Kezdőlap Világ Oldal 149

Világ

Nem akar emigrálni az újságírónő, aki élő adásban bírálta Putyin háborúját

A 43 éves  Marina Ovszjannyikova 2003 óta dolgozott az orosz közszolgálati televízió egyes csatornájánál. Amióta élő adásban bírálta Putyin háborúját Ukrajna ellen, ő számít a rendszer első számú ellenségének.

Marina jelenleg rejtőzködik, és két gyermekekéért aggódik, akiket Moszkvában hagyott. Őt magát 14 órán keresztül kihallgatta az állambiztonság, de utána elengedték – tartva a nemzetközi tiltakozástól. Macron francia elnök azonnal menedékjogot kínált fel a bátor újságírónőnek, aki azt egyelőre nem fogadta el. Macron a háború megkezdése után is beszél Putyinnal telefonon, mert tűzszünetre akarja rávenni az orosz elnököt. Putyin egyelőre tovább folytatja háborúját Ukrajnában.

„Nem akarok emigrálni. Hazafi vagyok és a 17 éves fiam méginkább az. Oroszországban akarunk élni. Anyám sokkot kapott amikor értesült arról, hogy mit tettem. A fiam is magánkívül volt. Az egész családom azon a véleményen van, hogy tönkretettem az életüket” – mondta a Der Spiegel tudósítójának Marina Ovszjannyikova.

Miért most vállalkozott erre hiszen 2003 óta dolgozott az egyes csatornánál, amely a hatalom szócsöve Oroszországban?

„Nem vagyok politikus alkat. Különben is lassan változtak a dolgok. Fokozatosan szigorított a rendszer 2014 óta amikor Oroszország megszerezte a Krímet. Aztán jött Navalnij megmérgezése. Fokozatosan nőtt bennem a feszültség. Az Ukrajna elleni háború volt az utolsó csepp a pohárban. Senki sem gondolt erre! Sokkolt amikor megtudtam, hogy Putyin a hadsereget nemcsak Luhanszk és Donyeck tartományba küldte hanem Kijev elfoglalására! Ez szörnyű volt! Ezek után minden normális embernek rá kellett döbbennie Oroszországban, hogy minden megváltozott. Ezek után már senki sem élhet úgy mint korábban. Meg akartam mutatni a világnak, hogy az oroszok is a háború ellen vannak! Legalábbis a tanultabb és tájékozottabb emberek. Ezt Nyugaton sokan nem veszik figyelembe.”

Marina Ovszjannyikova Odesszában született, melyet most az orosz csapatok ostromolnak.

„Apám ukrán, anyám orosz. Ez a háború egy testvér nép ellen irányul! Ez elfogadhatlan. Én egyéves voltam amikor a családom Oroszországba költözött, de azért sok szál köt Odesszához: édesapám ott halt meg és ott is van eltemetve. Élnek ott még rokonaim, de nincsen velük napi kapcsolat.

Ez számomra nem családi ügy hanem pacifista akció: legyen vége a háborúnak! Ez Oroszországnak is érdeke.”

Egyedül tervezte meg az akciót ?

„Igen. Heti váltásban dolgozunk. Ezért csak a háború megkezdése után tudtam tiltakozni. Sikerült kicseleznem a rendőrt, aki mindíg ott áll a híradó stúdió bejáratánál. Aztán már nem tudtak mit csinálni, mert bent voltam a stúdióban épp a híradó idejében. Közben állandóan attól féltem, hogy a pacifista akciómat végülis nem látja meg senki. Sikerült elérnem, hogy sokan lássák, és hogy Nyugaton is megértsék: az oroszok nem támogatják a háborút.”

Mi történt utána?

„A főnököm felszólított, hogy azonnal adjam be a felmondásomat. Annyira feldúlt voltam, hogy ezt megtagadtam. Aztán másnap e mailben megírtam a felmondó levelet. A rendőrök kihallgattak. Udvariasak voltak, de amikor ügyvédet kértem, akkor azt válaszolták: egy pillanat, és mindjárt hívhat ügyvédet. De sohasem jött el az a pillanat. A rendőrök viszont állandóan telefonálgattak, nyilvánvalóan a főnökeiknek. Végül egy bíróságra vittek, ahol rám talált egy ügyvéd, akinek előre szóltam. Akkor elengedtek. 18 órán keresztül nem beszélhettem a családommal. Aztán hallottam, hogy Putyin szóvivője, Peszkov első számú nemzeti ellenségnek nevezett.”

Mi a helyzet most a Kreml által szigorúan ellenőrzött médiában?

„Én a hírszerkesztőségben dolgoztam méghozzá a nyugati osztályon. Rendszeresen olvashattam a Reuters vagy az Euronews híreit, és láthattam, hogy háború folyik Ukrajnában. Egyre nehezebb ezt elviselni mindenkinek a szerkesztőségben. Egymás után távoznak a kollégák, mert nem bírják ezt a terhet. Aki marad, az is csak azért, mert tudja : ebben a légkörben nincs hova mennie. Sehol sem kapna állást. A legjobbak elmennek Oroszországból, amely a sötétségbe süllyed. Én még nem tudom, hogy mihez kezdek, de szerintem a háború kitörése óta ezt senki sem tudja Oroszországban. A háború minden tervet tönkretett, és rengeteg szenvedést okoz , elsősorban Ukrajnában. Régebben jó életem volt, most ez tökéletesen megváltozott.

Nincsenek terveim, mert háború idején nem lehet tervezni”

– mondta a Der Spiegel tudósítójának Marina Ovszjannyikova, a bátor orosz újságíró, akit Putyin nemzeti ellenségnek nyilvánított, mert háborúnak nevezte az Ukrajna elleni „különleges hadműveletet” a televízió stúdiójában.

A háború 26. napja – (folyamatosan frissítjük)

 „A huszonötödik napja az orosz hadsereg keresi és nem találja az általuk kitalált” nácikat, akiktől állítólag meg akarták védeni népünket…

 

13:50 – Baerbock: az EU egymilliárd euróra emeli az Ukrajnának szánt katonai segélyt.

13:45 – Moszkva jelenleg nem látja előfeltételeit az orosz és az ukrán elnök közötti béketárgyalási találkozónak. „Egyszerűen nincs mit leszögezniük, nincsenek megállapodásaik, amelyeket be kellene tartaniuk” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax ügynökség szerint.

13:15 – Ferenc pápa feje heti beszédében arra buzdította „a nemzetközi közösség minden szereplőjét, hogy tegyenek valódi erőfeszítéseket ennek a visszataszító háborúnak a befejezésére”. Hozzátette: „mindez embertelen, sőt szentségtörés is, mert szembemegy az emberi élet szentségével”.

13:10 – Az orosz politikai és üzleti elit egyes képviselői állítólag fontolgatják Vlagyimir Putyin diktátor hatalomból való eltávolítását, hogy helyreállítsák a gazdasági kapcsolatokat a nyugati országokkal. Alekszandr Bortnyikovot, az orosz FSZB hírszerző ügynökség vezetőjét Putyin utódjának tekintik – állítja az ukrán katonai hírszerzés.

13:00 – 56-ra emelkedett a Luhanszk megyei idősek otthonában történt orosz tanktámadás áldozatainak száma. 

11:40 – Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint az oroszok által támogatott kelet- ukrajnai szeparatista vezető azt mondta, hogy több mint egy hétbe fog telni az ostromlott ukrán kikötőváros, Mariupol ellenőrzése.

11:10 – Az Európai Uniónak meg kell szerveznie az ukrán menekültek légi úton történő szétosztását a közösség külső határairól. Ezt Annalena Burbock német külügyminiszter jelentette be hétfőn Brüsszelben.

11:00 – Visszatértek annak a humanitárius konvojnak a sofőrjei, akiket a megszállók Harkiv régióban fogva tartottak Vovchanszk felé. 

10:35 – Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője elmondta, hogy a NATO-országok dönthetnek úgy, hogy csapatokat küldenek Ukrajnába, bár az Egyesült Államok nem küld csapatokat.

09:55 – Josep Borrell uniós külügyminiszter kijelentette, hogy az Európai Unió kész megvitatni az Oroszországgal szembeni szankciókat az olajszektorban, és súlyos háborús bűnnek nevezte a mariupoli eseményeket. Megerősítette, hogy a miniszterek megvitatják az Oroszországgal szembeni olajembargó bevezetésének lehetőségét. 

09:25 – Nagy Britannia miniszterelnöke, Boris Johnson azt fontolgatja, hogy Kijevbe utazik, hogy kifejezze támogatását Ukrajna Oroszország elleni harca iránt.

09:15 – Március 21-én reggel Odesszát a haditengerészeti tüzérség ágyúzta, áldozatok nem voltak.

09:10 – Nyolcra nőtt a kijevi Podilszkij kerületben lezajlott orosz csapás áldozatainak száma.

08:30 – Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Boris Johnson azt fontolgatja, hogy Kijevbe utazik, hogy kifejezze támogatását Ukrajna Oroszország elleni harca iránt.

08:00 – Az Európai Unió kormányai fontolóra veszik olajembargó bevezetését Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió kapcsán.

07:15 – Az Európai Unió kormányai fontolóra veszik olajembargó bevezetését Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió kapcsán.

06:40 – Dalip Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese szerint az Egyesült Államoknak lehetősége van kiterjeszteni az Oroszország elleni szankciókat – írja a CNN.

06:25 – Putyin katonai kudarcok miatt támadja Ukrajna polgári lakosságát – mondja a Pentagon vezetője.

06:00 – Franak Vjacsorka, Szvitlana Tikhanovska fehérorosz ellenzéki vezető tanácsadója szerint „Fehéroroszország a gerillák országa. Hőseink megállítják az orosz vonatokat, megrongálják az orosz felszereléseket, szórólapokat osztanak szét, hogy megakadályozzák a fehérorosz csapatok belépését Ukrajnába. Ukrajna nyer, Fehéroroszország is felszabadul.”

04:55 – Robbanások hallatszottak Kijev Podilszkij kerületében, négy ember meghalt.

Klicsko

04:00 – Volodimir Zelenszkij elnök köszönetet mondott Ashton Kutchernek és Mila Kunisnak, hogy 35 millió dolláros adománygyűjtő kampányt indítottak az ukránok számára.

Twitter

03:35 – Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy az ország el kívánja kobozni a területén található orosz ingatlanokat.

02:55 – Az EU-szankciók hatálya alá tartozó három nagy fehérorosz bankot  – Belagroprombank, Belarus Development Bank és Dabrabyt Bank – leválasztották a SWIFT-ről.

01:45 – Szlovénia miniszterelnöke, Janez Janša bejelentette, hogy a szlovén diplomaták visszatérést terveznek Kijevbe – jelentette be Twitteren a miniszterelnök.

00:25 – Ukrajna hivatalosan is reagált Oroszország Mariupol átadásáról szóló ultimátumaira válaszként Ukrajna követeli, hogy az orosz katonaság azonnal nyisson folyosót a civilek számára, hogy Mariupolból Zaporizzsjába menekíthessék őket. Verescsuk,  a miniszterelnök-helyettese válaszában  felháborodott, hogy Oroszország elkezdte elrabolni és  deportálni embereinket Mariupolból Oroszországba. Követelte a humanitárius folyosók azonnali megnyitását és az elrabolt gyerekek és felnőttek szabadon engedését.

<script async src="https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js?client=ca-pub-1586285317925355"
     crossorigin="anonymous"></script>

Svájci dilemma: több mint 200 milliárd dollár orosz vagyon van a bankokban

Mi lesz ezzel a hatalmas összeggel a szankciók idején, melyekkel Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt sújtják Oroszországot?

150 és 200 milliárd svájci frankra becsüli azt az összeget a Svájci Bankszövetség, melyet orosz állampolgárok offshore számlákon tartanak svájci bankokban.

Svájc addig csak nagyon ritkán tett közzé ilyen információkat, és akkor is általában külső nyomásra – USA vagy Európai Unió. Most viszont a svájciak azonnal léptek szinte egyidőben az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval.

Komoly vita alakult ki az alpesi köztársaságban arról, hogy mi legyen ezzel az óriási összeggel – dollárban körülbelül 213 milliárd?

Mattea Meyer, a szociáldemokraták  társelnök asszonya nyíltan kimondta: le kell csapni Putyin és társainak Svájcban őrzött pénzére!

„Ennek a pénznek a jelentős része olyan oligarcháké, akik közel állnak a Kremlhez. Ez a pénz és az oligarchák más vagyona a háborút finanszírozza. Éppen ezért Svájcnak mindent meg kell tennie azért , hogy elzárja a pénz csapokat!”

Csakhogy nehéz szétválasztani az oligarchák pénzét a többi orosz állampolgártól. Ráadásul több orosz oligarcha már régóta külföldön éldegél , és néhányan közülük bírálták is Putyin háborúját Ukrajna ellen.

Svájc pénzügyminisztériuma jelenleg csak annyit közölt, hogy nincs megbizható becslése a svájci bankokban levő befagyasztott orosz vagyonokról. Azt viszont hangsúlyozták , hogy az orosz pénzek eltörpülnek a Svájcban őrzött vagyonok összértéke mellett.

A Bankszövetség arról tájékoztatta a Reuters hírügynökséget , hogy az általuk becsült 150-200 milliárd svájci frankos érték kisebb mint a a Svájcban őrzött külföldi vagyonok tíz százaléka.

Kicsi a bankok orosz kockázata

A legnagyobb svájci bank a UBS közölte, hogy a tavalyi év végén az orosz kitettség 634 millió dollár volt, és ezt azóta szorgosan csökkentették. Thomas Gottstein, a második legnagyobb svájci bank, a Crédit Suisse főnöke, úgy nyilatkozott, hogy a vagyonkezelés összértékének körülbelül a 4%-a van orosz állampolgárok kezében.

Említsük meg, hogy sok orosz oligarchának több állampolgársága is van: Roman Abramovics például izraeli és portugál állampolgár is.

A Crédit Suisse főnöke szerint több tízmilliárd dollár lehet orosz állampolgárok kezén az ő bankjukban. Az érdekes az, hogy az éves jelentésben még csak 848 millió svájci frankot tüntettek fel orosz tulajdonként.

A Crédit Suisse 827 milliárd svájci frank értékű vagyont kezelt az év végén, ennek a 4%-a 33 milliárd svájci frank.

Mi lesz ezekkel a hatalmas összegekke? Jelenleg még senki sem tudja, de a legnagyobb bank, az UBS főnöke kifejezetten nyugtalan:

„minden nap új szankciós listákat kapunk!”

A svájci bankfőnök arról panaszkodott, hogy nem akarnak büntetést kapni a szankciók elkerüléséért, de ugyanakkor tartanak a jövőbeni büntetésektől is. „Rendkívüli mértékben lefoglalnak bennünket az oroszok elleni szankciók”- hangsúlyozta Ralph Hamers, az UBS főnöke.

A HÁBORÚ 25. NAPJA – (Folyamatosan frissítjük)

„Apu, a háborúban süt a nap?”

 

11:10 – A Sportdöntőbíróság (CAS) elutasította az Orosz Labdarúgó Szövetség (RFU) azon kérését, hogy függesszék fel a FIFA azon döntését, amely az összes orosz csapatot és klubot kizárja a versenyből.

10:00 – Ismét tüntetések zajlanak az orosz megszállás ellen a Herszon megyei Herszonban és Kahovkában. 

08:50 – A mariupoli városi tanács jelentése szerint a március 19-i támadás egy művészeti iskolát ért el Mariupol Livoberezsnij kerületében, ahol közel 400 nő, gyermek és idős bújt meg. Az épület elpusztult. Az áldozatok száma egyelőre nem ismert.

08:25 – -Brit hírszerző tisztviselők szerint Putyin elszigetelődik egy saját maga által létrehozott buborékban, amelybe nagyon kevés külső információ hatol be, különösen olyan, amely megkérdőjelezi, amit ő gondol. Az elemzők „saját propagandája áldozatának” nevezik.

07:30 – Vang Yi, Kína külügyminisztere szerint országa a „történelem jó oldalán áll”, mivel továbbra is az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók ellen tiltakozik, ugyanakkor nem kíván fegyvereket szállítani Moszkvának.

06:50 – A mariupoli lakosokat „erőszakkal” vittek Oroszországba, ahol „átirányították” őket az ország városaiba – jelentette a mariupoli városi tanács. A tanács közölte, hogy „több ezer mariupoli lakost deportáltak Oroszországba”, akiket „szűrési táborokba vittek, ahol a megszállók ellenőrizték az emberek telefonjait és iratait”.

05:00 – Ukrajna szinte minden régiójában kiadták a légiriadót jelző sziránákat Szumi, Mikolajiv, Ternopil, Poltava, Kirovohrad, Harkov, Zaporizzsja, Kijev, Lviv, Ivano-Frankivszk, Dnyipropetrovszk, Rivne, Volyn, Cserkaszi, Zsitomir, Vinnica, Odesa megyékben.

03:00 – Az Egyesült Államok nem hivatalosan egyeztetett Törökországgal annak lehetőségéről, hogy Ankara orosz S-400-as légvédelmi rendszereket adjon át Ukrajnának. Hivatalosan a török ​​hatóságok nem kommentálták az S-400-as rendszerek Ukrajnába való átadását.

00:15 – Pavlo Kyrylenko, a donyecki közigazgatás vezetője elmondta a Mariupolból  menekülő több ezer lakos éhen halhat a megszállt Manhusi és Melekin területeken mivel az orosz megszálló erők nem hajlandók élelmet és vizet adni, valamint a biztonságos áthaladást.

Putyin-Orbán-Kaczynski paktum Ukrajna felosztásáról?

Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök erről tárgyalt volna Moszkvában öt órán keresztül – állítja a lengyel kormány ex miniszterelnök-helyettese. Roman Giertych a Facebookon ismertetett egy titkos tervet Ukrajna felosztásáról.

Putyin javaslatára Lengyelország megkapta volna Ukrajna nyugati részét Lviv (Lemberg) központtal míg Magyarországhoz csatolták volna Kárpátalját. Említsük meg gyorsan, hogy Kárpátalján a magyar kisebbség csak az összlakosság 10%-át tette ki a háború előtt is. A döntő többség kettős állampolgár.

Giertych szerint Putyin villámháborút tervezett, de tudta, hogy nincs elég katonája egész Ukrajna elfoglalásához. Ezért gondolt arra, hogy Nyugat Ukrajnát és Kárpátalját felajánlja a lengyel illetve magyar „békefenntartóknak”.

Varsó gyorsan visszakozott látva az ukránok és az amerikaiak ellenállását. Orbán kitartott Putyin terve mellett, ezért tartott oly sokáig a megbeszélése legutóbb Moszkvában – legalábbis Giertych szerint. A furcsa múlttal rendelkező lengyel politikus azt írta a Facebookon, hogy 2011-ben Rómában találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki igen nyersen szidalmazta az akkori ukrán vezetést. Bizonyítékokkal Giertych természetesen nem szolgál. Az viszont tény, hogy a Pegasus botrány során Lengyelországban az is kiderült: az állambiztonság az ő okostelefonját is feltörte.

Sikorski korábban is emlegetett Putyin tervet Ukrajna felosztásáról

Lengyelország egykori külügyminisztere 2014-ben már nyilatkozott olyan tervekről, melyekkel Putyin kereste meg a lengyeleket és a magyarokat Ukrajna területének felosztásáról.

Az orosz elnök fejében nyilván az járhatott, hogy 1939-ben a náci Németország és a Szovjetunió felosztotta egymás között  az akkori Lengyelországot, és nemcsak azt hiszen a paktum keretében egész Kelet Európáról megállapodtak. A szovjet csapatok ennek nyomán vonultak be a Baltikumba, ahol rémes emlékeket hagytak maguk után.

Putyin az orosz támadást megelőzően arról értekezett, hogy Ukrajna Sztálintól kapott területeket Lengyelországtól, Magyarországtól és Romániától.

Amikor Orbán Viktor Trumppal találkozott a Fehér Házban, akkor Ukrajna ellen hangolta az amerikai elnököt – állítják magukat megnevezni nem kívánó külügyi tisztviselők. Washingtonban a demokraták számítottak Ukrajna fő támogatóinak. Trump a választási kampány idején ezt meg is próbálta kihasználni: információkat kért Kijevből Biden elnök fiának üzleti ügyeiről. Az ukránok ezt megtagadták.

A Biden adminisztráció Lengyelországgal együtt ma Ukrajna fő támogatójának számít.

A magyar elnököt nem hivták meg Lengyelországba

Szent Kinga magyar királylány Lengyelország védőszentje. Ebből az alkalomból Andrzej Duda és Áder János együtt ünnepelte volna a hagyományos magyar-lengyel barátságot,

de az Ukrajna elleni orosz támadás miatt, a magyar elnököt nem hívták meg.

Nem különösebben diplomatikus utalás arra, hogy Orbánnak nem egykönnyen bocsátják meg oroszbarát politikáját Varsóban. Ezzel pedig Orbán Viktor búcsúzhat a visegrádi négyestől is hiszen a cseh kormányfő nemrég elment Kijevbe a lengyel miniszterelnökkel és miniszterelnök-helyettessel valamint a szlovén kormányfővel. Szlovákia pedig aktív szerepet vállalt a NATO fegyverszállításokból Ukrajnába miközben a magyar kormány minden ilyesmiből kimarad.

A béke hetek, a tűzszünet néhány nap, evakuálás lassan

Az Oroszországgal folytatott béketárgyalások legalább „néhány hétig” tarthatnak, bár a jelek szerint Moszkva álláspontja „elfogadhatóbbá” vált – mondta Mihajlo Podoliak ukrán elnök tanácsadója, aki részt vesz a béketárgyalásokon. 

A tárgyalások kulcsfontosságú kérdései közé tartozik a biztonsági garanciák, a tűzszünet, az orosz csapatok kivonása és a „vitatott területek politikai rendezése” – mondta a Bloomberg TV – nek adott interjújában pénteken.

„Ez a folyamat elhúzódhat”  – mondta Podoliak, tekintettel az egymást kölcsönösen kizáró pozíciók számára.

„Vannak olyan engedmények, amelyeket biztosan nem fogunk tenni. Nem adhatunk fel egyetlen területet sem”

– mondta a tárgyalások résztvevőjeként.

Míg a teljes békemegállapodásra jutni néhány hétig tarthat, addid „ami néhány napon belül megtörténhet, az egy tűzszünet”, amely több humanitárius folyosót nyit meg – mondta Podoliak.

Az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint

„az orosz hadsereg nem áll harcban az ukrán hadsereggel – csak a civilekkel áll háborúban”.

Szerinte az orosz hadsereg azt a taktikát alkalmazza, hogy „a nagyvárosokat körülveszi, cirkálórakétákkal és légibombákkal bombázza annak érdekében, hogy humanitárius enklávékat hozzon létre”.

„A szíriai vagy afgán háborús forgatókönyvet próbálják megvalósítani Ukrajnában” – mondta Podoliak.

Emlékeztetni kell arra, hogy Oroszország a csapatok bevetése előtt tagadta Ukrajna megtámadásának szándékát, de most azt állítja, hogy csak a katonai infrastruktúrát rombolja le, bár a lakónegyedeket is lebombázza, és egész városokat ostromol.

Így Mariupolban a város otthonokk mintegy 80%-át elpusztították az orosz támadások, naponta 50-100 bombát dobtak a városra, és a lakosok nem tudták elhagyni a várost, pincékben és bombaóvóhelyeken ültek. 350.000 emberből csupán 40.000 elhagyhatta a várost.

A HÁBORÚ 24. NAPJA – (folyamatosan frissítjük)

Ukrajna huszonnegyedik napja tartó harcához az orosz csapatok agressziója ellen  részsikereket és még dühödtebb, kegyetlenebb orosz pusztítása után érkeztünk. 

 

 8:00 – Az amerikai punk rock királynője Ukrajnában tervezett fellépést, de a járvány miatt nem jött el hozzánk. De a háború hírére írt egy dalt az ukrán himnusz alapján, és élőben játszotta New Yorkban.

17:20 – Amerikai tisztviselők megerősítik, hogy Oroszország hiperszonikus rakétákat lőtt ki Ukrajna ellen. Korábban Oroszország azt állította, hogy Kinzhal rakétákat használt egy nyugat-ukrajnai lőszerraktár ellen. Ukrajna nem erősítette meg a használt rakéta típusát. Meg nem nevezett amerikai tisztviselők megerősítették a CNN-nek, hogy Oroszország hiperszonikus rakétákat lőtt ki Ukrajna ellen, ami az első ismert eset, hogy ilyen rakétákat használnak harcban.

13:00 – Irina Venediktova főügyész a BBC-nek elmondta, hogy Ukrajna speciális táborokat hozott létre, ahol a fogságba esett orosz katonákat a genfi ​​egyezménynek megfelelően tartják fogva. Ők is „majdnem” ugyanolyan szintű egészségügyi ellátásban részesülnek, mint az ukrán hadsereg – mondta.

12:35 – A lengyel kormány teljeskörű embargót követel Oroszországgal szemben.

11:10 – Az ukrán fegyveres erők tájékoztatása szerint Dél-Ukrajnában halt meg Andrej Mordvicsev orosz altábornagy, aki a 8. gárda egyesített fegyveres hadseregét irányította.

10:00 – Az orosz hadsereg elaknázta a Boszporusztól Odesszáig vezető tengeri utakat, a szocsi tengeri kikötő azt az információt terjesztette, hogy ezek ukrán aknák, és a vihar után sodródnak. Klimenko, aki a Fekete-tengeri Stratégiai Tanulmányok Intézetének projektmenedzsere hangsúlyozta, hogy a viharos tengerben sodródó aknákat elvileg nem lehet megszámolni – „erre csak az képes, aki telepítette”. 

09:05 – Ukrajna március elején kapott 500 darabot a Németország által ígért 2700 Strela légvédelmi rakétából. A minisztérium szóvivője azt mondta, hogy fegyverszállításra csak a Szövetségi Biztonsági Tanács jóváhagyása után kerülhet sor. További tájékoztatás nem lehetséges „a jelenlegi biztonsági helyzetből adódó információtitkosság miatt”.

08:20 – Mykhailo Podoliak ukrán elnök tanácsadója felháborodott azon, hogy Christine Lambrecht német védelmi miniszter nem nevezi háborúnak az ukrajnai eseményeket.

07:50 – A tervek szerint három régióban 10 városból nyílnak humanitárius folyosók, ahonnan a lakosság buszokon távozhat és több helyre humanitárius segélycsomagokat is visznek.

06:50 – A tervek szerint szombaton 10 humanitárius folyosót nyitnak meg.

06:00 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hajnali videobeszédében azt mondta, sürgősen szükség van értelmes, igazságos béketárgyalásokra.

05:35 – Oroszország szerint hiperszonikus rakétát használtak az Ivano-Frankivszk régióban található raktár megsemmisítésére.

04:50 – Ukrajna „átmenetileg” elveszíti hozzáférését az Azovi-tengerhez.  Ez az ukrán hírügynökség megfogalmazása arról, hogy az orosz erők bevonultak és elfoglalták Mariupol kikötővárosát.

02:30 – AP: Évekbe telhet az orosz aknák hatástalanítása az invázió után. Denis Monasztyrszkij ukrán belügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának nyugati segítségre lesz szüksége a fel nem robbant lövedékek és aknák jelentette fenyegetés kezelésére.

01:45 – A Kijev melletti állatsimogató humanitárius folyosót kér az állatok megmentésére.  A Kijevtől 25 km-re északra található „Park XII Months” állatkert segítséget kért az állatok evakuálásához vagy az élelmiszerek szállításához azoknak, akiket nehéz szállítani.

00:55 – Mikolaivban több tucat áldozatról számoltak be, mivel a légiriadó szirénák meghibásodnak. 

00:20 – A NATO kérésére Hollandia és Németország amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszereket szállít Szlovákiának az Ukrajnába szállítandó S-300-as légvédelmi rendszerei helyett – számolt be az  Interfax-Ukrajnára hivatkozva..

Ukrán parasztgazda: az orosz katonák átvették a gazdaságomat!

Brutálisan fosztogat és fenyegetőzik az orosz katonaság az elfoglalt ukrán területeken – ez derül ki a londoni Guardian helyszíni riportjából.

„Az oroszok beállították a tankjaikat az istállómba. Aztán reggel összeszedtek minden élelmiszert és elvitték a két autómat. Nem fizettek semmit. „Államosítás” – mondták vigyorogva. Azzal búcsúztak, hogy hamarosan visszajövünk” – meséli a 39 éves parasztgazda Herszon tartományban, melyet elfoglaltak az oroszok.

Az „államosítás” különösen rosszul hangzik Ukrajnában, ahol a földeket erőszakkal vették el a parasztoktól a terméssel együtt a szovjet időkben. Ennek következménye lett a holodomor – a tömeges éhhalál, amelynek több millió áldozata volt a harmincas években Ukrajnában.

Pasztusenko gazda tehenészete a háború előtt a francia Lactalis tejfeldolgozónak szállította a tejet. A háború kitörése után innen látták el tejjel és vajjal a környéket, többi között a kórházakat Herszon városában. Most arról panaszkodik a tehenészet tulajdonosa, hogy elfogyóban a takarmány az állatok számára. Nem tudják, hogy honnan lesz utánpótlás. Ki fog vetni és aratni Ukrajnában, ha itt vannak az oroszok?

„Nem mehetek el, nem vihetem el a nagyobbik fiamat. A kisebbet a feleségem elvitte Zsitomirba. Ha nem vagyok itthon, akkor az éhes emberek leölik az állatokat. Már mi is hozzákezdtünk ehhez, de csak egy tehenet vágunk le minden két napban, hogy legyen elég hús nekünk és az alkalmazottaknak. Ez egy csapda” – mondja az ukrán parasztgazda a megszállt területen.

Kees Huizinga holland gazda, akinek nagy állat farmja van Cserkaszi mellett. Ide még nem értek el az orosz katonák, ezért a tehenészet jól működik. A gondot az jelenti, hogy a férfiakat behívták katonának. Emiatt a disznókat le kellett vágni. A disznóhúst az ukrán hadsereg és a helyi lakosság vásárolja meg. „Primitív megoldás ez, de nincs más választásunk” – nyilatkozta a Guardian tudósítójának a holland gazda.

Nyugat Ukrajnában jobb a helyzet

Krumplit és szóját termeszt 2000 hektáros birtokán a harmadik gazda, akit az angol lap tudósítója meginterjuvolt. A gazdaság Lviv közelében van, elég messze a harcoktól. Mi lesz a tavaszi vetéssel? Ez a gazda legfőbb gondja. Két héten belül erről döntenie kell, és a háború kellős közepén ez igazán nem könnyű. Ráadásul mindenből hiány van: üzemanyagból, műtrágyából és gyomirtó szerekből egyaránt.

„Az ukrán kormány arra buzdít, hogy vessünk. Mi vetünk is bár kevesebbet mint ahogy terveztük. Csakhogy szükségünk lenne növényvédő szerekre elsősorban a burgonya miatt. Ha ezeket nem kapjuk meg, akkor a burgonyvész elviheti az egész termést” – mondta a parasztgazda, akinek birtoka Nyugat Ukrajnában eddig megúszta a háborút, de senki sem tudja, hogy meddig…

A háború 23. napja – (Folyamatosan frissítjük)

A huszonkettedik napja tartó orosz agresszió elleni harc egyre több véráldozattal folytatódik, amikor Biden és Blinken már háborús bűnösként beszél Putyinról, viszont az ukrán légtérzárról szó sem lehet.

 

18:00 – Eddig 130 embert mentettek ki a március 16-i orosz csapás következtében lerombolt mariupoli színházból. A civilek túlnyomó többsége azonban még mindig a romok alatt rekedt a lerombolt színház pincéjében.

17:30 – A Reuters kínai állami sajtóorgánumokra hivatkozik, amelyek szerint Hszi Csin-ping támogatja az ukrajnai békét. A jelentés szerint Hszi azt mondta amerikai kollégájának, Joe Bidennek, hogy a két országnak erőfeszítéseket kell tennie a világbéke érdekében.

16:55 – Az ukrán hadsereg megerősíti a védelmet Kijev környékén. Olekszandr Gruzevics, az ukrán szárazföldi erők vezérkari főnök-helyettese szerint a katonaság a harmadik védelmi vonalon dolgozik Kijev körül. „A város úgy készül, mintha egy erőd lenne” – tette hozzá.

16:20 – A háborút támogató tüntetésre a moszkvai Luzsnyiki stadionban került sor ahol a Krím 2014-es illegális annektálását ünnepelték. Maga Putyin is részt vett az eseményen, beszédet is mondott, amit a közszolgálati televízió is közvetített, de Putyin beszéde közben egyszerűen lekeverték a közvetítést. Hivatalosan váratlan technikai hiba lépett fel.

15:25 – Pentagon: A Védelmi Hírszerző Ügynökség szerint Vlagyimir Putyin orosz diktátor várhatóan nukleáris csapással fenyegetőzik, ha Ukrajna továbbra is védekezik Oroszország ellen.

14:30 – Pavliuk, Kijev megye kormányzója elmondta, hogy Szlavutics, Makariv, Dimir és Ivankiv, amelyek nem messze találhatók Kijevtől, víz, gáz, áram és kommunikáció nélkül maradtak.

14:05 – Egy fiatal kroleveci hatéves kisfiú az ukrán hadseregnek adta születésnapjára ajándékba kapott drónját miután hallotta a hadseregnek szüksége van pilóta nélküli légi járművekre – jelentette az ukrán parlament oktatási központja.

pravda.com.ua

13:20 – Az EU 300 millió eurós kedvezményes kölcsönt utalt át Ukrajnának a makroszintű pénzügyi támogatás második részleteként, és története során először ígéretet tett egy katonai konfliktusövezet fegyverszállításának finanszírozására. Erről Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke írt a Twitteren.

12:10 – Az orosz erők 109 gyermeket öltek meg, és több mint 130-at megsebesítettek február 24. óta. Az ukrán Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint Kijev megyében 55, Harkov megyében 34, Donyeckben 26, Csernyihivben 29, Mikolajivban 20, Zsitomirban 15, Szumiban 14 és Herszonban 14 gyermek halt meg.

Asami Terijama

11.00 – Bulgária 10 orosz diplomatát minősített persona non grátává.

10:00 – Lengyelország a NATO és az EU csúcstalálkozóján bemutatja az ukrajnai békefenntartó misszióról elképzeléseit. Piotr Mueller, a lengyel kormány szóvivője kijelentette ez nem olyan küldetés, amelynek közvetlen konfliktusba kellene kerülnie Oroszországgal.

09:45 – Hajnali 5 óra tájban  az Ukrán Fegyveres Erők légierejének légvédelmi rakétaegysége lelőtt egy orosz haditengerészeti bázisú cirkálórakétát a levegőben Odessza térsége felett – jelentették az ukrán hírügynökségek.

09:30 – Biden elnök a helyi idő szerint délelőtt 9 órakor az ukrajnai háborúról fog beszélni Kína vezetőjével, Hszi Csin-pinggel.

09:20 – Lavrov: Kijevben rájöhetnének: hogy Biden nem engedheti meg, hogy  Ukrajna felett repüléstilalmi zónát hozzanak létre.

09:15 – Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár: Megértem Zelenszkij csalódottságát, de a háborúnak nem szabad túllépnie Ukrajnán.

09:00 – Az ukrán származású Mila Kunis és Ashton Kutcher több mint 30 millió dollárt gyűjtött össze az ukránoknak.

08:40 – Rakéták csapódtak be  a lvivi repülőtér közelébe. Több orosz rakéta eltalálta a repülőgép-javító üzemet. Épületei megsemmisültek az robbanások következtében.

08:30 – Az ukrán hatóságok pénteken kívánják végrehajtani a civilek evakuálását és a humanitárius segélyek kiszállítását kilenc biztonságos folyosón keresztül Donyeck, Sumy és Harkiv régiók településeiről. Ezt Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes jelentette be.

08:20 – A brit médiaszabályozó bejelentette az RT csatorna műsorszolgáltatási engedélyének visszavonását.

07:40 – Fontos hír a TASZSZ orosz hírügynökségtől: Az orosz gyógyszertárak óvszerértékesítése 2022. február 28. és március 6. között fizikailag 17%-kal, pénzben pedig 32%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

07:15 – Az ukrán városok szenvedései nem mutatják a  háború végét, még akkor sem, ha nyugati tisztviselők szerint Oroszország offenzívája elakadt.

06:00 – A folyamatos ukrán ellentámadások megállítják az orosz előrenyomulást. A brit védelmi hírszerzés legutóbbi, március 17-i, az ukrajnai helyzetről szóló frissítése szerint Oroszország logisztikával küszködik, és az ukrán hadsereg erőfeszítései miatt nem tudja ellátni élelemmel és üzemanyaggal az előrenyomuló erőket.

05:20 – Ukrajna ismét arra kéri a Vöröskeresztet, hogy sürgesse Oroszországot, hogy gyűjtse össze elesett katonái holttestét. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes megismételte a kérést egy március 17-i tájékoztatón. Oroszország nem kísérelte meg felvenni a kapcsolatot az ukrán kormánnyal, hogy átadja harcokban esett katonái holttestét – mondta.

03:00 – Az Egyesült Államok meg fogja büntetni Kínát, ha katonai segítséget nyújt Oroszországnak. „Biden elnök holnap Hszi elnökkel fog beszélni, és világossá teszi, hogy Kína viseli a felelősséget minden olyan intézkedésért, amelyet Oroszország agressziójának támogatására tesz, és mi nem fogunk habozni a költségek kiszabásával” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

2022. március 18.

23:40 – 470 autó menekültekkel szökött ki az ágyúzott Mariupolból. Összesen 1865 ember, köztük 479 gyermek menekült el az orosz erők által körülvett városból. Az elmúlt napokban több mint 20 000 ember tudott elmenekülni Mariupolból.

21:20 – Olaszország készen áll az orosz hadsereg által lerombolt Mariupol színház újjáépítésére. „Minden ország színháza az egész emberiségé” – mondta Dario Franceschini olasz kulturális miniszter. A mariupoli lakosok menedékhelyéül szolgáló színházat március 16-án egy orosz bomba semmisítette meg.

20:00 – Blinken egyetért Bidennel, aki szerint Putyin háborús bűnös. „A civilek szándékos célba vétele háborús bűn. Az elmúlt három hét pusztítása után nehéz arra következtetnem, hogy az oroszok másként csinálják” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

A halottak száma és a hadsereg morálja

Amerikai tisztviselők szerint az orosz katonák halálos áldozatainak száma egyre növekszik, ami veszélyezteti a hadsereg morálját – írja a New York Times.

Az orosz hadsereg három hét alatt több mint 7.000 katonát veszített, ami nagyjából annyi amennyi amerikai tengerészgyalogos halt meg az Iwo Jimáért vívott egy hónapig tartó csata során, és több, mint ahány amerikai katona halt meg 20 év alatt Irakban és Afganisztánban.

A névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint az orosz katonák halálos áldozatainak száma nem pontos, a sajtó elemzése és az ukrán adatok elemzése alapján állították össze (amelyek általában magasak, a legutóbbi 13.500), orosz adatok (amelyek általában alacsonyak, a legfrissebb 498), műholdfelvételek és a tűz alá került orosz tankokról és csapatokról készült videofelvételek alapos áttanulmányozása alapján becsültek meg.

Az amerikai katonai és hírszerzési tisztviselők például tudják, hogy általában hány katona van egy harckocsiban, és ebből ki tudják számítani az áldozatok számát, amikor egy páncélozott járművet eltalál mondjuk egy Javelin páncéltörő rakéta.

A Pentagon illetékesei szerint ahol a halottakkal és sebesültekkel együtt 10 százalékos áldozatok aránya az az adott egységet képtelenné teszi a harccal kapcsolatos feladatok végrehajtására.

Az orosz hadsereg veszteségei a becslések szerint megközelíti a tíz százalékos árányt, ha a hadműveletekben részt vevők számát százötvenezerre és a sebesültek számát is figyelembe vesszük.

A háborús halottak magas és növekvő egyre száma lerombolhatja a harci morált és a harcok folytatására irányuló akaratot.

Az áldozatok magas aránya megmagyarázza, hogy Oroszország sokak által hangoztatott hadereje miért maradt nagyrészt Kijeven, Ukrajna fővárosán kívül.

„Az ilyen veszteségek befolyásolják a morált és az egység kohézját, különösen azért, mert ezek a katonák nem értik, miért harcolnak” – mondta Farkas Evelyn, aki orosz és ukrajnai viszonylatában a Pentagon legmagasabb rangú tisztviselője volt az Obama-kormány idején.

„Csökken az általános helyzettudatosságod. Valakinek vezetnie kell, valakinek lőnie kell.”

A tisztviselők szerint Oroszország légi bombázása segített álcázni a hadsereg gyenge teljesítményét a helyszínen.

Valószínűleg maguk az oroszok is csak azt hallják, amit Putyin hallani akar, az invázió kezdete óta vaskezű irányítást gyakorol ​​az oroszországi hírügynökségek felett.

Néhány orosz azonban hozzáfér a virtuális magánhálózatokhoz vagy a VPNS-hez, és híreket kaphat Nyugatról.

Nyugati tisztviselők szerint körülbelül 20 orosz tábornok tartózkodott Ukrajnában. Közülük három tábornok halálhírét először az ukránoktól hallhattuk, majd NATO-tisztviselők is megerősítették, sőt egy halálesetet pedig maga Putyin is elismert.

Két amerikai katonai tisztviselő azt mondta, hogy sok orosz tábornok nem biztonságos telefonon és rádión beszél, így szerintük legalább egy esetben az ukránok lehallgatták valamelyik tábornok hívását, megállapították földrajzi helyét és csapást mérhettek rá valamint munkatársaira – mondták el a tisztségviselők a New York Timesnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK