Featured

Miért nem vétózott Orbán?

Stratégiai reggelin kapitulált Brüsszelben a magyar miniszterelnök, aki Ursula von der Leyennel, Olaf Scholz német kancellárral és Giorgia Melonival vitatta meg az 50 milliárd eurós ukrán segély ügyét. Később csatlakozott a stratégiai reggelihez a spanyol, a belga és a holland miniszterelnök is.

Brüsszelben ugyan hivatalosan azt közölték, hogy a Magyarországnak szánt befagyasztott 20 milliárd eurónak és az 50 milliárd eurós ukrán támogatásnak semmi köze sincs egymáshoz, de a brüsszeli Politico szerint mégiscsak ez volt a stratégiai reggeli egyik fő témája. Orbán Viktor korábbi vétójának is ez volt a fő oka nem pedig Ukrajna. Magyarországnak ugyanis égető szüksége van a 20 milliárd euróra. Nemcsak magára a pénzre hanem arra, hogy a nagy hitelminősítő intézetek kedvezően ítéljék meg Magyarország gazdasági kilátásait. Jelenleg ugyanis a magyar nemzeti bank kénytelen 2,5%-os kamat prémiumot adni, ha hitelhez akar jutni a nemzetközi pénzpiacokon. Magyarországot egyelőre befektetésre ajánlják a nagy hitelminősítő intézetek, de Görögország, melyet nem ajánlanak, már alacsonyabb kamatprémiummal jut kölcsönhöz mint Magyarország – mondta Surányi György ex jegybank elnök a Pénzügykutató Intézet tanácskozásán.

Mi történt a stratégiai reggelin Brüsszelben? Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megpróbálta megkönnyíteni a magyar kormány helyzetét, és a 20 milliárd euró kiutalása mellett érvelt. Olaf Scholz kancellár viszont azt hangsúlyozta, hogy Magyarország csakis akkor kaphatja meg a pénzt, ha teljesíti a jogállami kritériumokat. Ez ugyanaz az álláspont, melyet Ursula von der Leyen előadott az Európai Parlamentben. A brüsszeli bizottság elnökasszonyát az Európai Parlament bírálta a korábbi 10 milliárd eurós átutalás miatt. Az Európai Parlament emiatt perre is vinné az ügyet, de mandátuma hamarosan lejár. Orbán Viktor abban reménykedik, hogy a júniusi választásokon megerősödik a szélsőjobboldal, amely támogatja politikáját annak ellenére, hogy Ukrajna ügyében ellentétes állásponton vannak.

Meloni és Morawiecki keblére öleli Orbán Viktort

Olaszország szélsőjobboldali miniszterelnökasszonya és Lengyelország ex miniszterelnöke egyaránt jelezte, hogy szívesen fogadják új Európa Parlament-i frakciójukba a Fideszt, amely kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna. Orbán Viktor eredetileg az egész szélsőjobboldalt egyesíteni kívánta volna, de kiderült, hogy az Alternative für Deutschland mozgalommal, melyben neonácik is vannak, sok szélsőjobboldali párt nem hajlandó együttműködni a hitleri korszak emlékei miatt.

Orbán Viktor stabil hazai uralma miatt előnyösebb helyzetben van mint az uniós tagállamok vezetőinek többsége, mert azok komoly belpolitikai feszültségekkel néznek szembe: paraszt mozgalmak Franciaországban és Németországban, Hollandiában a szélsőjobb nyerte a választást, de nem tud kormányt alakítani, ezért Orbán Viktor régi ellenfele Rutte ülhetett az asztalnál a stratégiai reggeli idején Brüsszelben.

Erőközpont

„Orbán nem is azért ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását, amit eddig nyilvánosan mondott, hanem mert fél, hogy egy új erőközpont jöhet létre a kontinensen” – olvasom az újságban.

Azt mondja a derék miniszterelnök abszolút über alles üzemmódban tartva Magyarország (azaz az ő) érdekeit, hogy:

„Az ukrán csatlakozással létrejön az EU-n belül egy olyan „erőközpont”, amit az Egyesült Államok fog uralni katonailag, illetve politikai és gazdasági értelemben is. Ehhez az észak-közép-európai zónához fog tartozni szorosabban a három balti állam, Lengyelország, az Oroszország által a területei egy részétől megfosztott Ukrajna, illetve valamennyire lazábban Románia is. Orbán konkrét számokat említve úgy kalkulált, hogy a Baltikum, Lengyelország és Ukrajna lakossága felül fogja múlni Franciaországét, így szerinte ez a zóna befolyásosabb lesz a franciáknál.”

Hát, kérem, ez nagyon nagy baj. Ezek szerint az Unió árulójává válnak a balti államok, Lengyelország, Románia és Ukrajna, mert átkéredzkednek az Egyesült Államok uszályába, ahol se szavazatuk, se vétójoguk nincsen, és még csak nem is kezelnék egyenrangúan őket. Ez a lángelmés orbáni gondolat pont olyan, mint a hajdani szovjet törpe: óriási! Az embernek csak az jár a fejében, hogy miért nem ő találta ki?

Igaz, Orbán ebből a szempontból sokkal rutinosabb nálam, mert ő már egy jó ideje próbálkozik az EU árulójává válni, mégpedig nem csak gondolatilag, hanem konkrétan, azaz ismeri a dörgést az árulástechnikában. Sajnos az árulása elég kevéssé sikeres, mert ha komolyra fordul a dolog, a többiek kizavarják a folyosóra. Valószínűleg az idegesíti őket, hogy Orbán nem az USA, hanem Putyin csatlósaként próbál meg felfordulást csinálni az EU-n belül, mert az nekik a legkevésbé kívánatos. Persze az USA irányába történő árulás is idegesítené ezt a hülye, européer társaságot, de Putyin, KGB cár befolyásszerzése még inkább, mivel ő cárságából kifolyólag nem ócska gazdasági fenyegetéssel operál, ha nem tetszik neki valami (azért persze azzal is, lásd olaj meg gáz), hanem keményen odaver, az angyalát neki! Néhányan meghalnak, néhányan rokkantak lesznek, pár ház összedűl, az oroszok által elaknásított, infrastruktúráját tekintve szétvert és sokszorosan fölrobbantott terület emberi életre hosszú időn keresztül alkalmatlanná válik, de ez a cárokat nem szokta érdekelni. Még Sztalin elvtárs is mondott valamit indoklásképpen („Ahol gyalulnak, ott hullik a forgács”), ám a cárok kizárólag az ország területnövelésére koncentrálnak, amely az ukrajnai különleges hadművelet eredményeképpen jelenleg 0,42 százalék. Ennyivel lett nagyobb Oroszország általa. Megéri az a kis veszteség érte, nemde?

Visszatérve az erőközponthoz, Orbán nem említette ugyan, de ha fél tőle, akkor nyilvánvaló, hogy ezek a tudjukkik megint ellenünk, szegény mimagyarok ellen szervezkednek. Azaz Orbán szerint Trump nem nyer, Bident meg ismerjük a Pressmannjával együtt, és az a duó ránk nézve életveszélyes, mert számukra a mi észjárásunk követhetetlen… illetve a miniszterelnök úr észjárása, de az ugyanaz. Ez a mi keresztünk, kérem, ha bárhol létrejön egy új erőközpont, az csak minket célozhat meg megtámadásilag, mert a Megváltóra nem fenekedtek annyian, mint ránk most, pedig ott egy tömeg üvöltötte, hogy „Barabbást!” Hogy miért van ez, totális rejtély, hiszen egy válogatott csapat direkt arra szerveződött, hogy jó hírünket vigye szét a nagyvilágba. Ott van például Szijjártó, Szalai-Bobrovniczky, Novák, Deutsch Tamás, és főleg a miniszterelnök úr, akinek legfőbb erőssége a pávatánc. Ki ne hódolna be annak, tessen mondani?

A dolog érdekessége még, hogy a miniszterelnök úr ezek szerint úgy gondolja, ha Ukrajna nem lesz EU tag, akkor ez az új erőközpont nem jön létre, a balti államok, Lengyelország meg Románia mind maradnak az EU berkein belül, és mi nem vesztjük el az érdekességünket, mint egyetlen EU áruló, ahogy akkor a miniszterelnök úr is marad hirhedett street fightere a nagyvilágnak, aki még akkor is harcolt az oroszokkal, mikor azok már kifele mentek.

Rossznyelvek (pl. jelen sorok írója) szerint persze a miniszterelnök úr az erőközpont helyett sokkal inkább attól fél, hogy ha a 40 milliós Ukrajna tag lesz, akkor majd kevesebb pénz jut nekünk, ugyanis az új tagállam nem a nettó befizetők, hanem a nettó haszonélvezők közé fog tartozni. Ahogy mi is. És bizony az tényleg baj, mert a „Magyarország legjobb tíz éve”, „Az EU-n kívül is van élet” meg „A magyar gazdaság EU pénzek nélkül is működik” című ökörségek ellenére a jelenlegi gazdasági helyzetünk rendkívül szomorú látványt nyújt. A 13 év alatt a nemzetközi piacra termelő, innovatív nagyvállalatok helyett agyaglábú építőipari óriásokat sikerült kinevelni, amelyeket állandóan etetni kell itthoni, nagyméretű, közpénzes munkákkal, különben összedőlnek. Ezért az EU pénzekre múlhatatlanul szükségünk van. Ahogy sikoltozik a regnálók szajkóserege, abból kihallhatjuk, hogy EU pénz nélkül még a jövőnket alapvetően meghatározó tanítókat és tanárokat sem tudjuk megfizetni, ami gyakorlatilag már a vég. Így nullázza le a mai kormány a rendkívüli módon (biblikusan) féltett és (szintén biblikusan) mindenáron szaporítani próbált új nemzedéket. A fentiek ismeretében mondható, hogy a kormány dilettantizmusán, illetve hogy magyarellenes rosszindulatán túlmenően más alternatíva a tevékenységének megítéléséhez nincsen. Ebből a kettőből kell választani.

Orbán – úgy is, mint a hablatyolástól irtózó, ízig-vérig a realitások embere – „konkrét számokat említve úgy kalkulált”, hogy a Baltikum, Lengyelország, Románia és Ukrajna lakossága felül fogja múlni Franciaországét, így szerinte ez a zóna befolyásosabb lesz a franciáknál. Úgy bizony! Konkrét számokat említve! Kalkulált! Összeadta a leendő renitens országok lakosságszámait, és megnézte, nagyobb-e a franciaországi lakosok számánál, vagy nem. Mivel úgy találta, hogy igen, levonta a konzekvenciát. Ilyen ember a mi miniszterelnökünk. Nem beszél mindenfélét összevissza, csak a szikár tények, soha más. Annak magyarázata, hogy az Egyesült Államok hogy kavarodott végül ide az erőközpontba, és hogy miért csak a lakosságszám számít, a gazdasági teljesítmény meg smafu, azt a miniszterelnök úrtól kérdezze meg, aki kíváncsi rá. Mert én nem.

Mint azt az újságban még olvashattuk, Orbán ezt az elméletét elővezette Emmanuel Macronnak is, de a francia elnöknek sajnos „nem volt teljesen világos”.

Meg tudom érteni.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a mi hősünk a rettenetes ellenszél ellenére a mai napon mégiscsak kiharcolta! Hogy mit? Hát, kérem, azt, hogy a magyarok pénzét nem adhatják az ukránoknak. Még csak ki sem kellett zavarni a folyosóra, bent maradt, és megnyomta az igen gombot, így aztán a javaslat csont nélkül és egyhangúan átment.

 A fentiek ismeretében a mai pávatánc lépéseit a következőkben határozhatjuk meg:

  • Az még az IQ 65-ösöknek is nyilvánvaló, hogy az EU azért akart már jóideje pluszpénzhez jutni, hogy ne kelljen az eddig betervezett költségeket csökkenteni, vagy törölni.
  • Ebből következően ez a pluszpénz pont arra szolgál, hogy többek között a Magyarországnak szánt pénzek megmaradjanak (hátha egyszer teljesíti a feltételeket), és ne kelljen Ukrajnának abból adni.
  • Orbán ezt eddig valahogy nem fogta föl, de lehet, hogy ma sikerült neki megmagyarázni, amit hónapok óta csinál, az pont a Magyarországnak szánt pénzeket veszélyezteti, és ha jót akar, tovább ne tegye.
  • Ezért maradhatott bent, mert látták, hogy valahogy fölfogta a dolgot, így mindenki tudta, ő is igennel szavaz majd.
  • Az, hogy ezt a kövér pofáraesést itthon valami hősi tettnek állítja be, már a hazai pávatánc kezdő lépése.
  • Az ismét hatalmas győzelem nép torkán való lenyomása, a cselédmédia dolga.

Érik a következő kétharmad.

Surányi: ez euró bevezetése nem oldaná meg a problémákat, de megakadályozná, hogy Orbán kivezesse az országot az unióból

Összegezte álláspontját az euróval kapcsolatban a Pénzügykutató Intézetben tartott előadásán a Nemzeti Bank ex elnöke.

Elmondta, hogy Magyarország jó messze van az euró kritériumok teljesítésétől, de ez 2019-ben még reálisnak látszott.

A magyar miniszterelnöknek esze ágában sincs bevezetni az eurót hiszen ez korlátozná a szuverenitását nem annyira Magyarországét mint inkább Orbán Viktorét.

Aki még nem vette észre, hogy a világgazdaság új korszakba lépett: míg 2020 előtt alacsony volt a kamatláb és az infláció, a munkabérek lassan nőttek, a reáljövedelem olykor csökkent is, mert a globalizáció fő tendenciája az outsourcing volt vagyis ott kellett valamit létrehozni, ahol az a legolcsóbb. Ennek következtében az Egyesült Államokból kiszervezték az informatika jelentős részét Indiába, ahol egy informatikusnak csak havi 1000 dollárt kell fizetni míg az USA-ban 8000-et.

Outsourcing helyett insourcing – ez Washington jelszava az új világgazdasági korban amikor haza akarják telepíteni az ipart nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva. Ez inflációs tendenciákat indít el, melyet sikerült letörni a Federal Reserve Boardnak és az Európai Központi Banknak, de mind az USA-ban mind az eurozónában egyelőre várnak a kamatláb csökkentésével, mert attól tartanak, hogy újraindulhat  az infláció,  melyet korábban az energia válság indított el, ezúttal a munkabérek növekedése miatt pöröghet fel.

Mindeközben az eurozóna és az Európai Unió zászlóshajója,

Németország, amely Magyarország legfontosabb gazdasági partnere, nem áll jól, sőt sokan Európa beteg emberének tartják.

Surányi György szerint ennek oka az irracionális adósság fék, amely megakadályozza, hogy a kormány megfelelő módon támogassa a gazdaságot miközben a költségvetési hiány és az államadóság alacsony.

“Nagy Márton olyan mint a Bourbonok”

A gazdaságpolitikát Orbán Viktor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterre bízta, aki a korábbihoz hasonlóan önti a pénzt a gazdaságba abban a reményben, hogy ez felpörgeti a gyengélkedő  és kereslethiányban szenvedő cégeket hiszen ha a lakosság több pénzt kap, akkor nő a fogyasztás. Ezt John Maynard Keynes már felfedezte, de a zárt gazdaság számára. Magyarország kicsi és nyitott gazdaság, ebben csakis addig működik ez a gazdaságpolitika amíg a külföldi finanszírozás biztosított. Nagy Márton olyan mint a Bourbonok, semmit sem tanult és semmit sem felejtett – hangsúlyozta Surányi György arra rámutatva, hogy a külső egyensúly rámehet, ha forszírozzák a hazai fogyasztás felpörgetését.

Jelenleg nincs válságban Magyarország, de…

Magyarország államadóssága 80% körül jár a GDP-hez viszonyítva, és ez nem kirívóan magas. A nagy minősítő intézmények ezért továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában tartják nyilván Magyarországot. Csakhogy kérdés  hogy meddig? A nemzeti banknak már most is 2,5%-os kamat prémiumot kell ajánlania ahhoz, hogy kölcsönhöz jusson, és ez magasabb mint Görögország esetében, melyet nem ajánlanak befektetésre. Magyarország egyre többet kell, hogy költsön a korábban felvett hitelek törlesztésére. Ezt a pénzt az egészségügy, az oktatás, a szociális hálózat fejlesztésére lehetne fordítani – hangsúlyozta Surányi György.

Szerinte a jelenlegi állás szerint Orbán Viktor még négy öt évig folytathatja a jelenlegi gazdaságpolitikát, amely a gazdaság túlfűtését jelenti anélkül, hogy Magyarország olyan fizetési válságba kerülne mint Görögország 2008-ban vagy Argentína jelenleg.

Közben viszont Magyarország az utolsó helyre került egy főre jutó fogyasztás terén az Európai Unióban: immár Bulgária is megelőz bennünket. A korrupció viszont virágzik, azon a listán az elsők vagyunk az Európai Unióban. Gazdaságilag sikertelen, de politikailag eredményes a nemzeti együttműködés rendszere, és Orbán Viktornak ez a legfontosabb hiszen ettől függ a hatalma. Ezt a miniszterelnök semmiképp sem akarja kockára tenni hiszen akkor kínos kérdésekkel kellene szembenéznie: az Európai Unió az elmúlt költségvetési időszakban 30 milliárd eurót utalt ki Magyarországnak, ebből Orbán Viktor lányos zavarában 10 milliárdot utalt ki rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Hol a pénz? – kérdezhetnék a bukott miniszterelnöktől, aki épp ezért foggal-körömmel ragaszkodik a hatalmához.

Putyin fizeti Orbánt?

A magyar miniszterelnököt csak a pénz érdekli ezért végsősoron megvásárolható – a legutóbbi időkig ez volt az általános meggyőződés Brüsszelben – írja a New York Times a csúcsértekezlet előtt.

A rendkívüli csúcstalálkozóra azért kerül sor, mert Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt segélyt amikor decemberben erről szavaztak az Európai Unió tagállamainak állam és kormányfői. A magyar miniszterelnök a vétókkal azokhoz az euromilliárdokhoz szeretne hozzájutni, melyeket Brüsszel blokkolt, mert a nemzeti együttműködés rendszere mind messzebb kerül az európai demokráciától, korrupció tekintetében pedig Magyarország a legelső az unióban – ahogy ezt a Transparency International legutóbbi jelentése is megerősítette. A decemberi csúcstalálkozó előtt Macron elnök Párizsba hívta Orbán Viktort, és ott állítólag megállapodtak abban, hogy a magyar miniszterelnök nem vétóz, ha megkapja az euromilliárdok egy részét. Magyarország meg is kapott valamivel több mint 10 milliárd eurót, de Orbán mégiscsak vétózott, mert ő az egész összeget: 30 milliárd eurót akarta. Macron elnök ezt követően becstelennek nevezte Orbán eljárását. Ettől függetlenül a csütörtöki csúcs előtt is tárgyalt Orbán Viktorral éppúgy mint Giorgia Meloni olasz kormányfő. Mindketten arra próbálták rábeszélni Orbánt, hogy most ne vétózzon, mert Ukrajnának nagyon nagy szüksége van az uniós támogatásra. A magyar miniszterelnök azt akarja elérni, hogy minden évben újra szavazzanak az ukrán támogatási csomagról, így vétója Damoklész kardjaként ott lebegjen Brüsszel fölött.

“Orbán egyre kiszámíthatatlanabb” – nyilatkozta a New York Timesnak Camino Mortera- Martinez, a Center  for European Reform kutató központ igazgatója. Rámutatott arra, hogy

“van olyan teória: Orbánt Putyin fizeti.”

A magyar miniszterelnök egyszer kihagyott egy uniós csúcstalálkozót, és helyette Pekingbe repült az Új Selyemút konferenciára, ahol parolázott Putyinnal az ukrajnai háború kellős közepén.

CIA igazgató: Putyin mindenáron Ukrajnát akarja

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok nagykövete volt Moszkvában arról írt a Foreign Affairsben, hogy az orosz elnök azért akarja mindenképp Ukrajnát, mert benne látja Oroszország nagyhatalmi státuszának garanciáját.

“315 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg eddig Ukrajnában, és Putyin nem érte el a célját.”

A CIA igazgatója szerint ezért létfontosságú az Ukrajnának szánt segély, az USA-ban 60 milliárd dollárt blokkol a republikánus ellenzék a kongresszusban.

A republikánusok Washingtonban ugyanazt kérdik mint Orbán Viktor Brüsszelben: minek finanszírozni egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában ahelyett, hogy tárgyalnánk Putyinnal?

Az orosz agresszió után folytak tárgyalások Ukrajna és Oroszország között, melyek megszakadtak. Németország ex kancellárja, akit Putyin fizet, később azt állította: az ukránok nyugati nyomásra vetettek véget a tárgyalásoknak.

Zelenszkij elnök Washingtonban elmondta:

“ Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak Ukrajnában, ha megállapodna Putyinnal. Mi természetesen ezt nem fogadnánk el.”

Donald Trump azt állítja: ha novemberben megválasztják, akkor pillanatok alatt békét teremtene Ukrajnában. Putyin épp erre vár éppúgy mint Orbán Viktor, akik elvetik Washington hidegháborús politikáját. A Biden adminisztráció már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot noha Putyin agressziója Ukrajnában csak 2022 február 24-én következett. A háború jelenleg mindenkinek kudarc: Ukrajna az ereje végén jár. A pénzügyminiszter közölte, a második negyedév már nem indulhat el nyugati pénzügyi támogatás nélkül! Oroszország nem tudta elfoglalni Kijevet viszont megijesztette Európát, amely újra beállt az USA mögé. Finnország és Svédország belépett a NATO-ba bár a svédek tagságát tragikomikus módon Orbán Viktor szintén akadályozza.

A magyar miniszterelnököt nem csak az zavarja, hogy nem kapja meg az eurómilliárdokat Brüsszeltől hanem az is, hogy Washingtonban kiírták a szereposztásból. Capacité de nuisance – zsarolási potenciál – ez Orbán ütőkártyája a NATO-ban és az Európai Unióban. Ez azért ilyen hatékony, mert a NATO stratégiája Ukrajnában éppoly bizonytalan mint az Európai Unió gazdasági helyzete: senki sem tudja, hogy merre van előre? Ezért írta azt Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára: Biden elnöknek mielőbb békét kell kötnie Ukrajnában, ha nem akarja elveszíteni a választásokat az Egyesült Államokban.

Botrány

Egyre dagad a Lánchíd-botrány – írja a Demokrata meg a többi fideszes akármi, lelkesen ismerteti a „gyanút” a közpénzből működő, de azért szintén fideszes akármi, azaz a köztévé, plusz Brenner Koloman is berúgta a motort, hogy százhússzal csatlakozzon a Karácsonyozókhoz. Elvégre Karácsony neki nem szövetséges, hanem piszkos konkurencia, és nyerni ugyan halálbiztosan nem fog, de néhány szavazatot elvesz tőle. Az is valami.

Egyre szövevényesebb az a Lánchíd-botrány, amely tavaly novemberben került nyilvánosságra. Az Amnesty International Magyarország igazgatójának testvérét egy sok száz milliós számlagyár irányítása miatt tartóztatták le, később pedig egy sor bűncselekménnyel került összefüggésbe a neve. A legújabb információk szerint Vignek a Karácsony Gergely fémjelezte botrányos Lánchíd-felújításhoz köthető korrupcióhoz is köze lehet.

Naná, hogy azt írják nerék, hiszen tényleg dagad. Ők maguk dagasztják éjt nappallá téve, szövik csak szövik a szövevényt, a regnálók nyilván parancsba adták a cselédmédiának: Karácsonyt minden erővel feketíteni! Fogalmam sincs, mi lesz azzal, aki csak kicsit feketít, de nem lennék a helyében, az tuti! Pláne, ha családja van a szerencsétlennek.

A sztori, illetve hát a „fémjelzett botrány” sok évvel ezelőtt indult, a ködös budapesti ősidőkben, mikor még Tarlós volt az úr (illetve nem ő, de mondjuk). A Lánchíd felújításáról szóló fővárosi álmok 2013-ban kezdtek testet ölteni, a BKK 288 millió forintért szerződött a Főmterv és a CÉH Tervező konzorciumával, a tervszállítási határidő 2015 január. Az akkori elképzelés szerint a felújítás nem csak a Lánchídra, hanem az Alagútra és a 2. villamos aluljárójára is vonatkozott.  „A kivitelezési közbeszerzést követően várhatóan 2015. ősszel indulhat meg a kivitelezési munka 2017. őszi befejezéssel.” Így hitte és hirdette a városvezetés.

Ember tervez, pénztelenség végez, a főváros pár éves kemény és megfeszített gondolkodás után 2017 áprilisára rájött, hogy nó enaf mani. Ekkor a fővárosi közgyűlés két részre bontotta a beruházást, az Alagút felújítását egyszerűen kitolták a távoli, 2020-as évekbe, mert csak akkor láttak rá elég forrást, így közel 6 évre kellett volna lezárni a nem csak a közlekedés, de a turizmus számára is kiemelt területet. Ez már a kormánynak is sok volt, mert az éppen a várba költöző, kényes és előkelő uraságoknak nagyon nem mindegy, hogy hány évig kell a Margit híd felé kerülniük, ezért a kormány úgy határozott, hogy ad 7 milliárdot, de a Lánchíd és az Alagút maximum 1,5 évig lehet lezárva. További feltétel, hogy a járdákat ki kell szélesíteni, a Magyar Turisztikai Ügynökség bevonásával a Széchenyi téren és a Clark Ádám téren növelni kell a zöld felületet, és az alsó rakpart általános forgalomcsillapítását is elő kell készíteni.

A közbeszerzést 2018 októberében írták ki, az ajánlatok eredeti beadási határideje november 21. Ezt a BKK 2019 májusában visszavonta, miután kiderült, hogy járdák tervezett szélesítéséhez meg kellene erősíteni a híd láncait, ezért erről „műszaki, városképi és finanszírozási okokból” lemondtak. A kormány a szélesítés elmaradása miatt elvett egymilliárd forint támogatást a felújításból, az állami támogatás így 6 milliárd forintra csökkent. Tarlósék új tendert írtak ki.

A jelentkezési határidőt kétszer kellett meghosszabbítani. A számtalan kérdés, a feltárt tervezési, valamint a szerződésben lévő hibák és ellentmondások orvoslására a BKK a beszerzés dokumentációjának jelentős részét módosította. A további kérdésekre azt válaszolták, hogy a kivitelező bármit tehet – a saját felelősségére. Ebből mindenki tudta, hogy a sok eltelt év ellenére is szembeszökő előkészítetlenség és megrendelői ügyetlenség miatt a vállalkozók jócskán növelni fogják az árakat. Növelték is, ezért a rettenthetetlen városvédő, oroszlánszívű Tarlós a „túlárazott” ajánlatokat visszadobta. Aztán elvesztette a választásokat.

Ezt a hat éve gyarapodó szarkupacot kapta a nyakába az új főpolgármester, csúcsán az egyre gyorsabban korrodálódó Lánchíddal, amely a veszélyessé vált állapot miatt rendkívül sürgető módon szorult felújításra. Egyrészt egyértelmű volt, hogy a munka nem halasztható tovább, másrészt hogy a fővárosnak harmincakárhány milliárdja még a kormány hat milliárdjával együtt sincs, ezért le kellett szűkíteni az elvégzendő munkát a Lánchídra, amelyhez azért hozzájött még a Széchenyi téri aluljáró fölötti úttest felújítása, a Clark Ádám téri körforgalom híd felőli részének felújítása, a közvilágítás felújítása és a díszkivilágítás kiépítése. Utóbbiak a Tarlós féle „Lánchíd” tételek közt nem szerepeltek.

A Karácsony regnálása alatti első tendert kiírták, de csak a Lánchídra és környékére. A két NER kompatibilis cég, melyek korábban indultak a tenderen (Dömper Kft, Közgép Zrt), nem adott be ajánlatot, a Strabag és az A-Híd ajánlatai közül az utóbbi lett az olcsóbb nettó 18,8 milliárddal, amely a kötelező 10%-os tartalékkal, a szakértői díjakkal és az ÁFÁ-val 26,75 milliárd forintra nőtt. Ez az összeg nagyobb, mint a korábbi ajánlatokban szereplő 21,8 milliárd (csak a Lánchídra), és Sal László, a győztes A-Híd vezérigazgatója el is mondta miért: egyrészt a fentebb leírt, a Lánchídon kívüli többletmunkák, másrészt az eltelt idő alatti további állapotromlás és korrózió okozta plusz anyag és munkaköltség, harmadrészt pedig az azóta bekövetkezett, kb. 10%-os mértékű építőipari infláció miatt. A befejezés tervezett időpontja 2023 ősze lett.

Na, ekkor toppant a színre Tarlós a főváros bukott és levitézlett főpolgármestere (Gyurcsányra is ezt szokták mondani, ezért gondoltam, hogy ide is jó lesz). Tarlós egyrészt kijelentette, hogy a „A 2023-as határidő kizárt, hogy tartható lenne. 2024-re talán befejezhető, de még alá sem írták a szerződést„, másrészt közölte, hogy ők terveket és pénzt is hagytak a felújításhoz, harmadrészt meg kijelentette, hogy a Karácsony féle felújítás 5 milliárddal drágább, mint az övé (azóta is ezt ragozza a teljes NER média). A kormány is ismételten színre lépett, és immár ikszedszer állapította meg, hogy Karácsony miatt úgy rossz minden, ahogy van, de ismét megesküdött arra, hogy a felújításhoz beígért 6 milliárdot a főváros biztosan megkapja. Nem mondták, hogy „Az aztán hétszentség!”, de nagyon úgy hangzott.

Hát akkor lássuk a tényeket:

  1. A felújított hidat Karácsonyék már 2023 augusztusában, azaz nemhogy határidőre, de még a tervezettnél is előbb átadták. Tarlós jóslata hatványozottan nem jött be.
  2. Tarlósék valóban hagytak terveket (6 küzdelmes év eredménye) és pénzt is, de abból sajnos keveset, ezért kellett a felújítást csak a Lánchídra leszűkíteni (annak felújítása már nem volt tovább halasztható).
  3. A drágulásról: Karácsonyék a legolcsóbb ajánlatot fogadták el a jelentkezők közül, azaz közbeszerzés és közpénz ügyben mindenkinek javasolt a kuss. A nyertes még meg is indokolta, miért emelkedett az ár a korábbi tenderhez képest. Amíg valaki ezt nem cáfolja tételesen, addig a drágulást Karácsony nyakába varrni akarók hablatyolásának tartalmi része nulla. Max. röhögni lehet a szerencsétlenek hazudozásán.
  4. A drágulásra való állandó fideszes utalgatás ismeretében érthetővé válik, hogy a két kormányközeli cég miért nem adott be ajánlatot. Abból ugyanis kiderült volna, hogy ők sem tudják olcsóbban megcsinálni, és a hatalom nem akarta, hogy önmaga hiteltelenítse saját főpolgármester-lejárató cunamiját.
  5. A sokszor megígért 6 milliárdot a főváros máig nem kapta meg. Az arra való hivatkozás, hogy „Nem állt helyre az eredeti állapot”, mert a hídról a személyautók ki vannak tiltva, igencsak bornírt kifogás, mivel az „eredeti állapot” kifejezés egyértelműen arra vonatkozik, hogy a híd ugyanúgy használható legyen, mint korábban. Az meg teljesítve, így hát a 6 milliárd ki nem fizetése a hatalom általi szimpla csicskáztatás.

A fentiekből látható, hogy a „Karácsony Gergely fémjelezte botrányos Lánchíd-felújítás” helyett a „Tarlós fémjelezte hat éves tötymörgés” az igazi botrány, melyhez Karácsonyéknak nincs köze. Az általuk  elfogadott ajánlat a legolcsóbb volt, a felújítás határidő előtt befejeződött, mégpedig a költségkereten belül, ez nem egy Mészáros nyerte tender, ahol a költségek a pótmunkák révén az egekbe emelkednek. Hogy a fideszes cselédmédia mit hazudozik a felújításról, az persze más. Ők ezért kapják a pénzt, és praktikusan meg is tudom őket érteni. Morálisan más a helyzet, de ezt inkább ne is feszegessük. Túl randa a kép.

A korrupciót illetően: a főváros fizetett az A-Híd Zrt.-nek, mint kivitelezőnek, az A-Híd meg szerződés alapján fizetett a Sunstrike Kft.-nek, amelynek fő tevékenysége a film-, videó-, televízióműsor-gyártás. A társaság ügyvéd tulajdonosa után jelenleg nyomoz a rendőrség, így a cselédmédiánál már meg is van az összefüggés, miszerint a barátom sógorának nevelt lánya egyszer járt abban az utcában, ahol két hónapja bolti lopás történt, tehát a barátom tolvaj, így aztán én is az vagyok. Legalábbis „felmerül a gyanú”. Nemde?

A  kivitelező a vádra válaszul közölte, hogy:

Az A-Híd Zrt.-nek nem kivitelezésre vonatkozó és nem kivitelezéshez kapcsolódó szerződése volt az eljárás alatt álló céggel, így az nem kapcsolódott semmilyen közbeszerzésen elnyert projekthez, azaz a Lánchíd felújításához sem. A szerződéseknek a Sunstrike Kft. általi teljesítését az A-Híd Zrt. felé igazolták, a kiállított számlák ellenértékét kizárólag a Sunstrike Kft. számlájára utaltuk. Külső cégek gazdálkodására, kapcsolatrendszerére és egyéb működésére az A-Híd Zrt.-nek semmilyen rálátása és ráhatása nincs. Hangsúlyozzuk, hogy az A-Híd Zrt. nem alanya a hatósági eljárásnak, csak a külső cégekkel kapcsolatos adatokat szolgáltatott a NAV felé.

A fentiek alapján megállapítható, hogy ismét a kormányzati cselédmédia dagasztja a nemlétező botrányt, mégpedig most is a szokásos „Nem zörög a haraszt…” jellegű, morálisan rendkívül visszataszító technikával, amely bemutatja, hogy egyesek jelentős bőrvastagodásra tettek szert az arcukon. Az pedig, hogy a kormány milyen ócska kifogással indokolja, hogy a sokszor megígért hatmilliárdot a fővárosnak máig nem fizette ki, nagyon jól illusztrálja az ottani morált.

De ha már a botrányoknál tartunk: mi van a régi, ugyanígy felfújt sztorik főszereplőivel, Simon Gáborral, Czeglédy Csabával meg a többiekkel? Mindegyik eset mint a rétestészta. Esetleg nem találtak semmit, és még mindig kutakodnak, hátha? Vagy csak Pintér meg Polt ügyetlen? Netán ostoba?

Igaz, a karaktergyilkolás mindig csak a legközelebbi választásig tart. Utána az ügy már ejthető.

Orbánt kiírták az amerikai szereposztásból

Miért kekeckedik Ukrajna ügyében a NATO-val és az Európai Unióval a magyar miniszterelnök? A Direkt36 megszerezte egy tavaly tavaszi tanácskozás jegyzőkönyvét, mely szerint a magyar kormányfőt azért zavarja Ukrajna nyugati támogatása, mert az USA kiírta Magyarországot a forgatókönyvből.

Blinken külügyminiszter terve, mely felvázolja az amerikai elképzeléseket az ukrajnai háború utáni időkre. Eszerint régiónkban két országcsoportra számít Washington Oroszországgal szemben: az északira és a délire. Régiónk északi részén létrejönne egy balti-lengyel-ukrán szövetség, a déli részén pedig egy román-moldovai. Orbán Viktor szerint ezzel létrejönne egy

“olyan erőközpont az Európai Unióban, mely az Egyesült Államok irányítása alatt állna.”

Uniós atombomba

Macron elnök és Orbán Viktor ugyanakkor egyetért abban, hogy az Európai Uniónak mielőbb létre kellene hoznia egy közös hadsereget. Rajtuk kívül kevesen osztják ezt a véleményt, de Manfred Weber előállt azzal az ötlettel, hogy legyen az Európai Uniónak önálló atomütőereje, mert Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba azzal a fenyegetéssel járna, hogy az USA a jövőben nem vállalja fel Európa védelmét Oroszországgal szemben. Macron elnök taktikusan a német Weberre bízta a közös uniós atombomba ötletét hiszen elsősorban Németországnak kellene azt finanszíroznia. Franciaország az egyetlen olyan uniós tagállam, melynek van saját atombombája. Az uránért nagy harc alakult ki Afrikába, ahol a franciák elveszítették Nigert, de ezért most Csádban próbálják megvetni a lábukat magyar katonai segítséggel. A 200 fős magyar alakulat összekötő tisztje nem más mint Orbán Gáspár százados, a miniszterelnök egyetlen fia.

Úton az Európai Egyesült Államok felé

Ukrajna tartós megsegítését és pláne önálló atomütőerő kifejlesztését csak csillagászati összegből lehetne finanszírozni, melyre az Európai Uniónak nincsen pénze. Macron elnök ezért javasolta eurókötvények kibocsátását Davosban. Vagyis a pandémia utáni 750 milliárd eurós hitelfelvétel után az Európai Unió újabb közös hitelt venne föl. Elvben ezt Orbán Viktor ellenzi, de Ukrajna támogatását sem akarja felvállalni. Így viszont hozzá kellene járulnia az újabb közös hitel felvételhez. Ez pedig elvezethet a Hamilton jelenséghez: az USA első pénzügyminisztere egyesítette a 13 egykori brit gyarmat adósságait  és egységes pénzügyi területté tette az országot, amely innen indulva vált a világ vezető hatalmává a huszadik században.

Jön az uniós atombomba?

A nukleáris energia visszatérését sürgetik Németországban. Három megmaradt atomerőművét márciusban zárta be Németország, de ma már az ellenzéki CDU vezére arról beszél, hogy ez hiba volt. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője pedig a Politicoban közös európai nukleáris védőernyőt sürgetett.

“Fekete nap volt Németország számára az utolsó atomerőmű bezárása múlt márciusban” – mondja ma Friedrich Merz. A CDU elnöke szerint újra be kellene kapcsolni a három utoljára maradt atomerőművet, mert az olaj és a földgáz ára túlságosan magas, a nukleáris energia pedig kevésbé szennyezi a környezetet mint a fosszilis energiahordozók. A német kormány, melyben a zöldek is fontos szerepet játszanak, továbbra is elutasítja a nukleáris energiát:

”Az energiagazdálkodással foglalkozó cégek már átállították a rendszerüket, továbbra is elutasítják a nukleáris energiát. Ez ugyanis nagyon kockázatos technológia, a radioaktív hulladék pedig még évezredekig  gondokat okozhat a környezetvédelemben”

– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter.

Németországban a nukleáris hulladék ügye mindmáig megoldatlan. Az ezzel foglalkozó állami ügynökség szerint 2046-ban készülhet el egy nagy tároló, melynek a költségei meghaladnák az 5,5 milliárd eurót. Jelenleg még a helyszínt sem jelölték ki, mert egyetlen település sem akarja, hogy a közelében nukleáris hulladéktároló épüljön. Régebben sok európai állam Oroszországba szállította a nukleáris hulladékot, de ez a lehetőség  Putyin Ukrajna elleni agressziója óta megszűnt.

Jelenleg a világ 32 országában 421 atomreaktor működik. Ez a szám elég stabil, mert bár építenek új atomreaktorokat, de sok régit pedig bezárnak. Kína, Franciaország, az USA, Nagy Britannia, Oroszország és Magyarország  és néhány más ország kitart az atomerőművek mellett.

Lesznek-e újra atomerőművek Németországban?

“Senki se építene új atomerőművet Németországban, mert a költségek túlságosan magasak lennének. Csak akkor építhetnek atomerőművet valahol, ha a közvélemény azt helyesli, mert ehhez nagy állami támogatás kell” – hangsúlyozza a környezetvédelmi miniszter Berlinben.

Kisebb nukleáris erőművek  katonai céllal

Észak Korea épít ilyeneket, de más államokban is lehet hasonló jelenséget tapasztalni – írja a Deutsche Welle. Észak Korea immár nukleáris hatalom, amely nemzeti jövedelmének legnagyobb részét erre költi feláldozva a lakosság életszínvonalát. Ezt nyilvánvalóan nem lehet megcsinálni az Európai Unióban, de Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai parlamentben mégiscsak közös uniós atomfegyverkezési programot javasolt. A bajor CSU politikus a brüsszeli Politiconak elmondta, hogyha jön Trump, akkor az USA már lemondhat a nukleáris védőernyőről Európa fölött, így ezt az Európai Uniónak  kellene megteremtenie. Honnan lenne erre elég pénz? Az ötletgazda Macron elnöknek megvan erre is az elképzelése: az Európai Unió kötvényeket bocsáthatna ki, és ebből fedezné Ukrajna támogatását és esetleg a közös uniós atomernyő csillagászati költségeit.

Orbán Viktor, a spin diktátor

Két jeles szakértő könyvet írt arról, hogy Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor miképp használja ki és fel a digitális világot a hatalom megszerzésére illetve megtartására.

A zsarnokság változó arca a 21-ik században – ez az alcíme Szergej Gurijev és Daniel Treisman könyvének. Egyikük a párizsi SciencesPo professzora, másikuk Los Angelesben tanít a University of California-n.

“A szerzők fő állítása az, hogy az újfajta diktatúrák legfőbb törekvése a társadalom tömegeinek manipulálása miközben buborékba zárják azokat, akikre az eszközeik nem hatnak. Vagyis az értelmiséget elszigetelik, hogy ne tudjon kommunikálni a felsőoktatásban nem részesült tömegekkel. Ez a stratégia működőképesnek bizonyult. Miközben a társadalom szélesebb rétegei csak manipulatív, erősen megszűrt információhoz juthatnak, az értelmiség számára fennmaradhatnak a kritikus sajtó termékek, ezekben egymás között ki is engedhetik a gőzt, de azt büntetik, ha a társadalom szélesebb rétegeihez akarnak szólni” – nyilatkozta a könyvről a HVG-nek Rosta Miklós, a Corvinus egyetem professzora. A professzor hozzátette:

“a magyar rendszer különleges a spin diktatúrák között, mert a legfejlettebb és legdemokratikusabb államok szövetségén belül tudott kiépülni.

Az unió nem volt felkészülve ilyen folyamatra. Amikor a támogatásokat átutalja, akkor az értékeivel ellentétes rendszer fennmaradását finanszírozza. A szabad munkaerő áramlással pedig csökkenti.”

Hol itt a novum?

A két Papandreu találta ki Görögországban a nemzeti együttműködés rendszerét, melyben az uniós eurómilliárdokat politikai lojalitás alapján osztották szét meghamisítva az Eurostatnak elküldött statisztikát. Amikor a görög gazdaság összeomlott 2008-ban, akkor a statisztikai hivatal elkezdett hiteles számokat közölni mire Athénban hadbíróság elé akarták őket állítani hazaárulás vádjával. Brüsszel alig tudta megmenteni a szerencsétlen statisztikusokat.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszéde hasonló jelenségről árulkodott. A média a digitális forradalom előtt is két részre vált: az elit nívós és hiteles információkra támaszkodó sajtójára és a tömegeknek fenntartott médiára, amelyben Trump megszerezte a szükséges készségeket a népszerűség kivívására és fenntartására. A digitális forradalom abban hozott újat, hogy megszűnt az elit lehetősége a média fogyasztási szokások befolyásolására: az interneten mindenki azt néz, amit akar.

Miért váltak népszerűvé az összeesküvés elméletek és az álhírek? Mert a bérből és fizetésből élők többsége a globalizáció vesztesének érzi magát Európában és az Egyesült Államokban. Ez az érzés egyáltalán nem alaptalan: miközben a reálbérek alig nőnek addig a tőkejövedelmek exponenciálisan emelkednek – ahogy erre Thomas Piketty francia közgazdász rámutatott.

Az Oxfam a davosi világgazdasági fórum elé terjesztette jelentését melyből kiderült, hogy az elmúlt három évben a világ öt leggazdagabb embere megduplázta vagyonát miközben bérből és fizetésből élő 800 millió munkavállaló reáljövedelme csökkent.

Magyarország továbbra is az Európai Unió legkorruptabb állama

0

Bulgária és Románia is megelőz pedig ez a két ország híres arról, hogy a korrupció évszázadok óta jellemzi a társadalmat és főként az elitet, amely még a szultán birodalmában tanulta ki a csíziót.

Dánia és Finnország szerepel a legjobban, Magyarország az Európai Unióban ugyan utolsó, de a világban a középmezőnyben foglal helyet olyan országok mellett mint például Kína. Igaz, hogy Pekingben tíz éve kemény korrupció ellenes kampány folyik. Ez persze része a hatalmi harcnak is, de Hszi Csin-ping elnök azért is igyekszik visszaszorítani a korrupciót, mert a kínaiak mindmáig ebben látják a császárság elgyengülésének fő okát. Orbán Viktort viszont szemmel láthatóan nem zavarja a korrupció:

”Brüsszel az elmúlt években ideológiai háborút vív Magyarország ellen, és zsarolni próbál bennünket”

– nyilatkozta a párizsi Le Pointnek a magyar miniszterelnök, aki arra nem tért ki, hogy Brüsszel elsősorban azt szeretné tudni, hogy mi lesz azokkal az eurómilliárdokkal, melyeket Magyarországnak kiutal.

Miért nőtt egy év alatt 150 milliárd forinttal Mészáros Lőrinc vagyona?

Orbán Viktor alteregója tavaly újra a leggazdagabb magyarrá változott, mert 150 milliárd forinttal lett gazdagabb tavaly amikor Magyarországon csökkent a lakosság életszínvonala a magas infláció miatt. Honnan jött ez a 150 milliárd forint? Mitől vált dollárban is milliárdossá Orbán Viktor gyerekkori barátja? A Transparency International szerint az Európai Unió az elmúlt költségvetési időszakban 30 milliárd eurót utalt át Magyarországnak, és ebből Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lányos zavarukban 10 milliárd eurót lenyúltak. Nem sok ez egy kicsit egy olyan országban, ahol a lakosság kétharmada az európai szegénységi küszöb alatt él?

Erasmus

Mint azt mi, halandók Gulyás Gergely frakcióvezető úrtól tudjuk, egyes egyetemeinknek az Erasmus programból való kizárása egyszerűen csak egy „faji alapú”, illetve, ahogy később módosította, „magyarellenes” bosszú. Gulyás úr jogász, neki nem kötelező tudni, hogy az emberiség egyetlen faj, de azért helyes, hogy helyesbített.

Ezzel a bosszúval csak két gond van. Az egyik, hogy a nem alapítványi rendszerben működő magyar egyetemek nem lettek kizárva, azaz a kizárás kapcsán legfeljebb félbosszúról beszélhetünk. A másik, hogy Czeizel doktor vizsgálatai szerint a magyar lakosság genetikailag nem különböztethető meg a szomszédos országok lakosságától, azaz ez a kizárás egyben szlovák-, román-, osztrák-, szerb-, horvát-, szlovén- és az EU jelenlegi ukráninmádatát tekintve meglepő módon ukránellenes bosszú is. Hogy miért akarnak szegény magyarokon bosszút állni ezek a rosszarcú eusok, az egyelőre az ismeretlenség homályába burkolózik, mert Gulyás úr azt nem fejtette ki. Reméljük, pótolja majd. A fentieken persze nem kell fennakadni, ismerjük Gulyás úr szellemi képességeit, max. legyintünk egyet, oszt annyi.

Mint azzal bizonyára sokan tisztában vannak, a PÉK (magyartalanul P&K, azaz pártunk és kormányunk) azért szervezte ki az egyetemeket alapítványokhoz, mert az éhes szájakat etetni, a tanulóifjúságot meg a megfelelő irányba terelni kell… illetve nem! Nem azért, egyáltalán nem azért! Az rosszindulatú pletyka! Hanem mert

„… így szélesebb körű rendelkezési jog jelenik meg a saját tulajdonú vagyon felett, növekedhet a gazdálkodási szabadság, rugalmasabb eljárási és beszerzési szabályokat alkalmazhat az egyetem. Gyakorlatilag egy piaci alapon működő vállalati struktúra bevezetése valósulhat meg. Csökkenhetnek az adminisztrációs terhek, egyszerűbbé válhatnak a döntéshozatali mechanizmusok.

Mikor az ember ezt a kormány általi indoklást elolvassa, rögtön arra gondol, ugyan mijafenének kell egy egyetemnek vállalati struktúra, de aztán rögtön meg is válaszolja a kérdést: „növekedhet a gazdálkodási szabadság, rugalmasabb eljárási és beszerzési szabályokat alkalmazhat az egyetem”. Magyarán a kuratórium (nem ám az egyetem!), amely az oktatáson kívül minden egyébnek korlátlan ura (azért egy kicsit ura annak is az oktatói fizetések kézben tartásával), szabad kezet kap. Azt csinál, amit akar, arra ad pénzt, amire akar, azt bíz meg, akit akar, és úgy gazdálkodik, ahogy akar. Illetve „ahogy kell”, azaz ahogy elvárják tőle. Különösen, ha a kuratóriumban a megfelelő emberek ülnek, de a megfelelő ottülésekről a PÉK már eleve gondoskodott.

Eddig minden a szokott elvek szerint történt, ám hirtelen váratlanul a gonosz EU valamilyen ködös alapon alapon kezdte el fenyegetni a mimagyarokat (= a miniszterelnök úr egy személyben, de pszt, ez titok!). A fenyegetés abban mutatkozott, hogy az EU belengette az ország kizárását az Erasmus programból, mondván, hogy a gazdálkodás egyrészt átláthatatlanná válik, hiszen a vállalatként működő alapítványok nincsenek közbeszerzésre kötelezve, másrészt meg minden pénzkiadás láthatóan a PÉK által lesz vezérelve, mivel a kuratóriumban az ő beépített emberei ülnek. Ha az alapítványok magánpénzből gazdálkodnának, mint a piacon működő vállalatok, az EU nem szólhatna egy szót sem, viszont közpénzből gazdálkodnak, és az lehet akár EU pénz is, aminek laza és ellenőrizetlen elköltésétől a brüsszeli bürokraták igencsak ódzkodni szoktak.

Ilyen esetben az úri módon működő (ún. européer) kormányok rémülten és azonnal intézkedni kezdenek, a lehető legrövidebb időn belül visszacsinálják a dolgot, mégpedig teljes, azaz száz százalékos mértékben, utána meg kezüket-lábukat törve rohannak Brüsszelbe jelenteni, hogy az akadályokat elhárították, és ha kell még valami, azt is megteszik, mert nem akarják kockáztatni a magyar egyetemek kizárását a nemzetközi tudományos életből. Még véletlenül sem, hiszen az borzasztó kárral járna, mind az egyetemeket, mind a hallgatókat illetően, és ők jót akarnak nemzetüknek, tehát a kizárást nem engedhetik!

A hülyék! Nem ismerik ezek a pávatáncot! Pláne mimagyarok módra nem. A PÉK válasza ugyanis az volt, hogy néhány emberét lecserélte a kuratóriumokban (természetesen szintén fideszesekre, csak nem nyíltan fideszes nagyágyúkra), és intézkedett, hogy a Közbeszerzési Hatóság világosítsa föl már az EU-t, mi minden kérésnek eleget tettünk, tehát mindennek és mindenben megfelelünk (2021. július 22.). A KH természetesen összecsattantotta a bokáját, és azonnal lépett:

„Az Európai Bizottság jogállamiságról szóló jelentésében tévesen állítják, hogy a vagyonkezelő alapítványok mentességet élveznek a közbeszerzési kötelezettség alól. Az igazság ezzel szemben az, hogy a Kbt., valamint a hivatkozott módosító törvény nem erről, hanem ennek éppen az ellenkezőjéről rendelkezik. A közbeszerzési törvény hatályos rendelkezései ugyanis az ajánlatkérői minőség vizsgálata során ezekre az alapítványokra vonatkozóan is az általános – minden szervezetre irányadó – szabályok alkalmazását írják elő. Az általános szabályok alapján pedig a vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott felsőoktatási intézmények közjogi szervezetként ajánlatkérőknek minősülhetnek, a közjogi szervezetek pedig nemcsak az uniós forrásból finanszírozott, hanem valamennyi beszerzésük tekintetében közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek. Ennek hiányában az érintett alapítványok és felsőoktatási intézmények – támogatásból megvalósuló beszerzések esetén – a támogatás okán is ajánlatkérő szervezeteknek minősülhetnek. A fentiek tekintetében a Közbeszerzési Hatóság részletes magyarázatot adott az Európai Bizottság képviselőinek a jogállamisági jelentés előkészítése során, de ezt az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyta.”

Hát nem figyelmen kívül hagyták ezek a nyomorultak! A részletes magyarázatot! Bár lehet, hogy a feltételes móddal volt bajuk, és ha a szövegben a kiemelt helyeken az van, hogy „minősülnek”, azaz a közbeszerzés az alapítványok számára is minden esetben kötelező, akkor abbahagyják a kekeckedést és megnyugodva távoznak. De nem az van ám írva, hanem az, hogy „minősülhetnek”.

Hja, kérem, a pávatánc szabályai, ugyebár… jöttem is, meg nem is, hoztam is, meg nem is, így is lehet, úgy is lehet, egyet balra, kettőt hátra, satöbbi.

Ezután egy jó ideig csönd volt. Csak azt tudjuk, hogy a témát illetően kik nem csináltak semmit: Deutsch Tamás, Bocskor Andrea, Orbán Viktor, Navracsics Tibor meg a többiek, és bizony a 133 bátor emberrel működő törvényalkotás sem csinált semmit, pedig egyes esetekben fél nap alatt intézkedik. Várták, hogy mi lesz. Hátha a kiterjesztett faroktollak eltakarják a valót.

A reménnyel teli várakozás sajnálatos módon ért véget. Kizárással. Bocskor Andrea fideszes EP képviselő rögtön nyilatkozott is:

„Jogszerűtlen a magyar diákok kizárása a Horizont- és az Erasmus-programokból; a magyar egyetemek kétharmadán tanuló csaknem 180 ezer hallgató nem válhat Brüsszel politikai támadásainak áldozatává! Az Erasmus+ az Európai Unió évtizedek óta legnépszerűbb programja a fiatalok körében. A program célja, hogy minél több diák élvezhesse a külföldön tanulás előnyeit. Ezért is felháborító, hogy ezzel teljesen szembe menve a brüsszeli bürokraták politikai alapon hozott döntése közel 180 ezer magyar hallgatót zárna ki a programból. Magyar diákok ne legyenek Brüsszel politikai támadásának áldozatai!” – szögezte le.

Hogy mi van az alapítványi közbeszerzéssel, arról nem beszélt. Nyilván nem az ő kompetenciája. Mondták neki, hogy az marad, arról tehát kuss, tessék helyette politikai támadásokról delirálni.

A dolog néhányak szempontjából végül is jól végződött.

Az EU kizárta a magyar alapítványi egyetemeket a Horizon Europe és az Erasmus+ programokból, azaz biztonságban maradt a pénze, és Orbán is győzött, mert nem kellett neki az elképzelését módosítani.

Az alapítványok maradnak, az meg, hogy mi történik majd a magyar egyetemistákkal, egyetemekkel, oktatókkal ki a francot érdekel? A magyar nép is megnyugodhat, már megint a gonosz Brüsszel támadt ellenünk, és bár a hősies Orbán mindent megpróbált (kivéve az alapítványi rendszer EU által kért módosítását, viszont erről nem kell mindenkinek tudni), de sajnos nem sikerült neki. Ezek a brüsszeli bürokraták annyira magyarellenesek (illetve miniszterelnök úr ellenesek, de az ugyanaz), hogy leghelyesebb, ha megkezdjük az eltávolodást. A HUXIT első lépése a Pannónia Program meg a HU-rizont.

Azt, hogy mennyi keserves tragédia lesz még, ha nem váltjuk le ezt a (itt jelzők lennének, de kihúztam mindet) társaságot élén az egyszemélyes mimagyarokkal, arra gondolni sem merek. Akinek utódjai vannak, az félhet. A magyar értelmiségnek most már nem ártana valami közös pecsenyét sütögetni az összefogott ellenzéki pártokkal szövetségben… ha egyáltalán képesek rá.

A remény egyre fogy.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK