„… aki közvetlen és valóságos veszélyben saját biztonságára gondol, az a döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelést, de ha kéri a leszerelést, akkor már nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető.”
Joseph Heller
11:30 – Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Mariupol sorsa vörös vonallá válhat a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokon.
10:25 – Ausztria valószínűleg néhány év múlva lesz képes lemondani az orosz földgázról – az ország 80%-ban az orosz gáztól függ, így „ma, holnap lehetetlen”. – mondta Karl Nehammer osztrák kancellár az NBC-nek.
09:20 – A regionális katonai igazgatás szerint legalább 6 embert öltek meg orosz rakéták Lvivben. A mentés jelenleg is folyamatban van, jelenleg 6 halottról és 8 sérültről tudnak . Egy gyermek is van az áldozatok között.
09:00 – Több orosz rakéta, amelyek reggel Lvivot lőtték, vasúti létesítmények közelében robbant.
08:15 – A legfrissebb adatok szerint 24-en megsérültek és öten meghaltak Harkiv régióban az elmúlt 24 órában, ahol egész éjszaka ágyuzások hangja hallatszott.
07:45 – Brit hírszerzési információk szerinz Mariupol védőinek kitartó ellenállása minden hadműveleti területen problémákat okoz az orosz csapatoknak. A titkosszolgálat megjegyzi, hogy a Kreml fellépési módszerei Mariupolban, a polgári infrastruktúra és a lakóházak ágyúzása megegyeznek azzal, amit az orosz katonaság tett Szíriában és a második csecsen háborúban alkalmazott – „annak ellenére, hogy az orosz védelmi minisztérium február 24-én kijelentette, hogy Oroszország nem fog csapást mérni városokra és a polgári lakosságra”.
06:55 – Az orosz hadsereg április 18-án, hétfőn reggel öt célzott rakétát lőtt ki Lviv (Lemberg) felé, a következmények tisztázása folyamatban van.
03:00 – Április 16-án, a háború kezdete óta először többen érkeztek be Ukrajnába Lengyelországból, mint ahányan távoztak – jelentette a lengyel határőrség.
01:00 – A luhanszki Adminisztráció vezetője felszólította a régió lakosait, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget életükért, és hagyják el azt a területet, ahol a harcok zajlanak.
00:05 – Civilek, köztük nők és gyerekek rejtőznek víz és élelem nélkül az orosz csapatok által körbezárt mariupoli Azovstal üzem területén.
Nyolc nappal a második forduló előtt a „részvételi index” 72% lenne a France Info és a francia Le Parisien-Aujourd’hui számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint.
A France Info és a Le Parisien-Today számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint Emmanuel Macron leköszönő elnök nyerné az elnökválasztás második fordulóját Marine Le Pennel szemben. Macron 55,5%-os eredményével szemben Marine Le Pen, az RN jelöltjének 45,5%-os szavazati arány jutna. A felmérést Franciaországban szombaton publikálták. Öt évvel ezelőtt Emmanuel Macron a szavazatok 66,1%-ával nyert, szemben Marine Le Pen 33,9%-ával.
E felmérés szerint nyolc nappal a második forduló előtt a „részvételi index” 72% lenne, ami nagyon közel áll az 1. fordulóhoz (73,7%).
A 2022-es elnökválasztás első fordulójában Jean-Luc Mélenchonra szavazó franciák 33%-a Emmanuel Macronra kíván szavazni a második fordulóban, 16%-a Marine Le Penre, 51%-a pedig nem fejezte ki szavazási szándékát. Yannick Jadot szavazói közül 59% kívánja a második fordulóban a leköszönő elnököt választani, 7% pedig Marine Le Pent (34% nem nyilvánított véleményt).
Valérie Pécresse szavazóinak 55%-a Emmanuel Macront választja, 21%-uk pedig Marine Le Pent választja (24% nem nyilatkozott). Végül Eric Zemmour szavazói Marine Le Penre 76%-kal, Emmanuel Macronra pedig 9%-kal kívánnak szavazni (15% nem nyilatkozott).
Az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy német lapnak.
„Jelenleg az orosz bankszektort tanulmányozzuk, különösen a Sberbankot, amely ennek a szektornak a 37%-át teszi ki.” És persze az terítéken van az olajembargó kérdése is.”
Von der Leyen elmondta, hogy az Európai Unió „ésszerű mechanizmusokon” dolgozik annak biztosítására, hogy az olajembargó a későbbi szankciókba belekerülhessen.
A szankciók prioritása „Putyin bevételének csökkentése”.
Az EB elnöke közvetlenül megvédte a német kormányt azokkal a vádakkal szemben is, amelyek szerint az Oroszországgal szembeni korlátozások bevezetését késlelteti:
„Németország 48 órán belül elfogadta mind az öt általunk javasolt szankciócsomagot”.
Soha korábban az Európai Unió „olyan összetartóan, határozottan és lendületesen nem járt el, mint most”, ebben Berlinnek is nagy szerepe volt – mondta a politikus.
Von der Leyen felvetette, hogy a Moszkvával szemben bevezetett büntetőintézkedések már megtették a hatásukat:
„A szankciók hétről hétre egyre jobban behatolnak az orosz gazdaságba.” Az oroszországi export 70 százalékkal, az orosz bruttó hazai termék 11 százalékkal esett vissza
– mondta.
A szankciók hatására belatható időn belül az oroszországi gazdaság megoldhatatlan problémák elé néz – erről meg van győződve az EB elnöke.
„Ezzel a háborúval Putyin saját országát és népének jövőjét teszi tönkre”
Ez a háború nem olyan, mint az eddigiek: aki
a hadseregével behatol egy területre, az ott
érvényre juttatja a maga társadalmi rendjét… Joszif Visszarionovics Sztálin
14:00 – Ukrajna leggazdagabb embere ígéretet tett arra, hogy segít újjáépíteni az ostromlott Mariupolt, amely közel áll a szívéhez, mert a városban két hatalmas acélmű tulajdonosa.
13:30 – Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szombaton katonai célpontokat semmisített meg Kijevben és Mikolajivban, ami az elemzők szerint valószínűleg megtorlás volt a hajó elsüllyesztéséért. Vasárnap az ukrán fővároson kívüli katonai üzemet is eltalálták, bár áldozatokról nem érkezett azonnali információ.
12:50 – Oroszország katonai célpontokat vett célba Ukrajna szerte, és az ukránok azt állították, hogy délen Odesszára és nyugatra Lvivre irányítottak rakétákat.
12:00 – Az orosz megszálló erők nem tudnak agresszív offenzívát indítani a Donbászban, mert az ukrán fegyveres erők visszatartják őket.
11:30 – Ukrajna nem tudott megállapodni az orosz megszállókkal a kiürítési útvonalakra vonatkozó tűzszünetről, ezért április 17-én nem kerül sor humanitárius folyosókra – jelentette Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.
10:45 – Oleh Szinehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy 31 ember, köztük négy gyerek megsérült az orosz erők Harkov több városrésze elleni támadásában az elmúlt 24 órában.
09:35 – Volodimir Zelenszkij elnök közölte , hogy tárgyalások folynak a mariupoli ukrán védők megsegítéséről. Megállapodtunk, hogy lesznek humanitárius folyosók. El akarták vinni a sebesülteket, asszonyainkat és gyermekeinket, de Oroszország ezt megtagadta.
08:05 – Az orosz invázió hadműveleti súlypontja Kelet-Ukrajnára helyeződött át, de Oroszország végső célja változatlan marad. Az orosz erők továbbra is harci és segédeszközöket szállítanak Fehéroroszországból Kelet-Ukrajnába. A brit hírszerzés szerint ezek között vannak Harkiv és Szeverodonyeck környéki helyszínek is.
07:40 – Roman Abramovics orosz oligarcha, aki ellen uniós és brit szankciókat vezettek be, Kijevbe látogatott, hogy megpróbálja újraindítani az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalási folyamatot. Az orosz üzletember állítólag találkozott az ukrán tárgyalócsoport tagjaival, és megbeszélték a tárgyalások folytatásának lehetséges módjait.
07:20 – ukrán híradások szerint vasárnap hajnalban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Kijev felett. A bombázás által okozott károkról és áldozatokról egyelőre nincs információ.
06:10 – Oroszország a hétvégén vagy a jövő hét elején megkezdheti ukrajnai hadjáratának következő szakaszát, az Egyesült Államok pedig arra kéri szövetségeseit, hogy biztosítsanak több tüzérségi fegyvert és lőszert Ukrajnának.
04:25 – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Bild am Sonntagnak nyilatkozva kijelentette az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd.
03:30 – Az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentése szerint a megszálló orosz csapatok valószínűleg tengeri partraszállást készítenek elők Mariupolban.
02:20 – Április eleje óta sugároznak ukrán tévécsatornák a magyarországi kábelhálózatokon.
01:50 – Az Egyesült Államok most először biztosít Kijev számára korszerű katonai felszerelést, köztük 11 Mi-17-es helikoptert; 18 db 155 mm-es tarackot és további 300 Switchblade típusú drónt. Az első szállítmányok már meg is érkeztek.
00:10 – Oroszország felszólította a még mindig az ostromlott Mariupol város védelmében harcoló ukrán erőket, hogy tegyék le fegyvereiket. A látszólagos ultimátum akkor érkezik, amikor Oroszország folytatja könyörtelen és pusztító támadását a délkeleti város ellen.
Az erősen környezetszennyező hagyományos energiahordozót mindenütt halálra ítélték a klímaváltozás elleni küzdelem során, de az Ukrajnában zajló háború és az energia válság felülírta az eredeti szándékokat.
Az energiahiány felértékelte a szenet, amelytől már mindenütt búcsúzni akartak.
„Barna és zöld energia koktél kell rövid távon” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Bruegel kutató központ szakértője. Simone Taglapietra elmondta, hogy ha az Európai Unióban újraindítanak szénerőműveket, akkor ez egy-két évig nem okoz olyan súlyos problémát akkor, ha közben fejlesztik a zöld megoldásokat. Az Európai Unió több tagállamában is fokozni akarják a szén szerepét az energia gazdálkodásban, mert le akarnak szokni az orosz kőolajról és földgázról, az amerikai alternatíva pedig túlságosan drága. Ezenkívül azzal is számolnak, hogy mi lenne akkor, ha Putyin elzárná a gázcsapot?!
A görög kormány szerdán bejelentette, hogy a szén még 2028-ig szerepet játszik majd az energia gazdálkodásban holott korábban még azt tervezték, hogy jövőre bezárják a szén erőműveket. Görögországban a lignit erőművek adják az energia 10%-át. A lignit közismerten a leginkább környezetet szennyező szénfajta viszont olcsó. A szénerőművek ellátása érdekében fejlesztik a lignit bányászatot. Mindez állítólag nem befolyásolja a korábbi környezetvédelmi vállalásokat, melyek szerint Görögország 55%-al csökkenti az üvegház hatást 2030-ra. A karbon semlegességet Görögország 2050-re szeretné elérni.
„Ezek csak átmeneti intézkedések” – hangsúlyozta Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő. Ugyanígy érvel Mario Draghi olasz miniszterelnök is: „szükség lehet a szénerőművek megnyitására, hogy meg tudjunk felelni az azonnali energia keresletnek.” Olaszország különben úgy akar megszabadulni az orosz gázfüggőségtől, hogy Algériából importál földgázt.
Ezekben az országokban a szén nem játszik olyan jelentős szerepet mint Lengyelországban, ahol hagyományosan ez a legfontosabb energia hordozó. Az elektromos áram 70%-át a szénerőművek állítják elő! Így nem csoda, hogy ezek bezárását csak 2049-re tervezték Varsóban vagyis csak egy évvel azelőtt, hogy az Európai Unió államainak el kellene érniük a karbonsemlegességet. A mostani kényszerhelyzetben már nem is tervezik a szén kivezetését belátható időn belül.
„Azt akarjuk, hogy szénerőművek energiája 2049 után is a rendelkezésünkre álljon” – jelentette ki a múlt héten Jacek Sasin miniszterelnök-helyettes. Aki hozzátette: a kőszén készletek fokozottabb felhasználása Lengyelország energia biztonságának érdekében megnövekedhet.
Németországban ellentmondásos a helyzet
A zöldek benne vannak a kormánykoalícióban, ezért Berlinben továbbra is ragaszkodni kívánnak ahhoz, hogy „ideális esetben” a szénerőműveket bezárhatják 2030-ig. A kényszerhelyzet ugyanakkor arra ösztönözte Habeck gazdasági minisztert, aki nem mellesleg a zöldek társelnöke, hogy elrendelje országos szénkészlet létrehozását az energia biztonság érdekében. Egyidejűleg a kormány elhalasztotta néhány szénerőmű bezárását mondván, hogy a jelenlegi helyzetben tartalékot képezhetnek az energia ellátásban. Németországban az elektromos áram mintegy egynegyedét a szénerőművek állítják elő.
Csehországban ez 46% vagyis csaknem a fele a villamos energiának szénerőművekből jön. Így érthető, hogy a kormány elrendelte: a szénerőművek korábban elhatározott bezárásának dátumát felfüggesztik. Magát a szénbányászatot 2033-ra akarta megszüntetni Csehország, amely még össze is veszett Lengyelországgal egy határmenti lignit erőmű miatt. Most alaposan megváltozott a helyzet, mert minden energia forrásra szükség lehet. Két nagy szénerőművet a tervek szerint jövőre át kellett volna alakítani úgy, hogy földgázzal működjenek. A mai helyzetben erősen kérdéses , hogy ez megtörténik 2023-ban.
Románia ideiglenesen újraindít szénerőműveket – közölte Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
Brüsszel is bizonytalan
Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság alelnöke, aki a Green Deal fő felelőse az Európai Unióban, azt hangsúlyozza, hogy a tagállamok, melyek az orosz gázról a szénhez térnek vissza, ezt csakis korábbi környezetvédelmi vállalásaikkal összhangban tehetik meg. Ezt könnyű kijelenteni, de nehéz megvalósítani. Tudja ezt Timmermans is, aki pragmatikusan jelezte: „nincsenek tabuk ezen a téren”.
Hogy lehet a gyakorlatban ellensúlyozni a szén környezetszennyező hatását? Zöld beruházásokkal – hangsúlyozza Simone Taglapietra. A Bruegel szakértője elmondta, hogy két fontos dolgot kell szem előtt tartani: egyrészt azt, hogy valóban csak ideiglenes legyen a visszatérés a szénhez, másrészt pedig azt, hogy több zöld beruházás kell, amely fokozott mértékben kiválthatja a környezetet szennyező energiahordozókat.
„Az EU a tiszta energiát 2035-re vállalta, ez azt jelenti, hogy a visszatérés a szénhez csakis ideiglenes lehet. A leválás az orosz gázról és a környezetvédelmi vállalások betartása nem zárják ki eleve egymást. Masszív beruházások kellenek a megújuló energia forrásokba ahhoz, hogy sikerüljön teljesíteni a környezetvédelmi vállalásokat” – nyilatkozta az Ember zöld kutató központ szakértője, Harriet Fox.
Mindezt miből? – kérdezhetnénk, de ez már egy másik történet.
Horváth József nyugalmazott vezérőrnagy, aki a Magyar Nemzetben fejtette ki a véleményét az orosz titkosszolgálatok kudarcáról Ukrajnában. A veterán titkosszolgálati tábornok jól ismerheti az oroszokat hiszen 1990 előtt a magyar szolgálatok lényegében az ő irányításuk alatt működtek.
Horváth tábornok bírálata lesújtó: „azt gondoltuk, hogy az alig nyolc éve leváló Ukrajnában az orosz titkosszolgálat mindent lát, mindent tud. Ha ebben a nagyon közeli, nyelvi akadályok nélküli országban nem voltak képesek megfelelő humán és technikai pozíciókat megtartani vagy kiépíteni az évek során, akkor mára kiderül:
a király meztelen!
Az orosz hírszerzés nem tette a dolgát. Annak ellenére, hogy Putyin elnök két évtizede pénzt, paripát, fegyvert biztosított kedvenc szervezeteinek. A lojalitás mellé nem társult kellő szakértelem. Az orosz elhárításra sem vet túlságosan jó fényt, hogy a nemzeti gárdában áruló, vakond volt.”
5 milliárd dolláros alapok
Victoria Nuland, az USA akkori és mai kelet-európai ügyekben illetékes államtitkár helyettese, Kijevben elárulta: az amerikaiak ennyit költöttek arra, hogy elkergessék Janukovicsot, az oroszok emberét az ukrán fővárosból. Mostanában kiderült: válaszul Putyin elnök éppúgy 5 milliárd dolláros alapot hozott létre, hogy visszaállítsa a „baráti Ukrajnát”. Az alap élére ex tanácsadóját, Vlagyiszlav Szurkovot állította. Aki tagadta, hogy az ukránok önálló nép lennének. Folyamatosan amellett érvelt, hogy Ukrajnának vissza kell térnie a nagy szláv testvér, Oroszország birodalmába. Ebből az ötmilliárd dolláros alapból kellett volna megszerveznie a váltást. Putyinnak garantálta a kétnapos villámháború sikerét a beépített árulókra hivatkozva. Aztán ebből nem lett semmi. Nem sikerült meggyilkolni Zelenszkij elnököt, aki nemzetközi presztízst csinált az ellenállásból. A korábban nem túl népszerű elnök pillanatok alatt nemzeti hős lett annak ellenére, hogy orosz anyanyelvű zsidó egy erős antiszemita hagyományokkal rendelkező országban. Az ukrán hadsereg és a titkosszolgálatok hatékonyan szembeszálltak az oroszokkal. Áruló sehol. Medvescsukot, akit Putyin Zelenszkij utódának tekintett nemrég fogta el az ukrán elhárítás.
Esély sincs a gyors békekötésre
Putyinnak az arca megmentéséhez arra lenne szüksége, hogy Moszkvában a Vörös téren felmutathassa azt: Ukrajna végképp lemond a Krímről, és átadja a két orosz többségű tartományt, Donyecket és Luhanszkot Oroszországnak.
Az országát sikeresen védő Zelenszkij elnök viszont közölte egy amerikai televízióban, hogy erről szó sem lehet.
Ukrajnában ma a védekező hadsereg nagyobb és egyre erősebb, a támadó oroszok pedig azt látják, hogy az idő nem nekik dolgozik.
Ukrajna ma a világ legjobban felfegyverzett országa – írta Horváth József vezérőrnagy a Magyar Nemzetben. Az USA és a többi NATO állam önti a fegyvereket Ukrajnába. Az elhúzódó hadműveletekkel ki akarják véreztetni az orosz hadsereget és erodálni Putyin népszerűségét Oroszországban.
Biden elnök tudatosan bakizott amikor közölte: meg akarjuk buktatni Putyint!
Horváth tábornoknak feltűnt, hogy Ukrajna kapcsán nemigen esik szó a katonai hírszerzésről pedig ennek nagyobb a presztízse Moszkvában mint a polgárinak.
Romániában Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés Ceausescu által kinevezett parancsnoka volt annak a különleges bíróságnak az elnöke, amely halálra ítélte a diktátort és nejét, akiket egy laktanyában végeztek ki – az orosz és az amerikai titkosszolgálatok szorgos együttműködésének eredményeként 1989-ben.
Ez a háború nem olyan, mint az eddigiek: aki
a hadseregével behatol egy területre, az ott
érvényre juttatja a maga társadalmi rendjét… Joszif Visszarionovics Sztálin
14:05 – Oroszország megtagadja a belépést országába, nemkívánatos személyként kezelik Boris Johnson, brit miniszterelnököt és kormányának több tagját.
13:50 – A luhanszki régió vezetője felszólítja a lakosokat, hogy a helyzet súlyosbodásával meneküljenek ki a térségből, és ezzel segítsék a fegyveres erőket az orosz megszállókkal való konfrontációban.
12:05 – A Dnyipropetrovszk régiót két két rakétacsapás érte. Az egyik a Dnyipro városában – egy elhagyott baromfitelepet semmisített meg.
11:40 – Au ukrán titkosszolgálatok szerint az oroszok által megszállt Krím-félszigeten lévő Szevasztopol város közelében 39 orosz hadihajó vagy kishajó található, a Moszkva cirkáló nincs köztük.
10:20 – Mariupol orosz megszállói arra készülnek, hogy április 18-tól lezárják a várost a be- és kiutazás előtt, valamint a körzetekben megtiltanak mindenféle mozgást, hogy minden férfit kiszűrjenek így megakadályozva a bentmaradók hadba állását.
09:10 – Az orosz hatóságok bejelentették, hogy megkezdték az ukránok kitoloncolását a Harkiv megyei Izyumból az Oroszország területére.
08:40 – Kora reggeli óta robbanások hallatszanak a fővárosában, Kijevben és a nyugat-ukrajnai Lviv városában – jelentették a helyi portálok.
07:20 – Az Egyesült Államok part menti védelmi fegyvereket ad a héten bejelentett 800 millió dolláros katonai segélycsomaghoz.
05:30 – Ukrán tisztviselők becslése szerint 2500-3000 ukrán katona vesztette életét a háborúban.
04:25 – A legnagyobb német ellenzéki párt, a CDU vezetője bírálta Scholz kancellárt, amiért késik a nehézfegyverek szállítása Ukrajnába. Merz kijelentette, hogy „teljes mértékben” egyetért Annalena Burbock külügyminiszter álláspontjával, miszerint az ilyen késedelmek „már nem indokoltak” – olvasható Merz a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában.
03:00 – Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Mark Milli tábornok vezérkari főnökök egyesült államokbeli elnökével a Harkiv-Izyum határon és Donbászban vívott harcokról tárgyalt.
02:15 – Az orosz külügyminisztérium megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint jegyzéket küldtek az Egyesült Államoknak az Ukrajnába irányuló fegyverszállításról. „Felszólítjuk az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy vessen véget Ukrajna felelőtlen militarizálásának, amelynek beláthatatlan következményei vannak a regionális és nemzetközi biztonságra nézve” – áll a közleményben.
00:20 – Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország örökre elvesztette Ukrajnát.
00:10 – Volodimir Zelenszkij elnök videón közzétett beszédében hangsúlyozta, hogy a hatóságok mindent megtesznek az emberek megmentése érdekében Mariupolban.
Kijev polgármesterének testvére, aki korábban világbajnok bokszoló volt, a német közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkozott arról, hogy semmi jóra nem számít a közeli jövőben Ukrajnában.
„Az oroszok továbbra is el akarják foglalni Kijevet” – hangsúlyozza Vlagyimir Klicsko. Moszkva csökkentette csapatainak létszámát az ukrán főváros körül, és a Donbasz megtámadására koncentrál. Vlagyimir Klicsko, a területi milícia katonája, aki úgy véli, hogy bár most Kelet és Dél Ukrajna az orosz hadsereg csapásainak célpontja, nem mondtak le az ukrán főváros megtámadásáról.
„Mariupol városa még nem esett el, ahogy az oroszok állítják, de a helyzet ott szörnyű. Nem tudom, hogy hány ezer civilt öltek meg az orosz katonák, mint ahogy azt sem tudom, hogy hány polgári személy rekedt a kikötővárosban. Ennek ellenére Mariupol még mindig harcol.”
Miért nem fogadták a német elnököt Kijevben?
Öt uniós tagállam elnöke készült Ukrajna fővárosába, hogy személyes jelenlétével növelje Zelenszkij elnök és az ukránok önbizalmát: az Európai Unió nem hagyja Ukrajnát magára ebben a nehéz helyzetben! Négyen tárgyaltak is Zelenszkij ukrán elnökkel: Lengyelország és a három balti ország államfője. Az ukrán fél azonban nem kívánta fogadni Németország köztársasági elnökét! Aki emiatt nem is ment el Kijevbe! Miért? Mert amikor Merkel kancellár külügyminisztere volt, akkor a német-orosz kapcsolatok legfőbb szószólójává vált Berlinben. Bírálta Ukrajnát és Lengyelországot amiért azok az Északi Áramlat 2 gázvezetéket a Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlították. Vlagyimir Klicsko erről azt nyilatkozta, hogy természetesen fogadják Németország államfőjét Kijevben, de csak azután, hogy önkritikát gyakorolt amiatt, hogy aktívan szorgalmazta a németek együttműködését Putyin orosz elnökkel. Akkoriban Putyin, aki jól beszél németül, a Bundestagban is szívesen látott vendég volt. Német nyelvű beszédét a képviselők megtapsolták a törvényhozásban.
Steinmeier köztársasági elnök azóta önkritikát gyakorolt, és elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen.
A régi német vezetők közül maga Merkel kancellár is jó kapcsolatot ápolt Putyinnal , akivel felváltva beszélgettek németül és oroszul. Most Merkel azonnal elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Nem úgy mint elődje, Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár, aki ma is tagja a Rosznyeft igazgató tanácsának és az Északi áramlat kettő vezetőségének. Schröder közvetíteni próbál Moszkva és Kijev között – kevés sikerrel.
A szakítás méregdrága lenne
Olaf Scholz kancellár, aki Merkel kormányában pénzügyminiszter volt, rámutatott arra, hogyha megszakítanák az energia importot Oroszországból, akkor ez csillagászati összegbe: 240 milliárd euróba kerülhetne. Hiába követeli ezt Ukrajna, az Európai Unió vezető hatalma ezt egész egyszerűen nem engedheti meg magának. Jól tudja ezt Putyin elnök is, aki egy gazdasági tanácskozáson kijelentette: az Európai Uniónak rövid távon nincs alternatívája az orosz energia kiváltására. Ami a hosszabb távot illeti: Putyin szerint Oroszország Kínába és Indiába fog energiát exportálni, hogy ezzel ellensúlyozza az uniós energia piac fokozatos elvesztését.
A háború előtt fogalmam sem volt a tüzérség működéséről, még géppuskát sem tartottam soha a kezemben. Modta egy Ukrajnát védő magyar nemzetiségű katona.
Troski Viktor – a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási Intézetének fizikai és matematikai tudományágának docense.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem Matematikai Karán, majd a kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem Mechanikai és Matematikai Karán végzett posztgraduális iskolában. 2016-ban megvédte értekezését „Kvadratikus fi-szubgauss valószínűségi változók és folyamatok .” címmel.
Az Ungvári Egyetemen Troski különféle tudományágakat tanít. Pontosabban csak tanított, mert most az Ukrán Fegyveres Erők 128. különálló hegyi rohamozó Kárpátaljai dandárjának harcosa.
Troski Viktor magyar nemzetiségű. Nem szolgált a fegyveres erőknél, nem végzett az egyetem katonai szakán, nem volt katonai, még kevésbé van harci tapasztalata.
Az orosz invázió első napjaiban az Ungvári Nemzeti Egyetem docense önként bement a katonai nyilvántartási és sorozási irodába, és a 128. hegyi rohamdandár katonája lett.
Viktorral a dandáregység jelenlegi helyén, Kárpátaljától 1300 kilométerre találkoztunk. A legjobb hely a beszélgetésre egy kis szoba volt, amelyet a katonaság tűzifa tárolására használ.
„Az Ungvár melletti Kincses faluban születtem” – mondja Viktor álcázóhálóval letakart rönkökön ülve. – Nemzetiségem szerint magyar vagyok. Apai nagyszüleim alig beszéltek ukránul, de a szüleim szándékosan két nyelven beszéltek otthon, magyarul és ukránul, így mindkettőt tanultam.
A feleségem ukrán, egy másik Ungvár melletti faluból származik. Doktori iskolában tanultunk, így az Ungvári Nemzeti Egyetemen is tanít. Két fiunk van: Dávid három éves, Daniel pedig egyéves. És két nyelven is beszélünk velük: én magyarul, a feleségem pedig ukránul. A kisebbik, Daniel még nem érti, hová megyek, de David – a nagyobbik – tudja, hogy
„apa rossz bácsikat kerget”.
Néhány nappal a háború kezdete után Viktor mielőtt elment a sorozási irodába, hogy önkéntesnek jelentkezzen a fegyveres erőkbe közölte családjával döntését. Finoman szólva sem voltak elragadtatva. De ellenvetés nélkül elfogadták.
A katonai szakterületen a fizikai és matematikai tudományok kandidátusát a 128. dandár tüzéregységéhez küldték.
– Hatalmas sor állt az önkéntesekből és mozgósítottakból a katonai sorozó iroda előtt – folytatja Viktor. – Amikor beadtam az iratokat és elmondtam, hol dolgozom, az egyik tiszt felkiáltott:
„Ó, pont ilyen kell a tüzérséghez!”.
Valószínűleg azért, mert egy jó tüzérnek jól kell tudnia a matematikát. Így kerültem ide.
„Ezt megelőzően fogalmam sem volt a tüzérség működéséről, még Kalasnyikovot sem tartottam soha kezében. Megmutatták nekünk a kézi lőfegyverek kezelését, és megtanultam a tüzérség fortélyait a harcban.”
– Miért döntöttél úgy, hogy háborúba indulsz? – kérdezem Viktort.
– Az elmúlt napok Kijev régióban történt eseményei ezt nagyon beszédesen illusztrálják. Apai nagymamám (aki alig beszélt ukránul) gyakran mesélte, hogyan szabadította fel a Vörös Hadsereg 1944-ben Kárpátalját. És azt is hogyan bántak a magyarokkal. Ugyanaz volt, amit most látunk Buchában, Irpenben, Gostomelben és más településeken.
A nagyapámat elnyomták, és csak azért küldték Donbászba, mert magyar volt. Aztán évekkel később rehabilitálták. A nagymamám már meghalt, de amikor ez a háború elkezdődött, nagyon élénken emlékeztem a történeteire, és elhatároztam, hogy mindent megteszek annak érdekében, hogy Kárpátaljára ne érjen még egyszer ilyen borzalom.
Troski Viktor talán nem is érne meg egy külön történetet, ha nincs egy „kanyar” benne.
A Magyar Tudományos Akadémia Külügyminisztériumának Elnöksége idén március 21-én Oron János tiszteletdíjjal tüntette ki Troski Viktort „a tudomány fejlődéséhez való jelentős hozzájárulásáért”. Ez a Magyar Tudományos Akadémia egyik legmagasabb kitüntetése, amelyet évente ítélnek oda hazai és határon túli tudósok.
A Magyar Tudományos Akadémia jelentése Triski Viktor kitüntetésről (a fotót Olekszandr Spenyik, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási és Tudományos Intézetének igazgatója készítette)
A díjátadó, valamint 500 ezer forintos ( mintegy 43 ezer hrivnya – a szerző ) pénzdíj átadásának megtisztelő ünnepségét a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén tartják 2022. május 3-4-én Budapesten.
A parancsnokok már tudtak a kitüntetésről, és gratuláltak.
De nem érdekel, hogy tényleg lehet-e nyaralni és elmenni a díjátadóra, főleg külföldön…
És végül egy kis statisztika
A 2014 óta eltelt nyolc év alatt, egészen addig, amíg Oroszország idén február 24-én teljes körűen megtámadta Ukrajnát, 100 kárpátaljai halt meg a donbászi háborús övezetben. Különféle katonai egységek harcosairól van szó, de többségük a 128. különálló Kárpátaljai hegyi rohamdandárból származik. A 100 áldozat közül tizenkettő magyar nemzetiségű volt.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint Kárpátalján 150 ezer magyar él, vagyis a térség összlakosságának 12,1%-a.
A valóságban azonban jóval kevesebben vannak, hiszen a magyarok egy része az elmúlt húsz évben hagyta el Kárpátalját állandó letelepedés céljából Magyarországon vagy más EU-országokban. Ezért a háborúban elesett kárpátaljai magyarok száma arányosan jóval magasabb, mint a Kárpátalján élő magyarok száma.
A magyar nemzetiségűek továbbra is szolgálnak az ukrán fegyveres erőkben, különösen a 128. dandárban. Egy részüknek az ukrán mellett magyar állampolgársága is van, de nem hirdetik.
Fájdalmasan fogadták a közelmúltban lezajlott magyarországi parlamenti választásokat és néhány ezzel kapcsolatos magyar kormánytisztviselői nyilatkozatot.
Aki azonban magyar kérdéseket vet fel, és nem érti, hol van a politika és hol a hétköznapi ember, az említse meg Troski Viktort, Ivan Bartot és más kárpátaljai magyarokat. Akik önként mentek fegyverrel a kezükben megvédeni Ukrajnát, és ha kellett, feláldozni hazájuk érdekében a legdrágábbat – a saját életüket.
Yaroslav Galas , egykori újságíró és köztisztviselő, jelenleg a 128. hegyi rohamdandár tisztje.
A száguldó infláció és az ukrajnai háború miatt kialakult gazdasági válság arra ösztönözte a német kormányt, hogy évtizedek óta nem látott mértékben emelje a nyugdíjakat.
5,35%-os lesz az emelkedés az egykori Nyugat Németországban, ahol tavaly nem változott a nyugdíj, mert a Covid vírusválság padlóra küldte a német gazdaságot is. 1983 óta nem volt ilyen jelentős mértékű emelés. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ilyen nagy infláció sem. Erre pedig Németországban nagyon érzékenyek, mert a két elveszített világháború után rémes tapasztalatokat szereztek.
Még nagyobb lesz a nyugdíjemelés az egykori NDK-ban, ahol pedig tavaly is volt növekedés, igaz, hogy minimális mértékben. 6,12%-al nő a nyugdíjak értéke Németország keleti részén, ahol tavaly 0,72% volt a növekedés. 1994 óta ez a legnagyobb emelés.
Az infláció gyorsabb lehet
5%-nál gyorsabban emelkednek az árak Németországban, ahol ez kifejezetten magas inflációnak számít.
„Teljesen megeszi az infláció a szép nyugdíjemelést”
– panaszkodott a közszolgálati Deutsche Wellenek egy szakszervezeti vezető. Anja Piel, a legnagyobb szakszervezet, a DGB vezetőségi tagja, arra is utalt, hogy tavaly nem volt egyáltalán emelés a nyugati tartományokban.
Kiújult az örök vita a nyugdíj rendszerről. Elvben a nyugdíjak növekedési indexét a bérek emelkedéséhez igazítják. Csakhát a bérből és fizetésből élőket is sújtja az infláció, de ezt nem mindenütt ellensúlyozza a jövedelmek növekedése. A DGB szakszervezetnek azért is nem tetszik a mostani nyugdíjemelés, mert az el van választva a bérek növekedésétől.
Mind a bérből és fizetésből élők, mind pedig a nyugdíjasok fő problémája az, hogy az infláció csökkenti az életszínvonalukat, mert az árak gyorsabban nőnek mint a háztartások bevételei.
„A helyzet az, hogy a nyugdíjak reálértéke csökken”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A Magyar Tudományos Akadémia jelentése Triski Viktor kitüntetésről (a fotót Olekszandr Spenyik, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási és Tudományos Intézetének igazgatója készítette)
