Kezdőlap Világ Oldal 150

Világ

Az agresszió 22. napja (folyamatosan frissítjük)

A huszonkettedik napja tartó orosz agresszió elleni harc egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén. 

 

18:35 – Az orosz erők naponta 50-100 bombát dobnak Mariupolra. A város tanácsa szerint a délkeleti város kritikus állapotban van. A március 2-a óta körülzárt Mariupolt elzárták az áram-, víz-, gáz-, mobilhálózattól, élelmiszer- és gyógyszerellátástól.

18:00 – Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO megérti Zelenszkij elkeseredettségét, és folytatni fogja a fegyverszállítást.

17:10 – Ukrajna legnagyobb acélgyártója, Ahmetov oligarcha Azovstalja teljesen megsemmisült. Szerhij Orlov mariupoli főpolgármester-helyettes a Forbes Ukraine-nak adott interjújában elmondta, hogy Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Akhmetov vállalkozását többször is megtámadták az orosz erők. Natalja Jemcsenko, az Ahmetov-féle SCM Holding szóvivője szerint egyelőre lehetetlen felmérni a kárt.

16:35 – Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy a civilek elleni orosz támadások Ukrajnában háborús bűnöknek minősülnek. „Az elmúlt három hét pusztítása után nehéz arra következtetnem, hogy az oroszok másként csinálják” – mondta Blinken washingtoni újságíróknak.

15:45 – Biden március 18-án megvitatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját Hszi Csin-pinggel. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkárának nyilatkozata szerint Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnökkel telefonon megvitatják „a két ország közötti versenyt, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúját és más, kölcsönösen fontos kérdéseket.”

14:20 – Olaf Scholz német kancellár március 17-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy országa továbbra is támogatja Ukrajnát, de közvetlenül sem a NATO, sem az Európai Unió  nem fog beavatkozni. A nyilatkozatot Volodimir Zelenszkij elnök Bundestagban elmondott beszéde követte, amelyben kijelentette, hogy Németország is okolható Ukrajna NATO- és EU-integrációjának késéséért, amely lehetővé tette Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

13:10 – Eddig 130 túlélőt mentettek ki a Mariupol Drámai Színház romjai közül. Az oroszok március 16-án egy hatalmas légibombával csapták le a színházra, ahol köztudottan több száz nő és gyermek keresett menedéket a bombázások elől.

11:25 – Szerhij Orlov, Mariupol alpolgármestere március 16-án a Forbes Ukraine-nak adott interjújában elmondta, hogy több mint 2300 embert öltek meg Mariupolban orosz csapatok. A tisztviselő szerint Mariupol 80-90%-a megsemmisült vagy megsérült orosz lövedékek, légicsapások következtében. 

10:00 – Az oroszok által birtokolt területről indítottak rakétát, amely 20 embert ölt meg Donyeckben.Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence Team nyomozócsoport alapítója szerint az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecket március 14-én eltaláló rakéta délkelet felől érkezett, és nem a légvédelem lőtte le, ami azt jelzi, hogy az orosz kézben lévő területről érkezett. Oroszország azt állította, hogy a rakéta ukrán származású, Leviev pedig azt állítja, hogy hamis adatok alapján vádolják Ukrajnát háborús bűnökkel.

08:15 – A kétnapos voznyezenszki csatában a helyi önkéntesek és a katonaság visszaverték a betolakodókat, akik páncélosokat és halott katonákat hagyva maguk mögött menekültek.

07:50 – Oroszország megtámadja Merefa városát Harkiv megyében. A 21.500 lakosnak otthont adó Merefát március 17-én hajnali fél háromkor érte egy légicsapás. A támadás következtében egy helyi iskola megrongálódott, a helyi közösségi ház pedig megsemmisült. A város illetékesei szerint az ukrán katonaságnak is számottevő veszteségei keletkeztek.

7:00 – A kijevi katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a kijevi délkeleti Darnyickij kerületben lévő épület március 17-én korán megsérült, miután repeszek csaptak be a 16. emeletre és felgyújtották. Helyi idő szerint reggel 6 óra 50 perckor egy ember meghalt, három pedig megsérült.

06:00 – Három Panama lobogója alatt közlekedő hajót találtak el orosz rakéták Ukrajna teljes körű inváziója óta. A panamai tengerészeti hatóság március 16-án közölte, hogy a három panamai hajó közül egy elsüllyedt, kettő pedig a felszínen maradt, de megsérültek. Nem történt áldozat.

04:05 – A kanadai közlekedési minisztérium március 16-án a Twitteren azt írta, hogy „a fehérorosz állampolgár által közvetlenül vagy közvetve birtokolt, bejegyzett, bérelt, lízingelt, üzemeltetett vagy ellenőrzött légijárműveknek tilos a kanadai légterébe belépni, kilépni vagy átrepülni”.

02:10 – A műholdfelvételeken a „gyermekek” szó látható, amelyeket a mariupoli színház előtt festettek le a bombázás előtt. A Maxar Technologies amerikai magáncég március 14-én készített műholdfelvételei szerint a „gyermekek”  szót oroszul írták a színház elé, ahol civilek százai szálltak meg. A színházat március 16-án bombázták az orosz erők.

00:55 – Melitopol polgármesterét 9 orosz hadkötelesre cserélték. Dasha Zarivna, az elnöki vezérkari főnök szóvivője szerint a katonák 18-19 évesek voltak. Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot elrabolták és öt napig fogságban tartották az orosz erők.

USA – orosz tárgyalás Ukrajnáról

Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!

Ukrajna megtámadása óta most először került sor eszmecserére amerikai és orosz diplomaták között: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Nyikolaj Patrusevvel tárgyalt. Patrusev tábornok korábban az FSZB vezetője volt, most pedig a Védelmi Tanács titkára. Ez a legfelső döntéshozó testület Oroszországban, az elnöke maga Putyin.

A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint Sullivan Patrusev tudomására hozta, hogy az USA maximálisan elítéli a katonai akciót Ukrajnában. Felszólította orosz tárgyaló partnerét, hogy az orosz hadsereg álljon le a városok ostromával Ukrajnában. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó. Aki azt is közölte:

amerikai katonákkal és fegyverekkel erősítik meg a NATO keleti határvidékét.

Nyomatékosan felszólította Patrusev tábornokot, hogy az orosz hadseregnek eszébe se jusson vegyi vagy biológiai fegyverek bevetése Ukrajnában.

Ez utóbbi válasz arra, hogy Oroszország és Kína magyarázatot kért az USA-tól arra, hogy Ukrajnában működő laboratóriumokban folytak-e kutatások, melyek biológiai fegyverek kifejlesztésére irányultak. Washington természetesen azonnal cáfolt.

Ukrán semlegesség?

Elsőként a veterán Henry Kissinger vetette fel, hogy finnesítést kellene végrehajtani Ukrajnában. A csaknem száz éves egykori külügyminiszter azt ajánlotta az érdekelt feleknek, hogy Ukrajna mondjon le arról, hogy területén támadó fegyvereket telepítsenek. Cserébe viszont kapjon lehetőséget arra, hogy tetszése szerint határozza meg saját társadalmi rendszerét.

Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy a svéd vagy az osztrák semlegességi modell Oroszország számára is elfogadható lenne. Moszkvát nem Ukrajna NATO tagsága zavarná igazán. Oroszország  számára az a legfontosabb, hogy az USA ne telepítsen atomrakétákat Ukrajnába – hangsúlyozta Lavrov.

Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.

Putyin elnök is megszólalt újra: közölte, hogy tárgyalnak ugyan az ukrán semlegességről, de „a céljaikat mindenképp elérik.” Mit jelenthet ez? Putyin azt mondta most, hogy „a Nyugatnak nem fog sikerülni Oroszország feldarabolása”. Ebből kiderül, hogy az orosz elnök Ukrajnát Oroszország részének tekinti, és csak névleges függetlenséget képzel el, úgy mint Fehéroroszország esetében.

Putyin szerint végetér az USA dominanciája a világban. Az orosz elnök persze elsősorban a saját hazai közönségének játszik miközben Lavrov külügyminiszter Ukrajna semlegességéről tárgyal. Jelenleg senki sem hangsúlyozza Ukrajna területi egységét pedig az oroszok meg akarják szerezni a Krímen kivül a két „népköztársaságot”  Kelet Ukrajnában. Ez a Zelenszkij kormányzat számára jelenleg elfogadhatatlan. Ezért is folytatja az orosz hadsereg a nagyszabású fojtogató hadműveletet Ukrajna nagyvárosai ellen. A CIA igazgatója, Bill Burns ezt vallotta a washingtoni kongresszus egyik bizottsága előtt: „csúnya hetek elé nézünk Ukrajnában.”

Ortodox bírálat a moszkvai pátriárkának, aki támogatja  Putyin ukrajnai háborúját

A Hollandiában működő Szent Miklós ortodox egyház elszakad Moszkvától, és a jövőben a konstantinápolyi ortodox pátriárka irányítását fogadja el. Az ok: a moszkvai pátriárka, Kirill, fenntartás nélkül támogatja Putyin háborúját Ukrajnában. Kijev „az orosz városok anyja”, ott alakult meg az ortodox egyház, melynek utódaként tünteti fel magát Kirill, moszkvai pátriárka.

Hollandiában a XVII-ik század óta működik ez az orosz ortodox egyház. Nagy Péter cár Hollandiában dolgozott egy hajógyárban, hogy tanulmányozza a nyugati modellt, melyet meg akart honosítani Oroszországban. Ezért építette az ország fővárosát az északnyugati határszélre. Ebben a városban, Szentpéterváron, melyet akkor Leningrádnak hivtak, született Putyin, aki viszont távolodik a Nyugattól és Kelet felé tájékozódik.

Oroszországban 300 ortodox pap és szerzetes nyílt levélben követelte Putyintól az Ukrajna elleni háború leállítását.

„Isten szabadságot adott mindenkinek. Ukrajna népe is szabadon dönthet sorsáról – nem pedig úgy, hogy fegyverrel kényszerítik erre” – írják nyílt levelükben az orosz ortodox papok és szerzetesek.

A szlavofil küldetéstudat bírálata

Putyin elnök és Kirill moszkvai pátriárka az elmúlt két évtizedben egyre gyakrabban hivatkozott az orosz nép történelmi küldetésére. Ezt szlavofil szerzetesek kezdték el terjeszteni, és az orosz cárok birodalmi elméletének alapjává vált. Eszerint az orosz birodalom a római birodalom örököse vagyis világtörténelmi küldetése van. Konstantinápolyt elnevezték Cárgrádnak, és az első világháború egyik deklarált célja volt annak visszafoglalása.

Putyin szlavofil támogatói erre a szlavofil  küldetés tudatra hivatkoznak amikor megindokolják az orosz hadsereg háborúját Ukrajnában.

Két ortodox teológiai központ most átfogó bírálatot jelentetett meg ezzel szemben. A Fordham egyetem keresztény tanulmányok központja és a Volosz teológiai akadémia szembefordul az „Orosz világ” tanításával, amely megfogalmazza ezt az orosz küldetés tudatot.

„Ebben az orosz világban a moszkvai pátriárka együttműködik a világi vezetővel – ez nyilvánvalóan Putyin- a szellemi és gyakorlati irányításban. Ebben a világban Moszkva és Kijev, az orosz városok anyja, egységes egész. Vagyis az orosz hadsereg nem tesz mást minthogy helyreállítja ezt az egységet.”

Emiatt azzal vádolják a moszkvai pátriárkát, hogy a vallásos nacionalizmus útját követi. Csakhogy ezt az ortodox egyház még a XIX-ik században eretnek tanításnak bélyegezte meg!

Kirill moszkvai pátriárkát ezért eretnek tanítás terjesztésével vádolja több mint ötven jeles ortodox teológus, akik szerint Putyin Ukrajna elleni háborúja mélységesen nem ortodox és egyáltalán nem keresztény vállalkozás.

Putyin nem Sztálin, de…

Sokban hasonlít diktátor elődjére az orosz elnök – állítja az USA egyik legjobb orosz szakértője. Stephen Kotkin, aki több kötetben adja ki Sztálin életrajzát, a Princeton egyetemen tanít, és most a New Yorkerben fejtette ki a véleményét Putyin háborújáról Ukrajna ellen.

„Az orosz történelemben az a legrosszabb, ha személyi hatalom alakul ki. Akkor diktatúra lesz, amely könnyen despotizmussá változik. Egy autokrata vagy despota egyes egyedül hozza meg a döntéseit! Meghallgatja-e mások véleményét? Talán. Nem azt mondják-e a tanácsadók neki amit hallani akar? Meghallgat-e olyanokat is, akik ellene mondanak? Megeszi-e a saját propagandáját Oroszország világtörténelmi küldetéséről? Nem tudjuk. Putyin abban a hitben élhetett, hogy a hadserege olyan modern: képes lesz két napos villámháborúval legyőzni Ukrajnát.

Ehelyett az ukránok ellenállnak, és Zelenszkij elnök, akinek a népszerűsége 25%-on állt a háború előtt, mára elérte a 90%-ot, és globális hőssé vált. Persze ez csak Twitter siker, a valóságban az orosz csapatok nyomulnak előre.”

Milyen a Putyin rendszer?

„Katonai-rendőri diktatúra. Van persze egy briliáns közgazdász csapat, amely az állami pénzügyeket menedzseli. Nekik viszont nincs beleszólásuk a döntésekbe. A hatalom eltolódott a KGB-s csapat felé, akik mindig is ellenfélnek tartották a Nyugatot. Legfeljebb, ha hat ember az, akit Putyin valójában meghallgat. Azután egyedül dönt.

Ezeknek a rendszereknek egy dologban kell igazán jónak lenniük, ha túl akarják élni a válságokat: megsemmisíteni minden politikai alternatívát! Ha ez sikerül, akkor lehetnek korruptak, hozzánemértők, véreskezűek, a hatalmuk fennmaradhat.

Persze palotaforradalomra mindig van lehetőség. A Nyugat keményen dolgozik, hogy találjon egy orosz tábornokot, aki puccsot csinál. Majd a nyilvánosság előtt kijelenti, hogy eddig támogatta Putyint, de az ukrán háború miatt szakít vele. Putyin persze éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy ezt megakadályozza. Van egy híres előzmény: Genrih Ljuskov, az állambiztonság tábornoka dezertált 1938-ban. Aztán kiállt a nyilvánosság elé és elítélte Sztálint Tokióban. Csakhogy ez kevés. Moszkvában kellene palotaforradalmat csinálni.”

Mi lesz Ukrajnával?

„Az oroszok még Quislinget sem találtak! Oroszország nem tudja sikeresen megszállva tartani Ukrajnát. Amikor a nácik elfoglalták Ukrajnát 1941-ben, akkor beültek a szállodákba pezsgőzni. Aztán pedig szépen felrobbantak, mert minden alá volt aknázva. Most ugyanez várható.

Ráadásul az orosz hadsereg kifáradt, hamarosan szünetet kell tartania. Ha Kijev és Zelenszkij addig tartja magát, akkor lehet esély a diplomáciai megoldásra.

Ehhez szükség van olyan közvetítőre, akiben Putyin megbízik. Ilyen mindenekelőtt a finn elnök. A finnek jól ismerik az oroszokat hiszen egy birodalomban éltek velük 1918-ig. Ráadásul Sztálin megtámadta Finnországot éppúgy mint ahogy most Putyin Ukrajnát. Ha a finn közvetítés nem működne, akkor a második esélyt Naftali Bennett izraeli miniszterelnök jelenti, aki már járt is Moszkvában és tárgyalt Putyinnal. Ha ez sem működne, akkor a harmadik esélyt Hszi Csinping kínai elnök jelentheti. Ő tárgyalt Putyinnal a téli olimpia idején Pekingben. Hamarosan fontos kongresszust tart a kommunista párt, és ezen Hszi Csinping meg kívánja hosszabbítani hatalmát. Neki jól jönne a közvetítő szerep annál is inkább, mert a Nyugat sokkal fontosabb gazdasági partnere Kínának mint Oroszország.

A megoldáshoz szerencsére lesz szükség Moszkvában, és talán Helsinkiben, Jeruzsálemben vagy Pekingben. És persze elsősorban Kijevben” – hangsúlyozta Stephen Kotkin professzor, az USA egyik leghíresebb orosz szakértője, aki a New Yorkernek nyilatkozott.

Az orosz agresszió 21. napja (folymatosan frissítjük)

A huszonegyedik napja tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi nap tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén. 

 

21:00 – Joe Biden amerikai elnök először nevezte „háborús bűnösnek” Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

20:20 – Az ukrán vezetőnek a törvényhozókhoz intézett videóbeszéde után Biden elnök 800 millió dolláros új katonai segélyt jelentett be.

20:10 – A NATO védelmi miniszterei osztoznak abban, hogy támogassák Ukrajnát és fegyverekkel látják el az Oroszország elleni védekezéshez, de kerülik a Szövetség közvetlen részvételét a háborúban – ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetséges védelmi miniszterek találkozóját követő sajtótájékoztatón.

19:00 – Kiszabadították az orosz fogságból Melitopol polgármesterét.

18:55 – Az orosz megszállók szándékosan rombolták le a mariupoli drámaszínházat, ahol több száz gyermekes lakos bujkált. A halottak számát megállapítják. Körülbelül 1000 ember tartózkodott a színházban, de nem lehetett azonnal tudni, hányan élték túl – mondta Pjotr ​​Andryuscsenko, a polgármester asszisztense.

18:45 – Az Egyesült Államok Zelenszkij kérésére légvédelmi rendszereket biztosít Ukrajnának.

16:30 – A megszállt Herszon megye szkadovszki lakosai oroszellenes tiltakozást tartanak. Az orosz megszállók tüzet nyitottak és könnygázt vetettek be a városi tanács előtti téren összegyűlt békés tüntetőkre, hogy követeljék a letartóztatott helyi vezetők szabadon bocsátását.

15:50 – Oroszország feltört egy ukrán tévécsatornát, hamis „nyilatkozatot” sugároz Zelenszkij nevében. A hírlapon továbbított hamis üzenet szerint Volodimir Zelenszkij elnök „feladná a harcot és letenné a fegyvert”. Zelenszkij később egy kijevi videobeszéddel válaszolt, amelyben „gyerekesnek” nevezte a provokációt.

14:50 – Ukrán elnöki hivatal: Ukrajna semlegessége csak ukrán feltételekkel lehet. Mikhajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök vezérkari főnökének tanácsadója kijelentette, hogy Ukrajna csak „törvényesen hitelesített biztonsági garanciákkal” egyezhet meg, hozzátéve, hogy az új megállapodás értelmében az aláíró államoknak jogilag kötelezővé kell tenniük Ukrajna védelmét.

14:25 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén a szervezet alapokmányának 8. cikke alapján indított eljárás keretében úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszűnteti Oroszország tagságát a szervezetben.

12:30 – Suspilne (Ukrán közszolgálati média): Orosz csapatok megöltek legalább 10 kenyérért sorban álló civilt Csernyihivban.  A Suspilne helyszíni tudósítója szerint a támadás délelőtt 10 óra körül történt.

11:00 – Fitch: Az USD-szelvények orosz rubel fizetése megegyezik az alapértelmezett fizetéssel. A Fitch hitelminősítő ügynökség szerint ha Oroszország két amerikai dolláros kötvényszelvényt fizetne be rubelben, március 16-án, az államcsődöt jelentene a türelmi idő lejárta után. Ukrajna orosz inváziója szankciókat váltott ki, amelyek ténylegesen korlátozták Moszkva készpénzhez való hozzáférését és elosztását.

09:00 – Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint Oroszország autóbusz-konvojokra, településekre és kiürítési pontokra lő. Ukrajna nem kapott visszaigazolást a Vöröskereszttől a humanitárius folyosók március 16-i megnyitásáról.

08:10 – „Oroszország egyre inkább arra törekszik, hogy további csapatokat állítson fel, hogy megerősítse és pótolja személyi veszteségeit” – idézi a CNN a brit védelmi minisztérium értékelését. Szerintük Oroszország a „tartós ukrán ellenállás mellett” támadó hadműveletek végrehajtásával küzd.

07:00 – Március 15-én Oroszország szankciókat vezetett be Joe Biden amerikai elnökkel és számos amerikai tisztviselővel szemben, válaszul az Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos nyugati szankciókra. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője gúnyolódott az amerikai tisztségviselők, köztük Joe Biden elnök elleni orosz szankciókon:”Egyikünk sem tervez turistat Oroszországbaviszont egyikünknek sincs olyan bankszámlája, amelyhez ne férnénk hozzá.”

06:00 – Az Egyesült Államok szenátusa egyhangúlag határozatot fogadott el Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnösként való kivizsgálására.

05:00 – „A NATO-nak békefenntartó missziót kell küldenie Ukrajnába” – jelentette ki Jaroslav Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes és a kormányzó Jog és Igazságosság Párt elnöke, miután találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel.

04:00 – Több nagyvárosban és régióban légiriadót adtak ki. A szirénákat Cserkaszi, Dnyipro, Lviv, Kijev, Ivano-Frankivszk, Odesa, Vinnica, Kirovohrad és Hmelnickij megyékben, valamint Kijev, Izyum, Kremencsuk, Bila Cerkva, Nikopol, Mikolajiv, Kijev és Izmail városokban aktiválták. Odesa, Poltava és a Kryve Ozero terület. A CNN jelentése szerint a helyszínen tartózkodó munkatársaik szerint hangos robbanások hallatszottak Kijev külvárosában.

02:15 – Blinken:  A CNN-nek adott interjújában március 15-én Anthony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Független Ukrajna „sokkal tovább lesz, mint Vlagyimir Putyin”.

Orosz kémkedés Szlovákiában

Három szlovák állampolgárt letartóztattak és három orosz diplomatát kiutasitottak Pozsonyból egy olyan kémkedési ügyben, mely lehet, hogy az Ukrajnában folyó háborúhoz köthető.

Kiket tartóztattak le? Egy ezredest, aki a hadügyminisztériumban szolgált, a titkosszolgálat egyik tisztjét és egy betiltott oroszbarát portál tulajdonosát. A pozsonyi külügy szerint a kémelhárítás jelezte, hogy az orosz diplomaták hírszerzői tevékenységet folytattak Szlovákiában. Moszkva máris jelezte, hogy válaszolni fog a kiutasításra.

És nálunk?

Orbán Viktor állítólag már nem sokkal a Krím orosz annektálása után arról beszélt a belügyminisztérium parancsnoki értekezletén, hogy Oroszország elfoglalja Ukrajnát. Ezzel párhuzamosan arra utasította a kémelhárítást, hogy ne firtassa nagyon az orosz titkosszolgálatok magyarországi aktivitását, mert azt ő Putyin elnökkel tisztázta. Az orosz hírszerzés élve a remek lehetőségekkel ki is használta a magyar kormány jóindulatát, és Magyarországon széleskörű hálózatot épített ki. Ez nem okozhatott különösebb gondot hiszen az oroszok a rendszerváltás után tulajdonképp el sem mentek – már ami a titkosszolgálatokat illeti.

Jól mutatja ezt a Rahimkulov család karrierje: ma ők a leggazdagabb família Magyarországon. Kiváló kapcsolatokat tartanak fenn a miniszterelnökkel. Putyin Ukrajna elleni támadása után sok országban akció indult az orosz oligarchák ellen. Magyarországon ez fel sem merült.

Látványos része az orosz nyomulásnak Magyarországon a „kémbank”, melynek munkatársai eleve diplomáciai mentességet kaptak. Vajon miért?

Orbán – Putyin

Az orosz elnök két módszerrel befolyásolhatja a magyar miniszterelnököt. Egyrészt a KGB dossziéjával, amely olyan információkat tartalmaz, melyeket Orbán Viktor nem szeretne a magyar publikum elé tárni – különösen nem választási időszakban. A másik az anyagi ösztönzés. A kelet-európai elitet az oroszok már régóta az energia üzleteken keresztül „motiválják”. A hírek szerint Orbán Viktornak is érdekeltsége van az orosz földgáz üzletben. A földgáz árának viharos emelkedése, amely oly nagy gondot jelent a magyar gazdaságnak, neki személy szerint hasznot hozhat. Félő azonban, hogy minderről az amerikai nagykövetség is bőséges információkkal rendelkezik. Ez Damoklész kardja Orbán Viktor feje fölött. A magyar miniszterelnök viszont azzal érvelhet: válság van, és még nagyobb lesz. Orbán válság menedzserként már többször bizonyított.

A helyzet semmivel sem jobb

A Harkiv régióbeli Iziumban nem jobb a helyzet, mint Mariupolban, és ennek a városnak is pontosan ugyanúgy sürgősen humanitárius folyosókra lenne szüksége – mondta Volodimir Matsokin alpolgármester Facebook oldalán.

„Izyum városa két hete ostrom alatt áll. Víz nélkül, világítás nélkül, fűtés nélkül, élelmiszer és gyógyszer, valamint kommunikációs lehetőségek nélkül. A helyzet semmivel sem jobb, mint Mariupolban.

Információkat kapunk arról, hogy azok, akik túlélték az ágyúzást, betegségekben és gyógyszerhiányban halnak meg.

Nincs, aki eltemesse a halottakat. Orvosi ellátás nem biztosított. Nem lehet elegendő humanitárius segélyt behozni. Nincs mód arra, hogy az emberek  humanitárius folyosókon keresztül elhagyhassák a várost, vagy gyógyszer és élelmiszer utánpótlást kaphassanak.

Az ellenség alattomosan ágyúzta a Szlovjanszk felé vezető utat, a Harkivból ezzel elvágva a menekülés lehetőségét.

A hidakat lebontották, a várost kettévágták. Nincs semmielyen kiút.”

Bátor orosz újságírónő élő adásban bírálta a háborút

A közszolgálati egyes csatorna újságírója a híradó idején jelent meg a stúdióban, ahol elmondta orosz honfitársainak: hazudnak nektek a háborúról, amely Ukrajnában folyik! Marina Ovszjannikova akár tizenöt éves börtönbüntetést is kaphat ezért hiszen Putyin rendszerében nem szabad háborúnak nevezni az Ukrajnában zajló orosz „különleges hadműveletet”.

Marina Ovszjannikova, a közszolgálati televízió munkatársa, előre rögzített videóban mondta el a közvéleménynek, hogy miért vállalkozott erre a bátor akcióra a híradó stúdiójában.

„Sajnos évekig dolgoztam az egyes csatornánál, ahol folyamatosan gyártottuk a Kreml propagandáját. Szégyellem a sok hazugságot, szégyellem, hogy részt vettem abban, hogy az orosz népet zombivá alakítsák. Csendben voltunk 2014-ben amikor az egész elkezdődött (Putyin annektálta a Krím félszigetet), hallgattunk akkor amikor megmérgezték Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt.

Most pedig az egész világ hátat fordít nekünk és tíz nemzedék sem tudja rólunk lemosni a szégyent a testvérgyilkos háborúért.”

68 %-os támogatottság

Putyin egyik közvélemény-kutató intézete felmérte az ukrajnai „különleges hadművelet” támogatottságát, és mindössze 68% támogatót talált. Az oroszok mintegy egyharmada vette a bátorságot és jelezte, hogy nem támogatja Putyin háborúját. Ha figyelembe vesszük, hogy Oroszországban gyakorlatilag megszűnt a kritikus média, és a hatalom évek óta nyomja az orosz nacionalista nagyhatalmi propagandát, akkor ez szánalmas eredmény Putyin számára. A nyugati szankciók hatása épphogy megkezdődött Oroszországban, a lakosság többsége csak mostanában döbbenhet rá, hogy az életszínvonala drámai mértékben csökkenni fog az ukrajnai háború miatt.

Putyin beteg?

Nyugati hírszerzői jelentések szerint az orosz elnök kezelés alatt áll: valamilyen daganatos betegséget szteroidokkal próbálnak gyógyítani az orvosok. Ennek hatása van az idegrendszerre is: a páciens nem képes megőrizni az önkontrollt. Koncentráló képessége csökken, és döntései kevésbé racionálisak. A kezelés leépíti a páciens immunrendszerét, és ezzel is magyarázható a hosszú asztal. Putyin évek óta ebben a buborékban él, és ez befolyásolhatta abban, hogy meghozza döntését a háborúról Ukrajna ellen, noha erről nagyon sokan próbálták meg lebeszélni.

Bill Burns, a CIA főnöke Moszkvában telefonon győzködte az orosz elnököt. Korábbi moszkvai nagykövetként jól ismerte a körülményeket, de mégsem sikerült lebeszélnie Putyint a háborúról. Az amerikai diplomácia ekkor még azzal próbálkozott, hogy leválassza Oroszországot Kínáról hiszen az utóbbit tartják Washingtonban az igazán veszélyes ellenfélnek. Az amerikai diplomácia kísérlete nem sikerült: Oroszország megkezdte a háborút, mely mindenképp Kínához viszi közelebb. Putyin a téli olimpia idején már tárgyalt erről Hszi Csinping elnökkel. A nyugati hírszerzés szerint Moszkva gazdasági és katonai segítséget kért Pekingtől. Ezt mindkét érintett cáfolta, de nem kétséges, hogy a pária sorba került Putyin nemigen bízhat másban mint a kínai elnökben.

Lengyel, cseh, szlovén küldöttség utazik Kijevbe

„Ma, Putyin Ukrajna elleni bûnözõ agressziójának 20. napján, Jaroslav Kaczynski miniszterelnök-helyettessel, Petro Fiala cseh miniszterelnökkel és Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel Kijevbe megyünk, hogy kifejezzük szolidaritásunkat az ukránokkal” – jelentette ki Morawiecki.

Moravecki elmondása szerint a látogatást az Európai Unióval tudtával és egyetértésével ejtik meg, a látogatást Charles Michel, az Európai Unió Tanácsának elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az ENSZ jelentette be.

„A világ számára ilyen sorsdöntő időkben kötelességünk ott lenni, ahol a történelem kovácsolódik. Mert nem rólunk van szó, hanem gyermekeink jövőjéről, akik megérdemlik, hogy egy zsarnokságtól mentes világban éljenek” – mondta a lengyel miniszterelnök.

Felidézte a néhai lengyel elnök, Lech Kaczynski szavait is az Oroszország és Grúzia közötti háború során:

„Ma Grúzia, holnap Ukrajna, holnapután a balti országok, és akkor talán eljön az idő a hazámnak, Lengyelországnak.”

„Akkori látogatása megváltoztatta a háborúról alkotott képzetet,  nagy bátorságot  adott a grúzoknak, és a mai napig világszerte emlékeznek rá” – mondta Morawiecki.

Orbán Viktor bejelentette, hogy nem utazik a küldöttséggel Kijevbe.

Ki buktathatja meg Putyint?

Csakis palotaforradalom vethet véget az orosz elnök háborújának és hatalmának – állitja egy olyan emigrációban élő oligarcha, aki az ezredfordulón jelentős szerepet játszott Vlagyimir Putyin hatalomra juttatásában.

Szergej Pugacsov ma már Franciaországban él, de jól ismeri Putyint és környezetét. Szerinte Medvegyev egykori elnök csapata szervezhet valamiféle belső puccsot. Természetesen nem maga Medvegyev, aki jelenleg a Védelmi Tanács alelnöke és nagyon is szem előtt van. Azonkívül pedig nyilvánosan támogatásáról biztosította Putyin háborúját Ukrajna ellen. Dmitrij Medvegyev „liberális” és nyugatbarát csapatát fokozatosan kiszorították a hatalomból 2012 után. Akkoriban mondott búcsút Putyin a nyugatos reformoknak, és kezdte el a birodalmi politikát, amely 2014-ben a Krím annektálásához vezetett el, most pedig a háborúhoz Ukrajna ellen.

Putyin  egyértelműen egykori KGB-s csapatára támaszkodik, de az oligarchák túl  sokat veszítettek már eddig is.

A KGB egykori tisztjei is gondolkodnak a jövőn: Szergej Nariskin gyermekei magyar letelepedési kötvény birtokában vannak. A papa, az SZVR, a polgári hírszerzés főnöke, akit Putyin alaposan megalázott a Védelmi Tanács ülésén. Ukrajna az FSZB-hez, a KGB utód szervezetéhez tartozik. Ők voltak Putyin kedvencei, de Ukrajnába beletört a bicskájuk. Két magasrangú vezetőt ezért őrizetbe helyeztek azzal az indokkal, hogy nem megfelelően végezték hírszerzői munkájukat. Putyin két napra tervezte Kijev elfoglalását – mondta a CIA főnöke. A hadműveletek már harmadik hete tartanak, és az eredmények nem szembeötlőek.

A hadsereg a nagy kérdőjel

Lavrenytij Berijat, az állambiztonság főnökét Zsukov és Moszkalenko marsall tartóztatta le, hogy megakadályozzák hatalomátvételét. Később Hruscsov leváltotta Zsukov marsallt, mert attól tartott, hogy katonai puccsal őt távolítják el.

A hadsereg most is megszólalt: Leonyid Ivasov vezérezredes, az orosz hadsereg legelismertebb stratégája, immár nyugdíjasként lemondásra szólította fel Vlagyimir Putyint, mert az akkor még csak tervezett hadművelet Ukrajna ellen katasztrófális következményekkel jár. A veterán vezérezredes megjósolta, hogy Oroszország pária állam lesz a világban, ha Putyin megindítja a katonai támadást Ukrajna ellen. Ivasov tábornokot nem tartóztatták le nyílt felhívása miatt, mert Putyin tudja, hogy a hadseregben igen tisztelt személyiség. Ráadásul nem is nyugatbarát hanem nemzeti kommunista vagyis nehezen lehetne azzal vádolni, hogy külföldi ügynök. Ivasov tábornok jól képzett katona, aki sokkal reálisabban mérte fel az Ukrajna elleni támadás következményeit mint Putyin és környezete.

Sojgu hadügyminiszter felel közvetlenül a hadműveletekért, amelyek egyelőre csak veszteségeket okoztak mindenkinek, de sikereket nem hoztak Putyinnak. Szergej Sojgu nem katona, mérnök végzettsége és régi KGB tagsága van, ezért bízik benne Putyin. Kérdés, hogy meddig hiszen

a kudarc az mindig árvagyerek.

Putyin menekülő útja

Ez a diplomáciai megoldás lehet. Az orosz elnök már tett olyan kijelentéseket, hogy vannak kedvező jelek. Ha kompromisszumra tudnak jutni Zelenszkij ukrán elnökkel, akkor vége lehet a háborúnak, amely Putyin bukását is okozhatja. Ehhez azonban Zelenszkij elnöknek területi engedményeket kellene tennie: a Krím és a két „népköztársaság” átengedését Oroszországnak. Ezt Putyin sikerként mutathatná fel otthon, de az ukrán államfőnek ugyancsak nehéz lenne elfogadtatnia saját honfitársaival. Grúzia esetében mégiscsak megtörtént ez 2008-ban. Elvben tehát Ukrajna esetében sem elképzelhetetlen. Főként, mert azok a „nácik”, akik ellen Putyin állítólag Ukrajnában küzd, egyáltalán nem rendelkeznek olyan komoly befolyással Kijevben, hogy meg tudnának akadályozni egy kompromisszumot Putyin és Zelenszkij között.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK