Featured

Németország idén is Európa beteg embere marad

Azt jósolják azok a szakértők, akik a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkoztak, hogy Németország továbbra is beteg gazdasági eredményeket produkál az idén. A Kieli Világgazdasági intézet igazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy Németország az út végére ért, mert elmúlt az olcsó orosz gáz, dinamikusan fejlődő kínai piac és a Pax Americana ideje.

“Nem akarok vitatkozni azon, hogy a német GDP+ vagy -0,2%-ot mutat-e, a lényeg az, hogy stagnálunk” – foglalta össze Németország gazdasági jelenlegi helyzetét a Landesbank Baden Württemberg vezető közgazdásza. Moritz Kraemer hasonlata:

“olyanok vagyunk mint a hullámlemez, mozgunk ugyan, de padlót fogtunk.”

Miért?

Az első és legfontosabb ok az infláció: a vásárlók visszafogják magukat, és nem költenek. A második ok a világgazdaság helyzete, ahol ugyanez tapasztalható: csökken a kereslet a német áruk iránt pedig az export szokta kirántani Németországot a bajból.
Harmadik tényező: a magas energia árak miatt sok beruházást felfüggesztettek, mert a döntéshozók kivárnak. Vagy ami még rosszabb: külföldre viszik a beruházásokat, elsősorban az Egyesült Államokba vagy Kínába, távol Európától.
Negyedik ok: a zöld átmenet sokba kerül különösen, hogy a német gazdasági miniszter, a zöldek vezetője is.

Amikor már mindenki azt hitte, hogy ennél rosszabb már nem lehet a helyzet, akkor az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy alkotmányellenes egy 60 milliárd eurós költségvetési tétel, amely a zöld átmenetet és a korszerűsítést szolgálta volna a 2024-es költségvetésben.

A parlament mindenütt másutt megtehetné, hogy új költségvetési törvényt szavaz meg, de nem Németországban, ahol a törvény plafont szab az államadósság növekedésének. Ez a 2009-es törvényt szigorúan határt szab az épp aktuális kormány kiadásainak, mert előírja a kiegyensúlyozott költségvetést. A 60 milliárd eurót úgy sikerült korábban elfogadtatni, hogy a pandémia miatt átmenetileg felfüggesztették ezt a törvényt.

Hosszas viták után a kormány úgy döntött , hogy meghosszabbítja a költségvetési plafon felfüggesztését 2023-ra, a 2024-es költségvetést pedig jelentős mértékében megnyirbálták. Ez legkevesebb 0,5%-kal csökkenti az idei gazdasági növekedést – jósolja a gazdasági minisztérium Berlinben.

“Az alkotmánybíróság döntése után a kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, és ez visszafoghatja a növekedést”

– hangsúlyozza Thomas Gitzel. A VP Bank vezető közgazdásza szerint ezzel Németország igencsak nagy bajba juthat.

A baj az, hogy Brüsszel már az alkotmánybíróság döntése előtt is azt jósolta, hogy 2024- ben a német gazdaság növekedése mindössze 0,8% lesz. Hivatalosan a német kormány 1,4%-os növekedést tervez 2024-re, de sokan kételkednek ebben.

Az OECD szerint a német GDP mindössze 0,6%-kal növekedhet az idén.

Az ukrajnai háború nagy csapás a német gazdaságra

“Az energiaválság jóval nagyobb hatással van Németországra mint más államokra, mert a német gazdaság rendkívüli mértékben függött az orosz gáztól. Erre építette hosszú távú elképzeléseit a német ipar, amely most jóval drágább energiával kevésbé versenyképes a világpiacon mint korábban. Ennek következtében a német gazdaság hosszú távon stagnálhat, 2024-ben pedig még csökkenhet is a GDP. Ezt jósolja a Deutsche Bank szakértője. Stefan Schneider szerint a német gazdaság idén is mínuszban lesz.

A problémákat így összegezte a Kieli Világgazdasági intézet igazgatója:

“A német gazdaság hosszú távon azzal számolt, hogy olcsón importálhat földgázt Oroszországból. Berlinben ezenkívül úgy vélték, hogy tovább folytatódik a kínai gazdaság dinamikus növekedése, Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is kiemelkedően teljesít, harmadszor pedig a német döntéshozók végtelennek tekintették a Pax Americanat vagyis, hogy a világgazdaság békés körülmények között fejlődhet, mert az Egyesült Államok garantálja Európa biztonságát. Mindhárom feltevés megdőlt, ezért Németország az út végére jutott” – fejtetteki Moritz Schularick a Kieli világgazdasági intézet igazgatója.

A kínai BYD legyőzi a Teslát?

A kínai óriás, amely Magyarországon is épít gyárat, már második éve több autót gyártott mint a Tesla, amelynek vezére a világ leggazdagabb embere, Elon Musk.

Valamivel több mint 3 millió autót értékesített a BYD – Build Your Dreams – kínai óriás, a Tesla még nem tette közzé a tavalyi eredményeket. Háromnegyed év alatt a Tesla 1,35 millió elektromos autót adott el, nem valószínű, hogy elérte volna a 3 milliós határt 2023- ban. A kínai cég már tavalyelőtt  is megelőzte a Teslát, mert 1,88 millió elektromos autót állított elő míg Elon Musk gyárainak csak 1,37 milliót sikerült.

Ez a statisztika persze kissé beugrató, mert a Tesla kizárólag elektromos autókat gyárt míg a BYD hibrideket is.

Ráadásul a kínai cég autói többnyire az olcsóbb kategóriában vannak, ezért is oly kelendők viszont kisebb profitot hoznak. A BYD eredményeinek közzététele után csökkent a cég részvényeinek árfolyama, mert az éves célkitűzés 3,05 millió autó volt, és ezt nem érték el noha ebben reménykedtek.

A hétfőn közzétett jelentés szerint a BYD tavaly 3,02 millió autót gyártott, ebből 1,6 millió volt elektromos és 1,4 millió hibrid. A kínai cég 2022 márciusában megszüntette a benzines és dízel autók gyártását.

Óriási a verseny a világ legnagyobb autós piacán, a kínain

A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, ezért Elon Musknak kiváló kapcsolata van a kínai vezetőkkel. A jelenlegi miniszterelnök Sanghaj élén állt akkor amikor Elon Musk megszerezte az autógyár építési engedélyét Kína legnépesebb városában. A dél-afrikai születésű amerikai üzletember gyakran keresi fel Kínát annak ellenére, hogy az USA 2021- ben első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Pekinget. A kínai fővárosban Elon Muskot a legfelső szinten fogadják, és ő mindig siet hangsúlyozni, hogy nem ért egyet azokkal a szankciókkal, melyeket az Egyesült Államok alkalmaz Kína ellen.

A kínai elektromos autós piacon késhegyig menő harc folyik – írja a CNBC gazdasági televízió tudósítója. A Xiaomi, amelyet a világ eddig mint okostelefon gyártót ismert, az év utolsó hetében jelentette be, hogy be akar törni az elektromos járművek piacára. A Li Auto eladási rekordokat jelentett az elmúlt hónapokban, és közölte, hogy a hibrid autók után piacra dob egy tisztán elektromos autót márciusban.

A Li Auto egy startup cég, melynek hibrid autói igen népszerűek Kínában hiszen messzebbre lehet eljutni velük mint a tisztán elektromos járművekkel.

A Li Auto decemberben 50 ezer hibrid autót adott el, 2023-ban pedig összesen 376 ezret. A növekedés egy év alatt 182%!

A Huawei, amely okostelefon gyártóból lett autógyáros, szintén rekordokról számolt be: új M 9 SUV elektromos autóját máris több mint 30 ezren akarják megvásárolni pedig csak egy hete jelentették be, hogy az új autó februárban piacra kerül. Az Aito- a Huawei elektromos autógyártó cége – több mint 94 ezer elektromos autót állított elő tavaly. A Geely elektromos autót gyártó cége, a Zeekr James Bond nyomán 007-re keresztelte új elektromos autóját. Ez a vállalat tavaly 65%-kal fokozta az elektromos autók eladását.

A kínai elektromos autógyártók Európában is nyomulnak

242 ezer elektromos járművet exportált a BYD tavaly jórészt Európába, ahol ötféle elektromos autót kínál , és ehhez hamarosan három új típus is csatlakozik. A CNBC  is megemlíti , hogy a BYD autógyárat épít Magyarországon azzal a nyilvánvaló céllal, hogy innen árassza el olcsó elektromos autókkal az Európai Uniót és a kontinens többi országát.

“A kínai elektromos autógyártó cégek számára ez az egyetlen út. Nemcsak szállítani kell külföldre hanem ott, a piac közelében kell gyárat létesíteni. Csakis így érhetnek el sikert hosszú távon a globális piacon” – nyilatkozta a CNBC televíziónak a Nomura China autóipari szakértője. Joel Ying hozzátette:

”A BYD-nek már működik egy autóbusz gyártó cége Magyarországon, ezért jelentősen csökkenti a kockázatot, hogy az első elektromos autógyárat az Európai Unióban a kínai cég Magyarországon építi fel.”

Meghalt a Moszad vezér, aki figyelmeztette kormányát a Jom Kippur háborúra

0

98 éves korában meghalt Moszad Zvi Zamir volt izraeli tábornok és az izraeli titkosszolgálat korábbi igazgatója. Cvi Zamír, aki 1968 és 1974 között vezette az izraeli hírszerző szolgálatot figyelmeztette Golda Meir kormányát, hogy Egyiptom és Szíria arra készül, hogy megtámadja a zsidó államot Jom Kippur idején.

A Moszad főnöke  is az utolsó pillanatban kapott hírt erről amikor Londonban találkozott Nasszer egyiptomi elnök vejével, aki együttműködött a Moszaddal. Nemcsak a tervezett támadást, de annak részletes haditervét is leleplezte az egyiptomi elnök veje, de Golda Meir kormánya nem hitt az információnak, és nem mozgósította a hadsereget Jom Kippur idején. Egyiptom és Szíria épp azért időzítette a nagy zsidó vallási ünnepre a támadást, mert az arab vezetők tudták, hogy az izraeli kormány csak nehezen tudja mozgósítani a hadsereget ilyenkor. A támadás időzítésének tippjét Egyiptom és Szíria állítólag a Szovjetuniótól kapta, amely mindkét arab állam katonai tanácsadója volt akkoriban. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter viszont kihasználta Egyiptom katonai vereségét arra, hogy átállítsa a legnépesebb arab államot a Nyugat oldalára.

A Hamász múlt októberi meglepetésszerű támadását sokan hasonlítják a Jom Kippur háborúhoz hiszen a Moszad most is elkésett. Vezetői vállalták is ezért a felelősséget. Benjamin Netanjahu miniszterelnök bírálói viszont azt állítják, hogy sokkal inkább Pearl Harborról volt szó amikor Roosevelt elnök tudott a tervezett japán támadásról, de hagyta azt megtörténni, hogy mozgósítsa az USA közvéleményét a háború mellett. Benjamin Netanjahu és szélsőjobboldali támogatói végképp meg akarják semmisíteni a palesztin állam esélyét, ezért el akarják tiporni a Hamászt.

Cvi Zamír vadászta le a müncheni olimpiai terroristákat

A Fekete szeptember palesztin terrorista szervezet elfoglalta az izraeli csapat szállását a müncheni olimpián 1972-ben, és ott túszokat ejtett. Több izraeli sportoló meghalt, és Izrael bosszút esküdött. A most elhunyt Moszad vezér irányította a hajszát a palesztin terroristák után. Ali Hasszan Szalamat, a terrorakció irányítóját  a Moszad 1979-ben likvidálta. Korábban ugyanis egy rá igen hasonlító pincért lőttek le Norvégiában.

Zamír 1925-ben született Lengyelországban, családjával együtt kivándorolt. Ő már Palesztinában nőtt fel. Egyik legjobb barátja, akivel együtt futballozott nem volt más mint Jichak Rabin izraeli miniszterelnök, aki 1967-ben a győztes izraeli hadsereget irányította. Rabin miniszterelnököt egy szélsőjobboldali izraeli terrorista megölte, mert elvben beleegyezett egy palesztin állam létrehozásába.

Cvi Zamír, a Moszad most elhunyt ex vezére, benne volt abban a vizsgálóbizottságban, amely Rabin meggyilkolásának körülményeit tárta fel. Izraelben a palesztin probléma azóta sincsen megoldva…

Csődbe megy-e Argentína az új szélsőjobboldali elnökkel?

2,6 milliárd dollárt kellene törlesztenie a 44 milliárd dolláros IMF hitelből Argentínának, de nincsen ennyi pénze az új kormányzatnak sem.

Milei elnök csak nemrég került hatalomra, és villámgyorsan leértékelte 50%-kal a pesot valamint számos szigorító intézkedést jelentett be.

Például azt, hogy január elsejétől a kormány nem támogatja a tömegközlekedést vagyis az árak az egekbe szöknek. Argentínában az infláció 150% fölött járt tavaly, de lehet, hogy az év végére elérte a 200%-ot is. Emiatt választották meg a szélsőjobboldali jelöltet, aki radikális liberális kúrát ígért Argentínának: maximális privatizációt mondván az állam rossz gazda. A szakszervezetek a tavalyi év végén tüntettek idén januárban pedig általános sztrájkot hirdettek meg át argentin Bokros csomag ellen. Az argentin Trump nem hátrál: közölte, hogyha a Kongresszus és a szakszervezetek nem fogadják el a megszorító csomagot, amely brutális életszínvonal csökkentést jelent, akkor népszavazást ír ki. A szélsőjobboldali elnöknek nincsen többsége sem a képviselőházban sem a szenátusban, de emberei szorgosan dolgoznak, hogy ezt megszerezzék. Az argentin törvények szerint elég hogyha a Kongresszus egyik háza támogatja a törvényt, az máris életbe léphet.

Mit mind az IMF? A Nemzetközi Valutaalapnak régi kuncsaftja Argentína, amely világrekordot döntött a pénzügyi csődökből, de kilábalni belőlük sohasem sikerült. Miért nem?

Nem működik a liberális recept

Az argentin elnök Milton Friedman Nobel díjas amerikai közgazdász liberális elveit próbálja meg alkalmazni a gyakorlatban. Ez a híres neves chicagói iskola, melynek ifjú közgazdászai Chilében próbálták ki a liberális elveket a gyakorlatban. 1973-ban a véres puccs után, melyet az USA támogatott egy demokratikusan megválasztott kormánnyal szemben, Pinochet tábornok került hatalomra, aki Franco spanyol diktátor rendszerét tekintette iránymutatónak. A nacionalista államkapitalista rendszerrel szemben a chicagói iskola a liberális elveket javasolta Pinochet tábornoknak, aki Henry Kissinger amerikai külügyminiszter unszolására rábólintott a kísérletre. Ez kezdetben sikeres is volt, mert a diktatúra megakadályozott mindenfajta tiltakozást, legyilkolta a baloldal embereit – köztük Pablo Neruda Nobel díjas költőt is. Aztán a diktatúra megbukott, és kiderült, hogy a demokrácia körülményei között nemigen működik a rendszer, mert a munkavállalók képviselhetik az érdekeiket. A legutóbbi elnökválasztáson már egy erőteljesen baloldali jelölt kapta a legtöbb szavazatot. Ő szakítani akar a korábbi gyakorlattal, melyet az IMF és az USA támogatott. A baloldali elnöknek óriási politikai ellenállással kell megküzdenie hiszen az ellenzéket az Egyesült Államok is támogatja, amely Latin Amerikában ma is csaknem mindenható.

Mi a véleménye a Biden adminisztrációnak Milei argentin elnökről?

Washingtonban senkinek sem kerülte el a figyelmét, hogy Milei Donald Trumpra hivatkozik, és olyan politikusokat hívott meg az elnöki beiktatására mint Bolsonaro szélsőjobboldali brazil ex elnök, aki Trumphoz hasonlóan minimális mértékben, de vereséget szenvedett a választásokon.

A másik sztár meghívott Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt Buenos Airesben, aki közismerten szintén Trumpnak szurkol, akinek vannak is esélyei az idei novemberi elnökválasztáson.

A Biden adminisztráció emiatt nem szereti Milei argentin elnököt, azt viszont az új argentin kormányzat javára írja, hogy Dél Amerika második legnagyobb gazdasága nem lép be a BRICS-be. A Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika laza szövetségébe több új jelölt kérezkedett be a legutóbbi csúcson, melyet Johannesburgban rendeztek meg Dél Afrikában. Szaúd Arábia már taggá is vált, de Argentína visszalépett. Ezt Washingtonban kedvezően értékelték hiszen a Biden adminisztráció szerint Kína Amerika ellenes szervezetté kívánja tenni a BRICS-et.

A baj az, hogy Argentína problémáit sem az IMF sem az USA sem pedig a BRICS nem tudja megoldani. Latin Amerika az USA gazdaságának perifériája, amely 200 éve próbál felzárkózni – sikertelenül. Sokan ezért az Egyesült Államokat hibáztatják, mások a helyi elitek korrupcióját és impotenciáját tartják felelősnek. A viták évtizedek óta tartanak, de eredmény az nincsen. Ezek után senki sem csodálkozik, hogy Argentína újra tárgyalásokat kezd az IMF-el a csőd elkerüléséről.

Károly angol király is köszöntötte a százéves magyar holokauszttúlélőt

Lily Ebert Bonyhádon született, és onnan hurcolták el 1944-ben a családjával együtt Auschwitzba. Édesanyját, bátyját és nővérét ott ölték meg. Ő túlélte, és bosszújának azt tekinti, hogy tíz unokája és 36 dédunokája született.

Lily Ebert világszerte előadásokat tartott a haláltáborban töltött időkről. A Tiktokon jelentős követői tábora van.

Károly angol király levélben gratulált a századik születésnapra

“Az Ön életműve az volt, hogy mint azoknak a borzalmaknak a túlélője emlékeztesse a későbbi nemzedékeket: milyen mélyre képes elsüllyedni az ember romlottságban és gonoszságban akkor amikor elhagyja az ész, az emberség és az igazság.

Azzal, hogy továbbra is emlékezteti a világot azokra az elképzelhetetlen szörnyűségekre, melyeknek a szemtanúja volt pozitív szerepet játszik, és még inkább azzal, hogy igazi nemeslelkűséggel és gyűlölet nélkül élte le az életét, mindnyájunknak példát mutat. Rendkívüli lelkierejét és bátorságát jobban csodálom mint azt elmondhatnám” – írta Károly angol király a százéves magyar holokauszt túlélőnek.

Hogy ünnepelt Lily Ebert?

“Soha nem gondoltam, hogy túlélem Auschwitzot. Most a századik születésnapomat ünnepelem nagy és szerető családom körében tehát a nácik nem győztek!” – hangsúlyozta a magyar holokauszt túlélő, aki dédunokájával együtt könyvet adott ki 2021-ben ezzel a címmel:

Hogyan éltem túl Auschwitzot és találtam meg az erőt az élethez.

Erdő Péter Szent Péter trónján?

A magyar bíborosnak komoly sokak szerint esélye lehet rá, hogy utóda legyen Ferenc pápának, aki nemrég ünnepelte 87-ik születésnapját. Erdő Péter jóval fiatalabb, 1952-ben született, de már több mint húsz éve Esztergom bíboros érseke, aki egy ideig az európai katolikus konferencia elnöke is volt.

Kiválasztása annak idején kompromisszum volt a baloldali-liberális magyar kormányzat és a Vatikán között, ahol II. János Pál, az óvatosan haladó lengyel bíborosból konzervatív pápává lett óriási tekintélyű, de öreg és beteg vezető dönthetett erről. A magyar baloldali-liberális kormányzat Várszegi Asztrikot javasolta volna, de tisztában kellett lennie azzal, hogy II. János Pál nem fogadta volna el a pannonhalmi főapátot a magyar katolikus egyház élére. Egyrészt, mert a pápa számára nézetei túlságosan progresszívak voltak, másrészt pedig II. János Pál tudta, hogy a magyar katolikus egyházon belül ezek a nézetek kisebbségben vannak. Ezért aztán a Vatikán a nemzeti katolikus többség és a progresszív kisebbség jelöltje helyett, a centrumhoz tartozó kánon jogászt kreálta bíborossá noha Erdő Péter a hierarchiában eléggé alul helyezkedett el, és meglehetősen fiatal volt e magas tisztségre. II. János Pál maga is fiatalon lett Krakkó bíboros érseke, és csak 58 éves volt amikor elfoglalhatta Szent Péter trónját, ahol 28 évet tölthetett el, majd vatikáni mércével mérve villámgyorsan szentté avatták.

Az esélyes jelöltekből ritkán lesz pápa

Ezt így tartják a Vatikánban, ahol 120 80 évesnél fiatalabb bíboros választja meg az új pápát. Egy olasz portál szerint Erdő Péter bíboros  esélyes volt már 2013-ban is, mert őt támogatta az a szövetség, amely a kelet-európai, német és USA bíborosokból állt, és amelyik megválasztotta II. János Pált és XIII. Benedeket. A latin-amerikai bíborosok azonban legyőzték  ezt a szövetséget, és Buenos Aires érsekét választották meg, aki már korábban ellenjelöltje volt XIII-ik Benedeknek.

Ferenc pápa progresszív irányvonalával sokan nem értenek egyet Európában, Észak Amerikában és Afrikában.

A jelenlegi pápa irányvonalát  Pietro Parolin  vihetné  tovább, de vatikáni  államtitkár  ritkán  lesz  pápa bár  XII-ik Piusnak ez sikerült. Az olasz portál szerint Közép Európából még Schönborn bécsi bíboros-érsek is esélyes, de ő 1945-ben született vagyis elég idős már. Ezenkívül hercegi família tagja, az ő családja kapta meg Rákóczi Ferenc óriási birtokát Kárpátalján miután a felkelés elbukott. Jelölése emiatt a múltat idézné holott a bíboros nézetei meglehetősen progresszívek: élesen szembekerült például Ausztria akkori kancellárjával, Sebastian Kurz-cal, aki szigorú migránsellenes törvényt akart elfogadtatni, melyet az osztrák katolikus egyház nem helyeselt. A kancellár megfenyegette a katolikus egyházat, hogy megvonja az állami támogatás egy részét, ha a bíboros nem változtat a magatartásán. Schönborn bíboros nemet mondott a törvényre, amelyből ebben a formában nem lett semmi. Kurz kancellár zsarolása viszont kiderült, és ez hozzájárult a bukásához.

Olaszországot egyetlenegy jelölt képviseli a pápa jelöltek listáján holott évszázadokon át ez olasz belügy volt.

Az olasz bíborosok azonban olyan intenzíven vettek részt a belpolitikai harcokban, hogy a többi bíboros úgy döntött: a világegyház érdeke immár az, hogy ne olasz bíboros üljön Szent Péter trónján. A szakítás 1978-ban történt a lengyel II. János megválasztásával, és az olasz bíborosok befolyása azóta folyamatosan csökken. Egyiküket nemrég elítélte a Vatikán bírósága korrupcióért. Így érthető, hogy míg korábban szinte az összes jelölt olasz volt, és csak mutatóban szerepelt egy-két külföldi a pápa jelöltek között, mára már csak egy: Matteo Zuppi bíboros maradt. Ő fiatal, 1955-ben született. Bologna érseke és az olasz püspöki konferencia elnöke. Aktívan együttműködött a Szent Egyed közösséggel, amely a világban igyekszik közvetítő szerepet játszani. 2019-ben a pápa ennek a közösségnek vezetőjévé nevezte ki Zuppit. Aki Ferenc pápa személyes képviselője az ukrajnai válság rendezésére. Zuppi bíboros már találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel, de Putyinnal még nem viszont Kirill pátriárkával igen. Az orosz ortodox egyház feje, aki az állambiztonság magasrangú tisztje, aktívan támogatja Putyin ukrajnai háborúját. A magyar diplomácia ennek ellenére elérte, hogy vegyék le Kirill pátriárkát az uniós fekete listáról.

Most az olasz portál megemlíti, hogy Erdő Péter pápai esélyeit erősíti az, hogy a magyar katolikus egyház közvetítő szerepet játszik a Vatikán és az orosz ortodox egyház között.

Kirill pátriárka az orosz ortodox egyház korábbi “külügyminiszterét” nevezte ki a Magyarországon élő orosz ortodox közösség élére, hogy ily módon is erősítse a kapcsolatot Magyarországgal.

Budapesten is mosott pénzt a legerősebb olasz maffia

20 éves börtönbüntetést is kaphat Sz. Edina ügyvédnő, akinek irodája a Szent István körúton a Ndrangheta calabriai maffia pesti főhadiszállása is volt egyben. A leleményes ügyvédnő 168 társaságot jegyeztetett be Magyarországon, melyekben jelentős részben résztulajdonos is volt.

A maffia ellen küzdő olasz bíró Catanzaroban kiderítette, hogy nagyszabású pénzmosás zajlott Budapesten és Cipruson, meg persze Olaszországban, ahol a Ndrangheta kábítószer pénzeit mosták tisztára. A Ndrangheta Európa legnagyobb kokain kereskedője, amely ellenőrzi a Latin Amerikából érkező szállítmányokat éppúgy mint a terítést az európai országokban és a Közel Keleten. A hasznot legkevesebb 5 milliárd dollárra becsülik az Interpol szakértői.

A Privátkopó szerint a magyar ügyvédnő úgy jelentette be a 168 céget, hogy azok tulajdonosa jórészt olasz volt, de saját magát sem felejtette el megemlíteni. Ezenkívül pedig fiktív vagy valós nevek szerepelnek a cégek tulajdonosi körében, akik orosz, bolgár, ukrán stb. állampolgárok. A cégek jelentős többsége nem fizetett adót Magyarországon, így a magyar államot milliárdos károsodás érhette.

Nemcsak a magyar ügyvédnő került rács mögé, aki előzetesben várja a kiadatást Olaszországnak, de az egész nemzetközi céghálózat vezetője is: az 53 éves Giovanni Barone irányította a pénzmosást Olaszországban, Cipruson és Magyarországon.

Szlovákiában is aktív a Ndrangheta

Erre akkor derült fény amikor meggyilkoltak egy fiatal oknyomozó újságírót és a kedvesét. Az ifjú újságíró épp arról írogatott, hogy a Ndrangheta beépült Fico miniszterelnök nemzeti együttműködési rendszerébe, és lenyúlja az európai pénzek jelentős részét. Az újságíró gyilkosság után Fico szerette volna a gyanút az olasz maffiára terelni, de gyorsan kiderült, hogy a hatalom a felelős a gyilkosságért Szlovákiában. Akkor ebbe bele is bukott Fico és csapata, de a legutóbbi választáson vígan visszatért a hatalomba. Tovább folytatja a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítését jó szövetségesével, Orbán Viktorral. Arról még nem érkeztek hírek, hogy a magyar miniszterelnök is paktálna a Ndranghetaval mint Robert Fico, de morális akadályok valószínűleg nálunk sincsenek viszont Orbán Viktor úgy véli: az uniós eurómilliárdokat lenyúlhatja ő maga is, minek ahhoz az olasz maffia évtizedes tapasztalata ezen a téren?

A Transparency International számításai szerint Orbán és csapata 10 milliárd eurót nyúlt le az uniós pénzekből az elmúlt hétéves költségvetési ciklus során.

Putyin gratulált Orbán Viktornak

0

A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan vezető az Európai Unió tagállamai közül, akit újév alkalmából köszöntött az orosz elnök – büszkélkedik a kormánypárti sajtó. Amely siet hozzátenni, hogy van egy másik európai vezető is, aki hasonló gratulációt kapott  Putyintól: Aleksandar Vucsics szerb elnök, aki Orbán Viktornak is nagy barátja.

Szerbiában most néhány helyen megismétlik a választást, melyet a szerb elnök nagy fölénnyel megnyert, de az ellenzék szerint csalás történt. Az orosz titkosszolgálat jelentős mértékben segíti Vucsics elnököt az ellenzék elleni harcban – ezt maga a szerb államfő ismerte el, és a miniszterelnökasszony részletesen ki is fejtette Belgrádban.

Vajon az orosz titkosszolgálat Orbán Viktort is segíti az Európai Unió és az Egyesült Államok elleni harcában?

“A nehéz nemzetközi helyzet ellenére sikerült 2023-ban is fenntartani az orosz-magyar kapcsolatok dinamikáját” – írta Putyin a magyar miniszterelnöknek.

Az orosz elnök megerősítette elkötelezettségét a konstruktív, pragmatikus viszony folytatása mellett, amely lehetővé teszi a közös gazdasági projektek megvalósítását – idézi a Magyar Nemzet az orosz elnököt. Aki természetesen nem tért ki arra az apróságra, hogy a nemzetközi helyzet elsősorban azért nehéz, mert ő megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában, és nemrég a háború legpusztítóbb légicsapását mérte a szerencsétlen országra, amely nem vele hanem a Nyugattal kíván együttműködni.

Az a hazugság sem szerepel Putyin üzenetében, mely szerint olcsóbban adja a földgázt a baráti Magyarországnak pedig az orosz elnök ezt ígérte Orbán Viktornak, aki nem sokkal az orosz agresszió előtt látogatott el Moszkvába.

Mikor megy Orbán Kijevbe?

A magyar miniszterelnök legutóbb az Európai Unió csúcstalálkozóján megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást, és ezzel nagy szolgálatot tett Putyinnak, és komoly csapást mért Zelenszkij ukrán elnökre.

Peszkov, az orosz elnök szóvivője meg is dicsérte “a magyar miniszterelnök bátor tettét.” Zelenszkij elnök pedig meghívta Orbán Viktort Kijevbe. A magyar miniszterelnök, az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem járt Kijevben, elfogadta a meghívást. A diplomaták állítólag már készítik elő a látogatást. Közben pedig a magyar diplomácia megszavaz minden Oroszország elleni szankciós csomagot Brüsszelben.

Orbán Viktort Putyin bábjának tekintik Brüsszelben és Washingtonban vagyis a képmutatás nem fizetődik ki.

Arra viszont jó, hogy az uniós eurómilliárdokat kizsarolja Brüsszeltől. Orbán Viktort végső soron ez érdekli, és fütyül arra, hogy mi történik Ukrajnában, ahol a nép szenvedése egyre nagyobb, és a háború végét nem látja senki sem.

Orbánnak óriási szüksége van az uniós eurómilliárdokra

Siralmasak az idei év gazdasági mutató, a kormány tervei egyáltalán nem teljesültek. A GDP a harmadik negyedév végén 1,2%-kal volt gyengébb mint 2022-ben. Ha a mezőgazdaság jó teljesítményét nem számoljuk, akkor a visszaesés 3%-os. Ez volt a magyar gazdaság egyik legpocsékabb éve.

A költségvetés hiánya 5,9% lehet az év végén noha a kormány kezdetben 3,9%-kal számolt. Ezt azután felemelte 5,2%-ra, de valószínűleg ennél is magasabb lesz, csaknem eléri a lélektani 6%-os határt. Még szomorúbb az, hogy ez a kormány inflációs politikájának eredménye: a lakossági fogyasztás, és az ÁFA jelentős mértékben visszaesett a hivatalos adatok szerint is.

Persze nem mindenki járt rosszul: Mészáros Lőrinc 150 milliárd forinttal lett gazdagabb az idén! Mégis miből amikor a bérből és fizetésből valamint nyugdíjból élők életszínvonala csökkent az infláció miatt? Az infláció kifejezetten kedvezett a kormányhű oligarcháknak, akik csinos tőke jövedelmekre tettek szert. Ők is gratulálhatnak Orbán Viktornak, akinek úgy sikerül fenntartani a nemzeti együttműködés rendszerét, hogy az életszínvonal csökken. Putyin ehhez is gratulálhatott  Orbán Viktornak…

Új kínai hadügyminiszter, aki már tárgyalhat Amerikával

A lebukott előd, Li Sang-fu 2018 óta amerikai feketelistán volt, mert orosz fegyvereket vásárolt. Hszi Csin-ping elnök tavasszal ennek ellenére mégiscsak kinevezte hadügyminiszternek, amely Kínában diplomáciai posztnak számít: ő tartja a kapcsolatot más államok hadügyminisztereivel.

A hadsereg valódi irányítója maga Hszi Csin-ping elnök, aki pályafutását azzal kezdte, hogy ő volt az akkori hadügyminiszter kabinetfőnöke. Hszi Csin-ping elnök farkas diplomáciát folytatott az Egyesült Államokkal szemben vagyis támadó pozícióba helyezkedett azt követően, hogy Washingtonban stratégiai ellenfélnek jelölték ki Kínát 2021-ben. Ezt a farkas diplomáciát képviselte a bukott hadügyminiszter és külügyminiszter, akik aztán gyorsan eltűntek a nyilvánosság elől. A farkas diplomácia megbukott Pekingben két okból: a kommunista párt veteránjai keményen bírálták az új USA ellenes stratégiát augusztusban amikor a kínai vezetők összeülnek, hogy megvitassák a politika irányát. A veteránok azt hányták Hszi Csin-ping szemére, hogy a farkas diplomácia jelentős károkat okozott Kína gazdaságának, és Peking ellenes szövetségeket hozott létre Ázsiában vagyis a világ második számú nagyhatalma jelentősen meggyengült. Hszi Csin-ping megértette a kritikus megjegyzéseket, és kirúgta a farkas diplomácia két szimbolikus alakját: a hadügyminisztert és a külügyminisztert. Bukásuk másik oka egy furcsa kém história.

Az USA túl sokat tudott Kína titkaiból

Putyin egyik külügy-miniszterhelyettese hozta a hírt Moszkvából Pekingbe: a kínai külügyminiszter szeretője brit ügynök! A hír bombaként robbant Pekingben hiszen a nő gyereket is szült a külügyminiszternek. A kémnőt hazacsalták Londonból, és Pekingben a kínzások hatására mindent bevallott a Kínában működő brit kémkedésről. Kiderült, hogy a hadsereg is érintett. Ezért rúgott ki Hszi Csin-ping két parancsnokot a rakéta csapatok éléről. Most újabb tábornokokat menesztett.

Kína lebukott külügyminisztere állítólag öngyilkos lett vagy belehalt a kínzásokba. A lebukott hadügyminiszter sorsa ismeretlen. Ki az utód?

Admirális az új hadügyminiszter

Hszi Csin-ping manapság leginkább a haditengerészetben bízik: a stratégiai rakéta haderőnem élére is közülük választott tábornokot, most pedig a hadügyminiszter is onnan került ki. Tung Csün admirális 2021 óta állt a kínai haditengerészet élén, egyúttal pedig a délkeleti hadszíntér helyettes parancsnoka volt. A délkeleti hadszíntér elsősorban Tajvant jelenti, melyet Kína saját területének tekint. Ezt az USA el is ismerte amikor paktumot kötött Mao elnökkel még 1972-ben. Most azonban az amerikaiak rohamtempóban fegyverzik föl Tajvant, hogy ellen tudjon állni egy esetleges kínai támadásnak. Hszi Csin-ping elnök szeptemberben amikor Biden elnökkel találkozott San Francisco mellett, állítólag letette a nagyesküt:

”amíg én vagyok hatalmon, addig nem indítunk katonai támadást Tajvan ellen!”

Ezt az új irányvonalat kell képviselnie a most kinevezett hadügyminiszternek. Nem lesz ez oly nehéz a számára hiszen a kínai haditengerészet tanulmányt készített egy esetleges partraszállás esélyéről Tajvanon, és megállapította: a kínai fegyveres erők erre nincsenek felkészülve. Nem tudnak olyan fölényt kialakítani mint MacArthur tábornok a Fülöp szigeteken a második világháború idején vagy a D nap alkalmából a szövetségesek a nácik ellen Normandiában 1944 júniusában.

Enyhülés kezdődhet az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában, az amerikai és kínai tábornokok most először folytattak komoly megbeszéléseket azóta, hogy megszakadtak a katonai kapcsolatok a két nagyhatalom között, mert Nancy Pelosi a képviselőház akkori elnöke Tajvanra látogatott 2022-ben.

Béke 2024

A béke amellett, hogy gyönyörűszép dolog, mindig a győztes diktátuma. A vesztes nem számíthat semmi jóra, vele szemben a „Vae victis” elv alkalmaztatik, nagyvonalúságnak, kegyelemnek nincs helye, tetszettek volna győzni, kis hülyék.

A szemléletnek a lelki mozgatórugója a szenvedés-gyász-bosszú trió, mert a győztes általában maga is rengeteg kárt szenvedett és sokakat feláldozott a harc során. Kissé érthetetlen, hogy akkor az agresszor miért robbantja ki mégis a háborút (akárminek is nevezi), hiszen neki is borzasztó rossz lesz, akár győz, akár veszít. Ez a csakazértis hozzáállás magyarázható azzal, hogy egy háború elindítása nem demokratikus parlamenti döntés, hanem egy teljhatalmú, pszichopata akarnok heppje, aki jól védett helyen tartózkodik, szerettei és barátai biztosan nem kerülnek még a harcok közelébe sem, és azt parancsol, amit akar, mert a teljhatalom miatt senki nem tudja megakadályozni semmiben. Még az általa száz százalékig uralt látszatparlamentje sem. Normál demokráciák nem is kezdeményeznek háborút. Csak őrült tömeggyilkosok.

A háború, mint az köztudott, a fizikai erőszak apoteózisa, akkor pedig az erkölcsi megfontolások, a racionalitás, a megértés, a sajnálat meg az egyéb jópofa dolgok a háttérbe szorulnak, és a győzelem után az

Azt csinálok, amit akarok

voluntarizmus veszi át az irányítást, mert feketén-fehéren bebizonyosodott, hogy én vagyok az erősebb. Értem?

A háború úgy ér véget, hogy az egyik fél elkezd békebeli módon viselkedni, nem lő, nem gyilkol, nem használ semmiféle fegyvert, sőt mutatja is, hogy letette, és nincs nála ilyesmi már, tán még a két kezét is felemeli, és az eddigi küzdés helyett le akar ülni egy asztalhoz, hogy a másikkal megbeszéljék a dolgokat. A másik persze nem fog leülni, hanem állva marad, és diktálni kezd, az előbbinek pedig azt le kell írnia, sőt alá is kell írnia. Na, így születik meg a béke.

A fentiek szerint tehát, aki békét kér, mindig az a vesztes. A béke utáni új helyzet a győztes erőszakos kreálmánya, ebből következően az új háború melegágya egyben, mivel a diadalmámorban elvész a racionalitás, és ha a győztes győzhet akár tizenhárom nullra, a tizenkettő null már nem elég neki. Legyen akkor tizennyolc. Esetleg harmincegy? Valahogy így gondolkodik.

Ennek az érzelmileg motivált viselkedésnek nagy hátránya, hogy minél kegyetlenebb a békediktátum, annál hamarabb vezet újabb konfliktushoz, és abból kifejlődő háborúhoz, de ilyesmire a győztes a győzelem mámorában egy pillanatig sem gondol, ezért a békediktátumok sajnos irracionálisak. Ha mi akarunk békét, azaz önként vesztesek leszünk, nem számíthatunk semmi jóra. Sok rosszra viszont halálbiztosan, amely a háború amúgy is nagy káraira rakódik rá súlyosan.

Ferenc pápa megmondta, hogy mi a baj. A fegyver. Ha ilyet nem gyártana az USA, akkor nem lenne haszna belőle, és akkor a fegyvergyárosok nem tüzelték volna fel az amerikai kormányzatot, hogy tüzelje már föl Ukrajnát, hogy az fenyegető ottlétével tüzelje föl az oroszokat, hogy azok támadják meg őket. Ez az összes feltüzelés elmarad, ha a feltételezésünk értelmében nem lennének haszonra hajtó fegyvergyárosok. Mármint amerikai fegyvergyárosok. És akkor ki sem tört volna a hadművelet, mert folyamatosan béke lenne, amíg világ a világ.

Ez persze nem jelenti azt, hogy orosz meg kínai fegyvergyárosok sem lennének, mert azok lennének, így aztán hamar visszaállna a hajdanvolt Szovjetunió, csak a határa nem Berlinben lenne, hanem Dublinban. Ha már, akkor már alapon Kína is bevonulna ősi földjére, Tajvanra (fegyver híján az sem tudna védekezni), és béke lenne végre, béke, béke, béke!

Akkor nem lennének szankciók sem, és mi békésen tüzelnénk az orosz földgázt szigeteletlen házainkban, mivel a gázt fillérekért kapnánk a cár/első titkár/elnökúrtól, ugyanis a gáz árát az újjászületett KGST legfelsőbb tanácsa állapítaná meg. Ahogy az új fehérvári gyárból Moszkvába exportált Ikarus buszok árát is, utóbbit természetesen a gázárral harmonizáló módon, amely gázár még a rezsicsökkentésben meghatározottnál is olcsóbb lenne! Hát még a busz!

Egy dollár 0,64 rubelt érne a dollárboltokban, ahol amerikai termékeket lehetne kapni, persze csak párttagoknak, és mi, európaiak korlátozás nélkül járhatnánk Nyugat-Európába, merthogy az is Kelet-Európa lenne, Putyin elnök fényképeivel és az eurót felváltó rubellel.

Ezt a szép víziót akadályozza meg az a hülye USA, mert csak gyárt, gyárt és gyárt. Egyik fegyvert a másik után. Szólni kéne már nekik, hogy az a rohadék haszon nem minden, vannak más szempontok is, például Putyin elnök „Kibővített Szovjetunió” nevű szép elképzelése. Putyin elnök békevágya határtalan, és ha megkapná azt a pár semmiséget, azt a néhány területecskét, amire szüksége van a „Nagy” jelző kiérdemléséhez (Nagy Putyin), rögtön beleegyezne a békébe, amely eltartana akár 7 – 8 évig is. Ezt onnan tudom, hogy a Krím megtámadása és a Nyugat által Putyinnak való könnyed átengedése után az orosz elnök pont ennyi ideg maradt nyugton. Lehet persze, hogy a teljes Ukrajna annektálása után 7 évnél hamarabb támadja meg Lengyelországot, mert már nincs sok ideje hátra, ezt ma nem tudhatjuk pontosan. Az orvosait kéne megkérdezni róla.

Megjegyzés: azért szükséges a teljes Ukrajna bekebelezése, mert ha marad belőle valami, az állandóan fenyegetni fogja a különleges hadműveletekkel operáló, a Szovjetunióra egyre jobban hasonlító Oroszországot. Ceterum censeo, mondaná Cato Ukrajnáról, ha élne, mert Putyin békés álmát nem zavarhatja semmi ott az ezerszobás Palotában, ahol 8K tévén nézi az annektálás után immár a munka frontján elért győzelmeket a KAT, azaz a Kijevi Alelnökségi Tartomány szépséges vidékein. Reméljük, hogy a Palotában szokott módon ízletes a kaviár, és a méltán híres szovjetszkoje sampanszkoje hőmérséklete is megfelelő. Ukrajna bekebelezése után Oroszország számára a fenyegetést immár Lengyelország jelenti, ezért Lengyelország a következő (Magyarország, a balti államok, meg a többi töpörtyű egyszerű einstandokkal letudható, csak az annektálással járó adminisztráció jár némi időigénnyel).

Lengyelország után pedig, ahogy az iskolában tanították hajdanán: i tak dalse Dublinig.

Na, valami ilyesmi lenne Putyin békéje. Illetve békediktátuma. Úgy látszik, Orbán ezt akarja, a többiek meg nem, mert hogy ők ezt a helyzetet nem szeretnék megélni, az halálbiztos. Von der Leyen különösen irtózik tőle. Kétfajta stratégia, lehet választani.

Érdekességképpen megemlítendő, hogy Ferenc pápával ellentétben a Pesti Srácoknak a Mandíner által lelkesen közölt írása nem a fegyverkezésben látja a fő okot, amely miatt a Nyugat háborúpárti, hanem abban, hogy ez a háború feltétlenül szükséges az ukrán férfiak közül minél többnek az elpusztításához, így jut majd bőven ukrán nő a befogadott migráns férfiaknak. Ezt olvasva be kell valljam, erősen irigykedem, mert annyira csavaros eszem sosem volt, mint egyrészt az EU-nak, amelyik ezt a nőjuttatást kitalálta, másrészt a fineszes srácoknak itt Pesten, akik rájöttek von der Leyenék szupertitkos tervére.

Azért csodálkoztam kicsit, hogy ezt a leleplező írást nem egy hatodrangú vicclap vette át a derék srácoktól, hanem a Mandiner. Igaz, a Mandiner szint ma már ennek is megfelel.

Ukrán nők meg migráns férfiak… hatalmas ötlet! Csak gratulálni tudok.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK