Kezdőlap Világ Oldal 105

Világ

A Szoledárért folytatott harc szimbóluma  Oroszország ukrajnai háborújának 

A sóbányászváros bukása propagandapuccs lenne a Kreml számára, de elemzők szerint az áldozatok száma miatt így is csupán pirruszi győzelmet jelenthet.

A  kis donbászi sóbányászvároson fölemelkedve drónokról Szoledár romjai láthatók, egy röpke jelenet egy háborúból, ahol az elmúlt héten olcsón mérték az életet és a halált, meg persze az életre szóló sérüléseket testben és lélekben egyaránt.

Pénteken, amikor az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy erői teljes mértékben átvették az irányítást a város felett, nyugati elemzők azt sugallták, hogy ha ez igaz, akkor ez legjobb esetben is pirruszi győzelem lesz, amelyet drága áron szereznek meg Jevgenyij Prigozsin Wagner zsoldoscsoport harcosai.

Ukrán tisztviselők tagadták az oroszok jelentését, azt sugallva, hogy továbbra is kitartanak és ellentámadásba lendülnek, Szerhij Cserevatyi ukrán katonai szóvivő pedig „folyamatban lévő csatákról” számolt be.

De a drónok felvételei csupán az iszonyatos pusztulás képét mutatják bármelyik fél híradása valós.

Míg pénteken továbbra is nehéz volt ellenőrizni a csatatéren kialakult helyzetet, a hét végére a Szoledár – orosz –  haditudósítói jelentések szerint a megszálló erők a város nagy részeit uralják. Az ukrán erők azonban a jelek szerint Szoledár önkormányzati határain belül maradtak, és továbbra is harcolnak északnyugaton, a sóbánya és vasúti csomópontja környékén.

Lényeges, hogy továbbra is Ukrajna ellenőrzi a városon túli utat, amely összeköti a szomszédos Bahmutot és Szoledárt Szlovjanszkkal és Kosztjantyinivkával, amelyek elfoglalása tovább fenyegetné a Bahmutban tartózkodó ukrán védőket. Egyértelmű, hogy a Szoledarért és Bahmutért vívott csata az ukrajnai keleti fronton folyó háború jelenlegi állapotának jelképessé vált, még szélesebb körben a moszkvai offenzíva állapotának jelképe.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön kijelentette, hogy a Bahmutot és a keleti  ukrán erőket mindennel fel kell fegyverezni, ami ahhoz kell, hogy távol tartsák az orosz csapatokat a háború legvéresebb harcaitól.

Pavlo Kirilenko, Donyeck kormányzója az ukrán állami tévének azt mondta, hogy 559 civil maradt Szoledárban, köztük 15 gyerek, és nem tudták őket evakuálni.

Mindkét fél beszámolói egy „pokoli” csatát számolnak be, miközben egyes ukrán harcosok azt állítják, hogy hallották, amikor Wagner-harcosok – sok közülük kegyelemért cserébe toborzott elítéltek – azt mondták, lelövik őket, ha visszavonulnak.

A harcokban résztvevő ukrán katona beszámolója szerint  halott orosz harcosokra bukkant, akik meghaltak járművükben. „Ez csak öngyilkosság volt… Amikor közeledtünk hozzájuk, a halottakhoz, láttuk, hogy a sofőr és a többi katona páncél és sisak nélkül volt, géppuskájukban egyetlen tárral… Közeli gyalogsági csatákban hallottuk a parancsnokaik kiabálását:

„Egy lépést se hátra. Lőni fogunk. A saját szemünkkel hallottuk és láttuk.”

Szoledár bukása – ha beigazolódik – jó propagandája lenne a Kremlnek, amelynek az elmúlt hónapokban kevés csatatéri  pozitív híre volt, de az ezen túlmutató jelentősége nem tisztázott.

Míg a legtöbb elemző úgy véli, hogy Oroszország végső célja Szoledárban az ukrán védelem meggyengítése Bahmut körül, lehetővé téve annak további bekerítését, az orosz halottak száma már eddig is olyan óriási volt, hogy Moszkva napi 100 katonát veszít milyen diadalt jelenthet ez Moszkva számára.

A Háborúkutató Intézet szkeptikusan fogadta az orosz haderő által megszerzett előnyt.

„Az orosz információs műveletek  jócskán eltúlozzák a Szoledár jelentőségét, ami legjobb esetben is egy orosz pirruszi taktikai győzelem”

– áll a legutóbbi frissítésben.

„Folyamatosan azt értékeljük, hogy Szoledár elfoglalása nem teszi lehetővé az orosz erőknek, hogy ellenőrzést gyakoroljanak a fontos ukrán szárazföldi kommunikációs vonalak felett Bahmutban, és nem teszi lehetővé az orosz erők jobb helyzetét a város rövid időn belüli bekerítésére.”

A Szoledárért folytatott harcok rávilágítottak az orosz védelmi minisztérium vezetése és a Wagner-csoport alapítója, Prigozsin közötti egyre mérgezőbb rivalizálásra. Prigozsin egyre láthatóbb szerepet akar játszani Ukrajnában.

A jelentések szerint Szoledárt kizárólag Wagner bandája nyerte, amit megkérdőjeleztek az orosz védelmi minisztérium beszámolói, amelyek a légideszant csapatok és más erők fellépését írták le a Szoledárért vívott csatában. Elemzők szerint Vlagyimir Putyin elnök lépése, hogy néhány hónap után leváltja Ukrajnában a legfőbb parancsnokát, a katonai zűrzavar jele, és egyre növekvő türelmetlensége a háborúban, amelyet Oroszország nem képes megnyerni.

Egy magas rangú ukrán tisztviselő szerint a Szoledár a „21. századi Verdun”. Andrii Yermak, az ukrán elnök hivatalának vezetője az első világháború leghosszabb és legvéresebb csatájához hasonlította a városért vívott küzdelmet.

Miért akarta megvesztegetni Katar az Európai parlament képviselőit?

Katar tagadja, hogy bármilyen törvénytelen célt követett volna, de az Európai Parlament egyik alelnöke börtönben, több képviselője gyanúba fogva lemondott mentelmi jogáról. Miért? Ezt kutatta a brüsszeli Politico.

Katarnak azért kell Brüsszel, mert elveszített egy jóval fontosabb és erősebb partnert, Washingtont-mondják a Politiconak nyilatkozó szakértők. Trump elnök Katar ellenfelének, Szaúd Arábiának az oldalára állt a válság idején. Katar erre sztár diplomatáját küldte Brüsszelbe Németországból, hogy biztosítsa az Európai Unió támogatását. Katar arra akarta rávenni az Európai Uniót, hogy katonailag is lépjen fel a Közel Keleten. Ekkor épített ki Katar uniós nagykövete szoros kapcsolatot Pier Antonio Panzerivel, aki akkoriban az Európai Parlament emberi jogi albizottságának elnöke volt. Jelenleg pedig börtönben csücsül korrupciós váddal.

Katar úgy fogta fel az egész akciót, hogy a kis emírség az életéért küzd a nála jóval erősebb Szaúd Arábiával szemben. Kashoggi újságíró meggyilkolását Katar ki tudta használni: rávette az Európai Uniót arra, hogy ne szállítson fegyvereket Szaúd Arábiának, melynek trónörököse elrendelte a Washington Post publicistájának meggyilkolását. Érdemes megemlíteni, hogy Kashoggi jó kapcsolatot ápolt Katarral, és lehet, hogy ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy szaúdi kommandósok megfojtsák majd pedig feldarabolják Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán.

Kibékülés a futball világbajnokságon

A korrupcióval megszerzett futball világbajnokság lehetővé tette azt is, hogy Katar és Szaúd Arábia kibéküljön egymással. Mohamed bin Szalman a nyilvánosság előtt összeölelkezett Katar emírjével, Tamim bin Hamad el Thanival.

A katariak ezt úgy tekintik mint Dávid és Góliát párharcát hiszen az emírségnek mindössze 200 ezer lakosa van szemben Szaúd Arábia 30 milliós népességével. Ezért Katarban nem is nagyon értik a belga rendőrség akcióját hiszen az a 1,5 millió euró nagyon kis pénz ahhoz képest amennyit Szaúd Arábia, az Egyesült Emírségek és más közel-keleti államok elköltenek “lobbizásra” Brüsszelben. Ezek az államok tisztában vannak azzal, hogy az olaj és a földgáz dicsőségének hamarosan leáldozik, ezért partnereket keresnek a modernizálásra. Ehhez kell nekik Brüsszel, a módszer pedig amelyet alkalmaznak teljesen elfogadott a Közel Keleten, és mint a futball világbajnokság igazolta másutt is sikerrel alkalmazható hiszen Katar úgy szerezte azt meg, hogy semmilyen futball múltja nem volt.

A növekedés lehet a menekülő útja az eladósodott szegény országoknak

Magyarországot is mélységesen érintő problémának szentelt elemzést a Project Syndicate portálon három harvardi közgazdász.

Néhány ország máris pénzügyi válságba került: Libanon, Sri Lanka, Suriname és Zambia. Több tucat állam követheti őket. A szerzők Oroszországot is pénzügyi válságban levő államnak tekintik. Ilyenkor a nemzetközi pénzügyi szervezetek: IMF, Világbank stb. megszorító csomagot javasol, amely elmélyíti a szegénységet, és nem hoz gazdasági növekedést.

Alapvető gondot jelent, hogy az adósság problémák rendezése során eddig kihagyták a nagy feltörekvő országokat: Kínát, Indiát, a gazdag közel-keleti államokat. Hogy lehet úgy megoldani az adósság válságot, hogy az ne állítsa le a növekedést? Ha minden fél meggyőződik arról, hogy nem megszorítással, hanem a növekedés ösztönzésével lehet kikeveredni a pénzügyi válságból, akkor megszülethet a minden résztvevő számára előnyös megoldás – javasolják a szerzők: Dani Rodrik, a Harvard Egyetem professzora, Reza Baqir, a pakisztáni nemzeti bank korábbi elnöke és Ishac Diwan, a Finance for Development Lab igazgatója.

Háromoldalú megállapodásra van szükség

Növekedésre a pénzügyi válságban levő országok csakis akkor gondolhatnak, ha a nemzetközi pénzügyi intézetek rábeszélik az adósokat, hogy várjanak a törlesztések visszafizetésével, és egyidejűleg áthidaló kölcsönöket nyújtanak. A hitelező országok erre nyilvánvalóan csakis akkor hajlandóak, ha az IMF és a többi érintett nemzetközi pénzügyi szervezet garantálja, hogy az adós országok gazdaságpolitikája valóban a növekedést szolgálja. Ezeket a növekedési programokat állandóan korszerűsíteni kell a gyorsan változó világgazdasági környezetben.

A mostani tendenciák rontják a szegény országok növekedési esélyeit: a dekarbonizálás, a deglobalizáció, az exportra alapozott növekedési modellek elavulása mind negatívan befolyásolják a növekedést a szegény országokban.

Ha viszont nem kapnak támogatást a növekedéshez az adóssággal küzdő szegény országok, akkor még rosszabb helyzetbe kerülhetnek, és még kevésbé lesznek képesek törleszteni, vagyis adósság csapdába juthatnak.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek nagyobb szerep jut, de ehhez változniuk kell. Olyan növekedési programokat kell támogatniuk, melyek lehetővé teszik az érintett eladósodott államoknak, hogy képesek legyenek törleszteni, mert az adósság törlesztés számukra kisebb gondot jelent a nagyobb GDP-ből. A növekedés nagyon fontos az adósságkezelő egyezmények sikere szempontjából. Ehhez az is szükséges, hogy új államokat vonjanak bele ebbe a körbe mindenekelőtt Kínát és Indiát.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek kulcsszerep jut ebben, de így is valószínű, hogy lassul a fejlődő államok növekedése, és az adósságtörlesztés nagy probléma marad. Amíg azonban nem találnak új fejlődési lehetőségeket addig az eladósodott országoknak a növekedési programok jelentik a kiutat a válságból – hangsúlyozza a három közgazdász, akik a Project Syndicate oldalon fejtették ki a véleményüket.

Putyin vesztésre áll az unió elleni energia háborúban

Egyharmaddal kisebb bevétele lehet az olaj és a földgáz exportjából idén Oroszországnak , amelynek költségvetése döntő mértékben függ ettől. Putyinnak hozzá kell nyúlnia a vastartalékhoz, ha folytatni akarja a háborút – írja a brüsszeli Politico.

45%-át tette ki Oroszország költségvetésének tavaly az olaj és földgáz export. 155 milliárd euróról van szó, ez pedig 30%-kal magasabb mint az előző évben. Az ok: Oroszország ugyan jóval kevesebb olajat és földgázt tudott eladni külföldön a szankciók miatt, de az energia válság olyan magasra vitte fel az árakat, hogy az oroszok még így is pénzüknél voltak. Idén már valószínűleg nem így lesz, mert az ukrajnai háború előtti szintre süllyedt az olaj és a földgáz ára az európai piacon, ahol immár Norvégia vette át a fő energia szállító szerepet Oroszország helyett. Így baj lehet a költségvetéssel Moszkvában hiszen már a tavalyi is deficites volt – közölte kedden Andrej Sziluanov pénzügyminiszter. Az ukrajnai háborút megelőző időszakban Oroszország költségvetése mindig többletet mutatott épp az energia export miatt. Tavaly már a GDP 2,3%-át tette ki a hiány! Miközben a GDP csökken, a deficit nő – ez az ukrajnai háború egyik legkínosabb gazdasági következménye Oroszország számára.

Maga az orosz kormány is úgy véli, hogy idén kevesebbet kaphat az olaj és a földgáz exportért: 23%-os csökkenéssel számolnak.

Pedig már tavaly sem ment fényesen a Gazpromnak, amely elveszítette prémium piacát, az Európai Uniót. Tavaly 46%-kal csökkent a földgáz exportja – ismerte el Alekszej Miller vezérigazgató.

A tavalyi költségvetésben a földgáz export 10-15%-ot képviselt, idén ez minden bizonnyal kevesebb lesz.

Az olajszankciók jelentik az igazi kemény csapást Putyinnak

37,9 dollárért vesz Kína egy hordó Ural olajat Oroszországtól miután Peking vígan kihasználja Moszkva szorult helyzetét. Szakértők szerint 55 dollár fölött jelent igazi profitot egy hordó Ural olaj eladása a világpiacon. December 5-től érvényes az olajársapka, melyet a G7 államok, az Európai Unió és Ausztrália alkalmaznak Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az olaj ársapka 60 dollár, jelenleg ez alatt folyik a kereskedés. A Nyugat nem vásárol tengeren szállított olajat Oroszországtól, de a csővezetéken érkező nyersanyag mentesül a szankciók alól. Az egyik orosz vezeték Ukrajnán keresztül szállít olajat az Európai Unióba, a másik Bakun keresztül dél felől.

“Az olaj szankciók jelentik a legsúlyosabb csapást az orosz költségvetésre. Ezt csak fokozhatja, hogy február 5-től kiterjed a bojkott az orosz olaj termékekre is”

– nyilatkozta a Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi békekutató intézet főmunkatársa.

Mivel fenyegetőzik Putyin?

Azzal, hogy február elseje után nem ad el olajat olyan országoknak , melyek alkalmazzák az olajársapkát. Az elnöki rendeletben van egy kiskapu: Putyin kivételt tehet vagyis Oroszország barátai felmentést kaphatnak.

“Nem lehet igazán komolyan venni Putyin fenyegetését ugyanis Oroszországnak nemigen van alternatívája, nincs elég nagy olajszállító flottája. Kénytelen hajókat bérelni. Csakhogy erre a szankciók miatt immár nincs lehetősége”

– mondja Alekszandra Prokopenko, aki korábban az orosz nemzeti bankban dolgozott, most pedig független szakértő Moszkvában.

Az oroszok másik fegyvere az, hogy visszafogják az olaj kitermelést, hogy hiányt kreáljanak a globális piacon. 700 ezer hordó olajjal hoznak kevesebbet a felszínre február elsejétől Oroszországban. Persze a szükségből csinálnak erényt, mert a nyugati szankciók chip hiányt is okoznak, és emiatt az olaj és gázipar is egyre nehezebb helyzetbe kerül Oroszországban.

Fokozhatja Putyin gondjait, hogy lelassul a globális gazdaság, mert idén sok ország recesszióba csúszhat. Ilyenkor pedig csökken az olajkereslet.

Tavaly Oroszország GDP-je 2%-kal csökkent. Az ok: Moszkva 50%-kal növelte katonai kiadásait az ukrajnai háború miatt. Mi várható idén? A katonai kiadások további növekedése, és a többi szféra drasztikus kiéheztetése. 20%-kal csökkennek az oktatásra, egészségügyre, infrastruktúra fejlesztésre szánt költségvetési kiadások.

Egyensúly így sincs: a költségvetés hiányát a GDP 2%-ára tervezik Oroszországban. Honnan veszik a pénzt, ha az olaj és földgáz bevételek csökkennek? A vastartalékból: Sziluanov pénzügyminiszter közölte, hogy 29 milliárd dollárt akarnak kivenni a szuverén nemzeti alapból, melyet korábban főként az olaj és földgáz bevételekből töltöttek föl.

“Ha minden így megy tovább elfogyhat a vastartalék 2025-re”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi Békekutató Intézet főmunkatársa.

Háziőrizetben Kínában a debreceni akkumulátor gyárat építő cég két tulajdonosa

1,4 milliárd dolláros cégtulajdon külföldre csempészése a vád a két tulajdonos ellen Kínában, ahol mostanában szigorúbban ellenőrzik a nagyvállalkozókat.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja, Kína egykor leggazdagabb embere Tokióba távozott, de csak azután, hogy lemondott az Ant – hangya – nevű pénzügyi cégéről.

A debreceni építkezésről a kínai cég 2020-ban állapodott meg a magyar kormánnyal. A kínaiak 13 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapnak a legnagyobb külföldi beruházáshoz Magyarországon.

Mi lesz a CATL gyárral Debrecenben?

Az építkezés tovább folyik  – közli a 24.hu. Pár nappal ezelőtt lakossági meghallgatáson botrányt tört ki, mert a jelenlevők egy része igencsak aggódik a várható környezetszennyezés miatt. Különösen a vízzel lehetnek gondok Debrecenben.

Egy felhevült polgártárs azt javasolta a kormánynak, hogy vigye Felcsútra a CATL gyárat.

Debrecen fideszes polgármestere elszántan védelmezi az akkumulátor gyár építését, és azt hangsúlyozza, hogy sok ember talál majd ott munkát.

Ha elkészül a gyár, akkor fontos szerepet játszhat a magyar exportban hiszen a CATL akkumulátorok kelendőek a elektromos autók piacán. Miután a magyar külkereskedelmi mérleg nagy hiányt mutat az energia import miatt, ezért a kínai gyár exportja sokat lendíthet az egyensúly helyreállása felé. A helyi lakosság viszont úgy érezheti, hogy ő issza meg az akkumulátor gyár környezet szennyezésének levét.

Hiába olcsó az orosz Ural olaj mégsem kelendő a világpiacon

A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy idén januárban régen  nem látott mélypontra jutott az Ural olaj ára a globális piacon, ahol a szankciók miatt egyre kevesebben vásárolnak belőle.

52 dollár egy hordó Ural olaj a világpiacon, ahol egy éve nem láttak ilyet. Ez elmarad az olajár sapkától, melyet december elején 60 dollárban állapítottak meg a G7 országok, az Európai Unió és Ausztrália.

Putyin gazdaságára nézve ez különösen nagy csapás hiszen az olajbevételek sokkal jelentősebbek mint a földgáz bevételek. Tavaly viszont az orosz kőolaj export 80%-kal csökkent már ami a tengeri kereskedelmet illeti.

Honnan szerzik be az európai kőolaj finomítók a nyersanyagot? Norvégiából, az Egyesült Államokból, Szaúd Arábiából, Guyanából és Azerbajdzsánból – derül ki a S&P jelentéséből.

Hol tudnak még eladni kőolajat az oroszok? Kínában és Indiában. Ott is az a probléma, hogy a vevők kihasználják a helyzetet, és jelentős engedményekre kényszerítik az orosz eladókat.

Ural, az orosz referenciaolaj ára 35%-kal a világpiaci szint alatt

Ez tulajdonképp keverék, amelyben az Ural és a Volga vidékről származó nehezebb olajat vegyíti a könnyebb nyugat szibériaival. Csővezetéken is szállítják külföldre: a Druzsba- Barátság – vezeték Ukrajnán keresztül visz orosz olajat Európába, így Magyarországra is. A másik, a déli vezeték Novorosszijszkból Bakuba szállítja az orosz kőolajat, amely azután Azerbajdzsánból érkezik Európába.

Putyin a múlt év végén válaszcsapással fenyegetőzött az olajársapka miatt, de nem sok kártya maradt a kezében.

Szakértők szerint 55 dollár az az ár, amely még elég jó az oroszoknak.

Putyin döntése szerint február elseje után az oroszok nem adnak el olajat olyan vevőnek, aki betartja a 60 dolláros ársapkát. Az orosz elnök ugyanakkor jelezte: tehetnek kivételt. Vagyis behunyhatják a fél szemüket, és eladhatnak olajat olyan államoknak is, melyek alkalmazzák az olaj ársapkát.

Az orosz olajipar fő felelőse, Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes is elismerte, hogy az olaj ársapka miatt 5-7%-kal csökkenhet az olaj kitermelés Oroszországban. A másik ok persze az, hogy a chip szankciók miatt az orosz olajipar egyre nagyobb bajban van, egyre nehezebben tudja folytatni az olajkitermelést.

Van persze egy másik forgatókönyv is – írja az oilprice.com. Eszerint 2023-ban nemigen csökken majd az orosz olaj exportja. Miért nem? Mert az oroszok komoly bevételre tesznek szert akkor is, ha az Ural ára viszonylag alacsony. Bevételre pedig az orosz költségvetésnek nagy szüksége van az elhúzódó ukrajnai háború miatt.

India és Kína ugyan jelentős engedménnyel vásárol, de így is körülbelül 56 dollárt fizet minden egyes hordó Ural olajért.

Az oilprice.com azt is megemlíti, hogy az olaj szankciókat ki is lehet játszani. Ebben az oroszok tanácsokat kaphatnak Irántól, amely régóta szankciók hatása alatt áll nukleáris programja miatt. Irán korábbi olajminisztere ezt őszintén el is mondta:

“a mi olaj exportunk nem Irán zászlaja alatt zajlik. Addig cserélgetjük az olaj szállítmányokat kísérő dokumentumokat, amíg azok elfogadhatóvá válnak a vevők számára”

– nyilatkozta Bijan Zanganeh, Irán ex olajminisztere.

Miért nem vesz Kína Pfizer gyógyszert a Covid ellen?

Kínában tombol a Covid járvány miután megszüntették a zéró tolerancia politikát. Peking tárgyal a Pfizerrel, amely hatalmas üzletet szimatol hiszen 1,4 milliárd emberről van szó.

“A Pfizer nem adja át a Pavloxid gyártási jogát Kínának, hogy ott gyárthassanak belőle, de folynak tárgyalások magának a gyógyszernek az eladásáról” – mondta a Pfizer főnöke egy egészségügyi konferencián hétfőn San Franciscóban. Albert Bourla ezzel cáfolta a Reuters korábbi hírét, mely szerint generikus gyógyszer lehetne a Pavloxidból Kínában a járvány kellős közepén.

“Nekünk már van gyárunk Kínában, amely Pavloxidot gyárt. Ezért hajlandóak vagyunk tárgyalni a gyógyszer eladásáról, de a licenc átadásáról nem”

– szögezte le a Pfizer főnöke San Franciscóban.

Mit mondanak a kínaiak?

A magas ár miatt fuccsolt be az alku a Pfizer és a kínai állami egészségbiztosító szervezet között – írja a pekingi Global Times, amely a hatalom álláspontját tükrözi. Kína ráadásul nem akar egyetlen külföldi szállítótól függeni – nyilatkozta a portálnak Sen Ji, a sanghaji Fudan egyetem professzora. Aki kételkedik abban, hogy a Pavloxid olyan csodaszer lenne mint ahogy azt a társas oldalakon sokan állítják Kínában.

“Ha csakugyan csodaszer lenne, akkor miért nő újra a Covid fertőzöttek száma az Egyesült Államokban?” – Az USA ki akarja használni a Covid járványt befolyásának növelésére – állítja a pekingi Global Times, mely ezután felszólítja a Biden kormányzatot: vegye rá a Pfizert, hogy adja olcsóbban a gyógyszert Kínának.

Jelenleg egy doboz Pavloxid, amely egy kúrára elég, 50 ezer jüanba kerül Kínában a piacon – ez 7.313 dollár. Ez csillagászati összeg hiszen a járvány kitörése előtt mindössze 2000 jüant kértek egy doboz Pavloxidért.

Bourla, a Pfizer vezérigazgatója San Franciscóban elmondta: a járvány kitörése előtt ezerszám szállítottak Covid ellenes Pavloxid gyógyszert Kínába, és ezt most milliós nagyságrendre emelték.

Jelenleg Kínában az állami egészségbiztosítás még fedezi a Pavloxid megvásárlását, de Pekingben közölték: csak március végéig vállalja a terhet az állam a Covid elleni Pfizer gyógyszer esetében.

A Reuters értesülései szerint a Pfizer jelenleg 1890 jüanért ad egy doboz Pavloxidot a kínai kórházaknak. Bourla Pfizer vezérigazgató San Franciscóban úgy nyilatkozott, hogy  előfordulhat Kínában már csak a privát piacon lehet majd megkapni a Pavloxidot március 31 után.

Nagy ára lehet a rezsivédelemnek

Az uniós kormányok igyekeznek megvédeni a lakosságot és a vállalkozókat az energiaválságtól, és ez jó, mert csökkenti az inflációt, de nagy ára van ennek, mert a rezsivédelem méregdrága – figyelmezteti Daniel Gros közgazdász a brüsszeli bizottságot a Project Syndicate oldalon.

A földgáz ára lesüllyedt arra a szintre ahol az ukrajnai háború kezdete előtt volt, mert mind az ipar, mind pedig a lakosság egyre jobban spórol, az enyhe tél pedig egyelőre kegyes. Csakhogy a földgáz így sem igazán olcsó viszont nélkülözhetetlen, mert a csúcsfogyasztás idején ebből nyerik a plusz energiát az Európai Unióban. A probléma az, hogy a gáz jóval drágábban produkál energiát mint az atomerőművek. Tavaly Franciaországban az atomerőművek csaknem fele leállt – különböző okok miatt. 50 terrawatt óra energia kiesett a rendszerből. Földgázzal pótolták, és a számla 10 milliárd euró volt!

Az Európai Unióban az áramár úgy van szabályozva, hogy a legdrágább energiaforrás a mértékadó.

Ezért is drágább az energia az Európai Unióban mint az Egyesült Államokban. Az energiaárak tavaly elszálltak az Európai Unióban, de ennek megvolt az előnyös oldala is: mindenki elkezdett spórolni és felértékelődtek a megújuló energia források. A szél energia például rekordot produkált tavaly az Európai Unióban – írja a Deutsche Welle.

Mi a baja az uniós energiaár megállapításnak?

Az, hogy az csak az iparra és a szolgáltatókra vonatkozik, de a lakosságra nem. Az utóbbit mindenütt hazai szabályok irányítják. Így alakulhatnak ki jelentős árkülönbségek az Európai Unió különböző tagállamai között.

Németországban és Olaszországban, ahol kevésbé volt szigorú a hazai szabályozás, nagyjából a kétszeresére emelkedett az elektromosáram ára az egy évvel korábbihoz képest. Franciaországban viszont a kormány befagyasztotta az áram árát, Spanyolországban pedig olyan szabályozást vezetett be, amely még csökkentette is azt. Így nem csoda, ha Franciaország és Spanyolország inflációs indexe viszonylag kedvező a többi uniós tagállamhoz képest. Csakhogy ennek nagy ára van, mert nem ösztönöz az áramtakarékosságra. Ami még nagyobb baj: elszáll az államadósság a rezsitámogatás miatt holott az már amúgyis rekord magas mind Franciaországban, mind pedig Spanyolországban.

A franciák és a spanyolok ennek ellenére meg akarják szüntetni az egész uniós áramárszabályozási rendszert. Párizs és Madrid azzal érvel, hogy a jelenlegi uniós ármegállapítási rendszer a földgázhoz van kötve, miközben egyre fontosabb a zöld energia.

A francia és a spanyol álláspontot populistának titulálja Daniel Gros, mert nem ösztönöz az energiatakarékosságra. Kifejti, hogy épp emiatt kevesebb pénz juthat a megújuló energiaforrások fejlesztésére. Még nagyon hosszú idő telik el a karbonsemlegesség éléréséig, az uniós tagállamok pedig nem lesznek képesek hosszú ideig finanszírozni a rezsivédelmet.

Erre már korábban a Bloomberg is felhívta a figyelmet mondván: a pénzügyi problémákkal küszködő uniós tagállamok számára megoldhatatlan feladatot jelenthet a rezsivédelem folyamatos finanszírozása. A brüsszeli bizottság korábban ellenezte az olyan intézkedéseket mint a rezsivédelem, de ez változóban van – szomorkodik Daniel Gros. A brüsszeli bizottság a geopolitikai realitásokra hivatkozik. Ennek érdekében kívánja meghatározni a földgáz és az elektromosáram árát. Csakhogy miután a rezsivédelem költségei egyre csak emelkedni fognak a jövőben, az Európai Unió jelentősége folyamatosan csökken majd a globális gazdaságban – jósolja Daniel Gros, a Centre for European Policy Studies főmunkatársa.

Fontos csata Kreminnaja környékén

Az elmúlt hetekben a leghevesebb ellenségeskedések egyik helyszíne a luhanszki régió Kreminna városának környéke, amelyet korábban orosz csapatok szálltak meg.

„Az elmúlt három hétben a Kreminnaja körüli harcok a várostól nyugatra eső, sűrű erdős területen összpontosultak” – áll a jelentésekben. A brit hírszerzés hozzáteszi, hogy a tűlevelű erdők még télen is biztosítanak némi fedezéket a légi felderítés elől, így valószínűleg mindkét fél megpróbálja finomhangolni saját tüzérségi tüzét.

„Ahogy az erdei harcokra jellemző többnyire gyalogos harcokra korlátozódnak, gyakran akár kézitusában”  – jegyzik meg.

„Az orosz parancsnokság nagy valószínűséggel fenyegetésnek fogja tekinteni a Kreminnaja körüli nyomást amit amelyet kulcsfontosságúnak tartanak a Donyeck régió többi részének elfoglalását célzó jövőbeli offenzíva biztosításához”

A luhanszki régió Kreminna városát 2022 áprilisában foglalták el az orosz erők. December végén a brit hírszerzés azt jósolta, hogy Oroszország valószínűleg  prioritásként fogja kezelni a Kreminnaja melletti arcvonal megtartását, tekintettel a terület fontosságára a donbászi erők logisztikai támogatása szempontjából. A brit hírszerzés nyilatkozatai szerint

a lőszerhiány a legfontosabb tényező, amely korlátozza az orosz hadsereg támadóképességét Ukrajna területén.

USA-kínai versenyfutás egy afrikai diktátor kegyeiért

0

Az Egyesült Államok gyakran bírálja a diktatúrákat, de a véreskezű Teodoro Obiang elnököt mégiscsak vígan fogadta Joe Biden a Fehér Házban az afrikai csúcstalálkozón.

A 80 éves Teodoro Obiang a diktátorok mintapéldánya: csekély 42 éve van hatalmon, és élete végéig ott is akar maradni Egyenlítői Guinea korlátlan uraként. Az olajban gazdag kis afrikai állam egész olaj kincsét a sajátjának tekinti – éppúgy mint Kadhafi elnök Líbiában. Teodoro Obiang elnök nem akar úgy járni mint Kadhafi, akit 42 éves uralmának végén a fellázadt nép darabokra tépett.  A lázadás egyáltalán nem volt spontán, azt az Egyesült Államok és Franciaország lelkesen támogatta, mert elegük lett a diktátorból. Teodoro Obiang elgondolkodott Kadhafi sorsán, és szorosabbra fűzte a kapcsolatot Kínával, amely lelkesen lép az USA és az európai hatalmak örökébe  Afrikában. Mit szeretne Kína?

Az első kínai támaszpont az Atlanti óceán partján

Kínának jelenleg egyetlenegy katonai támaszpontja van külföldön: Dzsibutiban, a stratégiai fontosság Szuezi csatorna közelében. A másodikat Egyenlítői Guineában tervezik. Ennek megkönnyítésére egy pekingi bank 2 milliárd dolláros infrastruktúra fejlesztő hitelcsomagot nyújtott át Teodoro Obiang elnöknek. Az elnök ennek is minden bizonnyal örült, de annak még inkább, hogy a kínaiak régi jó szokásukhoz híven nem tartanak moralizáló kiselőadásokat a demokrácia előnyeiről, és nem ítélik el, azért, mert ellenfeleinek még a hullája sem kerül elő. Zimbabwe elnöke, akit Kínában képeztek ki, krokodilusokkal zabáltatja fel ellenségeit, Teodoro Obiang ellenfelei felidézik József Attila halhatatlan sorait: talán eltünök hirtelen…

Kuba a következő?

Washingtont már Kína tervei Egyenlítői Guineában is rendkívüli mértékben zavarják bár a kis afrikai állam messze van az Egyesült Államoktól. Peking a harmadik katonai támaszpontot viszont Kubába tervezi, amely nagyon is közel van már Washingtonhoz. Kuba első emberét nemrég díszpompa fogadta Pekingben, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a gazdasági gondokkal küszködő szocialista szigetországnak, de cserébe kért is valamit. 1961-ben az USA kishíján  világháborút robbantott ki amikor Hruscsov utasítására szovjet rakétákat telepítettek Kubába. A világháborús fenyegetés hatására a szovjet diktátor meghátrált, és nem sokkal később kollégái megbuktatták Moszkvában.

A washingtoni nagykövet az új kínai külügyminiszter

Csin Kang már harmadik ebben a sorban, jól szemléltetve, hogy az Egyesült Államok messze a legfontosabb Peking számára. Blinken amerikai külügyminiszter találkozott is azonnal a távozó nagykövettel, aki immár külügyminiszter Pekingben. Ez nem jelenti azt, hogy ő lenne a kínai diplomácia első embere, arra ott van Vang Ji államtanácsos, az eddigi külügyminiszter, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is. Az Egyesült Államok a Biden adminisztráció kezdete óta első számú stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel állandóan bírálja ezt az elképzelést. Szerinte meg kellene állapodni Kínával. Ennek jelenleg a legfőbb akadálya Tajvan. Peking azért is tervez  katonai támaszpontot Kubában, hogy erről lemondva esetleg szabad kezet kapjon Tajvanon. Ezek hosszútávú játszmák, melynek során Peking el kívánja kerülni a katonai megoldást hiszen Putyin kudarca Ukrajnában újra azt bizonyítja, hogy ilyen módon nem lehet rendezni a problémákat a huszonegyedik században.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK