Featured

Előkerült Navalnij: “én vagyok a Mikulás”

Putyin elnök egy északi büntető táborba küldte legfőbb ellenfelét a tél kellős közepén. Navalnij ügyvédei sem találták egy ideig az ügyfelüket a világ végén, de végül a karácsonyi készülődés idején csak ráakadtak miután az amerikai és más nyugati nagykövetségek Moszkvában tudatták Putyinnal: a sztálini módszerek alkalmazása politikai ellenfelével szemben végképp tárgyalóképtelenné tenné az orosz diktátort a Nyugat szemében.

Moszkvában ugyanis elterjedt a hír: Putyin azért küldi isten háta mögötti helyre politikai ellenfelét, hogy megtörje őt, és aztán Navalnij a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot minden oroszok urától. Putyin jövőre választásra készül, és a megnyerhetetlen ukrajnai háború az életszínvonal csökkenésével együtt kikezdte a népszerűségét. Putyin tárgyalni szeretne a Nyugattal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött – ahogy erről a New York Times is beszámolt. Washingtonban erre egyelőre nemet mondanak, de a háttérben folynak a tárgyalások a CIA és az orosz hírszerzés között Törökországban.

Az orosz karácsony Vizkeresztkor van, ilyenkor a Mikulást ünneplik: Moszkvában például Mikulás futást rendeztek. Ezért jelentkezett be úgy Twitteren Navalnij, hogy “jó a kedvem ahogy egy Mikuláshoz illik. Jól vagyok, örülök, hogy végre sikerült az átszállítás, ami húsz napig tartott. Még egyszer köszönöm mindenkinek a támogatást. Boldog ünnepeket mindenkinek. Mivel én vagyok a Mikulás, ezért valószínűleg kíváncsiak vagytok az ajándékokra. Én mint Mikulás különleges rendszerben élek, ezért ajándékra csakis azok számíthatnak, akik különösen rosszak voltak.”

Az orosz ellenzék e vezérét Novicsok méreggel akarta eltenni láb alól a titkosrendőrség Putyin parancsára 2020-ban, de az orvosok megmentették. Németországban lábadozott, majd hazatért, hogy folytassa a harcot Putyin nemzeti együttműködési rendszere ellen. Hazatérése után újra lecsukták, és egyre újabb vádakkal tartják börtönben – jelenleg a sarkvidéken.

Putyin szóvivője egyébként megdicsérte Orbán Viktort, mert megvétózta az uniós segélycsomagot Ukrajnának a legutóbbi csúcstalálkozón.

Orbán – Zelenszkij csúcs

Az ukrán államfő meghívta a magyar miniszterelnököt, aki az egyetlen olyan vezető az Európai Unióban, aki még nem járt Kijevben. Az ukrán sajtó szerint Orbán Viktor a meghívást elfogadta, és a két fél már meg is kezdte a csúcstalálkozó előkészítését. Mind Washington mind Brüsszel ösztönzi mind a két felet a találkozóra, mert Orbán külpolitikája Putyin kezére játszik, és ez mind jobban zavarja mind a NATO-t mind pedig az Európai Uniót. Jelenleg Zelenszkij és Orbán Viktor áll az előtérben, de valójában a nagyhatalmak az ukrajnai rendezésen gondolkodnak. A háború Ukrajnában már csaknem két éve tart, és csaknem mindenki belátja már, hogy megnyerhetetlen. Csakhogy a tűzszünethez valamiféle politikai alku kellene, amelyet azután Zelenszkij elnöknek vagy az utódának kellene majd elfogadtatnia Ukrajna népével. Orbán Viktor utalhat a trianoni békére, melyet a magyar közvélemény sohasem fogadott el, de a magyar társadalom mégiscsak ezek között a határok között él már több mint száz éve. A nagyhatalmak számára a kis országok nemzeti közvéleménye sohasem számított túlságosan sokat. Ezt Zelenszkij elnök pontosan tudja, és ezért nem véletlenül halogatja az elnökválasztást, mert attól tart, hogy az USA esetleg Zaluzsnij tábornokot, a vezérkar főnökét tekinti a jövő emberének, aki képes lesz elfogadtatni a hazai közvéleménnyel a realitásokat, azt, hogy a tűzszünet és még inkább a béke érdekében Ukrajnának területi engedményeket kell tennie.

20%-kal növelik a titkosszolgálat költségvetését a választási évben Romániában

0

Jövőre Romániában parlamenti és elnökválasztást rendeznek, és ehhez jön még az európai és az önkormányzati választás. Ebben a helyzetben az SRI-nek komoly politikai feladata van: a stabilitás biztosítása.

A NATO számára Románia sokkal fontosabb mint Magyarország, ezért Washingtonban és Brüsszelben semmiképp sem szeretnék, hogy a nacionalista és oroszbarát AUR bármilyen formában is a hatalom közelébe kerülhessen. A választásokat esősorban az AUR szélsőségesen nacionalista és oroszbarát mozgalom veszélyezteti, amely különben erősen szimpatizál Orbán Viktor politikájával. Az AUR belügyminiszter jelöltjét, Dan Dungaciut az ügyészség sikkasztással és hatalommal való visszaéléssel vádolja. Az AUR vezetőjét, Gheorghe Simiont orosz kémnek nevezte a Digi 24 televízió.

Romániában az SRI állam az államban – ez a kommunista idők öröksége, de azóta nem sok minden változott ezen a téren. Legfeljebb annyi, hogy a titkosszolgálat Washingtonhoz és nem Moszkvához kötődik. Az ukrajnai háború különösen felértékelte Románia szerepét az Egyesült Államokban.

Nem a kormánynak van titkosszolgálata hanem fordítva: a titkosszolgálat irányítja a mindenkori kormányt

Klaus Johannis államfő a Securitate tisztje volt, ezért nem is engedték be Németországba amikor ki akart vándorolni Romániából  Ceausescu bukása után – 1989-ben. A Securitatenak többszázezer munkatársa volt Ceausescu idején, és e tekintetben ma sincsen változás.

“Ezek a hálózatok átfonják az élet minden területét. Kevés olyan szerkesztőség, egyetem, egyház, önkormányzat, nagyvállalati vezetés van, ahol ne lennének jelen. Kettős hatalom van: a titkos párhuzamos csatornákon folyik a döntéshozatal és a korrupció” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Barabás T. János a budapesti külügyi intézet kolozsvári születésű szakértője. Aki elmondta, hogy “a román titkosszolgálatnak több milliárd dolláros high tech cégei vannak külföldön. Romániában pedig mindenkit  megfigyelhetnek. A román titkosszolgálat cégei jelen vannak Ukrajnában, Közép Európában, a Balkánon és a Közel Keleten. A Digi cégcsoportot emiatt “tanácsolták el” Magyarországról.”

Nálunk milyen szerepe van a titkosszolgálatnak?

A 2022-es választások megnyerése után Orbán Viktor kivette Pintér Sándor belügyminiszter kezéből az Alkotmányvédelmi hivatal felügyeletét, és Rogán Antalnak rendelte alá, de valójában ő maga irányítja azt -éppúgy mint Nicolae Ceausescu Romániában. A román diktátor a Szovjetunióban végezte el az államvédelmi akadémiát a negyvenes évek végén. A magyar titkosszolgálat főfelügyelője az a Kovács tábornok, aki korábban a MET biztonsági főnöke volt. Ez a Svájcban bejegyzett gázkereskedő cég  részben orosz tulajdonban volt. Moszkva a Gazprombankon keresztül finanszírozta a magyar elit számára fontos részét. Lantos Csaba, aki jelenleg energia miniszter, de korábban a MET elnöke volt, többször is cáfolni kényszerült, hogy Orbán Viktor a MET részvényese, és ebben a minőségben csinos magánhaszonra tesz szert az orosz-magyar gázüzleteken.

A magyar titkosszolgálat éppúgy mint a román az élet minden fontos területén meghatározó pozíciókkal rendelkezik. Különösen így van ez a média esetében, melyet ugyancsak Rogán Antal ellenőriz. Ezért nem meglepő a kormánypárti média hatékony működése hiszen titkosszolgálati tisztek hálózata üzemelteti azt.

Putyin elnök a Gazprombankon keresztül pénzeli külföldi barátait. A brit hírszerzés megszerzett egy listát ebből, és továbbította azt Washingtonba. Néhány fontos ember kiesett az ablakon Moszkvában emiatt. Budapesten is néhányan izgatottak lettek, és érdeklődtek Washingtonban Putyin barátainak listájáról. Azt a sejtelmes választ kapták, hogy egyelőre nem találtak magyar nevet a listán…

Putyin bocsánatot kért egy nyugdíjastól az infláció miatt

Felfüggesztette a tojás és a fagyasztott csirkehús vámját Oroszország miután egy nyugdíjas Putyin évvégi sajtóértekezletén kifogásolta a csirke és a tojás magas árát.

A statisztikai hivatal szerint több mint 50%-kal drágult idén a tojás Oroszországban, ahol az infláció hivatalosan 7,4%. Vagyis alacsonyabb a háborúban álló Oroszországban mint Magyarországon, ahol viszont Orbán Viktor miniszterelnök győzelemről beszélt, mert sikerült 10% alá vinni az inflációt az év végére.

Mind Moszkvában mind Budapesten óriási nyomás alatt publikál számokat a statisztikai hivatal. A magyar statisztikai hivatal ráadásul az Eurostatnak is küld adatokat vagyis kevésbé “szuverén” e téren mint az orosz statisztikai hivatal. Miért tartotta szükségesnek a bocsánatkérést Vlagyimir Putyin egy nyugdíjastól az infláció miatt?

A nyugdíjas kulcsfigura ezekben a rendszerekben

Putyin jövőre választásra készül, és bár minden ellenfelét jó előre diszkvalifikálta a nemzeti együttműködés rendszere mégiscsak számolnia kell az elégedetlenséggel, amely az elhúzódó háború és a romló életszínvonal miatt meglehetősen általános Oroszországban. A szankciók ellenére Oroszország talpon maradt ugyan, de mindenki megszenvedi a háború következményeit. A hazafias propaganda csak ideig óráig feledtetheti azt, hogy Putyin képtelen teljesíteni legfőbb ígéretét: az életszínvonal lassú – de biztos emelését. Ezen nyugszik az orosz államfő népszerűsége hiszen Oroszország népe sohasem élt oly jól mint Putyin idején. Csakhogy ennek vége. Az orosz államfő elutasította a gazdaság fejlődéséhez szükséges reformokat hatalma megtartása érdekében, és a háborúval végképp eljátszotta a jövőt. Ezért fontosak a nyugdíjasok szavazatai, mert a fiatalokra aligha számíthat. A több mint egymillió kivándorló jórésze közülük került ki, és aki otthon maradt az sem a hősi halálról álmodik egy megnyerhetetlen háborúban. Putyin elmúlt hetven és a múlt foglya lett.

Orbán Viktor még csak hatvan múlt, de ugyanígy a múlt rabjává vált, akit a nyugdíjasok milliói tartanak hatalmon. Ő is elmondhatja mint Putyin, hogy soha oly jól nem élt az ország népe mint az ő uralmának idején, de ennek éppúgy vége mint Oroszországban. Az infláció elvitte a szerény jólétet. Perspektíva nemigen van, már a miniszterelnök emberei sem ábrándoznak arról, hogy utolérjük Ausztriát. Mindenki beletörődni látszik abba, hogy Orbán Viktor a szegényház királya, fenntartja a nemzeti együttműködés rendszerét amíg csak él. A perspektíva hiánya a nyugdíjasokat már kevéssé zavarja hiszen többségük nem készít nagy terveket, de a többi generáció felteheti a kérdést: tudja-e Orbán Viktor, hogy merre van előre? Az évvégi sajtóértekezleten csak annyi derült ki, hogy “mindenért Brüsszel a hibás”. Ez programnak meglehetősen  csekély különösen, hogy a miniszterelnök azt is közölte: “ki kell egyezni Brüsszellel.”

Az EU sem tudja, hogy merre van előre

Nemcsak a magyar miniszterelnök küszködik a perspektíva hiányával, de az egész Nyugat is: Biden produkciója középszerű, Donald Trump nyugodtan legyőzheti őt a jövő évi választáson. Németországban és Franciaországban népszerűtlen a középutas kormányzat pedig ők készítik elő az Európai Unió nagy reformját: előrelépést az Európai Egyesült Államok felé. Ez ellen küzd foggal körömmel Orbán Viktor, ezért védelmezi “szuverenitását”, amely egy globalizált – digitalizált világban még csak nem is fikció. Az ésszerű reformoknak nincsen politikai támogatottsága az Európai Unió tagállamaiban, a népszerű populista politika pedig képtelen ésszerű gazdasági programot kidolgozni. Ebben a patthelyzetben az Európai Unió már eddig is évtizedeket veszített el a versenytársakhoz képest, és félő, hogy a jövő évi európai választások megerősítik ezt a negatív tendenciát. A válság persze előrelépést is kikényszeríthet hiszen mind több helyen döbbennek rá az Európai Unióban, hogy a jelenlegi trend lefelé mutat.

Az orosz titkosszolgálat segíti Vucsics szerb elnököt a válságban

Színes forradalomnak nevezte Aleksandar Vucsics szerb elnök az ellenzék hétvégi akcióit, melyekkel a választási csalások ellen tiltakoztak.

Vucsics nagy többséggel nyert, de az ellenzék szerint csalás történt. Belgrádban összeült a nemzetvédelmi tanács, amely hatalomátvételi kísérletnek minősítette az ellenzék akcióját. Belgrádban a hatalom arra célozgat, hogy az ellenzék a nyugati nagykövetségek támogatását élvezi, és az ő segítségükkel szerveznek színes forradalmat Vucsics elnök rendszerének megdöntésére. Kijevben 2013-ban egy ilyen színes forradalom buktatta meg az oroszbarát Janukovics rendszert. Victoria Nuland az amerikai külügy térségünkkel foglalkozó államtitkárhelyettese annak idején elmondta, hogy az USA komolyan támogatta a rendszerváltó erőket Kijevben. Az Európai Uniót is zavarta az amerikai nyomulás Kijevben, és akkor hangzott el Victoria Nuland híres mondása:

fuck the EU!

Most Vucsics szerb elnök ugyanezt a forgatókönyvet látja megvalósulni Belgrádban is, ahol nemes egyszerűséggel gengsztereknek nevezte az ellenzéki aktivistákat. Vucsics a véreskezű szerb diktátor, Milosevics szóvivője volt, stílusa a délszláv háborúk brutalitását idézi. A szerb elnök megköszönte “külföldi titkosszolgálatoknak”, hogy

“a szerb nemzetbiztonsági szolgálatok pontosan tudták: mire készülnek ezek a gengszterek.”

Milyen titkosszolgálatok tájékoztatták Vucsics elnököt?

“Megköszönjük az orosz titkosszolgálatnak a tájékoztatást” – Ezt Ana Brnabic miniszterelnök asszony mondta a Pink televízióban.

“Csak köszönetet tudok mondani az orosz titkosszolgálatnak ezért, és tudom, hogy ezzel nem leszek különösebben népszerű Nyugaton.”

A miniszterelnök asszony az interjúban azt is elmesélte, hogy az orosz információk alapján érdeklődtek a nyugati nagykövetségeken a várható ellenzéki akciókkal kapcsolatban, de ott “orosz dezinformációnak” minősítették az esetet.

Vucsics elnök közben azt állítja, hogy a Nyugat támogatja és pénzeli az ellenzéket, mert meg akarja őt buktatni. Oroszbarát politikája és Koszovóval kapcsolatos szerb nacionalista irányvonala miatt Vucsics nem épp népszerű Nyugaton. Vucsics elnök állandó kapcsolatban áll Oroszország szerbiai nagykövetével, aki Putyin nevében folyamatosan támogatásáról biztosítja Szerbia elnökét.

Ugyanakkor Szerbia szeretne bekerülni az Európai Unióba. Orbán Viktor azért is akadályozza Ukrajna bejutását, mert szeretné Szerbiát helyzetbe hozni. A bővítésért felelős magyar uniós biztos nyíltan lobbizik Szerbia bekerülése mellett.

Milyen szerepet játszott a magyar titkosszolgálat az ügyben? Vucsics elnök több külföldi szolgálatnak köszönte meg az előzetes tájékoztatást a várható ellenzéki akciókról, de a miniszterelnök asszony csak az oroszokat említette. Ugyanakkor közismert Orbán Viktor és a szerb elnök kiváló személyes kapcsolata, a magyar kisebbség pártja tagja a kormány koalíciónak Belgrádban. Ha szorulna a kapca, akkor Orbán Viktor menekülő útja állítólag Szerbián keresztül vezetne valahova…

Ne add fel a békét

0

Ritkán tűnt a Szentföld kevésbé találó elnevezésének, de a hívők számára Jézus ígérete pontosan ez: a sötétségből a világosságba fordulhatunk.

A karácsonyi érzelmek olyan megbízhatóan érkeznek, mint a rénszarvas: nemcsak a családi haragok az ünnepi asztal körül, hanem a többi érdeklődő számára is. A puritánok nehezményezik a karácsonyt, mert annyira eretnek hagyományok keveréke az ókori Róma szaturnáliáitól a hirdetésekig. A világiak neheztelnek rá, mert még mindig sokan adják hangjukat az újszülött Isten hírét közvetítő angyalok kórusához; a köztársaságiak neheztelnek rá, mert a legfurcsább királyság legitimitása még mindig sokak számára visszhangzik.

Ó, Betlehem kis városa, milyen némán látunk hazudni!

Betlehem ma egy város Ciszjordániában, mintegy öt mérföldre délre Jeruzsálemtől. Különösen szent az arab keresztények számára ebben a régióban, és a keresztények számára szerte a világon, mióta Jézus szülőhelyeként azonosították. Egy galileai názáreti férfi ott született, ahová a hagyomány helyezi? Senki sem tudja igazán, de a negyedik században templomot építettek a barlang fölé, ahol a hagyomány szerint a születés történt.

A karácsonyi zarándoklat tanulságos, a csoda és a szörnyűség keveréke. Csodálatos, amikor sorba állsz a Fülöp-szigetekről, Nigériából és Oroszországból érkezett zarándokokkal, akik sírnak, amikor megérintik a csillaggal jelölt helyet, ahol a jászol állt; borzasztó, amikor a különböző egyházak őrző szerzetesei, akik rosszkedvűen osztják fel közöttük a szent helyeket, megtiltják, hogy rossz részben imádkozz.

„Itt nem teheted ezt”

Húsz évvel ezelőtt, a második intifáda idején izraeli tankok voltak a Manger téren, miközben az izraeli védelmi erők a palesztin fegyveresek után indultak, akik a templomban rejtőztek a helyi szerzetesekkel. 40 napos ostrom következett, és a bennlévők közül többet mesterlövészek lelőttek, köztük a templom harangozóját is. A gyanúsítottak megadták magukat, néhányukat Gázába száműzték. Az IDF mesterlövészek ma az utolsó megmaradt gázai templomot veszik körül.

Ma egy vajúdó nőnek nehezebb lehet szülni Betlehemben, mint Máriának. A város a fal mögött van, és míg a turisták és zarándokok többé-kevésbé szabadon haladnak el, ott a palesztinok sokkal korlátozottabbak. Nem részesülnek kedvezményben azok a nők, akik megpróbálnak eljutni a kiváló Szent Család szülészeti kórházba, amely a gondoskodás és a szeretet jelképe, amely szükségletektől és hitvallástól függetlenül fogad betegeket Ciszjordánia szerte.

Ezt a vitatott, harcos, vérfoltos helyet Szentföldnek nevezik azok, akik számára ez szent, a zsidók, a muszlimok és a keresztények. Normális ésszel nehéz annak nevezni, de soha kevésbé, mint ma. A világ a Hamász által október 7-én elkövetett terrorista tömeggyilkosságot finoman atrocitásoknak nevezi, már ahol egyáltalán megemlítik, és az azt követő IDF által a „polgári” negyedek elleni bombázásokat borzasztónak, megbocsáthatatlannak és szentségtelennek. Ezek a hangok elfelejtik megemlíteni, hogy a Hamász előszeretettel a polgári lakosság álcája mögött megbújva fegyverraktárakat létesített, csecsemők ágya alatt megbújó lejáratokat rejtett el, ahol a Hamász terroristái a következő támadásra készülődtek, arról a folyamatos bombázásról már nem is beszélve amit nap-nap után izraeli területekre lőttek ki ezerszámra.

Ettől az ártatlan lakosok halála nem lesz kevésbé sajnálatos, pusztán az ok és okozati összefüggések kerülhetnének más dimenzióba.

A világ reakciója, a háborgó antiszemitizmustól, egészen addig terjed, amíg az ENSZ nem követeli egyhangúan a bombázások beszüntetését, a félelem és nem pedig a jóakarat időszakát jelenti, amikor a földi béke körülbelül olyan valószínű, mint a karácsonyi Mikulás a kéményen. A legmakacsabb békítők, akik legtovább kitartottak a kétállami megoldás mellett, most különösen kétségbeesettnek tűnnek.

Az emberek világszerte az éjféli misére mennek, és énekelve ünneplik a hitük szerinti Megváltó születését.

Ez talán nem tűnik soknak. Valóban kevesebbnek tűnik a muszlimok és a zsidók számára, akik Jézust – Isa, Yeshuát – nagy prófétának tartják, de nem Istennek. Még kevésbé az ateisták, akik kételkedni látszanak földi létezésében, nemhogy földöntúli létezésében, bár a legkülönbözőbb történészek egyetértenek abban, hogy volt egy ilyen nevű ember, aki Galileából érkezett Jeruzsálembe, és a rómaiak megölték körülbelül 33-ban.

Egyedül a keresztények vallják őt a megtestesült Istennek. Ez az állítás lehet  valószínűtlen, de ha van Isten, akkor annak valakinek, valahol születnie kellett. Miért ne egy asztalosnál  és a még nem házas asszonyánál mutatná meg magát, a Római Birodalom peremén, egy kisváros közelében kétezer évvel ezelőtt?

Amikor az idei éjféli misén a kiságy előtt különösen a Születés templomában és a gázai Szent Család-templomban csendben és sötétségben egy csecsemőt látnak, az élet apró darabkáját, akkor lehet, hogy politikailag jelentéktelen, katonailag feláldozható, de mindenkinek hinni kell, hogy

lehetséges a sötétséget világossággá változtatni.

A munkák és mesterséges intelligencia (IA) korszaka

A 21. században az információs technológia rohamos fejlődése és az automatizáció térnyerése új korszakot nyitott meg a munka világában. Az egyre fejlettebb Mesterséges Intelligencia (IA) rendszerek átalakítják azt, ahogyan dolgozunk és értelmezzük a munkavállalást. Az „intelligens gépek” bevezetése kihívásokat és lehetőségeket is magával hoz, és a munkaerőpiacnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez.

Az egyik fő kérdés, amellyel szembe kell néznünk, az az, hogy milyen hatással van az IA a munkahelyekre. Az automatizáció és a gépi tanulás terjedése azt jelenti, hogy bizonyos munkafolyamatokat hatékonyabban és gyorsabban végezhetnek el a gépek, aminek következtében néhány munkahely elavulhat vagy átalakulhat. Ugyanakkor az IA létrehoz új munkalehetőségeket is, például az intelligens rendszerek fejlesztéséhez és kezeléséhez szükséges szakértői tudás iránti növekvő igényt.

Az egyensúly megtalálása a hagyományos munka és az új technológiák között kihívást jelent mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Fontos, hogy a munkavállalók folyamatosan fejlesszék szakmai képességeiket, és nyitottak legyenek az új technológiák megismerésére. Az oktatási rendszereknek is alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz, és olyan készségeket kell fejleszteniük, amelyekre az AI-vel együttműködve szükség van.

Az etikai kérdések is kiemelkednek az IA és munkahelyek kapcsolatában. Hogyan biztosíthatjuk, hogy az AI-rendszerek ne okozzanak diszkriminációt, és hogyan őrizhetjük meg az emberi jogokat és méltóságot a technológia fejlődése közepette? Ezek az érzékeny témák szoros figyelmet és szabályozást igényelnek annak érdekében, hogy az IA pozitív hatásait maximalizáljuk, miközben minimalizáljuk a negatív következményeket.

A munka és az IA együttélése új korszakot hoz létre, ahol a kreativitás, az alkalmazkodóképesség és az emberi kapcsolatok még fontosabbak lesznek. Azok a munkavállalók, akik sikeresen alkalmazkodnak az új technológiákhoz és folyamatosan fejlesztik készségeiket, versenyképesebbek maradnak a munkaerőpiacon. Az intelligens jövő kialakításában az együttműködésre és az oktatásra való folyamatos összpontosítás elengedhetetlen ahhoz, hogy a technológiai fejlődés mindenki számára előnyös legyen.

Putyin kész a tűzszünetre?

0

Azt állítja a New York Times hírszerzői forrásokra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin a tábornokok előtt a héten még úgy beszélt, hogy hosszú háborúra kell felkészülni, de hozzátette, hogy a cél már nem Ukrajna elfoglalása hanem “megtartani azt, ami a mienk”. Ezért folytatna Zelenszkij háta mögött puhatolózó tárgyalásokat.

Diplomáciai úton Putyin azt tudatta a nyugati nagyhatalmakkal, hogy kész tűzszünetet kötni azokon a határokon, ahol a front épp most húzódik. Ez nagyjából megfelel a nyelvi határoknak is vagyis a háború előtt a megszállt területek lakosságának a többsége orosz volt.

“Az oroszok készek a tárgyalásokra a tűzszünetről, a csatatéren viszont ott akarnak maradni, ahol most állnak”

– fogalmazta meg egy magát megnevezni nemkívánó amerikai diplomata, aki a New York Timesnak nyilatkozott. Moszkva mindenekelőtt Washingtonnal akar tárgyalni, de Párizzsal és Berlinnel is kapcsolatban áll. Lavrov orosz külügyminiszter nemrég úgy fogalmazott, hogy egy nyugat-európai nagyhatalom vezetője kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna feje fölött Moszkvával a tűzszünetről.

Kire gondolt?

Emmanuel Macron francia elnökre vagy Olaf Scholz német kancellárra? Ez a két nyugat-európai nagyhatalom írta alá annak idején a minszki egyezményt, amely szabályozta Oroszország és Ukrajna viszonyát egészen addig amíg Putyin hadserege meg nem támadta a szomszédos országot 2022 február 24- én. Kezdetben Putyin célja Ukrajna teljes elfoglalása volt, de a három naposra tervezett villámháború csúfos kudarcba fulladt. Ukrajna ellenáll immár csaknem két éve. Az viszont illúziónak bizonyult, hogy az ukrán hadsereg legyőzheti az oroszt, és kiszoríthatja Ukrajna területéről. Az erre irányuló ukrán erőfeszítés kudarcba fulladt 2023-ban, és katonai szakértők nem adnak erre esélyt
2024-ben sem. Hogyan tovább?

“Kierőszakolt béketárgyalások”

Erről írt a hamburgi Der Spiegel: a washingtoni német nagykövetségen vacsorát rendeztek még októberben, és ezen megvitatták az ukrajnai rendezés esélyeit. A vacsorán Wolfgang Schmidt, Scholz kancellár kabinetfőnöke lelkesen támogatta a Rand Corporation javaslatát, melynek lényege az, hogy a nyugati nagyhatalmaknak rá kell venniük Zelenszkij elnököt a tűzszünet elfogadására.

A Der Spiegel szerint azóta Németország nyomást gyakorol Ukrajna államfőjére: fogadja el a tűzszünetet.

A hivatalos ukrán álláspont az, hogy nem tárgyalnak Putyinnal csak azután, ha kivonta katonáit a megszállt területekről. Biden elnök, Scholz kancellár és Macron elnök többször is megígérte Zelenszkijnek, hogy nem tárgyalnak a feje fölött Putyinnal. Most Olekszij Makejev cáfolta, hogy “Berlin a színfalak mögött nyomást gyakorolna Ukrajnára annak érdekében, hogy Zelenszkij elnök mégiscsak belemenjen a tűzszünetbe Oroszországgal.”

Biden elnök mondhatja ki a döntő szót

“Az Egyesült Államok öt percen belül megállapodhatna a békéről Ukrajnában a fejünk fölött Oroszországgal, de mi ezt nem fogadnánk el” – hangsúlyozza Zelenszkij elnök, aki jelenleg nehéz helyzetben van, mert a nyugati támogatás késik. Biden elnöknek nem sikerült rávennie az ellenzéki republikánusokat a külföldi segély törvény támogatására márpedig Ukrajna ennek alapján kaphatna jövőre 60 milliárd dollárt az Egyesült Államoktól. Az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatása szintén a levegőben lóg, mert Orbán Viktor megvétózta azt az utolsó idei csúcsértekezleten. Jövőre február elsején az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozót tart, hogy dönthessen az ukrajnai segélyről. Orbán Viktor az uniós eurómilliárdok kiutalásához köti a szavazatát. Macron elnök ezt tisztességtelennek nevezte, de ettől még lehet hatékony a zsarolás. Ukrajnának ugyanis nagyon nagy szüksége van a nyugati támogatásra, mert jövő évi költségvetésében 29 milliárd eurós lyuk tátong. Az amerikai támogatásból működik a hadsereg, az európaiból a civil szféra Ukrajnában. A nyugati világ ily módon is ráveheti Zelenszkij elnököt arra, hogy fogadja el Putyin tűzszüneti javaslatát, amely befagyasztaná a jelenlegi helyzetet a megnyerhetetlen háborúban Ukrajnában.

Gyártószalag

„Szegeden építi meg első európai üzemét a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD, ez a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházása lesz, amelynek nyomán több ezer új munkahely jön létre – jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.”
(Újsághír)

Amint az széles körben ismert, a kínaiak szeretnek az EU-ban gyárat építeni. Így lesznek a schengeni határokon belül, és ennek révén az európai igényeket vám nélkül, azaz olcsóbban tudják kielégíteni. Ez rontja az európai vállalkozók hatékonyságát, mert nem védi meg az eleve filléres kínai termékektől a piacukat, azaz kevesebb terméküket tudják a konkurencia miatt eladni.

A kínai vállalkozók a sok szellemi munkát igénylő gyártmány fejlesztését és a gyártósor kidolgozását otthon végzik, az alkatrészeket otthoni nyersanyagokból otthoni energiával otthon gyártják, majd utóbbiakat az Európában felépített gyárba szállítva ott szerelik össze a gyártmányt, és ott is adják el. Az új, európai telephelyen csak összeszerelés folyik, általában helyi munkásokkal (az elég ahhoz, hogy a termék vámmentes legyen az EU-n belül), ezért ezek a gyárak az EU fejletlenebb országaiban épülnek, ahol a munkaerő olcsó, a szakszervezet meg gyenge. Előfordul az is, hogy a kínai vállalkozó által kínált bér a helyieknek túl alacsony, ezért a kínaiak külföldről toboroznak munkásokat. Dolgozóból egy-két, a letelepedési országgal kapcsolatot biztosító helyi fehérgalléros kivételével csak kékgallérosokat foglalkoztatnak, ezért különösen kedvezőek nekik a főleg szakmunkások képzésére koncentráló, ún. „munka alapú” társadalmat építő országok, mert azok szívesen látják őket.

Magyarország különösen várja az ilyen gyárakat. Ennek egyszerű oka van, a 2010 – 2020. közötti időszakban, mikor a világgazdaság fellendülőben volt, ömlött az országba az EU pénz, és így fel lehetett volna építeni egy

Na, ki tud több hozzáadott értékkel termelni olyan gyártmányokat, melyek sok szellemi munkát tartalmaznak, ezért jól eladhatók?

társadalmat, ám derék vezetőink… illetve hát Vezetőnk a pénzbőséget az egyrészt haveri, másrészt sok szellemi erőfeszítést nem igénylő építőipar felfuttatására használták. Az építőipar fel is futott, és most már állandóan etetni kell, hogy össze ne omoljon. Külföldön Mészárosék versenyképtelenek (kivéve a szomszédos országbeli fociklubok megvételét és eltartását), egyedül itthon van esélyük, főleg állami beruházásoknál (stadionok, utak, vasúti fejlesztések), de azért a hatalmas gyárak építésénél is. Lásd az akkumulátor és autógyárakat. Ők vannak itthon, ők ismerik a dörgést, és ők vannak jóban a kormányzattal, amelynek mindenféle hatósága van (például környezetvédelmi is, amely a beruházókra nézvést tud nagyon hasznosan, de nagyon hátrányosan is dönteni). És ezt a kínaiak is tudják. Hajjaj, de még mennyire. Otthoni tapasztalatból természetesen, mert Kínában sem mennek másként a dolgok. Ez nem a halódó Nyugat-Európa. Értem?

További előnye az idetelepedő gyáraknak, hogy növelik a GDP-t. Nekünk így magunkban a hazai GDP növelésre semmiféle esélyünk nincs, ezért nagy örömmel kell fogadnunk őket, ugyanis a GDP növekedés nagy pozitívuma a „Na, mit szóltok?” jellegű diadalmas körbenézésen túlmenően, hogy egy fillér törlesztése nélkül is csökkenti a szokásos módon számolt államadósságot, mivel azt a GDP-re vetítve adják meg.

Az idetelepedő gyárakért a hozzánk hasonló fejlettségű országokkal kell megvívnunk a csatát. A megvívás az adó csökkentésével, és egyéb kedvezmények adásával történik. A csatázás közben három oldalról szorongatnak bennünket.

  • Egyrészt a kínaiak, mondván, hogy ha csak ennyi a kedvezmény, elmennek máshová.
  • Másrészt az EU, mert az EU szerint csak annyi támogatást és kedvezmény adható, mint bármelyik másik, itt üzemelő vállalatnak. Ezért azt kell tennünk, hogy ha nagyon kedvező körülményeket állapítunk meg az idetelepedő cégnek, hogy idevonzzuk, akkor ugyanezt meg kell adni a már itt lévő cégeknek is. Illetve meg kéne. Hogy a helyzet ezzel kapcsolatban milyen, arról hatalmas nagy a kuss, ahogy egy abszolúte szuverén országhoz illik. Az ebből adódó bevételcsökkenés mértékét csak a legbeavatottabbak ismerik. Jobb is így. A regnálóknak. Mégpedig sokkal.
  • A harmadig szorongató az államadósság. Jó lenne minél több bevétel, de az veszélyes, mert ha nem engedünk, a kínaiak esetleg elmennek Szlovákiába, ezért mind a kedvezményeket, mind a baráti kapcsolatokat tekintve nagyon jól kell állnunk, hogy végül idejöjjenek. Szijjártó sokat mesélhetne erről.

A kínai gyárak idejövetelének van egy érdekessége is.

A miniszterelnök úr régebben sokszor mondogatta, hogy az a pénz, amit az Európai Uniótól kapunk, kötelezően jár nekünk, mert az ő számolása szerint a Nyugatról idetelepült gyárak és üzemek kiviszik a hasznot, ennek megfelelően nekünk vissza kell kapnunk azt a pénzt, mégpedig mindenképpen.

Ezért adja a pénzt az EU. És az nem támogatás! Még méltatlankodott is, mondván, amit kapunk, az az itt termelő nyugati gyárak által kivitt összegnél kevesebb, igazságosabb lenne, ha ebből többet adnának vissza.

Sajnos a derék magyar miniszterelnök dilettáns ehhez (is), ezért ment el túlságosan marxista irányba (régi szép emlékek tanulmányaiból). A nem marxista közgazdaságtan szerint ugyanis a hasznot nem a magyar munkások termelték meg, hanem az idetelepült gyár hozta létre azzal, hogy az adott terméket kitalálta, kifejlesztette, mind konstrukciójában, mind minőségében nemzetközileg eladhatóvá tette, és felépítette a gyárat is, ahol a termék gyártható, így a magyar munkások álláshoz és jövedelemhez jutnak.

A gyár egyébként sem kiviszi, hanem behozza pénzt, mert ha eladnak például Bécsben egy nálunk, az itteni gyárban gyártott AUDI-t, mondjuk, 10 millió forintnak megfelelő összegért, amelynek az importhányada 6,5 millió, a munkások itteni bére ebből 1,5 millió, a helyi szolgáltatásokért (energia, víz, stb.) fizetett összeg 0,5 millió, az adó 0,5 millió, az AUDI által immár tősgyökeres magyar kifejezéssel élve kitalicskázott haszon meg 1 millió, akkor behozott az országba 2,5 millió forintot, amely nélküle nem lenne itt.

Az érdekesség abban áll, hogy távolról nézve ezt a fentebb leírt tényt miniszterelnök úr is észrevette, vagy inkább mondták neki, ugyanis egyáltalán nem beszél arról, hogy a kínai gyárak bevételéből a kínaiak által kivitt hasznot majd ő vissza fogja követelni, mert (ahogy az EU esetében mondták) nekünk az jár. Röhögnének is a kínaiak piszkosul. Közelebbről nézve kissé más a helyzet, ugyanis az EU-t illetően továbbra is az a szöveg, hogy a tőlük kapott, illetve hát most éppen visszatartott pénz jár nekünk. Nyilván abban reménykednek, hogy a nép kevésbé tájékozott része ezt majd elhiszi.

Magyarország nagy problémája, hogy a munka alapon ide csábított gyárak kétkezi munkásokat igényelnek, ugyanakkor viszont (és ez több évtizedes trend nálunk is, ahogy mindenütt) minden évben többen végzik el az egyetemeket meg a főiskolákat, mint ahány felsőfokú végzettségű ember meghal vagy nyugdíjba megy. Ez az egyre növekvő számú igencsak képzett ember (2001. óta megduplázódott a számuk, és ma már 1,4 millió fő – az összes dolgozó egyharmada!) nem akar szalag mellett dolgozni, hanem a végzettségének megfelelő állást és bért szeretne. A meglepő helyzet az, hogy a KSH szerint talál ilyet, még ha akvarisztika-illemtan szakon végzett, akkor is, ezért közülük nagyon kevesen maradnak munka nélkül, hiába egyre nagyobb a kínálat belőlük. Ami a munka alapú társadalmakban elfogy, az a szakmunkás, nem véletlenül könnyítette meg a kormány külföldi munkások foglalkoztatását Magyarországon. Ha a trend így folytatódik, és végül minden magyarnak felsőfokú végzettsége lesz, akkor a szalag mellett már csak külföldiek fognak dolgozni.

Nagyon szeretném látni, mi a terv arra, hogy ez a sok, felsőfokú végzettséggel bíró ember mit fog majd csinálni, ha csak összeszerelő üzemek érkeznek az országba. Persze ezt csak szeretném, reménykedni nem reménykedem.

Botka: kínai munkások jönnek Szegedre

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter harsány diadalként bejelentette: Szegeden épít elektromos autókat készítő gyárat a BYD. Botka László Szeged polgármestere már lényegesen halkabb hangon közölte először csongrádi, majd békési munkavállalókra számítanak, de a Fülöp-szigetek munkásainak is jut munka, ráadásként mára kiderült kínai munkásokra is számíthatunk.

Szeged baloldali polgármestere megerősítette, hogy a BYD – Build Your Dreams – építsd meg az álmaidat – kínai elektromos autógyárban dolgoznak majd kínai munkások is, elsősorban kiképzés lesz a feladatuk. Botka polgármester hangsúlyozta, hogy teljes mértékben együttműködik az Orbán kormánnyal a kínai autógyár támogatásában. Botka még szocialista politikusként korábban az ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, de jelöltségét a baloldalon megfúrták. Azóta pártonkívüli, de szívósan ragaszkodik ahhoz, hogy ő vezesse Szeged városát. Orbán Viktor épp emiatt más várost javasolt a kínaiaknak, de a BYD Szeged mellett döntött, mert a város földrajzi helyzete jól megfelel a kínaiak üzleti céljainak. Botka hangsúlyozta, hogy Debrecennel ellentétben Szegeden nem épül akkumulátorgyár. Ez ugyanis zavarná a település lakóit, mert veszélyeztetheti a környezetet.

A kínai elektromos autók meg akarják hódítani Európát és az egész világot

Míg Európa autógyárai sokáig kitartottak a benzin és dízel autók mellett, addig az USA-ban a Tesla és Kínában a BYD és még sok más gyár hozzálátott az elektromos autók fejlesztéséhez, és ebben ma már  lekörözik az európaiakat. A Tesla Berlin mellett épít autógyárat, a BYD Szegeden és másutt is Európában. A Tesla a drágább kategóriákban nyomul, a BYD teljes skálán készül rohamra az európai piacon. A legutóbbi vásáron Münchenben 6 új elektromos modellt mutattak be. A viszonylag olcsó elektromos autók terén a kínaiak verhetetlennek látszanak, ezért sok európai autógyár védővámokat sürget. A Tesla és a BYD ezért is épít gyárakat az Európai Unión belül. Peking ezenkívül arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy amennyiben korlátozzák a kínai elektromos autók eladását az Európai Unióban, akkor számíthatnak hasonló diszkriminációra Kínában is márpedig évek óta a kínai a világ legnagyobb autós piaca. A Volkswagen évek óta több autót ad el Kínában mint otthon. A Volkswagen főnöke nemrég elismerte, hogy a neves cég versenyképtelenné vált a globális piacon.

Az európai autóipar végzetesen lemaradhat az amerikai és a kínai vetélytársak mögött az elektromos autók világpiacán. Ennek egyik fő oka az, hogy a digitális fejlesztésben Európa elmarad Észak Amerika és Kelet Ázsia mögött márpedig az elektromos autók esetében különösen fontos a digitális technológia, amely a BYD révén megérkezik Szegedre is.

Quo vadis Domine, avagy veszíteni tudni kell

0

A jobboldal amíg kormányon volt teljes mértékben uralma alá hajtotta a közszolgálati médiát, melynek vezetőit az új kormány leváltotta.

Jaroslaw Kaczynski, aki Lengyelország erős embere volt amíg a PiS kormányzott Varsóban, tömegtüntetésre buzdítja híveit a közszolgálati média átalakítása ellen. Donald Tuskot, az új liberális miniszterelnököt német ügynöknek titulálja a jobboldali sajtó Lengyelországban sőt Magyarországon is, ahol Rogán Antal propaganda hálózata nem takarékoskodik a bírálattal. Bayer Zsolt, az ötös számú Fidesz párt tagkönyv tulajdonosa egyenesen gazembernek nevezte Donald Tusk miniszterelnököt.

A tragikomikus az az egészben, hogy a PiS Orbán Viktor média politikáját másolta le. 2010-től kezdve Orbán Viktor maximális médiafölényt szerzett: a közmédiát 2011-ben darálta be a nemzeti együttműködés rendszere. Miért vártak egy évet? Mert Magyarország épp az Európai Unió soros elnöke volt. Amint ennek vége lett 2011 június 30-án, a közmédiát teljesen elfoglalta a kormány, és többszáz újságírót tett az utcára. Aztán jött a Népszabadság megsemmisítése, a TV2 megszerzése, az Origo és az Index “irányváltása.” Még cifrább a Népszava esete: Puch Lászlót, a szocialisták Simicskáját lábon megvette Orbán Viktor Hatvanpusztán, és azóta a Népszava, az ellenzék zászlóshajója úgy táncol, ahogy Rogán Antal fütyül. A 2022-es választások előtt például leközölte Bokros Lajos jóslatát: az ellenzék hogyha hatalomra kerül, akkor megszünteti a rezsicsökkentést és a tizenharmadik havi nyugdíjat. Ennél jobb kormányzati propaganda nem kell az ellenzék szájából.

Média és titkosszolgálat

Az Origo felhívja a figyelmet arra, hogy a média háború varsói irányítója nem más mint a titkosszolgálat egykori ezredese. Bartlomiej Henryk Sienkiewcz történelmi név hordozója: dédunokája a nagy lengyel írónak, akinek Quo vadis című regénye világsikert aratott. Hollywood is sikeres filmet készített belőle. A Sienkiewicz dédunoka 12 éven keresztül dolgozott a titkosszolgálatnak, ezredesi rangot ért el. Korábban Donald Tusk kormányában ő felügyelte a titkosszolgálatokat, majd pedig belügyminiszter lett. Most kulturális miniszter, és ebben a minőségben irányítja a médiaháborút a jobboldallal szemben, amely nem tud veszíteni. A Gazeta Wyborcza liberális főszerkesztője, Adam Michnik a választási időszakban azt hangsúlyozta, hogy amennyiben a PiS megőrzi hatalmát, akkor olyan médiát teremt Lengyelországban mint Putyin Oroszországban vagy Orbán Viktor Magyarországon. A PiS veszített, és Orbán Viktor joggal tarthat attól, hogy Magyarországon is fordulat következhetne be a médiapolitikában amennyiben ő is veszítene. Ezért rendelte a médiát irányító Rogán Antal alá a titkosszolgálatokat is. Valójában azonban Orbán Viktor irányítja mind a kettőt, mert mind a média mind pedig a titkosszolgálatok túlságosan is fontosak ahhoz, hogy a miniszterelnök kiadja őket a kezéből. Orbán Viktor személyesen irányította a közmédia meghódítását 2010-11-ben, személyesen intézte a Népszabadság megsemmisítését, és a Népszava “áramvonalasítását.”

Orbán kezére játszik, hogy Lengyelországgal ellentétben az ellenzék Magyarországon nem rendelkezik vonzó mondanivalóval, képtelen alternatívát mutatni a nemzeti együttműködés rendszerével szemben. Pedig Orbán Viktornak sem a gazdaságpolitikája sem a diplomáciája nem különösképp sikeres. Magyarország az Európai Unió szegényházában rekedt, a diplomáciában pedig teljesen elszigetelődött Nyugaton. Rogán Antal propagandája már régen leszállt arról, hogy “utolérjük Ausztriát”, mert ezen kormánypárti körökben is nevetnek. Ma már az új propaganda irány az, hogy “mi vagyunk a kisebbik rossz”, vagy “ha mi megbukunk, akkor utánunk a káosz jön.” Ha így fest a sikerpropaganda, akkor nyilvánvaló , hogy Orbán Viktor bajban van. Ezért évvégi sajtóértekezletén már úgy fogalmazott:

”ki kell egyezzünk Brüsszellel!”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK