Kezdőlap Világ Oldal 108

Világ

Könnyen halnak az orosz oligarchák

Már tíz fölött jár azon orosz oligarchák száma akik az idén rejtélyes vagy kevésbé rejtélyes módon távoztak az élők sorából. Furcsa módon rájár a rúd az energiaszektorban meggazdagodott oligarchákra. A vizsgálat (gyorsan) lezárult, felejtse el!

Leesett a lépcsőn, és szörnyethalt Oroszország egyik legnagyobb ingatlan fejlesztő cégének tulajdonosa, aki Franciaországban élt. Igor Zelenov korábban a Don-sztroj vállalat tulajdonosa volt. Többször is bírálta Putyin háborúját Ukrajnában, amely nagy csapást mér Oroszországra anélkül, hogy bármilyen eredménnyel is járna.

Február 24-én indította meg Putyin elnök az orosz csapatokat Ukrajna ellen, és az utóbbi időben átvette a főparancsnok szerepet is, de így sem értek el értékelhető eredményt Ukrajnában. Közben viszont Oroszország gazdasága lejtmenetbe került: idén az orosz tőzsde teljesít a legrosszabbul a világon. A szankciók egyre nagyobb károkat okoznak az orosz gazdaságnak, de ezt ellensúlyozza az, hogy magas a kőolaj és a földgáz ára a világpiacon. Putyin tehát pénzelni tudta háborúját Ukrajnában.

Legalább egy tucat olyan oligarcha veszítette életét, aki bírálta Putyin háborúját. A legutóbbi híres eset az volt amikor a Lukoil olaj vállalat igazgató tanácsának elnöke “kiesett” egy kórház ablakán Moszkva belvárosában. Az orosz titkosszolgálat emberei dobták ki az ablakon az olajoligarchát, aki nem titkolta: nem ért egyet Putyin Ukrajna elleni háborújával.

És nálunk?

Matolcsy György híressé vált parlamenti beszédében arra buzdította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit vegye rá arra: viseljék a gazdasági válság költségeit legalább részben. Orbán Viktor és Hernádi Zsolt együttműködése ezen az alapon nyugszik: a miniszterelnök kiharcolja a mentességet az uniós szankciók alól, más oldalról

a MOL feltölti a rezsivédelmi kasszát, amely Orbán politikai hatalmának egyik legfőbb alapja.

Matolcsy a parlament gazdasági bizottsága előtt arra is célzott: egyes oligarchák kihasználják az inflációt vagyonuk gyarapítására! Ezt a megjegyzését a Nemzeti Bank elnöke az élelmiszer inflációval kapcsolatban tette vagyis a célszemély Csányi Sándor lehetett. Az OTP főnöke kulcsszerepet játszik a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban. Hernádi Zsolttal együtt ők a legbefolyásosabb magyar oligarchák, akiknek a hatalma sokkal kevésbé függ Orbán Viktortól mint azoké a milliárdosoké, akiket a nemzeti együttműködés rendszere tett gazdaggá és hatalmassá.

Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökeként elkísérte Orbán Viktort Katarba is, ahol együtt nézték a világbajnokság döntőjét. Majd pedig együtt vettek részt a katari miniszterelnök  fogadásán.

Mind Csányi, mind Hernádi oszlopa ugyan a nemzeti együttműködés rendszerének, de egyikük sem siet túlságosan nagy kockázatot vállalni Orbán Viktorért.

Aki már megszabadult olyan oligarcháktól mint Simicska Lajos vagy Spéder Zoltán, de a Csányi-Hernádi duó más kategória. Velük Orbán Viktornak nemcsak, hogy együtt kell működnie, de bizonyítani kell előttük: érdemes őt támogatni, mert rendszere versenyképes, és profitot hoz az oligarcháknak. Eddig ez így volt, de hogyha már Matolcsy György is rádöbbent, hogy a rendszer nem versenyképes és a válság immár itt van, akkor mindenkinek újra át kell gondolnia a helyzetet, mert Orbán ráparancsolhat Mészáros Lőrincre vagy Tiborcz Istvánra, hogy támogassák a düledező rendszert, de Csányi Sándornak és Hernádi Zsoltnak ígérnie is kell valamit, mert ők ingyen Orbán Viktor hatalmát sem őrzik.

Ki ölette meg Ceausescut?

33 éve fogták el Románia diktátorát, akit azután feleségével együtt rövid úton kivégeztek.

“Remélem, hogy Ceausescu elvtárs még életben lesz jövő januárban, hogy folytathassuk ezt a vitát” – mondta 1989 december elején Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió kommunista pártjának utolsó főtitkára Nicolae Ceausescunak, aki szemére vetette a Szovjetunió vezetőjének, hogy hagyta megbukni az NDK-t. Ahol Drezdában egy bizonyos Putyin alezredes a KGB nevében azzal fenyegette a tüntetőket, hogy tüzet nyitnak rájuk, ha megtámadják az épületet.

Hiába telefonált Putyin idegesen Moszkvába, ott hallgatás volt a válasz.

Gorbacsov feladta a Szovjetunió kelet-európai birodalmát. Az érintett kis államokat nem kérdezte meg senki, a rendszerváltás a fejük fölött ment végbe.

Nicolae Ceausescu, akit a KGB elődje képezett ki a negyvenes évek végén a Szovjetunióban, aligha lepődhetett meg. Amikor az oroszok kivonultak a balti államokból 1941-ben akkor a velük együttműködő helyi erőket kivégezték. Nehogy az előrenyomuló nácik készséges együttműködő erőket találjanak Észtországban, Lettországban és Litvániában.

Ceausescu utódát, Iliescut is a Szovjetunióban képezték ki. A diktátor félreállította mint veszélyes vetélytársát, de nem ölette meg. Iliescu jött, látott és győzött. Átvette a fegyveres erők és főként a titkosszolgálat irányítását, amely ily módon könnyedén elkerülte a felelősségre vonást. Csak Ceausescut és nejét kellett beáldozni a nagy rendszerváltó játszmában.

“Király Károlyt lelőtték Marosvásárhelyen”

Ezt az álhírt terjesztette a Securitate 1989 decemberében, hogy kijátssza a magyar kártyát. Kovászna megye egykori kommunista párttitkára olykor még Ceausescuval is szembeszállt a magyar kisebbség érdekében. Emiatt a diktátor félreállította.

A magyar Tőkés László püspök indította el az országos tiltakozó mozgalmat Temesváron, amely a diktátor bukásához vezetett el. A magyarok és a románok összefogtak, hogy elűzzék a diktátort. A Securitate azonban éber volt: összeugrasztotta a magyarokat és a románokat Marosvásárhelyen. Sütő András író fél szemét kiütötték. A Securitate mind a Király Károlyról szóló álhírrel mind a Marosvásárhelyen kirobbantott nemzetiségi viszállyal azt kívánta igazolni: akármilyen rendszer is lesz Romániában, rá mindenképp szükség van. Ion Iliescu, Románia új erős embere mindig is tudta ezt, de nem is neki akarták ezt igazolni hanem az Egyesült Államoknak. Amely szép csendben hozzá is járult ahhoz, hogy a demokratikus Románia szó nélkül átvegye az állami terror gépezetét. Az NDK-ban a Stasit feloszlatták, Romániában ilyesmiről szó sem lehetett. Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés  Ceausescu által kinevezett főnöke irányította azt a különleges bíróságot, amely halálra ítélte a diktátort és nejét.

Románia a Szovjetunió szövetségeséből az USA szövetségese lett. Nem újdonság ez a román diplomácia számára. A román királyság a központi hatalmak szövetségese volt az első világháború kezdetén, ám miután az angol-francia entente nekik ígérte Erdélyt, rögtön átálltak a másik oldalra 1916-ban. Jutalmul megkapták a trianoni békét.

A második világháború idején Románia a náci Németország szövetségese volt, Antonescu marsall Hitler kedvencei közé tartozott. 1944 augusztusában a román király parancsára elfogták Antonescu marsallt miután az angol-amerikai-szovjet szövetség megígérte Romániának, hogy visszakaphatja Észak Erdélyt.

Ceausescu annak idején azt hirdette, hogy öten győztek a második világháborúban: a Szovjetunió, az USA, Nagy Britannia, Franciaország és Románia. Gorbacsovnak elég volt megállapodnia az amerikaiakkal, és Ceausescu eltűnt a süllyesztőben oly sok diktátor elődje nyomában.

Kína mégsem éri utol az USA-t?

A következő évtizedben a kínai GDP nem haladja meg az amerikait – jósolja az a japán szakértői csapat, amely a pandémia előtt még azon az állásponton volt, hogy 2028 lehet a fordulópont amikor Kína ezen a téren megelőzi az Egyesült Államokat. Az 1,4 milliárd lakosú Kína ugyanis gyorsabban növekedett mint a 330 millió lakosú Egyesült Államok.

A Japan Center for Economic Research a Covid pandémia elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a kínai gazdaság növekedése lelassul, és ezt a negatív tendenciát csak felgyorsítja az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben. A japán kutató intézet már tavaly módosított az előrejelzésen, és eszerint 2033 lehetett volna a fordulat éve. Most azonban úgy látják, hogy Kína gazdaságának növekedése 3% körül lesz a harmincas években, és ez kevés a felzárkózáshoz.

2035-ben a japán kutató intézet szerint a kínai GDP csak 2,2% nőne míg az amerikai 1,8%-kal. Épp ezért Kína GDP-je ekkor csak a 87%-a lenne az amerikainak.

Miért?

Az első és legfontosabb ok a Covid pandémia kezelése. A zéró tolerancia politikája lelassította a kínai gazdaság növekedését, december 7-től kezdve enyhítettek ezen a politikán. Emiatt viszont tömegesen pusztítani kezdhet a vírus, akár egymillió halálos áldozattal is számolni kell.

A kínai társadalom, amely eddig dinamikusan növelte a fogyasztását, most tart a jövőtől, ezért újra spórolni kezdtek. Régebben a kínaiak export offenzívával oldották meg a problémákat, de ez ma már mind nehezebben megy.

A második fő oka a lassulásnak ugyanis az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni szövetségeseit is – Japánt, Dél Koreát, Ausztráliát, az Európai Uniót stb. Emiatt sok külföldi cég elhagyhatja Kínát vagy csökkentheti ott a termelését. Különösen veszélyes Kína számára a chip háború. Washington nemcsak, hogy támogatja a chip gyártást az Egyesült Államok területén, de szankciókkal sújtja azokat a hazai és a külföldi cégeket, amelyek korszerű technológiát adnak el Kínának.

Valószínűleg Kína 2036 után sem lesz képes  utolérni az Egyesült Államokat – jósolja a japán kutató intézet. Miért nem? Mert

az 1,4 milliárd lakosú Kína elöregszik miközben az Egyesült Államok állandóan importál munkaerőt. Ennek következtében a kínaiak a munkatermelékenység versenyében elveszíthetik korábbi előnyeiket.

Életszínvonal emelkedés Kínában

A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt azt tűzte ki célul, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében közepes fejlett állam legyen az ország. A Nikkei értesülései szerint Olaszország és Spanyolország jelenlegi egy főre jutó GDP szintjét célozzák meg Pekingben. Ez 30 ezer dollár körül jár. A japán szakértők szerint Kínában az egy főre jutó GDP körülbelül 25 ezer dollár lehet 2035-ben.

Furcsa mellékterméke az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak, hogy Tajvan igen sokat profitál ebből, mert a szigeten állítják elő a legfejlettebb chipeket. A japán szakértők szerint ennek hatására az egy főre jutó GDP Tajvanon idén meghaladhatja Japán szintjét vagyis a sziget a fejlett államok közé kerülhet. Az USA mint saját piacgazdasági modelljének sikerét mutathatja be Tajvant szemben a kommunista Kínával. Ahol mind nehezebb egységes gazdaságirányítási modellt találni hiszen a fejlett keleti tengerparton a világpiaccal versenyeznek miközben az elmaradott nyugati tartományokban megélhetési válsággal küszködnek Kínában.

Kompromisszum orosz műtrágya ügyben az Európai Unióban

Hosszas vita után megállapodtak a 27 tagállam nagykövetei az orosz műtrágya elleni szankciók ügyében. Ha nem lesz ellenszavazat az utolsó pillanatban, akkor ez már nem akadályozhatja az újabb szankciós csomagot Oroszország ellen.

Két álláspont alakult ki műtrágya ügyben a csúcstalálkozón, ezért az állam és kormányfők visszaküldték a dossziét a nagyköveteknek. Akik szorgos munkával kompromisszumot hoztak létre a keleti és a nyugati álláspont között. A keleti tagállamok – elsősorban Lengyelország és a három balti állam -ragaszkodtak ahhoz, hogy maradjanak a korábbi szigorú szankciók az orosz műtrágya exportjával szemben. Ezt az álláspontot támogatta Ukrajna is. Csakhogy ezzel szemben a nyugati tagállamok azon a véleményen voltak, hogy a világban komoly műtrágya hiány keletkezett hiszen Oroszország és Ukrajna nagyon fontos exportőr volt. Ha kevés műtrágya jut a globális piacra, akkor annak elsősorban a szegény országok isszák meg a levét pedig ezek már amúgyis szenvednek attól, hogy az ukrajnai háború miatt kevesebb gabona érkezik Oroszországból és Ukrajnából.

A kompromisszum kicsapta a biztosítékot Kijevben

“Az egész szankciós rendszerre nagy csapást mérne az a kísérlet, amely lehetővé tenné a műtrágyát előállító orosz oligarcháknak, hogy megkerüljék a már létező szankciókat. Ez aláássa a támogatást Ukrajnának, és gyengíti a közös erőfeszítést, hogy megállítsuk Putyin háborús gépezetét. Ezért határozottan ellenezzük ezt a határozatot, és köszönjük azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek szintén elvetik azt” – írta Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Mit válaszolnak erre a nyugat-európai vezetők? Ily módon meg lehet menteni sok afrikai országot az éhezéstől. Ugyanezt mondják Moszkvában is – írja a brüsszeli Politico. Amely emlékeztet arra, hogy a műtrágyaválság már jóval az ukrajnai háború előtt megkezdődött hiszen a földgáz árának emelkedése drágította meg annak előállítását. A mostani enyhítés sem hozna csodát, de olcsóbbá tenné az orosz műtrágyát mind az afrikai mind pedig az európai mezőgazdaság számára.

Szankciós viták Brüsszelben

Az Európai Unióban kezdettől fogva tisztában voltak azzal, hogy komoly problémák állnak fenn a műtrágya globális piacán, és így élelmiszerválság fenyeget. Ezért ezen a téren nagyon óvatosan bántak a szankciókkal. Moszkva – kihasználva a helyzetet – azzal érvel, hogy a meglévő szankciók olyan orosz oligarchák ellen, akik műtrágyát állítanak elő, komolyan ront a helyzeten éppúgy mint az a szankció, mely fekete listára tette Oroszország legnagyobb mezőgazdasági bankját.

Az oroszok erre hivatkozva akartak kiszállni abból a gabona megállapodásból, melyet Ukrajnával kötöttek meg az ENSZ és Törökország közvetítésével. Végül az oroszok nem szálltak ki a gabona megállapodásból, mert az ukrán hajók folytatták a szállítást, és Moszkva rájött arra, hogyha ezt fegyverrel akadályozta volna, az tovább rontotta volna Oroszország amúgyis igencsak megkopott presztízsét.

Nyugat európai kikötőkben viszont ott horgonyoztak az orosz műtrágyát szállító hajók, melyeket a szankciók miatt nem lehetett kirakodni. Bár a szállítmányokra nem vonatkozott egyetlen uniós szankció sem, de a bizonytalan jogi helyzet miatt sok kikötőben mégsem rakták ki az orosz műtrágyát.

A lengyel miniszterelnök azt követelte, hogy ez maradjon is így. Mateusz Morawiecki kifejtette Brüsszelben, hogy

“az élelmiszerbiztonságra hivatkozva nem szabad enyhíteni a szankciókon miközben Ukrajna polgári lakosságát orosz bombák gyilkolják.”

Csakhogy a Vöröskereszt nemrég közzétett egy jelentést arról, hogy jelenleg 145 millió ember éhezik Afrikában, ebből 26 millió helyzete válságos részben amiatt, hogy nem érkezik gabona és műtrágya Oroszországból és Ukrajnából. Az afrikai államok negyven százaléka ezért is nem szavazta meg azt az ENSZ határozatot, mely elítélte Oroszországot ukrán területek megszállása miatt.

Ghána például a műtrágya negyven százalékát Oroszországból importálta az ukrajnai háború előtt.

A legnagyobb probléma az áremelkedés: 2020 májusa óta csaknem 200%-kal nőttek a műtrágya árak a globális piacon. Az Afrikai Fejlesztési Bank szerint ha minden így megy tovább, akkor Afrika élelmiszer termelése 20%-kal csökkenhet.

Afrika viszonylag kevés műtrágyát használ, de a magas árak akadályozzák a mezőgazdaság korszerűsítését.

Oroszország a szankciók ellenére nem jár rosszul hiszen a magas árak kompenzálják azt, hogy tavalyihoz képest 10%-kal csökkent az ország műtrágya exportja. Értékben ugyanakkora a műtrágya kivitel – idézi a moszkvai kereskedelmi minisztérium közleményét a brüsszeli Politico.

Az új Covid oltások  felére csökkentették a kórházi kezelés kockázatát

Az új vírusváltozatok, amelyek jobban képesek kikerülni az immunrendszert, nem véletlen. hogy az elmúlt hetekben nőtt a Covid-fertőzések és a kórházi kezelések száma.  A vírus súlyosbította azokat a nehézségeket, amelyekkel az egészségügyi ellátórendszereknek szembe kell néznie, amely már az influenza és a RSV vírus újjáéledése miatti terhelésnek is van kitéve.

Az RSV, vagyis a légúti syncytia vírus olyan sok kisgyermeket betegített meg idén ősszel, olyannyira, hogy az RSV miatt szorulnak legtöbben kórházi kezelésre. Az influenzajárvány több mint egy évtizede általában februárban tetőzik,  az idén megelőzi a Covid 19 miatt kórházba kerülők számát. Az „A” típusú influenza H3-nak nevezett altípusa az idősek körében is gyakoribb így az influenza miatti kórházi kezelések gyakorisága a CDC szerint. A Covid-fertőzéssel bekerülők száma ugyan alacsonyabb, mint az elmúlt két decemberben volt, de sajnos ez a szám is emelkedőben van.

Az RSV miatti heti kórházi kezelések száma a gyermekek körében a legmagasabb, amióta az Egyesült Államokban a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ megkezdte felügyeletét a 2018–2019-es szezonban.

Az előzetes becslések szerint október eleje óta nagyjából minden hetvenedik 6 hónapos és annál fiatalabb baba került kórházba.

Az USA már két rekorddöntési szezont élt át a Covid alatt, ami aránytalanul érintette az idősebb amerikaiakat, de az RSV és az influenza idei visszatérése azt jelenti, hogy a betegségek egy része az ország legfiatalabbjaira és családjaikra hárult. A legidősebb amerikaiak továbbra is rendkívül veszélyeztetettek a Covid 19 és az influenza okozta súlyos betegségekre.

„A Covid nem múlt el” – mondta Dr. Fiona Havers, a CDC fertőző betegségek specialistája.

„A kórházi kezelések még mindig nagy arányban fordulnak elő, különösen az idősebb felnőtteknél és a magas kockázatú betegeknél.”

2025-ig inflációval számol az Európai Központi Bank

Negyedszer is emelte a kamatlábat az, hogy leküzdje az inflációt. Egyidejűleg új negyedéves előrejelzést tett közzé, hogy ennek alapján a befektetők megbecsülhessék: még hány kamatláb emelés várható. A Reuters tudósítójának Frankfurtban elmondták, hogy a tervezett 2% fölött lesz várhatóan az áremelkedés az euróövezetben egészen 2025-ig.

Miért alakult ki infláció a 19 tagállamból álló euró zónában? Sok ok van erre az energia válságtól kezdve az ukrajnai háborúig. Sok közgazdász az óriási támogatásokat is okolja, melyeket az államok illetve az Európai Unió adott annak érdekében, hogy a helyreállítási programok megszüntessék a Covid pandémia következményeit.

A probléma az, hogy az infláció tartósnak mutatkozik – mondta a Reuters tudósítójának az Európai Központi Bank egy magát megnevezni nem kívánó munkatársa Frankfurtban. Októberben 10,6%-os volt az infláció, de ez novemberben lassú csökkenésnek indult az euróövezetben.

2025-ig eltarthat az az állapot, hogy a tervezett 2% fölött lesz az infláció mértéke.

A piacok is inflációval számolnak a következő két évben, de az Európai Központi Bank előrejelzése meghaladja a várakozásokat.

Ezek az előrejelzések ritkán válnak be a gyakorlatban, de az Európai Központi Bank mégiscsak kibocsát ilyeneket, hogy tájékozódni lehessen mi várható a következő hónapokban. Az Európai Központi Bank középtávra tervez. A héják az EKB igazgató tanácsában az utóbbi időkben bírálták az előrejelzéseket, és szélesebb körű vizsgálatokat követeltek.

Mi várható?

A megkérdezett közgazdászok úgy vélik, hogy az eurozóna inflációja jövőre 6%-os lesz, 2024-ben pedig 2,3%-ra számítanak.

A Bundesbank elnöke mennyiségi szűkítést javasol. Eszerint hagynak lejárni 175 milliárd euró értékű adósságot, hogy ezzel megemeljék a hosszútávú hitelek kamatlábát. A héják szerint ezt már márciusban meg kellene kezdeni, de a galambok véleménye az, hogy ráér később is. Az Európai Központi Bank negyedéves terveit csütörtökön tette közzé.

A következő előrejelzést a várható inflációról márciusban adják ki Frankfurtban.

Legrosszabb évét zárja a Tesla, aggódnak a részvényesek

Elon Muskot, aki immár nem a világ leggazdagabb embere, mind több bírálat éri, mert a Twitter körüli zűrzavar komolyan árt a Teslanak.

“Nincs főnöke a Teslanak” – panaszkodott Twitteren az egyik legnagyobb befektető, akinek cége több mint 50 millió dollár értékű Tesla részvénnyel rendelkezik. Gary Black, a Future Fund egyik menedzser partnere azután fakadt ki, hogy a New York-i tőzsdén újabb nagy eladási hullám bontakozott ki Tesla részvényekből. Az elektromos autókat gyártó cég részvényeinek értéke egyetlen napon több mint 6%-kal csökkent – írja a Wall Street Journal. A lap szerint ez egyértelműen összefügg azzal, hogy a Twitter körül megint magasra csaptak a szenvedélyek Musk nyilatkozatai miatt.

Gary Black a részvényesek nevében azt fejtegette, hogy

“régebben büszkék voltak  a Tesla tulajdonosok a kocsijukra, de most azt kell látniuk, hogy a Twitter körüli drámák negatívan hatnak a márka hírnévére. A piac negatívan értékelte a Twitter hatást a Teslara.”

Ross Gerber, a Tesla régi támogatója egyenesen a cég igazgatótanácsához fordult, azt kérdezve tőlük, hogy “ki irányítja a Teslat ebben a kritikus időben?!”

Twitteren pedig ezt írta:

”Semmi probléma sincs a Tesla körül csak épp nincs főnöke, mert az épp egy másik cég irányításával van elfoglalva. Jó lenne tudni, hogy mit tervez Elon Musk.”

44 milliárd dollárért vette meg végül Musk a Twittert, és úgy nyilatkozott, hogy előbb-utóbb átadja annak vezetését valaki másnak.

Már nem Musk a világ leggazdagabb embere

A Tesla részvények gyenge szereplése miatt Musk kénytelen volt átadni az első helyet Bernard Arnaultnak. A francia luxus királya 73 éves, és most visszavette az első helyet, melyet az amerikaiak elhódítottak tőle.

Erre a hírre kedden újabb 4%-ot esett a Tesla részvények értéke. Amióta októberben véglegessé vált, hogy Musk megveszi a Twittert, a Tesla részvények árfolyama 28%-al csökkent.

Mit üzent Elon Musk az aggódó részvényeseknek?

“Hosszú távon remek lesz a Tesla, de a makroökonómiai hullámokkal nem tud mit kezdeni. A Tesla részvényesek hosszú távon jól járnak majd.”

Részletekkel Musk nem szolgált, így nem sikerült csökkentenie az aggodalmakat. Annál kevésbé, hogy ott van még Musk űrprogramja, a SpaceX is. Ezzel kapcsolatban Musk ezt írta a hétvégén Twitteren: ”Én irányítom a Teslat és a SpaceX-et, de mind a két cégnél olyan kitűnő a vezetés, hogy ritkán van rám szükség.”

Ez az üzenet egyáltalán nem nyugtatta meg a részvényeseket, akik azt javasolják Musknak, hogy 10 milliárd dollár értékben vegyen Tesla részvényt, ily módon erősítve az árfolyamot.

Musk 19 milliárd dollár értékű Tesla részvényt adott el az idén, ily módon fedezte részben a Twitter megvásárlásának költségeit is. Korábban úgy nyilatkozott, hogy készül egy részvény visszavásárlási programra a Teslanál 5-10 milliárd dollár értékben. Az igazgatótanács előtt van is ilyen terv, de Musk távollétében nincs döntés.

Missing in action – a Tesla igazgatótanácsa akció közben eltűnt – idézte gúnyosan a katonai szakkifejezést egy befektető, aki ugyancsak nehezményezi, hogy a Tesla idei éve rossznak ígérkezik a New York-i tőzsdén.

A német kormány támogatja az uniós pénzek befagyasztását Magyarországnak

0

7,5 milliárd euróról vagyis mintegy 3000 milliárd forintról van szó, amelyre óriási szüksége lenne a magyar költségvetésnek a válság kellős közepén.

Az Európai Unió ügyeivel foglalkozó német miniszter Twitteren állt ki a brüsszeli bizottság javaslata mellett, amely a hatalmas összeg befagyasztását helyezte kilátásba mondván: a magyar kormány intézkedései nem elegendőek a jogállamiság követelmény rendszerének helyreállítására.

Korábban a Bundestag hozott hasonló határozatot. Nincs tehát könnyű helyzetben Scholz kancellár, akinek végső soron döntenie kell az uniós pénzek átutalásáról. Korábban a brüsszeli Politico azt írta, hogy Scholz kancellár és Macron francia elnök azon az állásponton van, hogy csöpögtetve bár, de ki kell utalni az uniós pénzeket, mert ellenkező esetben bedőlhet a magyar gazdaság.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos körlevélben érdeklődött a tagállamoknál arról, hogy mi a véleményük a brüsszeli bizottság befagyasztási javaslatáról. Erre válaszul született meg a német kormány döntése. Merkel kancellár idején Németország az Orbán kormány fő támogatója volt, de a koalíciós kormány, melyet a szociáldemokrata Olaf Scholz vezet, távolról sem ilyen megértő a magyar kormánnyal szemben.

A zöldek a fő kritikusok

Az Európai Parlamentben a zöldek évek óta bírálják a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Magyarországon. Nemcsak a korrupciót róják fel Orbán Viktor kormányzatának, de a jogállam működésének korlátozását és a sajtó szabadság szisztematikus gyengítését is. Daniel Freund zöld képviselő az Európai Parlamentben az Orbán kormány fő kritikusának számít. A zöld frakció az Európai Parlamentben megfenyegette Ursula von der Leyent, hogy a brüsszeli bizottságtól a parlament megvonhatja a bizalmat amennyiben túlságosan engedékenynek bizonyul az Orbán kormánnyal szemben.

Orbán diplomáciája kontraproduktív

A magyar miniszterelnök a vétózás szisztematikus alkalmazásával – polgári nevén nevezhetjük zsarolásnak – akarja a pénzt kicsikarni az Európai Unióból, de erőfeszítései eddig nem jártak eredménnyel.

Fontos döntéseket nem sikerült megakadályoznia viszont a tagállamok diplomatái elkönyvelték az Orbán kormányt mint renitens rezsimet, amely nem hajlandó minimális változtatásra sem.

Az erőviszonyok nem a magyar miniszterelnöknek kedveznek, de Orbán hazai erőfölényét akarja kihasználni az európai színtéren is. Szövetségeseiben: Giorgia Meloniban és Jaroslaw Kaczynskiben bizakodhat. No meg abban, hogy a magyar gazdaság bedőlése senkinek sem érdeke. Kockázatos játék ez, melynek árát a magyar lakosság fizeti meg a gyorsan romló életszínvonallal és a forint tartós gyengélkedésével. Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt, és ennek még a legelején járunk.

Az azonban bizonyos, hogy az uniós eurómilliárdok nélkül a Nemzeti Együttműködés Rendszerét nem lehet fenntartani Magyarországon.

A rókafogta csuka helyzetben nagy valószínűség szerint mindenki rosszul jár, de leginkább az európai szegénységi küszöb alatt élő magyar többség az, amelyik megfizeti az árat. Ők Orbán Viktor leghűségesebb szavazói, mert állami támogatás nélkül permanens megélhetési válságban vegetálhatnának.

Putyin összecsinálta magát?

Az orosz elnök hivatala cáfolni volt kénytelen a brit hírszerzés információját, mely szerint minden oroszok elnöke a múlt héten elvágódott lakása belső lépcsőjén, és a földön fekve összecsinálta magát. Az ok: bélrákja van, egy éven belül meghalhat. Az információ forrása az SZVR Telegram csatorna, mely Putyin testőrségére hivatkozik.

A brit hírszerzés szerint a Kremlben már készítik elő az utódlást. A trónörökös állítólag Putyin régi cimborájának, Nyikolaj Patrusev tábornoknak a fia. Dmitrij Patrusev jelenleg Oroszország mezőgazdasági minisztere, és a titkosszolgálati elit, amely Putyin hatalmának bázisa állítólag őt támogatja.

Puccs Putyin ellen?

A brit hírszerzés szerint a hadsereg egyes tábornokai le akarnak számolni a titkosszolgálati elittel, és csak az alkalomra várnak , hogy félreállíthassák Putyint, akit felelősnek tartanak az ukrajnai háború kudarcáért. Az elnöki testőrség közvélemény kutató irodája felmérte, hogy az oroszok mennyire támogatják a “korlátozott hadműveletet Ukrajnában “, és az derült ki, hogy több mint kilenc hónap után a többség béketárgyalásokat akar, és mindössze a válaszadók egynegyede véli úgy, hogy a harcot mindaddig folytatni kell amíg meg nem buktatják Zelenszkij nyugatbarát rendszerét.

A brit hírszerzéssel szemben a CIA nemigen ad hitelt azoknak az információknak, hogy Putyin beteg lenne, és emiatt küszöbön állna az utódlás a Kremlben. William Burns, a CIA igazgatója, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, jól ismeri Putyint. Amikor legutóbb az orosz államfő egészségéről kérdezték őt az újságírók, akkor így válaszolt:

”Nem hiszem, hogy bármilyen komolyabb baja lenne, de ezt ne tekintsék úgy mint megalapozott értékelést a CIA-től.”

 Újságírók perelik a Pegasus kémszoftvert előállító céget

A Pegasus kémszoftver klónozza az okos telefont, mindent látnak rajta. “Amikor felhívták a figyelmemet a kémkedésre, akkor mindent törölnöm kellett: a családi chat funkciót éppúgy mint a banki alkalmazásaimat” – írta a londoni Guardianben Nelson Rauda Zablah, aki rendszeresen publikál a New York Timesban, a BBC-ben, a Los Angeles Timesban és az Economistban.

Az izraeli NSO alkalmazásával 35 újságírót és közéleti személyt figyeltek meg Salvadorban. 2020-ban épp azt kutatta, hogy miről is tárgyal Salvador elnöke az MS-13 gengszterbanda főnökeivel? Egy forrása találkozóra hívta, de nem telefonon.

Mint egy kémregényben

Az El Faro hírügynökség legkevesebb 18 munkatársát hallgatta le a nemzetbiztonság Salvadorban a Pegasus alkalmazás segítségével. Ahhoz már szokva voltak, hogy a nemzetbiztonság követi őket, de arra nem gondoltak, hogy okos telefonjuk az árulójuk lesz. A Citizen Lab nevű informatikai cég  kimutatta: 2020 júniusában telepítették okos telefonjukra a Pegasus kémprogramot. Az első figyelmzetetés az újságírókhoz 2020 augusztusában érkezett amikor kiderült: a nemzetbiztonság túlságosan is sokat tud az oknyomozó újságírók tevékenységéről. Az egyik újságíró feleségét minden magyarázat nélkül kirúgták kormányzati állásából. Az újságírói munka szinte lehetetlenné vált, mert a források nem reagáltak a telefonokra vagy gúnyosan köszöntötték azokat, “akik lehallgatnak minket”.

“Tehetetlennek éreztük magunkat” – hangsúlyozza a salvadori újságíró hiszen már hívni  sem mertük a forrásainkat nehogy nyomra vezessük “a kémeket.” Ezért döntöttek, hogy beperelik az NSO-t, amely eladta a Pegasus kémszoftvert Salvadorban is. Mit jelentett ez a gyakorlatban?

A Haaretz című izraeli lap szerint bizonyíthatóan 450 embert hallgattak le Pegasus kémszoftver segítségével az egész világon. Az ő nevükben indítanak pert az NSO ellen.

És az állami felelősség?

Izrael kormánya azt állította, hogy csakis a terrorizmus elleni harcra engedélyezte a Pegasus kémszoftver eladását külföldre. Sok állam nemzetbiztonsági szolgálata megszerezte azt – köztük Magyarország is. Orbán Viktor miniszterelnök akkori nemzetbiztonsági tanácsadója, Czukor József tárgyalt erről Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel. Az utóbbi mindig elmondja: csakis a terrorizmus elleni harcra használható a Pegasus! Mi történik a gyakorlatban? Megfigyeltek állami vezetőket is: Macron elnököt Franciaországban, Imran Khan akkori kormányfőt Pakisztánban és Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnököt.

 Az Európai Parlament is vizsgálódik az ügyben

Az Európai Unióban vizsgálat folyik hiszen több tagállamban is alkalmazták a Pegasus kémszoftvert. A brüsszeli Politico nemrég megírta, hogy Spanyolország esetében a vizsgáló bizottság még mindig nem kapott lehetőséget a helyszíni tájékozódásra noha a miniszterelnök, a hadügyminiszter és a belügyminiszter is a megfigyeltek között volt. Pedro Sanchez kormányfő kirúgta ugyan a hírszerzés főnökét emiatt, de belpolitikai problémák következtében nem ragaszkodik az uniós vizsgálathoz. A Pegasust ugyanis a katalán függetlenségi mozgalom vezérkara ellen is alkalmazta a nemzetbiztonsági szolgálat.

Sophie in ‘t Veld vezeti a vizsgáló bizottságot az Európai Parlamentben. Járt már Pegasus ügyben Magyarországon, Lengyelországban, Görögországban és Cipruson, de Spanyolországba még nem jutott el. A képviselő asszony Európa Watergate-jének tartja a Pegasus ügyet. Az Európai Parlament vizsgálóbizottsága márciusban publikálja jelentését a Pegasus ügyről, amelynek a Watergate esettel szemben eddig semmilyen személyi következménye sem volt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK