Kezdőlap Világ Oldal 14

Világ

Évi 1,2- 1,4 milliárd dollár hasznot hozott a Lukoil üzlet a MOL-nak

Július elsejével tiltotta le a Lukoil olajszállítást Ukrajnán keresztül Zelenszkij ukrán elnök, és emiatt Magyarország és Szlovákia is az Európai Unióhoz fordult. Brüsszel válasza ez volt: egyétek meg, amit főztetek!

Mi áll a háttérben? Egy ukrán szakértő rávilágított Zelenszkij elnök döntésének hátterére. Szerhij Kujun szerint a MOL 20%-os kedvezménnyel kapta az orosz olajat, és ebből borzasztóan nagy profitot csinált: évi 1,2-1,4 milliárd dollárt. Ezt sújtotta védelmi adóval Orbán Viktor, hogy finanszírozni tudja a központi költségvetés növekvő hiányát illetve, hogy viszonylag alacsonyan tartsa a benzin árát, amelynek komoly hatása van az általános inflációra, így az emberek hangulatára is.

Szerhij Kujun szerint Orbán Viktor ebből finanszírozza média birodalmát is, melynek állami része évente 650 milliárd forintból támogatja a nem épp sikeres kormányt. Magyar Péter, aki az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országának nevezte Magyarországot, legutóbb azt javasolta, hogy ebből a 650 milliárdból 500 milliárdot azonnal utaljanak át az alulfinanszírozott egészségügynek.

Emiatt egyáltalán nem idegeskedik Orbán Viktor, aki tudja, hogy a Lukoilon kívül vannak más orosz olaj cégek is, melyekre nem vonatkozik Zelenszkij elnök rendelete. Szijjártó Péter külügyminiszter persze műhisztit csapott Brüsszelben, de Orbán Viktor első janicsárjának ez a hivatása bár az eredmények nem mutatják, hogy különösebben sikeres lenne ez az irányvonal, melyet Orbán tovább folytat pedig ezzel elszalaszt minden esélyt a befagyasztott uniós euró milliárdok megszerzésére. A magyar miniszterelnök valószínűleg már leírta ezt a pénzt éppúgy ahogy Európa és az Egyesült Államok leírta őt magát.

És Fico?

Szlovákia legnagyobb olajfinomítója a MOL kezében van vagyis Robert Fico és Orbán Viktor barátsága kényszer is a szlovák kormányfő számára. Robert Fico sokkal óvatosabb mint Orbán Viktor, egyáltalán nem kíván Vlagyimir Putyin brüsszeli falovává válni. Úgy akar jó kapcsolatot fenntartani Moszkvával, hogy közben Brüsszellel sem kerül szembe mint a magyar miniszterelnök. Ausztria példája igen érdekes: az ország nem tagja a NATO-nak, ezért vígan komoly üzleti kapcsolatot tart fenn Oroszországgal. A Raiffeisen International óriási hasznot zsebel be az orosz piacon, ahol az orosz nemzeti banknak is segít a nemzetközi fizetésekben.

Az amerikai szankciók levágták Oroszországot a Swift fizetési rendszerről, ezért Oroszország pária lett a pénzügyi világban.

A Raiffeisen International terjeszkedni is akart Oroszországban, de Washingtonból figyelmeztették, hogy ennek komoly negatív következménye lehet, ezért az osztrák bank elállt ettől.

Hogy finanszírozza Putyin Orbán Viktort?

Moszkva évtizedek óta úgy pénzeli a magyar elit számára fontos részét, hogy kedvező viszonylag kedvező feltételekkel szállít kőolajat és földgázt, melyet azután az épp aktuális magyar kormány jó drágán ad el a saját népének és külföldön. Gyarmati István ex külügyminiszter-helyettes, az orosz ügyek jeles szakértője nemrég arra mutatott rá, hogy az energia rendszerhasználati díjak megemelése milyen jelentős haszonhoz juttatja az Orbán kormányt illetve a miniszterelnök olyan hűséges oligarcháit mint Mészáros Lőrinc, aki egyetlen év alatt 660 milliárd forintról 990 milliárdra emelte vagyonát vagyis egyetlen évben 50%-os hasznot produkált amikor a magyar gazdaság visszaesett és a magas infláció miatt a lakosság életszínvonala csökkent.

Putyin barátait a nagyvilágban a Gazprombank finanszírozza. A barátok egy listáját megszerezte a brit hírszerzés, mely tovább passzolta azt a CIA-nak. A magyar diplomácia remegő hangon érdeklődött Washingtonban Putyin barátainak listájáról. Azt a választ kapták, hogy magyar nevet nem leltek a listán. Ha Washingtonban úgy döntenek, hogy Orbán Viktort leveszik a sakktábláról, akkor megtalálják a miniszterelnök nevét és pénzét. Tim Walz, a demokraták alelnök jelöltje diktátornak nevezte Orbán Viktort éppúgy mint Vlagyimir Putyint. Így érthető, hogy Orbán Viktor Trump választási győzelméért imádkozik. Trump, ha nyer, nem váltja le Orbán Viktort, de pénzt sem ad neki. Akkor pedig Orbán üres zsebbel fut neki a 2026-os választásnak egy olyan országban, ahol stagnál az életszínvonal miközben Orbán rokonai, barátai és üzletfelei szemlátomást tovább gazdagodnak.

Jövőre már 50 fok is lehet nyáron

“Kanadában három napon át mutatott 50 fokot a hőmérő pár éve. Senki sem számolt azzal, hogy az északi Kanadában ez lehetséges lenne” – nyilatkozta a CEU professzora az Élet és Irodalomban. Ürge Vorsatz Diána hozzátette: “sajnos egyre gyakoribb lesz az 50 fokos hőmérséklet Kanadától jóval délebbre is.”

Mindennek komoly következménye van az emberek egészségére is: ”Hőhullám idején napi 30%-kal növekszik a halálesetek száma. Budapesten akad olyan kerület, ahol 180%-kal nőtt meg a napi halálozás! Egy forró nyáron Európában 40 ezer halálos áldozata lehet a hőségnek” – hangsúlyozta a CEU professzora.

Magyar Péter: a Szent Imre kórházban 36-37 fok van

A Tisza párt vezetője videót tett közzé a Facebookon, és ebben bemutatta a Szent Imre kórház állapotát, mely messze jobb az országosnál. Itt ugyanis a kórtermek 70%-a klimatizált, és a hőmérséklet elviselhető, nem volt többlet halálozás. Mi van a kórtermek 30%-ában, ahol nincsen klíma? Az ápolók hideg borogatással igyekeznek enyhíteni a betegek kínjait. Csakhogy ápolóból is kevés van az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények miatt, ezért a kórtermek jelentős része le van zárva. Pénteken jött a hír: a Szent Imre kórház belgyógyászata átmenetileg nem fogad új pácienseket, mert nincs elég ápoló a kórházban.

Persze mindezt évek óta szóvá teszi minden ellenzéki párt, vagyis Magyar ebben a kérdéskörben sem mondott semmi újat, de rá sokkal nagyobb figyelem szegeződik, persze ennek ellenére szinte semmi nem történik, ígérni meg semmibe sem kerül.

Az Orbán kormány 2016-ban azt ígérte, hogy felépíti a Dél-budai Centrum kórházat. Mi lett ebből az ígéretből? Füstbement terv: Gulyás Gergely kancellária miniszter októberben bejelentette: megszűnt a projekt cég.

Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei azért felvettek 14 milliárdot a Dél-budai Centrum kórház tervezésére, amelyről maguk tudták a legjobban: soha nem valósul meg!

Az Orbán kormány ígéreteiben tehát egyáltalán nem lehet megbízni, de az emberek józan eszében igen:

Három év alatt megháromszorozódott a napenergiából nyert áram Magyarországon

Igy hazánk a második a világon abban, hogy a napenergia vált a legfontosabb energiaforrássá.

“Mára a napenergia a világ legolcsóbb energia forrásává lett, minden különösebb állami támogatás vagy kényszer nélkül” – hangoztatta Ürge Vorsatz Diána professzor, aki hozzátette: “idén először fordul elő a világon, hogy a megújuló energia forrásokból: napból és szélből több energiát állítanak elő mint a környezetszennyező szénből.”

A zöld átállás azonban fokozza az energiaéhséget, és ezzel a megújuló energia források nem képesek lépést tartani.

Mi lesz, ha jön Trump, aki kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből?

“Az USA gazdasága, államai és nagyvárosai Trump elnöksége idején is helytálltak, ezért miközben az Egyesült Államok gazdasága növekedett, a káros anyagok kibocsátása csökkent. Biden elnök azután újra visszavitte az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezménybe.

Trump kampány ígéretei azt mutatják, hogy figyelmen kívül hagyná az eddig elvégzett környezetvédelmi munkát. Még több olajmezőt tárnának fel pedig ma már az USA a világ legnagyobb kőolaj termelője és exportőre. Ha betartanák a párizsi klíma egyezményt, akkor nem nyitnának meg új olaj mezőket” – mondta a CEU professzora.

Korábban is voltak forró korok a Föld történetében, a mai helyzet nem egyedi. Ha azt sikerült túlélni, akkor most is menni fog?

“Valóban voltak jóval melegebb időszakok bolygónk történetében, de akkor még nem élt ember a Földön! 125 ezer éve nem volt ilyen meleg a bolygón, és ezt elsősorban az ember tevékenysége okozta. Tehát fogalmunk sincsen arról, hogy kibírja-e a homo sapiens azt a hőséget, amely 2050-re kialakulhat, ha évente 2%-kal növekedne a hőmérséklet a Földön“ – nyilatkozta Kardos Ernőnek az Élet és Irodalomban Ürge Vorsatz Diána, a CEU professzora.

Csak tized annyi földgázt tárol Ukrajnában Európa mint tavaly

Európa legnagyobb földgáztárolói Ukrajnában vannak, és ezeket az energiaválság idején szívesen bérbe is vették az uniós államok, de idén már megváltozott a helyzet. Az oroszok ugyanis szisztematikusan teszik tönkre Ukrajna infrastruktúráját, és természetesen a gáztárolókat sem kímélik annak ellenére, hogy azokban általában orosz földgázt tároltak.

A londoni Financial Times arról ír, hogy Ukrajna tavaly 10 milliárd köbméteres tároló kapacitást ajánlott fel, és ebből az európai vásárlók 2 milliárd köbmétert igénybe is vettek- elsősorban az igen kedvező bérleti díjak miatt. Idén azonban a növekvő kockázat miatt az európai vevők már csak jóval kisebb tároló kapacitást vettek igénybe Ukrajnában: júniusban és júliusban ez még 102 és 586 millió köbméter volt tavaly, idén már csak 15 és 51 millió köbméter volt a két adat. Közben pedig az uniós gáztárolók 86%-os feltöltöttségnél tartanak vagyis a téli gázellátást már semmilyen veszély sem fenyegeti. A földgáztárolók mélyen a föld felszín alatt vannak, de a szivattyúállomásokat könnyen le lehet bombázni, mert azok védtelenek. Így előfordulhat, hogy a földgázt nem tudják kihozni a tárolóból. A biztosítók nemigen vállalnak ekkora kockázatot. Pontosabban olyan sokat kérnek, amennyiért már nem éri meg az egész üzlet.

“A Nyugat, ha támogatni akarja Ukrajnát, akkor egyszerűbb, ha átutal 1 milliárd eurót“

– mondta egy szakértő a Financial Times tudósítójának arra utalva, hogy a gáztárolók egy évben 200 millió euró hasznot hozhatnának Ukrajnának, de a biztosítási díj 1 milliárd euró lenne!

Ukrajna a fizetésképtelenség határán

Augusztus elsejétől három hónapra felfüggesztette az adósság törlesztést Ukrajna, amely már a háború kezdete óta csakis a nyugati pénzügyi támogatás révén tartja magát.

Ukrajna GDP-je ma 25%-kal kisebb mint a háború kezdetén volt. Az ország már a háborút megelőző időszakban is rosszul állt: az egy főre jutó GDP nem érte el az 1991-es értéket.

Ukrajna akkor vált függetlenné miután a lakosság több mint 90%-a erre szavazott a Szovjetunió bukásakor. Akkor még Ukrajna adósság állománya kezelhető volt hiszen 48%- át jelentette az éves GDP-nek. Az Európai Unióban 60% ez az előírás, melyet Magyarország is meghalad, de Olaszország és Franciaország túl jár a 100%-on. Mára már Ukrajna adósságállománya megközelíti a 100%-ot, mert a GDP csökkent, a költségvetés hiánya pedig ugrásszerűen növekedett a háború miatt. Tavaly az év végén 84%-os adósságállományt mutattak ki Kijevben, de a szakértők szerint mára már közel járhatnak a 100%-hoz. Ezért kellett három hónapra felfüggeszteni az adósság törlesztést. Ukrajnának idén 12 milliárd dollárt kellene adósság törlesztésre fordítania, de nincs miből. Jövőre a hivatalos kijevi becslés szerint is meghaladja az adósság állomány a GDP 100%-át!

Az USA-ból és az Európai Unióból érkező pénzügyi támogatás felét az adósság szolgálatra kell költenie Ukrajnának ebben az évben.

20 milliárd eurós támogatásról folytat tárgyalásokat a kijevi pénzügyminisztérium a hitelezőkkel. Megállapodás nincs, ezért függesztették fel az adósságtörlesztést Kijevben. Ha nem lesz megállapodás, akkor 3,75 milliárd eurót kellene kifizetnie még az idén Ukrajnának, amelynek újra kell strukturálnia az adósság állományát – írja a Kennan Intézet tanulmánya.

Mi a célja Ukrajnának a kurszki hadművelettel?

0

Ukrán csapatok, melyek létszámát 10-12 ezerre teszik napok óta orosz földön harcolnak, de miért? Zelenszkij elnök után tanácsadója Podoljak is azzal érvelt: ”így akarjuk tárgyaló asztalhoz kényszeríteni Oroszországot egy tisztességes békéhez!”

“Rá kell kényszeríteni Oroszországot, hogy Kijev feltételei szerint kezdjen tárgyalásokat!”

– hangsúlyozta Mihajlo Podoljak. Mik ezek a feltételek? Korábban Zelenszkij elnök ahhoz ragaszkodott, hogy a fegyverszüneti tárgyalások csakis akkor kezdődhetnek meg, ha az orosz csapatok kivonultak Ukrajna egész területéről. Ez azt jelenti, hogy sohanapján hiszen Kijevben és Washingtonban is pontosan tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne tenné kockára a hatalmát sőt az életét is. Erre már az időközben 100 éves korában elhunyt Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter is figyelmeztetett mindenkit. Ha ez mindenki előtt világos, akkor miért indították meg a hadműveletet orosz területen miközben másutt hátrálnak az ukrán csapatok? Miért járt Pekingben Kuleba ukrán külügyminiszter miközben a NATO bírálja Kínát Oroszország támogatása miatt? A háború Ukrajna és Oroszország között akár tíz évig is elhúzódhat – nyilatkozta a BBC-nek Jens Stoltenberg, a NATO távozó főtitkára.

Kibír-e egy tízéves háborút Ukrajna?

Amikor kitört a háború 2022 februárjában, akkor a katonai szakértők zöme úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnának másfél évre elegendő katonája van. A háború már két és féléve tart, az emberhiány nyilvánvaló az ukrán hadseregben, amely mintegy 500 ezer emberrel tartja a frontot a 600-650 ezres orosz túlerővel szemben. Putyin még százezer katonát akar Ukrajnába küldeni. Hogy tud ennek Kijev ellenállni?

Mindeközben az oroszok szisztematikusan rombolják Ukrajna infrastruktúráját, az iskolák és a kórházak sincsenek biztonságban.

Az előrenyomuló orosz csapatok nyomában romhalmaz marad.

Az idő nem Ukrajnának dolgozik, és különösen akkor nem, ha Trump nyeri a választásokat az Egyesült Államokban. Az ex elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy újrakezdené a tárgyalásokat Putyinnal. Aki a maga részéről Trump választási győzelméért imádkozik, és addíg aligha kíván tárgyalásokba bocsátkozni Ukrajnával. A kurszki hadműveletnek ebből a szempontból semmi értelme sincsen. Az ukránok valószínűleg a Nyugatnak akarják megmutatni, hogy a tőle kapott fegyverekkel képesek kisebb harci sikereket elérni. A PR siker meg is van, Putyin presztízse nyilvánvalóan csökkent Oroszországban, de ez egyáltalán nem biztos, hogy a tárgyalások iránti vágyat növelte az orosz elnökben.

Putyin egyelőre csak visszavágást emleget, és ismerve az orosz hadsereg brutalitását ennek szörnyű következménye lehet Ukrajnában.

Ahol a lakosság tűrőképességét nemigen tudakolja senki sem, mert sejtik a választ. Miért nem kötünk fegyverszünetet Putyinnal a jelenlegi frontvonalon? Erre a kérdésre sem Zelenszkij elnöknek sem a NATO-nak nincs meggyőző válasza. A háború megnyerhetetlen mindkét fél számára, de ezt nehéz belátni oly sok hősi halott után. Így aztán folytatódik újabb hősi halottak termelése miközben egyre nehezebb elmagyarázni a katonáknak, hogy miért is halnak meg a “testvérháborúban” Ukrajnában vagy Oroszországban.

Trump “kommunista árstoppal” vádolta meg demokrata vetélytársát

Kamala Harris olcsóbb élelmiszerrel és ingatlan árakkal kampányol. Az alelnök azokat a kis jövedelmű rétegeket célozza meg, amelyek Bidenre szavaztak 2020-ban, de kiábrándultak belőle az infláció miatt – írta a Bloomberg.

Az infláció ugyan hároméves mélypontra jutott az Egyesült Államokban, de az élelmiszerek átlagosan így is 21%-kal drágábbak mint 2021-ben. Trump kampányának egyik célpontja épp az infláció, amely sok kis jövedelmű család életét nehezíti meg az Egyesült Államokban is. A magas kamatláb és az infláció miatt egyre nehezebb új lakáshoz vagy házhoz jutni az átlag amerikainak, nekik Kamala Harris három millió új ingatlant tervez. Ezenkívül olyan törvényjavaslatot akar elfogadtatni az új washingtoni Kongresszussal, amely szabályozza a bérleti díjakat lassítva azok emelkedését. Azok, akik az első lakásukat vagy házukat vásárolnák Kamala Harris elképzelése szerint 25000 dolláros támogatást kapnának. Ezenkívül az új otthont teremtők adóhitelre is jogosultak lennének.

Csütörtökön szerepelt először együtt egy kampány gyűlésen Joe Biden és Kamala Harris, és mind a ketten azt hangsúlyozták, hogy a megélhetési költségeket igyekeztek kordában tartani az elmúlt három és fél évben. Külön kiemelték, hogy sikerült mérsékelni a receptre kapható gyógyszerek árát. Az USA-ban az infláció ezen a téren is jelentős volt, és ez komoly gondot jelent ma is sok amerikai családnak. Emlékeztettek arra is, hogy a republikánusok ellenezték a gyógyszerárak mérséklését, melyet a szenátus csakis azért szavazott meg, mert Kamala Harris alelnök a szavazatával eldöntötte a kérdést. “Csakis Kamalának köszönhetjük ezt!” – hangsúlyozta Biden elnök Marylandben.

Trump gazdaságpolitikai terveiben egyelőre jobban bíznak az amerikaiak

45%-uk véli úgy, hogy az ex elnök alkalmasabb az amerikai gazdaság irányítására, Kamala Harris mellett 38% áll ebben a kérdésben – írja az ABC televízió oldala az AP közvélemény-kutatására hivatkozva. A lakosság 10%-a úgy nyilatkozott, hogy sem Trump sem Harris gazdaságpolitikájában sem bízik. Trump szokásos túlzó stílusával azt állította kampány beszédében New Jersey államban, hogy Kamala Harris “kommunista árkontrollt akar.” Mi lenne ennek a következménye? – kérdezte demagóg módon Trump: “áruhiány, éhezés és infláció.” Az ex elnök a sarki fűszeres népszerű termékeit emelte közben magasra miközben bemondta az árakat.

A probléma az, hogy az elmúlt évben az átlag jövedelmek alig valamivel gyorsabban nőttek mint az élelmiszerek árai, ezért a reáljövedelem stagnált sok amerikai családnál.

Trump propagandája azért demagóg, mert az infláció jelentős részben a Covid pandémia következménye: abban az időszakban ugyanis jelentős ellátási gondok alakultak ki, melyek áremeléshez vezettek. Jól látszik ez a marhahús árán, amely az elmúlt három évben több mint 33%-kal nőtt. A Biden adminisztráció azt állítja, hogy a nagy húsipari cégek összejátszva hozták össze a jelentős áremelést.

Az Egyesült Államokban négy nagy cég ellenőrzi a húspiac  55-85%-át. A nagy húsipari cégeket bíróság elé citálták azzal a váddal, hogy egymás között megállapodtak a baromfi, sertés vagy marhahús árában, de egyik vállalat sem ismerte el a bűnösségét inkább kifizettek többszázezer dollárt.

“Ez az eladók inflációja volt az élelmiszer piacon” – írta a University of Massachusetts közgazdász kutatója, Isabella Weber. A vásárlók jelentős része erre az inflációs nyomásra úgy válaszolt, hogy az olcsóbb termékek felé fordult.

Már csak 1,1%-os az élelmiszer infláció

Az elmúlt tizenkét hónapban sikerült visszafogni az áremelkedést az élelmiszerek piacán – ezt hangsúlyozta mind Kamala Harris mind Joe Biden a kampány gyűlésen.

A húsipar, amely jelentős részben Trumpot támogatja, azzal érvel, hogy egyre drágul az állattenyésztés. A Kansas State University agrár kutatója, Glynn Tonsor szerint

“Az állattenyésztés egyre többe kerül, a húsfeldolgozás is drágult végülis pedig a kereskedelem költségei is nőttek. A vásárlók csak az áremelést látják, de nem biztos, hogy ez azért van, mert valaki átveri őket.”

A Húsipari kutató intézet főnöke szerint “az infláció mindennek felviszi az árát.”

Julie Anna Potts igazgató hozzátette:

“Kamala Harris elképzelései nem oldják meg ezt a problémát.”

Az elnökválasztást novemberben rendezik meg az Egyesült Államokban, ahol részben vagy egészben megújul a Kongresszus két háza is. Ha Trump és a republikánusok megszereznék az ellenőrzést a szenátusban és a képviselőházban is, akkor semmi sem állna útjába az ex elnök radikális elképzeléseinek: a párizsi klímavédelmi egyezmény felmondásának, a Federal Reserve Board alárendelésének az elnöki hatalomnak és egy átfogó kereskedelmi háborúnak Kína ellen. Kamala Harris ezzel szemben a folyamatosságot ígéri, és felhívja a figyelmet arra, hogy Trump gazdaságpolitikája szétverheti a világkereskedelmet, és ennek levét az USA polgárai is megihatnák, ha újra választanák az ex elnököt.

Peking Trump sokkra készül

Ellentétben Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral Hszi Csin-ping elnök egyáltalán nem Trump győzelméért imádkozik. Épp ellenkezőleg: sokkra számít abban az esetben, ha Trump és a republikánusok megszerzik a többséget a képviselőházban és a szenátusban is.

A pekingi tudományos akadémia kutatója, Fu Sujszin pontokba szedte, hogy mire számíthat Kína ebben az esetben:

1 – Trump tetszése szerint emelheti a vámokat a kínai árukkal szemben, ha a szenátus és a képviselőház nem korlátozza ebben. Trump a kampányban 60%- os vámról beszél Kína esetében, ez tönkre vágná a kereskedelmet.

2- Trump visszavonná a legnagyobb kedvezményt Kínától, és ezzel jogilag hozná lehetetlen helyzetbe Pekinget, mert a vámok minimum 30%-ra emelkednének, és bizonytalanná válnának a kínai beruházások az USA-ban és az amerikai befektetések Kínában.

3 – Trump korlátozná jogi eszközökkel az amerikai beruházásokat Kínában és a kínaiakat az Egyesült Államokban.

4 – Trump csökkentené a vállalkozások adóját, hogy növelje az amerikai versenyképességet a világpiacon, és megpróbálja onnan kiszorítani Kínát.

5 – Trump fokozná az USA – Kína fegyverkezési versenyt. Trump a GDP 4-5%-ára akarja növelni a katonai kiadásokat a jelenlegi 3,2%-ról. Ez arra kényszerítheti Pekinget, hogy a jelenleginél jóval többet fordítson katonai célokra.

6 – Trump átfogó kampányt indítana Kína ellen. Ez kiterjedne arra is, hogy a Covid vírussal kapcsolatban újra felvetnék azt a vádat, hogy azt Kína tenyésztette ki Vuhanban, ahol amerikai kutatók is dolgoztak. Trump minden eszközzel leépítené a kulturális és tudományos kapcsolatokat Kínával, nehezítené a vízumok kiadását.

Vagyis összefoglalva: Kínának a lehető legrosszabbra kell felkészülnie, ha Donald Trump teljhatalmat szerezne Washingtonban.

Orbán Peking és Washington között

Donald Trump megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem tartja elfogadhatónak Hszi Csin-ping elnök látogatását Budapesten. Orbán Viktor ennek ellenére villám körútján újra útba ejtette a kínai fővárost, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping elnök. Magyarország jelentős összegű kölcsönt kapott Kínától. Nagy kínai gyárak épülnek Magyarországon – jelentős állami támogatással. Bár a sanghaji Fudan egyetemről manapság kevesebbet hallunk, de a magyar kormány nem mondott le végképp róla.

Az USA 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és Trump, ha újraválasztják, akkor ugyanezt a diplomáciát folytatná. Vagy mégsem?

Trump 2016-ban is hihetetlen demagógiával kampányolt Kína ellen, de azután díszvendég lett Pekingben, ahol a Tiltott Városban üdvözölte a kínai vezetés, amely rendkívüli diplomáciai kegynek számít Pekingben.

Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút, melyet azután Biden elnök erőteljesen folytatott. Közben azonban egy hétig tárgyalt Pekingben Yellen asszony. Amerikai pénzügyminiszterek nem töltenek el ennyi időt külföldön, ha nem nagyon fontos kérdésekről esik szó. Yellen asszony arról győzködte kínai tárgyaló partnereit, hogy a demokrata adminisztráció nem akar kereskedelmi háborút Kínával, de jelenleg a választások előtt nem kíván támadási felületet nyújtani Donald Trumpnak. Az ex elnök diplomáciáját valószínűleg még maga sem tudja pontosan meghatározni. Lelkes támogatója, Elon Musk, a világ leggazdagabb embere viszont arra ösztönzi: vegye komolyan a klímaváltozást, és a zöld átmenetet vagyis a Tesla elektromos autóit. A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, és Elon Musk egy másikat is akar ott építeni. Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli a válást az USA és Kína között – decoupling.

Orbán Viktor ebben a mezőnyben nem rúg labdába, de két szék közt a padlóra eshet.

Trump ugyanis azt üzente Orbánnak Kínával kapcsolatban, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek…

Ötéves szünet után Észak Korea megnyitja kapuit a turisták előtt

Egyelőre egyetlen helyszínen fogadják majd a külföldi turistákat decembertől: ott, ahol a kommunista legenda szerint a rendszer alapítója, Kim Ir Szen megindította a japánellenes partizán mozgalmat. A legendából egy szó sem igaz, mert akkoriban a japán rendőrség minden ellenzéki tevékenységet megakadályozott Koreában, melyet 1910-ben Japánhoz csatoltak, és amelyet a szovjet csapatok 1945-ben szabadítottak fel.

A fiatal kommunista Kim Ir Szen Kínán keresztül a Szovjetunióba szökött, ahol partizán kiképzést kapott, de erre nem volt szükség, mert 1945-ig semmiféle kommunista partizán mozgalom sem működhetett Koreában, melyet 1945-ben kettéosztottak: az északi részt kapta a Szovjetunió, a délit az Egyesült Államok. Az északi részén a szovjet állambiztonság egy tábornoka szervezte meg az új kommunista rendszert, melynek élére Kim Ir Szent állította, aki akkoriban a szovjet hadsereg századosa volt. Sztálin parancsára Kim Ir Szen 1950-ben megindította a koreai háborút, amely iszonyatos vérfürdőt eredményezett, de a szovjet diktátor halála után lefújták az akciót, fegyverszünetet kötöttek, békeszerződés azóta sincsen.

Északon továbbra is a nemzeti kommunista rendszer uralkodik, Délen viszont gazdasági csodát produkált az amerikai támogatás. Ma már Dél Korea GDP-je akkora mint a nála majdnem háromszor népesebb Oroszországé.

Észak Korea Peking és Moszkva között

Kim Ir Szen 1958-ban – kihasználva a kínai – szovjet ellentéteket legyilkolta az észak-koreai vezetés nyíltan Moszkva illetve Peking barát kádereit, és megalapozta személyi teljhatalmát, melyet utána fia, Kim Dzsong Il, majd unokája, Kim Dzsong Un örökölt. Az USA elnöke, ifjabb George Bush a gonosz tengelyéhez sorolta Észak Koreát. Irakot, melyet ugyancsak a gonosz tengelyhez sorolt az ifjabb Bush elnök, az amerikai hadsereg lerohanta, és a diktátort, Szaddám Huszeint felkötötték. Emiatt rettegés lett úrra a Kim dinasztián, amely az ország szűkös költségvetését szinte kizárólag katonai és rendőri célokra fordítja.

A nemzeti kommunista rendőrállam gazdaságilag tökéletesen sikertelen ám politikailag sikeres, mert legyilkol mindenkit, aki szót emel a változás mellett.

Ezt a hibát követte el az ifjú diktátor, Kim Dzsong Un mentora, aki kínai típusú reformokat javasolt urának és parancsolójának. A mentor kivégző osztag előtt végezte annak ellenére, hogy tagja volt az uralkodó dinasztiának: neje az alapító atya, Kim Ir Szen lánya volt.

Amikor kitört a Covid pandémia, akkor Észak Korea lezárta határait, és közölte: minket ez nem érint! Aztán maga a diktátor is oly beteg lett, hogy majdnem belehalt a vírusba. A hírek szerint ma is poszt Covid betegségben szenved úgyhogy már megkezdődött lánya kiképzése a diktátori feladatokra.

Kim Dzsong Un az ukrajnai háború kitörése óta – 2022 február – feltűnően barátkozik Vlagyimir Putyinnal, akinek egyre fogyatkoznak a barátai bár Orbán Viktor még kitart mellette. Tavaly Kim Dzsong Un a Távol Keleten találkozott Putyinnal, idén pedig az orosz diktátor 24 év után először Észak Koreába látogatott. Kötöttek is egy szövetségi szerződést, de nem lehet pontosan tudni, hogy mi áll benne. Az minden estre tény, hogy

Észak Korea fegyver és lőszer szállításokkal támogatja Oroszország ukrajnai háborúját. Ez felpaprikázta Dél Koreát, mely ezekután sietett támogatásáról biztosítani Ukrajnát.

Mit kap cserébe Putyintól Észak Korea ura? Ezen töprengenek a stratégiai elemzők Washingtonban, Tokióban és Szöulban. Észak Korea rohamtempóban fejleszti nukleáris és rakéta erőit. Ebben eddig is nagy szerep jutott az orosz tudósoknak, akik a Szovjetunió bukása után munka nélkül maradtak, és sokan közülük Észak Koreában dolgoznak. Putyin – Kínához hasonlóan – korábban támogatta az ENSZ szankciókat, melyek a nukleáris és rakéta erők fejlesztése miatt sújtják Észak Koreát. Amióta viszont Oroszországot is szankciók sújtják az Ukrajna elleni agresszió miatt, Putyin már Észak Korea oldalára állt.

Mit akar valójában Észak Korea ura, aki a katonai fejlesztések miatt éhezésre ítéli népét? Mindenáron hatalmon maradni, és elkerülni a diktátorok végzetét: Ceausescu, Szaddám Huszein vagy Kadhafi intő példa lehet. Kim Dzsong Un – Putyinhoz és Orbán Viktorhoz hasonlóan – Trump visszatérésére vár. Trump volt az első amerikai elnök, aki leült tárgyalni Észak Korea diktátorával, ez óriási presztízs növekedést jelentett Kim Dzsong Unnak noha gyakorlati eredménye nem sok volt. Donald Trump esetleg újra szóbaállna Kim Dzsong Unnal, aki így eldicsekedhetne – éppúgy mint Orbán Viktor – hogy a világ hatalmasaival kvaterkázik. Ceausescu is sokáig így volt ezzel, majd mégis a kivégző osztag előtt találta magát nejével együtt 1989 karácsonyán Tirgovistében.

Putyin és a palesztinok

0

Az orosz elnök rezidenciáján tárgyalt Mahmud Abbasszal, a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetőjével, aki megköszönte  “Oroszország álláspontját a palesztin kérdésben“, és hozzátette: “Oroszország a palesztin nép egyik legkedvesebb barátja.”

Mahmud Abbasz, a mérsékeltebb Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője, korlátozott hatalma Ciszjordániában van míg a gázai övezetben a szélsőséges Hamász az úr. A két palesztin szervezet nemrég Pekingben kötött paktumot az együttműködésről, de kérdés, hogy ezt a Hamász új vezére, a szélsőséges Jahja Szinvar betartja-e? Moszkva már régóta támogatja a palesztin szervezeteket beleértve a terrorakciókat is, melyeket zsidó célpontok ellen hajtanak végre.

Andropov felfedezi az iszlámot

A Szovjetunió egykori budapesti nagykövete – 1956! – a KGB vezetője lett a hatvanas években amikor az 1967-es háborút követően a Szovjetunió megszakította kapcsolatait Izraellel, sőt szövetségeseit – köztük Magyarországot is – erre kényszerítette. Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki maga is zsidónak született a cári Oroszországban, így magyarázta ezt Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének, aki később Nyugatra távozott:

”A zsidók csak pár millióan vannak, az arabok sokkal többen, a muzulmánok létszáma pedig meghaladja az egymilliárdot. Az USA Izraelt támogatja, mi viszont a palesztinokat.”

Carlos, a latin-amerikai terrorista, aki jelenleg francia börtönben ül, összekötőtisztként szolgált a KGB és a palesztin terroristák között. Jasszer Arafat, aki eredetileg egyiptomi állampolgár volt, a KGB támogatásával vált a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezérévé.

Miről tárgyalt Sojgu Teheránban?

Az új iráni elnök beiktatására Irán fővárosába érkezett Hanijeh, a Hamász vezére, akit az izraeli titkosszolgálat, a Moszad emberei meggyilkoltak. Temetésén Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője válaszcsapással fenyegette meg Izraelt. Ebben a helyzetben küldte Putyin Teheránba Sojgut, aki nemrég még hadügyminiszter volt, de előlépett, mert a Honvédelmi Tanács titkára lett. Ez kulcspozíció a mai Oroszországban hiszen a Honvédelmi Tanács elnöke maga Putyin. Ez a testület döntött az Ukrajna elleni agresszióról is – 2022 február – méghozzá jelentős részben azért, mert az előző titkár, Patrusev tábornok, a héják vezére ezt forszírozta.

Mit üzent Putyin az iráni vezetésnek ebben a feszült helyzetben amikor óriási a veszélye egy kiterjedt közel-keleti háborúnak? Sojgu tárgyalásairól nem derült ki semmi, de a Reuters értesülései szerint Irán egyelőre nem indít válaszcsapást, mert meg akarja várni a gázai tűzszüneti tárgyalások eredményét. Ezek a tárgyalások állítólag csütörtökön kezdődnek meg. Közben lemondott Irán új nyugatbarát alelnöke, Zarif, aki annak idején az atomalku egyezményt tető alá hozta hat nagyhatalommal: USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Trump Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására felrúgta az atomalku egyezményt, és újra szankciókkal sújtotta Iránt, amely emiatt gazdasági válságba süllyedt. Zarif alelnök, akit Khamenei vallási vezető támogatott ebben, azért akarta újrakezdeni a tárgyalásokat a Nyugattal, hogy enyhítsen a fojtogató szankciókon, melyek teljesen kiszolgáltatják Iránt Kínának és Oroszországnak. Benjamin Netanjahu azért ölette meg a Hamász vezért épp Teheránban, hogy megakadályozza Irán nyugati nyitását.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök folytatni akarja a háborút annak ellenére, hogy ezzel kockára teszi Izrael biztonságát miközben Nagy Izrael területén már most is több palesztin él mint zsidó.

Német elfogatóparancs egy ukrán búvár ellen az Északi Áramlat felrobbantása miatt

2022 szeptemberében felrobbantották az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket, melyek célja az volt, hogy földgázt szállítsanak a Balti tenger mélyén Oroszországból Németországba.

A német hatóságok három ukránt gyanúsítanak azzal, hogy felrobbantották a vezetéket – írta a Die Zeit titkosszolgálati forrásokra hivatkozva. Egy ukrán búvároktató ellen adtak ki most nemzetközi elfogatóparancsot. A német hatóságok szerint a férfi Lengyelországban él.

Két ukrán nevén volt bejegyezve a jacht, amely Rostock kikötőjéből  startolt, és amely a robbanóanyagokat és a búvárokat a robbantás helyszínére vitte. Egy amerikai oknyomozó újságíró, Seymour Hersh korábban azt állította, hogy a CIA szervezte meg az akciót, amelyhez olyan szaktudás kellett, mellyel csak kevés állam rendelkezik, polgári személyek pedig egyáltalán nem. Dánia és Svédország is nyomozást indított az ügyben, de ezt lezárták anélkül, hogy bármilyen eredményt közzétettek volna.

Korábban már a New York Times is célzott arra, hogy az ukrán titkosszolgálat állhat a robbantás mögött, de “lehet, hogy Zelenszkij elnök erről nem tudott.”

Ukránok a CIA zsoldjában

Az Egyesült Államok kezdettől fogva bírálta az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket, amely közvetlenül Oroszországból szállított földgázt Németországba. Pontosabban az Északi Áramlat 2 már nem kezdhette meg a szállítást, mert Putyin Ukrajna elleni agressziója – 2022 február – ezt lehetetlenné tette.

Kijev és Varsó még hangosabb volt a bírálók kórusában: Jaroslaw Kaczynski, az előző jobboldali kormányzat erős embere egyenesen a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította Putyin és Merkel megállapodását.

Az orosz elnök és a német kancellár kiválóan működött együtt hiszen mindketten beszélték a másik nyelvét, és visszaemlékeztek Bismarcknak, a vaskancellárnak az elképzelésére, mely szerint Németország és Oroszország gazdasága komplementer: a német technika és tudás az orosz nyersanyagokkal kombinálva világhatalmat hozhat létre. Pontosan ezt nem akarta az Egyesült Államok, amely szisztematikusan fegyverezte fel Ukrajnát azt követően, hogy egy 5 milliárd dolláros akcióval menekülésre késztették Kijevből Janukovics elnököt, Putyin emberét.

Az SZBU-t, az ukrán titkosszolgálatot ők képezték ki, méghozzá oly eredményesen, hogy 2022 februárjában meg tudták akadályozni Putyin háromnapos villámháborús tervét. A Zelenszkij elnök elrablására vagy kivégzésére küldött kommandót az SZBU emberei megölték. Budanov tábornok, az SZBU parancsnoka, az amerikaiak kedvence Kijevben. A német hatóságok által keresett ukránok minden bizonnyal az SZBU emberei, akiket kiképeztek erre az életveszélyes vállalkozásra.

Miért nem buktak le azonnal?

Mert 2022 szeptemberében a német kormányzat még távolról sem fogadta el az USA álláspontját az ukrajnai háborút illetően, és csak félszívvel támogatta Zelenszkij elnököt. A német közvéleményt valószínűleg negatívan befolyásolta volna, ha kiderül: az Európai Unióba és a NATO-ba pályázó Ukrajna terrorakciót hajtott végre az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték ellen. Kilógott volna a lóláb. Időközben azonban Németország – Franciaországhoz hasonlóan – beállt a sorba, és elfogadta az USA ukrajnai politikáját, amely a tűzszüneti tárgyalások előfeltételének tekinti az orosz csapatok kivonását Ukrajnából. Washingtonban pontosan tudják, hogy Putyin – ha már belevágott ebbe a reménytelen akcióba – nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne tenné kockára a hatalmát sőt az életét is. Biden elnök nem is titkolta, hogy a cél Putyin megbuktatása. Ezt a kijelentést azután visszavonta, de nem kétséges ez a demokrata adminisztráció valódi célja. Donald Trump viszont tárgyalna Putyinnal, aki ezért – éppúgy mint Orbán Viktor – az ex elnök választási győzelméért imádkozik.

Rossmann kontra Elon Musk

A Magyarországon is jólismert drogéria lánc bejelentette, hogy nem vesz Tesla autót, mert a tulaj, Elon Musk Donald Trump választási kampányát támogatja.

Trumpot általában nem kedvelik az informatikai óriások, de Elon Musk, aki a világ leggazdagabb embere lett informatikára alapozott elektromos autóival, nemcsak beállt Donald Trump mögé, de fel is ajánlkozott, hogy szívesen vállalna valamilyen szerepet a kormányzatban amennyiben az ex elnököt újraválasztanák novemberben.

Nemrég Elon Musk a tulajdonában levő X-en kérdező riporterként is fellépett, hogy kampány fórumot biztosítson Donald Trumpnak, akinek újra kell terveznie választási stratégiáját, mert Kamala Harris egészen más ellenfél mint az öreg és kevéssé versenyképes Joe Biden. Most hirtelen Trump vált sebezhetővé 78 éves életkora miatt.

A verseny nyílt, és senki sem tudja, hogy ki győz novemberben. Most a tét jelentős, mert nagy a különbség a két elnökjelölt elképzelései között.

Mi lesz a dollárral?

A Federal Reserve Board határozza meg a legfontosabb pénzügyi koordinátákat, és a demokrata Kamala Harris ezen nem is kíván változtatni. Nem úgy Donald Trump, aki ellenőrzése alá akarja vonni a nemzeti bank szerepet betöltő Federal Reserve Boardot, ily módon ugyanis óriási hatalma lenne az amerikai gazdaság fölött. Ehhez persze olyan többséget kell szereznie a washingtoni Kongresszusban, amely meg is szavazza ezt a pénzügyi forradalmat.

Trump minden valószínűség szerint újra felrúgná a párizsi klímavédelmi egyezményt. Legalábbis ezt várják tőle a nagy olaj és földgáz cégek, amelyek sok millió dollárral támogatják kampányát.

Ennek világpolitikai következménye is lenne hiszen az USA újra a kezébe kaparinthatná az olaj és földgáz kereskedelmet a világpiacon, kiszorítva onnan Oroszországot, amely jelenleg Szaúd Arábiával együtt határozza meg az olaj árfolyamát. Ezért akar Trump gyorsan békét kötni a Közel Keleten.

Mi lesz Ukrajnával?

Trump dicsérte Putyint Elon Musknak, és hibáztatta a demokrata adminisztrációt az orosz- ukrán háború kirobbanása miatt. Putyinnal újra tárgyalna, minden bizonnyal Ukrajna feje fölött.

Trump azért akar gyorsan békét kötni Ukrajnában és a Közel Keleten, mert jól tudja, hogy az USA igazi vetélytársa Kína.

Milyen lesz Trump Kína politikája? Ezt senki sem tudja megjósolni, mert 2016-ban is ostorozta Kínát a választási kampányban, de azután évekig vígan együttműködött vele. Donald Trumpot a kínaiak fogadták Pekingben a Tiltott városban is, ez pedig kivételes kegynek számít a diplomáciában. Trump unokája kínai köszöntővel kedveskedett Hszi Csin-ping bácsinak és feleségének. Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Joe Biden felerősített miután stratégiai ellenfélnek nyilvánította a Mennyei Birodalmat 2021-ben.

Elon Musk legnagyobb Tesla gyára Sanghajban működik

A világ leggazdagabb embere Sanghajban járva közölte a kínai sajtóval, hogy nem ért egyet azzal: az USA válni akar Kínától – decoupling. Elon Musk, akit fogadott a kínai kormányfő is, egyáltalán nem akar válni, sőt újabb nagy gyárat akar építeni Sanghajban. Nem véletlenül: Kína nemcsak a világ legnagyobb autós piaca, de az elektromos autók értékesítése terén világbajnok. A kínaiak nagyon rámentek az elektromos autók és akkumulátorok gyártására, ezért nyomulnak Magyarországon is. Pekingben feltételezik, hogy a zöld átállás miatt megnő a kereslet az USA-ban és az Európai Unióban is. Csakhogy a zöld átállás mindenütt lassul, Trump pedig egyenesen vissza akarja fordítani azt. Most Elon Musknak elismerte, hogy jók az elektromos autók, de ebből egyáltalán nem következik, hogy az amerikai állam ezeket támogatná, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívnák.

Közben pedig Robert Lightizer, Trump világkereskedelmi tanácsadója olyan tervezetet dolgoz ki, amely az America First nevében romba döntené a világkereskedelmet.

Buy American! – vásárolj amerikai árut! ez a program deklarált célja, de mi lesz így Elon Musk Sanghajban gyártott Teslaival? A kínai miniszterelnök, aki korábban Sanghaj első embere volt, és támogatta Elon Musk Tesla gyárának építését, kerek perec megmondta a világ leggazdagabb emberének, hogy Kína egyelőre elnéző a kereskedelmi háborúban, nem vág vissza, de a türelme nem végtelen. A visszavágás már meg is kezdődött: Peking szép csendben adogatja el az amerikai kincstárjegyeket. Márpedig az USA óriási adósságállományát a külföldiek finanszírozzák. Idén több mint 800 milliárd dollárt költ az USA a kölcsönök törlesztésére, jövőre ez már felülmúlhatja az 1000 milliárd dollárt! Trump azért is akar pénzügyi forradalmat, a Federal Reserve Board megrendszabályozását, mert így kívánja kezelni a problémát.

Az USA fenn akarja tartani világuralmát, Kína G2 megoldást javasol, melyet Washingtonban egyelőre mindkét elnökjelölt elvet.

A megválasztott elnöknek viszont nem lesz elég nemet mondania, hanem valóban tudnia kell vezető szerepet gyakorolni a világgazdaságban és a világpolitikában. Egyelőre sem Kamala Harris sem Donald Trump sem látszik alkalmasnak a szerepre, de Ronald Reagan sem értett a világpolitikához, mégis Bush alelnök támogatásával térdre kényszerítette a Szovjetuniót, amely 1991-ben szépen csendben kimúlt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK