Világ Archives Page 114 of 640 › Független Hírügynökség

A zero-Covid-politika végéhez fűződő remény inspirálja a részvénypiacokat

FüHü

-

2022-11-02

A zero-Covid-politika végéhez fűződő remény inspirálja a részvénypiacokat

Gyakorlatilag minden újabb Covid járvány Kínában hatalmas bezáráshoz vezet – és megterheli a gazdaságot. Most találgatások zajlanak: vajon a Politikai Hivatal jelzése véget vet ennek a politikának? A tőzsdék már reagálnak – írta meg a Spiegel.

A merev kínai Covid politika enyhüléséről szóló találgatások élénkítik a részvénypiacokat. Hongkongi Hang Sengtől a vezető német Dax indexig pozitívan reagáltak a hírra a tőzsdék.

Mi hozza ilyen jó hangulatba a befektetőket? Az alkalomról egy feljegyzés terjedt el a közösségi médiában, amit a befolyásos közgazdász, Hao Hong is tweetelt. Eszerint a Politikai Hivatal állandó tagja, Wang Huning állítólag „újranyitó bizottságot” alakított. Ez a külföldről származó Covid adatokat vizsgálja, hogy különböző forgatókönyveket értékeljen azzal a céllal, hogy enyhítse a márciusi kínai Covid intézkedéseket.

A Külügyminisztérium azonban nem erősítette meg az információt. – Nem tudom, honnan szerezted ezt az információt. Valójában semmit sem tudok róla” – mondta a külügyminisztérium szóvivője, amikor egy ilyen bizottságról kérdezték.

Hszi Csin-ping kínai államfő a Kommunista Párt október közepén tartott kongresszusán megerősítette kormánya szigorú nulla Covid-politikáját. Ennek célja a nagyobb járványok minden áron történő megfékezése.

A körzeteket ismét bezárták

A koronavírus-számok emelkedése a közelmúltban a bezárások új hullámához vezetett a Népköztársaságban. A közép-kínai Vuhantól az északnyugati Hsziningig több millió lakosú városrészeket zártak le, hogy megállítsák a vírus terjedését.

A szigorú bezárások a kínai gazdaságot is súlyosan megterhelték. Globálisan is nagy bizonytalanságot okoznak, mert Kínában minden Covid-zárlat az alkatrészek szállításának késését jelentheti. Például a német ipar nagymértékben függ a kínai beszállítóktól a számítógépes chipek és az akkumulátortechnológia terén.

A Dax jelenlegi pozitív fejleményét egy sikeres hónap előzte meg. Októberben az index a történelem egyik legjobb októberi eredményét érte el, 9,4 százalékos erősödéssel.

Hasznos volt többek között az is, hogy az importárak szeptemberi emelkedése valamivel jobban gyengült, mint azt a szakértők gondolták. A Németországba importált áruk ára továbbra is igen jelentős mértékben, 29,8 százalékkal emelkedett, de az elemzők az előző havi 32,7 százalék után magasabb, 31 százalékos éves rátát feltételeztek. A némileg gyengébb árdinamikához különösen az importált villamos energia költségei járultak hozzá.

Putyin háborúja Amerikával – tárgyalni Ukrajnáról

Polonius

-

2022-11-01

0

Putyin háborúja Amerikával – tárgyalni Ukrajnáról

Az orosz elnök szerint Ukrajna mellékes hadszíntér, az igazi háború Oroszország és a Nyugat között zajlik.

Putyin szerint Biden elnöknek rá kellene szólnia Zelenszkij ukrán elnökre, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az orosz elnökkel. Zelenszkij kijelentette: miután Oroszország magához csatolta Ukrajna négy kormányzóságát, ezért Putyinnal nincs miről tárgyalni.

Érdekes módon az ukrajnai háborúról csak igen keveset beszélt Putyin a Valdaj tanácskozáson – számolt be Stier Gábor magyar újságíró, aki évek óta meghívott vendég ezen az összejövetelen, ahol bizalmas körben Putyin viszonylag nyíltan felvázolja az elképzeléseit.

Gondolt-e arra Putyin elnök, hogy nyolc hónappal az orosz csapatok megindítása után így állnak majd a dolgok Ukrajnában? – kérdezte a magyar újságíró, de Putyin nem válaszolt. Okkal. Az orosz elnök villámháborút tervezett, és most nyolc hónap elteltével patthelyzetbe került Ukrajnában.

Tervezi-e Oroszország Odessza elfoglalását? A jövőben ukrán vagy orosz vízummal lehet majd felkeresni a kikötőt, melyet Nagy Katalin cárnő alapított?

Erre a kérdésre sem válaszolt Putyin elnök. Ebből is látszik, hogy jelen pillanatban nagy a zűrzavar a moszkvai elitben, ahol mind többen tartják egyértelműen kudarcnak Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Putyin-Trump-Orbán

Mindhárman Kissinger egykori amerikai külügyminiszter elképzelését hangoztatják: közvetlen amerikai-orosz tárgyalások kellenek az ukrajnai konfliktus rendezéséhez. 30 baloldali demokrata honatya és honanya is ezt kérte Biden elnöktől. Ez az elképzelés tehát nem kizárólag republikánus ötlet az USA-ban sem. A demokrata politikusok visszavonták ugyan javaslatukat, de az kiderült Washingtonban mind többen gondolkodnak a közvetlen tárgyalásokra Moszkvával. Biden elnök legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a G20 csúcstalálkozón nem kíván találkozni Putyin elnökkel. Az amerikai diplomácia megpróbálta megakadályozni Putyin részvételét a G20 tanácskozáson, de sem a vendéglátó sem pedig az ázsiai, afrikai, latin-amerikai résztvevők nem támogatták ezt az ötletet.

Az Egyesült Államokban november elején választásokat tartanak. Ha megerősödnek az ellenzéki republikánusok, akkor blokkolhatják Biden elnök sok elképzelését. Erre számít Donald Trump, aki újra az USA elnöke szeretne lenni, és ebben reménykedik Orbán Viktor, aki kifejezetten tart a demokrata adminisztrációtól. A budapesti amerikai nagykövetség nemrég videóban hívta fel a magyar kormány figyelmét a szövetségesi hűségre. A NATO mind kevésbé tolerálja Orbán Viktor “különleges kapcsolatát “ Vlagyimir Putyinnal. A CIA Budapesten is kutakodik, hogy megtudja: miért is alakult ki “megbonthatatlan barátság” az egykori KGB alezredes és Orbán Viktor között hiszen a magyar politikus azzal kezdte pályafutását, hogy követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.

Orbán brazil barátja veszített a választáson

Polonius

-

2022-10-31

0

Orbán brazil barátja veszített a választáson

Jair Bolsonaro, ha minimális mértékben is, de alulmaradt Lula ex elnökkel szemben, aki így harmadik periódusát kezdheti majd meg. Macron francia elnök azonnal gratulált az új brazil elnöknek. Ezzel azt kívánta jelezni, hogy semmiképp sem szeretné, ha Donald Trumphoz hasonlóan Jair Bolsonaro is megkérdőjelezné a választás eredményét.

Bolsonarot gyakran nevezik trópusi Trumpnak. Fiatalkorában a hadseregben szolgált, ahol még jól emlékeznek a diktatúra idejére amikor Lulát és más baloldali vezetőket börtönbe csuktak.

Akkoriban persze az Egyesült Államok még támogatta a katonai diktatúrákat, hogy visszaszorítsa a szovjet befolyást. A Szovjetunió bukását követő időszakban a katonai diktatúrák is elveszítették a jogosultságukat Latin Amerikában. Lula így lehetett elnök két perióduson keresztül is. Utóda, Dilma Rousseff vitte csődbe a baloldali rendszert, melyet elárasztott a korrupció.

A baloldal jelentős mértékben javított a szegényebb néprétegek helyzetén, de nem alakított ki sikeres gazdasági modellt. Brazília továbbra is nyersanyag szállítóként kapcsolódik a globális gazdaság rendszerébe.

Orbán és Bolsonaro

A brazil elnök, aki Putyinnal is tárgyalt, megállt Budapesten, hogy közös fénykép készülhessen Orbán Viktorral, aki globális egységre hívta fel a populista jobboldalt. A világgazdasági válság hatalomra segítette Meloni asszonyt Itáliában, de megbuktatta Bolsonarot Brazíliában. A populista jobboldal hatékony a bírálatban, de nincs receptje a válság leküzdésére. A populista baloldal, mely most győzött Brazíliában, hasonló helyzetben van. Lula elnöknek egyáltalán nem lesz könnyű teljesíteni választási ígéreteit. Washington valószínűleg támogatja Lula elnököt, de a gazdasági problémák megoldásához ez kevés. Brazília az utóbbi időben Kína felé tájékozódik. Tagja a BRICS szövetségnek, amely új világrendet akar, melyet már nem kizárólag az Egyesült Államok határoz meg. A több pólusú világrend, melyről Orbán Viktor is gyakran szónokol, egyelőre csak vágyálom. A világgazdasági válság megmutatta, hogy egyelőre a dollár a király. Kína G2 világrendet akar vagyis az USA-val együtt kormányozná a világot. Brazíliának vagy Magyarországnak periferikus szerep jut mindkét rendszerben, ahol a helyi populista hatalmaknak a saját erejükből kell boldogulniuk akkor amikor a lakosság többségének az életszínvonala csökken.

Az Európai Unió védelmezi saját elektromos autóinak piacát éppúgy mint az USA és Kína

ki

-

2022-10-31

0

Az Európai Unió védelmezi saját elektromos autóinak piacát éppúgy mint az USA és Kína

Buy European! – vegyél európait! – javasolja Macron francia elnök, és ebben egyetértettek Scholz német kancellárral Párizsban. Az előzmény: Biden elnök támogatást ígért azoknak, akik Észak Amerikában készült elektromos autót vásárolnak.

“Kína és az USA támogatja a saját autó iparát, az Európai Unió azonban mindenki előtt nyitva áll“ – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök, aki a France 2 televízióban beszélt azt követően, hogy az Elysee palotában tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral.

“Franciaországnak és Németországnak össze kell tartania, mert túlságosan is nyitottak vagyunk. Ennek az az oka, hogy mindkét ország sok autót ad el Kínában” – vázolta fel a helyzetet Macron elnök. Scholz kancellár november elején Pekingbe utazik – sok üzletember társaságában – hiszen Kína Németország legfontosabb kereskedelmi partnere.

Buy European Act

Az Egyesült Államokban régi törvény írja elő, hogy a hazai árut előnyben kell részesíteni a közbeszerzéseknél. Ez a Buy American Act. Hasonlót javasolt Macron elnök mindjárt megválasztása után 2017-ben mondván az Európai Uniónak is védelmezni kell a saját piacát.

Most újra ezzel állt elő protekcionizmussal vádolva meg az Egyesült Államokat. Macron arra is rámutatott, hogy az Európai Unión kívül tiltakozott a Világkereskedelmi Szervezetnél /WTO/ Dél Korea és Japán is Biden elnök protekcionista döntése miatt.

A németek eddig megakadályozták a Buy European törvényt, mert Európa legnagyobb kereskedő nemzeteként nem akarták veszélyeztetni az exportjukat. Most ez változóban lehet: az Automotive News Europe szerint Scholz kancellár rábólintott Macron javaslatára, amely azonban csak reagálást jelent Biden döntésére nem pedig új uniós törvényt.

A brüsszeli Politico úgy értesült, hogy Franciaország és Németország közösen azt javasolja a brüsszeli bizottságnak, hogy készítsen elő uniós válasz intézkedést Biden elnök protekcionista döntésére.

Ezzel együtt ugyancsak problematikus lenne a Buy European Act elfogadása, mert ehhez újra kellene tárgyalni az uniós szabadkereskedelmi egyezményeket és sok uniós szabályt módosítani kellene.

A pekingi Global Times egyenesen úgy értesült, hogy emiatt Scholz kancellár nem támogatja a Buy European törvényt. Savanyú a szőlő – címezte cikkét a kínai kommunista párt véleményét hűen tükröző Global Times egyenesen Macron elnöknek arra mutatva rá, hogy a kínai piac immár fontosabb Németországnak mint a francia.

“Putyin kész a világháborúra”

Kenderessy Milán

-

2022-10-30

0

Nyina Hruscsova, az egykori szovjet vezető dédunokája , aki Oroszországról ad elő amerikai egyetemeken, hogy Putyin kész világháborút kirobbantani.

Nyina Hruscsova, aki jelenleg New Yorkban a New School-on tanít, most épp Oroszországban van, ahol sokan már bespájzolnak nukleáris sugárzás elleni tablettákból.

Putyin a Valdaj vitaklubban vázolta fel világképét, mely szerint az USA kétségbeesetten védelmezi a régi világrendet, amelyet egy új váltana fel. Ez több pólusú világrend lenne. Putyin az egyik pólusnak Oroszországot képzeli el noha az orosz GDP elmarad Dél Korea mögött is.

Nukleáris háború szélén áll-e a világ? – kérdezte a közszolgálati televízió minden oroszok elnökétől. Putyin ahelyett, hogy egyértelműen cáfolt volna, hosszat sóhajtott. A kérdező szerint is megszólalhatott a vészcsengő e hosszú sóhaj hallatán. Erre Putyin azt mondta:
”ha így történt, akkor jól van, mert pontosan az volt a célom, hogy az emberek éberek legyenek. Ezt a célt elértem.”

Korábban a szovjet vezetők is gyakran fenyegették meg saját népüket a nukleáris apokalipszissel. Ennek annak idején az volt a fő célja, hogy a nép megijedjen, majd megnyugodjon, mert a hatalom elsimította a válságot. Közben pedig megfeledkezzen az óriási áldozatról, mely egy erős hadsereg fenntartásához kell egy gazdaságilag gyenge országban.

Csakhogy most más a helyzet: az orosz hadsereg, amelybe annyi pénzt beleöltek, szánalmasan leszerepel Ukrajnában. Putyin diplomáciája teljes kudarc. Legutóbb Szamarkandban hű szövetségese, Hszi Csinping kínai elnök is így szólt Putyinhoz:

Vologya, fejezd be a háborút Ukrajnában!

Kínának is sokkal fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin barátsága nem kifizetődő

Ezt Orbán Viktor is elismerte szokásos pénteki rádió interjújában amikor közölte:

a tőzsdei árat fizetjük az orosz gázért.

Amikor február elsején Moszkvában járt a magyar miniszterelnök, akkor Putyin még azt ígérte : magyar barátaink jóval olcsóbban kapják meg az orosz földgázt mint mások. Erről szó sincs. Orbán viszont azzal büszkélkedhet, hogy nálunk van orosz földgáz sok uniós országban viszont nincs. Csakhogy boldog és dolgos népünket nem az érdekli, hogy honnan jön a földgáz hanem az, hogy legyen fűtés télen és a családok, intézmények és önkormányzatok ki tudják fizetni a gázszámlát. Magyarországon általános a számla frász hiszen a családok jövedelmében jóval nagyobb a rezsi részesedése mint a gazdagabb tagállamokban. Erre Orbán Viktor kevesebb figyelmet fordít, mert a kormánynak nincsen pénze a problémák enyhítésére mint sok más uniós tagállamban. Miért nincs?

Miért volt a Vodafone megvásárlására több mint 300 milliárd forintért?

Ilyen kérdéseket nemigen tesz fel a kormánypárti sajtó Orbán Viktornak, aki viszont független újságíróval csak külföldön találkozik, de csak akkor, ha muszáj.

A magyar miniszterelnök a Kossuth rádióban bírálta az olajmultikat, melyek nyerészkednek az energiaválságon. De hogyha a tőzsdei árat fizetjük az oroszoknak, akkor miért nem veszünk mástól földgázt? Jelenleg másoktól olcsóbban lehetne földgázt venni mint Oroszországtól. Miért ragaszkodik Orbán Putyinhoz?

Egyrészt, mert Putyin pénzeli a magyar miniszterelnököt a MET gázkereskedelmi cégen keresztül. A magas földgáz ár szépen megnövelte a Svájcban bejegyzett cég profitját, melyből a magyar miniszterelnök is részesülhet.

A másik ok Orbán dossziéja lehet. Amikor az USA és a Szovjetunió megállapodott arról, hogy Magyarország átkerül a nyugati érdekszférába, akkor a budapesti amerikai nagykövet megkérdezte szovjet kollégáját: kik fogják békésen, vér nélkül menedzselni a rendszerváltást Magyarországon? A szovjet nagykövet egy kis időt kért, majd átadott egy dossziét azokról a nevekről, akik a magyar rendszerváltást “problémamentesen” levezényelhetnék.

A KGB listáján szerepelt az ifjú Orbán Viktor neve is…

Hszi Csinping Mao elnök nyomában?

Polonius

-

2022-10-30

0

A kínai kommunista párt újonnan megválasztott legfelső vezetésének első útja szimbolikus volt: Jenanba vezetett, ahol Mao Cetung felkészült a hatalom átvételére.

A kínai vörös hadsereget Csang Kaj-sek fölényben levő erői kiszorították Kína fejlett délkeleti területéről, ahol a kommunista párt 1921-ben megalakult Sanghajban. Az elmaradott Senhszi tartományban, Hszi Csinping elnök szűkebb pátriájában, szervezte újra a kommunista pártot és a Vörös Hadsereget Mao Cetung. Erre hívta fel most a figyelmet Hszi Csinping elnök Jenanban. Arról egy kukkot sem szólt, hogy Sztálin támogatása nélkül Mao Cetungnak esélye sem lehetett volna a győzelemre. Sztálin pedig nem bízott Mao Cetungban, akit margarin kommunistának nevezett. Kínai Komintern káderek tucatjait küldte Mao nyakára, hogy megfegyelmezze a paraszt forradalmárt. Ilyen volt Csou En-laj is, akit Hemingway is karizmatikus vezetőnek nevezett amikor interjút készített vele. Csou En-laj inkább lepaktált Mao Cetunggal. Így a Kínai Népköztársaságban haláláig miniszterelnök lehetett (1949-1976). Ő volt a reformok keresztapja, aki megmentette Teng Hsziao-pinget az üldöztetéstől a kulturális forradalom idején (1966-1976). Teng Hsziao-ping indította el a reformot 1978-ban, ennek eredményeképp Kína a világ második számú nagyhatalma lett.

Mit akar Hszi Csinping?

A kínai elnök minden ellenfelét kisöpörte a legfelső vezetésből. Hatalma tehát óriási, de vajon mihez kezd vele?

Hszi Csinping bevallott célja az, hogy olyan globális gazdaságot hozzon létre, melyben az USA és Kína egyenrangú szerepet játszik. Hosszú távon pedig arra törekszik, hogy Kína legyen a világ új ura. Ezt az elképzelést nyíltan el is mondta azon a G20 csúcstalálkozón, melyet Hangcsouban tartottak Kína délkeleti részén. Ezt követően indította meg a kereskedelmi háborút Donald Trump Kína ellen. Joe Biden szinte mindenben ellenezte Trump politikáját, de ebben a tekintetben még túl is tett az elődjén. Nemcsakhogy nem vonta vissza Trump büntető szankcióit Kína ellen, de megindította a chip háborút, hogy lassítsa a kínaiak felzárkózását ezen a stratégiai fontosságú területen.

Hszi Csinping elnök együttműködést ajánlott az USA-nak azt követően, hogy újjáválasztották a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezetőjének. Kína békés gazdasági versenyben akarja legyőzni az Egyesült Államokat. Egyáltalán nem támogatja Putyin háborúját Ukrajnában. Nem akarja azt, hogy gazdasági NATO jöjjön létre Washington irányításával. Ezért is várják lelkesen Olaf Scholz német kancellárt Pekingben, aki az amerikaiak ellenkezése ellenére látogat el november elején Kínába, amely nemcsak Németország, de az egész Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Mussolini 100 éve vette át a hatalmat

Polonius

-

2022-10-29

0

Október 31-én alakult meg Rómában Benito Mussolini kormánya, és ezzel megkezdődött a fasizmus uralma Olaszországban, ahol csak 1945-ben vetett ennek véget az antifasiszta koalíció.

Európában olyan nagy volt a félelem a kommunista forradalomtól, hogy szinte mindenütt pozitívan értékelték Mussolini hatalomra jutását. Az olasz diktátor szétverte a kommunista pártot, melynek vezetőjét, Antonio Gramscit bebörtönözték.

Winston Churchill Rómában így üdvözölte ezt:

“ha olasz lennék, akkor a leninizmus vadállati étvágyával és tobzódásával szemben teljes szívvel és lélekkel állnék Mussolini mellé az elejétől a végéig diadalmas küzdelmében.”

Winston Churchill szervezte meg az első brit katonai akciót a bolsevik forradalom ellen arra hivatkozva, hogy Szentpéterváron meggyilkolták Nagy Britannia nagykövetét, aki a világháború folytatására ösztönözte Oroszországot. Brit csapatok fojtották vérbe a bakui kommünt. A brit diplomácia jelölte Magyarország kormányzójának Horthy Miklóst. Aki szövetségesnek tekintette Benito Mussolinit éppúgy mint Adolf Hitler, aki 1933-ban került hatalomra Németországban.

A bukás

Amint az amerikai-angol csapatok megérkeztek Olaszország földjére az olasz király a hadsereg és a fasiszta nagy tanács segítségével megbuktatta Mussolinit, akit börtönbe csuktak. Innen szabadította ki őt Otto Skorzeny kommandós osztaga Hitler parancsára. Benito Mussolini bábállamot hozott létre Olaszországban. Leszámolt ellenfeleivel, még a vejét, Ciano grófot, egykori külügyminiszterét is megölette. Az előrenyomuló szövetséges csapatok elől Svájc felé menekült, de olasz partizánok elfogták a német egyenruhában menekülő Ducet. Luigi Longo, az olasz partizánok vezére, aki később a kommunista párt vezetője lett, Sztálint kérdezte: mit csináljon Mussolinivel? Az olasz kommunisták nyílt pert szerettek volna a diktátor elítélésére. Sztálin megkérdezte Winston Churchillt is, aki villámgyors kivégzést javasolt. A brit miniszterelnök attól tartott, hogy ha per lesz, akkor azon Mussolini hivatkozhat egykori lelkes támogatójára, Winston Churchillre és arra, hogy az angol király a Bath renddel tüntette ki az olasz diktátort.

Mussolinit szeretőjével együtt szitává lőtték egy rögtönítélő bíróság döntése alapján. Holttestét fejjel lefelé kiakasztva Milánó főterén mutogatták.

90 millió olasz

A 45 milliós Olaszországban 45 millió fasiszta volt és Mussolini bukása után 45 millió antifasiszta született

– fogalmazta meg gúnyosan a brit diplomácia a gyors váltást.

A fasizmus nem került karanténba mint Németországban. Giorgia Meloni, Itália jelenlegi miniszterelnöke ugyan nem vállalja fel nyíltan Benito Mussolini örökségét, de mozgalma tele van olyan politikusokkal, akik a Ducet ma is iránymutató politikai személyiségnek tartják.

Olaszországban gazdasági-társadalmi válság segítette hatalomra Benito Mussolinit, aki egykor a szocialisták egyik vezető politkusa volt. Kezdetben a Duce látszólag betartotta a demokrácia játékszabályait, csak később vált a fasizmus nyílt diktatúrává. Meloni asszony, Olaszország első női miniszterelnöke hatalomra jutása után úgy nyilatkozott, hogy Olaszország az Európai Unió és a NATO tagja, ennek összes követelményét betartja. Hadügyminisztere sietett elhatárolni az új olasz kormányt Orbán Viktortól, aki számos kérdésben szembenáll az Európai Unióval. A NATO-ban pedig azt róják fel a magyar miniszterelnöknek, hogy nem ítéli el határozottan Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Izraeli útlevéllel menekült el Oroszországból Putyin keresztlánya

ki

-

2022-10-29

0

Izraeli útlevéllel menekült el Oroszországból Putyin keresztlánya

Kszényija Szobcsak televíziós műsorvezető lakását átkutatta a rendőrség. Putyin keresztlánya, aki az utóbbi időben gyakran bírálta az orosz elnököt az ukrajnai agresszió miatt, ezekután úgy látta: jobb, ha Nyugatra távozik. Izraeli útlevéllel lépte át Litvánia határát.

Az orosz rendőrség szerint a házkutatás csak rutinmunka volt, nem ellene kerestek bizonyítékot hanem egy televíziós főnök ellen. Kszényija Szobcsak azonban úgy véli: azért a televíziós riportjáért vették őrizetbe, amelyikből kiderült, hogy az orosz börtönökben szisztematikusan kínozzák a rabokat, különösen azokat, akik amiatt kerültek be, mert bírálták Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Kszényija Szobcsak azután kapta meg az izraeli állampolgárságot, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Litvániában csakis azért fogadták, mert izraeli állampolgár. A balti államok általában nem engedik be a menekülő oroszokat, mert attól tartanak, hogy közöttük kémek is lehetnek. Most viszont Landsbergis litván külügyminiszter közölte: Kszényija Szobcsak izraeli állampolgár, és nincs rajta egyetlen szankciós listán sem, ezért 90 napig vízum nélkül is Litvániában maradhat.

Putyin keresztlánya jól ismeri keresztapját: félrevezető információkat tett közzé az interneten arról, hogy Törökországba akar menekülni, majd hirtelen megjelent Fehéroroszországban, ahonnan azután elérte Litvánia és egyben az Európai Unió határát.

Putyin politikai keresztapjának lánya

Az orosz elnök politikai pályáját Szentpéterváron kezdte, ahol akkoriban Anatolij Szobcsak volt a polgármester. Putyin a privatizációval és a pénzügyekkel foglalkozott felhasználva KGB kapcsolatait. Később a maffiával is összefogott, de ez nem zavarta Szobcsakot, mert Putyin pénzt hozott a házhoz. Ezért is kérte meg őt, hogy legyen lányának keresztapja. Kszényija Szobcsak kezdetben jócskán kihasználta kapcsolatait Putyinhoz, és látványos karriert futott be az orosz televíziókban. Az újgazdag arrogáns fiatal nő oly sok néző ellenszenvét váltotta ki, hogy egy időre levették a képernyőről. Erre politikai karrierbe kezdett. Részt vett a nagy tüntetésekben Putyin ellen 2011-12-ben. Majd “liberális” színekben elindult az elnökválasztáson 2018-ban. 1,7% ot szerzett egy olyan választáson, ahol Putyinnak csak nyilvánvaló csalással sikerült győznie. Az ellenzék folyamatosan azzal gyanúsította Kszényija Szobcsakot, hogy valójában titkosszolgálati megbízást teljesít: játsza az ellenzékit a médiában és a politikában, hogy így próbáljon törvényes színezetet adni Putyin rendszerének, amely már egyetlen demokratikus elvet sem respektál.

Az ukrajnai agresszió után tele lehetett a hócipője “hőn szeretett keresztapjával”, és inkább Nyugatra menekült, mert Oroszországban immár Putyin keresztlányának sincs biztonságban az élete.

Putyin fél

Kenderessy Milán

-

2022-10-28

0

A kormányőrség előre be nem jelentett hadgyakorlatot tartott Moszkvában, ahol páncélosokat is kivezényeltek az utcára. Az FSZO nevű elit testőrség akcióját pontosan úgy tervezték meg mintha egy puccskísérletet próbálnának meg elhárítani.

A brit hírszerzés szerint Putyin immár totális háborút hirdetett meg Ukrajnában, és ennek sok ellenfele van Oroszországban is. Putyin viszont rádöbbent: ha Oroszország veszít, akkor neki vége van! Ezért állította a csapatok élére Szurovikin hadseregtábornokot, aki Szíriában a totális háború alkalmazását hidegvérrel gyakorolta. Aleppo városát földig rombolta. A milliós városban sok civil is meghalt miközben az oroszok és a szíriai kormány csapatok veszteségei minimálisak voltak. A város lerombolását ugyanis a tüzérség és a légierő végezte. Szurovikinról tudni kell, hogy nemrég még a légierő parancsnoka volt Oroszországban. A nyugatiak komoly légvédelmi fegyverekkel látták el Ukrajnát, de ezek csak a repülőgépek ellen védenek. Emiatt az orosz harci gépek nem is mernek berepülni Ukrajna fölé, ahol még egy 60 éves vezérőrnagy is az életét veszítette amikor gépét lelőtték.

Az új orosz stratégia az, hogy orosz földről indított rakétákkal pusztítják el Ukrajna infrastruktúráját. Már rég feledve van az, hogy nem támadnak polgári célpontokat. A totális háború egyik célja éppen az, hogy megtörje a polgári lakosság ellenállását, és a tárgyalóasztalhoz kényszerítse Ukrajnát.

Változhat az USA politikája?

Biden elnök eddig teljes mértékben támogatta Zelenszkijt, aki kijelentette: nem tárgyal Putyinnal. Csakhogy 30 amerikai demokrata honatya levelet írt Biden elnöknek tárgyalásokat sürgetve az oroszokkal. A levelet azután visszavonták, de jól látszik, hogy nemcsak az ellenzéki republikánusok gondolnak arra, hogy tárgyalni kellene Putyinnal. Kissinger, a republikánusok 99 éves veterán tanácsadója már régóta sürgeti a tárgyalásokat Zelenszkij feje fölött Moszkvával. Putyinnal vagy az utódjával.

A CIA régóta keresi azt az orosz politikust vagy katonát, aki hajlandó puccsal eltávolítani Putyint. Az orosz elnök csak a titkosszolgálatban bízik, a katonákban nem. Csakhogy a titkosszolgálat presztízse a mélyben hiszen Ukrajna az ő háborújuk volt kezdetben, és csúfosan megbuktak. Sztálin halála után Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le Beriját, aki a titkosrendőrség élén a legnagyobb hatalmat összpontosította a kezében.

A menekülő Ceausescut is a hadsereg fogta el, és egy laktanyában ülésezett a különleges bíróság , amely halálra ítélte őt és nejét. A bíróság elnöke Stanculescu tábornok volt, akit Ceausescu nevezett ki a katonai hírszerzés élére.

Kína együtt akar működni az Egyesült Államokkal

Polonius

-

2022-10-27

0

Kína együtt akar működni az Egyesült Államokkal

Hszi Csinping elnök a pekingi televízióban arról beszélt, hogy együtt kíván működni az USA-val. A kínai államfő, akit nemrég választottak meg újra a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt főtitkárának hangsúlyozta, hogy a világ stabilitásának érdekében a két nagyhatalomnak együtt kell működnie.

Hszi Csinping már évek óta hangsúlyozza, hogy olyan világot akar, amelyet az USA és Kína együtt irányít. Először a G20 csúcstalálkozón hirdette ezt meg Hangcsouban. Washington azóta bírálja a kínai elnököt, mert nem kíván osztozni a vezetőszerepben. Nemrég az Egyesült Államok harmadik legfontosabb politikai tisztségviselője, a képviselőház elnöke, Nancy Pelosi Tajvanra látogatott. 25 éve nem járt ilyen magas rangú amerikai politikus a szigeten, melyet Peking kínai területnek tekint.

Kereskedelmi háború

Trump elnök büntetővámokkal sújtotta a kínai export jó részét, hogy csökkentse Peking befolyását. Egyúttal felszólította az amerikai cégeket: térjenek vissza Kínából az Egyesült Államokba! Biden elnök folytatja ezt a politikát: továbbra is büntető szankciókat alkalmaz Kínával szemben. Ezenkívül chip háborút indított, hogy megakadályozza Kína felzárkózását ezen a stratégiailag fontos területen. Ennek értelmében nemcsak az amerikai cégek nem szállíthatnak korszerű chipeket Kínába, de azokat a külföldi cégeket is büntetik amelyek ezt teszik. Korábban Hszi Csinping elnök bejelentette: 2025-ben világelsők lesznek a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol meg akarják őrizni az elsőbbségüket ebben a stratégiai fontosságú ágazatban.

Pekingben meggyengült az amerikai vonal

A legutóbbi pártkongresszuson kikerültek a vezetésből azok, akik a piacgazdaság fejlesztését és az amerikai kapcsolatok javítását forszírozták. Liu Ho miniszterelnök-helyettes vezette azt a delegációt, mely az amerikaiakkal tárgyalt. Minthogy eredmény nem volt, ezért kikerült a Politikai Bizottságból, ahol ő volt az egyetlen, aki a Harvard egyetem doktori fokozatával dicsekedhetett.

A reformista miniszterelnök is távozik. Utóda minden bizonnyal Sanghaj párttitkára lesz, aki korábban Hszi Csinping kabinetfőnöke volt. Li Csiangnak nincsen kormányzati gyakorlata, de Sanghaj élén komoly tapasztalatokat szerezhetett. A külföldi üzletembereket jó benyomást szerezhettek róla. Sanghaj 25 millió lakója kevésbé: a nagy Covid lezárást igen nehezen viselte az a kínai város, mely New York-kal akar versengeni. A kínai tőzsdék mindenütt kedvezőtlenül fogadták Hszi Csinping új csapatát, amely nagyobb szerepet szán az államnak mint a piacnak, és amely Kína nemzetbiztonsági szempontjai alá rendeli a gazdaságot.

Világ

Gyakorlatilag minden újabb Covid járvány Kínában hatalmas bezáráshoz vezet – és megterheli a gazdaságot. Most találgatások zajlanak: vajon a Politikai Hivatal jelzése véget vet ennek a politikának? A tőzsdék már reagálnak – írta meg a Spiegel.

A körzeteket ismét bezárták

Az orosz elnök szerint Ukrajna mellékes hadszíntér, az igazi háború Oroszország és a Nyugat között zajlik.

Putyin-Trump-Orbán

Orbán és Bolsonaro

Buy European! – vegyél európait! – javasolja Macron francia elnök, és ebben egyetértettek Scholz német kancellárral Párizsban. Az előzmény: Biden elnök támogatást ígért azoknak, akik Észak Amerikában készült elektromos autót vásárolnak.

Buy European Act

Nyina Hruscsova, az egykori szovjet vezető dédunokája , aki Oroszországról ad elő amerikai egyetemeken, hogy Putyin kész világháborút kirobbantani.

Putyin barátsága nem kifizetődő

Egyrészt, mert Putyin pénzeli a magyar miniszterelnököt a MET gázkereskedelmi cégen keresztül. A magas földgáz ár szépen megnövelte a Svájcban bejegyzett cég profitját, melyből a magyar miniszterelnök is részesülhet.

A kínai kommunista párt újonnan megválasztott legfelső vezetésének első útja szimbolikus volt: Jenanba vezetett, ahol Mao Cetung felkészült a hatalom átvételére.

Mit akar Hszi Csinping?

Október 31-én alakult meg Rómában Benito Mussolini kormánya, és ezzel megkezdődött a fasizmus uralma Olaszországban, ahol csak 1945-ben vetett ennek véget az antifasiszta koalíció.

A bukás

90 millió olasz

Kszényija Szobcsak televíziós műsorvezető lakását átkutatta a rendőrség. Putyin keresztlánya, aki az utóbbi időben gyakran bírálta az orosz elnököt az ukrajnai agresszió miatt, ezekután úgy látta: jobb, ha Nyugatra távozik. Izraeli útlevéllel lépte át Litvánia határát.

Putyin politikai keresztapjának lánya

A kormányőrség előre be nem jelentett hadgyakorlatot tartott Moszkvában, ahol páncélosokat is kivezényeltek az utcára. Az FSZO nevű elit testőrség akcióját pontosan úgy tervezték meg mintha egy puccskísérletet próbálnának meg elhárítani.

Változhat az USA politikája?

Kereskedelmi háború

Pekingben meggyengült az amerikai vonal

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA