a szankciók kizárják a globális rendszerből addíg Kína mind aktívabban vesz részt abban. Dinamikusan nőnek a külföldi beruházások Kínában, amely az Európai Unió első számú gazdasági partnere. Peking most arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne kövesse az USA szankciós politikáját, ehelyett működjön együtt Kínával.

Magát Kínát is sújtják amerikai szankciók, de ezenkívül igen szoros a kapcsolat Iránnal, amelyet szintén bojkottál a Nyugat.

A Huawei pénzügyi igazgatóját, aki az alapító atya lánya, épp azért tartóztatták le Kanadában – az USA kérésére – mert a kínai cég állítólag megsértette az amerikai embargót Irán ellen. A Huawei pénzügyi igazgatója csak azután szabadult, hogy Kínában lecsuktak amerikai állampolgárokat, akiket azután szabadon engedtek.

Mi lesz, ha Pekingnek választania kell a Nyugat és Oroszország között?

A kínaiak mindenképp el akarják kerülni ezt a kínos választást. Putyin már évek óta szoros katonai és politikai együttműködést akar, de Peking az orosz gazdasági törpét, amelynek világszínvonalú hadserege van, nem tekinti igazi alternatívának a Nyugathoz képest. Oroszországnak Kína a legnagyobb gazdasági partnere, de fordítva ez egyáltalán nem áll fenn. Oroszország részesedése Kína külkereskedelmében annyi mint a hárommilliós Mongóliáé.

Jack Sullivan és Jang Csiecsi találkozóján kiderülhet: valójában mit akarnak az amerikaiak? Mennyire teszik próbára Moszkva és Peking kapcsolatát? Oroszország már nem világhatalom – ezt Obama elnök nyíltan Putyin szemébe vágta, a kínaiak ugyanezt gondolják, de egyelőre nem éreztetik ezt az oroszokkal. Elképzelhető, hogy az USA Kínán keresztül akar nyomást gyakorolni Putyinra, aki végső soron Washingtonra és Pekingre figyel.

„Csak vért, verítéket és könnyeket!” – A háború 19. napja (folyamatosan frissítjük)

A három hete tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik.  folytatódik. Ennek ellenére a béketárgyalások újabb fordulóját készítették elő mára.

 

13:10 – Dmitrij Peszkov Putyin szóvivője: Oroszország elfoglalhatja a nagy ukrán városokat. Az orosz csapatok március 14-ig csak egy ukrán regionális fővárost – Herszont – foglaltak el, de megpróbálnak bejutni Kijevbe, Csernyihivba, Szumiba, Harkovba, Mikolajivba és Mariupolba is.

12:05 – Az orosz hadsereg megállás nélkül rombolja a lakónegyedeket, a kórházakat és az infrastruktúrát – közölte a Harkiv megyei rendőrség. Az áldozatok pontos száma nem ismert.

11:20 – Több hangos robbanást is hallottak Kijev központjában. A Kyiv Independent egyik kijevi riportere szerint úgy tűnik, hogy a robbanások a város légvédelmi rendszerei lőtték ki a fővárost célzó rakétákat.

10:10 – A Pfizer nem tudja leállítani az oroszországi kábítószer-szállítást, de az ebből származó összes nyereséget Ukrajnának adja.

09:25 – A EASZSZ orosz hírügynökség megelégedéssel számolt be Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentéséről, miszerint az orosz csapatok csapásai a Javorovszkij gyakorlótéren, megerősítik Magyarország azon döntésének helyességét, hogy nem küld Ukrajnába katonákat és nem szállít fegyvereket sem.

08:30 – Az Ukrzaliznicja további evakuációs vonatokat indít Harkovból, Dnyiproból és Krivij Rihből. Harkovból két vonat indul Lviv és Ungvár felé, míg a Dnyiproból és Krivij Rihből induló vonatok a lengyelországi Chop és Chelm felé tartanak.

08:00 – Az Egyesült Királyság több mint 500 mobilgenerátort adományoz Ukrajnának. Az Egyesült Királyság kormánya biztosítja majd az ukrajnai kritikus infrastruktúrák áramellátását, beleértve a kórházakat, menedékházakat és vízkezelő telepeket.

07:25 – Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy új tételt szállítanak Ukrajnának speciális fegyverekből.

07:00 – Vöröskereszt: tűzszünet szükséges a „legrosszabb forgatókönyv” elkerülése érdekében Mariupolban. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága kijelentette, hogy „a legrosszabb forgatókönyv vár a mariupoli heves harcok miatt a városban rekedt civilekre, hacsak a felek nem jutnak sürgősen konkrét humanitárius megállapodásra”. A város több mint 12 napja orosz ostrom alatt áll.

06:30 – Kanadában több tízezer ember követelte, hogy zárják le az eget Ukrajna felett.

Ukrinform

06:20 – Wendy Sherman, az Egyesült Államok első külügyminiszter-helyettese  a Fox televízióban kijelentette, hogy vannak „komoly tárgyalásokra való készenlét jelei” Oroszország és Ukrajna között.

05:50 – Oroszország katonai és gazdasági segítséget kér Kínától – állítják különböző ukrán hírforrások.

05:35 – Melitopolban a Kreml-barát helyi képviselő bejelentette, hogy az orosz tévét sugározzák. Halina Danilcsenko a „megbízható információk nagy hiányát” említette indokként az orosz állami tévé bevezetésére a megszállt városban. Korábban Oroszország elrabolta Ivan Fedorivot, melitopol polgármesterét.

05:15 – Ukrajna számos városában és régiójában, köztük Kijevben, Lvivben és Odesszában hétfőn kora reggel megszólalta a légitámadást jelző szirénák. Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint ugyanakkor az orosz csapatok többhelyen is offenzívát is készítenek elő.

04:20 – Reuters: Ukrajna Clearview AI arcfelismerést alkalmaz. A védelmi minisztérium állítólag ingyenes hozzáférést kapott az amerikai start-up rendszeréhez, amely segít azonosítani az ellenőrző pontokon lévő személyeket, az orosz erőket és az elhunytakat, valamint küzdeni a dezinformáció ellen.

04:00 – Az orosz külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy Oroszország nem fogja kérni az ellene meghozott szankciók feloldását.

03:55 – Az USA és Ukrajna külügyminiszterei, Blinken és Kulebával megvitatta a konfliktus lezárásának diplomáciai lehetőségeit.

03:25 -Az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnoksága bejelentette, hogy március 13-án légvédelmi rakétákkal lőtt le 7 orosz repülőgépet és egy pilóta nélküli légijárművet.

02:10 –  Razman Kadirov, csecsen vezető azt mondja, Kijev közelében van. Egy Telegram-bejegyzésben Kadirov azt állította, hogy Kijev felé közeledik.

01:35 – Nagy Britannia: Oroszország elzárta Ukrajnát a nemzetközi tengeri kereskedelemtől. A brit védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz flotta blokádot állított fel Ukrajna fekete-tengeri kikötői ellen.

00:40 – Zelenszkij figyelmezteti a NATO-t, hogy „idő kérdése”, hogy Oroszország mikor támadja meg tagjait. 

Kijevi főrabbi : Putyin egyesítette az ukránokat és a zsidókat

Moshe Reuven Azman főrabbi nemrég drámai videó üzenetben szólította fel Oroszország népét, hogy tiltakozzanak Putyin ukrajnai háborúja ellen. A kijevi főrabbi háborús bűnök elkövetésével vádolta meg az orosz elnököt. A német közszolgálati Deutsche Welle interjúvolta meg a főrabbit.

Putyin egyik indoka a háború megindítására állítólag az volt, hogy nácitlanítani kell Ukrajnát.

Mit gondol erről a kijevi főrabbi?

„Ki ellen folyik ez a kampány? Netán Zelenszkij elnök ellen, aki zsidó? Nincs nácizmus Ukrajnában, nincs náci párt a parlamentben. Moszkvának csak ürügyre van szüksége birodalmi ambícióinak kiéléséhez. Putyinnak sikerült egyesíteni az ukránokat és a zsidókat maga ellen. Sőt az egész világot maga ellen fordította. Ma mindenütt imádkoznak az ukránokért és a zsidókért Ukrajnában. Én Leningrádban születtem (ez ma Szentpétervár), a szovjet időkben bevitt a KGB a vallási tevékenységem miatt. Ma újra ez a helyzet. Akarunk-e ilyen világot ?! A videó felhívásomban emlékeztettem az Oroszországban élő embereket – zsidókat és oroszokat és másokat is -, hogy mindnyájan felelősek azért, ami most Ukrajnában történik. Sokan felhívtak utána Oroszországból zsidók és oroszok egyaránt. Volt, aki azt mondta: én nyitottam ki a szemét. Mások azt mondták, hogy tudják mi történik Ukrajnában, de félnek elmondani amit gondolnak. Ukrajnában nagy érzelmi hatása volt a felhívásnak, egyesítette az országot.”

Hogy él most a zsidó közösség Ukrajnában?

„Van egy call centerünk, igyekszünk segíteni az embereknek, hogy biztonságba jussanak Izraelben vagy Európában. A férfiak bevonulnak a hadseregbe, hogy védelmezzék Ukrajnát. Sok olyan idős holokauszt túlélő van, aki hozzánk fordul a kelet ukrajnai területekről (Luhanszk, Donbasz). Igyekszünk nekik is segíteni, de ez nehéz, mert sokan közülük ágyban fekvő idős betegek. Hosszú életükben most harmadszor vagy negyedszer fordul elő, hogy menekülniük kell a szülőföldjükről. A Holokauszt túlélők meg vannak döbbenve  hogy az orosz hadsereg, amely legyőzte a nácikat a második világháborúban, most békés polgári célpontokat támad. Őket támadja, lerombolva otthonaikat. Közben pedig sok békés civilt gyilkol meg az orosz hadsereg Ukrajnában” – mondta a kijevi főrabbi, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

Új módszer az immunrendszer aktíválásához a COVID 19 ellen

0

Az új módszerek és vakcinatechnológiák kulcsfontosságúak a járvány leküzdésében és a jövőbeli járványokra való felkészülésben, mivel a koronavírus folyamatosan fejlődik és mutálódik.

A kanadai hamiltoni McMaster Egyetem fizikusai, kémikusai és immunológusai egy olyan kísérletet folytattak, amelynek célja a vörösvérsejtek olyan vírusok szállítására való módosítása, amelyek biztonságosan beindíthatják az immunrendszert, hogy megvédjék a szervezetet a SARS-CoV-2 ellen.

Ez az új módszer, amelyet a szakértői vizsgálatban használtak, a vakcinázás egyedülálló megközelítése. A vörösvérsejt-membránok SARS-CoV-2 tüskeproteinekkel vannak beágyazva, amelyek aztán vírusszerű részecskéket képeznek és amelyekről kimutatták, hogy aktiválják az immunrendszert. Az egereken végzett kisérletek során ezzel a módszerrel  antitesteket termelnek.

Maikel Rheinstadter, a McMaster Egyetem professzora szerint a jelenleg használt vakcinabejuttatási módszerek súlyos immunrendszeri reakciókat okozhatnak, és rövid ideig hatékonyak.

A kísérleti tanulmány azt találta, hogy a sejtek nagy dózisú vírusfehérjékkel tölthetők fel, ugyanakkor valószínűleg kevés mellékhatást produkálnak, így az új módszer elviselhetőbbé és hatékonyabbá válik, mint a többi vakcina.

A módszer lényegében genetikai anyag felhasználása nélkül vált ki immunválaszt.

Ez a technológia adaptálható a jövőben megjelenő változatok vagy új vírusok vakcináihoz.

A technikáról először akkor számoltak be, amikor a Rheinstadter és a hallgatók úgy módosították a vörösvérsejteket, hogy gyógyszereket juttassanak el a szervezetbe, amelyek aztán megcélozhatják a fertőzéseket vagy olyan katasztrofális betegségeket, mint a rák vagy az Alzheimer-kór.

„Ez a platform sok különböző módon teszi intelligenssé saját vérsejtjeinket” – magyarázza Rheinstadter. – Ebben az esetben ez egy vakcina. A saját sejtjeinket úgy használjuk, mint a testünkben lévő nanorobotokat, és amikor meglátnak egy betegséget, képesek megbirkózni vele.”

Vasárnap sem pihen a háború – Ez történt ma… (folyamatosan frissítjük)

19:20 – Az EU-nagykövetek várhatóan március 14-én hagyják jóvá az Oroszország elleni új szankciókat.

18:35 – Helyreállt az áramellátás Csernobilban. Az Ukrenergo országos hálózatüzemeltető vissza tudta állítani az áramellátást a korábban orosz megszállók által elfoglalt csornobili atomerőműben. Herman Galuscsenko energiaügyi miniszter-helyettes szerint a kritikus hűtőrendszer ismét normálisan fog működni.

17:55 – Mariupol városi tanácsa: A civilek halálos áldozatainak száma 2187-re emelkedett. A városi tanács szerint Oroszország az elmúlt 24 órában legalább 22-szer bombázta Mariupolt, a Donyeck megye ostromlott délkeleti kikötővárosát. Körülbelül 400 000 lakos rekedt a városban, miközben Oroszország továbbra is megakadályozza a Mariupolból való evakuálást.

17:50 – Oroszország pénzügyminisztere: Szankciók miatt az orosz tartalékok közel felét befagyasztották. Anton Siluanov közölte, hogy Oroszország 640 milliárd dolláros tartalékából 300 milliárd dollárt befagyasztottak – jelentette a Meduza orosz média. Oroszországnak adósság-visszafizetési gondjai vannak, és rubelben fizeti ki adósságait „barátságtalan országoknak” – mondta Siluanov.

17:00 – Ezrek tüntetnek az orosz megszállás ellen Herszonban. Kosztjantyin Rizsenko és az Ukrajinszka Pravda helyi újságírója szerint az orosz csapatok gumilövedékekkel lőtték a tömeget. A dél-ukrajnai régió fővárosában, Herszonban a lakosok többször is tiltakoztak a megszállás ellen, amióta az orosz erők március 5-én átvették az irányítást a város felett.

16:30 – Az orosz megszállók megölték a New York Times munkatársát Irpinben. Andrij Nebytov, a kijevi terület rendőrségének vezetője szerint Brent Renaud videoújságírót március 13-án ölték meg Irpinben, egy Kijeven kívüli szatellitvárosban, amely az orosz háború forró pontja volt. Renaud nem volt a NYT ukrajnai megbízatása alatt. Két másik újságíró megsebesült Irpinben, és kórházba került.

15:45 – Március 14-15-én kerülhet sor az ukrán-orosz béketárgyalások negyedik fordulójára. Mikhailo Podoliak, Volodimir Zelenszkij elnök kormánya vezetőjének tanácsadója jelentette be a hírt. Ukrajna és Oroszország delegációi már háromszor találkoztak Fehéroroszországban, de jelentős eredmény nélkül.

14:55 – Lviv megye kormányzója: 35-en meghaltak, 134-en megsérültek a javorivi katonai gyakorlótéren végrehajtott orosz légicsapásban. Makszim Kozickij kormányzó elmondta, hogy a tűzoltók eloltották a tüzet, és sikerült megközelíteni a helyszínt.

14:20 – A TASSZ oros hírügynökség szerint Horvátországban robbanóanyag nyomai találták a Zágrábban lehullott drón töredékein.

13:55 – Az orosz hadsereg kijárási tilalmat vezet be, tiltja a tiltakozásokat, fegyverkezést a megszállt városokban. A ZN.ua hírügynökség által közölt dokumentum szerint három, Oroszország által megszállt ukrán városban megtiltják az embereknek, hogy nyilvános összejöveteleken vegyenek részt, információkat terjesszenek az orosz hadsereg mozgásáról, fegyvereket áruljanak és használjanak. Azokat, akik nem engedelmeskednek, „szigorúan megbüntetik” a „katonai rendfenntartók” – áll a dokumentumban.

13:10 – Az orosz csapatok elrabolták a megszállt Dnyiprorudne polgármesterét. Jevhen Matviiv polgármester a második polgármester, akit a háború kitörése óta elraboltak orosz katonák. Március 11-én elrabolták Ivan Fedorov melitopoli polgármestert. „A háborús bűnök rendszeressé válnak” – mondta Olexandr Starukh, Zaporizzsja megye kormányzója.

13:00 – Csehország 31,5 millió dollárért katonai anyagokat biztosít Ukrajnának.

12:45 – Ferenc pápa a bombázások beszüntetésére és az ukrajnai békére, valamint párbeszédre és biztonságos humanitárius folyosók biztosítására szólított fel.

12:05 – Törökország úgy véli, hogy az Oroszorsztág és Ukrajna álláspontja egyes kérdésekben közelebb került a tárgyalásokhoz.

11:35 –  Az orosz erők szombaton fokozták az ukrajnai városok lerombolását célzó bombázási hadjáratukat, miután a Fehér Ház bejelentette, hogy Moszkvával dacolva további 200 millió dollár értékben fegyvert és felszerelést küld Ukrajna megsegítésére.

10:55 – Egy menekültekkel teli szerelvényt tűz alá vettek Kelet-Ukrajnában. Egy halálos áldozatról tudni, a vonat kalauzát érte halálos találat – áll az ukrán nemzeti vasút közleményében. A társaság megpróbál újabb vonatot küldeni a személyzet és az utasok, köztük mintegy 100 gyermek evakuálására.

10:00 – A nyugat-ukrajnai Yavoriv katonai komplexum elleni ma reggeli támadásban megsérült harcosok egy lvovi sürgősségi kórházba érkeztek. A mentősök becslése szerint körülbelül 300 sérült van.

09:10 – A Kijevben maradt kétmillió embernek egy esetleges blokád esetére a főváros 2 hétre elegendő élelmiszert halmoztak fel.

08:15 – A Covid-19-betegek azzal a dilemmával szembesülnek, hogy megfertőznek másokat, miközben bombák elől nekik is óvóhelyre kell menekülniül.

07:55 – Orosz harci repülőgépek mintegy 30 cirkálórakétát lőttek ki egy ukrán katonai bázisra (Yavorovsky katonai gyakorlótér) a lengyel határ közelében – közölték helyi tisztviselők vasárnap, és dühödt és tartós légitámadást indítottak egy célpont ellen, amely még közelebb hozta a háborút a NATO küszöbéhez.

06:20 – Orosz Védelmi Minisztérium: a hadsereg 3687 objektumot semmisített meg Ukrajna katonai infrastruktúrájából.

05:15 – Trump úgy véli, hogy az Ukrajna körül kialakult helyzet a harmadik világháborúhoz vezethet.

05:00 – Az orosz erők megrongálták a Donyeck megyei Szvjatohirszk Lavra templomot. Az ukrán ortodox egyházhoz tartozó, de a moszkvai patriarchátus alá tartozó népszerű zarándokhely március 12-én sérült meg, amikor orosz katonák lövöldözték Szvjatohirszk városát. A támadás idején körülbelül 520 civil és szerzetes tartózkodott a helyszínen.

04:00 – Ukrajna szinte minden régiójában kiadják a légiriadókat. A szirénákat Uman, Harkiv, Kramatorszk, Szlovjanszk, Vinnica, Kijev, Poltava, Zsitomir, Hmelnickij, Lviv, Odesa, Volyn, Zaporizzha, Berezivka, Izmail, Kiliya, Yuzhne, Csernomorsk, Avdiivka, & as városokban aktiválták. valamint Kijev, Rivne, Csernyihiv, Ternopil, Dnyipro, Cserkaszi és Szumi megyékben.

00:30 – Ukrajna március 12-én 13 000 civilt evakuált humanitárius folyosókon, kétszer annyit, mint egy nappal korábban.  Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint csak Sumy városából körülbelül 8000 embert evakuáltak. Tizennégy folyosót terveztek, ebből kilenc sikerült.

Putyin saját kémeit hibáztatja a villámháború kudarcáért

Két nap alatt akarta elfoglalni Kijevet az orosz elnök – mondta Washingtonban a kongresszusi bizottság előtt a CIA igazgatója. Bill Burns szerint Putyinnak valószínűleg azt jelentették az orosz hírszerzők, amit az elnök hallani szeretett volna. Már több mint két hete tart a háború és eredmény sehol.

Ukrajnában teljes a nemzeti egység az orosz invázióval szemben. Putyin már az invázió előtt megalázta a nyilvánosság előtt Szergej Nariskint, az FSZB főnökét. Minden bizonnyal azt rótta fel a polgári hírszerzés vezetőjének, hogy nem sikerült puccsot szerveznie Kijevben. Senki se hívta be „a testvéri orosz csapatokat”.

Tisztogatás

Házi őrizetbe helyezték Moszkvában az FSZB ötös számú főosztályának vezetőjét és helyettesét. Szergej Beszeda vezette eddig a külföldi hírszerzést az FSZB-n belül. Nemcsak hogy nem sikerült Ukrajnában támogatókat találnia az orosz invázióhoz, de alábecsülte a nyugati világ reakcióit és a szankciók súlyosságát is. Az FSZB szerint a franciáktól, a németektől, az olaszoktól és a magyaroktól „megértő semlegességet” vártak az ukrajnai invázió után. Arra számítottak, hogy megoszlik a nyugati reakció: a kemény angolszász vonal és a mérsékeltebb francia-német-olasz-magyar irányzat között. Ehelyett egység jött létre a NATO-ban éppúgy mint az Európai Unióban. Még Orbán Viktor is beállt a sorba pedig őrá számítottak Moszkvában. Putyin más európai barátai is siettek elhatárolni magukat az Ukrajna elleni orosz inváziótól.

Putyin zsákutcában

Az orosz elnök legnagyobb baja az, hogy nincs forgatókönyve a politikai megoldásra Ukrajnában – mondta Bill Burns, a CIA igazgatója. Nincs a láthatáron ukrán Kádár János vagy Jaruzelski. Az idő nem az oroszoknak dolgozik. Putyin óriási kockázatot vállalt az ukrajnai invázióval és nem készített B tervet. Így akaratlanul is létrehozta a Nyugat egységét Oroszországgal szemben, és a szankciók drámai következménnyel járnak az orosz életszínvonalra. Ez aligha tesz jót Putyin népszerűségének. Egyetlen igazi szövetségese maradt: Kína. Peking cinikus józansággal ki is használja Oroszország szorult helyzetét: kedvező áron juthat energiához és nyersanyagokhoz. Közben pedig a Global Times, a kommunista párt angol portálja nyíltan örvendezik azon, hogy az európai háború miatt mind több külföldi befektető keresi fel Kínát, ahol békés, nyugodt körülmények között vállalkozhat és juthat tisztes profithoz.

A Vatikán is közvetítene

A Vatikán „bármilyen közvetítésre rendelkezésre áll”, hogy segítsen véget vetni az ukrajnai háborúnak. Ezt az European Truth szerint Pietro Parolin vatikáni külügyminiszter a Vatican News-nak adott interjújában mondta.

A vatikáni külügyminiszter megismételte Ferenc pápa azonnali tűzszünetre vonatkozó felszólítását Ukrajnában, amelyet a pápa a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során fogalmazott meg.

A pápa „példátlan gesztusa”, amellyel az ukrán invázió másnapján meglátogatta a vatikáni orosz nagykövetséget, egy „személyes lépés” volt, hogy „a moszkvai hatóságok felé kifejezze aggodalmát a háború eszkalációja miatt” – mondta Parolin.

Parolin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna háborúban áll, Oroszország szerint ez csak egy különleges műveletet.

„A szavak fontosak, és „katonai különleges műveletnek” nevezni azt, ami Ukrajnában történik, azt jelenti, hogy nem ismerjük el a tények valóságát.

Olyan háborúval állunk szemben, amely sajnos sok civil áldozatot követel, mint minden háború” – mondta a bíboros.

„Szörnyű képeket látok, amelyek Ukrajnából érkeznek. Áldozatok a civil lakosság körében, nők, idősek, védtelen gyerekek, akik életükkel fizettek a háború ostobaságáért. Az erőszak fokozódik, ha városokat látunk lerombolt házakkal, elektromos áram hiányával, nulla hőmérséklet, élelmiszer- és gyógyszerhiány, valamint menekültek milliói, főleg nők és gyerekek, akik a bombák elől menekültek.Az elmúlt napokban találkoztam egy csoportjukkal, akik Ukrajna különböző pontjairól érkeztek Olaszországba: üres tekintetek, arcok mosoly, végtelen szomorúság nélkül” – tette hozzá.

Megjegyzendő, hogy ugyanakkor a vatikáni államtitkár nagyon óvatosan támogatja Ukrajnát.

Orbán kötéltánca

Sok európai populista politikus támogatta Putyin politikáját, mely az Európai Unió megosztására irányult – közöttük a legnagyobb kárt talán Orbán Viktor magyar miniszterelnök okozta – írja a CNN, amely rámutat arra: az Ukrajna elleni háború miatt szinte mindenki igyekszik távolságot tartani az orosz elnöktől.

Putyin populista barátai Európában elhatárolódnak az orosz elnöktől

„Nézze meg, hogy Putyin barátja mit tett!” – kiáltotta Przemysl polgármestere Matteo Salvininek az Ukrajnából érkező menekültekre mutatva. Az olasz szélsőjobb vezére korábban élvezte Putyin támogatását, és cserébe elszántan támadta az Európai Uniót. Most azonban úgy érezte, hogy ki kell fejeznie szolidaritását az Ukrajnából érkező menekültekkel. A sors iróniája, hogy Olaszországban populista pártja épp a migráció bírálatával érte el korábban népszerűségét.

Franciaországban elsősorban Marine Le Pen asszony élvezte Putyin támogatását. A 2017-es elnökválasztási kampányát orosz bank támogatta. Idén ezt az MKB vállalta fel, amely több mint 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjának miután Orbán Viktor miniszterelnök fogadta őt Budapesten.

Marine Le Pen elítélte az Ukrajna elleni agressziót mint „a nemzetközi jog megsértését és teljesen védhetetlen akciót.”

Orbán Viktor is arra kényszerült, hogy elítélje „Oroszország fegyveres agresszióját” és megengedte NATO csapatok és fegyverek mozgatását Magyarországon bár közvetlenül nem juthatnak fegyverek Ukrajnába – írja a CNN.

„Putyin célja az volt, hogy olyan politikusokat találjon az Európai Unióban, akik támogatják az ő radikális eszméit és lépéseit. Ily módon megoszthatta az Európai Uniót, az Európai parlamentet és a Tanácsot” – nyilatkozta a CNN-nek Litvánia egykori miniszterelnöke, Andrius Kubilius, aki jelenleg az Európai parlament képviselője.

A német szélsőjobb, az Alternative für Deutschland elítéli ugyan a háborút, de Putyin politikáját nem.  Gunnar Beck, az Alternative für Deutschland Európai Parlamenti képviselője szerint „a Nyugat gyakran képmutató amikor Putyin politikáját bírálja.” Szerinte Putyin Oroszország „örökségét és értékrendjét képviseli”.

Putyin célja az európai egység bomlasztása volt

Az Európai Parlement néppárti elnökasszonya szerint Putyin évek óta tudatosan gyengítette  az európai egységet.

„Putyin tőlünk eltérő értékrendet képviselt és megpróbált bizonytalanságot kelteni közöttünk. A Kreml tudatosan használt fel dezinformációkat és növelni akarta a társadalmak belső megosztottságát” – hangsúlyozza Roberta Metsola elnökasszony, aki szerint mindennek vége, mert „a háború megváltoztatott mindent méghozzá hosszú időre.”

Cseh Katalin (Momentum) szerint Orbán Viktornak kötéltáncot kell járnia a választási kampány idején, mert konzervatív törzsszavazóinak éveken keresztül azt adta elő, hogy „az Európai Unió ellenség, Putyin pedig nagyember.”

Putyin inváziója már eddigis sokba került Orbán Viktornak az Európai Unióban és lehet, hogy persona non grata lesz sok helyen – írja a CNN, amely megfeledkezik arról, hogy a francia elnök és a német kancellár Putyin inváziója után is tárgyal az orosz elnökkel, mert arra gondolhatnak, hogy korábban Minszkben épp Franciaország és Németország segítségével sikerült valamiféle megegyezésre jutni Moszkva és Kijev között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK