Kezdőlap Világ Oldal 115

Világ

A Sólyom Ukrajnában vadászik

Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy régi HAWK légvédelmi berendezéseket küld Ukrajnába az orosz drónok és cirkálórakéták elleni hatékony védekezés érdekében.

A HAWK elfogó rakéták a kisebb, rövidebb hatótávolságú Stinger rakétarendszerek továbbfejlesztése, amelyeket az Egyesült Államok már bevetett az orosz invázió elrettentésére.

A Biden-adminisztráció az elnök különleges jogát fogja felhasználni a vietnami korszak technológiáján alapuló, de többször továbbfejlesztett HAWK berendezés átadására. Az illetékes hatóság hatóság lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy vészhelyzet esetén a kongresszus jóváhagyása nélkül gyorsan szállítson védelmi termékeket és szolgáltatásokat a raktárkészletekből. A Reuters nem tudta megtudni, hány HAWK-rendszert és rakétát szállíthat át az Egyesült Államok Ukrajna részére. A Fehér Ház nem volt hajlandó kommentálni a hírt.

A HAWK rendszer a Raytheon Technologies által gyártott PATRIOT rakétaelhárító rendszer elődje, amelynek Ukrajnába való átruházásának lehetőségét továbbra sem veszik fontolóra – közölték amerikai illetékesek.

Joe Biden amerikai elnök megígérte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy Washington fejlett légirendszerekkel látja el Ukrajnát a hónap eleji pusztító orosz rakétatámadást követően.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, hogy Spanyolország négy HAWK kilövőt szándékozik küldeni.

Az Egyesült Államok valószínűleg először Ukrajnába küld elfogórakétákat a HAWK rendszerhez, mert nem világos, hogy elegendő amerikai hordozórakéta jó állapotban van – mondta egy amerikai tisztviselő. Az amerikai rendszerek évtizedek óta raktárban vannak.

Amerikai illetékesek szerint a hét végén új segélycsomagot jelentenek be. Egy amerikai tisztviselő azt mondta, hogy ez valószínűleg a közelmúltban 700 millió dollár körüli biztonsági segélycsomagok körülbelül fele lesz.

Nem volt azonnal világos, hogy a HAWK elfogó rakéták is bekerülnek-e, de amerikai tisztviselők korábban arra figyelmeztettek, hogy a katonai segélycsomagok mérete és összetétele gyorsan változhat.

Az ukrajnai orosz invázió február 24-i kezdete óta az Egyesült Államok mintegy 17,6 milliárd dollár értékben küldött Kijevnek biztonsági segítséget.

Nap- és szélenergia rekord az Európai Unióban

24%-át adja immár a 27 tagállam energiafelhasználásának mérlegében a nap és a szélenergia. Ezzel sikerült némiképp ellensúlyozni a leválást az orosz gázról, és fékezni az inflációt, melyet jelentős részben az energiaárak emelkedése okoz.

99 milliárd euró értékű földgázt spórolt meg a nap és a szélenergia az Európai Unió tagállamainak. A 27 országból 19 rekordot produkált az idén – írja az E3G és az Ember Kutatóközpont által kiadott jelentés, mely szerint az Európai Unió az év első nyolc hónapjában 345 terrawattóra energiát nyert a napból és a szélből. Ez 13%-os rekord növekedést jelent a tavalyi évhez képest.

Spanyolország és Lengyelország produkálta a legjobb eredményt.

Spanyolország 7,4 terrawatt órával növelte termelését a megújuló energiából az idén, és ezzel 1,7 milliárd euró értékű orosz földgázt váltott ki. Lengyelország 48%-al fokozta a nap és szélenergia kitermelést, amelyre nagy szükség is van hiszen az ország teljesen levált az orosz gázról. Helyette norvég földgázt használnak, de a hagyományos szén fűtés is felértékelődött. Ez problematikus lehet abból a szempontból, hogy Lengyelország mennyire lesz képes teljesíteni környezetvédelmi vállalásait.

A megújuló energiaforrások mérséklik az inflációt

Még óriási potenciál van a nap és szélenergiában Erre hívja fel a figyelmet a jelentés. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unió az energia 20%-át még mindig úgy állítja elő, hogy földgázt éget el. Erre idén eddig 82 milliárd eurót költöttek a tagállamok. A rendkívüli helyzetben a földgáz ára igen hektikusan alakul, és ez növeli az inflációt.

A megújuló energia még többet segíthetett volna a válság megoldásában, ha nincs nyáron nagy aszály, amely visszavetette a vízenergia termelést.

Ennek ellenére a jelentés úgy foglalja össze a helyzetet, hogy

“több megújuló energia, alacsonyabb infláció”.

A második világháború utáni infláció óta nem érte ilyen áremelkedési sokk az Európai Unió tagállamait. Ennek jelentős részben az energiaválság az oka. Az energia költségek az Európai Unióban 40,8%-al voltak magasabbak idén szeptemberben mint tavaly. Az uniós infláció 36%-át az energia költségek elszabadulása okozta.

Sok országban a kormányok támogatást nyújtanak a lakosságnak és a vállalkozóknak a magas rezsi kifizetésére, de a jelentés arra figyelmeztet, hogy

“tartósan nem lesznek képesek az államok arra, hogy ellensúlyozzák a fosszilis fűtőanyagok drágaságát.”

Épp ezért fontos a megújuló energia további fejlesztése: az Európai Unió azt javasolja, hogy 2030-ra  emeljék 45%-ra a megújuló energia részesedését az összfogyasztásban.

Hajók tucatjai várnak a kikötésre Európában

Az energiaválság óriási mértékben megnövelte a keresletet a cseppfolyósított földgázra, de kicsi a fogadó kapacitás, amely újra földgázzá alakítaná a nyersanyagot. A várakozás növeli az amúgyis magas árat.

Spanyolország ezen a héten mindössze hat helyet ad, ahol újra földgázzá alakíthatják a hajók rakományát. Ennél ötször több hajó várakozik a spanyol partok mentén. Egész Európában nagyon kevés az olyan kikötői kapacitás, ahol az újragázosítás folyamatát gyorsan és biztonságosan el lehetne végezni.

Csak a Földközi tengeren legkevesebb 35 hajó köröz kirakodásra várva, a Cadizi öbölben nyolcat számoltak meg – tudósít a Reuters.

Nagy Britannia partjainál hasonló a helyzet – mondja Alex Froley, aki az ICIS elemző központ szakértője cseppfolyósított földgáz ügyben. Rámutatott arra, hogy szerencsére ez a szűk keresztmetszet nem okoz olyan nagy problémát a piacon, mert mind az ipar mind a lakosság csökkentette gázfogyasztását az enyhe időjárás és a magas árak miatt. A szakértő szerint számítás is meghúzódik a várakozás mögött: az eladók abban bíznak, hogy az elmúlt hetekben csökkenésnek indult földgáz árak újra emelkedni fognak.

Nem csak a szűk keresztmetszetet okoz ezen a fontos piacon gondot hanem  az is, hogy nincs elég nagy kapacitású csővezeték, amely a kikötőkből elvezetné a földgázt a célországba. A Midcat vezeték szállíthatná a földgázt Spanyolországból Közép Európa mindenekelőtt Németország felé. Az érintett államok – Franciaország, Németország, Portugália és Spanyolország – vezetői a héten találkoznak, hogy aláírjanak egy egyezményt erről a gázvezetékről, amely a jövőben hidrogént is szállíthat.

Biztonsági gondok

A cseppfolyósított földgáz szállítása igen veszélyes. Az Egyesült Államok második legnagyobb olyan kikötőjét ahonnan az ilyen hajókat útnak indították, be kellett zárni. Freeportban tűz ütött ki, majd robbanások következtek be júniusban. Azóta a kikötő nem működik, noha nagyon fontos szerepe volt az USA cseppfolyósított földgáz exportjában.

A biztonsági szabályok precíz betartása lassítja az újragázosítás folyamatát, ezért várhatóan nemigen lesz javulás a gyors szállitás terén. A kínaiak már le is vonták a tanulságot, és immár nem szállítanak cseppfolyósított földgázt Európába. Minthogy a zéró Covid tolerancia miatt Kína gázfogyasztása visszaesett, ezért a kínaiak a szerződés szerint megvásárolt földgáz egy részét eladták Európában, hogy kihasználják a magas árakat. A hosszú várakozási idő és a lefelémenő árak miatt mostanában felhagytak ezzel a gyakorlattal.

A kínaiak döntése azt is jelentheti, hogy az ázsiai piac éppúgy mint tavaly elszippanthatja a cseppfolyósított földgázt Európa orra elől. A szakértő szerint a kínaiak döntése azt jelenti, hogy immár újra importál Kína nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt. Az európai kikötők előtt várakozó hajók tulajdonosai ennek következtében határozhatnak úgy, hogy a jövőben a cseppfolyósított földgázszállítmányokat Ázsiába irányítják Európa helyett.

Az Európai Unió csúcsértekezletén csütörtökön és pénteken vitatják meg a földgáz helyzetet, amely döntő fontosságú a fűtési szezon miatt az egész kontinensen.

Továbbra is Amerika centrikus a világrend – állítja Orbán kedvenc amerikai szakértője

A magyar származású George Friedman, akit a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadott nemrég, azt a véleményét erősítette meg, hogy a világ továbbra is egypólusú, a jelenlegi világrendet kizárólag az USA tartja fenn.

Az Egyesült Államok ereje megkérdőjelezhetetlen – állítja magabiztosan George Friedman, aki szerint Putyin azzal követte el a hibát, hogy az amerikai tétlenséget gyengeségnek nézte. A kínaiak sokkal ravaszabbak: nyílt szembenállás helyett kompromisszumra törekszenek az Egyesült Államokkal.

“Az elmúlt hónapok nem azt tanították meg nekünk, hogy az Egyesült Államok új világrendet alakít ki, hanem azt, hogy Oroszország gyengül és Kína óvatosan kezeli az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatát. Ez továbbra is egypólusú világ “

– hangsúlyozza George Friedman, akinek legutóbbi könyvét, mely a Vihar a csönd előtt címet viseli, a magyar kormányhoz közelálló MCC Press adta ki. Orbán Viktor hivatkozott is erre a könyvre amikor az USA belső válságáról beszélt Tusnádfürdőn.

A magyar miniszterelnök általában többpólusú világot emleget, melyben a magyar diplomáciának leleményesen kell együttműködnie a nagyhatalmakkal. Jelenleg Moszkvával és Pekinggel ez sikerül, de Washingtonnal és Brüsszellel nem.

Peking együttműködést javasol Brüsszelnek

A most kongresszusát tartó kommunista párt félhivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arról  kívánja meggyőzni az Európai Uniót, hogy ne rendelje alá érdekeit az USA-nak hanem törekedjen egyenlő partneri viszonyra Washingtonnal. Ebben segíthet a kiegyensúlyozott kapcsolat Kínával, amely az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere.

Olaf Scholz német kancellár november elején Kínába látogat. Németország legfontosabb kereskedelmi partnere is Kína, messze megelőzve az Egyesült Államokat, amely jelenleg cseppfolyósított  földgáz szállítmányokkal javítja pozícióit a német piacon.

Scholz elődje, Angela Merkel minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe, mert annyira fontosnak tartotta ezt a kapcsolatot a német gazdaság számára.

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha az Európai Unió  lazítaná a kapcsolatokat Kínával, amely az USA veszélyes vetélytársa a világgazdasági versenyben.

Hszi Csinping elnök többször is jelezte, hogy G2 rendszert tartana üdvösnek vagyis az USA és Kína együtt kormányozná a világot. Amióta ezzel előállt a G20 csúcsértekezleten Hangcsouban Hszi Csinping elnök, rögtön ellenfelet látott benne Washington. Trump büntető vámokat hirdetett meg. Ezeket Biden elnök nemcsak, hogy nem vonta vissza, de chip háborút indított Kína ellen, hogy lassítsa a vetélytárs technológiai fejlődését.

Mindkét világhatalom rendszeresen konzultál egymással: Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója órákat szokott tárgyalni Jang Csiecsivel, aki nemcsak Kína első számú diplomatája, de tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. Az egyik ilyen találkozón a kínai diplomata megígérte amerikai partnerének: tiszteletben tartják Washington kérését, és nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

Katar 2022 – francia botrány?

0

Érdekes dokumentumfilmet láthattak a francia közszolgálati csatorna műsorában a nézők arról, hogy Nicolas Sarkozy elnök hogyan szerezte meg a futball világbajnokságot Katarnak, ahol alig volt futballélet, de 2022 november 20-án ennek ellenére ott kezdődik a világbajnokság.

Csak három nemzetiségről tudhatjuk biztosan, hogy az Elysée-palota asztalánál egy asztalnál jelen voltak 2010-ben, és eldöntötték, hogy megszerzik a futball világbajnokságot a dúsgazdag emírségnek. Sarkozy elnök, mint a házigazda, és a Paris Saint Germain lelkes szurkolója, a csapatának akart szponzort találni, Katar emírje, aki akkor még csak trónörökös volt, de máris nemzetközi hírnévre vágyott, és aki mindezt prezentálni tudta az nem volt más mint Michel Platini, a válogatott egykori legendás középpályása, közel sem véletlenül akkoriban az UEFA elnöke és a FIFA alelnöke volt. Mivel ez mégiscsak újságírás, ezért nem ellenőrzött információként le nem írnánk, hogy a negyedik nemzetiség az asztalon lévő orosz hússaláta lehetett, de Rejtő Jenő írói munkássága előtt tisztelegve megjegyezzük a kevéssé dokumentált hússaláta jelenlétét nem áll módunkban teljességgel kizárni.

2019-ben a francia ügyészség vizsgálatot indított az ügyben. Jellemző módon nem a hússaláta kérdése feküdte meg az oknyomozó újságírók gyomrát.

Nyolc hónapig keresték a bizonyítékokat arra, hogy Sarkozy elnök úgy tudta elérni kedvenc futball csapatának szponzorálását, hogy cserébe megígérte Katar akkori trónörökösének, a mostani emírnek a futball világbajnokságot.

A francia ügyészség korrupció ügyében nyomoz (ebből a szempontból még kardinális kérdéssé válhat a hússaláta szerepe, mivel köztudottan meredeken megy föl az élelmiszerek ára, s ilyen embargós időkben fokozottan érvényes ez az orosz importtermékekre), és az újságírók kínos bizonyítékokat találtak: Sophie Dion, aki akkoriban az Elysée-palota sporttanácsadója volt, elismerte, hogy kötött egy 52 ezer eurós konzultációs szerződést Katarral, és ebből 13 ezer eurót akkor vett fel amikor még Sarkozy elnök tanácsadója volt. Sarkozy terve sikerült: kilenc nappal a hármas csúcs után az Elysée-palotában, a FIFA megszavazta: Katar kapja a futball világbajnokságot!

Az amerikai futball vezetői nem láttak a méregtől hiszen ők voltak az esélyesek. El is indították a korrupciós vizsgálatot, melybe belebukott a FIFA egész vezérkara az élen Sepp Blatter elnökkel és az alelnökkel, Michel Platinivel.

Katar azonban megkapta amit akart: a futball világbajnokságot.

Sarkozy is jól járt hiszen a Paris Saint Germain katari tulajdonosa ontja a pénzt a csapatnak, amely így világsztárokat tud venni és megfizetni mint Messi, Neymar vagy Mbappé.

Eladó az egész világ?

A Sunday Times szerint 5 millió dollárt fizettek azért, hogy a FIFA szegényebb tagállamainak képviselői  rábólintsanak Sarkozy elnök és a katari trónörökös mester tervére: 5 millió dollárt kaphattak a szavazatukért. A koldusszegény Szomália például 100 ezer dollárért szavazott.

A FIFA viszont 400 millió dolláros televíziós szerződést kötött az Al Dzsazirával, a katari emír TV-jével nem sokkal azelőtt, hogy megszületett a döntés az emírség javára.

Gianni Infantino, a FIFA jelenlegi vezére, aki már korábban is ott sürgölődött a lebukott Sepp Blatter és Michel Platini körül, túlélte a svájci hatóságok vizsgálatát.

Jelenleg teljesen véletlenül Katarban él, és várja a FIFA szokásos profitját a futball VB-től: 3 milliárd dollárt! Ebből azért egész biztosan telik orosz hússalátára.

Skandal! – német botrány orosz titkosszolgálati szállal

Németország legnagyobb pénzügyi botránya volt a második világháború után a Wirecard bukása hiszen a céget fénykorában 24 milliárd euróra becsülték. Most Skandal! címen dokumentumfilmet mutattak be arról, hogy miképp jutott a csúcsra és onnan a mélybe a Wirecard, melyet Merkel kancellár és Putyin elnök is támogatott.

1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard számláiról

– írta meg a londoni Financial Times, amely leleplezte a botrányt. A Wirecard csődbe jutott, a vezérigazgatót letartóztatták.

A mindent mozgató menedzser viszont Oroszországba menekült.

A Bellingcat értesülései szerint Jan Marsalek, aki az osztrák titkosszolgálat tisztje volt, de kiváló kapcsolatot ápolt az oroszokkal is, döntő szerepet játszott a cég felfuttatásában. Elsősorban abban, hogy megszerezte Angela Merkel akkori német kancellár és Putyin elnök támogatását. Cserébe szabad kezet kapott a Wirecard ügyeinek intézésében. Hozzá kerültek az ázsiai üzletek vagyis a német óriás leginkább reménytkeltő piaca. Csakhogy a brit hírszerzés megsúgta a Financial Timesnak, hogy Jan Marsalek saját számlára dolgozik illetve az oroszok élvezik munkálkodásának gyümölcsét.

2019 júniusában a Financial Times megírta: 1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard ázsiai számláiról. Sőt valószínűleg soha nem is volt ott. Csakhogy a német pénzügyi felügyelet elnéző volt a Wirecard-dal szemben hiszen mögötte állt Merkel kancellár. Aztán a független könyvvizsgáló kiderítette az igazságot, a német és az angol lapok pedig megírták. Jan Marsalek azonnal a Fülöp szigetekre utazott, hogy “utánanézzen a dolgoknak”. Azóta se látta őt senki. Illetve felismerték őt Belorusziában és Moszkvában is. Németország kérte is a kiadatását, de az oroszok annyit közöltek: nálunk nincs ilyen külföldi polgár!

Hol van Marsalek

A Bellingcat kiderítette, hogy osztrák diplomata útlevéllel – Jan Marsalek osztrák állampolgár – 2015 óta rendszeresen járt Oroszországban. Ott kapcsolatba került vagy az FSZB-vel vagy pedig a katonai titkosszolgálattal, a GRU-val. A német Bild Zeitung idén már azt írta, hogy Jan Marsalek Moszkvában él “az FSZB felügyelete alatt.”

Münchenben Jan Marsalek állítólag nyíltan fogadta az orosz titkosszolgálat tisztjeit, akik megbízták a többi között annak az oroszbarát milíciának a finanszírozásával, amely Líbiában képviselte Putyin érdekeit. Jan Marsalek müncheni villája épp az orosz konzulátus mellett van. Andrej Csuprigin magasrangú GRU tiszt a villa gyakori látogatója volt.

Jan Marsaleknak nagy szerep jutott abban is, hogy pénzelje Putyin európai barátait. Az osztrák Szabadságpárt, amely híres volt Putyin barátságáról, állítólag jelentős pénzhez jutott rajta keresztül. Nem kizárt, hogy a magyar szélsőjobboldal is szerepelt a kedvezményezettek listáján.

Mindenképp érdekes, hogy Jan Marsalek tíz éven át a legnagyobb német digitális pénzügyi vállalkozás műveleti igazgatója lehetetett.

Az osztrák titkosszolgálatot többször is bírálat érte Amerikából, hogy túlságosan is jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Sebastian Kurz kancellárt az USA meg is fenyegette azzal, hogy kizárják Ausztriát a Berni Unióból, ha nem vet véget az orosz barátságnak. A Berni Unióban egyeztetik az USA európai szövetséges titkosszolgálatai elképzeléseiket az amerikaiakkal. Sebastian Kurz a figyelmeztetést követően hamarosan eltűnt Ausztria politikai életéből.

Jan Marsalek jelenleg Interpol körözés alatt áll, és Európa legkeresettebb bűnözői közé tartozik.

Újabb gyanús halál a Gazprom környékén

A 47 éves Nyikolaj Petrunyin, akit “gáz csodagyereknek” neveztek Moszkvában egy hónapja esett kómába, most pedig meghalt. A halál oka hivatalosan a Covid, de a brit hírszerzés szerint ő is egyike azoknak, akiket az FSZB tett el láb alól Putyin parancsára.

A dúsgazdag Nyikolaj Petrunyin nemcsak üzletember volt hanem az orosz parlament képviselője és az igen befolyásos energia bizottság alelnöke. Putyin ukrajnai agressziója előtt az elnök sziklaszilárd hívének tartották. Cége csővezetékeket épített a Gazpromnak illetve a Rosznyeftnek. Éves jövedelme több mint 875 millió forint volt a hivatalos adóbevallás szerint.

Felesége Albina Petrunyina is benne volt a bizniszben. Korábban őrnagyként szolgált a rendőrségen, majd közös céget alapított MetaTrend City néven a Gazprom egyik csúcs menedzserével, Vlagyimir Vasziljevvel. Azt nem lehet tudni, hogy Albina Petunyina életben van-e még, mert sok Gazprom közeli üzletember “a családjával is végzett mielőtt öngyilkos lett”.

Áprilisban az 51 éves Vlagyiszlav Avajev, a Gazprombank egykori alelnöke  “megölte családját mielőtt magával is végzett volna”. Feleségével és lányával együtt találtak rá az orosz oligarcha holttestére, aki korábban Putyin titkárságán dolgozott majd az energiaiparban hasznosította tapasztalatait. A Gazprombank alelnökeként rálátása volt a Kreml pénzügyeire is.

Baltával végzett családjával egy orosz oligarcha Spanyolországban majd felkötötte magát. Szergej Protosenya korábban a Putyin hű oligarchák közé tartozott, de azután jobbnak látta áttenni székhelyét Spanyolországba. Ez sem segített rajta.

A 61 éves Alekszandr Tyulakovot agyba főbe verték mielőtt “öngyilkos lett”. Ő a pénzügyi ellenőrzés területén volt menedzser a Gazpromnál, és ennek különösen nagy jelentősége van hiszen Putyin európai barátait jelentős részben a Gazprombankon keresztül pénzelte. A brit és az amerikai hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, és valószínű, hogy a gyakori halálesetek ehhez is kapcsolódnak.

A 60 éves Leonyid Sulmant vérben ázva találták meg luxuslakása padlóján. A Gazprom Invest főnökével “betörők végeztek” abban az elit lakóparkban Szentpéterváron, melyet őrző védő szolgálat óvott a kínos meglepetésektől.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeletének ablakán. Hivatalosan öngyilkos lett a 67 éves Ravil Maganov, de a brit hírszerzés értesülései szerint az FSZB emberei összeverték és kidobták a kórház ablakán Oroszország második legnagyobb olajvállalatának alelnökét, aki az igazgatótanács elnöke volt.

A Gazpromhoz hasonlóan a Lukoil is pénzeket juttatott el Putyin európai barátainak.

A 43 éves Alekszandr Szubbotyin “szívrohamot kapott”. A Lukoilhoz közelálló dollármilliárdos orosz üzletembert állítólag olyan méreggel itatták meg, amely szívrohamot vált ki. Kiesett a luxusjachtból miután Putyin tanácsadója volt a nemzetközi konferencián.

Vlagyivosztokban távol-keleti gazdasági “csúcsot” tartottak, ahol Kínát nem Hszi Csinping elnök hanem a nemzetgyűlés elnöke, az ország harmadik számú vezetője képviselte. Ez volt az első alkalom az ukrajnai háború kezdete óta, hogy Putyin magasrangú kínai vezetővel tárgyalt. Peking felszólította Putyint: fejezze be mielőbb a háborút! Ezt még határozottabban megmondta Hszi Csinping elnök Putyinnak Szamarkandban egy másik csúcstalálkozón. A kínaiak megígérték az Egyesült Államoknak: nem adnak el olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ennek következtében az orosz hadiipar lehetetlen helyzetbe került. Putyin kirúgta a hadügyminiszter helyettesét, aki a fegyvergyártásért felelt, de ettől még nem jöttek  chipek Oroszországba. Hiába dolgozik az orosz hadiipar háborús üzemmódban éjjel nappal mégsem képes korszerű fegyverekkel ellátni az Ukrajnában küzdő orosz csapatokat.

Vlagyivosztokban az orosz-kínai tárgyalásokon tanácsadóként szolgált Ivan Pecsorin. A 38 éves szakértő jacht túrára indult “a sikeres csúcstalálkozó” után , de erről nem tért vissza. “Kiesett a jachtból”- halálát így indokolták Oroszországban, ahol manapság nem életbiztosítás az sem, ha valaki túlságosan közel áll Putyinhoz.

Trump idézése drámai politikai színjátékot vetít előre

A volt elnök azt fontolgatja, hogy eleget tesz a Capitolium elleni  támadás kivizsgálására létrehozott bizottságának követelésének – de bölcs lépés lenne egy ilyen lépés?

A képviselőház január 6-i különbizottságának egyhangú indítványa Donald Trump beidézésére, amelyben azt követelte, hogy tanúskodjon arról, hogy tudott a Capitolium elleni támadásról, miközben a kongresszusi nyomozás robbanásveszélyes végkifejlet felé száguld.

A volt amerikai elnök dönthet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az idézést, és úgy is dönthet, hogy nem működik együtt a nyomozásba résztvevőkkel. Ha azt gondolja, hogy tetteiért bármilyen fórum előtt felelősséget vállalhat akkor annak ellenére vállalja a tanúskodást, hogy beleszaladhat egy drámai leleplezésbe.

Ám bármilyen utat is  választ Trump, az alkotmányos következményekkel járó döntés bizonyosan egyben durva politikai színjátékká is válik – mindkét fél saját céljait akarja elérni, miközben a Capitolium elleni támadással kapcsolatos kongresszusi vizsgálat lassan befejezni munkáját.

Az ügyben jártas források szerint Trumpot a tanúskodásra késztető hajtóerő azon a reflexív meggyőződésen alapult, hogy meg tudja győzni a nyomozókat arról, hogy saját vizsgálatuk egy feltételezett boszorkányüldözés, és meggyőzheti őket arról, hogy január 6-án nem követett el bűncselekményt.

Trump korábban kifejezte, hogy készen áll a kiválasztási bizottság előtt megjelenni, és ezt a gondolatot ismételten megerősítette, amikor csütörtökön a testület megszavazta a beidézését.

Úgy tűnik, Trump egyre jobban tudatában van a nyomozások során a tanúskodás buktatóival. Ügyvédei figyelmeztethették őt a növekvő jogi problémákra az igazságügyi minisztérium által indított bűnügyi vizsgálatok és a New York-i államügyészség által indított polgári per során.

Trump megfogadta ügyvédei tanácsát a 2016-os kampánya és Oroszország közötti kapcsolatokat vizsgáló különleges ügyvédi vizsgálat során is, és csak írásos válaszokat nyújtott be a nyomozóknak, annak ellenére, hogy kezdetben azt mondta a tanácsadóknak, hogy személyesen akar tanúskodni, hogy tisztázza a nevét.

Trump számára továbbra is az a kérdés a kiválasztott bizottsággal kapcsolatban, hogy a testület elfogadja-e a követelést, hogy élőben tanúskodjanak. Ha Trump megjelenését olyan feltételektől teszi függővé, amelyeket a kiválasztott bizottság nem tud elfogadni, akkor nem világos, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre tanúvallomásának kikényszerítésére, tekintettel korábbi elnöki pozíciójára.

A kiválasztott bizottság elnöke, Bennie Thompson kongresszusi képviselő a szavazás előtt azt mondta, hogy Trump beidézését amiatt  kérte, mert a január 6-i események előmozdításában játszott egyedülálló szerepe teljes elszámoltathatóságot teszi szükségessé.

„Elszámoltathatónak kell lennie. Tettéért felelnie kell”

– mondta Thompson.

A kiválasztott bizottság azonban várhatóan nehézségekbe ütközik, ha bírósági úton próbálja érvényesíteni idézését, mivel Trump ügyvédei az igazságügyi minisztérium jogi tanácsadói hivatalára összpontosítanak, és azt állítják, hogy a volt elnökök abszolút mentességet élveznek a kongresszus előtti tanúskodás alól.

A testület korábbi kísérletei arra, hogy a Trump Fehér Ház tisztviselőit az idézések teljesítésére kényszerítsék, elhúzódó jogi vitákat eredményezett a vezetői kiváltságokkal kapcsolatban, amelyeket többnyire valamilyen részleges együttműködéssel oldottak meg, például Trump korábbi kabinetfőnökével, Mark Meadows-szal.

A Trump elleni bírósági végrehajtásra irányuló kísérletek még időigényesebbek lennének, és tekintettel az igazságügyi minisztérium belső álláspontjára az abszolút mentelmi joggal kapcsolatban teljességgel sikertelen lehet

– mondták jogi szakértők.

A kiválasztott bizottság alternatívaként az igazságügyi minisztérium elé utalhatja a volt elnököt a Kongresszus megvetése miatt, ahogy azt Steve Bannon és Peter Navarro volt munkatársaival is tette, de az igazságügyi minisztérium valószínűleg elutasítja a mentelmi szabvány miatti vádemelést, mondták a szakértők.

A legvalószínűbb tehát, hogy a testület maximum annyit érhet el, hogy kijelentheti mindent megtett annak érdekében, hogy feltárja Trump kapcsolatát a Capitolium elleni támadás ügyében.

Tűz ütött ki Irán legnagyobb politikai foglyokat őrző börtönében

A már szeptember óta tartó tüntetések és zavargások során őrizetbe vett tüntetőket a teheráni Ewin börtönben tartják fogva. Egyelőre tisztázatlan okok miatt a börtönben tűz ütött ki, ugyanakkor lövések is dördültek a falak mögött. Hivatalosan a fogvatartottak közötti konfliktusokat említik okként – de a helyzet teljességgel zavaros.

 

Tűz ütött ki szombaton egy börtönben Irán fővárosában, Teheránban.  A tűz keletkezésének oka tisztázatlan. A közösségi oldalakon nem csupán tűzesetről adnak hírt, de a falak mögül lövések és robbanások hallatszanak. A tűz okát vizsgálják – írja a »Shargh« nevű helyi újság a Twitteren.

A börtön által kiadott információk szerint „huligánok és lázadók” vitába kezdtek a börtönőrökkel, majd felgyújtották a börtön textilraktárát. A tűzoltóság azóta eloltotta a tüzet.

Az IRNA állami hírügynökség közölte a börtön vezetősége azt állítja, hogy a fogolytáborban ismét helyreállt a rend, ugyanakkor egy szemtanú azt mondta a Reutersnek, hogy füst szállt fel a börtön fölött, és mentők szirénáját lehetett hallani. A börtönhöz vezető utakat lezárták.

Eközben a Twitteren továbbra is keringenek a fotók és videók, amelyeken az égő épület látható, bentről lövéseket lehet hallani a videón. Állítólag még szombat este is hallani lehetett lövéseket a börtön falain belülről.

Több száz családtag áll naponta a börtön előtt, és keresi gyermekeit és rokonait.

„A szomszédos épületekben az emberek a „Halál Hamenei”-t skandálják az ablakokból”

– mondta egy szemtanú, Ali Khamenei ajatollahra utalva.

A teheráni ügyész tagadta, hogy bármi köze lenne a folyamatban lévő rendszerkritikus tiltakozásokhoz. Állítása szerint az eset belső konfliktus volt a börtönben elítélt tolvajok között. Az állami hírügynökség jelentése szerint legalább nyolc ember megsérült, de nem haltak meg. Az információ független módon nem ellenőrizhető.

Az Egyesült Államok aggodalmának adott hangot a helyzet kialakult miatt.

„Irán teljes felelősséggel tartozik az igazságtalanul fogva tartott állampolgáraink biztonságáért, akiket azonnal szabadon kell engedni.”

Iránban csaknem egy hónapja zajlanak kormányellenes tüntetések, és állítólag több mint 200 ember halt meg a tüntetések során

A 22 éves Mahsa Amini múlt hónapi halála óta  sokezren országszerte a kormány elnyomó politikájka és a kötelező fejkendő ellen. Aminit állítólagos »nem szabályos iszlám öltözéke« miatt tartóztatták le. Hogy ezután pontosan mi történt Aminivel, az nem világos. A nő szeptember 16-án kómába esett, és a kórházban meghalt. Világszerte sokszázezres tüntetések erőszakkal vádolják az erkölcsrendőrséget. A rendőrség ezt visszautasítja.

A sikeres cégeket Orbán emberei felvásárolják

0

Mi a véleménye arról miniszterelnök úr, hogy a kormány emberei azzal fenyegetnek sikeres német és magyar cégeket, hogyha nem adják el a vállalkozásukat, akkor rájuk küldik az adóhivatalt vagy más hatóságot? – ezt kérdezte  Daniel Freund Orbán Viktortól egy kerekasztal beszélgetésen Berlinben.

A német zöldek Európa Parlamenti képviselője alaposan tanulmányozta a nemzeti együttműködés rendszerét. Több Magyarországon működő német cég fordult hozzá ezzel a panasszal, és néhány magyar vállalkozás is megkereste Daniel Freundot, aki a magyar miniszterelnök legszigorúbb kritikusai közé tartozik. Mit válaszolt Orbán Viktor? Ha ilyesmi bekövetkezik, akkor ez bűncselekmény. Forduljanak a rendőrséghez! Mi vagyunk a rendőrség – válaszolhatják erre vidáman az Orbán kormány megbízottai.

Épp ez jelenti a nemzeti együttműködés rendszerének lényegét, hogy

a hatalom mindenkit ellenőriz, de őt senki sem kontrollálja.

A magyar miniszterelnök azért járt Berlinben, hogy találkozzon Scholz kancellárral. Tőle függ ugyanis elsősorban, hogy Magyarország megkapja-e az uniós milliárdokat és mikor.

Orbán után Dobrev Scholznál

A szociáldemokrata kancellár nem sokkal azután tárgyalt a DK miniszterelnök jelöltjével, hogy Orbán ott járt. A miniszterelnök tárgyalásairól nem derült ki semmi, sajtóértekezlet sem volt. Dobrev Klára viszont a Facebookon beszámolt arról, hogy mit mondott neki a német kancellár.

“Európa nem fog pénzt adni, ha azt továbbra is ellopják”

– ez az üzenet lényege Orbánnak.

“Scholz kancellár  csak akkor támogatja az uniós források megindítását, ha a magyar kormány valódi eredményeket tud elérni a jogállamiság helyreállítása és a korrupció megfékezése terén. A gyakorlatban és nemcsak papíron” – írja Dobrev Klára a találkozóról.

A brüsszeli bizottság december 19-ig ad haladékot a magyar kormánynak. Az Európai Unió december végén tartja meg utolsó csúcstalálkozóját, és akkor dönthetnek az uniós eurómilliárdok átutalásáról Magyarországnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK