Kezdőlap Világ Oldal 123

Világ

Arab többség Nagy Izraelben

Ha hozzászámítjuk Izrael népességéhez Ciszjordániát és a Gázai övezetet is, akkor a többség immár arab – nyilatkozta a Haaretz című lapnak Arnon Szofer professzor.

A professzor elmondta, hogy 46-47% a zsidó lakosság részesedése,  a létszáma pedig
7 millió 454 ezer. Az arabok 7 millió 503 ezren vannak, és a számuk gyorsabban nő mint a zsidóké. Egyrészt azért, mert a muzulmán családokban több a gyerek, másrészt pedig azért, mert az arab társadalom fiatalabb vagyis kisebb a halandóság.

3 millió 244 ezer arab él Ciszjordániában, 2 millió 256 ezren a Gázai övezetben és valamivel több mint 2 millió arab Izraelben.

Nagy Izrael a maga 15 millió lakosával már ma is túlnépesedett, de a dinamikus növekedés miatt 2065-re megduplázódhat a lakosság, és elérheti a 31 milliót.

Politikai probléma

Izrael megalakulása óta demokrácia, de lakosságának többsége eddig zsidó volt. Ha nagy Izrael egységes állammá válna, akkor ott a választások alkalmával az arabok kerülhetnének többségbe. Ez pedig politikai, sőt nemzetbiztonsági problémákat is felvet. Épp ezért Izraelben nemigen akarja senki sem egységes állammá tenni nagy Izraelt, de a megszállt területek igazgatása egyre nagyobb gondot jelent. Annál is inkább, mert a Gázai övezetben a Hamász az úr, amelyik nyíltan szembenáll Izraellel.

Az Egyesült Államok támogatásával Izrael jelenleg olyan szövetség létrehozásán fáradozik a Közel Keleten, melyben a zsidó államon kívül a mérsékelt szunnita országok vennének részt: Szaúd Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok, Jordánia  stb.   Ennek eredményeképp talán meg lehetne állapodni a palesztin kérdésről is, amely évtizedek óta rendezetlen. A mérsékelt palesztin vezető, a PFSz elnöke legutóbb palesztin holokausztról beszélt Berlinben. Nem lesz tehát könnyű megállapodni velük, de Izrael jelenleg saját magával sem képes megállapodni: hamarosan újra választásokat tartanak az országban, mert Isten választott népe nem tud választani politikusai közül…

Egy ágyban az ellenséggel

Orosz kémnőt lepleztek le, aki Nápolyban a NATO haditengerészeti főhadiszállásán dolgozó tisztekkel barátkozott. Rivera asszony kémtörténetét azért most hozta elő a La Repubblica, mert a közelgő olasz választások esélyese az a jobboldal – szélsőjobb koalíció, mely ugyancsak nagy barátja Putyin elnöknek.

44 éve keresztelték meg Rivera asszonyt Peruban egy olyan templomban, amely akkor még nem is létezett. A Moszkvában kitalált hírszerző legendát senki sem ellenőrizte bár sejtették, hogy Rivera asszony az oroszoknak dolgozó hírszerző tiszt, de akkoriban Putyin a Nyugat szövetségese volt vagy legalábbis annak látszott. Rendszeres résztvevője volt a G8 csúcstalálkozóknak, vendégeskedett a nyugati fővárosokban. Akkoriban az is felvetődött, hogy Oroszország is beléphet a NATO-ba. Ám mind Putyinnak mind pedig az amerikaiaknak más terveik voltak. Sem Moszkvában sem Washingtonban nem feledkeztek meg egy pillanatra sem a szembenállásról. Az amerikaiak rendszeresen óvtak Putyin európai nyomulásától. Merkel kancellár azonban alternatívát látott a német-orosz együttműködésben éppúgy mint Silvio Berlusconi miniszterelnök. Mindkét politikus kiváló személyes kapcsolatot ápolt Putyinnal. Baerbock német külügyminiszter, aki a zöldek nevében az USA nagy barátjaként bírálta Merkelt, ma azt mondja, hogy Németország azért kapta olcsón az orosz gázt, mert cserébe feláldozta a függetlenségét. Valójában persze Merkel kancellár épp az amerikai függés ellensúlyozására találta ki az együttműködést Moszkvával és Pekinggel. Ebben Orbán Viktor csak tanítványa Merkel kancellárnak.

A szakítás

Amerikai segítséggel kipaterolták Kijevből Putyin emberét, Janukovicsot. Válaszul Putyin elfoglalta a Krím félszigetet és bejelentette igényét Kelet Ukrajnára. Merkel kancellár és Silvio Berlusconi igen megértő volt, de az angolszász hatalmak nem.

Fuck the EU

– fogalmazta meg röviden az USA álláspontját Nuland külügyi államtitkár helyettes, aki most újra funkcióba került Washingtonban.

Putyin parancsára az orosz hírszerzés megpróbálta kinyírni a szolgálat híres árulóját, Szkripal ezredest, aki Angliában élt. Az akció nem sikerült, válaszul megindult a hajsza az orosz kémek ellen Európában. Rivera asszony eltűnt.

Putyinnak azonban megmaradtak az olasz barátai. Silvio Berlusconit ugyan félreállították, mert ki akart lépni az eurozónából, de helyette Putyin felfedezte Matteo Salvinit. A Liga szürke Európa parlamenti képviselőjét az oroszok futtatták fel. Eddigi karrierje csúcspontján Olaszország belügyminisztere lett. Most is erre készül és nem is épp esélytelenül. Vajon mi lesz az orosz kémhálózattal, ha a belügy élén Putyin barátja áll?

A miniszterelnöki posztra esélyes szélsőjobboldali Giorgia Meloni igyekszik mindenkit megnyugtatni: az EU és a NATO hű tagállama lesz Olaszország akkor is, ha ő váltja az atlantista Mario Draghi miniszterelnököt a posztján Rómában. Sem Berlinben, sem Párizsban, sem pedig Washingtonban nem nyugodtak egyáltalán amiatt, hogy Putyin barátai hatalomra kerülhetnek Rómában. Valaki viszont nem is titkolja örömteli várakozását: Orbán Viktor szívrepesve fogadná szövetségesei győzelmét Rómában. Reményei szerint együtt akciózhatnának Berlin és Párizs ellen az Európai Unióban, az USA és Nagy Britannia ellen a NATO-ban. Orbán barátsága jelenleg olyan az Európai Unióban és a NATO-ban mint Piszkos Fred kapitányé: öl! A magyar miniszterelnök azonban bízik a jószerencséjében vagyis abban, hogy Trump visszakerül a Fehér Házba Washingtonban, akkor pedig vége lehet Putyin barátai pária szerepének…

5000 euró fölött a földgáz?

0

Dmitrij Medvegyev, egykori orosz miniszterelnök ezt jósolja, aki jelenleg a majd mindenható Védelmi Tanács alelnöke Moszkvában. A Gazprom nemrég 4000 eurót jósolt a fűtési szezonra.

“Ezer köbméter földgáz ára elérte a 3000 eurót, ez emelkedhet 5000 euróra az év végéig“

– figyelmeztette az Európai Uniót Putyin helyettese.

Korábban az Európai Unió az orosz földgáz bojkottját tervezte, de erről több tagállam – köztük Magyarország és Németország – tiltakozása miatt lemondtak. Az Európai Unió cseh elnöksége azt javasolta, hogy a tagállamok energia miniszterei rendkívüli tanácskozáson vitassák meg a fűtési szezon gondjait. A két fő probléma: lesz-e elég földgáz a fűtési szezonban, ha Putyin elzárja a gázcsapot? Ha lesz földgáz, akkor az mennyibe kerül?

És nálunk?

Gulyás Gergely kancellária miniszter a hétvégén a Momentum elnökével, Gelencsér Ferenccel folytatott vitában elmondta, hogy a magyar állam nem képes sokáig elviselni a rezsicsökkentés terheit még akkor sem, ha a többlet fogyasztást augusztus elseje után piaci áron számítják fel.

“Ma a magyar állam 300 ezer forintot tud adni minden háztartásnak a piaci árhoz képest “

– jelentette ki Gulyás Gergely, aki hozzátette:

“reméljük, hogy lejjebb mennek az árak, mert a végtelenségig nem fogjuk ezt bírni!”

Korábban a magyar kormány azzal érvelt az orosz kapcsolat fenntartása mellett, hogy olcsóbban kapjuk a földgázt Moszkvától mint mások, de aztán kiderült, hogy erről szó sincsen. Putyin magyar barátjának, Orbán Viktornak éppen olyan piaci áron számláz mint másoknak. Igaz viszont, hogy 700 millió köbméter pluszt ígért Magyarországnak. Ennek egy részét az Orbán kormány pénzzé teheti, ha lakosság elég elszántan spórol, és a tél nem lesz nagyon hideg.

A magyar családok baja az, hogy az átlag jövedelem olyan kicsi, hogy a felemelt rezsi elviheti annak nagyrészét. Együnk vagy fűtsünk?

– így vetődhet fel a kérdés a téli hónapokban, ha beigazolódik Medvegyev orosz ex miniszterelnök jóslata és az orosz földgáz ára 5000 euró fölé emelkedik a jelenlegi 3000 eurós szintről.

Orbán reménye: Meloni győzelme Rómában megváltoztathatja Európát

A magyar miniszterelnök magányos farkas lett Európában, és ezzel nagyon is tisztában van. Ez derült ki abból az interjúból, melyet Roland Tichy német újságírónak adott, akit a Karmelita kolostorban fogadott. A német újságíró korábban részt vett a Matthias Corvinus Collegium nyári vitafórumán.

“A Nyugat szellemi értelemben Közép Európába költözött. Itt van a Nyugat, ott pedig csak a posztnyugat maradt. Európa e két fele között csata dúl” – fejtegette kedvenc aktuális ideológiáját Orbán Viktor, akinek

az eszmék valószínűleg semmi mást nem jelentenek mint a hatalom gyakorlás eszközét.

Ezért most a gazdasági válság kellős közepén megkétszerezte a hittan oktatás költségvetését.

Ebben is mesterét, Vlagyimir Putyint követi, aki kezdetben fütyült a vallásra, de amióta egyre rosszabbul mennek a dolgok, az annál fontosabb lett a hatalom számára.

Olaszország jobboldali és szélsőjobboldali vezetői hasonló cinizmussal viszonyulnak az ideológiákhoz. Mindannyian jó kapcsolatokat ápolnak Putyinnal. Sőt az olasz baloldal szerint Putyin római nagykövete is résztvett abban az összeesküvésben, amely előidézte az atlantista Draghi kormány bukását. A szeptemberi választás a jobboldali – szélsőjobboldali koalíció győzelmét hozhatja. A miniszterelnök a szélsőjobb Fratelli d Italia mozgalom vezére, Giorgia Meloni lehet.

Orbán reménye

“Ha az olasz Giorgia Meloni megnyeri a választásokat szeptemberben, akkor az game changer lehet egész Európa számára”

– mondta a magyar miniszterelnök a német újságírónak.

Giorgia Meloni asszonyt Orbán konzervatívnak nevezi noha ifjú korában az újfasiszta ifjúsági szervezet vezetője volt. A La Stampa újságírója rákérdezett a fasiszta múltra. A válasz: “ami a szívemen az a számon. Sosem mondtam azt, hogy fasiszta lennék. Támogatom a Nyugatot és a szabadságot. Ha én leszek a miniszterelnök, akkor Olaszország továbbra is szállít fegyvereket Ukrajnának.”

Meloni Nyugat értelmezése hasonlít Orbán Viktor jelenlegi nézeteihez. Mindketten erősen kötődnek az amerikai republikánusokhoz. Orbán Dallasban fel is szólal a radikális republikánusok konferenciáján.

Orbán számára azért lehet különösen fontos Meloni győzelme, mert korábban az olasz szélsőjobboldali vezér elítélte az Európai Uniót azért  , mert Brüsszel leállította az uniós pénzek kifizetését Magyarország és Lengyelország irányában a jogállamiság megsértése miatt.

Lengyelország időközben magán alkut kötött Brüsszellel illetve Németországgal.

Mit mondott erről Orbán Viktor?

“Lengyelország szívből harcol az ukrajnai orosz invázió ellen, ezért megrendült a magyar-lengyel tengely.”

A magyar miniszterelnök most abban bízik, hogyha Meloni lesz Olaszország miniszterelnöke, akkor Róma-Budapest tengely jöhet létre. Olaszország az Európai Unió harmadik nagyhatalma, amely sok gazdasági és társadalmi problémával küzd ugyan, de a szava fontos a nemzetközi fórumokon. Olaszország miniszterelnöke részt vehet a G7 és G20 csúcstalálkozókon, ahol a világ legfontosabb poltikai vezetőivel találkozhat.

Eddig Macron elnök, Scholz kancellár és Draghi miniszterelnök szava volt a döntő az uniós csúcstalálkozókon.

Ha Draghi utóda Meloni lesz, akkor Orbán Viktor pozíciója is megerősödhet.

Csakhogy Draghi annak idején Merkel kancellár támogatásával került hatalomra Rómában. Most az USA, Németország és Franciaország abban érdekelt, hogy megakadályozza Meloni győzelmét. Ők veszélyesnek tartják az olasz jobboldal és szélsőjobboldal euroszkeptikus álláspontját és Putyin barát múltját.

Az USA és az EU kezében ott a pénzügyi fegyver: a nyakig eladósodott Olaszország csakis úgy tudja a víz felszínen tartani magát, ha ezért Németország pénzügyi garanciát vállal. Ezért fogadták el Draghi miniszterelnököt a nemzeti egységkormány élére Rómában hiszen 200 milliárd eurós uniós támogatást hozott magával.

Ha létrejön a Róma-Budapest tengely, akkor az két csőd szélén táncoló állam szövetsége lehet.

Észtország: nemzetiségi ellentétek

Az ukrajnai háború miatt kiéleződtek a nemzetiségi ellentétek Észtországban, ahol nagy orosz kisebbség él.

“Ez az emlékezetünk, nem tisztelik ezt és engem sem tisztelnek. Undorító amit művelnek” – így kommentálta Narva városában egy 82 éves orosz nyugdíjas asszony a brüsszeli Politiconak, hogy a hatóságok elszállítják a második világháborús emlékműveket az utcákról és a terekről Észtországban.

A háború Ukrajnában régi ellentéteket hozott felszínre az észt többség és az orosz kisebbség között. A független Észtországot a Hitler-Sztálin paktum a Szovjetuniónak juttatta 1939-ben. A szovjet megszállás idején tombolt a terror Észtországban. Aztán következett a náci megszállás, és végül visszajöttek a szovjet csapatok, akik maradtak is a Szovjetunió bukásáig (1991). Sztálin parancsára tömeges orosz betelepítés következett, és ennek következtében megváltoztak a nemzetiségi arányok. Az orosz kisebbség a magáénak érezte a második világháborús emlékműveket, az észt többség kevésbé. Eddig mégiscsak megőrizték azokat, de Putyin agressziója Ukrajna ellen megszólaltatta a vészcsengőt Észtországban.

“Megosztják a társadalmat ezek az emlékművek” – indokolta a kormány döntését az észt külügyminiszter a Politiconak. “Nagyon is szükséges a második világháborús emlékművek régóta esedékes eltávolítása, mert ezek fokozzák a társadalmi feszültséget” – hangsúlyozta Urmas Reinsalu észt külügyminiszter.

Putyin birodalmi álmai aggodalmat keltenek

“Oroszország Ukrajna elleni háborúja megvilágítja a második világháborús emlékművek elfelejtett jelentését” – hangsúlyozta Észtország köztársasági elnöke szombaton amikor az észt függetlenség napját ünnepelték. Alar Karis államfő nem hallgatta el, hogy nagy a bizalmatlanság az orosz kisebbség iránt. Különösen ott mint Narva városában, az orosz határon, ahol a lakosság többsége orosz.

“Helyre kell állítani a bizalmat Narva és a kormány között” – fogalmazott az államfő, aki hangsúlyozta, hogy “Észtország mindnyájunk hazája.”

A kis balti államban a függetlenség kikiáltása óta gyanakodva szemlélték a jelentős létszámú orosz kisebbséget (30%). Szigorúan szabályozták az állampolgárságot, és észt nyelvtudáshoz kötötték azt. “Ennek az volt a célja, hogy arra ösztönözze az oroszokat: térjenek vissza Oroszországba!” – vázolja fel a helyzetet Kristjan Kaldur, a Balti Intézet vezető szakértője Tallinnban.

“Aztán a korábbi szigorú politika az orosz kisebbséggel szemben enyhültek. Az ezredforduló táján megkezdődött az integrációs politika. A kormányok komoly erőfeszítést tettek arra, hogy az orosz kisebbséget megtanítsák észtül. Erre sok pénzt fordítottak. Sok orosz így is kimaradt a rendszerből, mert nem tudta vagy akarta letenni az észt nyelvvizsgát. Így hozzájutott észt útlevélhez, de állampolgársághoz nem.”

Jelenleg 65 ezer orosz számít “szürke polgárnak” Észtországban, ahol nem állampolgárok, de útlevelük van, hogy elhagyják az országot.

Putyin Ukrajna elleni agressziója után betiltották az orosz televíziókat Észtországban. Az orosz kisebbség ezt komoly sérelemként érte meg. Ráadásul

Putyin propagandája azt terjeszti, hogy az észt kormány deportálni akarja az orosz kisebbséget.

Tallinnban a kormány siet cáfolni ezt.

“Sohasem fogunk senkit sem deportálni”

– hangsúlyozta a kormányszóvivő Tallinnban.

Amióta kitört a háború Ukrajnában egyre több orosz folyamodik észt állampolgárságért.

Fokozza a feszültséget, hogy Narva határváros: sok orosz itt érkezik meg az Európai Unió területére. Emiatt Észtország le kívánja zárni határát az orosz polgárok elől – a két másik balti államhoz hasonlóan. Ez a kérdés megosztja az Európai Uniót hiszen Csehország, Lengyelország és Finnország támogatja a balti álláspontot míg Németország, Magyarország Görögország, és Ciprus nem. Emiatt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője úgy nyilatkozott, hogy “az oroszok kizárása az Európai Unióból illetve a schengeni övezetből, nem jó ötlet, mert megosztja a tagállamokat”. Az Európai Unió külügyminiszterei hamarosan Prágában vitatják meg az orosz polgárok vízumát, melyet Észtországban meg akarnak szüntetni az ukrajnai háború miatt.

Berlinben egyelőre inkább lenyelik a veszteséget

A kávézók és az éttermek Európában a kávé árának növekedését tapasztalják. Szakértők szerint a helyzet a közeljövőben nem fog változni, sőt még rosszabbra fordulhat.

2 dollár 60 cent volt a kávé ára júliusban, augusztusban egy picit csökkent 2 dollár 16 centre. Csakhogy egy font kávé még 2019 májusában 0,85 dollárba került. Aztán jött a szárazság Brazíliában és a csillagászati szállítási költségek, két dollár fölé emelkedett az ár, és valószínűleg tovább megy felfelé – mondják a szakértők, akik a Deutsche Wellenek nyilatkoztak.

Berlinben egyelőre inkább lenyelik a veszteséget, de nem emelnek árat.

Meddig tehetik ezt meg?

A kedvezőtlen éghajlati események és a megnövekedett kereslet, valamint a geopolitikai fejlemények és a világjárványhoz kapcsolódó logisztikai zűrzavar az elmúlt két évben magasabb nagykereskedelmi árakat eredményezett. A növekvő energiaárak és a szállítási költségek 100%-os növekedése az elmúlt 12 hónapban növelte az inflációs nyomást.

Az Arabica kávé árát a New York-i tőzsdén határozzák meg dollárban. Miután a dollár árfolyama beindult felfelé az euró lefelé mozdult. Egész Európában, ahol eurót használnak, megdrágult a kávé.

6%-os volt átlagosan az áremelkedés, melynek nagyrészét a kávéházak lenyelték, de a kisebb részét áthárították a fogyasztókra.

“A pandémia idején egyszerűbb volt a helyzet – mondja Jordan Montgomery, a Fjord Coffee Roasters Berlin marketing menedzsere – mert az internetes kereskedésben az áremelkedést át lehetett hárítani a vásárlókra. “Csakhogy más a helyzet a kávéházakkal, melyeket sújt a rezsi költségek emelkedése és a személyzet hiánya.

Ha az áremelést a fogyasztók egy része nem fogadja el, akkor csökken a forgalom.

12 eurós minimális órabér

Ezt vezetik be Németországban októberben. Mennyi legyen a kávé ára abban az országban, ahol évszázadok óta nemzeti intézménynek számítanak a kávéházak?

A szakértők többsége 5-6 eurós árat lát reálisnak Németországban. Ebből viszont nagyon sok jut az államnak: egy tizenhetedik századi törvény miatt egy kiló pörkölt kávé után 2,19 euró adó jár az államnak.

Nicole Battefeld szerint jogos az általános áremelkedés, mert a kávéültetvények nem igazán nyereségesek Brazíliában. A német kávé bajnok szerint a gyarmati múlt öröksége, hogy a termelők viszonylag keveset kapnak, míg a hasznot a New York-i tőzsdén illetve a fogyasztó országokban zsebelik be. Jelenleg

Németországban a szupermarketekben 8 euróért  lehet egy kiló kávét kapni holott a reális ár 20 euró körül lenne.

A nagy kávé exportáló országokban nőnek a munkabérek. Kolumbiában, amely a harmadik legnagyobb exportőr a világon, megduplázódtak a bérek a kávé szektorban az elmúlt évben. Sok kis gazdaságban a tulaj és családja dolgozik a földeken, mert nem tudják megfizetni a munkaerőt.

Az energia és a műtrágya árak  növekedése földhöz csapja a kávétermelőket is. Brazília az oroszoktól vásárolja a műtrágyát. Egyelőre folyamatos a szállitás, de komoly az aggodalom, mert nemigen bíznak az oroszokban.

Klímaváltozás

A kávé árak emelkedése mögött ez is nagyon komoly tényező. Kolumbiában kétszer aratnak egy évben – hála az esős időjárásnak. De mi van, ha kevesebb az eső? Akkor hónapokat csúszhat a termés betakarítása, és emiatt sokszor nem tudják teljesíteni a szállítási szerződéseket. Ha kisebb a termés, akkor felértékelődik a gyengébb minőségű kávé. Ez arra ösztönözheti a gazdákat, hogy inkább azzal foglalkozzanak, mert kevesebb vele a gond és az árkülönbözet nem túlságosan nagy a jó minőséghez képest.

A klímaváltozás megnöveli a bizonytalanságot a piacon, ahol korábban  csak lassan alkalmazkodtak a változásokhoz.

Sokan a tisztességes kereskedelemben – fair trade- látják a megoldást. Ez garantált árat biztosít: 1 dollár 36 centet egy font kávéért. Csakhogy Németország kávé szakértője szerint ez is kevés: “a fair trade hozzásegíti a gazdákat ahhoz, hogy megőrizzék az életszínvonalukat, de ahhoz már nem elég, hogy új beruházásokra gondoljanak. A garantált kávé ár ugyanis csak 10 centtel nőtt az elmúlt 20 év során” – nyilatkozta a szakértő.

A Moderna bepereli a Pfizert és a BioNTech-et a Covid-oltás miatt

A Moderna beperelte az Massachusetts-i Kerületi Bíróságon és a BioNTech székhelye szerinti németországi regionális bíróságon a két céget azt állítva, hogy a Pfizer és a BioNTech megsértette a 2010 és 2016 között benyújtott szabadalmakat, amelyek az mRNS technológiájára vonatkoztak.

A Messenger RNS vagy mRNS az a genetikai szkript, amely DNS-utasításokat hordoz minden egyes sejt fehérjekészítő gépezetében, és amelyet koronavírus-oltóanyagok előállításához használnak.

„Ezeket a kereseteket azért indítjuk, hogy megvédjük azt az innovatív mRNS technológiai platformot, amelyet a COVID-19 világjárványt megelőző évtizedben úttörőként fektettünk be, és amelyet szabadalmaztattunk” – mondta Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója. 

„Ez a platform, amelyet 2010-ben kezdtünk el építeni, valamint a koronavírusokkal kapcsolatos, 2015-ben és 2016-ban végzett szabadalmaztatott munkánk lehetővé tette számunkra, hogy a világjárvány kitörése után rekordidő alatt biztonságos és rendkívül hatékony Covid-19 vakcinát állítsunk elő.”

A Moderna, amely 2,5 milliárd dollárnyi adófizető pénzt fogadott el Covid-19 oltóanyagának kifejlesztésére, 2020-ban kijelentette, hogy nem fogja érvényesíteni a Coviddal kapcsolatos szabadalmait , amíg a járvány folytatódik. Márciusban azonban a vállalat azt közölte , hogy elvárja, hogy azok a gyártók, amelyek nem alacsony vagy közepes jövedelmű országokban telepednek le, illetve nem ott termelnek, tiszteletben tartják a vállalat szellemi tulajdonát.

A Moderna pénteken arról számolt be, hogy nem kér kártérítést a március 8-a előtti tevékenységek miatt, és nem kéri a Pfizer és a BioNTech oltóanyagainak forgalomból való eltávolítását, és nem kér tiltó határozatot a jövőbeni értékesítésének megakadályozására, tekintettel a hozzáférés szükségességére. 

Jerica Pitts, a Pfizer szóvivője péntek délelőtt azt mondta, hogy a cégnek nem küldtek peranyagot, így „jelenleg nem tud nyilatkozni”.

Meteorológia és diktatúra

A szovjet meteorológiai szolgálat vezetőjének neje a Bolsoi Theatre előcsarnokában várta férjét a jegyekkel az esti előadásra 1934 januárjában. Alekszej Wangenheim soha nem érkezett meg. A hithű sztálinista kommunista kádert elvitte a CSEKA.

Az szovjet meteorológiai intézet igazgatója azt hitte: tévedés történt hiszen ő hűségesen szolgálta a kommunista rendszert. Aztán rá kellett döbbennie: ő is a rendszer áldozata mint oly sokan Sztálin idejében. Szabotázzsal vádolták meg. Azt állították az őt kihallgató titkosrendőrök, hogy szándékosan rossz időjárás jelentést készített a meteorológia szolgálat, és a Szovjetunió paraszt gazdaságai ezért nem készültek fel az aszályra. Miatta lett olyan gyalázatosan rossz a termés.

A valóságban az történt, hogy a parasztoktól elvették a földet, és kolhozokba kényszerültek. Ez óriási visszaeséssel járt a szovjet mezőgazdaságban, amely a Szovjetunió bukásáig nem heverte ki a következményeket. Rendszeres volt a kenyér hiány abban a Szovjetunióban, ahol a talaj és az időjárás ideális a gabona termesztésre. Ma már Oroszország a világ első számú gabonaexportőre, Ukrajna pedig a negyedik – legalábbis így volt a háború előtt.

Wangenheim doktor a Gulagon

Munkatáborra ítélték a meteorológia szolgálat ex vezetőjét. A lágerben a jó magaviseletű foglyok használhatták a könyvtárat, sőt a szakmájukat is gyakorolhatták. Wangenheim doktor olykor levelet írhatott a feleségének is, aki gondosan megőrizte azokat. Naplót is vezetett a lecsukott tudós, kislányának ajánlotta azt.

Aztán megindult az elvadult terror gépezete, és Wangenheim doktort 1937-ben kivégezték. Nacionalista szervezkedéssel vádolták meg. Valójában valószínűleg kellett a hely a lágerben az új raboknak, akik a nagy terror idején millió számra kerültek a Gulagra.

Wangenheim naplója abból a kolostorból került elő, ahol a láger központja volt. Lánya, Eleonóra publikálta azt. Ennek alapján egy francia író megírta a sztorit Sztálin meteorológusa címmel. Eleonóra Wangenheim 81 éves korában öngyilkos lett, mert úgy érezte : Putyin Oroszországa nemigen különbözik Sztálin Szovjetuniójától.

Ennyit Orbán Viktor tanító mestereiről…

Az orosz titkosszolgálat tudta: a villámháború kudarcra van ítélve

0

A CIA elemzései alapján a Washington Post ismerteti az FSZB tevékenységét az ukrajnai agresszió előkészítésében. Eszerint a KGB utód szervezete hónapok óta készült az Ukrajna elleni támadásra.

Az információk szerint speciális részleget hoztak létre, melynek eredeti létszáma 30 fő volt, ezt felemelték 160-ra. Ez csak a központi állomány, nagyon sokan dolgoztak a terepen. Az ukrán titkosszolgálat is tele volt beépített emberekkel, de ezeknek többségét a kémelhárítás semlegesítette, ezért nem tölthettek be olyan szerepet mint a Krím elfoglalása idején. Akkor az ukrán csapatok parancsnoka egyszerűen átállt az oroszok oldalára, akik így szinte puskalövés nélkül foglalhatták el a stratégiai fontosságú félszigetet, ahol a fekete tengeri orosz flotta főhadiszállása van (Szevasztopol).

Az FSZB helyi emberei most jelentették Moszkvának, hogy a lakosság többsége megszállóknak tekintené az orosz katonákat, és mindössze 2% felszabadítónak. Ezért is javasoltak villámháborút Putyinnak hiszen akkor mire az emberek észbekaptak volna máris megtörténik a hatalomváltás.

Zelenszkijt likvidálni akarták abban az esetben, ha nem menekül el. Helyére két kormány is készülődött. Az egyiket, melyet Janukovics vezetett volna Belaruszban állították össze, mert onnan volt Kijev a legközelebb. A másik kormány keleten készülődött, az orosz “népköztársaságokban”, illetve Oroszország déli részén. Ennek élén Oleg Carjov a Régiók Pártjának egykori vezetője állt volna.

Az FSZB nemigen bízott a villámháború sikerében, de ezt nem merték megmondani Putyinnak.

A Washington Post szerint a diktátor, aki pedig az FSZB újjászervezője volt, saját csapdájába esett: elhallgattatta a kritikus hangokat, amelyek olyasmit mondtak volna, amit ő nem akart hallani. A téves helyzetértékelés miatt az FSZB és a szpecnaz kommandósai csapdába estek Kijevben, és megölték őket mielőtt ők végezhettek volna Zelenszkij elnökkel. A villámháborúból semmi sem lett.

Mi történt az FSZB ukrán részlegének vezetőivel?

Börtönben várják a bíróság szigorú, de igazságos ítéletét – már ahogy az az ilyen rendszerekben szokásos. Az orosz titkosszolgálatokról éppúgy mint a hadseregről kiderült: nagyobb a hírük mint a valós teljesítményük.

A király meztelen

Így értékelte az orosz titkosszolgálatok teljesítményét Ukrajnában Horváth József tábornok a Magyar Nemzetben. A magyar titkosszolgálat veteránja józan elemzésben mutatta ki, hogy ha volt olyan állam, melyet az FSZB-nek ismernie kellett, akkor az Ukrajna volt. Mégis fatális hibát követtek el az értékelésben. Horváth József tábornok nem tette fel a kérdést, hogy vajon miért szerepelt le ennyire az orosz titkosszolgálat Ukrajnában?

Tudták, hogy Putyin terve nem reális, de nem mertek szólni  Vagy megerősítették Oroszország diktátorát abban a hitében, hogy Ukrajna népe várja őt?

Ez ma már lényegtelen.

Arra azonban a Washington Post nem sok szót veszteget, hogy mi volt az amerikaiak szerepe Ukrajnában. Pedig az orosz villámháború kudarcában ők játszottak főszerepet az orosz kommandós akció meghiúsításában és Zelenszkij elnök megmentésében. Az FSZB a legnagyobb hibát az amerikaiak lenézésével követte el: az afganisztáni csúfos kudarc után úgy gondolhatták Moszkvában, hogy a Biden adminisztráció impotens e téren. Putyint, a KGB veteránját kínos csalódás érte, mert saját emberei, az FSZB tájékoztatták félre méghozzá a döntő pillanatban. Így változott Putyin birodalmi álma rémálommá, a hűséges FSZB pedig karikatúrává. Az egész orosz vezetés  panoptikummá, amelyen csak azért nem lehet nevetni, mert nukleáris világháborúval megsemmisítheti az egész földi civilizációt.

Lavrov szó nélkül távozott

0

Szergej, mit akartok valójában? – kérdezte Tony Blinken amerikai külügyminiszter az orosz diplomácia vezetőjét utolsó találkozásuk során Putyin ukrajnai agressziója előtt – számolt be most a Washington Post. Szergej Lavrov válaszul szó nélkül kisétált.

Egy hónappal később megindult az orosz hadsereg Ukrajna ellen noha azt addig mindenki cáfolta az orosz vezetők közül – beleértve az örmény származású külügyminisztert is. Miért nem mondott semmit sem Lavrov? Egyrészt, mert nem hatalmazták fel erre, másrészt pedig lehetséges, hogy még nem volt döntés Moszkvában.

Wallace brit védelmi miniszter  kerek perec megkérdezte akkoriban Szergej Sojgu hadügyminisztert: megtámadja-e Oroszország Ukrajnát? Sojgu a szemébe nézett, és közölte nem! Valószínűleg még akkor sem volt végleges döntés. Azt állítólag hárman hozták meg Moszkvában: Putyin, Sojgu hadügyminiszter és Nyikolaj Patrusev, aki Putyin utóda volt az FSZB élén, most pedig a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Lavrovot előtte meghallgatták, de a véleményét nem fogadták el. A rutinos diplomata nem ajánlotta a katonai akciót.

Zelenszkij szerepe

Az ukrán elnök és közvetlen munkatársai sokáig kételkedtek az amerikai hírszerzés értesüléseiben, melyek szerint küszöbön áll a támadás. A Washington Post szerint azt gondolhatták, hogy az USA csak rájuk akar ijeszteni, hogy azután a fejük fölött megalkudjon Moszkvával. Az orosz támadás megindulása után viszont Zelenszkij pánikba eshetett, és azonnal kérte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót: kapcsolja Biden elnököt. Zelenszkij segítséget kért és kapott – számolt be a Washington Post, melynek részletes összefoglalója nyilvánvalóan a State Department jóváhagyásával készült csaknem hat hónappal azután, hogy Putyin csapatai megkezdték az agressziót Ukrajna ellen.

Vajon mennyiben hiteles ez a beszámoló?

Ha Zelenszkij elnök szinte az utolsó pillanatig kételkedett az orosz támadásban, akkor hogy sikerült megállítani a villámháborús akciót, melyet Putyin 3-5 napra tervezett?

Valószínűleg az történt, hogy az amerikai hadsereg és a CIA közvetlenül az ukrán partnerekkel épített ki olyan szoros kapcsolatot, hogy azok felkészülten várták az orosz ejtőernyősöket, akiknek el kellett volna foglalniuk Kijevet és meggyilkolniuk Zelenszkij elnököt. Akinek nem a parancs kiadás a feladata hanem a PR, amelyet remekül teljesít is.

A kérdés csak az, hogy miért most tette közzé a részletes beszámolót a Washington Post?

Erdogan török elnök a hírek szerint csúcstalálkozót készít elő Putyin és Zelenszkij között. Mind az ukrán mind az orosz elnök gyakran nyilatkozta azt, hogy a tél beállta előtt be kellene fejezni a harcokat Ukrajnában. A tűzszünethez az kellene, hogy mind Putyin mind Zelenszkij diadal jelentést tudathasson a saját népével.

A koreai háború idején ez még sikerült: 1953-ban Sztálin halála után megkezdődött az enyhülés, és a Nyugat és a Kelet lezárta a három éve folyó háborút, amely borzalmas pusztítást vitt végbe  anélkül, hogy bármelyik fél elért volna bármit is. Mégis mindkét oldal diadal jelentéseket közölt a saját közvéleményével holott a fegyverszüneti vonal pontosan ott húzódott a két Korea között mint a háború kezdetén. Béke megállapodás azóta sincs.

Most sokminden más mellett az a probléma, hogy van internet, ezért a hatalomnak nehéz hitelesen hazudnia. Nehéz, de nem lehetetlen. Lehet, hogy a Washington Post cikk sorozata felhívás keringőre. Ahogy a háború előtt szinte senki sem hitt abban, hogy Putyin meghozza élete legrosszabb döntését és megtámadja Ukrajnát, ma ugyanígy szinte senki sem hisz a tűzszünetben. Annak viszont mindenki örülne, ha katonák helyett diplomaták vennék át a fő szerepet. Végülis Lavrov válaszolhatna úgy az amerikai külügyminiszter kérdésére, hogy békét akarunk! Talán el is hinnék neki…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK