Kezdőlap Világ Oldal 110

Világ

Ki hallgatta le a miniszterelnököt, avagy a Pegasus botrány Spanyolországban is

Polonius
-
0
Ki hallgatta le a miniszterelnököt, avagy a Pegasus botrány Spanyolországban is

Az Európai Parlament különleges vizsgáló bizottsága, a PEGA minden olyan uniós országban tájékozódik, ahol az izraeli Pegasus kémszoftvert felhasználták politikusok és újságírók megfigyelésére: Magyarország, Lengyelország, Görögország. Még Izraelben is jártak, de Spanyolországban még nem. Miért?

“A spanyol a legnagyobb Pegasus botrány, de az Európai Parlament ott valamiért nem vizsgálódik” – értetlenkedik Saskia Bricmont, a PEGA vizsgáló bizottság tagja. (A PEGA nem betű rövidítés hanem a Pegasus első négy betűje.)

A belga zöld képviselő persze sejti az okot: az Európai Parlament két befolyásos frakciója késlelteti a vizsgálatot. Az Európai Néppárt azt a képviselőjét küldte koordinátornak a PEGA bizottsághoz, aki Madridban belügyminiszter volt akkor amikor a katalán ellenzék 65 képviselőjét  lehallgatták a Pegasus segítségével. A szocialisták sem sürgetik a vizsgálatot noha Pedro Sanchez miniszterelnököt és a hadügyminisztert, Margarita Robles asszonyt is lehallgatták. Pedro Sanchez miniszterelnök kirúgta a titkosszolgálat főnökét, de ahhoz egyáltalán nem ragaszkodik, hogy az Európai Parlament vizsgálja ki a lehallgatási botrányt.

“A legnagyobb politikai erők az Európai Parlamentben aktívan dolgoznak a vizsgálat ellen“

– nyilatkozta a Politiconak Saskia Bricmont, a PEGA vizsgáló bizottság zöld tagja.

 Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az Európai Néppárt és a szocialisták olyan szakértőket hívtak meg, akik kérdésessé teszik a korábbi leleplezéseket.

John Scott-Railton szakértő, aki nagy szerepet játszott a Pegasus botrány kirobbantásában, összeesküvés elméletekkel vádolja azokat a szakértőket, akiket az Európai Néppárt és a szocialisták hoztak, hogy leállítsák vagy legalábbis késleltessék a vizsgálatot.

Az egyik kérdéses szakértőt lecserélték egy olyan ügyvédre, akit magát is megfigyeltek, de a másik ott lesz a PEGA vizsgáló bizottság meghallgatásán kedden. Őt ugyanis a liberálisok is támogatják.

A katalán parlament ügyvezető elnöke sietett levonni a következtetést:

”a két nagy pártcsalád az Európai Parlamentben védelmezi a politikai szövetségeseit Spanyolországban.”

USA: kérdések az ukrajnai stratégiával kapcsolatban – a válaszokat a diplomácia már intézi

FüHü
-
0
USA: kérdések az ukrajnai stratégiával kapcsolatban – a válaszokat a diplomácia már intézi

Kilenc hónappal Ukrajna orosz agressziója után a Biden-kormányzatnak van oka az elégedettségre. Az értékelésben tapasztalható időnkénti különbségek ellenére továbbra is erős a kohézió a szövetségesekkel.

Az áldozatokkal terhes ukrán ellenállás lehetővé tette a Kreml minden tervének meghiúsítását. Végül, a nyugati fegyverszállítások Kijev javára jelentős és nagyon jövedelmező befektetést jelentenek, tekintettel az orosz hadsereg leépültségére, amelyet reguláris szövetséges csapatok bevetése nélkül okozott.

Az előzetes értékelés ellenére kezdenek felmerülni az aggodalmak az amerikai stratégia fenntarthatóságával kapcsolatban, miközben a tél közeledtével nem adódnak hiteles tárgyalási kilátások. Ezek a kérdések egyaránt vonatkoznak az ukránok által elérhető reális célokra – különösen a krími kérdésre –, valamint a nyugati támogatás szilárdságára mivel kénytelenek figyelembe venni a közvélemény fásultságát. A Wall Street Journal november elején közzétett közvélemény-kutatásában nyilvánvaló volt az Ukrajna támogatottságának eróziója. A megkérdezettek közel 30%-a úgy vélte, hogy a Biden-kormányzat túl sokat tesz az ország megsegítéséért, szemben a márciusi 6%-kal, az orosz inváziót követő hetekben. Ez az elmozdulás különösen jelentős a republikánusok körében (48%).

„Az Egyesült Államok nem gyakorol nyomást Ukrajnára”

– magyarázta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó november 10-én, néhány nappal újabb kijevi látogatása után. Az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley tábornok azonban felvetette a „diplomáciai nyitás” lehetőségét, ha a harcok lelassulnak a következő hónapokban.

Putyin parancsára mérgezték meg a belorusz külügyminisztert?

Polonius
-
0
Putyin parancsára mérgezték meg a belorusz külügyminisztert?

A 64 éves Vlagyimir Makej külügyminiszter villámgyorsan halt meg Fehéroroszországban, ahol a halál okát nem közölték. A brit hírszerzés szerint megmérgezték az egykori kémet, aki külügyminiszterként közvetíteni próbált Moszkva és a Nyugat között az ukrajnai háború kezdete óta.

Minszkben komolyan aggódnak amiatt, hogy Putyin nemcsak Ukrajnát, de Fehéroroszországot is le akarja nyelni. Ez Lukasenko elnöknek sem nagyon tetszik. Az államfő állítólag majdnem szívrohamot kapott arra a hírre, hogy a külügyminiszter ily gyorsan távozott el az élők sorából. Lukasenko a hírek szerint már a saját életét is félti. A brit hírszerzés értesülései szerint Lukasenko kicserélte szakácsait és a teljes konyhai személyzetet a külügyminiszter halála után. Az ellenfelek megmérgezése már bevált módszere volt Sztálinnak is, utódai is szívesen alkalmazták ezt a megoldást. Putyin le is bukott a Novicsok méreggel Nagy Britanniában, ahol a katonai titkosszolgálat híres árulóját, Szkripal ezredest próbálták meg ezzel átsegíteni a túlvilágra. A merénylet nem sikerült, Putyin presztízsét nagy csapás érte az egész nyugati világban.

Mitől tarthatott Putyin?

A belorusz külügyminiszternek részt kellett volna vennie egy EBESZ értekezleten Lengyelországban, ahol közölték: Lavrov orosz külügyminisztert nem engedik be! Mit készít elő a lengyel diplomácia? Hármas szövetség után négyes szövetséget! Lengyelország, Litvánia és Ukrajna részvételével jött létre a hármas szövetség, amely egyértelműen Moszkva ellen irányul. Ehhez akarták megnyerni negyediknek Fehéroroszországot. Ezt kívánta megelőzni Putyin a belorusz külügyminiszter megmérgezésével.

“Az orosz elnök pompás temetést készít elő régi barátjának, Lukasenko-nak”

– nyilatkozta a sajtónak az emigrációban élő orosz oligarcha, Leonyid Nyevzlin. Szerinte nemcsak Lukasenko hanem az egész elit frászban van Minszkben hiszen a külügyminiszter az ország második embere volt.

Nem Nyevzlin az egyetlen, aki Putyint vádolja a belorusz külügyminiszter meggyilkolásával. Lev Schlosberg, emigrációban élő orosz politikus és emberi jogi aktivista szerint

“teljességgel lehetetlen azt hinni, hogy Makej külügyminiszter halála természetes volt. Azt az FSZB laboratóriumában tervezték meg.”

Makej 10 éve volt Fehéroroszország külügyminisztere, és jó kapcsolatokat ápolt a többi között Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel is.

Kuba és Tajvan

Polonius
-
0
Kuba és Tajvan

Pekingben tárgyalt Kuba államfője, Miguel Diaz-Canel Bermudez. Rutin látogatás lenne, de nem ebben a helyzetben amikor kíméletlen küzdelem zajlik az USA és Kína között a világuralom újraelosztása körül.

Biden elnök először nemrég Bali szigetén találkozott Hszi Csin-ping államfővel azóta, hogy Washingtonban stratégiai ellenfélnek nyilvánították Kínát. A tárgyalásokról kevés szivárgott, a kínaiak azt közölték, hogy Tajvan volt a fő téma. Biden úgy nyilatkozott, hogy el akarják kerülni a konfrontációt. Csakhogy az amerikaiak és szövetségeseik felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.

Kuba emiatt válhat igencsak érdekessé. A kínai diplomácia vezetője, Vang Ji korábban nagykövet volt Washingtonban, jól ismeri Bident és a többi veterán döntéshozót. Pontosan tudja, hogy Kuba az ő fejükben a hatvan évvel ezelőtti  amerikai-szovjet válságot jelenti amikor az USA még nukleáris háborúra is hajlandónak mutatkozott, hogy rákényszerítse a Szovjetuniót: vonja ki nukleáris robbanófejjel ellátott rakétáit a karib-tengeri szigetországból. Hruscsov kivonta a rakétákat, elveszítette az arcát, és nemsokára a hatalmát is Moszkvában. Hszi Csin-pingnek esze ágában sincs ezt megismételni, de Kuba mint virtuális fenyegetés hasznos lehet az amerikai-kínai diplomáciai játszmában.

A kínaiak nemzeti sportja nem a sakk hanem a mahdzsong, amely sokkal kifinomultabb játék – számtalan variációval. A virtuális fenyegetés fontosságáról már Szunce mester is értekezett. A világ legrégebbi katonai szakértője azt fejtegette, hogy a csata megnyeréséhez olykor az is elég, ha a fenyegetés virtuális marad és nem valósul meg. Az ellenfél fejében ugyanis olyan folyamatokat indíthat el, melyek destabilizálják őt.

Kuba a pénzügyi csőd szélén

A karib-tengeri szigetország nem tudja kifizetni energiaszámláit, amelyek jelentős mértékben megnövekedtek.

Kína segítséget nyújthat Kubának abban, hogy megoldja energia gondjait – írja a pekingi Global Times. Vagyis Kuba számíthat kínai pénzügyi támogatásra, de mit kér érte Peking? Erről természetesen semmit sem közöltek, de Görögország esetében a kínaiak Pireusz kikötőjét kérték. Meg is kapták annak nagyrészét, és ott kifejlesztették a Földközi tenger vidékének legnagyobb kikötőjét, ahonnan áradnak a kínai áruk Európába. Ilyen

gazdasági érdek Kubában nincs, de stratégiai annál inkább.

A kínai flottának igencsak szüksége lehet kikötőre az Egyesült Államok közvetlen közelében. Washingtonban aligha örülnének ennek a fejleménynek. A pekingi Global Times viszont kárörömmel jegyzi meg: az USA ugyan saját érdekszférájának nyilvánította Latin Amerikát még a tizenkilencedik században, de jelenleg majdnem minden országban baloldali kormány van hatalmon, amely jó kapcsolatot ápol Kubával, melyet viszont az USA bojkottál.

EU kontra USA

ki
-
0
EU kontra USA

Buy European! Vásárolj európai árut! Francia-német közös fellépés az USA-val szemben miután a Biden kormány nagy pénzekkel támogatja a hazai gazdaságot, de csakis akkor, ha amerikai árut vásárol.

Először Macron francia elnök vetette fel a Buy European ötletet, amely az Egyesült Államokhoz hasonlóan előnyben részesítené az uniós  termékeket az importtal szemben. Az elektromos autók vásárlását az amerikai kormány nagy pénzekkel támogatja, és ezt sérelmezik az európai autógyártók, akiknek tartaniuk kell a kínai konkurenciától is.

369 milliárd dollárral támogatja az amerikai kormány a zöld programokat, és ez kicsapta a biztosítékot Európában, ahol az autóexport visszaesésétől tartanak. Erről tárgyalnak a többi között az uniós kereskedelmi miniszterek Brüsszelben, és a francia miniszterelnök asszony Berlinben. Kezdetben a franciák óvatosan fogadták Macron elnök ötletét a saját ipar erőteljes támogatásáról és valamiféle Buy European tervről, amely például az elektromos autók esetében kedvezményeket adna, ha valaki uniós járművet vásárolna. Folynak tárgyalások az USA és az Európai Unió között, de nem sok remény van arra, hogy ennek eredménye is lesz. Ezért Robert Habeck alkancellár már “erőteljes választ” sürgetett a Handelsblattban az amerikai kihívásra. A német gazdasági miniszter azt is javasolta, hogy az uniós termékeket részesítsék előnyben az importtal szemben.

Az EU nem akar lemaradni

A Tesla gyár építése Németországban azt mutatta, hogy az elektromos autók terén Európa lemaradásban van. A zöld programok finanszírozása ezért kulcskérdés a jövőre nézve. Csakhogy ezzel megsértené az Európai Unió a szabadkereskedelmi elveket.

“Ez szembe menne a WTO – Világkereskedelmi Szervezet – elveivel, amely kizárja azt, hogy diszkriminálják a külföldi cégeket“ – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Elvire Fabry, a Jacques Delors kutatóintézet vezető kutatója. “Az Európai Unió ezzel azt kockáztatja, hogy átlépi a Rubicont” – hangsúlyozza a kutató, aki arra is rámutatott, hogy

a külkereskedelem sokkal fontosabb az Európai Unió mint az Egyesült Államok számára.

Robert Habeck alkancellár szerint lehet kecske-káposzta megoldást találni vagyis úgy támogatni az európai ipart, hogy ne sértsék meg a WTO alapelveit. Egy berlini gazdasági csúcson kijelentette:

”valamit tennünk kell, mert az nem elég, ha csak panaszkodunk az amerikai és a kínai konkurencia miatt.”

Habeck német gazdasági miniszter elismerte, hogy sokáig ismeretlen volt a hazai áruk támogatása az Európai Unióban, de nem példa nélküli. A chip gyártásban már alkalmazzák a hazai gyártás támogatását. Németország azt próbálja elfogadtatni, hogy ezek csak kivételek miközben továbbra is betartják a szabadkereskedelmi normákat. Ugyanakkor Habeck alkancellár hozzátette Berlinben:

“stratégiai szuverenitásra van szükségünk , és nemcsak itt hanem az energia politikában is.”

Putyin még kétmillió katonát hívhat be

Polonius
-
0
Putyin még kétmillió katonát hívhat be

Azt állítja a General SVR Telegram orosz portál, amely általában jól értesült az orosz vezetés döntéseit illetően, hogy kétmillió katonát akarnak behívni.

Az orosz elnök 300 ezer katonát mozgósított, de így sem tudott eredményt kicsikarni Ukrajnában. A portál szerint Putyin szándékosan nem közölte: vége a mozgósításnak, mert azt tervezi, hogy január elsejével 2 millió katonával növeli a hadsereg létszámát – köztük 300 ezer nővel! Ukrajna hadserege körülbelül 1 millió katonát számlál.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője cáfolja a portál állítását, de Putyin szavahihetősége abszolút mélypontra jutott Oroszországon kívül és belül egyaránt.

Putyin távozik?

A portál szerint az orosz elnök rákos megbetegedése olyan stádiumba jutott, hogy Putyin legfeljebb a jövő évet tudja még kihúzni. Már aktívan keresik az utódát. Két esélyest említenek, akik fiatalabbak az orosz elnöknél, de az ő emberei. Egyikük a kabinet főnökhelyettese, Szergej Kirijenko, a másik Dmitrij Patrusev mezőgazdasági miniszter. Az utóbbi papája volt az utóda Putyinnak a titkosszolgálat élén, és jelenleg a majd mindenható Védelmi Tanács titkára.

Egy lehetséges puccs megakadályozására Putyin hadiállapotot rendelhet el Oroszország egyes részein, így például Moszkvában és Szentpéterváron.

Valerij Szolovej professzor, aki korábban a moszkvai diplomata főiskolán – IMO-n tanított mielőtt emigrációba ment volna, úgy gondolja, hogy Putyin törvénybe iktathatja a hadiállapotot január elsejével, mert így semmilyen formában nem lehetne tiltakozni az ellen, hogy újabb 2 millió katonát hív be – köztük 300 ezer nőt is Oroszországban.

Orbán és a földgáz kereskedelem

ki
-
0
Orbán és a földgáz kereskedelem

Négyszer drágábban adják el a földgázt az európai kereskedők mint amennyiért veszik. Hatalmas hasznot zsebelnek be az enregiaválságból ezek a gázkereskedők – köztük a Svájcban bejegyzett MET is, melyben Orbán Viktornak is van érdekeltsége.

Miért méregdrága az olcsó amerikai földgáz Európában?

Átlagosan négyszer annyiba kerül az amerikai földgáz az európai kikötőkben mint az Egyesült Államokban. A brüsszeli bizottság dolgozik a gázársapkán, de több tagállam, így például Németország attól tart, hogy ebben az esetben a gázkereskedők másnak adnák el a szállítmányukat. Ezek a gázkereskedők az igazi haszonélvezői a válságnak.

“A termelésünk 90%-át kereskedőknek adjuk el” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a cseppfolyósított földgáz legnagyobb exportőre  az Egyesült Államokban. Corey Grindal, a világkereskedelmi részleg igazgatóhelyettese a Cheniere Energynél, elmondta azt is, hogy ezeknek a gázkereskedőknek a jó része nem amerikai hanem európai. Az amerikai óriás a cseppfolyósított földgáz 70%-át adja el az idén Európának.

Milyen áron?

Henry Hubnak nevezik az eladási árat, és ez jelenleg 6 dollár egymillió brit hőegységre. A Cheniere ehhez képest mennyit számol? Jelenleg átlagosan a 6 dolláros ár 115%-át plusz 3 dollárt. Így jön ki 33 dollár egy megawatt órára. Mennyi ez Európában? 119 dollár!

Ha az Európai Unió bevezetné a gázársapkát, akkor átirányítanák a cseppfolyósított földgázt Ázsiába?

“Nem, mert számunkra fontosak a hosszútávú szerződések”.

Vagyis, ha valaki cserbenhagyja a fogyasztóit a téli fűtési szezon kellős közepén a magasabb profit reményében, akkor sokat kockáztat.

Macron az USA-t bírálja

“Azok között az országok között, melyek Ukrajnát támogatják a háborúban, két csoportot lehet megkülönböztetni a gázpiacon: az egyik drágán vásárol, a másik, amely nagyon magas áron ad el. Az Egyesült Államok olcsón állít elő földgázt, melyet nekünk drágán ad el. Nem hiszem, hogy ez baráti magatartás lenne” – jelentette ki a francia elnök üzletemberek egy csoportja előtt.

Macron úgy tett mintha nem tudná: a legnagyobb gázkereskedő ebben az üzletágban épp a francia Total.

A cég pénzügyi igazgatója azzal dicsekedett nemrég, hogy több 10 millió tonna cseppfolyósított földgázra van hosszú távú szerződésük az Egyesült Államokban, és ily módon döntő szerepet játszhatnak a piacon.

“Egyetlenegy ilyen cseppfolyósított földgáz szállítmány 80-100 millió dollárt ér. Így képesek vagyunk arra, hogy optimálisan osszuk el a piacon a cseppfolyósított földgázt. Ez új korszakot jelez a TotalEnergies történetében” – mondta Jean-Pierre Sbaire, pénzügyi igazgató.

A spanyol Naturgy is szépen pénzel a válságból. 5 millió tonna cseppfolyósított földgázra van hosszútávú szerződése a legnagyobb amerikai exportőrrel. A cég legutóbbi féléves jelentésében azt írta, hogy ötszörösére nőtt a bevétele a gázkereskedelemből a tavalyi évhez képest. Ennek fő oka az, hogy nagyon megnőtt az amerikai eladási és az európai vételi ár közötti különbség.

Korábban ezek a hosszútávú szerződések gyakran veszteségesek voltak. A spanyol Iberdrola ezért eladta az amerikai szerződését a Pavilion Energy nevű ázsiai gázkereskedőnek, amely most degeszre keresi magát az energia válság idején.

Az amerikai cseppfolyósított földgáz a szabadpiacon kel el, míg a közép-keleti exportőrök ragaszkodnak a hosszútávú szerződésekhez. Ez azt jelenti, hogy nem lehet ráígérni a Kínába szállított cseppfolyósított földgázra.

“Mi csak a saját exportunkat tudjuk ellenőrizni, szeretnénk segíteni európai barátainknak, de az Egyesült Államokban a gázkereskedelem teljesen szabad” – nyilatkozta a Politiconak a legnagyobb amerikai exportőr világkereskedelmi igazgató helyettese.

A globalizáció ellenes harc hőse a globális kereskedelmen nyerészkedik

A Svájcban bejegyzett MET, melyet a MOL és az oroszok alakítottak meg, remekül pénzel az energiaválságból, melyet Putyin háborúja vitt a csúcsra. Az olcsó orosz források helyett immár tenegertúlról kell importálnia Európának, amely ebbe belegebed. Magyarország sem tudja még, hogy miből fizeti ki a 14 milliárd dolláros energiaszámlát, mely a válság előtt 4 milliárd volt.

Orbán Viktor kormányfőnek emiatt fájhat a feje. Orbán Viktornak, a MET részvényesének nincs miért aggódnia…

Izrael: A kormányalakítás buktatói

FüHü
-
0
Izrael: A kormányalakítás buktatói

Izrael továbbra is demokratikus ország, de a hatalmi ágak szétválasztása közötti egyensúly változásával az állam karaktere is változik.

Majdnem olyan volt, mintha Itamar Ben-Gvir lemaradt volna a három héttel ezelőtti választási eredményekről. Ben-Gvir szerdán a jeruzsálemi kettős terrorista merénylet után azt tette, amit az elmúlt években szinte minden második terrortámadás után – azonnal a helyszínre érkezett.

 „Vissza kell mennünk a célzott gyilkosságok végrehajtásához”

– mondta Ben-Gvir a bomba helyszínén összegyűlt újságíróknak.

Klasszikus Ben-Gvir volt. Ahol a terror támad, majd megjelenik Ben-Gvir. Ezúttal azonban látszólag megfeledkezett arról, hogy alig pár hét múlva ő lesz a közbiztonsági miniszter, amikor Benjamin Netanjahu megválasztott miniszterelnök és Bezalel Smotrich felhagy a tárcák miatti harccal, és végre felesküszik az új kormányra.

Ben Gvir megtanulja: a változás nem csak úgy történik

Izraelnek nincs szüksége olyan politikusra, aki támadások helyszínére megy és kampányszlogeneket tud csak mondani. Ezt a politikát a biztonsági kabinetben mondhatja majd el, amelynek a törvény értelmében tagja lesz.

Ben-Gvir sikeres kampányt folytatott a választások előtt, vezetői tapasztalat nélkül kerül a vezetői pozícióba. Soha nem vezetett nagy szervezetet vagy intézményt, és soha nem kellett naponta megküzdenie az izraeli kormány hírhedt bürokráciájával. Hamarosan megtanulja, hogy a változás befolyásolásához keményen kell dolgozni nem csak úgy magától történik.

Ez a kormány a jelek szerint pontosan a változásra törekszik. Minden nap úgy tűnik, Netanjahu és partnerei újabb politikát húznak elő a kalapjukból. Ott van a Legfelsőbb Bíróság felülbírálási törvényjavaslata, a nemek közötti szétválasztás legalizálása, a jesiva-hallgatók támogatásának megkétszerezése, szerdán pedig a legújabb ötlet – a miniszterek saját miniszteri jogi tanácsadót nevezhetnek ki.

A jogi tanácsadók – azok a tisztviselők, akiknek alá kell írniuk a törvényhozásban a pénzköltést és a fontos miniszteri döntéseket – már nem profipolitikusok, de nem is  apolitikusak, akkor mi akadályozza meg a minisztert abban, hogy olyan személyt nevezzen ki, aki kizárólagosan automata bólogatóként működik? Ki fogja biztosítani a törvény betartását? Ki fogja megvédeni a közérdeket?

Van egy közös nevező a különböző reformok között, amelyeket az új kormány igyekszik elfogadni. A felülbíráló törvényjavaslat és a jogi tanácsadók személyes kinevezései ugyanabból a forrásból származnak – az a vágy, hogy megszüntessék minden fékeket és ellensúlyokat vagy felügyeletet a végrehajtó hatalom felett, és teljes hatalmat adjunk neki az ország irányítása felett.

Személyesen kinevezett jogi tanácsadók zsigerelnék ki a főügyész felügyeletét. A rendőrség operatív döntései felett a közbiztonsági miniszter felhatalmazása az országban még nem látott módon politizálná a rendőrséget.

Izrael a diktatúra felé csúszik?

Talán még nem mondható ki, hogy Izrael a diktatúra felé csúszik, de a liberális demokráciából egyfajta tekintélyelvű demokrácia felé halad. Izrael továbbra is demokratikus ország, de a hatalmi ágak szétválasztása közötti egyensúly megváltozásával az állam karaktere is változik.

Mindez csak akkor lesz igaz, ha megalakul a kormány. Ez nem megy olyan simán, mint Netanjahu eredetileg tervezte.

Több mint 2100 orvos mond föl Szlovákiában

Polonius
-
0
Több mint 2100 orvos mond föl Szlovákiában

A visegrádi csúcstalálkozón furcsa kéréssel állt elő Heger, Szlovákia miniszterelnöke: a magyar és a lengyel kormány támogatásával szeretne betegeket exportálni ebbe a két szomszédos országba! Az ok: 2100 orvos mond föl az 5 milliós országban, ahol ezzel vészhelyzetbe kerül az egészségügy január elsejétől.

Az orvosok Szlovákiában is magasabb béreket szeretnének elérni, de ezeket a kormány nem tudja vállalni, mert az energia válság kellős közepén nincsen rá pénze.

Szlovákiában már volt ilyen egészségügyi vészhelyzet 2011-ben amikor tömegesen mondtak fel az orvosok. Akkor a Csehországból küldött katona orvosok mentették meg a helyzetet.

Egyik visegrádi tagállam egészségügyi rendszere sincs jó bőrben hiszen a pandémia nagyon megviselte az orvosokat és az ápolókat. Ráadásul továbbra is nagy az orvos és ápoló hiány Európában, ezért sokan választják ezt a megoldást akár már közvetlenül a diploma megszerzése után is.

Szlovákiában az egészségügyi minisztérium egyelőre még nem kérte a hadügyminisztériumot, hogy helyezzék készenlétbe a katona orvosokat. Összesen 40 mozgósítható katonaorvos dolgozik Szlovákiában, ez kevés a problémák megoldásához. Ezért valószínűleg ismét a külföldhöz kellene fordulni. Legutóbb a cseh szenátus nehezményezte, hogy az ország katonaorvosainak egy részét Szlovákiába küldték.

Szlovákiai páciensek magyar és lengyel kórházakban?

Ezt kérte Heger miniszterelnök Kassán. Orbán és Mazowiecki válasza az volt, hogy “tanulmányozzák a kérdést”.

Szlovákia egészségügyi minisztere kijelentette: amennyiben nem tudnak megállapodni az orvosokkal, akkor november 30-tól egészségügyi vészhelyzetet rendelnek el az országban.

A visegrádi együttműködés nincs a legjobb állapotban hiszen Orbán Viktor Putyin barát politikáját a másik három ország egyáltalán nem osztja. A hétköznapi együttműködés ettől még működhet bár sem a magyar sem pedig a lengyel egészségügy nincs jó állapotban. A visegrádi országokban az egészségügy tulajdonképp permanens vészhelyzetben van, de ezt csak akkor mondják ki amikor teljes leállás fenyeget mint most Szlovákiában, ahol 2100 orvos adta be a felmondását.

Orosz támadások károkat okoztak a zaporizzsjai kórházban

FüHü
-
0
Orosz támadások károkat okoztak a zaporizzsjai kórházban

Az orosz csapások az éjszaka folyamán megrongáltak egy kórházat Zaporizzsjában – közölte Olekszandr Sztaruk, a régió kormányzója a Telegramon.

Az ellenség ismét megtámadta Zaporizzsja külvárosait. A rakéták ezúttal a kórház közelében csapódtak be. Szerencsére emberek nem sérültek meg, de ez az épületről sajnos nem mondható el. Több tucat betört ablak.

A támadások akkor történtek, amikor Oroszország legutóbbi vízlépcsője 40 év után először leállította Ukrajna összes atomerőművét – amelyek közül az egyik Zaporizzzsjában található.

Volodimir Zelenszkij a Financial Timesnak elmondta, hogy az e heti bombázások 80 vagy 90 éve nem látott helyzetet teremtettek:

„ez az Egyetlen európai ország A kontinensen, ahol egyáltalán nem volt világítás.”

Ukrajna kormánya által ellenőrzött részén minden atomerőmű újra üzemel, és csatlakozik a fő elektromos hálózathoz – közölte az ország energiaszolgáltatója, az Ukrenergo.

Volodimir Kudrickij vezérigazgatója azt mondta, hogy

„Most az energiarendszer teljesen integrált, minden régió össze van kötve. Újra be van kapcsolva az Európai Unió energiarendszerébe… A meg nem szállt területen található mindhárom atomerőmű működik…

Egy-két napon belül elérik a szokásos tervezett kapacitásukat, és várhatóan vissza lehet térni az ütemezett áramszünetekre a vészhelyzetek helyett” – mondta Kudrickij, aki  arra is biztatta az ukránokat, hogy lehetőség szerint takarékoskodjanak az energiával.

A november 23-i rakétatámadás azt jelentette, hogy Ukrajna elvesztette az atom-, hő- és vízerőművek áramellátását.

Csütörtökön visszakapcsolták az orosz kézen lévő hatalmas zaporizzsjai erőművet – közölte az ukrán Energoatom atomenergia-vállalat.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség