Világ Archives Page 101 of 640 › Független Hírügynökség

Mire jó az ársapka? – csaknem 100%-os az infláció Argentínában.

Polonius

-

2023-02-17

Mire jó az ársapka? – csaknem 100%-os az infláció Argentínában.

Ársapkákkal próbál küzdeni a majdnem 100%-os infláció ellen Argentína kormánya – egyelőre nem sok sikerrel.

Precios juntos – igazságos árak – hirdetik a kirakatokban az ársapkás termékeket, de a közgazdászok többsége kétkedik abban, hogy ily módon sikerülne megfékeznie a rémisztően magas inflációt a kormánynak és a nemzeti banknak Argentínának.

Maximum 3,2%-kal nőhet egy ársapka alá sorolt termék ára február elseje és június harmincadika között. A kormány komoly reményeket fűz az ársapkához: a kormánypárt emberei a szupermarketekben ellenőrzik, hogy betartják-e a kereskedők az ársapka rendeletet?

“Ennek a programnak az a célja, hogy csökkentse az inflációt, helyreállítsa az árstabilitást és a lakosság vásárló erejét” – jelentette ki Fernandez elnök, akinek a népszerűsége a mélyponton. Nem is csoda hiszen decemberben az éves inflációs mutató 94,8%-os volt. A béremelések messze elmaradtak ettől, így a megélhetési válság általánossá vált Argentínában.

Vajon megoldják-e a problémát az ársapkák?

“A baj az, hogy ezek eltorzítják a piaci hatásokat” – mondja a német liberális Friedrich Naumann alapítvány szakértője Buenos Airesben. Lars Andre Richter szerint kevés az esély a sikerre:

“az argentin kormány ársapkákkal akarja megállítani az inflációt, de ez olyan mintha egy áradó folyóval szemben kavicsokat dobálnánk a vízbe, hogy megállítsuk az árvizet.

Hivatalosan a termelőket állítja be bűnbaknak a kormány mondván: ők manipulálják az árakat. Ez a tények meghamisítása” – hangsúlyozza a német szakértő, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

Mi okozza valójában az inflációt? “Az, hogy a nemzeti bank éjjel-nappal pesoval árasztja el a piacot.” A kormány ezt akarja elfedni az ársapkákkal rákenve a felelősséget a termelőkre.

“Az argentin kormány a maga rossz gazdaságpolitikájának a következményét akarja ezzel eltüntetni.”

Megélhetési válság

Buenos Aires szegény negyedeiben tapasztalható leginkább az infláció negatív hatása: szinte mindenből hiány van. Egyes házakban víz sincs, mert a benne élők képtelenek kifizetni a vízdíjat.

A liberális közgazdásszal szemben a katolikus jótékonysági szervezet helyi vezetője úgy véli: a kormány nem ment elég messzire! Még több ársapka kellene!

Paco Oliveira atya szerint “az ársapka azt jelenti, hogy a termelők megegyeztek a kormánnyal abban, hogy bizonyos termékek árát csak a megállapított maximumig emelik. Még több ilyen megállapodás kellene, de ennél is fontosabb az, hogy emeljék a béreket” – hangsúlyozza a katolikus jótékonysági szervezet helyi vezetője.

A független kutató központ szakértője szerint az ársapka az elmúlt 4000 évben mindenütt megbukott:

“Ha az árat a piaci alatt állapítják meg, akkor a termelő csökkenteni fogja annak a terméknek az előállítását. Ugyanakkor a fogyasztók többet akarnak fogyasztani abból a termékből , amely olcsóbb.”

Hova vezet ez? “Üres polcok a szupermarketben és általános hiány, ez a várható eredmény. ”Mi lesz akkor, ha kivezetik az ársapka rendszert? “Hiperinfláció és társadalmi elégedetlenség” – summázta a várható következményeket Augustin Etchebarne, a Libertad y Progreso független kutató központ szakértője Argentínában.

Támadás hatalmas veszteségek árán

FüHü

-

2023-02-16

0

Oroszország valószínűleg elveszítette legjobb tankjainak csaknem felét Ukrajna inváziója során, miközben Vlagyimir Putyin csapatai támadást indítottak az ország keleti régióiban, köztük Donyeckben és Luhanszkban.

Moszkva modern T-72B3 és T-72B3M fő harckocsikból álló, invázió előtti flottáját különösen súlyosan érte az ukránok nem várt ellenállása. A veszteség a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) akár 50 százalékos is lehet.

A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) katonai agytrösztje szerint Moszkva invázió előtti, modern T-72B3 és T-72B3M fő harckocsikból álló flottája különösen nagy veszteséget szenvedett, amely akár a bevetett harckocsik 50 százalék is lehet.

Az IISS főigazgatója, John Chipman elmondta, hogy Moszkva kénytelen volt „régebbi használatból kivont, de még tárolt fegyvereire hagyatkozni”, az újabb modellek „lassú” gyártása miatt.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy katonái áttörtek két megerősített védelmi vonalat Ukrajna keleti részén, ami arra utal, hogy az agresszor erői hatalmas veszteségek árán, de haladnak előre.

„Az offenzíva során az ukrán csapatok véletlenszerűen 3 km-re vonultak vissza a korábban megszállt vonalaktól” – közölte a minisztérium a Telegramon.

Élelmezési válság Észak Koreában: már a katonák fejadagját is csökkentették

Polonius

-

2023-02-15

0

Élelmezési válság Észak Koreában: már a katonák fejadagját is csökkentették

2000 óta most először fordult elő a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszerben, hogy a hadseregnek sem jut elég élelem. Az ENSZ felmérése szerint már a mostani élelmezési válság előtt is az volt a helyzet a 26 milliós országban, hogy a lakosság körülbelül 40%-a alultáplált volt.

A dél-koreai sajtó nemrég beszámolt arról, hogy egy észak-koreai panelben halva találták meg egy anyát gyerekével. Az orvosok nem tudták megállapítani, hogy a halál oka mi volt: éhen haltak vagy megfagytak? Eddig a hadsereget igyekezett megkímélni Kim Dzsongun, de akkora az élelmiszer hiány, hogy már nekik sem jut. A rendőrök ugyancsak kisebb fejadagot kapnak. Az egyetlen szervezet, melyet nem érint az élelmezési válság az a titkosszolgálat, melyre a diktátor rábízta a gazdaság menedzselését.

Élelem és gyógyszer csak jüanért vagy dollárért

Észak Korea polgárai attól tartanak, hogy új pénzügyi reformmal próbál kimászni a bajból a nemzeti kommunista rendszer. Legutóbb 2008-09-ben volt ilyen reform amikor leértékelték a vont. Akinek hazai pénzben volt a megtakarítása, az gyakorlatilag szinte mindenét elveszítette. Ezek után a bankokban nem bízik senki. Az elit otthonában tart dollár és jüan kötegeket. Amelyeket a titkosszolgálat megpróbál megszerezni, ezért mindenütt rettegnek egy nemvárt látogatástól amikor a családot megfosztják a vagyonától, és tagjait lágerbe küldhetik.

Kim Dzsongun, a nagy pénzosztó, aki megmondja a titkosszolgálatnak: kire kell lecsapnia. Ezért tart tőle mindenki, és üdvözülten nyalják a talpát és egyéb alkatrészeit.

Mit csinál a még mindig ifjú diktátor eközben? Egyrészt az ENSZ-hez fordult élelmezési segélyért. Csakhogy már annyiszor átverték a világszervezetet, hogy az ragaszkodik ahhoz: a helyszínen ellenőrizhesse az élelmiszerek elosztását vagyis nem mindent az elit nyúl le. Kim Dzsongun ezt nem fogadja el bár így kockáztatja a tömeges éhhalált. Utoljára ilyen a kilencvenes évek elején volt amikor elapadt az orosz segély a Szovjetunió bukása után. Akkor 1-2 millió ember halt éhen. A szakértők szerint most fél és egymillió között lehet az éhhalál áldozatainak a száma Észak Koreában.

Mit tesz a katasztrofális helyzetben Kim Dzsongun? Iszik és sír – legalábbis így értesült a dél-koreai hírszerzés. Kim Dzsongun a Bordeaux-i vörös bort kedveli, naponta több palackot is elfogyaszt a méregdrága borból. Apja a delirium tremens határán kapott végzetes szívrohamot. Ő whiskyt ivott, az “amerikai imperialisták” italát.

Francia kormányfő: minden erőnkkel küzdenünk kell az antiszemitizmus ellen

ki

-

2023-02-15

0

Francia kormányfő: minden erőnkkel küzdenünk kell az antiszemitizmus ellen

A zsidó szervezetek éves vacsoráján Élisabeth Borne miniszterelnök asszony felidézte saját családjának tragédiáját.

”Vannak dátumok, melyek meghatározóak egy ember, egy család életében. Nálunk ez a dátum 1943 december 25. Akkor tartóztatta le apámat, nagyapámat és a nagybátyáimat a Gestapo. Leplombált vagonba kerültek. Irány Auchswitz.

1250-en voltak abban a transzportban. Hatan jöttek vissza Auschwitzból.

Apám túlélte, de lelkileg nem volt képes feldolgozni a tragédiát. 1972-ben öngyilkos lett. Én akkor 11 éves voltam.”

A miniszterelnök asszony édesapja – sok más sorstársától eltérően – beszélni akart arról, amit átélt Auchswitzban.

“Miután hazajött, dőlt belőle a szó. Részletesen beszámolt hónapokon át arról, hogy mit élt át a haláltáborban. Mások nem voltak rá kíváncsiak. Hallgass már el – mondta sok sorstársa is, akik el akarták felejteni a múltat. Apám végül két levélben írta meg a lányának, hogy mit élt át a haláltáborban.”

A miniszterelnök asszony hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha minden francia iskolás gyerek legalább egyszer felkeresne egy holokauszt emlékhelyet Franciaországban. Elmondta, hogy az antiszemita cselekmények száma egynegyeddel csökkent az előző évhez képest 2022- ben Franciaországban.

Itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége

A zsidók számát 0,6-0,8 millióra becsülik Franciaországban míg a muzulmánok csaknem tízszer annyian vannak 5-6 millióan. Pontos számok épp a holokauszt miatt nincsenek. A második világháború előtt a francia rendőrség és csendőrség számon tartotta a zsidó polgárokat, és ez megkönnyítette a Gestapo dolgát amikor a francia rendőrség és csendőrség segítségével összegyűjtötte a zsidókat a náci megszállás idején. Franciaország akkori rendőrfőnökét több mint harminc évvel a második világháború után egy zsidó aktivista megölte Párizsban.

A zsidó szervezetek vezetője hangsúlyozta, hogy jelenleg az iszlamizmus, az antiszemitizmus új formája, és ez jelenti a legnagyobb veszélyt. Franciaországban az elmúlt évtizedben egy sor iszlamista merényletet követtek el. A zsinagógágat, a zsidó iskolákat és egyházi épületeket a francia rendőrség fokozott gondossággal védelmezi, mert szeretné megtartani Európa legnagyobb zsidó közösségét, melyet Netanjahu izraeli miniszterelnök kivándorlásra bíztat.

Izrael ex miniszterelnöke: hiába próbáltam közvetíteni Putyin és Zelenszkij között

Polonius

-

2023-02-13

0

Izrael ex miniszterelnöke: hiába próbáltam közvetíteni Putyin és Zelenszkij között

Ötórás interjúban idézte fel kormányfői emlékeit Naftali Bennett, aki kitért arra is, hogy megpróbált közvetíteni Ukrajna és Oroszország háborújában.

A zsidó származású Zelenszkij megkérte Izrael akkori miniszterelnökét, hogy beszélje rá Putyint egy találkozóra. Ez még jóval a háború kitörése előtt történt, de már azután, hogy Oroszország megkezdte csapatainak összpontosítását Ukrajna körül. Putyin elutasította Zelenszkij tárgyalási javaslatát mondván: “náci háborús uszítókkal nem állok szóba!”

Izrael érdekében Naftali Bennett továbbra is közvetíteni próbált hiszen Oroszország szövetségesei: Irán és Szíria komoly fenyegetést jelentenek a zsidó államra. Izrael akkori miniszterelnökének azt is figyelembe kellett vennie, hogy Oroszországban és Ukrajnában még mindig jelentős zsidó kisebbség él annak ellenére, hogy döntő többségük már kivándorolt.

Naftali Bennett ezért márciusban titkos látogatást tett Moszkvában, hogy rábeszélje Putyint a béketárgyalásokra. Zelenszkij elnök akkor “a háláját fejezte ki ezért.”

Sokoldalú béketárgyalások

“Mindent egyeztettem a béketárgyalásokkal kapcsolatban az Egyesült Államokkal, Németországgal és Franciaországgal” – mondta Bennett ex kormányfő. “Szerintem 50% esélye volt a megegyezésnek Oroszország és Ukrajna között. Az USA szerint kevesebb.”

Ők akadályozták meg a kiegyezést Ukrajna és Oroszország között?

“Igen, ők blokkoltak, és azt hiszem, hogy ezzel hibát követtek el.”

Bennett utalt arra, hogy az USA azon a véleményen volt: üssük tovább Putyint! Ne felejtsük el, hogy Biden elnök ekkoriban azt mondta, hogy az Egyesült Államok célja Putyin megbuktatása. Később ezt ugyan visszavonta, de az amerikaiak szándékai eléggé világosak: meggyengíteni Oroszországot, tönkretenni az orosz-uniós együttműködést és valamiféle gazdasági NATO-t létrehozni, melyet egyértelműen Washingtonból irányítanak.

Putyin propaganda sajtója lecsapott Bennett interjújára mondván: a Nyugat akadályozta meg a béketárgyalásokat.

Bennett miniszterelnök ezek után visszatért az interjúra, és kijelentette: nem volt békeegyezmény, a tárgyalások megszakadtak, mert fény derült az orosz erők bucsai vérengzésére. Ezekután közölte Zelenszkij elnök, hogy nincs többé párbeszéd Putyinnal, akinek a csapatai háborús bűnöket követtek el a polgári lakossággal szemben.

A német kancellár és a francia elnök továbbra is békét akar

Bennett ex kormányfő célzott arra interjújában, hogy Macron elnök és Scholz kancellár amellett állt márciusban, hogy mielőbb véget kell vetni a harcoknak Ukrajnában. Macron elnök és Scholz jelenleg is kapcsolatban áll Putyinnal, rendszeresen beszélnek az orosz elnökkel telefonon. Az Európai Unió ebből a szempontból megosztott: a balti államok és Lengyelország maximálisan osztják az USA álláspontját, és úgy látják: csakis kemény fellépés vethet véget Putyin agresszív terveinek. Más tagállamok – köztük Magyarország – sokkal inkább arra hajlanak, hogy mielőbb legyen tűzszünet. Aztán a béketárgyalások eltarthatnának akár évtizedekig is. A két Korea között ma is csak az a tűzszünet van érvényben, melyet 70 éve kötöttek.

Minden szem Washingtonra szegeződik: mit akar a Biden kormányzat, amely stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és a Szovjetuniót? Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972- ben összehozta az amerikai-kínai szövetséget a Szovjetunió ellen , mindenképp békepárti. Újra meg újra megismétli régi álláspontját: az USA-nak arra kell törekednie, hogy jobb kapcsolatot ápoljon Pekinggel és Moszkvával mint Kína és Oroszország egymással. A hidegháborús amerikai diplomácia viszont egyre közelebb hozza egymáshoz Pekinget és Moszkvát. Blinken külügyminiszter lemondta pekingi útját a tragikomikus léggömb incidensre hivatkozva. Kínában most Yellen pénzügyminisztert várják arra hivatkozva, hogy az amerikai-kínai kereskedelem minden rekordot megdöntött annak ellenére, hogy a diplomácia viszony enyhén szólva hűvös Peking és Washington között.

Minden mindennel összefügg

ki

-

2023-02-13

0

Azóta, hogy Oroszország közel egy teljes éve megtámadta Ukrajnát, a katonai és polgári célpontok elleni támadások számos halálos áldozatot követeltek, és a harcok végét nem látni.

Hírszerzési elemzők a halálos áldozatok egy konkrét része iránt érdeklődtek: a konfliktusban elesett orosz tábornokok száma iránt. A tábornokok több száz vagy több ezer katonát irányítanak. Az általános halálesetek nagyobb száma tehát gyenge katonaságot jelez.

A brit sajtó júniusban arról számolt be, hogy több mint 10 tábornokot öltek meg. Japán az Egyesült Államokkal és Európával együttműködésben gyűjtött hírszerzési adatok alapján több mint 20-ra becsüli a teljes számot.

Az Egyesült Államokban például szinte egyáltalán nem haltak meg ilyen magas rangú tisztek.

Egy népszerű elmélet szerint Ukrajna képes volt megcélozni ezeket a parancsnokokat a mobiltelefon jeleinek követésével – ez a kommunikációs módszer, amelyet az orosz csapatok kénytelenek voltak használni az elektronikus hadviselés frontján vívott küzdelmek miatt. Moszkva azóta betiltotta az eszközök használatát.

A meggyilkolt tábornokok szokatlanul magas számát az ukrán hadsereg kiberhadviselésbeli fölényét tulajdonítja, amely lehetővé tette Kijev számára, hogy tájékozódjon a tábornokok mozgásáról, tartózkodási helyükről, valamint Oroszország taktikájáról, miszerint tábornokokat küld a terepre.

„Egy tábornok halála gyengíti a csapat morálját”

Egy magas rangú hírszerzési tisztviselő egy másik lehetőséget is felvetett. „Lehet, hogy a két keleti régióban informátorok adnak információkat Ukrajnának” – mondta az illetékes Donyeckre és Luhanszkra utalva, amelyek nagy részét Oroszország irányítja.

Az ilyen képesség felbecsülhetetlen értékű lehet. Interjúkban a tisztviselők azt mondták, hogy a belső források hiánya volt az egyik fő oka annak, hogy az Egyesült Államoknak 10 évébe telt, hogy megtalálja és megölje Oszama bin Ladent.

A helyi informátorok toborzása számos tényezőtől függ, beleértve a kormányzati rendszert, a vallást és az etnikai hovatartozást.

Nem meglepő, ha Ukrajna Oroszország által megszállt régiói rendelkeznek olyan forrásokkal, amelyek Kijevet hírszerzési információkkal látják el.

Egy másik tény, amelyet az elmúlt évben világossá tettek, az orosz hadsereg fegyverzetének alsóbbrendűsége – ami joggal aggaszthatja azokat az országokat melyek hadseregüket orosz fegyverzettel látják el. Például India, amely fegyvereinek felét Oroszországtól szerzi be. Nem lehet véletlen, hogy Ajit Doval indiai nemzetbiztonsági tanácsadó január 31-én találkozott amerikai kollégájával, Jake Sullivannel a Fehér Házban, hogy megvitassák a haditechnikával kapcsolatos szélesebb körű együttműködést, valamint a közös fejlesztést és gyártást.

Újdelhi a szovjet korszak óta Moszkvából származó fegyverekre támaszkodott, míg az Egyesült Államok katonai segítséget nyújtott Pakisztánnak, amellyel India a kasmíri régió miatti határkonfliktusba került.

Oroszország fegyverexportjának több mint 20%-a Indiába irányul.

Pont ezért India nem vesz részt a Nyugat által vezetett, Oroszország elleni gazdasági szankciós kampányban.

Washington nem csak azt reméli, hogy a mostani tárgyalások közelebb hozzák Indiát szankciókhoz való csatlakozáshoz csakúgy mint a Quad biztonsági csoporthoz amelynek célja Kínának az indo-csendes-óceáni térségben való elrettenése.

Az orosz tábornokok halála által mutatott katonai alkalmatlanságok Pekinget is megrendíthetik.

„Úgy tűnik, Kína csendben megkezdte a katonai támogatás nyújtását Oroszországnak”

Amerikai-kínai kereskedelmi rekord

Kenderessy Milán

-

2023-02-11

0

690,6 milliárd dollárt tett ki a két világhatalom közti áruforgalom tavaly. Miután Blinken amerikai külügyminiszter lemondta látogatását, Pekingben Yellen pénzügyminisztert várják.

A kínai export továbbra is messze meghaladja az amerikait: 536,8 milliárd dollár illetve 153,8 milliárd dollár. A deficit is rekord. Mindez annak ellenére történt, hogy Trump elnök kereskedelmi szankciókat vezetett be Kína ellen, és ezeket Biden tovább szigorította noha Yellen pénzügyminiszter a büntetővámok enyhítését javasolta, hogy elérje az infláció csökkentését az Egyesült Államokban.

“Kényes és kockázatos dolog a nagy szállítási láncok megváltoztatása. Különösen így van ez Kína esetében” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Nick Marro, az Economist Intelligence Unit vezető világkereskedelmi szakértője. Elmagyarázta, hogy miért nem sikeres Washingtonnak az a törekvése, hogy szétválassza /decoupling/ a két óriás gazdaságát:

“Az amerikai cégeket a nap végén elsősorban az érdekli, hogy megkapják a kért árut időre és a számukra előnyös áron. A költség hatékonyság itt döntő tényező.”

Az USA pénzügyminiszterét várják Pekingben

Ha nem jön Blinken külügyminiszter, akkor jöjjön Yellen pénzügyminiszter – hangsúlyozza a pekingi Global Times. Amely idézi Janet Yellen interjúját, melyet a Reuters hírügynökségnek adott: ”a jelenlegi körülmények között is látom értelmét annak, hogy Kínába látogassak.” Kis szépséghibája a nyilatkozatnak, hogy dátumot nem említett Janet Yellen.

Egyik elődje, Henry Paulson ex pénzügyminiszter a Foreign Affairs című tekintélyes folyóiratban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok többet veszíthet a szétválással mint Kína. USA Kína politikája nem működik – ezt a címet viseli Paulson írása, amely rámutat arra, hogy “eddig a két állam kapcsolata a versengésen és az együttműködésen alapult, de mostanában sokkal inkább a konfrontáció jellemzi azt. Az Egyesült Államok ezzel a politikával hátrányba hozza az amerikai cégeket harmadik államok piacain. Csökkenhet az USA részesedése a globális kereskedelemben, és az Egyesült Államok veszíthet a versenyképességéből a globális piacon.”

Biden elnök évértékelő beszédében Kínával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok célja “nem a konfrontáció hanem a verseny /competition/.

Törökország segít az oroszoknak a szankciók megkerülésében

Polonius

-

2023-02-11

0

Törökország segít az oroszoknak a szankciók megkerülésében

Szankciókkal sújtott orosz exportra csaptak le a hatóságok Németországban. A Reuters már decemberben felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus alkatrészek exportja Oroszországba tovább folyik Németországban miközben az uniós szankciók tiltják azt.

Három cégre csaptak le a hatóságok a szankciók feltételezett megsértése miatt Németországban – közölte az ügyészség. Amely azt is megemlítette, hogy három személy lakhelyén is vizsgálódtak a hatóságok, de neveket nem közöltek. A Reuters szerint az egyik gyanúsított cég a Smart Impex, amely elektronikai alkatrészekkel kereskedik, és Törökországon keresztül továbbra is üzletelt Oroszországgal. A Smart Impex főnöke 2022 márciusában tehát nem sokkal az első szankciók után létrehozott egy céget Törökországban. A Reuters interjút készített a Smart Impex főnökével még tavaly októberben amikor a német kereskedő cég vezetője úgy nyilatkozott, hogy

“nem szállítunk Oroszországnak, melyet szankciók sújtanak, de továbbra is exportálunk Törökországba, amelyre nem vonatkoznak az uniós tilalmak.“

És mi van az ön által alapított török céggel? Az nem exportál Oroszországba?

“Ez üzleti titok” – válaszolta októberben a német cég főnöke a Reutersnek. Decemberben lemondott a német cég ügyvezetője lemondó nyilatkozatában utalt arra, hogy

“nem tudtam arról, hogy a török cég Oroszországba exportál. Én abban a hitben voltam, hogy a mi vállalatunk megszüntette kivitelét Oroszországba miután az megtámadta Ukrajnát.”

Törökország közismerten profitál abból, hogy nem alkalmaz szankciókat Oroszországgal szemben Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Brüsszel és Washington aggódik Moszkva török kapcsolatai miatt

Az Európai Unió külügyi főképviselője, Josep Borrel decemberben levelet küldött az Európai Parlamentnek, melyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökország nem csatlakozott az Oroszország ellenes szankciókhoz. Emiatt sokan Törökországon keresztül üzletelnek Oroszországgal. Erdogan elnök a maga kissé nyers modorában így reagált:

“Nekem Borrell nem partner. Beszélhet a török külügyminiszterrel. A nyilatkozata csúnya. Borrell nem szólhat bele abba, hogy milyen a kapcsolatunk Oroszországgal. Nincsen se felhatalmazása se képessége arra, hogy döntéseket hozzon. Kicsoda ő egyáltalán ahhoz, hogy beleszóljon abba: milyen a mi szankciós politikánk Oroszországgal kapcsolatban?!”

A New York Times nemrég hosszú cikkben foglalkozott azzal, hogy Oroszország szomszédai profitálnak a szankciókból, melyekkel a Nyugat Moszkvát sújtja az Ukrajna elleni agresszió miatt. Törökország esetében nemcsak arról van szó, hogy nyugati cégek rajta keresztül szállítanak tiltott árukat Oroszországba hanem arról is, hogy orosz árukat visznek így a világpiacra. Novorosszijszk kikötőjébe rakodják be az orosz árukat, melyeket Isztambulba szállítanak. Ott aztán átcímkézik, és irány a világpiac.

“Oroszország gazdasága nem omlik össze. Nem igaz az, hogy Putyinnak ne lennének meg az eszközei a háború folytatására” – idézte a szankciókkal kapcsolatban a New York Times Oroszország egykori pénzügyminiszter-helyettese, Szergej Aleksasenko.

“Kína és Törökország nagy szerepet játszik abban, hogy Oroszország importja nem csökkent jelentősen”

– mondta a New York Timesnak Matthew Klein, aki nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: A kereskedelmi háborúk és az osztályharc.

Orbán barátja azt a gázkereskedő céget támadja, melyben a magyar miniszterelnöknek is lehet részesedése

Kenderessy Milán

-

2023-02-10

0

Orbán barátja azt a gázkereskedő céget támadja, melyben a magyar miniszterelnöknek is lehet részesedése

Bulgáriában permanens választási kampány van hiszen Bojko Boriszov miniszterelnök sem győzni sem veszíteni nem tud. Április elején immár az ötödik parlamenti választást rendezik az Európai Unió legszegényebb országában nem sokkal több mint két év alatt.

Az oroszbarát Bojko Boriszov azzal vádolja a nyugatbarát kormány energia miniszterét, hogy Bulgária számára előnytelen üzletet kötött a MET-tel, ezzel a Svájcban bejegyzett gázkereskedő céggel, melynek minisztersége előtt Lantos Csaba volt az igazgatósági elnöke.

Putyin ugyanis megfenyegette vásárlóit: csakis rubelben fizethetnek az orosz gázért. Magyarország vállalta ezt, Lengyelország és Bulgária nem. Putyin le is állította a nekik a gázszállítást. Lengyelországba megérkezett a norvég földgáz, de Bulgária kormánya kapkodni kezdett, hogy megszerezze a nyersanyagot a világpiacon. Ekkor kötöttek üzletet a MET-tel, amely persze jóval drágábban szállított földgázt mint az orosz Gazprom. Ezért áll most a bál Szófiában, ahol nem bírnak egymással az oroszbarát és nyugatbarát erők. Közben Bulgária továbbra is az Európai Unió szegényháza marad.

Orbán Rossini nyomában

A jeles olasz zeneszerző minden spanyolt megölelt, az ismeretleneket is. Maestro mégis minek köszönhetjük a megtiszteltetést? – tudakolták a meglepett spanyolok. Mire Rossini:

“hála önöknek nem mi vagyunk Európa utolsó nemzete!”

Orbán Viktor ugyanígy ölelgetheti bolgár barátját, Bojko Boriszovot. Aki furcsa szerzet. A titkosszolgálat kommandósa volt a kommunista rendszer végnapjaiban. Tagja volt az utolsó diktátor, Todor Zsivkov testőrségének. Todor Zsivkov megtestesíthette Orbán Viktor álmát: 1954-től folyamatosan hatalmon volt egészen a rendszerváltásig.

Mind Bojko Boriszov mind pedig Orbán Viktor elsősorban azért van az Európai Unió és Washington célkeresztjében, mert rendszerük még kelet-európai viszonylatban is rendkívül korruptnak számít. A Transparency International listáján tavaly még megelőzte Bulgária Magyarországot, de idén már Orbán Viktor az aranyérmes. A bolgárok meg is kapták az uniós eurómilliárdokat. Egyrészt azért, mert a nyugatbarát kormányzat Szófiában olyan reményt ébresztett Brüsszelben és Washingtonban, hogy a korrupció nem szükségszerű Európa szegényházában sem, másrészt pedig a bolgár diplomácia nem kekeckedett sem a NATO-ban, sem pedig az Európai Unióban. Sőt később kiderült, hogy a múlt év tavaszán Bulgária komoly segítséget nyújtott a szorongatott helyzetben levő Ukrajnának.

Orbán és a MET

Lantos Csaba, Orbán Viktor jelenlegi energia minisztere korábban többször is cáfolni kényszerült, hogy a magyar miniszterelnöknek részesedése lenne a gázkereskedő cégben, melyet egykor a MOL alapított. A MET jelenlegi elnöke, Lakatos Benjámin korábban Hernádi Zsolt embere volt a MOL-nál. A Svájcban bejegyzett cég időközben nemzetközivé vált, és nagyon jól pénzelt az energiaválságból. Ha tehát mégiscsak lenne részesedése Orbán Viktor miniszterelnöknek a MET-ben, akkor az Orbán család csinos osztalékot vághatott zsebre a tavalyi rekord évben. A gyanú azért terelődött a MET-re, mert Moszkva magyar barátait évtizedek óta gázzal fizette ki. Jelenleg a Gazprombank intézi Putyin barátainak pénzelését a nagyvilágban. A brit titkosszolgálat megszerzett egy ilyen listát Putyin barátairól, akik rendszeresen pénzt kapnak ezért a barátságért. A britek átadták az
USA-nak a megszerzett listát.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke, akinek állítólag köze volt a kínos lista Nyugatra jutásához, kiesett egy moszkvai kórház ablakán a hatodik emeletről.

A magyar titkosszolgálat is hírt kapott a listáról, és érdeklődött Washingtonban a nevekről. Ahol azt a felvilágosítást kapták, hogy nem találtak magyar nevet. Egyelőre.

Ki robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetékeket?

Polonius

-

2023-02-10

0

Ki robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetékeket?

A Pulitzer díjas Seymour Hersh szerint az amerikai elnök már régóta készülődött arra, hogy megsemmisítse a gázvezetékeket, melyek olcsó orosz földgázt szállítottak Németországba a Balti tenger mélyén. Kiderül e valaha igaza van e a név nélküli informátorra hivatkozó újságírónak, aki állítja a NATO van a robbantás mögött!

Az USA és Lengyelország mindig is bírálta a vezetékeket, de Merkel kancellár elérte, hogy Biden végül rábólintott arra: jöhet az orosz földgáz az Északi Áramlat 2 vezetéken is. Csakhogy sose jött, mert Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen tavaly február 24-én. Még ezt megelőzően a Fehér Ház vendége volt Olaf Scholz német kancellár, akit sikerült meggyőzni arról, hogy Putyin mindenképp támadni fog. Ezért aztán február 7-én Biden elnök vígan bejelentette: ha Oroszország támad, akkor az Északi Áramlat gázvezetékeknek annyi.

“Végzünk az Északi áramlattal”

– mondta Biden elnök. Hogy csinálták? Seymour Hersh a blogján ezt írta:

2021 decemberében az USA már elhatározta a gázvezetékek felrobbantását, ezért Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó különleges munkacsoportot hívott össze, amely a CIA embereiből, diplomatákból és katonákból állt. A robbantás maga nem okozott volna nehézséget, de mindenképp el akarták titkolni az amerikaiak érintettségét. Ezért Norvégiához fordultak, amelynek közös határa van Oroszországgal, és ezért megfelelőképp tart Putyintól.

Júniusban rendezték meg a NATO szokásos hadgyakorlatát a Balti tengeren, melynek jelentősége igencsak megnövekedett Putyin Ukrajna elleni agressziója után. Ennek a hadgyakorlatnak a során helyezték el a robbanó szerkezeteket a norvégok segítségével az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékekre.

Hogy történt a robbantás?

Szonár bójával, melyet a norvég haditengerészet egyik vadászgépe dobott a Balti tengerbe szeptember 26-án. A hang hatására fokozatosan felrobbantak az előre elhelyezett robbanószerkezetek, és a gázvezetékek üzemképtelenné váltak.

“Biden megmondta, hogy megteszi, és meg is tette. Tökös csávó”

– mondta az újságíró forrása az egész akcióról.

A cikk megjelenése után az oroszok nemzetközi vizsgálatot kezdeményeztek, Washington pedig mindent cáfol. Cui prodest? Kinek állt az érdekében? A Pulitzer díjas veterán újságíró szerint a kivitelezés pompás volt. A hibás maga a döntés lehetett, melyet a “tökös csávó” Joe Biden hozhatott meg, hogy felrobbantsa az együttműködés lehetőségét is Németország és Oroszország között.

Világ

Ársapkákkal próbál küzdeni a majdnem 100%-os infláció ellen Argentína kormánya – egyelőre nem sok sikerrel.

Vajon megoldják-e a problémát az ársapkák?

“az argentin kormány ársapkákkal akarja megállítani az inflációt, de ez olyan mintha egy áradó folyóval szemben kavicsokat dobálnánk a vízbe, hogy megállítsuk az árvizet.

Megélhetési válság

“Ha az árat a piaci alatt állapítják meg, akkor a termelő csökkenteni fogja annak a terméknek az előállítását. Ugyanakkor a fogyasztók többet akarnak fogyasztani abból a termékből , amely olcsóbb.”

Oroszország valószínűleg elveszítette legjobb tankjainak csaknem felét Ukrajna inváziója során, miközben Vlagyimir Putyin csapatai támadást indítottak az ország keleti régióiban, köztük Donyeckben és Luhanszkban.

Élelem és gyógyszer csak jüanért vagy dollárért

A zsidó szervezetek éves vacsoráján Élisabeth Borne miniszterelnök asszony felidézte saját családjának tragédiáját.

Itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége

Ötórás interjúban idézte fel kormányfői emlékeit Naftali Bennett, aki kitért arra is, hogy megpróbált közvetíteni Ukrajna és Oroszország háborújában.

Sokoldalú béketárgyalások

A német kancellár és a francia elnök továbbra is békét akar

Azóta, hogy Oroszország közel egy teljes éve megtámadta Ukrajnát, a katonai és polgári célpontok elleni támadások számos halálos áldozatot követeltek, és a harcok végét nem látni.

A brit sajtó júniusban arról számolt be, hogy több mint 10 tábornokot öltek meg. Japán az Egyesült Államokkal és Európával együttműködésben gyűjtött hírszerzési adatok alapján több mint 20-ra becsüli a teljes számot.

690,6 milliárd dollárt tett ki a két világhatalom közti áruforgalom tavaly. Miután Blinken amerikai külügyminiszter lemondta látogatását, Pekingben Yellen pénzügyminisztert várják.

Az USA pénzügyminiszterét várják Pekingben

Szankciókkal sújtott orosz exportra csaptak le a hatóságok Németországban. A Reuters már decemberben felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus alkatrészek exportja Oroszországba tovább folyik Németországban miközben az uniós szankciók tiltják azt.

Brüsszel és Washington aggódik Moszkva török kapcsolatai miatt

Bulgáriában permanens választási kampány van hiszen Bojko Boriszov miniszterelnök sem győzni sem veszíteni nem tud. Április elején immár az ötödik parlamenti választást rendezik az Európai Unió legszegényebb országában nem sokkal több mint két év alatt.

Orbán Rossini nyomában

Orbán és a MET

Hogy történt a robbantás?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA