Kezdőlap Világ Oldal 124

Világ

Adósságcsapdában egy egész generáció

Buy now-pay later (vásárolj most, fizess később) – de mi van akkor, ha valaki nem fizet?Olyan fiataloknak kínálják ezt a pénzügyi konstrukciót az Egyesült Államokban és Ausztráliában, akik nem juthatnak hitel kártyához. Az infláció pénzügyi csődöt jelenthet mind a cégeknek mind pedig a generáció hitelképteien tagjainak.

300%-al nőtt meg a Buy now pay later pénzügyi konstrukció ügyfeleinek a száma az Egyesült Államokban 2018 óta – írja a Bloomberg.

“A valóságban az történik, hogy az ügyfelek rövid idő alatt nagy adósságot halmozhatnak fel anélkül, hogy tudnának róla”

– mondja egy pénzügyi szakértő.

Elyse Hicks, aki a fogyasztók érdekeit képviseli el is magyarázza, hogy pontosan miről van szó: az ügyfél vásárol valamit, és két hétig erre nem számítanak fel kamatot. Utána viszont  a kamatok környezettől  függően pénzbüntetést rónak ki rá. Amíg nem volt ilyen magas infláció addig ez nem látszott végzetesnek, de most sok ügyfél adósságcsapdába kerül.

Egyelőre nincs pontos felmérés arról, hogy az ügyfelek megoszlása milyen, de a cégek elsősorban a fiatalokra hajtanak rá. Miután kiderült, hogy a Buy now pay later pénzügyi konstrukció jó üzlet mind többen vállalkoznak ilyesmire. Legutóbb az Apple jelentette be ilyen részlegének megalakulását.

Miért? Mert a Buy now pay later ügyfelek többet költenek mint a hitelkártya tulajdonosok, akik rendszeresen ellenőrizni tudják a kiadásaikat. A boltok is szeretik ezt a konstrukciót: a cégeknek 2-8%-ot fizetnek, többet mint a hitelkártyát kibocsátó pénzintézeteknek.

A pénzügyi szakértő szerint az ügyfelek abban az illúzióban ringathatják magukat, hogy sokkal több a pénzük mint amennyi valójában van. Ez rögtön kiderül amikor két hét után nem tudnak fizetni. A Credit Karma szerint az ügyfelek csaknem 40%-a kihagyott már legkevesebb egy fizetést. A legtöbb cég ilyenkor nem kamatot számol fel hanem pénzbüntetést, amely idő arányosan emelkedik.

A fiatal generáció különösen rossz fizető: minden második fiatal ügyfél volt már kénytelen pénzbüntetést fizetni. A felmérések tanúsága szerint sok ügyfél egész egyszerűen nem érti a Buy now pay later pénzügyi konstrukciót.

Egy ügyfél például úgy került adósságcsapdába, hogy a pandémia idején több repülőjegyet vásárolt Buy now pay later konstrukcióban. Miután az állását elveszítette így önhibáján kívül nem tudott fizetni,  a pénzügyi felszólítások  csak egyre másra gyülekeztek. A Bloombergnek elmondta, hogy amióta kihagyta az első fizetést azonnal megindult a lejtmenet az adósságcsapda felé.

A legtöbb ilyen cég azért népszerű, mert úgy nyújt rövidtávú vásárlási hitelt, hogy nem kérdez semmit. Akkor sincs baj, ha az ügyfél az egyik cégnél fizetésképtelen lesz, mert akkor átmegy egy másikhoz, és újrakezdődik minden.

Ezek a cégek – nem úgy mint a bankok – nem kötelesek jelenteni senkinek, és egymás között sem cserélnek információkat.

A fogyasztóvédelmi szervezetek ezért szabályozást követelnek azzal érvelve, hogy a Buy now pay later pénzügyi konstrukció ugyanúgy működik mint a hitelkártya rendszer, amelynek szigorú előírásoknak kell megfelelnie – írja a Bloomberg.

Cseh-lengyel-szlovák katonai együttműködés avagy búcsú Visegrádtól

A cseh és a lengyel légierő védelmezi majd Szlovákia légterét – jelentette be Csehország védelmi minisztere miután tárgyalt lengyel kollégájával Varsóban. Mind Jana Cernochova mind pedig Mariusz Blaszczak kiemelte közös sajtóértekezletén, hogy azért különösen fontos ez a hármas együttműködés, mert akkor következik be amikor Oroszország agresszív háborút folytat Ukrajnában.

A lengyel miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter egyenesen azzal vádolta meg Putyint, hogy “az orosz birodalom újjáépítésére készül.”

Augusztus 27- én találkozik egymással a három állam védelmi minisztere, hogy aláírják az egyezményt Szlovákia légterének közös védelméről. A pozsonyi kormány júniusban kérte ezt hivatalosan Csehországtól és Lengyelországtól, mert korábban saját MIG 29-es vadászrepülő flottáját átadta Ukrajnának. Szlovákia helyettük F 16-os harci repülőket rendelt az USA-ban, de ezek legkorábban csak a jövő év végén érkeznek meg. Ezért erre az időszakra kérte Szlovákia Csehországot és Lengyelországot a légtere védelmére. Magyarországot miért nem?

Visegrádi hármas

Putyin Ukrajna elleni agressziója nagy csapást mért a visegrádi együttműködésre, mert a magyar kormány külön utat választott: igen megértő Oroszország iránt miközben Orbán Viktor rendszeresen bírálja Zelenszkij ukrán elnököt. Lengyelország ex külügyminisztere, Radoslaw Sikorski egyenesen azzal vádolta meg a magyar miniszterelnököt, hogy lepaktált Putyinnal Ukrajna felosztásáról. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pedig úgy fogalmazott, hogy a két állam útjai elváltak egymástól az ukrajnai háború eltérő megítélése miatt. Lengyelország Zelenszkij ukrán elnök legelszántabb támogatói közé tartozik, Csehország és Szlovákia visszafogottabb, de az ő álláspontjuk is kristálytiszta: az orosz agresszióval szemben Ukrajnát támogatják. Orbán Viktor kijátszotta magát a visegrádi csapatból, amely így négyesből trióvá alakult.

A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy Putyin kedvezményes gáz szállítással fizet majd a különutas politikáért.

Jól számol-e Orbán?

A Napunk című szlovákiai magyar lap szerint ez erősen kétséges. Deák András György energetikai szakértő szerint Moszkva sakkban tartja Orbán Viktort a gázszállítmányokkal. Szijjártó Péter külügyminiszter 700 millió köbméter plusz földgázt kért Moszkvában. Menczer Tamás külügyi államtitkár nem sokkal később büszkén jelentette: jön a plusz földgáz Oroszországból. Azzal nem dicsekedett el, hogy az oroszok csöpögtetik a szállítást.

“Az oroszok rétes tésztaként húzzák a szállítást egészen a fűtési szezon végéig. Cserébe pedig mindig kérnek valamit. Nem azokat az időket éljük amikor politikai engedmények nélkül földgázt lehet kapni az oroszoktól”

– mondja a szakértő.

Karel Hirman szlovák energetikai szakértő szerint Orbán üzletelhet a plusz orosz gázzal. Ha tudja nélkülözni Magyarországon, akkor eladja jó pénzért Szlovákiának, Németországnak.

Orbán úgy tudja megengedni magának az exportot, ha nem kompenzálja a brutális gázár emelést a magyar lakosságnak vagyis mindenkinek maximálisan spórolnia kell. A Gazprom 60%-os áremelést ígér a téli szezonra. Orbán jól meggazdagodhat míg a magyar lakosság döntő többsége a növekvő rezsi számlák áldozatává válik.

Az ugyanis hazugság, hogy Magyarország olcsóbban kapja az orosz földgázt. Ha viszont teljes piaci árat kell fizetni, akkor veszélybe kerülhet a rezsi csökkentés megmaradt rendszere is Magyarországon. Márpedig eddig ez volt Orbán Viktor politikai csodafegyvere. Ha fázni kényszerül a lakosság jelentős része, mert nem tudja kifizetni a felemelt rezsit, akkor azt még a hívei is nehezen bocsátják meg a miniszterelnöknek. Ceausescu teljes népszerűtlenségét is azok a telek alapozták meg amikor Románia városi lakossága cidrizett a kritikus hónapokban, és cserébe meghallgathatta azt, hogy a szuverén Románia milyen nagyszerű hely.

Csökken a földgáz ÁFA-ja

19%-ról 7%-ra csökken a földgáz ÁFA-ja – jelentették be, és az is közölték, hogy szigorúan ellenőrzik a szolgáltató cégeket vagyis azok nem nyelhetik le az ÁFA csökkentését. Ja, azt majdnem elfelejtettük mondani, hogy nem nálunk, hanem Németországban.

A németek komolyan készülődnek a télre, és ez csak fokozódott azóta, hogy a Gazprom jelezte: télen további 60%-os gázáremelés várható!

Németország aktívan igyekszik csökkenteni a függését az orosz földgáztól, már Norvégia az első számú szállító. Csakhogy Norvégia miniszterelnöke közölte: elérték a kitermelés felső határát, ezért nem tudják tovább fokozni az exportot.

Olaf Scholz kancellár azzal is tisztában van, hogy sok családnak okoz gondot a megemelt rezsi. A kancellár úgy fogalmazott, hogy

“időzített bombán üldögélünk”.

És nálunk?

A Gazprom 60%-os tervezett áremelése méginkább érinti Magyarországot mint Németországot. Lehet, hogy a magyar kormány emiatt nem lesz képes megőrizni a rezsicsökkentés maradékát sem. Mindez szinte megoldhatatlan feladata elé állítja a magyar családok jórészét hiszen a magyar jövedelemben jóval nagyobb helyet foglal el a rezsi mint Németországban.

A berlini kormány megmutatta az utat: ÁFA csökkentés.

Magyarországon az ÁFA 27%, a legmagasabb az Európai Unióban. Ebből az államnak óriási bevételei vannak. Azt is mondhatjuk, hogy nyer az infláción. Ha viszont csökkentenék a földgáz ÁFA-ját, akkor sok magyar család és cég gondjai enyhülnének. Kérdés, hogy miképp dönt erről Orbán Viktor: hajlandó-e tanulni a német kormánytól, mellyel politikailag szembenáll?!…

Indul az olasz választásokon a 95 éves Gina Lollobrigida

A filmsztár, aki nemrég ünnepelte meg 95-ik születésnapját egy kis szélsőjobboldali párt színeiben indul: a szenátusba szeretne bekerülni. A szuverén és népi Olaszország párt euroszkeptikus mint általában a jobboldal-szélsőjobboldal Olaszországban.

Most a választásokra készülődve a három győzelemre esélyes párt koalíciója olyan programot fogadott el, amely hangsúlyozza: nem kívánnak kilépni sem az Európai Unióból sem pedig az eurozónából. A diplomáciában sem oroszbarát vonalat követnek majd holott eddig két pártvezető: Silvio Berlusconi és Matteo Salvini  ugyancsak baráti kapcsolatot ápolt Putyin orosz elnökkel. A miniszterelnöki posztra esélyes Giorgia Meloni megígérte: továbbra is támogatják Ukrajnát és az uniós szankciókat Oroszország ellen.

Lollobrigida már próbálkozott

A híres színésznő, akinek talán leghíresebb filmje a Notre Dame-i toronyőr, 1999-ben próbálkozott azzal politikai pályára lépjen. Akkor is a szenátusba akart bekerülni mint ahogy most is.

“Az életben hol nyer az ember hol pedig veszít”

– mondta erről Gina Lollobrigida a La Repubblica című lapnak.

A 86 éves Silvio Berlusconi a szenátus elnökének posztját célozza meg. Korábban Olaszország miniszterelnöke volt, de megbukott amikor azt javasolta, hogy lépjenek ki az eurozónából.

Orbán reménye

A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy a jobboldal-szélsőjobboldal koalíciója győz szeptemberben Olaszországban. Ez elsősorban azért lenne számára fontos, mert esetleg könnyebben hozzájuthatna azokhoz az eurómilliárdokhoz, melyet az Európai Unió nem akar kiutalni, mert a nemzeti együttműködési rendszer sérti az uniós jogállami normákat. Giorgia Meloni, aki esélyes a kormányfői posztra, többször is kifejtette: nem helyesli azt, hogy az Európai Unió politikai okból nem utal Magyarországnak és Lengyelországnak.

Orbán Viktor a jobboldali-szélsőjobboldali koalíció mindhárom vezetőjével jó kapcsolatot ápol, de ők egymással nincsenek különösebben jó viszonyban. Mindhárman vezető szerepre törnek. Mind Silvio Berlusconi mind pedig Matteo Salvini nehezen viselné el, hogy Giorgia Meloni miniszterelnök legyen, egy olyan politikus asszony, akinek semmiféle kormányzati tapasztalata sincsen.

Giorgia Meloni viszont azon az állásponton van, hogy az legyen a miniszterelnök, akinek a pártja a legtöbb szavazatot kapja. Erre pedig a három koalíciós párt közül neki van a legtöbb esélye, így ő lehet Itália első női miniszterelnöke.

Szerbia leszbikus miniszterelnökét támadja egy ortodox püspök

Nikanor, bánáti ortodox püspök nyilvánosan kiátkozta Ana Brnabic szerb miniszterelnököt, aki nyíltan leszbikus. A kiátkozásra az okot az szolgáltatta, hogy a miniszterelnök támogatja a Europride felvonulást, melyet a tervek szerint szeptemberben rendeznek meg Belgrádban.

Nikanor püspök felszólította a híveit, hogy “ha kell fegyverrel is harcoljanak azok ellen, akik szentségtörést követnek el mindaz ellen, amit mi drágának tartunk ebben az országban”.

A miniszterelnök válasza

“Nemzeti egységre van szükségünk. Most amikor Vucic elnök Brüsszelbe utazik, hogy Koszovóról tárgyaljon, akkor nem engedhetjük meg az ilyen vitákat egymás között.”

A NATO és az Európai Unió közvetít a szerb és a koszovói elnök között.

Az ortodox püspök és a leszbikus miniszterelnök asszony vitájában Vucsics elnök mondja ki a végső szót.

A szerb vezető azért állította a miniszterelnök posztjára a nyíltan leszbikus Ana Brnabicsot, hogy az Európai Uniónak megmutassa: Szerbia mennyire nyitott és toleráns állam.

Szerbia szeretne bekerülni az Európai Unióba, de ennek nemcsak az az akadálya, hogy Vucsics elnök szinte teljhatalmat gyakorol az országban hanem az is, hogy Belgrád továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával. Szerbia nemhogy semmilyen szankciót sem alkalmaz Oroszországgal szemben, de segíti az orosz cégeket abban kijátsszák a nyugati embargót.

Az utolsó zsidók is elhagyják Oroszországot

Több mint 20 ezren mentek Izraelbe azt követően, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Nem minden zsidó ment Izraelbe Oroszországból hanem sokan inkább Európát vagy USA-át választották.

Magyarországon keresztül Pinchas Goldscmidt főrabbi, a zsidó közösség vallási vezetője is emigrált Izraelbe. A főrabbi így akart tiltakozni Putyin agressziója ellen.

“Magamat sodortam volna veszélybe, ha Moszkvában mondtam volna el a véleményemet”

– indokolta távozását a főrabbi.

Oroszországban könnyen börtönbe kerülhet valaki már azért is, ha háborúnak nevezi
“a korlátozott hadműveletet” Ukrajnában.

Pogromtól tartanak

Oroszországban a hatalom előszeretettel szervezett pogromot akkor, ha katonai vereség érte az országot. A cári rendszer utolsó nagy pogrom sorozata akkor következett be amikor 1904-ben csúfos vereséget szenvedtek Japántól.

Ukrajnában még nem nyilvánvaló a kudarc, de eredmények sincsenek. A kormánypárti sajtó – más nem is igen van Oroszországban – gyakran bírálja Soros Györgyöt amiatt, hogy “felvásárolta Ukrajnát”. Ez nyilvánvalóan túlzás bár Soros Györgynek vannak érdekeltségei Ukrajnában, ahol korábban a pénzügyminiszteri tisztséget is felajánlották neki. Ő azonban ezt nem fogadta el.

Az orosz sajtó ezzel kapcsolatos hazugságait a magyar kormányfő is átvette. Éppúgy mint Zelenszkij elnök bírálatát. Zelenszkij elnök zsidó, aki egy ukrajnai zsidó oligarcha támogatásával került hatalomra Kijevben. Az orosz propaganda ezt is kihasználja.

Oroszországban nyíltan nem erősödött fel az antiszemitizmus. Egyrészt, mert Putyin még nem szenvedett vereséget Ukrajnában, másrészt pedig Oroszország zsidó népessége radikálisan csökkent. Míg korábban sok milliós zsidó lakosság élt a Szovjetunióban, elsősorban Oroszországban és Ukrajnában, addig a számuk az idei év elején már mindössze 165 ezer volt.

A tömeges kivándorlás oka nemcsak az antiszemitizmus hanem az, hogy nem látnak jövőt maguk előtt Oroszországban. Ukrajnában is hasonló a helyzet annak ellenére, hogy az ország élére először választottak zsidó államfőt. Ukrajna népessége a Szovjetunió bukása után 52 millió volt, jelenleg 34 millió. Milliók menekülnek el a háború elől. Külön statisztika nincsen a zsidókról, de amikor nemrég felavatták a szépen felújított nagy zsinagógát Ukrajnában, ahol Benjamin Netanjahu ex miniszterelnök családja is imádkozott a cári időkben, akkor az izraeli lapok megírták: nemigen lesz, aki imádkozzon a nagy zsinagógában Ukrajnában.

Az mRNS vakcina terhes nőknek is ajánlott

Egy új tanulmány szerint négy százalékkal több be nem oltott terhes nőnek egészségügyi szövődményei voltak, mint azok a terhes nők, akik egy hét elteltével megkapták a COVID-19 elleni mRNS-oltást.

A The Lancet Infectious Diseases folyóiratban pénteken megjelent nagyszabású kanadai tanulmány szerint a COVID-19 mRNS vakcina terhesség alatt is teljesen biztonságos.

A Kanadai Egészségügyi Kutatóintézetek és a Kanadai Közegészségügyi Ügynökség által végzett szakértői vizsgálat során az egészségügyi eseményeket hasonlították össze az új koronavírus ellen  beoltott és be nem oltott terhes nők csoportjai között.

A tanulmány egyik következtetése az volt, hogy egy héten belül a második adag mRNS oltóanyagot megkapó ​​terhes nők 7,3%-a tapasztalt olyan egészségügyi tüneteket, amelyek miatt kimaradtak a munkából, iskolából vagy orvosi ellátásra szorultak. 11,3%, akik így éreztek, de nem kaptak oltást – ez 4%-kal több

„A miénkhez hasonló nagyméretű, megfigyeléses vizsgálatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy megfelelően megértsük a várandós nőknél előforduló káros egészségügyi események arányát a különböző dózisú COVID-19 oltás után” – folytatta.

„A COVID-19 vakcina bevezetésének korai szakaszában a terhesek körében alacsony volt az oltásfelvétel az adatok hozzáférhetőségével és az oltásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak miatt.”

Minden nő, aki részt vett a vizsgálatban, nagyjából azonos korcsoporthoz tartozott.

Korábban is javasolták a COVID-oltás beadását várandós nők számára, és az egészségügyi szakemberek többször is eloszlatták már azt a téves információt, hogy ez veszélyes a magzatra.

Churchill: nem akarok orosz hadihajókat látni Karachiban!

Most ünneplik Pakisztánban az ország megszületésének hetvenötödik évfordulóját. Mindenki Muhammad Ali Dzsinnah alapító elnöknek tulajdonítja Pakisztán megalapítását – joggal hiszen ő volt a Muzulmán Liga elnöke. Ez harcolta ki, hogy brit Indiát két részre osszák vallási alapon: Nyugaton és Keleten létrejött Pakisztán- a tiszták országa , ahol az iszlám államvallás lett – míg India megmaradt laikus államnak, ahol jelenleg 200 millió muzulmán él. Muhammad Ali Dzsinnah Pakisztánja hamarosan kettévált és 1971-ben megalakult Banglades.

A szétválás Churchill gondolata volt

Nagy Britannia miniszterelnöke tisztában volt vele, hogy a brit birodalom ékköve, az indiai császárság függetlenné válik a második világháború után. Erre készülődött Gandhi a legendás vezér, jobbkeze, Nehru, aki a független India első miniszterelnöke lett és Muhammad Ali Dzsinnah is, aki a muzulmánok vezetője volt. Mindannyian az egységes Indiában gondolkodtak. Csakhogy Churchillt módfelett zavarta az, hogy a Kongresszus Pártban, amely a függetlenség felé vezette Indiát nagyon erős a szovjetbarát vonal. Nagy Britannia és a Szovjetunió szövetségesek voltak a második világháborúban: együtt küzdöttek a náci Németország ellen, és együtt osztották fel Kelet Európát.

A Szovjetunió és Nagy Britannia felosztotta Iránt is, ahol a vezetés szimpatizált a náci Németországgal. A megszállt Teheránban tartották meg az első csúcstalálkozót is. Churchillnek feltűnt, hogy Sztálin elvtárs kikötőt keres a térségben, és Karachi tűnik számára a legalkalmasabbnak. Ezt Churchill mindenáron meg akarta akadályozni. Ezért felbíztatta Muhammad Ali Dzsinnah muzulmán vezetőt, hogy ragaszkodjon ahhoz: osszák szét vallási alapon Indiát. Churchill úgy vélte: az iszlám Pakisztán semmiképp sem ad kikötőt a Szovjetuniónak, ahol üldözték a vallásokat.

Churchill számítása bevált: a térkép elkészült. A brit miniszterelnök ugyan megbukott 1945-ben, de a térkép megmaradt. Annak alapján Muhammad Ali Dzsinnah kiharcolta Pakisztánt. Legkevesebb egymillió embert gyilkoltak brit India felosztásakor hiszen a hindu és a muzulmán lakosság teljesen összekeveredett. A szétválás véresen ment végbe. Pakisztán mindvégig szembenállt  a Szovjetunióval. Az Afganisztánban harcoló tálibokat Pakisztánban képezték ki. Válaszul a szovjet titkosszolgálat felrobbantotta Ziaul Hak pakisztáni elnököt. Mindez már a múlt.

Kína a fő szövetséges

Bár Kínában is a kommunista párt van hatalmon éppúgy mint Moszkvában 1991-ig, de Peking nem kívánja terjeszteni a kommunizmus eszméit külföldön. Ezért Pakisztán számára elfogadható szövetséges hiszen szembenáll Indiával és az Egyesült Államokkal. Korábban az USA Pakisztán szövetségese volt, de Washingtonban időközben váltottak: Pakisztán ősellensége, India lett az új kedvenc. Pakisztán megindult a lejtőn lefelé: jelenleg a fizetésképtelenség határán táncolnak. Az USA ellenfelei immár Pakisztán kebelbarátai: Putyint épp akkor kereste fel a pakisztáni miniszterelnök amikor az orosz elnök elindította csapatait Ukrajna ellen. A 75-ik évfordulón nem sokmindent ünnepelhetnek Pakisztánban, ahol a hadsereg és a titkosszolgálat irányít a háttérből. Hatalmas erőfeszítéssel Pakisztán nukleáris hatalom lett, de gazdasága versenyképtelen, a jövője pedig tökéletesen bizonytalan. Pakisztán a világpolitikában már nem tényező amióta az amerikaiak a sorsára hagyták Afganisztánt és vele az egész térséget. Maradnak a kínai barátok, akik üzleti alapon terjeszkednek az Új Selyemúton. Számukra a 20 milliós Karachi kikötője elsősorban a kereskedelem számára fontos, nem pedig a hadi flottának – ahogy annak idején Winston Churchillnek, aki stratégiai okokból találta ki Pakisztánt.

Putyin 2,3 millió forintos havi fizetéssel keres kémeket, de hiába

Ukrajnában egyre nagyobb az orosz hírszerzők hiánya, mert nemcsak az ukrán kémelhárítás, de a lakosság egy része is vadászik rájuk. Emiatt az FSZB – a KGB utód szervezete – toborzó kampányt hirdetett rekord fizetéssel.

Egy tapasztalt hírszerző akár 2,3 millió forintos fizetést is kaphat havonta, ha vállalja: Ukrajnában fejti ki áldásos tevékenységét. Ez hatszoros-nyolcszorosa annak, amelyet egy hírszerző keres az FSZB szolgálatában, de így se nagyon akad jelentkező. Már a nyugdíjasokat is megszólították, de a 400 kiküldött toborzó levélre mindössze harmincan válaszoltak úgy, hogy fontolóra veszik a dolgot.

A kémeket általában könnyen ítélik halálra, de Ukrajnában ehhez az is hozzájárul, hogy brutális kihallgatás során próbálnak meg tőlük információkhoz jutni. Az ukrán kémelhárítás arra kiváncsi elsősorban, hogy kik a megbízhatatlanok az ukrán hadsereg és titkosszolgálat soraiban. Zelenszkij elnök nemrég leváltotta a titkosszolgálat vezetőjét, aki pedig gyerekkori jóbarátja volt. A hozzá nem   értő, de igen lojális botcsinálta tábornok helyett egy profit neveztek ki. Aki máris megkezdte a titkosszolgálat átszervezését Ukrajnában.

Toborzás és fenyegetés

Azokat az FSZB tiszteket, akik megtagadják az áthelyezést Ukrajnába szibériai posztokra küldik. Sokan orvosi papírokkal próbálnak meg kibújni az alól, hogy az ukrán frontra küldjék őket.

Közben az FSZB módosította a felvételi kritériumokat, hogy növelje a jelentkezők számát. Ezentúl már nem kell egyetemi végzettség ahhoz, hogy valaki az állambiztonságnál szolgáljon, elég az érettségi is. Korábban kötelező volt a katonai szolgálat, de most ettől is eltekintenek, mert szükség törvényt bont.

A hadsereg már a börtönökben is toboroz, mert az oroszok komoly létszám gondokkal küszködnek Ukrajnában.

A kilencvenes években Putyin szervezte át a KGB-t és indította útjára az FSZB-t. Utóda az a Nyikolaj Patrusev lett, aki jelenleg a Védelmi Tanács titkára vagyis az orosz vezetés egyik legfontosabb embere. A titkosszolgálat ebben az időben elit szervezet volt, amely kulcsszerepet játszott Oroszország életében. Meg nem erősített hírek szerint Putyin és egykori titkosszolgálati cimborái döntöttek a háború mellett, és a katonákat meg sem kérdezték erről. Az FSZB csúnya értékelési hibát követett el amikor azt közölte Putyinnal, hogy Ukrajna egy villámháborúval  nemcsakhogy legyőzhető, de át is lehet állítani Oroszország oldalára. A rossz értékelést készítő FSZB tábornokokat Putyin lecsukatta, az Ukrajnában harcoló orosz alakulatok élére új parancsnokot állított, de az eredmények szerények.

Putyin fő problémája az, hogy a hadsereg és a titkosszolgálat tisztikarában mind kevesebben hisznek abban, hogy a háború megnyerhető Ukrajnában.

Lavrov külügyminiszter szerint a cél a Zelenszkij rendszer leváltása. Zelenszkij ukrán elnök szerint semmiféle területi engedményt nem adnak Oroszországnak, a háború addig tart amíg a Krím is vissza nem kerül Kijev ellenőrzése alá. A Krím félszigetet 2014-ben annektálta Oroszország. Putyin elnök – arcának elvesztése nélkül aligha adhatná vissza Ukrajnának.

A háború így sokáig elhúzódhat, mert mindkét fél kompromisszum képtelen annak ellenére, hogy a veszteségek emberekben és anyagiakban rettenetesek mind Ukrajnában mind pedig Oroszországban.

“A Nyugat elveszítette az ukrajnai háborút”

“Én nagyon kritikus vagyok a saját kultúránkkal és civilizációnkkal szemben, de azt nem gondolom, hogy hanyatlásban van. Szerintem iránytévesztésben van, és korrekcióra lenne szükség. Ez a véleménye Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértőnek, aki Aradon született, de fiatal kora óta Izraelben él.

A magam részéről vajmi kevés különbséget látok az orosz és az ukrán rendszer között, azt leszámítva, hogy ebben a háborúban Oroszország az agresszor.

Ezt a háborút a Nyugat elveszítette még akkor is, ha Oroszország nem nyeri meg azt”

– mondta az Index portálnak.

Castel úgy véli, hogy nem Putyin döntött hanem az orosz elnök az általános nyomás hatására cselekedett.

“Teljesen mellékes az, ami a Kremlben történik. Vannak objektív tények és ezeket nem lehet megváltoztatni. Egy külföldi tudósító már a kilencvenes években azt jelentette Moszkvából, hogy bárkivel beszélt Oroszországban: a NATO keleti terjeszkedését stratégiai fenyegetésként fogták fel.”

Mi lehetne a megoldás?

“A gyengének el kell fogadnia az erősebb igényeit. Cicero szerint jobb egy igazságtalan béke mint egy igazságos háború. Ki kell egyezni mielőtt nagyobbak lesznek a károk Ukrajnában. Kompromisszumot kell találni az oroszokkal“

– hangsúlyozza Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő.

Akinek a véleménye szinte egybecseng Kissinger egykori amerikai külügyminiszter nézeteivel. A 99 éves veterán többször is kifejtette, hogy mielőbb tűzszünet kellene kötni Ukrajnában. Aztán következhetnének a véget nem érő béketárgyalások. A tűzszünetre az USA vehetné rá Zelenszkij elnököt, mert a pénzt és a fegyvereket jórészt onnan kapja Ukrajna – érvel Henry Kissinger, aki ötven évvel ezelőtt kibékítette az antikommunista Nixon elnököt Mao elnökkel, aki több millió ember halálért volt felelős a kommunista diktatúrában Kínában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK