Featured

A dán Karikó Katalin, aki Európa rekorderré tette cégét

Interjú a dán feltalálóval, aki fogyasztó injekciójával Európa rekorderré tette a Novo Nordisk gyógyszergyárat, melynek értéke az év végén meghaladta a Daimler-Benz, a Bayer, a Lufthansa és a BMW összértékét. Ez a több mint 400 milliárd euró  magasabb mint Dánia egész GDP-je. Lotte Bjerre Knudsent a hamburgi Der Spiegel tudósítója érte el.

“Engem nem nagyon érdekel a pénz, én szocialista vagyok. Mi itt Skandináviában arra tanítjuk a gyerekeket már egészen kis koruk óta, hogy mindent csapatban kell csinálni. Nem egyénileg kell érvényesülni hanem a lényeg a csapat sikere. Én 34 éve vagyok a cégnél, de még egyszer sem kértem fizetésemelést. Persze kapok pénzt a találmányom miatt, de nem hajtok erre. Nem hiszem, hogy a pénz, a kapitalizmus boldoggá tenné az embereket. A cégemnél, a Novo Nordisknál sohasem magamnak kértem fizetésemelést hanem azért harcoltam, hogy adjanak több pénzt a tudományos kutatásra. Egyébként nincsen szabadalmi jogom, ezt átadtam a cégnek amikor beléptem ide.”

Knudsen asszony fejlesztette ki a fogyást elősegítő injekciót, a GLP1-et. Ezt megelőzően a dán kutató kifejlesztette a Wegovy-t, amely forradalmasította a súlycsökkentést. Ez a gyógyszer ugyanis arra serkenti a hasnyálmirigyet, hogy termeljen több inzulint, és egyúttal előidézi a teltségérzést, így a páciensek korábban leállnak az evéssel. A légitársaságok máris azzal számolnak, hogy a jövőben csökkenthetik az üzemanyag kiadásaikat hiszen az utazóközönség súlya várhatóan jelentős mértékben karcsúsodik majd.

“Mindig reménykedtem abban, hogy találok valamilyen gyógyszert a túlsúlyosak számára hiszen rengeteg panaszt hallottam arról, hogy milyen nehezen tudnak leállni az evéssel. Eddig ezek az emberek annyit ettek állandóan mint húszéves korukban, most pedig végre normális életet élhetnek. Most már azon gondolkodom, hogy milyen új kutatásba foghatnék. Ebből a szempontból örülök, hogy a Novo Nordisk sok pénzt kap a találmányomért, mert így jobban érvelhetek amellett, hogy költsenek többet a tudományos kutatásra.”

A súlycsökkentő gyógyszer és injekció drága

Már ma is megfigyelhető, hogy a túlsúlyos polgárok többsége szegény, de a jövőben ez talán még inkább így lesz hiszen nem mindenki tudja megengedni magának a gyógyszert illetve az injekciót.

“Megpróbálok nem túlságosan aggódni a gyógyszerek ára miatt, mert nagyon komplex kérdésről van szó. Általában beletelik egy időbe, hogy az új gyógyszer mindenkihez eljusson.”

Házon belül nagy harcok folytak a súly csökkentő gyógyszer körül, ez ugyanis mérsékelheti az inzulin szükségletet márpedig ez a Novo Nordisk legfőbb bevételi forrása.

“Igaz, hogy harcokat kellett vívnom azért, hogy legyen súly csökkentő injekció. A korábbi elnök-vezérigazgató gyakran viccelődik azon, hogy ő mennyire nem hitt abban, hogy valóban lehet találni egy olyan gyógyszert, amely hatékonyan csökkenti a páciens súlyát. Miközben sokan bíráltak, azért hagytak kutatni. Én mindig nagyon odafigyeltem a bírálatra, ha az tudományos körből érkezett. Róma sem egyetlen nap alatt épült föl, sokat kellett dolgozni az új gyógyszereken. Folytatni akarom a kutatást, mert még nagy feltáratlan terület van a súlycsökkentés terén. Ezenkívül nemrég egy stroke sújtott le nálunk a családban, és ez is motivál.

A súlycsökkentő gyógyszer esetleg hatásos lehet az Alzheimer kór ellen is, de ezt orvosilag még nem bizonyították be. A szívleállás ellen viszont a GLP1 gyógyszerek fenomenális eredményt produkálnak. Ez azzal magyarázható, hogy ezek a gyógyszerek enyhítik a gyulladások hatását az egész szervezetre.”

Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és az X fura ura, a világ leggazdagabb embere a dán kutató gyógyszerével fogyókúrázik.

“A férjem Teslat vezet, ezért Elon Musk közel áll hozzám. Én magam imádok enni, de visszafogom magam. Ezért reggel 11 előtt és éjfél után nem eszem semmit. A fogyókúra megtanított arra, hogy milyen nehéz nemet mondani valamilyen ételre például azokra a remek tortákra, amelyeket nálunk az összejöveteleken adnak. A túlsúlyos embereket általában hibáztatják, hogy miért nem fogják vissza magukat, de valójában gyakran sokkal inkább genetikáról és biológiáról van szó. Ha engem kérdeznek erről, akkor én óvatosan csak annyit válaszolok: ha sokáig akar élni, akkor vigyázzon magára! Nem ajánlom senkinek sem a saját gyógyszereimet” – nyilatkozta a Der Spiegelnek a forradalmi súlycsökkentő gyógyszerek és injekció feltalálója, aki Európa leggazdagabb cégéve tette gyógyszergyárát, a dán Novo Nordiskot.

Jeszenszky : Orbán politikája veszélyes a magyar kisebbségek számára

Az Antall kormány külügyminisztere (1990-1994 között) elmesélte a Pénzügykutató Intézet Andrássy körében, hogy 1993-ban Iliescu román elnök még azt fejtegette neki, hogy a magyar kisebbség ötödik hadoszlopot képez Romániában, ezért nem lehet megbízni benne.

Most hasonló érzés alakulhat ki a román vezetőkben hiszen az erdélyi magyar kisebbség lojalitását Orbán Viktornak egyértelműen sikerült megszereznie. Részben azzal, hogy a 2004-es népszavazás idején a baloldali liberális kormány elvetette a magyar kisebbségek állampolgárságát, részben pedig azzal, hogy a korábbinál jóval nagyobb pénzekkel támogatta a magyar kisebbségeket a szomszédos országokban, és mindenekelőtt Erdélyben, ahol ennek a kisebbségnek a létszáma még mindig meghaladja az egymilliót, és az RMDSZ benne van a parlamentben, sőt a legutóbbi időkig a kormányban is részt vett.

Jeszenszky Géza idézte Markó Bélát, az RMDSZ egykori vezetőjét, aki úgy fogalmazott, hogy a magyar kisebbség politikai képviseletének benne kell lennie a parlamentben és a román kormányban is, és védenie kell az érdekeit a román demokrácia védelmében. Ugyancsak Markó Béla jelentette ki, hogy Orbán Viktor nemzetállam elképzelése, melyet épp Tusványoson fejtett ki a magyar miniszterelnök, rémálom a magyar kisebbség számára hiszen Románia épp a nemzetállam védelmére hivatkozva korlátozhatja a nemzeti kisebbségek jogait.

Míg Jeszenszky Géza közép-európai keretekben gondolkodott külügyminiszterként és ma is harminc évvel később addig a román diplomáciai vezetője már 1990-ben globális kategóriákban vázolta fel Románia diplomáciáját amikor nekem nyilatkozott Bukarestben egy évvel Ceausescu bukása után. Nastase, aki Ceausescu tanácsadója volt korábban, kiválóan kiismerte magát a világban. Közölte: ebben az új világban egyértelműen az USA az úr, Románia tehát mindenképp Washingtonhoz kíván igazodni. Az Egyesült Államok számára ebben a térségben két állam fontos: Lengyelország és Románia, Magyarországot leírták Washingtonban – hangsúlyozta Nastase külügyminiszter 1990-ben.

34 évvel később meg lehet állapítani, hogy a rendszerváltás ebben a régióban a legjobban Lengyelországnak és Romániának sikerült míg a legkevésbé Magyarországnak. Míg 1990- ben mind Lengyelország mind Románia Magyarország mögött állt, ma már megelőzik egy főre jutó fogyasztásban.

Orbán Viktor pálfordulása

A fiatal Fidesz vezér az USA kedvence volt Magyarországon: amikor Bush elnök 1989-ben Budapesten járt, akkor Palmer nagykövet az akkor még csak 26 éves Orbán Viktort adta mellé “idegenvezetőnek.” Amikor évekkel később Budapestre látogatott az idősebb George Bush, akinek akkoriban a fia volt az Egyesült Államok elnöke, a nyilvánosság előtt jelentette ki Orbán Viktorra mutatva:

”sokat tanultam ettől a fiatalembertől.”

Orbán érthetően elolvadt a bóktól, de mégiscsak szembefordult az Egyesült Államokkal. Miért? Erre a kérdésre a magyar miniszterelnök jó ismerői is keresik a választ. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy Orbán Viktort sokkolta az az amerikai stratégiai döntés, melyet Nastase román külügyminiszter oly vígan fejtegetett: ebben a térségben az USA gazdaságilag nem érdekelt csakis stratégiailag, és ebből a szempontból Lengyelország és Románia fontos, senki más nem érdekes Washingtonnak. Vagyis egy Amerika központú világban a magyar miniszterelnök nem számít illetve csakis akkor válhat tényezővé, ha az amerikai világrend ellenfeleivel paktál. Emiatt vált Putyin ellenfeléből az orosz diktátor nagy barátjává, a kínai kommunista párt elszánt bírálójából Peking legjobb szövetségesévé az Európai Unióban.

Jeszenszky Géza elmesélte, hogy 1998-ban Orbán Viktor sikeres látogatást tett Washingtonban. Jeszenszky nagykövet akkor azt javasolta a fiatal Orbán Viktornak, aki 35 éves korában lett miniszterelnök, hogy vállalja föl a Mr. Europe szerepet az USA-ban hiszen az első három állam, mely belépett a NATO-ba, olyan vezetőkkel bírt  mint a betegeskedő Havel elnök és az ügynök múlttal vádolt Lech Walesa valamint az ifjú Orbán Viktor, aki mindenben megfelelt az amerikai közvélemény elvárásainak. Orbán köszönte szépen a nagykövet javaslatát, de elutasította azt. Nem akart bábfigura lenni egy olyan színjátékban, amely a magyar miniszterelnököt a margóra szorítja. Amikor Trump elnök Varsóba hívta a térség vezetőit, akkor Orbán Viktor el sem ment, mert nem akart egy lenni a sokadalomban. Ehelyett tudatosan felvállalta az ordító egér szerepét, mert úgy ítélte meg, hogy hatalma szempontjából ez hasznosabb mint a lojális bólogatás, amiért cserében nem kap semmit sem.

Így jutottunk el oda, hogy Iowa államban Donald Trump Orbán Viktor nevével kampányol, kemény legénynek nevezve a magyar miniszterelnököt, aki “a legkeményebb Európában.”

Közben pedig Biden elnök nagykövete nem is nagyon titkolja, hogy az USA szívesen megszabadulna Orbán Viktortól. Kifizetődik-e Orbán Viktor pálfordulása? Saját hatalma szempontjából neki valószínűleg igen. Magyarország és a szomszédos országokban élők ihatják meg ennek a keserű levét:

Orbán csak a szegényházban lehet király.

Az egy főre jutó fogyasztás csakis Bulgáriában kisebb mint nálunk. A szomszédos országokban számszerűen is fogy a magyar kisebbség, de politikai és gazdasági jelentősége ennél jóval nagyobb mértékben csökken. Ráadásul egyre jobban beigazolódik Ion Iliescu, a Szovjetunióban nevelkedett román elnök vádja: a magyar kisebbség egyre inkább úgy viselkedik mint Orbán Viktor ötödik hadoszlopa. Ezt a többség döntéshozói semmiképp sem szeretik. Tolerálják amíg muszáj, de azzal számolnak, hogy a magyar kisebbség lassacskán a jelentéktelenség ködébe vész. Zavarja ez Orbánt?  Cseppet sem: ahogy őt leírta az USA, ő ugyanúgy nem érdeklődik a kisebbségben élő magyarok iránt – egyszerűen csak kihasználja őket.

Közben pedig az a fura helyzet alakul ki, hogy Sepsiszentgyörgy futball csapata, melyre Orbán oly büszke és amely nemrég megnyerte a román bajnokságot is, immár csak egyetlenegy magyarral áll ki a meccseken.

“Már csak a kapus magyar Sepsiszentgyörgyön a futball csapatban” – mesélte Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter az Andrássy körben.

Ukrajnában mindenki lophat, Magyarországon csak az elit

Orbán Viktor a legutóbbi uniós csúcsértekezleten a többi között azzal az indokkal vétózta meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd uniós támogatást, hogy a háborúban álló országban óriási a korrupció.

A G7 ebből az alkalomból összehasonlította a korrupciót Magyarországon és Ukrajnában, és arra a következtetésre jutott, hogy míg nálunk a nemzeti együttműködés rendszerében csakis Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lophatnak, a többieket bünteti a törvény. Ukrajnában viszont e tekintetben demokrácia van: mindenki lophat! Tegyük hozzá, hogy Ukrajnában olyan alacsonyak a jövedelmek, hogy a korrupció szinte szükségszerűség a társadalom minden szintjén.

Lánczi András, a Corvinus Egyetem korábbi rektora, akinek a fia a Szuverenitásvédelmi hivatal főnöke lett vagyis igencsak Orbán közeli családról van szó, így fogalmazta meg korábban a helyzetet:

”amit korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája.”

Tavaly Mészáros Lőrinc újra az ország leggazdagabb emberévé vált, mert csekély 150 milliárd forinttal gyarapította vagyonát egy olyan évben amikor Magyarországon a döntő többség életszínvonala csökkent az infláció miatt. Mégis miből?

A Transparency International szerint az Európai Unió mintegy 30 milliárd eurót utalt át Magyarországnak az elmúlt periódusban, ebből Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei 10 milliárd eurót nyúltak le!

Lánczi András szerint “mindezt a nemzeti érdekért tesszük.”

Miután a választási győzelmek visszaigazolták Orbán Viktor politikáját, ezért a korrupció egyre csak nő Magyarországon – állapította meg a Világbank. Ukrajnában viszont az ellenkező tendencia valósul meg: nyugati nyomásra az állam új intézményeket hoz létre a korrupció elleni harcra. Ezek – Magyarországtól eltérően – érintik a kormányzati elitet is: a hadügyminiszternek például azért kellett távoznia Kijevben, mert nem ellenőrizte a korrupciót a hadseregben.

A Transparency International szerint Ukrajna korrupciós mutatója javult bár még mindig pocsék míg Magyarországé egyre romlik 2010 óta. Az Európai Unióban már csak Bulgária áll Magyarország mögött korrupció tekintetében. Ugyanez a helyzet a fogyasztás terén is vagyis a legszegényebb uniós tagállamok egyben a leginkább korruptak is az Európai Unióban.

Orbán leleménye: az államosított korrupció

Míg Ukrajnában a korrupció mindenekelőtt az oligarchákhoz kötődik, Magyarországon az állam az, amely meghatározza, hogy ki kaphat a korrupciós tortából.

Ezért mondhatja azt Orbán Viktor, hogy “az állam én vagyok!” – ugyanis ő maga a legfőbb elosztó, akinek a hatalma pontosan azon nyugszik, hogy ezt mindenki tudja is róla. A posztszovjet világban nem ritkaság ez megoldás: a Türkménbasi és utódai  így osztják  el a földgáz exportból származó sok milliárd dolláros bevételt, amelyből szinte mindent a hatalmi piramis csúcsán üldögélők vágnak zsebre míg a nép éppoly gyengén él mint a szovjet időkben. Ebből a szempontból Ukrajna és Moldávia a mélypont az egykori szovjet tagállamokban: ebben a két országban az életszínvonal átlaga alacsonyabb mint a Szovjetunió idején! Ez így volt már azelőtt, hogy Putyin megtámadta volna Ukrajnát, és azóta a helyzet csak romlott. Ukrajna jelenleg lélegeztető gépen van: minden tekintetben a külföldi segélytől függ. Jelen pillanatban mindkét fő támogatás a levegőben: Biden elnök ellenzéke nem szavazta meg a külföldi segélycsomagot, benne Ukrajna 60 milliárd dolláros támogatását, az Európai Unióban pedig egyelőre Orbán Viktor blokkolja az 50 milliárd eurós Ukrajnának szánt csomagot.

Orbán fütyül Ukrajnára, csakis az uniós eurómilliárdok érdeklik

A nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet működtetni a Brüsszelből érkező euró milliárdok nélkül. Orbán Viktor ezért mindent meg is tesz annak érdekében, hogy megszerezze a pénzt anélkül, hogy a nemzeti együttműködés rendszerén különösebben módosítana. Ukrajna támogatása jelentős mértékben megnövelte Orbán Viktor zsarolási potenciálját, és a magyar miniszterelnök gátlástalanul él is ezzel a lehetőséggel. Bár Macron elnöknek megígérte a legutóbbi csúcs előtt, hogy nem vétózza meg az ukrajnai segély csomagot, ha megkapja az uniós pénz első részletét, mégiscsak vétózott. Emiatt Macron elnök tisztességtelennek nevezte Orbán Viktort, aki belenevetett a markába hiszen nem adta fel zsarolási potenciálját, és mégiscsak megkezdődött a pénzek csordogálása Brüsszelből.

Orbán arra is rámutatott Brüsszelben, hogy az Európai Unió jóval több pénzt költ a GDP arányában Ukrajnában mint az Egyesült Államok, amely viszont úgy ad pénzt Ukrajnának, hogy annak nagy része megmarad az USA-ban hiszen amerikai fegyverek érkeznek Ukrajnába. “A pénz 90%-a az Egyesült Államokban teremt munkahelyet” – fejtegette Blinken amerikai külügyminiszter.

A magyar miniszterelnök kihasználja a NATO és az Európai Unió Ukrajna politikájának gyengeségét: a megnyerhetetlen háború befejezésével kapcsolatban éppúgy nincs elképzelése Brüsszelnek és Washingtonnak ahogy Moszkvának sincsen.

Mindeközben a korrupció virágzik a háborúban álló Ukrajnában éppúgy mint az állandó szükségállapotban leledző Magyarországon. Az ukrajnai háborúnak kettős haszna van Orbán Viktor számára: egyrészt erős zsaroló potenciált jelent Brüsszelben másrészt pedig a hazai közvélemény előtt indokolni lehet a gazdasági nehézségeket hiszen a tavalyi életszínvonalcsökkenést a hatalomnak is be kellett ismernie Magyarországon.

Fűtés szennyvízzel

A forró szennyvizet már 2010 óta használják fűtésre Vancouver egyik elővárosában, és Kanadában most másutt is azt tervezik, hogy átveszik ezt a gyakorlatot, amely elősegítheti a zöld átmenetet.

6210 lakás False Creekben, Vancouver egyik elővárosában a szennyvízzel fűt, és a nagy hidegben sincsen probléma ezzel. Ebben a kanadai elővárosban éppúgy mint a világ legnagyobb részén a szennyvizet óriási víztárolókban megtisztítják, és azután visszavezetik a hálózatba, de észrevették, hogy közben elvész a hő. Pedig hidegben az utcák gőzölögnek, mert a meleg szennyvíz “az utcát fűti”, és elolvasztja a havat.

Nagy Britanniában is felfedezték ezt a lehetőséget, de egyelőre csak a kutatók – írja a BBC portál. A London South Bank University kutatói kimutatták, hogy az Egyesült Királyság naponta 1,6 milliárd liter szennyvizet használ el, és ebből több mint 20 terrawatt óra energiát nyerhetne az ország. Ezzel 1,6 millió lakást lehetne fűteni. Az USA-ban ezek a számok egészen kolosszálisak: 350 terrawatt óra energiáról van szó minden évben, és ez 30 millió otthon fűtését tenné lehetővé!

300%-os hatékonyság

Vancouverben az energia központot a víztároló fölé telepítették, hogy könnyű legyen az meleg kinyerése a szennyvízből, melynek a hőfoka általában 20 Celsius körül mozog. “Ez a hőmérséklet állandó még a nagy hideg esetében is, ezért 300%-os hatékonysággal tudjuk működtetni az energia központot” – büszkélkedik annak vezetője Vancouverben.

False Creek Heat Exchange

Az Európai Unióban is nagy lehetőség lenne a szennyvíz hőjének kihasználása hiszen az épületek fűtésére és hűtésére megy el az összes energia felhasználás 40%-a.

Az épületek melegház hatása ezért óriási. Vancouverben ez több mint 50%. Miért? Mert a kanadai nagyváros energiahálózatát földgáz erőművekből látják el árammal illetve a fűtést gázzal oldják meg sokhelyen.

Miért nem használják a szennyvíz fűtést másutt is?

“Nagyon sok alternatív energia forrást egészen egyszerűen kidobunk az ablakon. Nagyon kevéssé hatékony az energia gazdálkodásunk” – nyilatkozta a BBC-nek az amerikai Cornell egyetem professzora. Semida Silveira szerint az Egyesült Államok karbon kibocsátását már most a felére lehetne csökkenteni azzal, ha javítanák az energia gazdálkodás hatékonyságát. Miért nem csinálják?

“Mert az energiahatékonyság láthatatlan”

– mondja a Cornell egyetem professzora.

A Nemzetközi Energia Ügynökség – IEA – ezt úgy fogalmazza meg, hogy az energia hatékonyság az első számú üzemanyag a zöld átmenetben.

A Danfoss nemzetközi energia ügynökség felmérése szerint hogyha sikerülne összegyűjteni a jelenleg jórészt elpazarolt plusz energiát mint például a szennyvíz hőjét, akkor az Európai Unió energia mérlege nagyon kedvezően alakulna, mert a téli fűtést nagyrészt meg lehetne ebből oldani.

Csakhogy ez nincs ingyen:

“A nagy kérdés az, hogy ki fizeti az energia hatékonyság növelését“

– hangsúlyozza a Cornell egyetem professzora.

Vancouverben mindenesetre bejött a szennyvízfűtés: a lakások tulajdonosai vagy bérlői alacsony számlákat fizetnek. Ezért az előváros bővíti az energia központ kapacitását 3 megawattról 9 megawattra ugyanis mind többen érdeklődnek szennyvizes fűtés iránt. A bővítést jelentős részben abból az ingyenes támogatásból fedezik, amely a zöld átmenet elősegítését célzó alaptól jön. “A további fejlesztéshez már szükségünk lesz az önkormányzat pénzére is” – mondja az energia központ vezetője. Az önkormányzatok is érdekeltek lehetnek ebben hiszen a szennyvíz tisztítás 30-40%-ot jelent a villanyszámlából Észak Amerikában.

Európában  a jó példa Aarhus Dániában, mert ott a víztisztító központ több energiát termel mint amennyit elfogyaszt ugyanis felhasználja a szennyvíz hőenergiáját is. Ha ezt kiterjesztenék az 5,8 milliós Dániára, akkor ez 600-700 megawattóra pluszt jelentene

– állapította meg a dán Víz és Szennyvíz társaság.

A változás már megkezdődött – állítja a Cornell Egyetem professzora: ”Régebben a városatyák és a tervezők elsősorban azzal foglalkoztak, hogy miképp lehet kihasználni a város területét illetve hogyan lehet megszervezni legjobban a közlekedést, ma már viszont mind fontosabb szempont az energia gazdálkodás. A technológia már megvan a szennyvíz hőjének hasznosítására, de a nagy kérdés az, hogy ki fizet a rendszer bevezetésért?” – mondta a Cornell egyetem professzora a BBC tudósítójának.

Surányi: lejtmenetben a magyar gazdaság

“A tartósan mesterségesen leszorított negatív reálkamat- akár a kormány akár a kormány piactorzító beavatkozására, akár a jegybank ultralaza monetáris politikája révén – a biztos leszakadás felé löki az országot – írja Surányi György a Portfolió portálon.

“Robert Solow, a Nobel díjas amerikai közgazdász hatvan éve bebizonyította, hogy a beruházások magas szintje csak szükséges, de nem elégséges feltétele a gyors növekedésnek.”

Már hatvan évvel ezelőtt sem volt mindegy, hogy mibe fektetnek be pénzt, ma pedig a gyorsan változó világban végképp nem az. A döntéshozók problémája az, hogy mindíg csak utólag derül ki, hogy melyik volt a jó befektetés. Másik kérdés az, hogy kinek jó a befektetés? Kinek hoz hasznot? Ha az állami döntéshozók magánszámlára dolgoznak, akkor a válasz meglehetősen egyértelmű. Érdekes, hogy Surányi György, a Nemzeti Bank ex elnöke erre a nyilvánvaló összefüggésre nem utal. Ehelyett azt a nyilvánvaló tendenciát hangsúlyozza, hogy

“a növekedés forrása a technikai haladás, a termelékenység növelése.”

Valójában persze ez az igazság csakis a centrum országaira igaz, ahol az árak alakítására az érintett döntéshozóknak módjuk van. A periféria országaiban erre semmilyen esély sincsen, ezért az olcsó munkaerő az export alapja nem pedig a növekvő hatékonyság. Jól látható ez Latin Amerikában és Európa szegényebb keleti felén. A magyar export ezért teljesített jól 2023-ban.

“A mesterségesen alacsonyan tartott kamatok, az olcsó pénz a közfelfogással ellentétben az erőforrások pazarlásához, a versenyképesség romlásához, a külső és belső pénzügyi egyensúly felborulásához, inflációhoz és leszakadáshoz vezet. A régiós szintet 3-5%-kal felülmúló beruházási ráta nem vezet a fogyasztás szimmetrikus emeléséhez. Magyarország GDP-je az uniós átlag 76%-a fogyasztás az uniós átlag 71%-a.

Káros a GDP növekedés fetisizálása, ha nem vezet a széles értelemben vett jólét bővüléséhez” – írja Surányi György.

Ne tudná mindezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, akire Orbán Viktor rábízta a gazdaságpolitikát?

Orbán Viktor a szegényház királya

Miközben a nemzeti együttműködés rendszere leküzdötte magát az utolsó előtti helyre fogyasztásban és korrupcióban az Európai Unióban, már csak Bulgária marad mögöttünk, Orbán Viktor politikai hatalma szinte teljes. A hatalom népszerűségét nem tudta megrendíteni a rekord nagyságú infláció, a reáljövedelem csökkenése sem. Közben pedig Orbán Viktor alteregója, Mészáros Lőrinc újra Magyarország leggazdagabb lett, mert a válság évében 150 milliárd forinttal tudta növelni vagyonát. Tiborcz István, a miniszterelnök veje bekerült az 50 leggazdagabb magyar közé a Forbes listáján. Magának Orbán Viktornak a vagyonáról nem tudunk semmit, de Oroszországban Putyin a leggazdagabb oligarcha, ennek mintájára feltételezhetjük, hogy a magyar miniszterelnök sem szűkölködik anyagi javakban az oly sokszor bírált off-shore számlákon.

A nemzeti együttműködés rendszere tehát bizonyított: Orbán és csapata a pénzénél van miközben szinte mindenki másnak az életszínvonala csökkent 2023-ban.

Miért? Orbán Viktor folyamatosan emeli a munkabéreket és a nyugdíjakat miközben az inflációval és a forint leértékelésével továbbra is biztosítja azt, hogy a munkaerő olcsó maradjon a világpiacon. A magyar versenyképesség ugyanis ettől függ, és nem a hatékonyság növelésétől. A magyarországi Audi vagy Mercedes gyárban nem sokkal gyengébb a hatékonyság mint Németországban miközben a dolgozók jövedelme messze elmarad attól, amennyit az anyaországban keresnek. Keresetük Magyarországon kifejezetten jónak számít, ők a munkás arisztokraták – ahogy régebben nevezték ezt a réteget.

A magyar munkavállalót nem a GDP és a versenyképesség érdekli hanem az, hogy mennyit keres.

Orbán gondoskodik róla, hogy forintban a fizetés egyre magasabb legyen. Emlékeztessünk rá, hogy Surányi György amíg a Nemzeti Bank elnöke volt, folyamatosan óvott attól, hogy a bérek kiáramlása veszélyeztesse az egyensúlyt. Orbán Viktort nem ez érdekli hanem az, hogy mindenki tudja Magyarországon: a miniszterelnöktől függ az, hogy mennyit keres? Milyen gazdasági lehetőségekhez juthat? A nemzeti együttműködés rendszere ezt a feudális láncot jelenti, a hierarchikus szisztémát, amelynek élén a vezér áll, aki végső soron mindenről dönt.

A szavazópolgárok döntő többsége azért fogadja el a nemzeti együttműködés rendszerét, mert nem lát alternatívát. Azt gyanítja, egyáltalán nem alaptalanul, hogy amennyiben az ellenzék hatalomra kerülne, akkor megmaradna a nemzeti együttműködés rendszere, csak épp mások működtetnék azt a saját hasznukra.

Egy olyan országban, ahol a havi nettó átlagbér 700 dollár körül jár, az átlagnyugdíj pedig 600 dollár  körül, nem mindegy, hogy ki a vezér, és milyen hazug propagandával vezeti félre a közvéleményt?

Like it or leave it – kedveld vagy hagyd ott – mondja az angol, és a tehetséges fiatalok jelentős része ezért dönt a kivándorlás mellett.

A Baltikumból, Lengyelországból vagy Romániából még sokkal többen emigráltak. Egy lepukkant régióban – éppúgy mint Latin Amerikában – nincsenek sikeres államok, az alternatíva is hiányzik. Ezért tervezhet hosszú távra Orbán Viktor, aki mindig is király akart lenni, igaz, hogy ez neki csak a szegényházban sikerült.

COVID, avagy a vírusok kora

A vírus aranyos jószág. Nem táplálkozik, nem szaporodik, tehát nem is élőlény, ő csak trükkösen, mondhatni, álkulccsal bejut egy vegyigyárba (sejt).

A vírus önmaga az üzenet plusz szigorú parancs: mostantól, kedves sejt, olyanokat kell százszámra gyártanod, mint én vagyok, és mikor már nem férünk el benned a haverokkal, akkor pusztulsz, szétesel, mi kiszabadulunk, és elkezdünk sodródni. Hogy merre? Valamerre. Nekünk aztán tökmindegy hova. Ha a mi kedves szülősejtünk egy más sejtekkel sűrűn teleszórt szervezet egyik eleme, akkor nagy valószínűséggel egy másik sejthez érkezünk, hol is a fenti lépések megismétlődnek, és így tovább, és így tovább. Amennyiben már elég sok a vírus, és komolyan zavarják a szervezet működését, az védekezni kezd. Egyrészt hővel akarja a betolakodókat elpusztítani, másrészt ellenanyag termeléssel, és ha minden szerencsésen összejön, az agresszor legyőzetik.

A vírus persze nem tudatosan csinálja ezt. Ilyenre alakult ki a többmilliárd év során, és jobb meghatározása a fenti folyamatnak, hogy csinálás nincs is benne, mert a dolgok véletlenszerűen történnek a vírussal meg velünk. Mi, emberek a vírussal ellentétben tudatosak vagyunk, és a tényekből kiindulva az emberiség nagyjai által felfedezett és igaznak hitt törvényszerűségek alapján próbáljuk a jövőt kitalálni (tervezés), többnyire sikerrel, ami nagy szerencse, mert anélkül ma nem működne gyakorlatilag semmi. Tudatos előrelátással hozzuk létre a dolgokat, melyek általában úgy is működnek, ahogy elképzeltük, így aztán hasítunk is, mint a delfinek! Sajnos van egy-két ember, aki sohasem tanult meg úszni, ezért összevissza csapkod, amivel aztán jut, ahová jut. Neki a csapkodás a lényeg. Az a legrosszabb, ha vezető pozícióba jutva vannak követői, akik hisznek benne, így akármit képes végromlásba vinni.

Az, hogy miért hisznek neki ennyire, teljesen érthetetlen… illetve nem az, mert ha a vízben kizárólag ennek a csapkodónak van a hátára kötött megafonja, amelyik állandóan azt üvölti, hogy „Erre gyertek, én mutatom a jó irányt!”, akkor a sok hívő, akinek a jó irányról fogalma sincs, hajlamos követni, még ha gyanús is nekik, hogy a sziklás vízesés van arra, nem a parti kunyhó, ahol várják a hazaérkezőket.

A tudomány embereit nem választják, hanem az eredményeik alapján ők maguk választódnak ki. A tudomány ugyanis nem demokratikus. Szavazásból semmi, a tények uralják a piacot, melyeket még kétharmados aránnyal sem lehet megbuktatni, pedig a kétharmad aztán hatásos egy valami. Ahogy néhány helyen látni, még a hülyeség is igazolható vele.

A tudósok között sajnos vannak olyanok, akik az eszüket nem a tudomány, hanem egy (több) cég szolgálatába állítják, de a nagyobb részük azért inkább az emberiség helyzetének jobbítását tekinti célnak. Persze ők sem önzetlenül, náluk a hiúság, a díjak, de főleg a kíváncsiság a hajtóerő, és ha szakmailag jól sikerül egy kutatás, még pénzt is kapnak érte.

A Mammont szolgáló tudósok abból ismerhetők fel, hogy az adott tudományos területen dolgozó többi tudós nagyjából konszenzusos véleményével úgy mennek szembe, mint Orbán Viktor az Európa Tanáccsal. Ott van például a klíma. Sok állam él abból, hogy a területén neki fölöslegben található fosszilis energiahordozókat (olaj, gáz, szén) kibányássza, és jó pénzért eladja, sok nagy cég is érdekelt az üzletben, óriási pénzek forognak kockán, a cégek és államok bukása hatalmas lehet, ezért vállalkozik több tudós is arra, hogy „valakik” megbízásából megkérdőjelezze az eredményeket, mondván, nem is biztos, hogy a klíma melegedését a CO2 egyre növekvő kibocsátása okozza. Ezen tudósok szerint az egyik adat is bizonytalan, meg a másik mérés is bizonytalan, a harmadik következtetés meg pláne az, a valószínűség nem száz százalékos, a széndioxidos hívőknek tehát nincsen igaza.

Az igazi tudós ezt hallva természetesen nem hátrál meg, hanem azt mondja, teljesen egyetértek veletek, az elmélet valószínűsége valóban nem száz százalék, hanem csak, mondjuk, hetvenöt, ezért ha hoztok egy másik okot, amelynek a valószínűsége nagyobb, mint a széndioxid hatásé, például nyolcvan százalék, akkor elfogadom az álláspontotokat. Ilyen valószínűbb okot a „szkeptikusoknak” eddig nem sikerült hozniuk. Lehet, hogy azért, mert nem is tudják, hogy kellene, ugyanis ezt az érvelést még nem hallottam sehol. Igazi tudósoktól sem.

Az emberiség nagy szerencséjére a tudomány volt oly szíves, és COVID ügyben is intézkedett. A vírusokat illetően már régebben rendelkezésre álltak a tapasztalatok, miszerint ha egy típusból legyengített, pláne elölt vírusokat juttatunk az emberi szervezetbe, amelyek fertőzni nem tudnak, vagy csak elhanyagolható mértékben, akkor a szervezet a könnyű győzelemből megtanul az adott vírus ellen védekezni, így, mikor vad és erőteljes egyedek támadják meg, még a nagymértékű elszaporodásuk előtt annullálja ezeket. A betegség el sem kezdődik a szervezetben. Ezért mondható, hogy az emberek megvédésére alkalmas módszer biztonsággal rendelkezésre áll. „Heuréka!” – kiáltana föl Arkhimédész, és igaza is volna, ha nem lennének buktatók. De abból van mindig. Sajnálatosan.

Az oltással való védekezéshez először is a vírus ismeretében és felhasználásával kitalált és legyártott oltóanyag szükségeltetik. Amíg nincs vírus, nincs oltóanyag sem. Kiszámítható, hogy az oltóanyagnak mennyire kell hatékonynak lennie, hogy a továbbterjedést meg tudja akadályozni. Ha egy ilyen hatékony oltóanyaggal a vírus megjelenése után pár napon belül az egész emberiséget beoltották volna, akkor a vírus kipusztul, és soha többé nem kell számolni vele. Ez persze több okból nem történt meg, ezért a COVID-nak immár vagy negyven féle mutációja terjeng a bolygón. Sajnos a sejtek által zsákszámra gyártott vírusmásolatok nem sikerülnek mindig pontosan ugyanolyanra, mint a sejtbe bepofátlankodott mintavírus, és hiába az a helyzet, hogy a véletlenszerű mutációk 99,9999 százaléka a vírusként való üzemelésre képtelen, a maradékban mindig akad egy-két olyan, amelyik képes. Sőt, miután más, mint az eredeti, még képesebb. Ezért van az, hogy hiába találunk ki újabb és újabb oltásokat, a vírusmásolatok közül egy-kettő mindig tud változni annyira, hogy immár vadonatúj vírusként az akár többfajta oltóanyaggal beoltott embereket is meg tudja fertőzni. Jó lett volna kötelezővé tenni az oltást akkor, mikor a COVID-nak még csak néhány variánsa volt, de mivel ez nem történt meg, most már velünk marad, mint az influenza. Még szerencse, hogy a nagyon veszélyes változatok, amelyek sok és gyors halált okoznak, vagy hosszas otthoni pihenőre kényszerítik a fertőzöttet, a gazdaszervezet elpusztításával, illetve a többi embertől való távoltartásával önmaguk terjedését gátolják, és így rövid idő alatt eltűnnek a palettáról. Az enyhébb, de azért még mindig elég kellemetlen mutációk itt maradnak, hogy minden télen, immár az influenzával kombinálva keserítsék meg rengeteg ember életét. Ne feledjük, hogy ketten együtt veszélyesebbek, mint egyedül. Főleg az idősekre, a fiatalokra és a betegekre.

Túllépve az olyan hülyeségeken, mint hogy az oltásban egy mikrocsip rejtőzik, amely révén a „tudjukkik” minden lépésünket ellenőrizhetik, a COVID elleni oltás kötelezővé tételét illetően mondható, hogy sok ember a személyes szabadságának megsértését látta benne. Értelmes emberek is, híres emberek is, akiknek példáját sokan követték, ezért tudott a vírus a szükségesnél lényegesen több halált és súlyos megbetegedést okozni a Földön.

Sokan mondták már nekem, hagyjam a francba a kötelező oltás forszírozását, oltassam be magam én, akkor nem kapom el, aki meg nem oltatja be magát, az magára vessen, ha komoly baja lesz. Sajnos kevesen értik meg, hogy ha valaki nem oltatja be magát, és így kiteszi a szervezetét a betegségnek, az nem csak az ő dolga, mert sajnos az történik, hogy komoly megbetegedés esetén az ő szervezetében milliószámra keletkeznek vírusok, így sokkal nagyobb az esélye egy olyan mutáns létrejöttének, amelyik még engem, a beoltottat is meg tud fertőzni, mintha beoltva nem betegedett volna meg. Így aztán pórul járok én is, mert az eredeti variáns ellen hiába oltattam be magam. A beoltatlanok így saját szervezetüket kínálják föl a COVID-nak az újabb és újabb mutációk kitenyésztéséhez, azaz a beoltottak megfertőzéséhez is, így válik semmivé egy ország akár hatvan százalékos beoltottsága, mert egy új mutáns ellen a régi oltásnak védőhatása nincs.

Persze azt, hogy mindenki feltétlenül oltassa be magát, már csak szerettei védelmében is, ha már neki a többi embertársa smafu, az embereknek nem maguknak kell kitalálni, hanem ezt az erre hivatott szakembereknek egy megfelelő, a fentihez hasonló érveléssel el kellett volna mindenkinek mondani. De nem. Nem volt ilyen. Sok ország egészségügyi szervezetének nem tellett ennyire. Így aztán kötelezővé sem tették az oltást, ami pont olyan, mintha mindenkinek hagynák, hogy az ablakából lövöldözzön véletlenszerűen a négy égtáj felé. Érzelmi („De igen!”, „De nem!”)  veszekedés akadt számtalan, ám racionális vita egy se, így aztán a COVID-nak kinyitottuk a Föld ajtaját, és azt mondtuk: Welcome. Most már sokáig itt lesz velünk. Hogy milyen sokáig? Nagyon sokáig, azt mondhatom.

Ami érdekesség, a maszkkal szinte ugyanez a helyzet. Sokkal jobban védi a többieket tőlünk, mint minket a többiektől, ezért vírusveszélynél embertársaink érdekében mindenütt kötelező lenne hordani. De még csak ez sem sikerült elintéznünk. Érdekes összehasonlítás, hogy a keményen fegyelmezett, fullmaszkos Kínában a COVID okozta halálozások száma 5272, nálunk meg ugyanez a szám 48881. Ebből az egymillió lakosra jutó halálozások száma náluk 3,8, nálunk meg 5039,3. Az arány 1335-szörös.

Javasolnám az iskolákban egy „Közhasznú ismeretek” óra bevezetését, mert a vírus ellen sem az ima, sem a jó erkölcs nem segít. Utóbbi azért nem, mert a legkeresztényibb hagyományok szerint működő Magyarországon az erkölcstan órán tanított jó erkölcs nem a többiekkel szembeni pozitív hozzáállást jelenti (azaz jelen példában a feltétlen oltakozást és a szigorúan vett maszkviselést, hogy a többieket óvjuk), hanem azt, hogy az ember nemi kinézetének megfelelő viselkedésű, heteró, nem tartozik semmiféle gyanús LMBTQ+ közösséghez, felebarátja feleségét nem kívánja, és zsigerből utálja a gendert, mert kötelezően nem tudja, hogy az micsoda. Szóval a csak a szex.

Macsós egy ország. De van ilyen.

Az infláció destabilizálhatja Putyin rendszerét

16%-ra emelte a kamatlábat a Nemzeti Bank Moszkvában, hogy megállítsa az inflációt, amely komoly politikai problémát okozhat Putyin elnöknek épp a választási évben. Az ukrajnai háború nem rendítette meg az orosz elnök hierarchikus rendszerét pedig az Egyesült Államokban ezzel számoltak. Biden elnök nyíltan közölte, hogy célja Putyin megbuktatása.

Később visszavonta ugyan, de nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok ezt szeretné elérni a szankciókkal, melyeket azután az Európai Unió és Nagy Britannia is követ. Lélektanilag az USA rosszul mérte föl Oroszország helyzetét annak ellenére, hogy a CIA igazgatója, William Burns korábban nagykövet volt Moszkvában, és jól ismeri az orosz elitet.

Washingtonban azt nem vették észre, hogy az orosz közvélemény nem tekinti külföldnek Ukrajnát, épp ezért nem tartja agressziónak a katonai támadást, melyet Putyin 2022 február 24-én indított meg a kijevi kormányzat megbuktatására. Az orosz birodalom Kijevben alakult meg, ott váltak a viking vezérek szláv uralkodókká, ott vették fel a kereszténységet. Kijev központi szerepe csak azután szűnt meg, hogy a mongolok elpusztították az orosz birodalom fővárosát a tizenharmadik században. A központ északon alakult ki, és azóta hívják Ukrajnának – határtartománynak az ősi orosz birodalmat, melyért most Putyin csapatai küzdenek.

Az orosz cárok Ruriktól, az első kijevi fejedelemtől származtatták magukat.

  1. Miklós, az utolsó cár 1917-ben veszítette el hatalmát, majd 1918-ban Lenin parancsára családjával együtt az életét is.

A háborús infláció idézte elő az utolsó cár bukását

Az 1914-ben megindult világháborúban a cár ki akarta terjeszteni birodalmának határait Kelet Európára és a Balkánra is, és el kívánta foglalni Isztambult, az egykori Bizáncot, melyet az orosz propaganda Cárgrádnak nevezett el. Ehelyett az orosz hadsereg hatalmas ember áldozatokat szenvedett el a németektől, a hazai gazdaság stabilitása megingott. Az orosz gabonaexport lehetőségei csökkentek, a hadsereg egy ideig felvásárolta a megmaradt készleteket, de a cári kormányzat már nem tudott fizetni, ezért a pénznyomtatás eszközéhez nyúlt. A Nagy Péter és Nagy Katalin arcképével díszített rubelek elveszítették az értéküket.

Most könnyen kialakulhat hasonló helyzet, mert Putyin úgy kívánja kordában tartani a társadalmat, hogy önti a pénzt a piacra. A katonák az átlagfizetés két és félszeresét keresik, az elesettek családjának ötmillió rubeles támogatás jár – ez amerikai dollárban is csinos összeg: mintegy 57 ezer dollárnak felel meg.

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója figyelt fel arra, hogy Putyin figyelemreméltó módszerrel kezdte meg a takarékoskodást: annak érdekében, hogy ne kelljen kifizetni az ötmillió rubelt az elesett katonák családtagjainak, mostanában már inkább arról értesíti a családot, hogy “a katona eltűnt a fronton. ”Minthogy nincs róla biztos hír, az államkincstár nem fizet. A katonák többségét vidékről hívják be, Moszkvát és Szentpétervárt megkímélik nehogy a kirakatban zúgolódástól kelljen tartani. A hatalom szeretne olyan benyomást kelteni minthogy

“a különleges katonai művelet nem érinti az átlag orosz életét.”

Honnan szerez katonákat Putyin? Az orosz állampolgárságot ahhoz kötik a hatalmas országban élő és dolgozó külföldieknek, hogy a katonaköteles fiatalokat azonnal behívják. Megnemerősített hírek szerint a 140 milliós ország embervesztesége meghaladta már a 300 ezret is. Afganisztánban ez nem érte el a 20 ezret.

Putyin nem élné túl az ukrajnai háború kudarcát

Erre figyelmeztetett a nemrég elhunyt Henry Kissinger, aki jól ismerte az orosz elnököt, mert még Leningrádban találkozott vele amikor a polgármesteri hivatalban Putyin intézte a gazdasági ügyeket. Németül beszélgettek hiszen Kissingernek az volt az anyanyelve, Putyin mint KGB-s alezredest évekig az egykori NDK-ban szolgált: ő volt a drezdai kirendeltség vezetője amikor a szocialista rendszer összeomlott Németország keleti felén. Akkoriban Putyin a nyugati nyitás híve volt. Elnöki uralmának első korszakában jó kapcsolatokat ápolt az orosz elnök a Nyugattal, Oroszországot bevették a G8 csoportba is. Aztán Putyin válaszúthoz érkezett: modernizálnia kellett volna Oroszországot. A Goldman Sachs moszkvai képviselője, egy brit közgazdász professzor  le is tett egy fejlesztési programot az elnök asztalára, amely kínai mintára a piacgazdaság fejlesztését indítványozta, hogy Oroszország korszerű gazdaságot teremtsen, és ne csak nyersanyagokat és fegyvereket legyen képes exportálni. Putyin elismerte, hogy ez jó terv, de közölte: az ő támogatói, a szilovikok – a hadsereg és a KGB tábornokai – nem fogadnának el olyan elképzelést, amely korlátozná hatalmukat. Ezért aztán Putyin elindult az autokrata rendszer megerősítése irányában, és ezt éppúgy a nyersanyag export bevételeiből fedezte mint a szovjet időben a moszkvai vezetők. A zsákutcába vezetett ország ezért tűzte ki célul a reconquista-t, a régi, oroszok által lakott területek visszaszerzését. Putyin a grúziai háborúban visszaszerzett néhány határtartományt , aztán 2014-ben elfoglalta a Krímet. 2022-ben pedig megindult Kijev ellen.

“Ma már  nem szokás háborúval rendezni az ügyeket “

– figyelmeztette Putyin elnököt Narendra Modi indiai miniszterelnök, aki ugyan benne van a BRICS csapatban, de lepaktált az Egyesült Államokkal is.

Washingtonban ugyanis, ahol 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánították Kínát és Oroszországot, egyszer csak felfedezték Indiát. Korábban a liberális lapok arról írtak az Egyesült Államokban, hogy Narendra Modi mozgalma, a BJP félfasiszta mozgalom, amely a hinduk felsőbbrendűségét hirdeti. Magát a miniszterelnököt évekig nem fogadták Washingtonban, mert Gujarat államban, ahol Narendra Modi korábban főminiszter volt, rendszeresen pogromokat szerveztek a muzulmán kisebbség ellen, akik közül több ezret meg is öltek. Miután az USA szembekerült Kínával, Washingtonban Indiát választották partnerül, és “a véreskezű Narendra Modiról” egyszer csak kiderült, hogy ő a világ legnépesebb demokráciájának vezetője.

“A világ két legnagyobb demokráciája szövetkezik egymással” – jelentette be büszkén Joe Biden Narendra Modi oldalán Washingtonban.

India azért több vasat is tart a tűzben: az orosz olajat, melyet Putyin a szankciók miatt nem tud eladni Nyugatra jórészt India vásárolja fel, finomítják, majd szép haszonnal eladják Nyugaton. India az orosz olajért rúpiában fizet, amely Putyin pénzügyi problémáit nem oldja meg.

Márciusban minden bizonnyal újraválasztják Putyint, aki a zsákutcában nemigen tudhatja: merre van előre?

Gazdasági szuverenitás Orbán módra

2 milliárd dolláros külföldi kölcsönt akart szerezni a magyar miniszterelnök megbízásából az Államadósság Kezelő Központ, de miután túljegyezték a magyar kötvényeket, 2,5 milliárd dolláros hitelt vett fel Magyarország. Érdemes megemlíteni, hogy a kötvény kibocsátást jónevű bankok szervezték: BNP Paribas, Citibank, Deutsche Bank és J.P. Morgan. A kötvények túljegyzése azt mutatja, hogy a nemzetközi pénzpiac bízik az Orbán kormány stabilitásában.

A bizalomnak ára van: a 12 éves lejáratú kötvények kamata 5,7% vagyis jóval magasabb mint amennyit az USA-nak vagy Németországnak fizetnie kell de hát a periféria államai mindenütt drágábban jutnak hitelhez. Argentína például olyan rossz pénzügyi helyzetbe jutott – egyáltalán nem először – hogy újra tárgyalnia kell az IMF-el. A nemzetközi pénzpiacok drága kamatai helyett a Nemzetközi Valutaalap biztosított Argentínának 44 milliárd dolláros mega csomagot. Csakhogy ebből most kellene 2,6 milliárd dollárt törlesztenie, és erre képtelen.

A magyar állam egy éve bocsátott ki nagy összegű dollárkötvényt, akkor még jóval magasabb kamattal. Most csak 1,8% a kamat felár az USA-hoz viszonyítva, de tavaly még 2,8% volt vagyis 1%-kal olcsóbban jutottunk hitelhez. Mindez összefügg azzal, hogy tavaly a magyar kormány megszorító csomagja, és a magas infláció visszaszorította a lakosság fogyasztását, az életszínvonal csökkent viszont javult az egyensúly. Különösen amiatt, hogy az export jól teljesített 2023-ban. Időközben megérkeztek az első uniós pénzek is, mert

Orbán Viktor zsaroló politikája eredményesnek mutatkozik.

A magyar miniszterelnök azzal zsarolja az Európai Uniót, hogy csakis akkor szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatási csomagot, ha Magyarország megkapja az uniós eurómilliárdokat.

Globalizált rendszerben mit ér a szuverenitás?

A globalizáció eredményeképp még a nagy államok is egyre jobban függenek a világpiactól, ezért is indított kereskedelmi háborút az Egyesült Államok Kína ellen, mert Washington veszélyben érzi vezető szerepét a világgazdaságban. Márpedig ezen nyugszik az USA hatalma, és Hszi Csin-ping elnök már meghirdette a G2-es világot, melyben az Egyesült Államok és Kína együtt gyakorolja a világhatalmat. Ezt Washingtonban semmiképp sem akarják elfogadni. Különösen zavarja őket, hogy az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere nem az Egyesült Államok hanem Kína.

Kicsi és világra nyitott államok mint Magyarország nem tehetnek mást a globalizált rendszerben minthogy alkalmazkodnak a trendekhez, melyeket egyáltalán nem ők határoznak meg. Mit jelenthet ilyen körülmények között az a szuverenitás, amelyet Orbán Viktor a zászlajára tűzött, és amelynek immár külön Szuverenitásvédelmi  hivatala is van? Lánczi Tamás, az intézmény igazgatója sietett hangsúlyozni, hogy a Szuverenitásvédelmi hivatal nem hatóság nehogy mindenki azonnal az államvédelmi hatóságra, az ÁVH-ra gondoljon, amely szovjet mintára állam volt az államban. Sztálin elvtárs a magyar küldöttség tagjai közül nem véletlen, hogy egyedül Péter Gábort, az ÁVH vezérét ölelte meg a Kremlben. Igaz, 1953-ban maga Sztálin elvtárs csukatta le Péter Gábort mint “cionista összesküvőt.”

A titkosszolgálat Orbán Viktor nemzetvédelmi rendszerében is meghatározó jelentőséget már csak azért is, mert az működteti a propagandát éppúgy mint a kommunista időkben. Rogán Antal felügyeli mindkettőt, és a propaganda azért is oly hatékony, mert egyetlen központból titkosszolgálati tisztek parancsra teljesítenek vagyis vitának nincsen helye a rendszerben.

Orbán hatalmának szuverenitása érvényesül is a belpolitikában, ahol a miniszterelnök szinte ellenállás nélkül valósíthatja meg elképzeléseit, de mi van a külpolitikában, ahol egy nem egészen 10 milliós közepesen fejlett periferikus ország vezetőjének a véleménye nem érdekel senkit. Orbán Viktor számára nagy sokk lehetett amikor a kilencvenes évek elején az USA nagykövetség embere közölte vele: a térségben csakis Lengyelország és Románia érdekli az Egyesült Államokat, Magyarország egyáltalán nem. Ez motiválhatja Orbán Viktor diplomáciáját, amely ellensúlyt keres a világban az Egyesült Államokkal szemben. Ezért barátkozik tüntetően Kínával, melyet az Egyesült Államok első számú stratégiai ellenfélnek nevezett 2021-ben. Ezért parolázik Putyinnal, aki a második számú stratégiai ellenfél volt az USA listáján, de az ukrajnai háború miatt célponttá vált. Biden elnök nyíltan meg is mondta, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Később ezt ugyan visszavonta, de az elszólás nagyon is tudatos volt.

Orbán Viktor ezzel a diplomáciával elszigetelődött az Európai Unióban és általában a nyugati világban, de mint zavaró tényező, akinek van zsarolási potenciálja, felértékelődött. A legutóbbi uniós csúcstalálkozón  szinte főszereplővé vált. Azzal, hogy megvétózta Ukrajna 50 milliárd eurós pénzügyi támogatását nemcsak azt akarta elérni, hogy hozzájuthasson a magyar uniós euró milliárdokhoz hanem meg kívánta kérdőjelezni a NATO és az Európai Unió egész Ukrajna politikáját. Putyinhoz és Hszi Csin-ping kínai elnökhöz hasonlóan tűzszünetet sürget Ukrajnában, és arra számít, hogyha Trumpot megválasztják elnöknek az Egyesült Államokban, akkor az USA is változtat Ukrajna politikáján, és Kijev feje fölött lepaktál Putyinnal.

A CIA és az SZVR folyamatosan tárgyal erről Törökországban, olykor még a vezetők is részt vesznek ebben. William Burns, a CIA igazgatója korábban Moszkvában volt az USA nagykövete, jól ismeri nemcsak Putyin elnököt, de Szergej Nariskint is. A külföldi hírszerzés vezetője – éppúgy mint Geraszimov vezérkari főnök – nem támogatta Putyin döntését az ukrajnai háború megindítására mégis mindketten a helyükön maradtak bár az orosz elnök nyíltan megalázta Szergej Nariskint azon a videón, melyen a “különleges hadműveletet” bejelentették országnak – világnak.

Nariskin fia és családja Magyarországon szerzett ingatlant tekintettel arra, hogy az orosz és a magyar titkosszolgálat kapcsolata továbbra is kiváló noha ezt az USA és a NATO tagállamok többsége határozottan bírálja. Putyin viszont értékeli “a magyar miniszterelnök bátorságát.” Orbán Viktor volt az egyetlen olyan uniós tagállami vezető, akinek Putyin gratulált újévkor. Szijjártó Péter megkapta a Barátság érdemrendet Moszkvában. Ezt eredetileg Orbán Viktornak szánták, de a magyar miniszterelnök pompás diplomáciai érzékkel átpasszolta első janicsárjának, Szijjártó Péter külügyminiszternek.

A szuverenitás Orbán Viktor személyes hatalmának szentesítését jelenti. A minta itt is Putyin lehet, de valószínűleg a magyar miniszterelnöknek is feltűnt, hogy az orosz elnök szuverén módon zsákutcába vezeti Oroszországot.

Pesty: Philip, Kálmánka 6 milliárdból gyárt filmet, melyet 1,5 milliárdból is lehetne

Pesty László, aki még a rendszerváltás előtt lépett be a Fideszbe, nyáron Erdélyben a Tusványos találkozón kezdte meg a korrupció bírálatát a nemzeti együttműködés rendszerében.

“Nem jó, ha a nyilvánosság előtt lopnak vagy zsarolnak a hatalom emberei” hangsúlyozta az ősfideszes, aki persze Orbán Viktort nem merte bírálni mint a rendszer alapítóját és fenntartóját, de úgy véli, hogy “a korrupció rákos daganat a nemzeti együttműködés rendszerének testén.” Lánczi professzor, a Corvinus rektora ezt jobban látta amikor a korrupciót a rendszer alapjának tekintette, de szerinte “csak ily módon lehet megteremteni a nemzeti polgárságot.” Ez eufemizmus arra a jelenségre, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják a pénzek nagyrészét a nemzeti együttműködés rendszerében. A Transparency International magyar igazgatója szerint az elmúlt költségvetési időszakban Magyarország mintegy 30 milliárd eurót kapott Brüsszelből, ebből lányos zavarában Orbán Viktor és csapata mintegy 10 milliárd eurót nyúlt le. Ez forintban mintegy 3600 milliárdot jelent, amely már igen komoly költségvetési tétel lenne. Éppúgy mint az a 150 milliárd forint, amellyel Mészáros Lőrinc növelte vagyonát egyetlen évben, amelyben a magyarok többségének az életszínvonala csökkent. A 202-as év kiválóan sikerült a miniszterelnök vejének is: Tiborcz István bekerült a leggazdagabb 50 magyar közé a Forbes listán. Mit tett ezért a még mindig csak 38 éves Tiborcz István azonkívül, hogy három unokával ajándékozta meg Orbán Viktort?

Pesty a Klubrádióban panaszkodott

Bolgár Györgynek, az ellenzéki rádió legendás műsorvezetőjének arról panaszkodott Pesty László, hogy korrupciós leleplezéseiről, melyet saját oldalán tesz közzé, az ellenzéki sajtó sem számol be.

“Ez a négy sztori, amelyről írtam pusztító erejű lehetne, ha néhány szakember nekiállna, és kiszámolná a költségeket. Akkor kiderülne, hogy mennyi pénz tűnt el valójában. De hogyha mindenki lusta, és mindenki tőlem várja a megoldást, akkor lassan abba fogom ezt hagyni. Ezt elsősorban a balosoknak üzenem” – mondta Pesty László, aki leleplezéseiben gondosan kerüli a miniszterelnök rokonait, barátait és üzletfeleit, de ettől függetlenül hiányolja az oknyomozó újságírást a magyar sajtóból.

Miért hiányzik ez a tényfeltáró újságírás a magyar sajtóból már nagyon régóta, sőt tulajdonképp sohasem létezett az 1948-as rendszerváltás után?

Az ÁVH egyik legfőbb feladata épp annak megakadályozása volt, hogy a valós helyzet belekerüljön a sajtóba. Ezért is fogalmazta meg néhány író – újságíró 1956 őszén az önkritikus kiáltványt arról, hogy “hazudtunk, hazudtunk, hazudtunk!…”

A hazugság elsősorban nem abban volt, hogy elferdítették a tényeket, hanem, hogy azok bele se kerültek a médiába. Mensonge par omission – mondják a franciák arra az esetre, ha a sajtót megtöltik érdektelen ügyekkel miközben a legfontosabb dolgokról szót sem ejtenek. Ez az ávós gyakorlat vígan tovább folytatódik a nemzeti együttműködés rendszerében is, ahol “Nem ezt a szerencsétlen Kálmánkát akarom én bántani” – utal Rákay Philip Petőfi filmjére Pesty László a Klubrádióban, “de meg kellene vizsgálni, hogy miért készül 6 milliárd forintból egy film, melyet 1,5 milliárdból is ki lehetne hozni? Milyen eredményt fog hozni ez a film a streaming platformokon, a mozi pénztáraknál? Itt pénz tűnt el az én olvasatomban, de a szakma nem mozdul. Gyáva népnek nincs hazája” – hangsúlyozza a dokumentum filmes, akinek Rákay Philip valószínűleg a sikeres vetélytársa volt a kormányzati pénzek megszerzésében.

Nem látja mindezt Orbán Viktor? – érdeklődött Bolgár György.

“Orbán Viktor egy korszakos zseni, aki 15-20 évre előre látja Európa jövőjét. Megadatott neki a stratégiai előrelátás, de a személyzeti politikában nem csillog” – vélekedett Pesty László a Klubrádióban.

Vagyis, hogyha Orbán Viktor áll a kormánykeréknél, akkor az az apróság sem zavaró, hogy a hajó süllyed…

Levadásszák

0

Amikor kedden két drónnal kilőtt rakéta becsapódott egy bérházba Bejrút déli részén, megölve a militánsok egyik legfelső vezérét és hadnagyait, úgy tűnt, ez egy elmozdulást jelez Izrael Hamász elleni háborújában – írja a Washington Post.

Izrael három hónapon keresztül teljes körű katonai inváziót hajtott végre Gáza ellen, az övezet nagy részét ellenőrzése alá vonva, és több mint 22 000 embert megölt az Izrael elleni október 7-i támadást tervező és végrehajtó fegyveresek üldözése során. A mai napig nem lépett fel egy másik többször is hangoztatott háborús cél érdekében: a Hamász felsővezetőinek kiiktatására „bárhol legyenek is”

Most, amikor a konfliktus a negyedik hónapjába lép, Izrael láthatóan megkezdte a kiiktatásnak megvalósítását. Egy szélesebb körű háborút kockáztat libanoni határa mentén, annak ellenére is, hogy megkezdte csapatait kivonni Gázából.

Katonai vezetők azt mondták, hogy a részleges kivonulás lehetséges most, hogy a támadások meggyengítették a Hamaszt északon, és ez lehetővé teszi, hogy több ezer tartalékos hazatérjen és munkába álljon. Washington hónapok óta nyomást gyakorol Izraelre, hogy lépjen vissza a Biden elnök által válogatás nélküli bombázásnak minősített akcióktól, és csökkentse a polgári áldozatok számát.

Az események közvetlenül érintik a háború gazdasági veszteségeit, valamint a tiltakozások és a belpolitikai intrikák fokozatos visszatérése miatti növekvő aggodalmakat. Bár kevés elemző látja a gázai erőszak végét, némi változás észlelhető.

„A 3. szakaszhoz értünk” – mondta Chuck Freilich volt izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes, utalva a hadviselés azon szakaszára, amely az októberi támadásokra adott kezdeti választ, valamint az enklávé belsejében zajló tartós légi és földi háborút követi.

„Úgy gondolom, hogy egy új módozatba lépünk, ami közelebb áll ahhoz, amit az Egyesült Államok a kezdetektől szorgalmazott.”

Az izraeli hadsereg már hónapok óta kijelentette, hogy készen áll egy kétfrontos háború megvívására, miután csapatokat és tankokat vont össze a libanoni határ mentén, és legalább 70 000 lakost evakuált. Az Izraeli Védelmi Erők egységei gyakran váltottak tüzet a Hezbollah-hal, az iráni felállású libanoni fegyveres csoporttal, de a csapások és ellencsapások soha nem közelítették meg Bejrútot – egészen keddig.

Izrael nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni bármilyen szerepet Száleh Arouri, a Hamász száműzött tisztviselője meggyilkolásában, aki összekötőként működött Iránnal és a Hezbollah-hal. De rajta volt a nemzeti listán.

„Kétségtelenül ez volt a legjelentősebb Hamász vezető meggyilkolása a szervezet tisztségviselői ellen a háború október 7-i kezdete óta” – írta Avi Issacharoff palesztin ügyek szakértője szerdán a Yedioth Ahronot című újságban.

Míg Izrael azt állítja, hogy megölt számos Hamász parancsnokot és tisztviselőt Gázában, de Jehiya Sinwart, akit az október 7-i támadás kitalálójának tartanak, számos más vezetővel együtt még mindig szabadlábon van.

Libanoni és nemzetközi tisztviselők szerdán tülekedtek, hogy megfékezzék a Hezbollah várható megtorlását. A csoport a mai napig ellenállt a Hamász könyörgésének, hogy teljes mértékben lépjen be a háborúba. A névtelenséget kérő izraeli tisztviselők, akik nem jogosultak nyilvánosan nyilatkozni az ügyben, azt mondták, remélik, hogy a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah önmérsékletet tanúsít, tekintettel arra, hogy egyik tisztje sem halt meg a csapásban.

Naszrallah „válaszra és büntetésre” figyelmeztetett szerdai beszédében, de kevés utalást adott arra, hogyan reagálnának harcosai.

Az északi Haifa kikötőváros izraeli lakosainak azt tanácsolták, hogy tervezzenek menedéket a támadás során. Katonai elemzők szerint a csapatok levonása Gázában valószínűleg több erőforrást tesz lehetővé Libanon felé.

„Nagyon felkészültek vagyunk mindenféle forgatókönyvre”

– mondta Daniel Hagari, az IDF szóvivője Arouri meggyilkolása után.

Kedden Eilonban, a libanoni határtól egy mérföldre délre, néhány percenként izraeli tüzérséget lövedékeket indítottak „terrorista célpontok” felé. A kiürült falvakban a Hezbollah páncéltörő rakétáit elfogták.

Északon a helyi biztonsági osztagok egy közelgő háború miatt gyakorlatoznak. Az evakuálások lehetővé tették az izraeli hadsereg szabad működését a területen, mezőgazdasági területekről lőve.

„Egy olyan háborúba keveredünk, amelyet nem kértünk”

– mondta egy ott élő lakos.

A libanoni merényletet széles körben üdvözölték Izraelben, bár a becslések szerint még mindig Gázában fogva tartott 133 izraeli szószólói szerint attól tartanak, hogy a támadás kisiklatja az újabb túszcseréről szóló tárgyalásokat.

Az IDF a múlt héten közölte, hogy öt dandárt von ki a Gázai övezet északi részéből, ami potenciális elmozdulást jelent a széles körben elterjedt bombázástól az enklávén kívül állomásozó csapatok célzottabb rajtaütései felé. Ennek ellenére izraeli tisztviselők többször hangoztatták, hogy a harcok valószínűleg hónapokig folytatódnak.

A bombák és a lövöldözések zaja visszhangzott szerdán a dél-gázai Hán Yunisz városában, ahol szemtanúk elmondták a The Washington Postnak, hogy a harcok továbbra is olyan hevesek, mint valaha. A mentők oda-vissza száguldoztak egész nap, szállítva a halottakat és a sebesülteket.

„Az emberek itt már hozzászoktak a bombázás zord látványához” – mondta. „A napi küzdelem azonban inkább az élelem, a víz és az alapvető szükségletek biztosítása körül forog.”

Izraelben azonban a háború már nem érződik annyira mindent felemésztőnek, és a polgárok elkezdtek teret találni a szélesebb körű politikai vitáknak. Hétfőn az ország legfelsőbb bírósága megváltoztatta Benjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciójának szavazását a bíróság kulcsfontosságú bírósági felülvizsgálati jogosítványainak megvonásáról, amelyet kritikusai az izraeli demokrácia győzelmeként ünnepeltek.

A tavalyi év nagy részében az országot megrázó, de október 7-e után felfüggesztett kormányellenes tüntetések pedig visszatértek. Tel-Avivban és Jeruzsálemben szombaton tömegek skandálták az új választások követelését, miközben a harag Netanjahu ellen irányul, akit széles körben vádolnak azért, mert nem tudta megakadályozni a Hamász támadását, és akinek a közvélemény-kutatások során támogatottsága jelentősen zuhant.

Egyre jobban láthatók a szakadások a rendkívüli háborús kabineten belül, amelyben Netanjahu megosztja többek között a hatalmat politikai riválisával, az IDF volt vezérkari főnökével, Benny Gantzcal.

Gantz és Yoav Gallant védelmi miniszter nem volt hajlandó Netanjahuval együtt megjelenni néhány közelmúltbeli sajtótájékoztatón. Mindketten nyitottabbnak mutatkoztak a Biden által javasolt háború utáni gázai kormányra, amely a visszaállított palesztin hatóságra támaszkodik, és ezt az elképzelést Netanjahu és koalíciójának szélsőségesebb tagjai elutasították.

Gantz, akinek népszerűsége megugrott, azt mondta, hogy a politikának és az október 7-i kudarcok kivizsgálásának meg kell várnia, amíg a háború enyhül. Miközben egyes csapatok kivonulnak Gázából, a politikai megfigyelők szorosan figyelik, nincs-e jele annak, hogy készen állna a lépésre. Gantz új választásokat indíthat el, ha ráveszi a koalíció öt tagját, akik közül sokan kritizálták Netanjahut, hogy csatlakozzanak egy bizalmi szavazáshoz.

Abban a pillanatban, amikor Gantz úgy érezi elhagyhatja a háborús kabinetet, a hógolyó gurulni kezd. Ez egyre lehetségesebbnek tűnik, ahogy a gázai helyzet stabilizálódik.

Persze, ha lesz egy második front a Hezbollah-hal, akkor minden újra megváltozna.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK