Világ Archives Page 136 of 640 › Független Hírügynökség

Hazaárulással és korrupcióval vádolják Putyin barátját

Polonius

-

2022-05-24

Hazaárulással és korrupcióval vádolják Putyin barátját

Házkutatást tartottak kedden Igor Dodon egykori államfőnél Moldovában, ahol a főügyész közölte: 72 órára előzetesbe került Putyin barátja, akit hazaárulással és korrupcióval vádolnak az egykori szovjet tagállamban.

Három évvel ezelőtt készült videók alapján indított nyomozást az ügyészség az oroszbarát politikus ellen. A videókon Dodon oligarchákkal tárgyal és pénzt vesz át tőlük.

Igor Dodon volt moldovai elnököt 72 órára letartóztatták egy négy különböző törvénycikkely alapján, köztük hazaárulás és korrupció miatt indított bűnügyi nyomozás részeként – közölte Kerpek Marianna, az ország Legfőbb Ügyészségének szóvivője.

A Legfőbb Ügyészség tisztázta, hogy az eljárást május 18-án indították Dodon ellen, akit „Passzív korrupció”, „Politikai párt általi finanszírozás megszerzése bűnszervezettől”, „Illegális gazdagodás”, „Hazaárulás” cikkek alapján gyanúsítják.

A felügyeleti hatóság szerint Dodon elnöksége idején kenőpénzt kapott egy üzletembertől, az ország Demokrata Pártjának akkori vezetőjétől, Vladimir Plahotniuctól. Az ügy megindításának oka Iurie Renita volt képviselő 2020-ban közzétett videója volt. Egy 2019 júniusában forgatott videóban Igor Dodon csomagot kap Plahotniucról. Renita azt mondta, hogy nagy összegről van szó. A videóban az elnök azt mondja, hogy „a pénzt azonnal át kell adni Corneliunak [Фуркулицэ, члену Партии социалистов Молдовы], akinek fizetnie kell az aktivistáknak. Néhány nappal a találkozó után az üzletember elhagyta a köztársaságot.

Moldova lakosságának a többsége román, de jelentős az orosz kisebbség is, amelynek vezetői szoros kapcsolatot ápolnak Putyinnal. Amióta Oroszország megindította hadseregét Ukrajna ellen, Moldova Nyugatra tekint. Ukrajnához hasonlóan jelentkezett az Európai Unióba. Erre még nyilvánvalóan várni kell, mert Moldova Európa legszegényebb állama, ahol az életszínvonal a szovjet időket idézi.

Fordulat 2020-ban

Igor Dodon 2016 és 2020 között volt Moldova államfője. Szoros kapcsolatot épített ki Putyin elnökkel. A 2020-as elnökválasztás azonban politikai fordulatot hozott Moldovában, ahol a nyugatbarát Maia Sandu nyerte el az államfői tisztséget. A tavalyi parlamenti választáson is a nyugatbarát erők győztek. Putyin itt is politikai vereséget szenvedett éppúgy mint korábban Ukrajnában. A háború megkezdése óta többszázer ukrán menekült érkezett a koldusszegény Moldovába, amely kért és kapott segítséget az Európai Uniótól.

Dodon május 19-én a televízióban azt mondta, hogy nem hagyja el az országot, és harcolni fog a jelenlegi kormányal ellen. Azt mondta, „törvénytelenségből” egy időre letartóztathatják, de ez nem riasztja el.

Oroszország egészen addig tárgyalna, míg Ukrajna „lehetetlent” követel

FüHü

-

2022-05-24

0

Oroszország egészen addig tárgyalna, míg Ukrajna „lehetetlent” követel

Oroszország kijelentette, hogy hajlandó újraindítani a béketárgyalásokat Ukrajnával, ugyanakkor Ukrajna azt mondta, hogy a háború csak akkor érhet véget, ha az ország visszaszerzi az irányítást az összes, jelenleg orosz csapatok által megszállt terület felett.

Hétfőn a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség azt írta, hogy az orosz külügyminisztérium készen áll arra, hogy visszatérjen az ukrán tisztviselőkkel tárgyalóasztalhoz, amint Kijev bemutatja az Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes által „konstruktív álláspontnak” minősített álláspontot.

„Készek leszünk visszatérni, amint Ukrajna konstruktív álláspontot képvisel, és legalább reagál a neki benyújtott javaslatokra”

– mondta Rudenko moszkvai újságírókkal beszélgetve.

Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadójának nyilatkozata, Mikhajlo Podoljaknak a közelmúltban tett megjegyzésére reagált, amely kizárta annak lehetőségét, hogy Oroszországgal olyan békemegállapodást kössenek, amely arra kényszerítené Ukrajnát, hogy elismerje az orosz megszállást a február 24. óta elfoglalt területek bármelyikén.

Május 21-én Podoljak kizárta az olyan tűzszünet lehetőségét, amelynek következtében Kijev kénytelen lenne bármely elfoglalt területét átengedni Moszkvának. Ezt az egyre kompromisszummentesebb álláspontot Oroszországgal szembeni bizalmatlanságával indokolta.

„A háború nem áll meg [bármilyen engedmény után], csak egy időre szünetel”

– mondta a Reutersnek adott interjúban.

„Egy idő után az oroszok újult intenzitással pótolják fegyvereiket, egy kicsit modernizálódnak, sok tábornokot kirúgnak… És új offenzívába kezdenek, még véresebb és nagyobb pusztítást okozva.”

Azt mondta,

a béketárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha az orosz csapatok elhagyják Ukrajnát.

A New York Timesnak készült videóban, amely kritizálta a nyugati felhívásokat az ukrajnai békemegállapodás megkötésére, Podolyak azt mondta: „bármely Oroszországnak tett engedmény nem a békéhez vezető út, hanem egy több évre elhalasztott háború”.

„Ukrajna maga dönt a sorsáról”

– tette hozzá.

Podoljak álláspontját vasárnap tükrözte az ukrán Zelenszkij iroda vezetője, Andrij Jermak, aki a Twitteren azt írta, hogy a háború nem ér véget Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának teljes visszaállítása nélkül.

„Azaz a mi győzelmünk. Közös győzelmünk a civilizált világgal. Hiszen ma Ukrajna nem csak önmagát védi. Ukrajna ma Európa védőbástyája” – írta Yermak.

Rudenko kijelentette, hogy a béketárgyalások újraindítására irányuló minden lépést „a kijevi hatóságok hivatalos reakciója vezérel”, mondván, hogy Ukrajnának kell megtennie az első lépést ebbe az irányba.

A moszkvai és kijevi delegáltak közötti kezdeti béketárgyalások március végén jelentős áttörés nélkül zárultak. Azóta a tárgyalások újraindításának lehetősége elenyészett.

Újabb kilenc év börtön Orbán barátjának

Polonius

-

2022-05-22

0

Kilencéves börtönbüntetésre ítélték Észak Macedónia egykori miniszterelnökét, aki jelenleg Magyarországon él. Nikola Gruevszkit ezúttal hatalommal való visszaélés miatt ítélték el. Már több jogerős bírósági ítélet van ellene, így hazatérése esetén csaknem húsz évet kellene rács mögött töltenie. Emiatt menekült Magyarországra – a magyar diplomácia segítségével. Azóta vállalkozással próbálkozik.

Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen konzultál vele balkáni ügyekben.

Putyin és Orbán a Balkánon

Évek óta versenyfutás folyik a Balkánon az Európai Unió és Oroszország között. Az Európai Unió balkáni ügyekkel foglalkozó biztosa a magyar Várhelyi Olivér. Putyin Ukrajna elleni agressziója óta a balkáni államok is mindinkább választás elé kényszerülnek: az EU vagy Oroszország. Szerbiának ezt meg is mondták a németek. Vucsics szerb államfő úgy válaszolt, hogy Szerbiának fontosabb az Európai Unió.

Orbán Szerbiában

A magyar miniszterelnök az újvidéki mezőgazdasági vásáron találkozik ezúttal Vucsics szerb elnökkel. Mindketten kényes helyzetben vannak hiszen jó kapcsolataik Putyin orosz elnökkel közismertek. Ugyanakkor Magyarország és Szerbia számára lehetőséget is jelent Putyin Ukrajna elleni háborúja. Mind Oroszország mind Ukrajna igen fontos gabona exportőr volt a háború előtt, most óriási a hiány, és ez lehetőséget teremthet a magyar és a szerb mezőgazdaságnak. Magyarországon a kormánynak elvben elővásárlási joga van a gabona exportban, de ezzel eddig egyszer sem éltek vagyis a magyar kivitel akadály nélkül eljuthatott a megrendelőkhöz. Természetesen a jócskán megemelkedett világpiaci áron. A magyar mezőgazdaság a turizmussal együtt fontos szerepet játszhat abban, hogy az ország elkerülje a gazdasági válságot, amely egyre jobban fenyegeti az Európai Uniót.

Németország egymilliárd eurót adományoz Ukrajnának

Polonius

-

2022-05-21

0

Németország egymilliárd eurót adományoz Ukrajnának

Az állam működését finanszírozhatják abból az egymilliárd euróból az ukránok melyet Németország adományozott a háborúban álló országnak. Ukrajnának nagyon megcsappantak az adóbevételei a háború miatt, melyet Putyin indított el február 24-én.

„A G7 államok elkötelezték magukat Ukrajna finanszírozásának koordinálása mellett” – hangsúlyozta Lindner német pénzügyminiszter azon a tanácskozáson, melyet Bonn mellett tartottak. A G7 államok összesen 18 milliárd eurót ajánlottak fel Ukrajna támogatására. Kijev pénzügyei rosszul állnak. A következő három hónapban legkevesebb 15 milliárd euróra lesz szükség ahhoz, hogy az ukrán állam működőképességét biztosítsák. Enélkül nem tudnák kifizetni a közszolgálati dolgozók béreit sem.

Máshonnan is árad a segély Ukrajnába: Washingtonban a szenátus 40 milliárd dollárt szavazott meg Ukrajna gazdasági és katonai támogatására. Ebből 7,5 milliárd dollárt költhetnek az ukrán állam működésének a finanszírozására.

Janet Yellen asszony, amerikai pénzügyminiszter, aki részt vett a Bonn melletti tanácskozáson, kijelentette: „az üzenet az, hogy kiállunk Ukrajna mellett. Összegyűjtjük azokat a forrásokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy végig tudják csinálni ezt.”

A brüsszeli bizottság közölte, hogy 9 milliárd eurós kölcsönt ad Ukrajnának.

A német pénzügyminiszter elmondta, hogy költségvetési pénzekből akarják összeszedni az egymilliárd eurós támogatást, nem kívánnak emiatt hitelt felvenni.

A Deutsche Welle riportere a tanácskozásról beszámolva megjegyezte, hogy a G7 pénzügyminiszterek rájöttek arra, hogy Ukrajnának azonnali segítségre van szüksége, mert enélkül az ország gazdasága ellehetetlenülhet a háború következményei miatt.

USA-orosz tárgyalások Ukrajnáról

Polonius

-

2022-05-16

0

Az orosz sajtóban Antonov washingtoni nagykövet megerősítette, hogy USA-orosz tárgyalások folynak Ukrajnáról.. Szerinte az amerikaiak azt követelik, hogy vonják ki a csapataikat a február 24-i állásaikba. Antonov nagykövet utalt arra, hogy „erre sosem kerülhet sor.” Ugyanakkor elismerte Antonov nagykövet, hogy a Kreml nem egységes ebben az ügyben, de ő természetesen Putyin oldalán áll.

Nemrég Austin amerikai és Sojgu orosz hadügyminiszter telefon tárgyalásairól számoltak be a hírügynökségek. Ez volt az első ilyen megbeszélés a háború kitörése óta.

Zelenszkij kontra Macron

A francia elnök azt sugallta, hogy Ukrajnának el kellene fogadnia területi veszteséget a béke érdekében – közölte Volodimir Zelenszkij elnök. Macron irodája az Élysée palotában sietett cáfolni Ukrajna elnökét. Zelenszkij elnököt zavarja, hogy Macron rendszeresen beszél Putyinnal is.

A francia államfő tisztában van azzal, hogy Putyin csakis akkor fogadna el egy tűzszünetet, ha meg tudná menteni az arcát. Ehhez valamilyen területi nyereséget kellene felmutatnia. A háború kezdetén a nehéz helyzetben levő Zelenszkij elnök még hajlandónak is mutatkozott erre, de ahogy a hadihelyzet kedvezőbbé vált mindinkább az amerikai álláspontra helyezkedett: az oroszoknak vissza kell vonulniuk a február 24-e előtti vonalra.

A fentiekből az következik, hogy a háború hónapokig sőt évekig is elhúzódhat. Ez nem érintené különösebben az Egyesült Államokat, de Európa gazdasága a padlóra kerülhetne. Macron elnök ezt szeretné elkerülni. A nemrég újjáválasztott francia elnök európai megoldást szeretne Ukrajnában, de ott az amerikaiak befolyása a meghatározó.

A patthelyzet igazában senkinek sem jó, de mégiscsak hosszú ideig fennállhat, mert megoldást jelenleg senki sem tud Putyin háborújára Ukrajnában, melyet elkezdeni könnyű volt, de befejezni annál nehezebb, mert senki sem képes engedményekre, melyek nélkül megállapodni nem lehet.

Miért tudtak megszabadulni a balti államok az orosz energiafüggéstől?

Polonius

-

2022-05-14

0

Miért tudtak megszabadulni a balti államok az orosz energiafüggéstől?

Korábban a balti államok szigetet alkottak az Európai Unióban energia tekintetében, mert annyira függőek voltak Moszkvától. Április elsején bejelentették: nem használnak többé orosz földgázt! Közben megnyílt a lengyel-litván gázvezeték, és sokminden megváltozott: a balti államok bekapcsolódhattak az Európai Unió energia rendszerébe.

„A vezeték összeköti a balti államokat Európa többi részével. Ezt azt is jelenti, hogy Európa problémái a balti országok problémái lettek” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a litván Megújuló Energia Szövetség elnöke.

Mire célzott Martynas Nagevicius?

Arra, hogy az 500 kilométeres vezeték mindkét irányban szállíthat földgázt attól függően, hogy hol van rá nagyobb szükség. Nemrég ez életmentőnek bizonyult amikor az oroszok elzárták a gázszállítást Lengyelországba, mert Varsó nem volt hajlandó rubelben fizetni.

Ez pillanatnyi politikai döntés volt, de a jövőben üzleti szempontok lehetnek a meghatározóak. Nyugat Európában az égbe emelkedtek az árak, adott esetben ezt ki lehet használni. Ugyanakkor valószínű, hogy áremelkedés következik be a balti országokban is.

A gázvezeték építése 2015-ben kezdődött meg, és akkor még senki sem gondolta, hogy stratégiai fontosságú lesz. Most viszont Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök hálásan megköszönte, hogy „pontosan határidőre átadták a vezetéket akkor amikor igencsak nagy szükségünk van a földgázra.”

A litván elnök, Gitanas Nauseda arról beszélt, hogy „Keletről zsarolnak bennünket.” Hozzátette:

„az Ukrajna elleni háború bebizonyította, hogy Oroszország sohasem volt megbizható partner.”

A baltiak április elseje óta nem használnak orosz földgázt

Jórészt amerikai és norvég földgázra álltak át. Klaipeda városában Litvániában működik a cseppfolyósított földgázt átalakító állomás, amely mindhárom balti állam ellátását lehetővé teszi. Ehhez járul még, hogy Északon össze vannak kapcsolva Finnországgal, most pedig Délen Lengyelországgal. Lettországban óriási gáztárolók vannak a föld alatt, amelyek nagy energiabiztonságot jelentenek.

Mi van az olajjal? Április elseje óta Litvánia egyetlen olajfinomítója nem használ orosz olajat. A litvánok az unió olaj embargó lelkes támogatói.

Miért tudtak ilyen gyorsan leválni az orosz energiáról?

„Nálunk az energia mindíg biztonságpolitikai kérdés volt. Litvánia mindig gyanakodott Oroszországra és Fehéroroszországra. Ezért fektettünk be olyan sokat az energiába”

– mondta Nagevicius.

Litvánia elsőként jelezte, hogy ki akar válni a Szovjetunióból. Moszkva leállította az olajszállítást. Emiatt több gyár leállt Litvániában, ahol korlátozni kellett a benzin fogyasztást.

Litvánia már 2014-ben összeveszett a Gazprommal, amely magasabb földgáz árat számlázott nekik mint a németeknek.

„Nagyon nehéz volt megszerezni a parlamenti támogatást a szakításhoz” – emlékezik vissza Romas Svedas, aki jelenleg független energia szakértő, de akkor ő terjesztette elő a csomagot az országgyűlésben. Aztán Észtország és Lettország is követte Litvánia példáját 2015-ben illetve 2017-ben.

Litvániában a klímaváltozás elleni küzdelem is sokat segített.

A lakások fele távfűtéssel működik, és a központi kazánokban kizárólag orosz földgázt használtak. 2020-ban a földgáz részesedése már csak 17% volt. A biomasszáé viszont 80%-ra nőtt.

Litvánia a tervek szerint gyorsan növeli a szél és napenergia szerepét az energia gazdálkodásban. Jelenleg ez 25%, 2035-ben szeretnék elérni a 93%-ot. Addig azonban importálni kell a villamos áramot. Miért? Mert Litvánia atomerőműve pontosan olyan volt mint amelyik Csernobilban csaknem katasztrófát okozott. Az oroszok által épített atomerőművet bezárták, de a teljesítménye hiányzik. Nemcsak ez a probléma hanem az is, hogy a három balti állam elektromos hálózata Oroszországhoz kötődik. A tervek megvannak az átállásra: váltás az orosz hálózatról a nyugat európaira. Litvánia szeretné felgyorsítani ezt a folyamatot. Nauseda államfő kijelentette:

„reméli, hogy brüsszeli támogatással az áttérés már 2024 első negyedévében megtörténhet”

– írja a Deutsche Welle.

Orbán megvétózná Finnország és Svédország NATO tagságát?

Kenderessy Milán

-

2022-05-13

0

Orbán megvétózná Finnország és Svédország NATO tagságát?

A New York Times, a befolyásos amerikai lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök elkötelezettsége Putyin orosz elnök iránt közismert. Ezért előfordulhat, hogy a magyar miniszterelnök vétót emel Finnország és Svédország NATO tagságával szemben. Éppúgy mint ahogy vétójával akadályozza az Európai Unió olajembargóját Oroszországgal szemben.

A brüsszeli Politico szerint az Európai Unió egyelőre felfüggeszti az olajembargó elfogadtatását, mert a magyar kormány ellenállása miatt nem lát esélyt a konszenzusra.

Orbán és a NATO

Míg a magyar miniszterelnök évek óta harcot folytat Brüsszel ellen addig az észak-atlanti szerződéssel kapcsolatban nem ez a helyzet. Orbán tisztában van azzal, hogy Magyarország biztonsága a NATO-tól függ, ezen belül is elsősorban az Egyesült Államoktól.

A magyar miniszterelnök híve annak, hogy erős európai hadsereg jöjjön létre vagyis a NATO két lábon álljon.

Ne függjön kizárólag az Egyesült Államoktól Európa biztonsága. Ebben a tekintetben közel állnak nézetei Macron francia elnökhöz, aki szintén azt szeretné, hogy az Európai Unió játsszon önálló szerepet a globális diplomáciában. Ezt erős hadsereg nélkül nem tudja megtenni.

Ebből a szempontból nézve nem látszana épp okos ötletnek Finnország és Svédország NATO tagságának megvétózása. Nagyon nehéz lenne Magyarország érdekeire hivatkozni ebben.

Sokan úgy gondolják, hogy Putyin Magyarországra miniszterelnökére, Orbán Viktorra fog támaszkodni, hogy elutasítsák a kérelmeket.

Putyin kérése felülírhatja ezt? Nagy kérdés. Orbán Viktor ellensúlyoz, de semmiképp sem szeretne szembekerülni az Egyesült Államokkal. Márpedig ez azt jelentené.

Az orosz diplomácia realista: aligha kívánja beáldozni utolsó uniós barátját egy olyan ügyben, amely amúgy is veszett fejsze…

A háború 79. napja – Sikerül evakuálni az Azovstalban rekedt harcosokat?

FüHü

-

2022-05-13

0

A háború 79. napja – Sikerül evakuálni az Azovstalban rekedt harcosokat?

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes – az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek reintegrációjáért felelős minisztere közölte, hogy Törökországon keresztül folynak a tárgyalások a katonaság Azovstalból való evakuálásáról. – a súlyos sebesültekkel kezdődik.

„Új tárgyalási kört kezdtünk a különleges hadművelet ütemtervéről. Kezdjük a súlyos sebesültekkel. Ott van a Vöröskereszt, ők ma (május 12-én – a szerk.) találkoznak az oroszokkal. Tárgyaltak velük, valamint egyeztetések folynak az ENSZ-szel is.

Szeretnénk, ha aláírnának egy dokumentumot az Azovstalból való kitelepítés pontosan pontos menetrendjéről.”

Verescsuk pontosította, hogy Törökország beleegyezett, hogy közvetítőként lépjen fel a jelenlegi tárgyalási fordulóban. Elmondása szerint a különleges művelet több szakaszból áll majd. Az első a súlyos sebesültek evakuálása.

Azovstalban pincerendszerében jelenleg az Azov zászlóalj harcosai, a fegyveres erők, a rendőrség és a határőrség katonái és tisztjei várják a kimenekítésüket.

Elmondta, hogy május 12-én a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának képviselői találkoztak Oroszországban, hogy összehangolják a különleges evakuálási művelet első szakaszát.

Az Azovstalt védő ukrán katonák arról számoltak be, hogy közel 600 sebesült katona tartózkodik az üzem területén, de a halottak és sebesültek száma napról napra nő.

A mariupoli ukrán harcosok elhunyt védőinek számát nem nevezik meg.

Verescsuk korábban azt mondta, hogy most csak 38 súlyosan sebesült (fekvő) harcosról tárgyal az ukrán fél , és ha sikerül 38 harcost kicserélnünk, „tovább lépünk”.

Emellett Oroszország kijelentette, hogy kész folyosókat nyitni a civilek evakuálására az ukrán hatóságok által ellenőrzött területekre és külföldi országokba.

Az orosz csapatok ma reggel (május 13.) megpróbáltak betörni az azovsztali acélgyárba – jelentette Peter Andryuscsenko mariupoli polgármester tanácsadója. Az ukrán vezérkar szerint Oroszország folyamatosan ágyútűz alatt tartja a komplexumot, miközben blokkolja az Azovstal védőinek kijutását. Az ukrán katonák továbbra is tartják a mariupoli acélgyárat, de többször is felszólították az ukrán és a világ vezetőit, hogy találják meg a módját, hogyan tudják kijuttatni őket az ostromlott üzemből.

Putyin nem áll le – jósolja az USA hírszerzés egyik vezetője

Polonius

-

2022-05-12

0

Putyin nem áll le – jósolja az USA hírszerzés egyik vezetője

Az orosz elnök Transznisztriát is Oroszországhoz akarja csapni, és ezért szárazföldi folyosót kíván nyitni Ukrajnából – állitja Avril Haines, a DNI igazgatója. Ez a szervezet koordinálja az amerikai hírszerzést.

Putyin nem éri be a Donbasz elfoglalásával hanem tovább terjeszkedne Dél felé. Transznisztriában oroszbarát enklávé működik már évtizedek óta. A terület Molodvához tartozik, de a kicsi és szegény állam semmiféle ellenőrzést sem gyakorol Transznisztria fölött. Putyin most megpróbálja destabilizálni Moldovát, hogy rávegye: ismerje el Transznisztria „függetlenségét” vagyis de facto csatlakozását Oroszországhoz. Moldova éppúgy mint Ukrajna jelentkezett az Európai Unióba. Macron francia elnök, aki jelenleg Franciaország nevében az Európai Unió soros vezetője is, kijelentette, hogy Ukrajna uniós tagsága még évekig elhúzódhat. Minden bizonnyal ugyanez a helyzet Moldovával kapcsolatban is.

Támadás Odessza ellen?

Avril Haines szerint ennek nagyon megnőtt a lehetősége, mert az oroszok többször is rakéta támadást intéztek a kikötőváros ellen noha azt korábban megkímélték. Az oroszok már elfoglalták Ukrajna két fontos kikötőjét, Herszont és Mariupolt. Ha Odesszát is megszereznék, akkor Ukrajna jórészt el lenne vágva a tengertől, amely pedig létfontosságú az export szempontjából. Jelenleg az orosz hadi flotta blokkolja az ukrán kikötőket, ezért az ukránok arra kényszerülnek, hogy szárazföldön szállítsák külföldre a gabonát. Ez a megoldás jóval kevésbé hatékony, de Putyin ezzel is gyengíteni kívánja Ukrajnát.

Avril Haines szerint Putyin hosszú felőrlő háborúra készül. Csakis hagyományos fegyverek bevetésével. Nukleáris fegyvert az oroszok csak akkor vetnének be, ha létükben éreznék fenyegetve magukat – nyugtatta meg a közvéleményt az USA hírszerzését koordináló hivatal igazgatója.

60 millió fonttal olajozott szaúdi fegyvereladások

Kenderessy Milán

-

2022-05-12

0

60 millió fonttal olajozott szaúdi fegyvereladások

A korrupció két szervezője áll jelenleg bíróság előtt Nagy Britanniában, de ők azzal védekeznek, hogy a brit kormány olyan „jogi trükköt alkalmazott”, amely törvényessé tette a korrupciót. Ráadásul a feletteseik a minisztériumokban minden egyes penny kiadásáról tudtak.

Abdallah herceg akkori trónörökös kapta a pénz nagyrészét, de más családtagoknak is jutott a szaúdi királyi családban – mesélte az egyik vádlott védőügyvédje. Abdallah nem sokkal később trónra lépett, és tíz éven keresztül uralkodott a sivatagi királyságban, amely a legnagyobb fegyvervásárlók közé tartozik az egész világon. Trump akkori elnök például 150 milliárd dolláros fegyvereladást jelentett be első szaúdi látogatása során.

A brit védőügyvéd most azt is elmondta, hogy Őfelsége kormánya egészen 2020-ig folytatta a korrupciós kifizetéseket noha a Komoly Csalások hivatala már nyolc évvel korábban vizsgálatot kezdett az ügyben.

A két vádlottnak most arra kell választ adnia a bíróság előtt, hogy miért fizetett ki Nagy Britannia 2007 és 2012 között 7,9 millió fontot szaúdi vezetőknek?

A GPT brit hadiipari cég fegyver eladását volt hivatva előmozdítani ez a csinos összeg. Az egyik vádlott a GPT főnöke volt akkoriban, de korábban a brit hadügyminisztériumban dolgozott. A másik vádlott a Simes nevű offshore cégnek dolgozott. A vád szerint ezen keresztül utalták ki a megvesztegetési pénzeket. Abdallah korona herceg is ragaszkodott ehhez „a jogi trükkhöz”, mert így nehezebb volt nyomára akadni a korrupciónak.

A brit védőügyvéd szerint Őfelsége kormánya 1978-ban döntött úgy, hogy nagy pénzeket kell kifizetni Abdallah hercegnek, hogy megolajozzák a fegyver eladásokat Szaúd Arábiának.

A brit kormány úgy vélte: enélkül a megvesztegetés nélkül nem Nagy Britannia kapná a fegyver üzleteket.

Mind a brit kormány mind Abdallah herceg ragaszkodott a megvesztegetés elfedéséhez, ezért kellett a GPT az üzleti konstrukcióhoz. Így ugyanis a fegyver szállitás nem a két állam közötti megállapodás eredménye volt, hanem egy magáncég üzlete. Legalábbis ennek látszott. A magánvállakozásokra pedig más jogszabályok vonatkoztak.

Ennek következtében fizethettek a brit adófizetők pénzéből még Miteb hercegnek is. Ő Abdallah fia. A védőügyvéd szerint összesen 60 millió fontos megvesztegetésről volt szó a hosszú periódusban.

A védőügyvéd állítása szerint a brit hadügyminisztérium folytatta a kifizetéseket az offshore cégen keresztül azt követően is, hogy a Komoly Csalások hivatala 2012-ben vizsgálatot rendelt el a szaúdi fegyver eladások ügyében Nagy Britanniában – olvasható a londoni Guardianben.

Világ

Házkutatást tartottak kedden Igor Dodon egykori államfőnél Moldovában, ahol a főügyész közölte: 72 órára előzetesbe került Putyin barátja, akit hazaárulással és korrupcióval vádolnak az egykori szovjet tagállamban.

Fordulat 2020-ban

Oroszország kijelentette, hogy hajlandó újraindítani a béketárgyalásokat Ukrajnával, ugyanakkor Ukrajna azt mondta, hogy a háború csak akkor érhet véget, ha az ország visszaszerzi az irányítást az összes, jelenleg orosz csapatok által megszállt terület felett.

„Egy idő után az oroszok újult intenzitással pótolják fegyvereiket, egy kicsit modernizálódnak, sok tábornokot kirúgnak… És új offenzívába kezdenek, még véresebb és nagyobb pusztítást okozva.”

Putyin és Orbán a Balkánon

Orbán Szerbiában

Az állam működését finanszírozhatják abból az egymilliárd euróból az ukránok melyet Németország adományozott a háborúban álló országnak. Ukrajnának nagyon megcsappantak az adóbevételei a háború miatt, melyet Putyin indított el február 24-én.

Zelenszkij kontra Macron

Mire célzott Martynas Nagevicius?

A baltiak április elseje óta nem használnak orosz földgázt

Miért tudtak ilyen gyorsan leválni az orosz energiáról?

„Nálunk az energia mindíg biztonságpolitikai kérdés volt. Litvánia mindig gyanakodott Oroszországra és Fehéroroszországra. Ezért fektettünk be olyan sokat az energiába”

A lakások fele távfűtéssel működik, és a központi kazánokban kizárólag orosz földgázt használtak. 2020-ban a földgáz részesedése már csak 17% volt. A biomasszáé viszont 80%-ra nőtt.

Orbán és a NATO

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes – az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek reintegrációjáért felelős minisztere közölte, hogy Törökországon keresztül folynak a tárgyalások a katonaság Azovstalból való evakuálásáról. – a súlyos sebesültekkel kezdődik.

Az orosz elnök Transznisztriát is Oroszországhoz akarja csapni, és ezért szárazföldi folyosót kíván nyitni Ukrajnából – állitja Avril Haines, a DNI igazgatója. Ez a szervezet koordinálja az amerikai hírszerzést.

Támadás Odessza ellen?

A korrupció két szervezője áll jelenleg bíróság előtt Nagy Britanniában, de ők azzal védekeznek, hogy a brit kormány olyan „jogi trükköt alkalmazott”, amely törvényessé tette a korrupciót. Ráadásul a feletteseik a minisztériumokban minden egyes penny kiadásáról tudtak.

A két vádlottnak most arra kell választ adnia a bíróság előtt, hogy miért fizetett ki Nagy Britannia 2007 és 2012 között 7,9 millió fontot szaúdi vezetőknek?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA