Featured

A terhesség alatti hányinger rejtélye végre megoldódott

Történelmileg a terhesség alatti túlzott hányásért a beteget hibáztatták. Dr. Marlena Fejzo megtalálta az okát, ami megnyitja az ajtót a terhes nők hányingerének megelőzésére szolgáló gyógyszer létrehozásához.

A nemzetközi kutatók konzorciuma által végzett munka egy olyan hormon működését tárja fel, amely ebben a tünetben szerepet játszik, és megnyitja az utat a hyperemesis gravidarum által érintett nők kezeléséhez.

A hányás normális.  A terhes nők mintegy 80%-a szenved hányingertől a terhesség első néhány hónapjában. De 1-2%-uk naponta 50-szer hány, fogy, kiszárad, és a legsúlyosabb esetekben kórházba kerül. Ez egy legyengítő betegség, amelyet hyperemesis gravidarumnak (HG) neveznek. Néhány hónappal ezelőttig ismeretlen volt az a mechanizmus, amely a nők terhesség alatt hányását okozta. És ez az orvosi tudás hiánya tele volt előítéletekkel. Amikor a várandós anyák keveset hánytak, nem tulajdonítottak jelentőséget. Amikor túl sokat hánytak, azt mondták, hogy abortuszt akarnak, hisztérikusak voltak, vagy azért tették, hogy felhívják magukra a figyelmet. Ezt mondták Marlena Fejzónak. Amikor az amerikai genetikus 1996-ban teherbe esett első gyermekével, nem sokat törődött a hányással, bár annyira kitartó és erőszakos volt, hogy hetekig ágyhoz kötötte. „Ez normális” – mondták neki. „Nem túlzol?” – kérdezték tőle. Így csendben folytatta a hányást.

Amikor a helyzet 1999-ben a második terhességével rosszabbodott, aggódni kezdett. „Nem tudtam mozogni hányás nélkül. Nem tudtam enni vagy inni semmit” – magyarázza egy videobeszélgetés során.

„Hét különböző gyógyszert adtak nekem egyszerre. De a vége felé már semmi sem működött.”

Az orvos azt mondta neki, hogy ez egy trükk, hogy felhívja a férje és a szülei figyelmét. Alig volt ereje bármit is megcáfolni. A legtöbb nő körülbelül 11 fontot hízik a terhesség első 15 hetében. 15-öt fogyott, és súlya 90 fontra csökkent. Talán kevesebb volt, ismeri el, de eljött az a pont, amikor túl gyenge volt ahhoz, hogy megállja a helyét. „Kínzás volt” – emlékszik vissza most. A harmadik hónapban kerekesszékbe került, és végül intravénás csövön keresztül kezdték el táplálni.

„Már túl késő volt, a babám meghalt.”

Az érzelmi és fizikai felépülés időbe telt, de amikor Fejzó visszatért a munkába, úgy döntött, hogy karrierjét betegsége valódi okának feltárására összpontosítja. Ezen a szerdán, december 13-án megjelent a legújabb tanulmány, amelyben részt vett, a Nature folyóiratban jelent meg. Ez egy olyan tanulmány, amely egy kicsit közelebb hozza őt ahhoz, hogy megértse, mi történt vele több mint 20 évvel ezelőtt, és továbbra is több ezer nővel történik.

Az ok három betűből és két számjegyből áll. A GDF15 egy hormon, amely az agytörzsre hat. Az embrió a növekedés első szakaszában szekretálódik (kiválasztódik), és felelős a terhességre jellemző hányingerért és hányásért, beleértve a HG-t, a legsúlyosabb formáját. A tanulmány, amelyben a Cambridge-i Egyetem szakértői is részt vettek, összefoglalja: „Eredményeink alátámasztják a fetálisan származtatott GDF15 feltételezett ok-okozati szerepét az emberi terhesség hányingerében és hányásában.” Kezdetben úgy gondolták, hogy azok a nők, akiknek a terhesség előtt magas volt a hormonszintje, nem tudták kezelni az ezzel járó növekedést, és ezért túlzott hányás jelentkezett. Ez a friss elemzés azonban éppen az ellenkezőjét sugallja.

„Nagyon meglepő volt” – ismeri el Dr. Fejzo.

„Azt fedeztük fel, hogy vannak olyan nők, akik nagyon keveset vagy kevesebbet termelnek a hormonból, mint a normális. A terhesség alatt ez megnövekszik. Mivel nincsenek hozzászokva, ezek a nők túlérzékenyek a növekedésre.”

Ez az ötlet megnyitja az ajtót egy olyan gyógyszer létrehozásához, amely megakadályozza az émelygést, mind a leginkább ártalmatlan, mind a legagresszívebb változatban. „Egereken teszteltük az elméletünket” – mondja az orvos. „Alacsony dózisban adtuk nekik a hormont, mielőtt magasabb, terhességhez hasonló dózisnak tettük volna ki őket.” Kiderült, hogy az előzetes expozíció toleránsabbá teszi őket. Ez nemcsak segíthet megoldani a problémát, hanem felhívja a figyelmet annak létezésére is. „Két évtizede keményen küzdök ezért” – mondja Dr. Fejzo.

Elkülönítés az orális abortusz elkerülése érdekében

Spanyolországban a HG-t történelmileg rehidratációs kezeléssel és hányáscsillapító gyógyszerekkel (hányáscsillapítókkal) kezelték, és elkülönítették a beteget, aki nem tudott kapcsolatba lépni családjával és barátaival. „A többé-kevésbé 1914 körül bevezetett bezártság gyakorlata összhangban volt azzal a meggyőződéssel, hogy ezek a nők nem akarták terhességüket, és ennek a tünetnek köszönhetően remélték az abortuszhoz való jogot” – magyarázza a Hospital 12 de Octubre, a Hospital Universitario de Salamanca és a burgosi Yagüe Általános Kórház (Spanyolország) szakértői által végzett tanulmány.

Mivel nem volt orvosi ok, az egészségügyi intézmény pszichológiai okot keresett. 

Még ma is egyre kisebb vita folyik a túlzott hányás pszichoszomatikus eredetéről. A Hospital 12 de Octubre tanulmányát 2005-ben végezték el. Célja annak vizsgálata volt, hogy van-e értelme annak a történelmi tézisnek, hogy a nők betegséget szimulálnak egy olyan korban, amikor az abortusz szabadon elérhető.

„De azt látjuk, hogy a nők valódi ambivalenciával szembesülnek a terhességükkel kapcsolatban” – jegyezte meg a tanulmány, mielőtt azt tanácsolta volna, hogy ezek a nők kezdjék el a pszichoterápiás kezelést, mivel „a terhesség alatti ellenőrizhetetlen hányás olyan tünet, amelyet tartós szomatikus konfliktus táplál”.

„Emlékszem egy betegre, és az asszisztált reprodukcióról beszélek, akit nagyon nehéz volt teherbe ejteni, és akinek hiperemesis gravidarummal kellett elvetélnie, mert nem tudta folytatni. Egyszerűen nem tudta. És ez hatással volt rám.”  Jelenleg, amikor egy nő hiperemézis tüneteit mutatja, általában kórházba kerül, ahol hányáscsillapítókat kapnak, és az orvosi személyzet gondoskodik arról, hogy hidratált és gondozott legyen, magyarázza López. Ez nem kezelés, pontosabban csak a tüneteket csillapítja.

Dr. Fejzo csapatának előrehaladása reményt jelent. „Bármi, ami kutatás és az okot keresi, az valami pozitív” – mondja a nőgyógyász – „de természetesen innen van egy lépés, hogy végül elérje a klinikai gyakorlatot és eredményessé váljék.”

Dr. Fejzó amikor elkezdte kutatni a témát, nehezen talált finanszírozást. 2005-ben látta, hogy a HG-ben szenvedő nőknek gyakran van azonos állapotú anyjuk vagy nővérük, és gyanítani kezdte, hogy genetikai összetevő lehet. Végül partnerre talált a Hyperemesis Oktatási és Kutatási (HER) Alapítvány, valamint a Dél-Kaliforniai Egyetem szülészeiben és nőgyógyászaival. Együtt online felmérést végeztek HG-ben szenvedő betegekkel.

2011-ben közzétették az eredményeket: azoknak a nőknek, akiknek hiperemézisben szenvedő nővérei voltak, 17-szer nagyobb volt a kockázata a betegség kialakulásának, mint azoknál, akiknek nem volt.

Ez volt az egyik első egyértelmű bizonyíték arra, hogy a betegségnek örökletes összetevője van.

Az orvos biológiai mintákat is kért a betegektől, hogy elemezhesse őket, és megnézhesse, mi a közös bennük. Olyan genetikai mutációt keresett, amely megmagyarázná a betegség eredetét. Megvoltak a mintái, de nem volt pénze az elemzésükhöz. Egy szokatlan születésnapi ajándék megadta neki a megoldást. Ez a 23andMe cég készlete volt, amely genetikai profilokat készít az egyének számára a genom 600 000 régiójának elemzésével, hogy megmondja az ügyfeleknek, mennyire vikingek, vannak-e távoli unokatestvéreik Ausztráliában, vagy milyen betegségeik alakulhatnak ki. Ez a vállalat több mint 12 millió genetikai profillal rendelkezett.

„Ez fantasztikus lehetőség volt” – mondta az orvos. „Ezért úgy döntöttem, hogy megírom a profilokat.”

A Fejzo partnerségre lépett a céggel, amely a terhesség alatti hányingerrel és hányással kapcsolatos kérdéseket kezdett beépíteni a tesztjeibe. Néhány évvel később több tízezer kliens genetikai adatait (akik korábban beleegyezésüket adták) genetikai variációkat kerestek azoknál, akik terhesség alatt hányingertől szenvedtek. Az eredményeket 2018-ban tették közzé a Nature-ben. Az oknak végül neve volt, és három betűből és két számjegyből állt: GDF15.

Ekkor a pszichoszomatikus elmélet elkezdett veszíteni erejét a genetikai megközelítéshez képest. A későbbi tanulmányok, amelyek mostani tanulmányban csúcsosodtak ki, megerősítették és kibővítették ezt az elképzelést. A GDF15 gén mutációjával rendelkező emberek kevesebbet termeltek a homonim fehérjéből. Ez magyarázhatja a terhesség alatti alacsony toleranciájukat. „A gén olyan, mint a recept – magyarázza a szakértő -, és a hormon a elkészült étel. Vagyis, ha rosszul írta a receptet, az étel nem lesz finom, sőt időnként ehetetlen.

A következő lépés lehet a „recept” módosítás génszerkesztéssel, vagy egy extra összetevő hozzáadása a végeredményhez vagyis, hogy elkerülje a hányást a terhesség ideje alatt. Több  lehetőség is van, és persze kétségek is.

„A tudományban mindig több kérdést kell feltenni, de azt mondanám, hogy ez egy nagyon izgalmas időszak. Hosszú út vezetett idáig, de azt hiszem, most már jól megértjük a fő mechanizmust.”

A következő fázis az, hogy megtaláljuk a betegség kezelésének és megelőzésének módját.

Orbán Viktor a szegényház királya

Az derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikájából, hogy a magyar lakosság fogyasztása az Európai Unió átlagának 71%-át tette ki tavaly, és ezzel a második helyet érte el a szegénységi versenyben Bulgária mögött. Még Románia is megelőzi Magyarországot az Eurostat szerint 86%-os eredményével.

A siralmas életszínvonal a rekord magas inflációnak köszönhető, amely szorosan összefügg Orbán Viktor politikájával. Az infláció egyik felét valóban külső hatások okozzák – ahogy azt az Orbán kormány állítja hiszen az energia és élelmiszer árak emelkedése globális tendencia, de a másik felét a rekord magas inflációnak az Orbán kormány gazdaságpolitikája váltotta ki. A magyar miniszterelnök nem bízott semmit a véletlenre, és a szó szoros értelmében megvette a 2022-es választást. Több mint 1500 milliárd forint áramlott ki a családokhoz és a gazdaságba, ezzel nyert Orbán Viktor. Aki viszont a választások után épp az inflációval szedte vissza a pénzt, melyet a választásra költött. Ő tehát pénzénél van, a választópolgárok kevésbé hiszen az idei fogyasztás valószínűleg az utolsó helyet eredményezi majd az Európai Unióban.

Utolérjük Ausztriát?

Erről ábrándozott Matolcsy György korábban, de ma már inkább a gazdaságpolitika hibái miatt ostorozza a kormányt. Ausztria Németországgal együtt ezüstérmes uniós vetélkedőben 111%-kal. Az első helyen Luxemburg áll 138%-kal. Tizenhárom évvel a magyar nemzeti együttműködés rendszerének eredményéről meg lehet állapítani, hogy felzárkózás helyett inkább lefelé szánkázott annak ellenére, hogy az Európai Unió sem szerepel jól a globális versenyben. Az Európai Unió maga is mindinkább a perifériára csúszik a globális gazdaságban, és ennek az integrációnak vagyunk mi magyarok a perifériája. Mint Alabama vagy Mississippi állam az USA-ban. Nem nagy dicsőség. Orbán Viktor mentségére elmondható, hogy nemzetközi trendről van szó: a gazdagok tovább gazdagodnak míg a szegények szegények maradnak. Igaz ez az Európai Unióra és persze Magyarországra is. A szerény magyar fogyasztási adatokban az az igazán szomorú, hogy azokban benne van a lakosság 1%-ának luxus fogyasztása is. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei jól élnek a szegényházban, ahol a lakosság többsége megélhetési gondokkal küzd , és azzal számolhat, hogy a gyerekeinek sem lesz jobb.

Moral insanity, avagy Orbán pénzt akar saját hatalma megtartásához

0

Orbán kivonult, avagy ki kit zsarol Brüsszelben: a miniszterelnök  megvétózta az ukrán támogatási csomagot Brüsszelben noha megígérte Macron francia elnöknek, hogy ezt nem teszi meg. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója ezt azzal magyarázta brüsszeli sajtóértekezletén, hogy Orbán Viktor a teljes uniós összeget akarja, nemcsak azt a 10 milliárd eurót, melyet Brüsszel felszabadított.

Orbán átverte a francia elnököt, aki az Európai Unió nevében állapodott meg vele: ott vétózott, ahol igazán fontos volt, és kivonult a teremből akkor amikor Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól döntöttek. Ez utóbbi kizárólag szimbolikus gesztus hiszen Ukrajna uniós tagsága még messze van viszont a pénzre máris szüksége lenne. Erről pedig már csak jövőre dönthet az Európai Unió. Rutte holland miniszterelnök közölte, hogy januárban valószínűleg újabb rendkívüli csúcstalálkozót rendeznek Brüsszelben, hogy megoldják az ukrán támogatás ügyét.

“Van annyi pénze az Európai Uniónak, hogy Ukrajnát addig is támogassa”

– hangsúlyozta a holland miniszterelnök.

Az Európai Unió 18 milliárd eurós éves támogatást nyújt Ukrajnának , de ez lejár. Ezt kellett volna meghosszabbítani illetve elfogadni azt az 50 milliárd eurós támogatási csomagot, mely lehetővé tenné Ukrajna működését a jövő évben. Kijevben ugyanis a pénzügyminiszter nyíltan megmondta: nyugati segély nélkül bedől Ukrajna gazdasága. Az USA segély is a levegőben, mert az ellenzéki republikánusok egyelőre nem hajlandók megszavazni azt.

Orbán Viktort csak a pénz érdekli

Ha valakinek eddig kétségei voltak, most végképp meggyőződhetett arról, hogy a magyar miniszterelnök azért ragaszkodik Brüsszelhez, mert az Európai Unió eurómilliárdjai nélkül nem tudná üzemeltetni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon.

Bár Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter, aki megkapta a gazdaság irányításának nem épp könnyű feladatát, azzal dicsekedett, hogy “talpon maradtunk az uniós források nélkül is”, de hosszú távon Orbán Viktor nem lenne képes finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét hiszen a túlélés csakis úgy sikerült, hogy minden eddiginél nagyobb megszorító csomagot kapott a magyar társadalom és a gazdasági élet. Az életszínvonal csökkent, ez pedig nem sok jót ígér hosszú távon Orbán Viktor népszerűségének. Ezért harcol ravasz rókaként minden centért Brüsszelben Orbán Viktor.

A miniszterelnök azt is tudja, hogy csatáját figyelik a nagy hitelnyújtó bankok, melyek jelentős felárral finanszírozzák a nemzeti együttműködés rendszerét.

Figyeli Orbán brüsszeli ravaszkodását Moszkva, Peking és Washington is – más-más okból. A magyar miniszterelnök pénzt kért Pekingtől, és nem kapott. Orbán olcsóbb földgázt kért Putyintól, és nem kapott. Washingtonban a republikánusokkal paktál, mert arra számít, hogy Trump visszatér a Fehér Házba.

Addig is boldog a magyar miniszterelnök, aki mindenáron a világlapok címlapjára akar kerülni. Szakértők találgatják Brüsszelben, Párizsban, Berlinben és Washingtonban: vajon mit akar Orbán?

A hatalmát akarja örökössé tenni, és tudja, hogy ebben Montecuccoli nagy mondása az irányadó a háborúról: ehhez három dolog kell, pénz, pénz és pénz…

Deutsche Bahn: miért kap 5 millió eurós bónuszt kilenc főnök?

Ezt tudakolja nemcsak a szakszervezet de a német közvélemény is, amely nincs túlságosan megelégedve a gyakran késlekedő vonatokkal de hát a rendszer ilyen – magyarázza a közszolgálati Deutsche Welle.

Alig múlták felül a német államvasút főnökei azt a célkitűzést, hogy “növelni kell a női vezetők számát, és fokozni kell a munkatársak elégedettségét”, mégis ezen a címen 175%- os eredményt számoltak el, és így ily módon 1,6 millió eurós bónuszt kaphat összesen a vezetés kilenc tagja.

A környezetvédelemben is jól teljesített a német vasút vagy legalábbis a kitűzött szén-dioxid kibocsátás csökkentést sikerült 2%-kal felülmúlni. A vezérigazgató ezen a címen 440 ezer plusz eurót vág zsebre.

Jövőre módosíthatják a rendszert, nagyobb lesz az alapbér a főnökök esetében is, és így a bónuszok nagysága is csökkenhet. A baj az, hogy ha a vasút rosszul működik, akkor az nem látszik meg a főnökök jövedelmén. Ha tehát a vonat késik vagy zsúfolt, esetleg teljesen törlik a járatot, akkor ennek semmilyen következménye sincsen a főnökség jövedelmére. A szakszervezet most tiltakozik, de hiába hiszen annak idején ők is benne voltak abban a testületben, amely kidolgozta a rendszert a vezetőség díjazására.

Minden harmadik vonat késett

Ez a kínos statisztika jellemezte a tavalyi évet, és idén sem sokkal jobb a helyzet. Persze Németországban hat perc késés is számít. Így érthető, hogy míg az országos hosszútávú járatok esetében minden harmadik vonat késett, a helyi járatoknál ez csak minden tizediket jellemezte. A késés azért jelent különösen nagy gondot a Deutsche Bahn-nak, mert így sok utast veszít holott a kormány azt szeretné, ha mind többen választanák a vasutat az autó vagy az autóbusz helyett. Németország ugyanis enélkül nem tudja teljesíteni vállalását a karbon kibocsátás csökkentésére.

A Deutsche Bahn főnökei azzal védekeznek, hogy nem kaptak elég pénzt az elmúlt években a szükséges beruházásokra.

“Húsz éves hibás közlekedési politika eredménye az, hogy ilyen sokat késnek a vonatok Németországban”

– mondja az Alkalmazott Tudományok berlini egyetemének professzora. Christian Böttger arra a közismert tényre mutat rá, hogy húsz éven keresztül elhanyagolták a vasutat Németországban. A beruházások csökkentek, a vonatok száma viszont növekedett.

“A hálózat egészen egyszerűen túlterhelt és alulfinanszírozott. Németországban az egy főre jutó vasúti beruházás mindössze 114 euró míg Luxemburgban ez a szám 575 euró, Svájcban pedig 450 euró” – hangsúlyozza Böttger professzor. Ezért hiába állítja azt a Deutsche Bahn, hogy a hálózat jó állapotban van, egy friss jelentés már arról ír, hogy

“a vasút infrastruktúrája elöregedett, és ezért növekvő mértékben balesetveszélyes.”

A berlini professzor szerint botrányos, hogy a kormány elfogadta a Deutsche Bahn eddigi jelentéseit arról, hogy minden rendben van: “a vasúti hálózat jól működik.”

A Deutsche Bahn vezérkara tisztában van a helyzettel: több milliárd eurós felújítást tervez 2030-ig. A központi költségvetés jövőre már jelentős összeget különített el erre a célra. Böttger professzor üdvözli ezt, de rámutat arra, hogy az infláció jelentős mértékben megeheti a beruházások értékét. Arra is rámutat a szakértő, hogy “eredetileg a kormány 45 milliárd eurót ígért a Deutsche Bahnnak 2027-ig, de most már csak ennek a felét. Így ez a pénz csak arra lesz elég, hogy pótolják az elmaradt helyreállítási munkálatokat, de új vasútvonalak építésére már nem. Márpedig ezek nélkül nem enyhülhet a zsúfoltság a német vasúti hálózaton” – nyilatkozta a Deutsche Wellenek Böttger professzor.

arcaink

0

ha magamra vetkőzöm ott nem találok senkit

az ember valójában mindig spontán. spontán módon vesszük fel mindenféle arcainkat, konvencionális szerepeinket – gyerek, szülő, diák, tanár, ismerős, haver, barát, partner, szerető, (házas)társ, beteg, orvos, kolléga és így tovább – annak megfelelően, hogy épp ki(k)hez képest és milyen viszonyban nyilvánulunk meg. és ezeken a nagyobb kategóriákon belül is mindenféle arcot megtapasztalunk magunkon… sok olyat is, amit valahogy álarcnak érzünk. ami kényelmetlen, ami mindenféle problémákat okoz nekünk, és esetleg másoknak is.
a mainstream modell többé-kevésbé az, hogy van egy „igazi arcunk”. valami, ami tényleg mi vagyunk. ez javarészt az az arcunk, vagy arcrendszerünk, ahogy saját magunkat belülről ismerjük. egy idealizált önmagunk, és annak is leginkább a krémje… a szerintünk legjobb önmagunk, vagy max. kis hibákkal (amelyeket mások lesznek szíves még szeretni is :D)… ahogy azt a velünk együtt változó és erősen szelektált emlékekre alapozott élettörténetünkből kivonjuk, kiabsztraháljuk.
sokszor elhangzik, hogy nem voltam önmagam, vagy én amúgy nem ilyen vagyok… vagy hasonló. szóval bizonyos egyszeri vagy visszatérő arcainkkal nem azonosulunk…
szerintem minden (ál)arcunk rólunk mesél. kiről másról? 😉

Család

„A család nem oka, hanem megoldása az éghajlati válságnak.”
Novák Katalin; Conference of Parties (COP28); Dubai; 2023. december

Az ember társaslény. Ezt úgy kell érteni, hogy nem egyedül küzd az élet viharaival, hanem többen összeállva, egymást segítve próbálnak úrrá lenni a nehézségeken. Vannak persze magányos farkasok, de nem ez a jellemző, ráadásul ők igen nagy százalékban nem saját jószántukból hagyták ott a közösséget, hanem maga a közösség zárta ki őket, vagy ellenséges viselkedéssel, vagy akár durvább módszerekkel is. Jellemző, hogy a kizártak valamely tulajdonságukban mások, mint a többi, és ez elegendő a többiek negatív hozzáállásához, ugyanis a Homo sapiens sapiens gyűlöli a másságot. Ez a gyűlölet kellett ahhoz, hogy az összes konkurens alfajt (pl. Homo sapiens idaltu, Homo sapiens neanderthaliensis, és ki tudja még melyek) eltüntesse az útjából, és egyedül maradjon csúcsragadozó a bolygón.

A csúcsragadozókra jellemző, hogy azokból van a legkevesebb, mivel az állatok vadászati hatékonysága igen alacsony (nagyon sok antilop, gnú meg zebra kell pár oroszlán életben tartásához), de ez az ember esetében nem jellemző, mert a tyúkólból, a nyájból vagy a csordából annyi zsákmányt ejt el, amennyit csak akar, mégpedig erőlködés nélkül. Ebből következően rendkívül sikeres, például a mai élőlények összegezett testtömegének 30 %-a ember, és mivel nem csak eszünk-iszunk, hanem rengeteg egyéb igényünk is van, a bolygó sok szempontból kezd számunkra korlátossá válni. Ennyi embert nyugat-európai életszínvonalon a Föld nem tudna eltartani.

A fentek alapján, ha racionálisak vagyunk, és azt akarjuk, hogy az utódaink megfelelő színvonalon éljenek, nem bánkódni kell amiatt, hogy a fejlettebb országok létszáma csökken, hanem sokkal inkább örüljünk neki.

De nem mindenki örül. Mint tudjuk, a keresztény vallás alapvetése az élet feltétlen tisztelete. Vigyázat, ez nem az ember, az individuum tisztelete, mert az a keresztény vallásnak abszolút nulla, egy ember neki csak egy hangya a hangyák közül a nyüzsgő hangyabolyban, akit a többiekkel együtt állandóan kordában kell tartani. Ez a tisztelet az Élet tisztelete. Az ember szaporodjon, ennek rendeljen alá mindent, és félóránként adjon hálát az Úrnak, hogy él. Az Úr ugyancsak előírt imádata természetesen nem időközönkénti, hanem folytonos. A még semmiféle agyműködéssel sem bíró magzat is már embernek tekintendő, ezért feltétlenül és gondolkodás nélkül meg kell tartani. Az is szülessen meg, akit a szülei nem akarnak, valamint az is, aki sérülten jön a világra, és teher lesz neki az élet, ahogy a szüleinek szintén.

A fentiek szerint a Föld az emberiséggel benépesítve teljesen olyan, mint egy megtervezett génbank („Saját képmására teremté az embert”, „Sokasodjatok és szaporodjatok”), ahol a tervezőnek egyszer majd speciális génekre is szüksége lehet, ezért intézte úgy, hogy rengeteg legyen belőle, amiből majd válogathat. Ennek alapján azonnal érthető, hogy az embereknek miért legfőbb feladata a szaporodás, és enni is csak azért esznek, hogy így életben maradva tovább szaporodhassanak. Ezt a nyolcmilliárdos túlteljesítést persze a tervező sem így képzelte, mert jelenleg már a teljes génbank veszélybe került.

Az ember sokáig híven követte a vallás ezen parancsát, és vallotta, amit kell neki: a Föld csak egy siralomvölgy, a próba színhelye, ahol tetteid alapján eldől, hogy a Mennybe kerülsz vagy a Pokolba, de aztán néhány gyanakvó természetű, kevéssé kordában tartható hangya azon kezdett gondolkodni, hogy a mennybéli boldogság csak egy ígéret, és onnan még senki nem jött vissza, hogy beszámoljon. Még az is lehet, hogy nincs is, érezzük hát jól magunkat itt a Földön!

A gond ezzel az, hogy az „Érezzük jól magunkat” mondat eleve feltételezi néhány (sok) biblikus parancs akár többszöri megszegését, és ha valaki már egyszer parancsot szeg, utána talán még (horribile dictu!) feljebbvalójának sem fog engedelmeskedni! Sőt! Még az is lehet, hogy nem szaporodik!

És bizony ez így is lett, azon országokban, ahol nagy a szabadosság, vagonszám szegik meg a parancsokat, nem engedelmeskednek feljebbvalóiknak (igaz, ezt úgy oldották meg, hogy állami szinten nincs is feljebbvaló – még az elnök vagy a miniszterelnök sem az!), és, ahogy az várható volt, egyre kevésbé szaporodnak. Egy dolog üt szöget az ember fejébe, ha ezek annyira renitensek, hogy mehet mégis olyan jól nekik? Vajon mi a trükk? Állandóan arról dumálnak, hogy jogok, sohasem arról, hogy kötelességek, mégis elvégződik a munka, besöprődik a nagy pénz, közben van pofájuk ilyen alacsony szaporodási ráta mellett élvezni az életet, ahelyett, hogy gyereket nemzenének, szülnének, és nevelnének. Nem csoda, hogy arra Nyugat felé szétbomlóban a család.

A család az emberiség legkisebb, és az utódok felnevelésének legoptimálisabb közössége. Az utód a család révén részesül lakhatásban és ellátásban felnőtt koráig, ott kapja meg a példát a viselkedésformákról, amelyeket az adott társadalomban ismerni kell, és ami a döntő, kevés emberhez kell alkalmazkodnia. Akikhez kell, azok is érzelmileg nagy százalékban pozitív módon viszonyulnak hozzá, hiszen a saját utódjuk, aki tovább viszi a vérvonalukat. Aki utódokat tervez, annak az utódok érdekében célszerű családot alapítani. Ha valaki nem akar utódot, annak a család nem fontos, kivéve, ha a házasodással nagy ravaszul az anyagi helyzetén akar javítani. Krimiírók előszeretettel választják a témát, de az utódokhoz ennek nincs köze.

Magyarországon a család, mint olyan, nagy népszerűségnek örvend, mégpedig akkorának, hogy akár tabutémának is mondható. Pont olyan, mint a válogatott, jaj annak, aki negatívan nyilatkozna róluk. Nem akkora meglepetés tehát, hogy az egyébként is a vallásos érzületekre építő kormánypártok a családot is rendkívüli módon támogatják. Van vagy tizenkétfajta támogatási forma, körülbelül a fele hitel vagy kamattámogatás (a szegények nem tudják igénybe venni), vagy három alkalmazotti jogviszonyhoz kötött (a szülés előtt dolgozni kell ahhoz, hogy az anyának megítéljék), egyedül a családi pótlék az, ami korlátozás nélkül jár, ha valakinek gyereke van. Ehhez méltó az összege is. Két gyerek esetén gyerekenként 13 300 forint. Per hó. Lázár miniszter úr szavait kiforgatva a gyermekes családokra vonatkozóan: „Akinek nincs semmije, az annyit is kap”. A gyermekek nem egyenlően fontosak az államnak, a támogatást a szülő hitelképessége vagy keresete határozza meg.

Novák Katalin államelnök asszony a konferencián elmondta, hogy a jövő záloga a sok gyermek, és a minél több gyermek születését feltétlenül forszírozni kell („Kinek óvjuk meg a Földet, ha nem a gyermekeinknek?”). Ez a hozzáállás érthető lenne, ha csak Magyarországot célozná, mert akkor két dologra is gondolhatunk:

  • az Orbán Viktor féle, „Magyarország európai középhatalom” nevezetű vízió, amelynek alapfeltétele vagy a luxemburgi egy főre eső GDP elérése, vagy egy negyvenmilliós Magyarország (ezek valamelyike nélkül csak egy alsóosztályú wishful thinking, ráadásul nem is megy egyik napról a másikra),
  • A MANYUP lenyúlása, ami miatt feltétlenül szükséges az elöregedés megállítása, hogy a nyugdíjakat fizetni lehessen.

Sajnos az államelnök asszony ezen javaslatát az összes országra kiterjesztette, amit végképp nem tudunk hová tenni. Hogy a család nem annyira az otthon melegét jelenti nála, hanem a minél nagyobb számú gyermekáldást, az még kitalálható, de hogy hogyan lesz stabil jövő állandó nyolcmillárdos létszámmal, mikor már ma is szeptemberre elhasználjuk a Föld egy évre jutó készletét, az megkérdőjelezi a mondottak komolyságát. Az, hogy ráadásul mindenütt igény az életszínvonal további növelése, már csak korona. A megoldás két irányban kereshető: vagy csökkenő fogyasztás, vagy létszámcsökkenés. Utóbbi, hálaisten, automatikus.

A hibát nem vette észre senki, ő maga sem, a lapok szolgaian hozták, hogy mit mondott, gúnyos cikkek nem születtek, és senki sem röhög sem rajta, sem Magyarországon.

Azoknak, akik a számokat szeretik (magyarországi adatok)

2000;   Élveszületések: 97 597;    1000 lakosra vetítve:  9,6;     Termékenységi ráta:  1,32

2010;   Élveszületések: 90 335;    1000 lakosra vetítve:  9,0;     Termékenységi ráta:  1,25

2022;   Élveszületések: 88 491;    1000 lakosra vetítve:  9,1;     Termékenységi ráta:  1,52

A népesség középtávú fennmaradásához a rátának el kell érnie vagy megközelítenie a 2,1-es szintet, csak ebben az esetben biztosított a populációban a két szülő, az idő előtt elhalálozottak és a nem szaporodóképes egyének pótlása.

Korrupció vietnami módra: 12,4 milliárd dolláros megvesztegetés – ez a GDP 3%-a

Jelenleg ez a rekord Délkelet Ázsiában, ahol Vietnam a leginkább korrupt államok közé tartozik – írja a yahoo finance portál. Korábban az 1MDB malajziai botránya volt a csúcs 4,5 milliárd dollárral. Abba belebukott a miniszterelnök, aki jelenleg is börtönben van.

304 ezer milliárd dongos megvesztegetés a vád Truong My Lant asszony ellen, aki többségi tulajdonosa volt a Saigon Commercial Banknek. Az évek során több mint ezer céget hozott létre, amelyek jelentős része kizárólag arra szolgált, hogy eltüntesse a korrupció nyomait illetve külföldön a pénzmosás tartozott a legfontosabb funkciók közé.

43 milliárd dollár értékben nyújtott hiteleket ingatlanfejlesztésre a Saigon Commercial Bank, és a vietnami rendőrség szerint ennek az összegnek körülbelül egyharmada nem szolgált más célt mint a korrupciót. Fantom cégek fantom városokat építettek, és ebből néhányan nagyon is szép pénzt csináltak a hatalom emberei közül is Vietnamban.

A 12,4 milliárd dollárnak megfelelő megvesztegetési piramis egy hosszú dolgos életút eredménye: a 79 éves nő évtizedek óta Vietnam legjelentősebb ingatlanfejlesztői közé tartozott. Már tavaly letartóztatták, de akkor még befolyásos támogatói kihozták a börtönből, de ezúttal már nem sikerült.

Mi a fő vádpont az ingatlanfejlesztő-bankár ellen? Az, hogy lefizette a kommunista párt és az állam ellenőreit, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy jelentsék a hitelpiramis furcsa állapotát a központi vezetésnek Hanoiban.

A mostani botrány megingathatja Vietnam egész gazdasági életét hiszen a 12,4 milliárd dollár a GDP 3%-át jelenti. A háttérben az országot irányító kommunista párt vezetőinek harca áll: idén januárban korrupció miatt lemondott Vietnam államfője is. A Covid pandémia idején két miniszterelnök-helyettes is lebukott, mert üzleteltek a koronavírust tesztelő eszközökkel illetve engedélyeket adtak ki a határ átlépésére a zárlat idején.

2016 óta permanens korrupció ellenes kampány Vietnamban

Ebben az óriási korrupciós botrányban 85 embert tartóztattak le köztük magasrangú kormány tisztviselőket és a nemzeti bank vezérkarának egy részét. A Vietnamot vaskézzel kormányzó kommunista párt 23 magasrangú állami vezető letartóztatásáról tett közzé jelentést.

“Nem állunk itt le” – hangsúlyozta a kommunista párt első embere. Nguyen Phu Trong főtitkár jelezte, hogy a kommunista párt legitimitása jelentős mértékben azon múlik, hogy milyen határozottan lépnek fel a korrupcióval szemben.

A korrupció ellenes kampány a hatalmi harc része Vietnamban éppúgy mint Kínában. Ez a botrány vezetett el ahhoz, hogy leváltották a gazdasági főváros, Ho Si Minh város – Saigon kommunista vezérét. Le Than Hai veszélyeztette a központi vezetés teljhatalmát hiszen Saigon súlya Vietnam gazdaságában meghatározó míg a politikai vezetés Hanoiból irányítja az országot. A másik célpontja a korrupcióellenes kampánynak Dung ex miniszterelnök lehet. Ők ketten Saigon ex kommunista vezérével együtt a két leggazdagabb ember hírében állnak Vietnamban, mert a kommunista párt nevében ők “nézték el” a korrupciót.

Dél Vietnamban, az ország fejlettebb részén a korrupció ellenes kampányok miatt félnek mostanában döntést hozni a vezetők, mert attól tartanak, hogy könnyen járhatnak úgy mint Ho Si Minh város – Saigon kommunista vezére, aki belebukott Délkelet Ázsia legnagyobb korrupciós botrányába.

Mai kérdés – Ön szerint is a magyar emberek álláspontját képviselte Orbán Brüsszelben?

„Én Magyarország álláspontját képviseltem.”

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli Kossuth Rádióban elhangzott „öninterjújában”.

Európa a katasztrófa előtti állapotban van, masírozunk a háborúba, mint 1914-ben, és hogy ide jutottunk, abban kulcsszerepe van a magyar miniszterelnöknek, írja a Le Monde korábbi főszerkesztője.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint is a magyar emberek álláspontját képviselte Orbán Brüsszelben?

Pressmann nagykövet: aggasztó, hogy milyen ellenséges a magyar kormány

Az Egyesült Államok nagykövete Recsken járt, és ott a helyi polgárokkal találkozott, mert azt szeretné, hogy “a magyarok közvetlenül tőlem is hallják: mi az, amit az Egyesült Államok fontosnak tart és tesz.

Amit a magyar polgár az újságokban olvas, a tévében láthat vagy a rádióban hallhat, az többnyire kormányzati üzenet. Ez néha személyesen rólam, néha pedig az Egyesült Államok politikájáról szól. Néha aggasztó, hogy mennyire ellenséges a magyar kormány állásfoglalása az USA-val kapcsolatban” – mondta a nagykövet Recsken, ahol kifejtette, hogy 2022 február 24 óta új helyzet áll fenn Európában, mert Putyin megtámadta Ukrajnát. Magyarország ezzel kapcsolatban más álláspontot alakított ki mint a NATO és EU tagállamok többsége.

“Az Egyesült Államok ezt nem hagyhatja figyelmen kívül”

– hangsúlyozta Pressmann nagykövet. Aki nyilvánvalóan értesült arról, hogy Orbán emberei részt vettek azon a republikánus tanácskozáson, melyen Ukrajna támogatását vitatta meg az amerikai politikai elit ellenzéki része. Washingtonban a republikánusokat eddig Great Old Partynak hívták, de most már Great Orbán Partynak kellene őket nevezni – írja a Le Monde tudósítója.

“Európa zsákutcában Trump és Putyin között”

A francia lap azt fejtegeti, hogy Orbán Viktor segédkezet nyújt Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyinnak abban, hogy akadályozza Ukrajna támogatását. Biden elnök már egyenesen azt mondta Zelenszkij elnöknek és a republikánus ellenzéknek, hogyha Ukrajna nem kapja meg a támogatást az Egyesült Államoktól, akkor ez lesz a legnagyobb karácsonyi ajándék Putyin elnöknek. Az Európai Unió 51 milliárd eurós támogatást szándékozik nyújtani Ukrajnának, de ezt mindaddig ellenezte Orbán Viktor amíg nem kapott ígéretet Macron francia elnöktől, hogy megkapja a 10 milliárd eurós uniós támogatást, melyet mindmáig az Európai Unió visszatart.

Mi van a Macron-Orbán paktum mögött?

Nemcsak arról van szó, hogy a francia elnök meg akarta akadályozni a magyar kormányfő vétóját Ukrajna támogatásáról hanem már az új európai szuverenitási elképzelésről is.

Mind Macron mind Orbán híve a közös európai hadseregnek, mely elegendő ellensúly lehetne egy orosz fenyegetéssel szemben. Ha Trump újra hatalomra kerülne, és ez egyáltalán nem kizárt, akkor a NATO sokkal kevésbé garantálná Európa biztonságát egy orosz fenyegetéssel szemben. Ezért lehetne fontos a közös európai haderő fejlesztése és az európai szuverenitás, amely függetlenséget garantálna az Egyesült Államokkal szemben is. Macron és Orbán egyetértenek abban, hogy az Európai Unió “ne legyen az Egyesült Államok vazallusa”, vagyis fenn akarnak tartani kapcsolatot Kínával, sőt Oroszországgal is annak ellenére, hogy az USA ezt ellenzi. Macron és Orbán felismerésének az alapja az, hogy gazdaságilag Biden Trump politikáját folytatja, az America First pedig versenyképtelenné teheti Európát a globális piacon.

Kérdés, hogy mit szól az európai szuverenitás koncepcióhoz Németország vagy Lengyelország. Az Európai Unió annyira megosztott, hogy Macron elnöknek ebből a koncepciójából sem lesz valószínűleg semmi. Emiatt van igazában zsákutcában Európa és nem Putyin, Trump vagy épp Orbán Viktor miatt.

Cár Atyuska…, ja nem…

Nem tudom, ki hogy van vele, én nem kedvelem a cárokat. Még ha jóságosak, akkor sem. Egy normális közösségben olyan ember nem létezhet, akit nem korlátoz semmi, mert akkor előbb-utóbb ki fog próbálni mindent, és ebből a mindenből csak nagyon kevés, sőt egyre kevesebb lesz demokratikusan pozitív hatású, azaz olyan, ami nem neki, illetve nem csak neki használ, hanem az adott közösségnek is.

A cárok és egyéb korlátlan hatalmú egyének eddigi tevékenységét vizsgálva mondható, hogy egy idő után ők már csak a nekik ugyan egyre hasznosabb, de az országuknak egyre károsabb dolgokat preferálták. Sőt, forszírozták. Sokszor tűzzel-vassal. Kevés olyan esetről tudunk, amikor ennek jó vége lett.

Persze a cárok között is van sorrend. Én főleg azokat nem kedvelem, akik az országuknak nem tudásbeli, gazdasági vagy művészeti, hanem területi gyarapítását állítják be célnak, és pláne nem kedvelem őket, ha ezt más népek kárára teszik. Mindez sajnos tovább fokozható, amennyiben vannak cárok, akik a területnövelést erőszakkal próbálják kikényszeríteni, és vannak olyanok, akik az agresszió közben még háborús bűnöket is elkövetnek. Ez utóbbi a cárok legalja, akihez képest a pszichopata tömeggyilkos a maga 10 – 20 – 30 áldozatával jó ember. Ezek a cárok azok, akiket nem érdekel semmi és senki a saját dicsőségükön kívül, még országuk polgárai sem, mikor gátlástalanul halálba küldik őket, miközben vízfolyásszerűen hazudoznak összevissza, amikor indokolni kéne, miért teszik azt, amit.

Az ilyen cár sajnos nem csak az ellenség hadi létesítményeit ágyúztatja, hanem a civil lakosság létfontosságú ellátó rendszereit, sőt magát a civil lakosságot is, ami már tényleg minősíthetetlen.

Ennek fényében különösen érdekes, mikor a televízióban az űrkutató, egyben miniszteri biztos asszony sírással küszködve szidja az EU politikusait, hogy miért nem dobják oda Ukrajnát az agresszornak, mert akkor nem kellene anyáknak fiaik sírjára leborulni. Igen, jól tetszettek olvasni, nem az agresszort, hanem az EU politikusait szidja, mondván, hogy ők a béke kerékkötői. Na persze, ezt kell tennie, hiszen főnöke, a Hungarian Dove of Peace is ezt teszi, akkor pedig minden beosztottnak kötelező. Azon viszont csodálkozom, hogy egyikük sem emlékszik 2014-re, mikor az EU meg a NATO tényleg magára hagyta Ukrajnát, pont úgy, ahogy az űrkutató miniszteri biztos asszony most is szeretné, mire az oroszok lazán annektálták a Krím félszigetet, és akkora béke lett, hogy csak na! Hét évig. Nem tovább.

Ha tehát valaki azt hiszi, hogy ha a cárnak, azaz egy hatványozottan pszichopata tömeggyilkosnak odaadjuk, amit kér, akkor örökre csöndben marad, annak az értelmi képességeiről nem lehetünk valami nagy véleménnyel.

Lásd még Hitler cár és Chamberlain esetét, mikor Hitler megkapta a Nyugattól Ausztrián túlmenően a Szudétavidéket is, de ez sem nagyon állította meg. Legalábbis a történelemkönyvek szerint. Lehet, hogy jelenleg regnáló nagyjaink hadilábon állnak a történelemmel, mégis érdemes lenne legalább 2014-ig visszaemlékezniük, amikor majdnem minden és mindenki ugyanez volt, és mégsem lett tartós béke.

A Mutti tartós békéről szőtt álma nem jött be.

Persze nem ez az egyetlen kudarca szegénynek, ilyen még a Willkommenskultur-ral behívott tömegek okozta gond, meg az atomerőművek leállítása (jelenleg a szenes erőműveket visszakapcsolták), így talán jobb lett volna, ha 2014-ben nem ő a kancellárasszony, mert akkor Putyin nem kap vérszemet. És ez a vérszem mind nagyobb, ha állandóan engedünk.

A vészjelzések ellenére mégis ezt akarja Orbán. Gőzerővel folyik a nép megdolgozása, mondván, milyen hasznos a békegalambos röpdösés, és ha a beetetési terv sikerül, a konzultáció meg visszaigazolja, akkor hirdetheti a miniszterelnök, hogy íme, a magyar nép mögötte áll! Az még vitatott, hogy kinek hasznos ez, nekünk ugyanis nem annyira, mert az úgynevezett békepártiság erőteljesen rontja a helyzetünket az EU-ban (sodródunk sajnos kifele), mégpedig anélkül, hogy az orosz gázért kevesebbet kéne fizetnünk. Két bukta egyetlen mozdulattal. Orbán nagyon érti ezt. Ő a haladást segítő sok-sok küllő közt a bot, amely állandóan közéjük ugrik. Ettől „jelentős” politikus.

Az Orbán féle mesterterv: érveket kell találni az alaptételhez (EU, USA rossz, Orbán, Putyin jó), mégpedig mindenáron, ezért, mikor az amerikai külügyminiszter azt mondja, hogy az Ukrajna védelmére költött pénz 90%-a amerikai cégekhez kerül, vagyis az amerikai gazdaságot pörgeti, így pedig egy win-win, vagyis nyertes-nyertes helyzet alakul ki, a készenlétbe állított médiavércse azonnal lecsap:

Ennyire hideg, érzelmeket nélkülöző, csak a hatalmi logikára koncentráló mondatokat régen hallottunk azzal a háborúval kapcsolatban, amely során naponta több száz ember veszíti életét. Blinken külügyminiszter ugyanakkor lerántotta a leplet, és megmutatta az amerikai gondolkodás valódi arcát. Szó sincs itt a gonosz elleni küzdelemről, szó sincs a nyugati értékek védelméről, vagy arról, hogy Oroszország visszaszorítása, esetleg Ukrajna védelme lenne a cél. A diplomata szavaiból egyértelmű, hogy Washington az orosz-ukrán háborúra egyfajta befektetésként tekint, szinte már-már úgy kezeli, mint egy gazdaságélénkítő lépést. Az, hogy közben tízerek halnak meg? Hogy közben milliók válnak földönfutóvá? Hogy kisebb országnyi területek válnak felperzselt földdé? Hogy az ukrán középosztály már nyugaton keresi a boldogulást, 20-30 évvel visszavetve ezáltal az ország fejlődését? Amerikai szempontból nézve ezek járulékos veszteségek, amelyeket ráadásul nem is nekik kell megfizetniük.

Természetesen csak a kifejezetten ostobák nem tudják, hogy az Ukrajnának szánt 60 milliárd USD az USA GDP-jének két ezreléke, azaz gazdaságélénkítésnek nulla. Esetünkben egészen másról van szó. Az USA republikánusai sajnos zsugori népek, szerintük ott halálozzon el mindenki, ahol van, nem a mi dolgunk, mondják, és különben is, amit Biden elnök képvisel, mond, tesz, vagy csak akar tenni, az nekik hivatalból rossz. Így került veszélybe Ukrajna USA általi támogatása, amin Blinken külügyminiszter úgy próbál segíteni, hogy azt mondja, nem is száz százalékban veszteség ám az, amit Ukrajnának adunk, tisztelt republikánus honanyák és honatyák, mert egy jelentős része a mi cégeinkhez visszajön, legyenek szívesek hát megszavazni, hogy ne az agresszor röhöghessen a végén. A derék magyar skribler persze ezt nem értette meg (vagy mondták neki, nehogy megértse, mert abból sok baja lesz!), és olyan sírós szomorújátékot írt a nagy rádöbbenésből, miszerint Ukrajna meg az EU csak eszköz a gonosz, számító USA kezében, hogy az űrkutató, egyben miniszteri biztos asszony kamerák előtti visszafojtott zokogása bakfitty hozzá képest.

Megjegyzés: különösen a „Hogy az ukrán középosztály már nyugaton keresi a boldogulást, 20-30 évvel visszavetve ezáltal az ország fejlődését?” mondat tetszett. Vajon honnan ismerős ez nekem annyira?

Jól sikerültek a befejező mondatok is:

„Itt lenne az ideje, hogy ne Orbán Viktor, hanem az amerikai demokrata vezetés legyen végre a fekete bárány. Mert innentől kezdve már tényleg mindenki számára a napnál világosabb kell, hogy legyen: a háború folytatása csakis és kizárólag amerikai érdek.”

Hát igen. Szegény Orbánt csak úgy belekeverték, legyen hát helyette az amerikai vezetés, mégpedig kihangsúlyozottan a de-mok-ra-ta vezetés a fekete bárány (nehogy má’ a Trump!). Ez egyébként valóban így van, a demokratáknak, mondhatni minden demokratának érdeke a háború folytatása, hogy a cár atyuska még véletlenül se győzzön. Orbánnak ez nem érdeke. Igaz, ő nem is demokrata, mert az illiberálisság nem az.

További érdekesség, hogy az oroszországi cár atyuskáról, a jóságos Putyin bácsiról a cikkben nincs egy árva szó sem, mert neki aztán a feketebáránysághoz végképp nincs köze. Annyira nem érdeke a háború, hogy legendák szólnak arról, mennyire nem érdeke. Szinte viszolygott tőle, többször is kirázta a hideg, de hát mit tehetett szegény a Krím annektálása után? A népe elvárta tőle a további annektálásokat (azért atyuska, nem?), Ukrajna meg ott pöffeszkedett a szomszédban, és csak úgy nézett a dülledt szemeivel irritálóan fixírozva, amit nem lehetett szó nélkül hagyni! Közben meg a NATO fente fogát! Legalábbis úgy tűnt Putyinnak. Nem látta, de élénk képzelőerővel úgy tűnt! Meg kellett ugyan szegni vagy öt szerződést, melyeket Oroszország írt alá, de hát ki gondolta azt a sok hülyeséget az aláíráskor komolyan?

Visszatekintve a fentiekre, és higgadtan értékelve a dolgot kijelenthető, hogy a cár atyuska igen kártékony emberféleség. Persze kizárólag akkor tudják kifejteni kártékonyságukat, ha elképzelhető olyan tömegféleség, amelyik az ilyeneket atyuskává teszi, azaz teljhatalmat ad nekik. Kétharmaddal vagy nyolctizeddel, mikor meg hol hogyan sikerül. És akkor a cárság működik.

Európában jelenleg kettő is van belőle. Magyarországnak az a szerencséje, hogy az ország kicsi, bár ki tudja, mi jöhet még. A mi atyuskánk is nagyon aktív, megy a toborzás ezerrel, és a gyilkoló eszközök beszerzése, sőt gyártása is elkezdődött már. Szalai-Bobrovniczky vagyona az elmúlt három évben 19 milliárdra nőtt (mellékes információ).

Ukrajna viszont nem ilyen: „Elapadt mindenük, nincsen saját bázisuk. Ha nincs saját bázisuk, nincs saját ideológiájuk, nincs saját iparuk, nincs saját pénzük, nincs semmijük, akkor nincs jövőjük. Nekünk azonban van” – mondta Putyin azon a beszélgetésen, amelyet pénteken folytatott katonákkal a Kremlben, az Oroszország Hőse-kitüntetések ünnepélyes átadását követően.”

Azt nem tette hozzá, hogy

Nekik is sokkal jobb lesz, ha elfoglaljuk őket”,

noha amit mondott, azok szerint hozzátehette volna.

Tessék mondani utána velünk is ez lesz?!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK