Mitől lett hirtelen olyan kapós az MSZP elnöki pozíciója?
Mi demokratikusan működünk, nálunk természetes hogy verseny van a különböző vezető posztokért. Az öt elnökjelölt azt mutatja, többeknek van elképzelése arról, mit kellene tenni azért hogy az MSZP-t kimozdítsuk a gödörből.
Nem tudom volt e olyan a párt történetében, sőt tudom, hogy nem, hogy egy korábbi elnök, miután lemondott, néhány évvel később újra induljon?
Négy évig semmilyen pozíciót nem vállaltam, a háttérbe vonultam és egyszerű párttagként tettem a dolgom. Aktív szakpolitikai munkát végeztem, a külügyi bizottság tagjaként és a költségvetési bizottság elnökeként. A legaktívabb képviselő voltam a Parlamentben, a legtöbb kérdést én tettem fel a rendszerváltozás óta. A NATO-ban első magyar rapportőrként dolgozom ma is. Most azonban
úgy érzem a korábban megszerzett tapasztalatom segíthet az MSZP-nek újra talpra állni.
Ugyanúgy, ahogy 2010 után a szakadék széléről sikerült egészen 33%-ig feltornászni a párt támogatását, most is látok erre esélyt. Ráadásul most már pontosan látom azt is hol es miben tévedtem korábban. Tanultam ezekből a hibákból és ez jól jöhet a jövőnk újratervezéséhez.
Ez a mostani rosszabb helyzet, mint a korábbi, a külső megítélés sokat romlott, miben bízik?
Igaz, az MSZP támogatottsága a mostani felmérések alapján a választások óta tovább csökkent és beesett a 10% alá a biztos párt választok körében, a teljes lakosságnál pedig 6-7%ra csökkent – ami 1990 óta a legrosszabb adatunk. Látva azonban az MSZP tagjainak és támogatóinak az elszántságát és küzdeni akarását, nem kétséges, hogy képesek vagyunk a megerősödésre. Ráadásul a felmérések azt mutatják, hogy a magyar társadalom jelentős részében van igény a baloldali értékekre és politikára.
A több induló utalhat egy nemes versenyre, de a megosztottságra is. Ha az utóbbi, es bizonyos előjelekből erre is következtethetünk, akkor hogyan lehet végre békét teremteni?
Összezárás és együttműködés nélkül kudarcra vagyunk ítélve. Ez ilyen egyszerű. Ezt a felelősséget minden jelölt pontosan érti. Maga a másfél hónapos korteskedés is korrekten és jó hangulatban telt a jelölttársaimmal. Büszke vagyok erre, mert valóban nemes demokratikus verseny volt ez, ami tartalmi kérdésekről szólt és izgalmas vitákra, eszmecserékre adott lehetőséget a tagság több ezres körével. Más párt is példát vehetne erről…
Az MSZP hogyan tud baloldali párttá válni, és levetni magáról a sok-sok pletykát, előítéletet?
Az MSZP európai elkötelezettségű, patrióta baloldali párt. De természetesen van azért min változtatni.
Ha a névre és a logóra utal, akkor annak megváltoztatásával én meg várnék, először a tartalomnak, a stílusnak kell változnia és csak utána érdemes a “csomagolás” lecserélésen gondolkodni.
Ezt amúgy is szerintem a tagsággal közösen kell eldönteni. Az MSZP-t ma sokan megint leírták, sőt néha lenézik, vagy lekezelik, ez igazságtalan, de létező hozzáállás, ezen csak világos konzekvens politikával határozottsággal és tökösebb kommunikációval tudunk változtatni. Azaz
a cselekedeteinknek kell magukért beszélniük.
Az előítéletek közé tartozik, Botka óta különösen, hogy a pártban vannak árulók, mit lehet ezzel kezdeni?
Nincsenek. Ez a negatív kampány, a politikai lejártatás egyik eszköze lett, amivel ki ki azt akarja bizonyítani, bezzeg ő mennyivel inkább harcos ellenzéki, mint a többi párt. Amúgy pedig, ha valaki tényleg megsérti a párt etikai normáit arra vannak világos eljárási szabályok az MSZP-ben.
Van-e csapata és van-e olyan akikkel nem akar együtt dolgozni?
Számomra a csapat az egész MSZP, hiszen a pártot szeretnem csapatkapitányként irányítani. Nem hirdetek külön csapatot két okból: az első praktikus ok – túl sok törésvonal keletkezne, ha mindenki külön, saját csapatban gondolkodna. A másik elvi természetű – ma nem az a fontos, hogy egy ember bizalmát elnyerd, hanem hogy a tagság bizalmát bírjad – ez sokkal nehezebb! -, mert az előttünk tornyosuló problémáink megoldásához magunk mögött kell tudjuk az egész pártot különben elbukunk. A tisztújítást ma külön alkukkal, füstös szobákban való egyezkedéssel nem szabad letudni. A tagjaink annál többet érdemelnek, minthogy helyettük, a fejük fölött egy szűk kör előre eldöntse, kiből mi lehet. Többször elmondtam, hogy én bízom a tagjaink, a kongresszus értékítéletében, ha úgy tetszik bölcsességében és ezért a magam részéről mindenkivel szívesen dolgozom együtt az MSZP újratervezésében.
Mi a receptje a Fidesz legyőzésének, vagy ne tegyük ilyen magasra a lécet?
Bárcsak egyből tudnék erre önnek világos választ adni… úgy fogalmaznék:
van elképzelésem arról hogyan lehet váltópártot csinálni az MSZP-ből,
de nem egy-két év alatt. Ehhez új politikai tartalom, teljesen más kommunikációs stílus és megerősített szervezettség kell, elsősorban vidéken. Én leginkább arra koncentrálnék, hogy először az emberek szívét érjük el a politikánkkal, hogy érzelmi közösséget is formáljunk a támogatóinkból, hogy aztán az erős közösség társadalmi mozgalmat is tudjon szervezni a Fidesz elsöpréséhez.
Ez a Mesterházy már egy másik Mesterházy a korábbi elnökhöz képest? Ha igen miben?
Egészen biztosan, például türelmesebben és higgadtabban viszonyulok a konfliktusokhoz a véleménykülönbségekhez. Viszont az elszántságom, a munkabírásom és munkatempóm a régi. Tanultam a hibáimból sokat elemeztem a múltat, a döntéseimet – volt rá időm – és meg kell mondjam számos korábbi mondatomat, döntésemet mai fejjel már nem, vagy nem úgy mondanám el, hoznám meg. Persze
utólag könnyű okosnak lenni, de legálabb utólag okosnak kell lenni.
Sok okból úgy gondolom, hogy egy politikus a kudarcból többet tud tanulni, mint a sikerből, bár kétségtelen jobban örülnék, ha sikert kellett volna “elviselnem”… És tudja, ég bennem a vágy hogy bebizonyítsam: az MSZP-t nem csak hogy talpra lehet állítani, hanem 2022-re olyan sikerre esélyes váltópárttá tudjuk tenni, amely vissza tudja adni az embereknek a szabad modern európai Magyar Köztársaságot!
Felejthető mérkőzésen a világbajnokságot rendező orosz csapat simán, 5-0-ra győzött Szaúd-Arábia ellen. Persze, a nyitó meccsek majdnem mindig a felejthető kategóriába tartoznak. A csapatok ilyenkor még nem veszik fel a játék ritmusát, nem érzik a világbajnokság hangulatát, ráadásul a presztizsen kívül tétje sem igen van az ilyen mérkőzéseknek, hiszen a hátralévő meccseken még van esély a javításra.
Ettől persze még lehet jó a világbajnokság, és minden bizonnyal jó is lesz, hiszen kiválóan felkészült csapatok, nagyszerű futballisták sora lép pályára az elkövetkező egy hónapban.
Rövid, ám látványos megnyitó
Robbie Williams brit énekes, Aida Garifullina orosz operaénekesnő és a kétszeres világbajnok brazil Ronaldo főszereplésével látványos zenés-táncos műsorral kezdődött meg csütörtökön az oroszországi labdarúgó-világbajnokság. Az Oroszország – Szaúd-Arábia nyitómérkőzés előtt mintegy másfél órával a spanyol válogatottal világ- és Európa-bajnok Iker Casillas az orosz szupermodell Natalja Vogyjanova társaságában vitte a játéktérre – egy erre a célra tervezett Louis Vuitton bőröndben – a FIFA Világkupát, hogy megmutassa a gyülekező közönségnek, milyen trófea elnyeréséért küzdenek majd a csapatok több mint egy hónapon keresztül.
Ezt követte a csapatok bemelegítése, majd mintegy fél órával a kezdőrúgást megelőzően megkezdődött a showműsor.
Először Csajkovszkij zenéje hangzott fel videobejátszásban Jurij Basmet hegedű- és Danyiil Trifonov zongoraművész előadásában egy a Moszkva folyóra épített színpadról, aztán a kétszeres aranylabdás, a nemzetközi szövetségnél háromszor a világ legjobbjának választott 41 éves Ronaldo és Robbie Williams futballozott gyerekekkel. A folytatásban a 44 éves brit előadó énekelt táncosok és freestyle-futballisták gyűrűjében, őt pedig Alekszandr Boldacsev hárfaművész váltotta a színpadon.
Robbie Williams. MTI/EPA/Abedin Taherkenareh
Pár pillanattal később az orosz mitológiából ismert tűzmadár hozta a küzdőtérre a 30 éves tatár származású szopránénekes Garifullinát, aki egy újabb Williams-szám után elénekelte vele az Angyalok című dalt. A színpadon a 32 táncos pár a világbajnokságon részt vevő csapatokat jelenítette meg.
Hamarosan a pályára került a vb hivatalos labdája az adidas Telstar 18, és a program főszereplői, a világbajnokság kabalafigurájával, a Zabivaka nevű szürkefarkassal együtt elvégezték a szimbolikus kezdőrúgást.
A zenés műsor Robbie Williams újabb előadásával zárult.
A folytatásban már a hivatalos nemzetközi mérkőzések előtt szokásos ceremónia zajlott azzal kiegészítve, hogy a tribünről köszöntötte a szurkolókat Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki azt emelte ki, hogy a labdarúgás több milliárd embert egy csapatba kovácsol, s abban nem számítanak a különbségek. Ezt követően Gianni Infantino, a FIFA elnöke szólalt fel, melyben kijelentette, a következő hónapban a futball meghódítja Oroszországot, Oroszországból pedig a világot.
Pénteken már igazi rangadó is lesz, a spanyolok a portugálok ellen játszanak.
A magyar-szerb határtérségben szerzett tapasztalatok alapján a Tages Anzeiger azt írja, hogy Magyarország szinte teljesen beszüntette a menedékeljárást. A hatóságok naponta csupán két kérelemmel foglalkoznak, most pedig a büntetőjog hatálya alá kerülnek a segélyszervezetek.
A kormány, miután kettős kerítéssel, szögesdróttal, mozgásérzékelőkkel és rendőrjárőrökkel biztosította be az EU külső határát, még tovább korlátozza a nemzetközi egyezmények által szavatolt menedékjogot. A tompai és a röszkei tranzitövezetben naponta csak egy-egy embert engednek be, őket is csak munkanapokon, de hogy odáig eljusson valaki, ahhoz jelenleg másfél évet kell Szerbiában várakozni.
A családok együtt léphetnek be, de utána pár napig senki sem mehet be oda, hogy kijöjjön a napi egy fős kvóta. Csak összehasonlításképpen:
a hasonló nagyságú Ausztria az idén 30 ezer embert fogad be.
Ha már valaki bejutott, akkor az illetékesek úgy intézik, hogy az érintettnek ne jusson eszébe jogi segítséget kérni. Amúgy sem civilek, sem újságírók nem léphetnek be az övezetbe, csakis ügyvédekre támaszkodhatnak, de a ’Stop, Soros’ miatt most az ő munkájuk is veszélybe kerül.
Az NGO-k munkatársai akár börtönbe is kerülhetnek, mivel a tervezet igen lazán szabja meg, hogy milyen esetekben kell alkalmazni. A Helsinki Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jövőben nem tudják gyámolítani a bajba került embereket.
A migránsok közül sokan most is feladják, és inkább visszamennek Szerbiába, ahol 8 ezren vesztegelnek.
Mások már 10 hónapja várnak a kietlen konténerekben a döntésre. Viszont úgy tudni, hogy az embercsempészek meg tudnak vesztegetni magyar határőröket, így egy pár ezer euróért mégiscsak be lehet surranni az országba. Röszkénél két hete 32 határőrt vettek őrizetbe ilyen okokból.
Semmi se látszik az egy hónapja felvázolt – 2022-ig szóló – nagyívű gazdaságpolitikai tervből a 2019-es költségvetés tervezetében. Varga Mihály bejelentette: vannak válságra utaló jelek az eurózónában. Jövőre marad a 15 százalékos szja, tovább tolják a csok-ot, a nyugdíjak 2,7 százalékkal nőhetnek.
A jelek szerint a kormány már nem számol azzal, amit pár hete „négyéves terv” keretében átnyújtottak az Európai Bizottságnak hatalmas beruházásokkal, folyamatosan magas növekedési kilátással. A 2019-es költségvetés tervezetének ismertetésekor a parlamentben Varga Mihály az Orbán Viktor által másfél hete hirtelenjében bevezetett „válság-kommunikációval” kezdett. (A korábban felfestett fényes jövőt a pénzügyminiszter már egy ideje lényegében eltörölte.)
Eszerint minket kedvezőtlenül érinthető folyamatok zajlanak a világban, ezért óvatosan készítették el a költségvetést. A magyar gazdaság kilátásai jók, de az eurózónában tapasztalhatók válságra utaló jelek – mondta a pénzügyminiszter.
Erre figyelemmel – ugyancsak a miniszterelnöki bejelentéssel összhangban – az általános tartalék és az országvédelmi alap összegét az idei évhez képest megtoldják 50 százalékkal.
S ha bárkinek kétsége lenne, marad a szigorú gazdálkodás:
a működési költségvetés nullás, hiányt csak a beruházások állíthatnak elő.
Kiszámítható adórendszert ígér Varga, s szavaiból kiderült, hogy lényeges változásokat nem akarnak. Vagyis marad az egykulcsos, 15 százalékos szja, és a célzott áfacsökkentés eddigi mértéke. Tehát a rekordmagas 27 százalékos főkulcshoz nem nyúl hozzá a kormány.
Az lakásépítőket izgató kérdésre egyelőre nincs válasz, csak 2019-ben évközben döntenek arról, mi legyen a jelenleg a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfával, ami 2020-ra kifutna, és visszaállna a 27 százalék. A bizonytalanság miatt leálltak az éven túli fejlesztések.
Folytatják a szociális hozzájárulási adó csökkentését, jövőre 17,5 százalékra mérséklődik. Ezzel 100 milliárd forintot spórolnak a vállalkozások.
Varga szavaiból kiderült, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatását úgy segítenék, hogy ezt semmilyen közteher se sújtsa.
A családtámogatások körében nagyon újat nem jelentett be a pénzügyminiszter. Az otthonteremtést támogató csok-ot folytatják, 2019-ben 242 milliárd forintot költenek el erre. Marad a gyed és gyed extra, a családi adókedvezmény gyerekenként 20 ezer forintra emelkedik, vagyis a kétgyerekeseknek 40 ezer jár 2019-ben. Ez 350 ezer családot érint – mondta.
Az inflációt 2,7 százalékra tervezik, tehát ennyivel emelkednek a nyugdíjak.
A konvergenciaprogramban leírtaknak megfelelően folytatják a közszféra béremelését. Bár ebben némi bizonytalanság volt kihallható Varga szavaiból, amikor arról beszélt, hogy tartalékot képeznek e célra, a béremelés fedezetére. A mértékről zajlanak az egyeztetések.
Csütörtökön kezdődik a foci világbajnokság Oroszországban, cikkünkben összeszedtük, mit érdemes tudni a lebonyolításról, a csapatokról, a csoportokról, böngészhetik a vb teljes menetrendjét, és azt is megtudhatják, hogy az egyik esélyesnél miért rúgták ki egy nappal a torna előtt a szövetségi kapitányt.
Minden idők legdrágább foci vb-je kezdődik csütörtökön Oroszországban: minden kiadást beleszámolva hivatalosan összesen 14,2 milliárd dollárba (3800 milliárd forint – ez a teljes éves magyar költségvetés közel 10 százaléka) került. Ebből
Pedig több tervezett vasútvonal, például a Moszkva és Szocsi közötti meg sem épült, de lett új repülőtere Rosztov-na-Donunak, felhúztak egy-egy új terminált Moszkvában, Szentpéterváron, Szamarában, Volgográdban és Nyizsnyij Novgorodban, és épült 21 szálloda is. A meccseknek 11 város 12 stadionja ad otthont.
Ez volt az első alkalom, hogy valamennyi FIFA-tagország elindult a selejtezőben, így összesen 210 csapat próbált kijutni a vb-re. A magyar válogatottnak, ahogy ezt 1986 óta megszokhattuk, ez most sem sikerült, sőt,
ezúttal magyar bíró sem lesz.
A legjobb magyar bírónak tartott Kassai Viktor sorozatos hatalmas hibáiból ugyanis, úgy tűnik, mostanra már a nemzetközi szövetségnek is elege lett. A vb-re egyébként nem jutottak ki többek között az olaszok és a hollandok sem.
Újdonság, hogy
a vb-n végre lesz videóbíró.
Akkor lehet igénybe venni, ha gólok érvényességét kell megállapítani, 11-esekről vagy piros lapokról kell dönteni, illetve ha rossz játékosnak mutatnak fel sárga vagy piros lapot. Vagyis azért az összes bírói hiba nem tűnik el a játékból. Fontos, hogy a végső döntést, a felvételek megtekintése után, mindig a pályán lévő bíró hozza meg. Emellett a labdákban lesz egy csip, amely jelzi, ha teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon.
Kérdés, hogy mennyire lesz zökkenőmentes a videóbíró alkalmazása. Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
A szokásoknak megfelelően a vb most is körülbelül egy hónapig tart: június 14-én 17 órakor az Oroszország–Szaúd-Arábia meccsel kezdődik, a döntőt pedig július 15-én, szintén 17 órakor játsszák majd. A 32 csapatot nyolc csoportba osztották, mindegyikből az első kettő jut tovább az egyenes kieséses szakaszba. (A teljes menetrendet cikkünk végén böngészhetik.)
A csoportokban a helyezések a következő szempontok alapján dőlnek el:
több szerzett pont
jobb összesített gólkülönbség
több lőtt gól
több szerzett pont az azonosan álló csapatok között lejátszott meccseken (két, azonosan álló csapat esetén ez az egymás elleni eredményt jelenti)
jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok között lejátszott meccseken
több lőtt gól az azonosan álló csapatok között lejátszott meccseken
sorsolás
A csoport (Egyiptom, Szaúd-Arábia, Oroszország, Uruguay)
Nagy szerencséje volt a rendezőnek a sorsoláson (az összeesküvés-elméletek kedvelői nem biztos, hogy csak szerencséről beszélnének), hiszen az egyik leggyengébb csoportba került. Szükségük is volt erre, hiszen
nagyon rég lehetett ilyen gyenge orosz válogatottat látni.
A csapat tavaly október óta nem tudott győzni. A nyitómeccsen akár megtörhet a rossz sorozat, hiszen a szintén nem túl erős Szaúd-Arábiával kezdenek, de a továbbiakban már lehetnek gondjaik. A csapat dolgát több sérülés is nehezítette, például az egyik legjobb támadó középpályás, Alekszander Kokorin sem játszhat a vb-n. A legnagyobb nevek a csapatban a kapus Igor Akinfejev, aki nagy bravúrokra képes, de hajlamos óriási potyagólokat is kapni, valamint két középpályás, Alan Dzagojev és Alekszander Golovin.
A csoport nagy esélyese Uruguay, amely a Diego Godín által irányított kemény védekezés mellett eredményes támadójátékra is képes, köszönhetően elsősorban két világklasszis csatárának, Luis Suáreznek és Edinson Cavaninak.
Az uruguayiaknál játszik a torna egyik potenciális nagy felfedezettje is,
a 22 éves középpályás, Nahitan Nández, aki most még a Boca Juniors játékosa, de egy jó vb után akár valamelyik európai topcsapat is elviheti.
A csoport meglepetéscsapata Egyiptom lehet, de náluk minden azon múlik, hogy mikorra épül fel teljesen a nemzeti hős, Mohamed Szalah. Az idei Aranylabda egyik esélyesét Sergio Ramos tette harcképtelenné a BL-döntőben, de úgy tűnik, játszhat a vb-n. A csapatból rajta kívül még az arsenalos Mohamed el-Nenit érdemes kiemelni: ha ők jól játszanak és a védekezés is rendben lesz, akkor nem elképzelhetetlen a továbbjutás.
Az egyiptomi válogatott tagja a vb legidősebb játékosa is:
az egyik kapus, Esszam el-Hadari már 45 éves.
A csoportban a továbbjutás akár még Szaúd-Arábiának is összejöhet, bár a vb talán leggyengébb csapatától ez óriási szenzáció lenne. A keret nagy része otthon játszik, komoly nemzetközi tapasztalattal kevesen rendelkeznek.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Uruguay, Egyiptom
B csoport (Spanyolország, Irán, Marokkó, Portugália)
Ez a csoport nagyon egyértelműnek tűnik: első ránézésre a két európai válogatott kiemelkedik belőle. A portugálok két éve „görög mintára” nyertek Eb-t (szerencsés továbbjutás a csoportból, utána masszív védekezés mellett néha találtak egy gólt), most azonban még nagyobb meglepetés lenne, ha ezt a sikert meg tudnák ismételni.
Az Európa-bajnokok közül 13-an vannak itt a csapatban, a nagy kérdés, hogy a bőven 30 fölött járó belső védők hogyan teljesítenek majd, és persze az, hogy Cristiano Ronaldo milyen teljesítményt nyújt – az eddigi vb-ken finoman szólva sem villogott. Rajta kívül a támadósorban meghatározó lehet a fiatal Goncalo Guedes, valamint André Silva játéka. Nincs viszont ott a keretben az Eb-döntő egyetlen gólját szerző Eder.
Az előző vb és Eb kudarca után Spanyolország magára talált, az új szövetségi kapitánnyal, Julen Lopeteguivel két éve veretlenek voltak. Csakhogy már nem ő a kapitány, ugyanis
egy nappal a vb kezdete előtt kirúgták.
Lopetegui ugyanis májusban meghosszabbította a szerződését, a héten viszont a Real Madrid bejelentette, hogy a vb után Lopetegui ott hagyja a válogatottat és a csapat edzője lesz. Márpedig erről csak a szövetség engedélyével tárgyalhatott volna – a szövetség viszont csak a bejelentés előtt pár perccel értesült a hírtől. A játékosok állítólag hiába kérték, hogy ennek ellenére Lopetegui maradjon a kispadon, kirúgták.
A korábbi aranygenerációval (Eb-győzelem 2008-ban és 2012-ben, világbajnoki cím 2010-ben) ellentétben ez a csapat már nem a Barcelonára épül, bár Gerard Piqué, Jordi Alba, Sergio Busquets és a nyolc évvel ezelőtti vb-döntő hőse, Andrés Iniesta most is ott van a keretben.
Iniesta még egyszer, utoljára elvarázsolhatja a nézőket. Fotó: MTI/EPA/Ali Haider
Így is bőven volt kiből válogatni: olyan sztárok nem utaznak végül, mint a barcelonai Sergi Roberto, a Chelsea-játékos Cesc Fabregas és Álvaro Morata, vagy épp a müncheni Javi Martinez. A védelem így is bombaerős, a világ egyik legjobb kapusával, David de Geával, a támadósorban pedig nagy verseny lesz a kezdőcsapatba kerülésért.
A spanyolokat sokan a vb titkos esélyeseként kezelték.
A hirtelen kapitányváltás azonban romba döntheti az érmes reményeiket.
Marokkónak nehéz dolga lesz, hogy beleszóljon a továbbjutásba, de szervezett védekezésükkel megnehezíthetik a többiek dolgát. A csapat legnagyobb sztárja a Juventusban focizó Mehdi Benatia, rajta kívül az Ajax támadó középpályására, Hakim Ziyechre érdemes figyelni.
Az irániak is a jó védekezésre próbálnak építeni, kevés gólt kaptak a selejtezőkön, de most azért erősebb ellenfelekkel kell szembenézniük. Nagyon bíznak két fiatal csatárukban, az Oroszországban játszó Szardar Azmunban és a holland gólkirály Alireza Dzsahanbahsban is.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Spanyolország, Portugália
C csoport (Ausztrália, Dánia, Franciaország, Peru)
Ebből a csoportból egyértelműen a franciák emelkednek ki, náluk is inkább az volt a kérdés, hogy kit hagyjon ki a keretből Didier Deschamps szövetségi kapitány – egyébként több sportújságíró szerint
a csapat leggyengébb pontja maga a kapitány.
Sokan felemlegetik neki, hogy a két évvel ezelőtti Eb-döntőben nem igazán mert támadni a csapata, és hogy ritkán tudnak igazán dominánsak lenni.
Sok múlik majd Antoine Griezmannon. Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo
Pedig a keret most is tele van sztárokkal: Antoine Griezmann végre megmutathatja, hogy tényleg komolyan számolni kell vele az Aranylabda-szavazáson. Mellette a két fiatal szélső, Kylian Mbappé és Ousmane Dembélé is komoly gondot okozhat a védőknek, a középpályán ott van Paul Pogba és N’Golo Kanté, a védelemben Samuel Umtiti és Raphaël Varane – vagyis
minden poszton játszik legalább egy világsztár,
nem csoda, hogy sokan a franciákat a világbajnoki címre is esélyesnek tartják. Beszédes adat: a világ jelenlegi öt ledrágább focistájából három francia (Mbappé, Pogba és Dembélé). Olyan játékosok nem fértek be végül a keretbe, mint Aymeric Laporte, Adrien Rabiot, Anthony Martial, Alexandre Lacazette vagy Kingsley Coman.
A csoportban a legnagyobb ellenfél az utóbbi években rengeteget fejlődött dán válogatott lehet. A fejlődés és a dán csapat legfontosabb eleme a Tottenham irányítója, Christian Eriksen, aki 12 meccsen 11 gólt lőtt a selejtezők alatt.
Eriksen a vb egyik nagy sztárja lehet,
de ehhez szükség van arra is, hogy a csapat többi fontos játékosa, elsősorban Simon Kjaer és Thomas Delaney is a legjobb formáját hozza.
Ausztráliával kapcsolatban a magyar válogatottnak is friss emlékei vannak, a három, kabaréba illő gólt hozó meccsen nem tűnt úgy, hogy az ausztrálok bárkire is veszélyt tudnának jelenteni a vb-n. A keretben azonban több játékos Angliában és Németországban focizik, komoly rutinnal rendelkeznek, így nem kizárt a meglepetés.
Erre azonban Perunak valamivel nagyobb esélye van, már az sokat mond, hogy Chilét megelőzve tudtak kijutni a vb-re. A csapat remekül védekezik, és egyre látványosabb a támadójátéka is, a felkészülést azonban megzavarta a csapatkapitány, Paolo Guerrero kokainügye – a rutinos csatár végül ott lehet Oroszországban. A játékosok többsége Dél-Amerikában focizik, egy jó világbajnoksággal többen eladhatják magukat Európába.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Franciaország, Dánia
D csoport (Argentína, Horvátország, Izland, Nigéria)
Képes lesz-e Lionel Messi egyedül világbajnokságot nyerni Argentínának – ez az egyik legnagyobb kérdés nem csak a D csoportban, hanem az egész vb-n. A selejtezősorozatban bukdácsoló, menet közben edzőt váltó argentin válogatottat Messi gyakorlatilag egymaga juttatta ki a tornára, mesterhármast lőve a legfontosabb meccsen.
A végső győzelemhez azonban társakra is szüksége lenne.
Argentína döntőt játszott a legutóbbi két Copa Américán és a brazíliai vb-n is, de mindegyiket elvesztette – persze sokan mondják, hogy ha Gonzalo Higuaín kicsit higgadtabb és belövi a százszázalékos ziccereit, akkor a három döntőből legalább kettőt megnyertek volna.
Az olimpiai bajnoki cím után 10 évvel nyer-e vb-t is a világ egyik legjobb játékosa? Fotó: MTI/EPA/David Fernandez
Higuaín most is ott lesz, az olasz gólkirály Mauro Icardi viszont nem fér be a keretbe. Így is kérdés, hogy a kezdőcsapatban egyszerre ott tud-e lenni Messi mellett Higuaín, Sergio Agüero, Paulo Dybala, Éver Banega és Angel Di María.
A gondot leginkább a védelem jelentheti.
Eleve megsérült az egyetlen normális kapus, Sergio Romero, a hátvédekről pedig sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy folyamatosan magas szintű játékra képesek.
Nem sokkal a torna előtt ráadásul megsérült az a játékos, aki a torna nagy felfedezettje lehetett volna: a West Ham támadó középpályása, Manuel Lanzini. A PSG fiatalja, Giovani Lo Celso így is okozhat kellemes perceket az argentin szurkolóknak, de a végső siker, Messi zsenije ide vagy oda, nagy meglepetés lenne.
Már csak azért is, mert
már a csoportból sem lesz egyszerű továbbjutni.
Itt vannak például a mindig erős horvátok. Náluk a legnagyobb kérdés az, hogy a sztárokból (többek között Ivan Rakitic, Luka Modric, Mario Mandzukic, Ivan Perisic, Dejan Lovren) mennyire sikerül csapatot gyúrni.
A horvát csapatra ráadásul az is igaz, hogy nagyon kétarcú:
bárkit képes legyőzni, de bárkitől ki is tud kapni.
Így aztán náluk minden azon múlik majd, hogy éppen milyen napot fognak ki.
Az, hogy az izlandi csapat mennyire erős, legkésőbb a két évvel ezelőtti Eb-n mindenkinek feltűnt. Most a selejtezőcsoportot megnyerve jutottak ki a vb-re. A csapat legnagyobb ereje az egység és az önbizalom.
Legnagyobb sztárjuk az Everton irányítója, Gylfi Sigúrdsson, neki azonban megsérült a térde márciusban, és bár elvileg felépült, kérdés, milyen formában lesz.
Nigéria sem tűnik gyenge csapatnak, ebben a csoportban azonban valószínűleg nem sok esélye lesz. Pedig jó játékosai vannak: a korábbi Chelsea-focista John Obi Mikel mellett ott van a most is a Chelsea-ben játszó Victor Moses, az arsenalos Alex Iwobi, a leicesteri Wilfred Ndidi, vagy épp a Moszkvában játszó Ahmed Musa.
Van bőven olyan csoport, amelyben továbbjutási esélyekkel lépnének pályára – de nem volt szerencséjük a sorsoláson.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Horvátország, Argentína
E csoport (Brazília, Costa Rica, Szerbia, Svájc)
Sokként érte a négy évvel ezelőtti elődöntő Brazíliát: hazai pályán 7-1-re kaptak ki a németektől. Azóta viszont teljesen újjászervezték a válogatottat, hatalmas fölénnyel nyerték a selejtezősorozatot és elsőként jutottak ki a vb-re. Az új szövetségi kapitánnyal, Titével
20 meccsen mindössze öt gólt kaptak,
idén sem az oroszok, sem a németek, sem a horvátok nem tudtak nekik gólt lőni.
Neymar felépült, minden brazil megkönnyebbült. Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna
A védelem tehát a megsérült Dani Alves nélkül is stabil és összeszokott (Thiago Silva és Marquinhos a PSG-ben is egymás mellett játszik), a középpályán olyan nevek vannak, mint a barcelonai Paulinho és a madridi Casemiro, elől pedig Philippe Coutinho, Roberto Firmino és Gabriel Jesus mellett ott van a világ legdrágább játékosa, a sérüléséből felépülő Neymar is.
Nem csoda, hogy
a fogadóirodák a brazilokat a legnagyobb esélyesek közé sorolják.
A csoportban nem szabad, hogy nehéz dolguk legyen, bár a svájciak remek védelme okozhat gondokat. Náluk a gond inkább a támadásoknál van, ha Xherdan Shaqirit kiveszi az ellenfél a játékból, akkor nem sok kreativitás marad, ráadásul igazi góllövő csatáruk sincs.
A csapategység azonban nagyon erős, jól összeszokott, rutinos válogatottról van szó, tele az olasz és a német élvonalban játszó focistákkal – a csoportból való továbbjutás összejöhet, utána azonban már komoly szerencsére és nagy bravúrokra lenne szükségük a további sikerekhez.
A meglepetéscsapat a szerb válogatott lehet,
amely nagyon fegyelmezett, agresszív védekezés mellett sok gólt is rúgott a selejtezőkön, így simán jutottak ki a tornára. Az ő játékuk azonban, a dánokéhoz hasonlóan, nagyjából egy emberen múlik majd: a Lazio mindössze 23 éves támadó középpályásán, Szergej Milinkovics-Szavicson, akit fél Európa le akar igazolni.
Korábban a csapategységgel gondok voltak a szerbeknél, ha most ez rendben lesz, ráadásul a rutinos játékosok, például Nemanja Matics vagy Alekszandar Kolarov jó formában lesznek, akkor Szerbia bárkinek kemény ellenfél lehet, még úgy is, hogy az egyik legjobb védő, Matija Nasztaszics sérülés miatt lemarad a vb-ről.
Costa Rica négy éve komoly meglepetést okozott, amikor a negyeddöntőig jutott. A csapat azóta nem sokat változott – ennek jó oldala az összeszokottság, negatívuma az átlagéletkor: a Costa Rica-i a legidősebb csapat a tornán. Nagy nevek továbbra is vannak a csapatban, elsősorban a madridi kapus, Keylor Navas, mellette Bryan Ruiz, Joel Campbell és Celso Borges, de most bravúr lenne a továbbjutás.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Brazília, Svájc
F csoport (Németország, Dél-Korea, Mexikó, Svédország)
A csoport toronymagas favoritja az előző vb győztese, sőt igazából
az sem lenne meglepetés, ha Németország megvédené a címét.
A selejtezőt százszázalékosan vették, tavaly pedig úgy nyerték meg a Konföderációs Kupát, hogy szinte csak fiatalok voltak a csapatban, az idősebb sztárok otthon maradtak.
A vb-n viszont ott lesznek. Még a kapus, Manuel Neuer is felépült sérüléséből, igaz, így is elképzelhető, hogy nem ő, hanem a Barcelonában remek idényt produkáló Marc-André ter Stegen kezd majd. De
gyakorlatilag minden poszton több sztárjátékos is bevethető,
így Joachim Löw szövetségi kapitánynak akkor sem kell aggódni, ha valaki esetleg nincs formában. A négy évvel ezelőtti döntő hőse, Mario Götze ezúttal otthon maradt, akárcsak (elég nagy meglepetésre) a Manchester City szélsője, Leroy Sané, Marco Reus azonban végre egészséges.
Négy éve a németek ünnepelhettek. Fotó: MTI/EPA/Diego Azubel
A csoportból való továbbjutás nem okozhat problémát, ha pedig a formaidőzítés is sikerül, akkor nehéz lesz megállítani a németeket. Annak ellenére is, hogy az elmúlt hónapokban nem mutattak jó formát, sorra vesztették el a felkészülési meccseket, és a csapat hangulatának valószínűleg a Mesut Özil és Ilkay Gündogan körüli botrány sem tett jót: a két török származású focista az autoriter török elnökkel, Recep Tayyip Erdogannal fotózkodott.
A németek megállításával először a mexikóiak próbálkoznak majd – a csapat elsősorban az Európában játszó, rutinos játékosokban, Guillermo Ochoában, Miguel Layúnban, Andrés Guardadóban és Javier Hernandezben bízik, de ott lesz a már ötödik vb-jére készülő, lassan 40 éves Rafa Márquez, és érdemes figyelni a PSV szélsőjére, Hirving Lozanóra is. A csoportból továbbjuthatnak, sokkal több azonban nincs ebben a csapatban.
A továbbjutásért várhatóan azzal a svéd válogatottal kell majd a legnagyobbat küzdeniük, amelyben már
nem szerepel Zlatan Ibrahimovic.
Korábban ugyan felvetette, hogy a vb-re visszatérne a csapatba, de a kapitány végül nem hívta be.
Így a csapat legnagyobb erőssége az egység, ez segítette hozzá a svédeket, hogy az olaszokat legyőzzék a pótselejtezőn. Igazán nagy sztár nincs is a válogatottban, sokat elmond, hogy talán a Lipcsében játszó Emil Forsberg és a manchesteri Victor Lindelöf a legnagyobb név.
Dél-Korea várhatóan nem zavar majd sok vizet, ugyan szokás szerint kijutottak erre a vb-re is, de óriási meglepetés lenne, ha továbbjutnának a csoportból. A csapat többsége otthon vagy Japánban játszik, de azért a Tottenham focistájára, Szon Hung Minre, valamint a Swansea-középpályás Ki Szung Juengre érdemes lesz odafigyelni.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Németország, Mexikó
G csoport (Belgium, Anglia, Panama, Tunézia)
Egy újabb csoport, ahol nagyon egyértelműnek tűnik a továbbjutás. A belgák, mint az utóbbi időszakban mindig, most is titkos esélyesnek számítanak – sokan várják tőlük, hogy felülmúlják eddigi legjobb eredményüket, az 1986-os negyedik helyet.
A selejtezőt rendkívül magabiztosan vették, sok gólt lőttek és alig kaptak, náluk leginkább az a kérdés, hogy
mentálisan helyt tudnak-e állni a legfontosabb meccseken.
Ebben sokat segíthet egyrészt a válogatottat irányító Roberto Martinez – Thierry Henry páros, valamint a topbajnokságokban komoly rutint szerzett játékosok.
A csapat legnagyobb sztárja továbbra is a chelsea-s Eden Hazard, de idén gyakorlatilag vele egy szintre emelkedett a Manchester City irányítója, Kevin De Bruyne is. A támadók közül Romelu Lukaku és Dries Mertens is könnyen foghat ki jó napot, a középpályán a vb nagy felfedezettje lehet Youri Tielemans, a kapuban Thibaut Courtois a biztos pont.
Egyedül a védelem okozhat gondokat.
Vincent Kompany és Thomas Vermaelen ugyanis rendkívül sérülékeny. Kisebb vihart okozott az is, hogy az egyik legjobb középpályást, Radja Nainggolant nem nevezték a tornára: a kapitány szerint nem illik bele a játékrendszerbe.
Hazard most is szembe kerülhet a Tottenham játékosaival, Walkerrel és Allival. Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
Az angolok az őket az utóbbi időben a nagy világversenyeken sújtó átkot törnék meg. Régóta úgy indultak neki a vb-knek, Eb-knek, hogy jó csapatuk volt, tele tehetséges játékossal, néhány igazi sztárral – aztán legfeljebb a negyeddöntőig jutottak.
A legnagyobb sztárjuk most Harry Kane, de tottenhami csapattársa, Dele Alli is több már, mint tehetség, mellettük a támadásokért elsősorban olyan fiatalok felelnek, mint Marcus Rashford vagy Raheem Sterling – nevekben tehát jól áll a csapat.
A középpályán és a védelemben azonban igazi sztárokról nem beszélhetünk (ráadásul Alex Oxlade-Chamberlain sérülése is rosszul jött), de lehet, hogy a megbízhatóság ezúttal többet ér majd, az elmúlt hónapok eredményei mindenesetre biztatóak. Egy biztos:
Harry Kane formáján nagyon sok múlik majd.
A két európai csapat dolgát Tunézia próbálja megnehezíteni, az mindenképp jó előjel, hogy idén még veretlenek – igaz, nem ilyen kaliberű csapatok ellen játszottak. A válogatottban sok a légiós, ugyanakkor igazi nagy sztárjuk nincs.
A csoportban ott van még a vb-újonc Panama is, ők az amerikaiakat megelőzve jutottak ki a tornára. Tulajdonképpen már az is meglepetés lenne, ha pontot szereznének, erre talán Tunézia ellen van esélyük.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Belgium, Anglia
H csoport (Kolumbia, Japán, Lengyelország, Szenegál)
Végül az a csoport maradt, ahol tulajdonképp egyik csapat kiesése se jelentene nagy szenzációt, de a továbbjutása se – ezt tükrözik a fogadóirodák oddsai is.
A csoportban a négy éve szépen menetelő Kolumbia tűnik a legerősebbnek, ahol két nagy sztár is játszik: a Bayern Münchennél magára találó James Rodriguez, az előző vb gólkirálya, valamint a monacói Radamel Falcao, de szinte minden poszton találni kiemelkedő játékost, elég csak Juan Cuadrado, Carlos Bacca vagy épp Davinson Sánchez nevét megemlíteni. Sérülés miatt viszont hiányzik majd egy alapember, Frank Fabra Palacios.
A csapatot kemény védekezés, szervezett középpálya és látványos támadójáték jellemzi,
ugyanakkor néha nem mindenki hozza ki magából a maximumot.
Lengyelország valamivel kiegyensúlyozottabbnak tűnik, és itt is van egy nagy sztár: a Bayern Münchenből elvágyódó Robert Lewandowski, aki 10 meccsen 16 gólt lőtt a selejtezőben. Mellette játszhat a nagy tehetségnek tartott Arkadiusz Milik, aki a két évvel ezelőtti Eb-n még inkább csak a kihagyott helyzeteivel tűnt fel.
Ha a védekezésük rendben lesz, akkor a lengyelek okozhatnak meglepetést, de az nem valószínű, hogy a legerősebb csapatokat legyőznék. Mindenesetre most a legtöbben azon izgulnak, hogy rendbe jön-e legjobb hátvédjük, Kamil Glik sérülése.
Szenegál most másodszor jutott ki a vb-re, méghozzá furcsa körülmények között. Az egyik selejtezőn kikaptak Dél-Afrikában, méghozzá egy teljesen kamu büntetővel, de
a szövetség ezután örökre eltiltotta a bírót, miután fogadásokban volt érintett, és megismételték a meccset.
Ezt pedig már megnyerték.
16 éve egészen a negyeddöntőig meneteltek, most azért ez meglepetés lenne. Az ő nagy sztárjuk a Liverpool szélsője, Sadio Mané, a legdrágább afrikai focista, de érdemes figyelni a nápolyi védőre, Kalidou Koulibalyra, a monacói Keita Baldéra és a Rennes-ben játszó Ismaila Sarr-ra is.
Japánt sem szabad lebecsülni, a legfontosabb játékosaik európai topbajnokságokban játszanak, Kagava Sindzsi, Okazaki Sindzsi és a most már Mexikóban focizó Honda Keiszuke neve sokaknak ismerős lehet. Nagyon erős a csapategység is, jó védekezéssel nem elképzelhetetlen, hogy továbbjussanak a csoportból.
A FüHü tippje a továbbjutókra: Lengyelország, Kolumbia
Demeter Márta két héten belül tagja lehet az LMP-nek! – tájékoztatta a Független Hírügynökséget a párt új elnökségi titkára. Kanász-Nagy Máté el tudja képzelni, hogy az LMP kőbányai szervezetének két tagja Demeter Márta képviselő párttagságát szocialista múltja, és az öko pártban befutott gyors karrierje miatt torpedózta meg. Emlékezetes, hogy Demeter Márta az LMP segítő tagja, s népszerűsége ellenére fél éve vár a pártagságára.
Kanász-Nagy Máté felhívta figyelmünket arra is, hogy a sokat kritizált alapszabály szerint Demeter Márta tagságáról a párt elnöksége is dönthet, s jövő heti felvétele aligha lehet kétséges, hisz a tagság közelmúltban már többször is elismerte Demeter politikai teljesítményét, ezért az LMP frakcióvezető-helyettesévé is megválasztotta. Mindez erkölcsi alapot ad a pártvezetésnek arra, hogy már a jövő pénteki vezetőségi ülésen döntsenek Demeter Márta párttagságáról. Előtte viszont zárt ajtók mögött meghallgatják az ellenvéleményeket megfogalmazó kőbányai ellenszavazókat, de a döntést végül a párt elnöksége mondja majd ki.
Arra a kérdésre, hogy a tagfelvétel miért olyan bonyolult az LMP-ben, párt elnökségi titkára egyértelműen a többlépcsős felvételi rendet okolta, illetve azt, hogy a választási kampányban a pártvezetés ezzel az üggyel nem tudott foglalkozni. Kanász-Nagy Máté egyébként annak a Sallai R. Benedeknek a pozícióját vette át, aki titkárként akadályozni tudta, hogy az LMP a választáson esélyes pártok javára visszalépjen, majd az erről szóló vitán bántalmazta a párt társelnökét, Hadházy Ákost. Az új elnökségi titkár politikai befolyása Sallai távozása után is megmaradt, s ezért Kanász-Nagy biztosra veszi, hogy előterjesztése alapján felveszik Demeter Mártát.
A párt más befolyásos szereplői nem kívánták kommentálni Demeter Márta tagfelvételi kudarcát. Ungár Péter mindössze annyit jegyzett meg, hogy pártjában sajnos a tagfelvétel ennyire bonyolult műfaj, majd a sajtóosztály megkeresését javasolta. Egy magát megnevezni nem akaró, de a párt érdekében tevékenykedő személy azt nyilatkozta, hogy az LMP legjobb úton van afelé, hogy tönkretegye önmagát. A Fidesz kétharmadát elősegítő bélyeget már így is viseli a párt, s a sokat és sikeresen dolgozó Hadházyt sem tudták a vezetésben tartani.
Azt a felvetést, hogy a párt ellenfelei a szervezet sorai közé épülve bomlasztják a pártot, esetleg a rombolásában a Fidesz keze nyomát is fel lehet fedezni – Kanász-Nagy Máté a leghatározottabban cáfolta. Nem tagadta, hogy sok ellenfele van az LMP-nek, emiatt több támadás is éri a pártot, elsősorban a viszonylagosan kedvező választási eredmények miatt. Azonban ma aligha van olyan politikai szervezet Magyarországon, amelynek alapszabálya úgy akadályozza a párt működését, mint azt az LMP évek óta érvényben lévő rendtartása. Amin a következő egy évben mindenképpen változtatni akarnak, ha addig még lesz LMP nevű párt.
Orbánék úgy döntöttek: nem beszélnek arról, hogy ők is hibásak, ráfogják a kiigazítás szükségességét a bizonytalanabb világra
Ugyan súlyos feszültségek vannak a világgazdaságban, ám nagyobb válság nem látszik, bár persze ezeket sosem lehet kizárni
A 2,5 százalékos hiánycél nem volt fenntartható, strukturális problémák miatt tehát csökkenteni kell
Az elmúlt 2-3 évben nagyon nagy hibákat követtek el: nem hajtottak végre reformokat sem a közoktatásban, sem az egészségügyben, sem a digitalizáció területén
Miként értékeli Orbán kötcsei vízióját a világgazdasági válság közeledtéről, s a magyar gazdaságpolitikai fordulat szükségességéről? Amire pár nappal előtte már Varga Mihály pénzügyminiszter is utalt a Bloombergnek adott interjújában, kifejtetve: „az ilyen turbulens időkben több költségvetési mozgástérre van szükségünk. Ez a deficit lefaragását és a tartalékok megerősítését jelenti”.
Előrebocsátva: a magyar kormány az elmúlt években nagyon jól csinálta, hogy a költségvetés hiányát olyan szinten tartotta, hogy az megfeleljen az uniós elvárásoknak, s ez által támadhatatlan legyen. Ugyanígy menedzselte általában is a makrogazdasági folyamatokat.
Ezeket a picit ijesztgető mondatokat én úgy értelmezem, hogy a kormány is tisztában van azzal: önmagában a magyar gazdaságban nincs benne az évi 4 százalékos növekedés: ezt csak akkor tudjuk elérni, ha ömlik befelé az uniós pénz, s ha robosztusan nő a német gazdaság.
A külső körülmények közül elsősorban az Európai Unió állapota és támogatási rendszere befolyásolja erőteljesen a hazai gazdaság alakulását. Mindezzel persze Orbánék nem akarnak előjönni, hiszen igencsak kellemetlen lenne nyíltan beismerniük, hogy a magyar gazdaság autonóm növekedési potenciálja – még ha nagyon optimisták akarunk is lenni – inkább csak 2,5-3 százalékos. A többi külföldről jön, de már csak 1-2 évig számíthatunk az eddigi mértékű uniós támogatásokra, 2021-től előre tudható módon ezek elkezdenek jelentősen csökkenni. A legújabb számítások a nekünk juttatandó források 25 százalékos csökkenéséről szólnak, bár ez még persze nem végleges.
Tehát akkor azt mondja, hogy pusztán arról van szó, hogy a kormány most sem beszél egyenesen?
Az Orbán-kormányzat befelé mindig mást ad el, mint kifelé – nem is rosszul, sőt, nagyon jól. Ezt elismerem, bár nem értek ezzel egyet, mert én a magam részéről jobban szeretem, ha a gyerekemnek és a feleségemnek is ugyanazt az igazságot mondom. Mert miről is van szó? Kétségtelenül lassul az európai konjunktúra, látható, hogy a válság óta tapasztalt erőtejes fellendülés megtorpanóban van. Emellett nagyok a globális feszültségek, részben a fél világgal összevesző Donald Trump miatt. A világ bonyolultabbá vált, nem szólva arról, hogy súlyos politikai összeütközések vannak, régen volt tapasztalható az euro-atlanti viszonyban ilyen fokú lehűlés. Mindez pedig abban is lecsapódott hogy elkezdtek felfele kúszni az energiaárak, sokkal bizonytalanabbá váltak a pénzpiacok. Összességében, a kormány jól érzékeli, hogy maga a világgazdaság ugyan szép tempóban fejlődik, de elég sok feszültség halmozódott fel.
Valóban jön egy világgazdasági válság?
Ugyan súlyos feszültségek vannak, ám nagyobb válság nem látszik, bár persze ezeket sosem lehet kizárni. Hiszen olyan dolgok történnek a világban, amilyeneket elképzelni sem tudtunk, például az amerikai és az észak-koreai vezető találkozója. Ez utóbbi azonban azt is mutatja: a jelek szerint a világ vezetői tudják, hogy el tudják pusztítani a földet.
Optimista ember lévén én úgy gondolom, hogy nem fogjuk magunkra gyújtani a házat.
A vázolt politikai, gazdasági folyamatok önmagukban megkövetelnének drámai gazdaságpolitkai fordulatot Magyarországon? Merthogy a bejelentésnek az is eléggé drámai aláfestést adott, hogy alig pár nap alatt váltott a kormányzati kommunikáció a gazdaságösztönző politika kommunikációjáról a megszorítást előrevetítő fordulatra.
Merthogy van a váltás kérdésének egy másik oka is: a kormány az elmúlt egy-két évben olyan költségvetési előirányzatokat fogadott el, amelyek nincsenek teljesen összhangban az uniós előírásokkal – ez az úgynevezett strukturális deficit előírás, amelynek a lényege, hogy az Unió a hiány mértékét a fenntarthatóság pályája szempontjából is korlátok közé szorítja, ezt pedig évek óta nem tartjuk be. Ennek megszegése ugyan nem jár büntetéssel (miután nem vagyunk tagjai az euróövezetnek), ám az Európai Bizottság már levélben figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy nem teljesíti a középtávú egyensúlyi célt. Ezért léptek hátrébb a költségvetésben. Korábban ugyanis jóval magasabb költségvetési hiánycélt fogalmaztak meg – még az EU által egy évre elvárt 3 százalék alatt, de bőven 2 százalék felett, ami már nem felelt meg a strukturális deficit követelményének.
Nem katasztrofális az eltérés, de a Bizottság kifejezetten kérte a korrekciót, ez pedig elég erőteljes megfogalmazás, nem gyakori az ilyen a kommunikációjukban.
De persze a kormány nem ezzel fogja indokolni a korrekciót. El kell persze ismerni, hogy ezt is nagyon ügyesen csinálják: a brüsszeli követelménynek félig-meddig valós problémára hivatkozva tesznek eleget:
kicsit nyugtalanabb a világ, ezért kicsit kiigazítunk. Miközben látható, hogy valójában nem csak erről van szó.
Akkor itt is előáll a „mást mondunk a gyereknek, mint a feleségnek” jelenség?
Orbánék mindig belpolitizálnak, nincs is valódi külpolitikájuk. Mindig csak arra figyelnek, hogy erősek legyenek idehaza, hogy egyben tartsák a szavazóikat, s minél lejjebb nyomják az ellenzéküket. Szerintem itt is erről van szó. Persze nem voltam ott, amikor a döntéseket meghozták, de számomra akkor is egyértelmű, hogy úgy döntöttek:
nem beszélnek arról, hogy ők is hibásak, ráfogják a kiigazítás szükségességét a bizonytalanabb világra. Amiben szintén van igazság.
Mindeközben pedig egyelőre a növekedéssel a partnerek sem látnak problémát: az EU például éppen hogy emeli a magyar növekedési prognózisát, s az OECD is dinamikus ütemet jelez előre.
Nem lehet, hogy a kormány éppen ebben találta meg a következő mumust, amely veszélyezteti Magyarországot? Gondolok arra, hogy lassan kifuthat a migránsozás, vagy éppen a sorosozás?
Előrebocsátva, hogy nem ismerem ennek a kormányzatnak a működését: ha jól értem, akkor a kormány a migráns témát nem fogja elengedni, már csak azért sem, mert egyre többen ismerik fel, hogy a válság elején lebecsültük a gond nagyságát, emiatt is járt annyi problémával, amelyekre ésszerű megoldásokat kell keresni. Az más kérdés, hogy nem olyan végleteseket, mint amilyeneket a magyar kormány talált magának. De Orbán menekültek ügyében jól felismert két dolgot: az egyik, hogy neki ez a kérdés nagyszerű lesz a választásokra – s ebben igaza is lett. A másik, hogy tényleges és bonyolult problémáról van szó, amelyre nincs gyors és egyszerű megoldás; azaz ismét van némi igazság abban, amit elővett.
Ön szerint mit terveznek a nem megszorításnak hívott kiigazítás keretében? Varga olyanokról beszélt, hogy nem lesz komoly növekedésösztönző program, de például emelkedik a gyerekek után járó kedvezmény, fennmarad az otthonteremtési program és a terveknek megfelelően jövőre 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó.
Annyi látható, hogy a 2,5 százalékos hiánycél nem volt fenntartható, strukturális problémák miatt tehát csökkenteni kellett.
Én nem tudom megmondani, hogy mit terveznek, csak azt tudom, tudom, hogy szerintem az elmúlt 2-3 évben nagyon nagy hibákat követtek el: nem hajtottak végre reformokat sem a közoktatásban, sem az egészségügyben, sem a digitalizáció területén.
Az oktatásban nem hogy előre léptünk volna, elindultunk visszafelé a 19. századba! A múlt héten részt vettem egy brüsszeli gazdasági fórumon, amelyen a Világbank vezérigazgatója,
Kristalina Georgieva előadásában már arról beszélt, hogy a korai gyerekkortól meg kell tanítani a gyerekeket tanulni, arra kell pénzt és humán erőforrást áldozni, ekkor van esély arra, hogy az oktatási rendszer olyan embereket bocsásson azután ki akik felkészültek az élet hosszig való tanulásra, amire szükség van, hiszen 5-10 évente elengedhetetlen az újratanulás. Ennek elmulasztása az Orbán-kormány egyik nagy bűne. A másik az egészségügy, aminek a fejlesztése az államnak is érdeke, hiszen egy jó egészségügy eredménye, hogy az emberek tovább maradnak egészségesek, tovább élnek, így tovább is dolgoznak, komoly teljesítményt produkálva, ami végső soron az államnak is többletbevételt eredményez.
Azt nem tartja történelmi bűnnek, hogy az uniós forrásokat nem a termelés felé orientálták?
A GKI és a KPMG a Miniszterelnökség számára készített, az uniós források felhasználásával és hatásaival foglalkozó elemzése megmutatta, hogy Magyarország – akár a GDP-re, akár egy főre kivetítve – sokkal több pénzt kapott Brüsszeltől a vizsgált, 2007-2013-as programozási időszakban, mint a Visegrádi négyek másik három országa. S nálunk nagyobb is volt a hatás, mint a cseheknél, szlovákoknál és lengyeleknél.
Annak ellenére is, hogy minden jel szerint nagyon sokat elloptak belőle?
Lopni másutt is loptak.
Az uniós pénzek felhasználásának egy része persze nyilvánvalóan nagyon csúnya csalással történt, de miután nem fogunk belépni az Európai Ügyészségbe, ezek soha nem fognak kiderülni, bebizonyosodni.
De még ha nem is a nyilvánvaló csalásokról beszélünk – amilyennek az Eliosos ügyek vagy akár a lószoláriumos, stb. projektek kinéznek, a szökőkutak, virágágyasok, kisvasutak és hasonló szépészeti és egyéb felesleges projektek nem voltak feleslegesek? Nem kellett volna közvetlenül a gazdaságra költeni a pénzeket?
Az tény – s fentebb már szóba került –, hogy elsősorban olyan célokra kellett volna költeni, mint az oktatás és az egészségügy fejlesztése, az olcsóbb és jobb állam létrehozása, az önkormányzatok modernizációja. Voltak persze nagy infrastrukturális beruházások – például útépítések, stb. – , de az uniós támogatások nem arra valók, hogy nagyberuházások szülessenek.
És a gazdaságfejlesztés, a kicsik, a kkv-k-nek juttatott pénzek?
Az EU-források nem az üzleti szféra támogatásáról szólnak. Ráadásul a kicsikkel az a baj, hogy a cégek nincsenek felkészülve komoly projektekre – honnan is lennének? Például a magyar agrárvállalkozások ma már nagyon jól gépesítettek, köszönhetően a sok pályázati pénznek. Ám a beszerzett gépek jó része nincs kihasználva, hiszen a gazda, ha ki van írva pénz traktorvásárlásra, akkor beszerzi a tarkort, amihez félig ingyen jut, ám a kis földjén nem tudja gazdaságosan, hatékonyan üzemeltetni. Csak, ha sokan társulnak, akkor hatékony a dolog. De hasonló a helyzet egy ipari kisvállalat esetében is – ha egyfajta gépre van kiírás, van, amelyik beszerzi, még akkor is, ha nem kimondottan illik a profiljába – és akkor ennek sincs gazdasági haszna. Minden elemzés a közepes cégeknél mutatott jó példákat.
A legnagyobbakat nem érdemes támogatni, a legkisebbek gyenge hatékonysággal tudják csak hasznosítani a támogatást, a közepes cégek azok, amelyeknél jó helyre kerülnek ezek a források.
Nem tudom, sikerült-e szerdán reggel meghallgatni Kósa Lajos urat az ATV-ben?
Nem sajnos, mit mondott Kósa Lajos úr?
Két fontos állítása volt, az egyik az kevésbe érinti magukat, mert a csengeri asszonyra vonatkozott, a másik viszont elég súlyos kijelentés volt, azt mondta ugyanis, hogy a civil szervezetek, az NGO-k, másként a Soros-szervezetek – ahogy ők hívják – tudatos jogsértésre ösztönzik az illegális bevándorlókat. Mégpedig olyan módon, hogy brosúrákat készítenek, illetve szóban is tájékoztatják őket, hogy miként lehet és kell kijátszani a magyar jogszabályokat.
Az a vád már többször elhangzott kormányzati politikusok szájából, hogy jogellenes tevékenységben segítenék a civil szervezetek a bevándorlókat, vagy menedékkérőket. Először is szeretném leszögezni:
az, hogy valakit tájékoztatunk a jogaikról, nem jelenti azt, hogy arra biztatnánk, hogy éljen vissza a joggal.
Tehát az ilyen vád nagyon rossz üzenetet küld nem csak a menedékkérőknek, bevándorlóknak, hanem az összes magyar állampolgárnak: ha tisztában vagy a jogaiddal és élsz is velük, akkor valami elítélendő dolgot követsz el. A TASZ rendszeresen tájékoztat állampolgárokat arról, hogyan tudnak részt venni önkormányzati üléseken, hogyan tudnak hozzáférni szerződésekhez közpénzek elköltéséről, hogyan tudnak élni a választójogukkal, milyen hatóságokhoz fordulhatnak, ha jogsértés érte őket, mire kell figyelniük az ilyen hatósági eljárások során, mit írjanak bele a panaszba. Nos,
ha ez mind elítélendő cselekedet, akkor az azt jelenti, hogy a magyar állam azt gondolja, hogy polgárai maradjanak szépen csöndben, és ne lépjenek fel a saját érdekükben, a hatalmat pedig végképp ne ellenőrizzék.
Szóval ne akarják tudni, hogy a mi adóforintjainkból működő kormány mit csinál. Egyébként a Kósa-féle kijelentéshez még annyit: ha netán igaza lenne ebben, akkor is a regisztrált civilszervezetek működésének törvényességét az ügyészség vizsgálhatja,. Vagyis, ha valóban történik jogsértés, akkor azt az ügyészségnek meg kell vizsgálnia és fel kell szólítania az adott szervezetet, hogy ilyet ne csináljon. Sőt: végső esetben szankciókat is lehet alkalmazni.
A válasza második felétől inkább óvtam volna. A kormányzat még a végén beveti az ügyészséget is önök ellen… De a válaszának a másik részére térve: valóban nem először hangzik el a vád a civilekkel, azaz önökkel szemben, hogy támogatják – Soros igényeinek megfelelően – az illegális bevándorlást, Kósa úr azonban ezen túlment. Azt állította, hogy látott ilyen brosúrákat, amelyek kifejezetten arra bíztatják a migránsokat, hogy játsszák ki a magyar törvényeket, és ehhez adnak receptet. Ez mintha durvább vád lenne a korábbiaknál… Tehát most már segítik, hanem tanítják ezeket az embereket a jogsértésre.
A magyar államnak megvannak a megfelelő szervei arra, hogy a jogsértéseket kivizsgálják. Ha itt jogsértő módon viselkedik valaki, akkor annak kell, hogy legyenek jogi következményei is. Pl. meg kell találni az idézet kiadvány kiadóját. Erről nyilván a magyar politikusok keveset tudnak, arról tudniillik, hogy bizonyos cselekményeknek lehetnek jogi következményei. Pedig ez egy normál működési forma lenne. Én azonban inkább attól tartok, hogy ez a megnyilatkozás sem más, mint azok a politikusi kijelentések, hogy van titkosszolgálati jelentés arról, hogy a Soros-hálózat hogyan működik és milyen veszélyt jelent. Ugye ezekről a mondatokról kiderültek, hogy hamisak, nem támasztotta alá semmi azt, hogy a szervezetek működése nemzetbiztonsági szempontból érdekes lenne. Ezek a kijelentések veszélyesek, mert gyakran csak ennyi marad meg a polgárok fejében, a cáfolat már nem jut el hozzájuk. Szóval azt lehet mondani, hogy ezen szavak inkább tűnnek blöffnek, mint valóságnak. Ám, megismétlem: ha valóban láttak ilyen brosúrát, akkor fel kell göngyölíteni, hogy történt-e jogsértés, ha igen, akkor annak legyenek meg a következményei.
Ön szerint ennek a borzalmas elnevezésű törvénynek mi az igaz célja: a totális hatalom kiépítése, ezeknek a civilszervezeteknek, amelyek a kormány, az állam kontrollját is ellátják, a megfélemlítése, vagy – és ez a legvalószínűtlenebb – ténylegesen a bevándorlás megállítása?
Azt hiszem, hogy ezeknek a nyilatkozatoknak, meg a Stop Soros törvényjavaslatnak is az a célja, hogy ne legyen olyan szervezet Magyarországon, amely hatékonyan tudja azt ellenőrizni, hogy az állami szervek tiszteletben tartják-e a jogi normákat. Ne legyen olyan szervezet, amelyik megfigyel, egyébként nyilvános bírósági tárgyalásokat, és arról összefoglalót készít, ne legyen olyan szervezet, amelyik a határon meg tudja nézni, hogy ott a rendőrség miként működik, és az esetleges jogsértésekről panaszt tegyen, hogy jogsértő intézkedésnek legyen következménye is.
2010 óta látjuk azt a folyamatot, immár a harmadik ciklusban dolgozik azon a kormány, hogy lebontsa azokat a korlátokat, amelyet minden hatalom esetében fel kell állítani, hogy az állami jogsértéseknek is legyenek következményei.
Ön is utalt az előbb az ügyészség működésére; láthattuk, hogy sok-sok korrupciós ügy halt el amiatt, hogy az ügyészség nem látta el a feladatát. Miután ezeknek az elvileg független állami intézmények mára már elvesztették a függetlenségüket, maradtak a civil szervezetek, meg a független sajtó, amelyek feltárják, megírják a jogsértéseket, és azoknak akár érvényt is szerezzenek egy eljárásban. A kormánypárt célja pedig éppen az, hogy erre minél kevesebb lehetőség legyen.
Az országgyűlést a kétharmaddal lényegében teljesen kiiktatták, mint a kormány munkáját ellenőrző szervezetét. Maradtak önök, akik a hatalommal szembeszállnak. Ez a mechanizmus egyébként tulajdonképpen a rendszerváltás óta működött. Ez a hatalom azonban ennyi kontrollt sem visel el?
Úgy látom, hogy ezek a megnyilatkozások erről szólnak. Illetve arról, ami talán egy kicsit absztraktabb: a szuverenitás kérdése. A magyar állam, mint minden szuverén állam egy sor kérdésben dönt, állami és társadalmi ügyekben. Az állami szuverenitás, vagyis döntési jog elismerése nagyon fontos elv, amit tiszteletben kell tartani. Ezt törekszik megvédeni a magyar kormány, legalábbis ez a retorikája. Ám
sok esetben valójában a szuverenitás védelme alatt a kormány tulajdonképpen a saját érdekeinek megvédésére törekszik, a saját pártpolitikai érdekeit azonosítja nemzeti érdekekkel.
Holott, egy megválasztott kormánynak az ország egészét kellene képviselnie. Az lenne a feladata, hogy ne elhallgattassa a kritikus hangokat, azokat, akik beszámolnak a társadalom valós állapotáról, hanem meghallja és döntéseibe beépítse azokat. Mi egy 24 éve működő jogvédő szervezet vagyunk, egyik kormánnyal sem volt baráti a viszonyunk, ami a munkánk természetéből következik, hiszen folyamatosan arról beszélünk, hogy mi az, amit a kormány jobban csinálhatna.
Vagyis folyamatosan rángatják a hatalom bajuszát…
Igen. Azért is, mert a hatalom hajlamos megfeledkezni arról, hogy őt, őket, az egész ország képviseletére választották meg, tehát azok az állampolgárok, akik netán kritikát fogalmaznak velük szemben, ugyanúgy adófizetők, mint a híveik. És igenis: a kormányzatnak figyelembe kellene venni azokat a jelzéseket, amelyek az egykor független állami intézményektől, vagy a civilszervezetektől érkeznek. Mi például több, mint kétezer jogsegélyre válaszolunk egy év alatt. Ilyen alapon nyugodtan kijelenthetjük: a saját szakterületünkön tudjuk milyen jogi problémák vannak az országban. Onnan is vannak tapasztalataink, hogy közel száz civilszervezettel működünk együtt; értesülünk arról, hogy milyen nehézségei vannak például a fogyatékos embereknek, vagy a roma polgároknak. Ezt a tapasztalatot dobja ki az ablakon a kormány, amelyet különben azért választottunk meg, hogy valamennyi magyar ember képviselje, és valamennyi magyar számára egy élhetőbb országot teremtsen.
Elfogadom, hogy önök nagyon fontos munkát végeznek az állampolgárok, mondjuk így: az átlagemberek érdekében. De akkor miért mutatkozik ennyire érzéketlennek a magyar társadalom az önöket ért támadásokkal szemben?
Mi nem érzékeljük ezt az érzéketlenséget. Tehát amikor a TASZ-t vagy más civilszervezeteket a kormányzat olyan dolgokkal vádol, hogy nem a nemzet érdekeit szolgáljuk, hogy be kellene szüntetni ezeket a szerezeteket, akkor sokan tartják fontosnak a létezésünket. Ki is fejezik ezt, mégpedig úgy, hogy támogatóinkká válnak, olykor úgy is, hogy nem mindenben értenek velünk egyet. De külön kihangsúlyozzák: egy demokráciában nagyon fontos, hogy legyenek olyan szervezetek, mint a mienk, amelyek kívülről tudják ellenőrizni a hatalmat, és odaállnak azok mellé, akiket súlyos jogsértés ér, odaállnak a legkiszolgáltatottabbak mellé. Szóval
mi azt tapasztaljuk, hogy van egy nagyon erős közösség, amely fontosnak tartja ezeket az értékeket, az emberi jogokat, ha úgy tetszik a demokráciát.
A TASZ-nak 2017-ben több, mint kétezer-háromszázan ajánlották fel az egyszázalékukat, több, mint kétszeresére nőtt a felajánlók száma egy év alatt.
Elfogadom, hogy van néhányezer ember, aki azt mondja: ezekre a szervezetekre szükség van, azonban azt is hiszem, hogy azokkal a támadásokkal szemben, amelyek önöket érik a hatalom részéről, sokkal erőteljesebben kellene megmozdulnia ennek az országnak.
Én azt látom, hogy élünk egy nagyon megosztott országban, ahol a civilszervezetek akaratukon kívül politikai szereplőkké váltak. Az, hogy mi történik velünk, politikai kérdéssé vált. Ez abból is látszik, hogy tüntetéseken, akár a választásokat követő nagy tüntetéseken elhangzott az, hogy a kritikus civilszervezeteket meg kell védeni. Ott rengeteg ember volt, akik feltehetően egyetértettek ezzel a követeléssel. Azt látom inkább problémának, – és erről több elemző is írt már -, hogy az ellenzéki pártok helyére lépve váltunk politikai szereplővé, holott mi soha nem fogunk elindulni a közhatalom megnyeréséért folyó versenyben. A másik gond az a fajta megosztottság, amiről az imént már említést tettem:
olyan kérdések válnak politikai kérdéssé, amelyeknek nem lenne a közük a pártszimpátiához.
A magyar kormánynak, meggyőződésem, nagy felelőssége van abban, hogy ezeket a szembenállásokat tovább mélyíti. Természetesen nem csak a kormánynak van felelőssége, hanem mindenkinek, aki a közéletben részt vesz. Azonban annak mindenképpen nagyobb a felelősége, akinek már nyolc éve kezében van a közhatalom. Ráadásul
azt látjuk, hogy végtelenül leegyszerűsítő, gyűlöletkeltő kampányokkal nehezíti a kormányzati kommunikáció, hogy társadalmi problémákra összetett válaszokat adjunk és azt, hogy a vitapartner ne legyen egyenlő az ellenséggel.
A héten elkezdődött a Stop Soros törvény tárgyalás, helyenként némi enyhítést, de közben szigorításokat is tartalmaz a tervezet. Hihetünk-e abban, hogy a kormány megvárja a Velencei Bizottság vizsgálatának eredményét, illetve abban, hogy lesz olyan erős a társadalmi összefogás, amely elsöpri az egész törvény?
Először azt szeretném leszögezni, hogy a büntetőeljárással való fenyegetés, az a lehető legsúlyosabb eszköze minden államnak. Ezért én egyáltalán nem nevezném enyhítésnek, sőt, bizonyos értelemben kifejezetten szigorítás. Gondoljon csak bele: büntetőeljárással fenyegetni, egyébként teljesen jogszerű munkát végző, kiszolgáltatott embereknek segítő magyar állampolgárokat, tényleg a legsúlyosabb dolog. Márpedig a kormány ezt teszi. Hiszek benne, hogy nagyon fontos a szakmai szervezetek véleménye, így a Velencei Bizottságé is, hiszen ezek is egy külső korlátot jelenthetnek.
Azt gondolom, hogy az a jó hatalom, amelyet lehet ellenőrizni, és amely képes belátni a hibáit.
A magyar kormány erre, az elmúlt időszakban, nem volt képes. Tavaly is az történt a Velencei Bizottság ajánlásaival, hogy egy-kettőt, a kisebb jelentőségűeket elfogadta, de az átfogó mondatot, amely azt tartalmazta, hogy erre az egész törvényre egyáltalán nincs semmi szükség, azt nem hallotta meg. Most is ezzel állunk szemben: ezt a törvényjavaslatot vissza kell vonni, semmi szükség új büntető jogszabályokra, hanem a jelenlegi jogrendszer adta lehetőségeket kell kihasználni, a valóban jogsértő tevékenységekkel szemben. Közben pedig el kellene kezdeni egy olyan politikát folytatni, a migráció kérdésével valóban alaposan foglalkozik. Azzal ugyanis fontos lenne foglalkozni, hogy mit kezdünk a migrációval, az esetleges pozitív, vagy negatív hatásaival. Erre azonban nincs esély ebben a környezetben, hiszen azok a szervezetek, amelyeknek közvetlen tudásuk van arról, milyen a migráció, hogyan lehet integrálni embereket, a perifériára kerülnek.
Vagy fenyegetettek…
Igen. És, amit lehet ezzel szemben tenni, a szervezetek melletti szolidaritás, ennek valószínűleg lenne hatása a magyar kormányra.
Mit jelentene ez a szolidaritás?
Online megszólalás, a támogatások különböző formái, egyszerűen a szolidaritás felvállalása, mert ez olyan erőt képes mutatni, amely megfontolásra késztetné a magyar kormányt. Erre ugyanis láttunk példát az elmúlt években.
Fleck Zoltán azt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek, hogy az autoriter rendszerek beszariak, ha erővel találják magukat szemben. Van-e esély arra, hogy ilyen erőt mutassanak fel?
Azért azt fontos leszögezni, hogy a magyar rendszer nem olyan, mint amilyen Törökországban működik, kétségkívül vannak autoriter tendenciák benne, de még nem autoriter rezsim. Arra pedig mondtam már példákat, hogy milyen társadalmi mozgás az, ami erőt tudna mutatni.
Fleck Zoltán a most létrehozandó Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság létrehozását is lényegében a diktatúrák jellegzetességével azonosítja, márpedig ennek a bíróságnak, amelyre Fleck szerint szintén semmi szükség, hatása lesz, vagy lehet az önök munkájára is.
Önmagában az, hogy létrejön egy ilyen különbíróság, még nem jelenti a jogállam sérelmét. Vannak olyan államok, ahol a hatalmat lehet ellenőrizni hatékonyan azzal együtt, hogy különbíróságok vannak. Ám, ha egybeolvassuk azokkal a politikusi nyilatkozatokkal, amelyek kísérik ennek a létrehozását, illetve azzal összevetve, amit az elmúlt nyolc évben láttunk tendenciaként, már van aggodalomra ok. Így együtt már
beszélhetünk arról a félelemről, hogy az új bíróság létrehozásával a bírói függetlenség csorbulni fog, különösen a politikailag érzékeny ügyekben.
Vagyis, nekünk még komolyabban kell felkészülnünk az ilyen típusú ügyekre. Például, hogy meg tudjuk védeni a gyülekezési jogokat. De mi fel vagyunk erre készülve, a polgárok továbbra is számíthatnak ránk. Ugyanakkor pontosan tudjuk, hogy a bíróságok függetlensége tényleg az egész társadalom érdeke. Ha nem lenne független a bíróság, akkor a jogviták rendezésében nem lehetne bízni. Itt nagyon sok olyan szereplő van, cégek, magánszemélyek, akiknek elemi érdekük, hogy legyen olyan bíróság, ami rendezi a jogvitákat, aminek a pártatlanságában meg lehet bízni. Ebben a kérdésben tehát nagyon nagy társadalmi erőt, megmozdulást lehet felmutatni. Ha ugyanis nem lehet megbízni a bíróságban, akkor már nem lehet kiszámítható üzletet sem tervezni, nem lehet magyarországi működést tervezni.
Önök egyébként miből működnek?
A bevételeink hetven-hetvenöt százaléka pályázati forrásból érkezik, a Nyílt Társadalom Alapítványtól kezdve kisebb alapítványoktól….
Tehát kapnak Soros pénzt…
Pályázatok alapján, az Alapítványtól, igen. De vannak kisebb pályázataink is, és egyre növekvő mértékben magánalapítványokból tartjuk el magunkat. Az a célunk, hogy 2021-re a bevételeinknek a felét magénszemélyek adják össze.
Van félelem a munkatársaiban?
Mindannyian – huszonheten vagyunk – azt gondoljuk, hogy most még nagyobb szükség van ránk, mint korábban és büszkén folytatjuk a munkánkat.
Trump szerint a találkozóval nem elárulta az észak-koreai munkatáborokban szenvedőket, hanem segített nekik, mert változások jönnek majd, és ők a mai nap nagy nyertesei közé tartoznak.
A nukleáris leszereléshez Dél-Korea és Japán nyújt majd pénzügyi segítséget, Amerikának, Trump szavaival, „nem kell majd segíteni”.
Arról beszél, mindent megtesz, hogy a világ biztonságosabb legyen, ezért büszkén és örömmel utazott el Szingapúrba. Fontos gesztusnak nevezi az észak-koreaiak olimpiai részvételét.
Ha békeszerződés aláírására kerül sor, abba szeretné bevonni Kínát és Dél-Koreát is.
A sajtótájékoztató véget ért.
10:46
Trump szerint ennyi idő alatt többet nem lehet elérni, ezért nincs több biztosíték a nukleáris leszerelésre. Szerinte semmit „nem adott fel”, Amerika is jól jár.
Korábbi, Észak-Koreát hevesen bíráló megjegyzéseiről azt mondja, akkor azokra volt szükség.
Továbbra is együtt dolgoznak Dél-Koreával és Japánnal, és valamivel kevésbé szorosan, de Kínával is.
10:32
Trump kínai utazást is tervez, válaszolja egy újabb kérdésre. Kim elfogadta a Fehér Ház-i meghívást, amelyre „alkalmas időben” kerül majd sor.
Észak-Koreában szerinte „durva” a helyzet, de most az atomfegyverek voltak a fő téma.
A teljes atomfegyver-mentesítés hosszú ideig fog tartani. A szankciók eltörléséről akkor lehet szó, ha ez már megtörtént.
A diplomáciai kapcsolatok felvételéről és nagykövetek küldéséről azt mondja, reméli, hogy ez hamarosan megtörténik.
Újra szóba kerülnek a dél-koreaiakkal folytatott hadgyakorlatok, Trump most már határozottabban mondja, hogy ezeknek vége.
10:23
Jöhetnek a kérdések: elsőre azt kérdezik, hogy Trump miért hív egy tömeggyilkost tehetségesnek. Azt válaszolja, hogy nagyon fiatalon vette át az országot. Megemlíti Otto Warmbiert is, aki szerinte nem halt meg hiába, mert anélkül nem jött volna létre a találkozó.
Trump arról is beszél, hogy haza akarja vinni a Koreai-félszigeten állomásozó amerikai katonákat, de ez még időbe fog telni. Arra viszont utalt, hogy befejezhetik a hadgyakorlatokat.
Egy újabb kép a történelmi kézfogásról Fotó: MTI/EPA/The Straits Time/Kevin Lim
Azt mondja, Kim maga hozta fel, hogy korábban is voltak ígéretek, de nem tettek semmit végül. Most viszont szerinte az észak-koreai vezető legalább annyira elkötelezett, mint ő. Ismét azt mondja az inkább csak általánosságokat tartalmazó aláírt dokumentumról, hogy nagyon átfogó.
Trump szerint beszéltek az emberi jogok kérdéséről is, és erről még fognak is tárgyalni. Az atomfegyverekhez képest azonban csak „nagyon rövid időre” került szóba ez a kérdés. Szerinte Kim hajlandó ebben az ügyben is lépéseket tenni. Ő megbízik az észak-koreai vezetőben.
10:15
Elkezdődött Trump sajtótájékoztatója.
Arról beszél, hogy nagyon „intenzív órákat” töltöttek együtt, a remény és a béke üzenetével jött, és átfogó megállapodást írtak alá. Megköszöni Szingapúrnak a vendéglátást. Mun Dzse In dél-koreai elnöknek és Abe Sinzo japán miniszterelnöknek is köszönetet mond, mindenkit a barátjának nevez. Hszi Csin-pingnek is megköszöni a segítséget.
Precedens nélkülinek nevezi a találkozót, amely megnyitotta a jobb jövő lehetőségét. A megbeszélés szerinte tartalmas volt, a kapcsolatok új fejezete kezdődhet.
Azt mondja, nincs határa annak, hogy Észak-Korea mit érhet el. Kim Dzsong Un megismételte elkötelezettségét az atomfegyver-mentesítés mellett.
Szerinte az észak-koreaiak nagyon tehetségesek, és olyan világról álmodnak, ahol a két Korea békésen él egymás mellett és egyesítik a családokat.
Amint Kim hazaér, azonnal elindít Trump szerint egy olyan folyamatot, ami sok embert boldoggá fog tenni.
10:03
Trump azt mondta, meghívta Kimet a Fehér Házba. A látogatás időpontjával kapcsolatban a szakértők őszre tippelnek. Akkor utazik majd Mun Dzse In dél-koreai elnök is északra, Kim meghívására.
A Twitteren Trump is közzétett egy videót a találkozóról.
Közben Kim Dzsong Unért elindult Pekingből a repülő, amivel érkezett. Várhatóan helyi idő szerint este 9-re ér Szingapúrba, vagyis magyar idő szerint délután egykor.
A két vezető békeszerződést azért sem köthetett, mert ahhoz kell Hszi Csin-ping kínai és Mun Dzse In dél-koreai elnök aláírása is. Testbeszéd-elemzők szerint Trump többet engedett, mint amennyire eredetileg készült.
A Politico a fotók alapján azt írja a következők szerepelnek a dokumentumban:
Donald Trump és Kim Dzsong Un átfogó, mély és őszinte megbeszélést tartott, és elkötelezettek a hosszan tartó és stabil béke iránt. Trump hajlandó biztonsági garanciákat tenni, Kim pedig elkötelezett a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett.
Mindkét ország elkötelezett amellett, hogy új amerikai-észak-koreai kapcsolatokat létesítsenek. Abban is megegyeztek, hogy azonosítják a fogva tartottakat, akiknél pedig ez már megtörtént, azonnal hazaviszik.
Abban is megegyeztek, hogy a tárgyalások folytatódnak, azokon amerikai részről Mike Pompeo külügyminiszter, észak-koreai részről egy egyelőre meg nem nevezett magas rangú tisztviselő vesz majd részt, a „lehető legkorábbi” időpontban.
07:50
FH
A dokumentum szövegéről semmit nem tudni. A fotók alapján viszont úgy tűnik, hogy szerepel benne egy mondat, miszerint arról, hogy tovább dolgoznak a Koreai-félsziget teljes atommentesítésén, és hogy stabil békét hozzanak létre.
Trump annyit mondott, hogy „átfogó és történelmi”. Kim azt mondta, úgy döntöttek, hogy maguk mögött hagyják a múltat.
Az biztos, hogy folytatásban állapodtak meg, Trump azt is mondta, meghívja Kimet a Fehér Házba. Állítólag Trump hamarosan sajtóértekezletet tart.
A búcsúzás. Kim Dzsong Un azóta már visszaérkezett szállására.
07:35
Aláírásra várva.
FH
07:15
Már gyülekeznek az aláíráshoz.
FH
06:50
Trump megmutatta a kocsiját, hogy Kim üljön bele, mert az milyen klassz, de ezt Kim visszautasította. Illetve azt is felajánlotta, hogy az aláírás helyszínére menjenek azzal együtt, de végül elgyalogolnak odáig, Kim nem akart abba az autóba beszállni. Mindazonáltal nagyon udvariasan utasította vissza.
Trump azt mondta, hogy az eddigi elképzeléseit is felülmúló nagyszerű eredmény született a tárgyaláson.
06:45
Érdekes, hogy idáig még mindenki megsétáltatta Kimet. Elsőként Mun elnök, aztán Hszi Csin-ping, most pedig Trump.
06:28
Befejeződött az ebéd, most kettesben sétálnak egyet a szálloda belső kertjében.
FH
Trump azt mondta, „óriási business-t csinálunk”. Kim pedig azt, hogy a mai találkozó első lépés a béke felé vezető úton.
06:18
Érdekesség: A sziget, ahol a találkozót tartják 1970-ig a Halál sziget nevet viselte, ekkor Béke és Csend sziget névre keresztelték át.
05:50
Trump vendéglátóként viselkedik, üdvözölt az asztalnál minden résztvevőt, megköszönte, majd mondta, hogy mindenki foglaljon helyet. Ezt követően a fotósokat kitessékelték.
FH
Jó étvágyat!
05:40
Most munkaebéd következik.
Trump este 8 órakor szándékozik Szingapúrból elindulni haza.
Kim délután kettőkor ment volna, de ezt most nem tudni, hogyan alakul.
FH
05:39
A kiszivárgott információk szerint Trump példátlan garanciákat ígért Kimnek.
04:21
Érdekes, hogy John Bolton az első tárgyalásokon sem vett részt, most is Trump oldalán az asztal legszélén ül, s nem hallottunk eddig egy szót sem tőle. A két vezető beszélt, majd Pompeo és Sang Kim, északi oldalról Kim Jong Csol, és a titokzatos katonanő.
Róla itt sem tudni túl sokat. Perfekt angolból, már Kim Dzsong Un apja mellett is dolgozott, de eddig háttérben volt, nemzetközi rendezvényeken képviselte olykor északot, és kőkemény tárgyaló hírében áll. Az előtárgyalásokon végig részt vett, több alkalommal találkozott Pompeoval is, Sang Kim a mostani tárgyaló partnere, tegnap ők voltak azok, akik délelőtt, délután és utána titokban még egész éjjel tárgyaltak.
Pompeo és Kim Jong Csol tegnap délután már csak rövid időre találkoztak.
04:18
A négyszemközt tárgyalás igen rövid volt a tervezetthez képest.
Trump elnök utána azt nyilatkozta, hogy nagyon, nagyon jó volt.
„Very, very good” – mondta
04:15
Mun Dzse In dél-koreai elnök azt nyilatkozta, hogy imádkozva várja a tárgyalások sikerét, és úgy véli, hogy minden koreai lelkének egy darabja most Szingapúrban van.
A koreai sajtó ugyan nem említi, de mindenki arra számított, hogy Trump meghívja Mun elnököt, maga Mun is, ugyanis békeszerződést nélküle nem lehet kötni.
Mindazonáltal erre a meghívásra annak ellenére sem került sor, hogy Trump több alkalommal jelezte, hogy szeretné ha Mun részt venne a szingapúri találkozón.
03:57
Hirtelen beengedték a fotósokat, tehát nem tárgyaltak hosszasan négyszemközt.
FH
FH
A koreai és a kínai elnök is élőben a televízióban nézi a találkozóról az élő közvetítést.
03:27
Első körben Trump és Kim négyszemközt tárgyal egymással kb. két órát. Majd csatlakozik hozzájuk a többi tárgyaló, lesz közös ebéd, a többi a „meglátjuk” kategóriában van.
Továbbra is a CVID, illetve a CVIG körül van még némi nézet különbség a felek között, azaz a minden fegyver feladásáért cserébe Kim komoly biztonsági garanciákat kér.
Túl ezen, a japán miniszterelnök, Abe Sinzo azt kérte a Trumppal való találkozása során, hogy észak a közepes hatótávolságú rakétait is semmisítse meg, függetlenül attól, hogy azok alkalmasak e atom fej hordozására vagy sem. Miután Abe hazament, Trump azt üzente neki, hogy csökkentse a felhalmozott dúsított urániummennyiséget japán.
Abe kérésére amerikai részről nem érkezett egyéb válasz.
Kim Dzsong Un németül és angolul is beszél, de ettől függetlenül tolmácsot használnak. A bővített tárgyaláson ott lesz Sang Kim, a Fülöp-szigeteki amerikai nagykövet, akinek az anyanyelve koreai. Ezek a nyelvi kérdések azért fontosak, mert a kulturális különbségek okán gyakran nem lehetséges a két nyelvet tökéletesen lefordítani.
03:08
FHFHFH
Trump azt mondta hogy, hatalmas siker, amit vár, míg Kim azt, hogy hosszú út vezetett idáig, tele rókacsapdával, de sikeresen elkerülték azokat, és eljutottak ide.
Végtelen megtiszteltetés, hogy találkozhatott Kimmel, Trump ezt is mondta.
Most újra próbálják érteni, mert a millió kattogás miatt, amit a fotósok produkáltak, nemigen lehetett elsőre érteni, amit mondtak
Sokat mond a testbeszéd.
Most úgy tűnik, hogy az ikonikus fotó a zászló előtti kézfogás lesz és amikor egymás mellett állnak, illetve az első mosoly.
02:50
Mindketten megérkeztek a helyszínre.
FH
Érdekes, hogy a koreai delegációban 5 emberből 2 nő, míg az amerikaiban mind az öt férfi, igaz, hogy abból egy legalább koreai származású.
Éjjel fél tizenegykor még találkoztak és tárgyaltak a felek tegnap, természetesen a főszereplők nélkül. Úgy tűnik, senki sem aludt…
Érdekes, hogy Trump hamarabb indult, mégis Kim után érkezett.
Senki sem fogott velük kezet, kinyitottak nekik a kocsiajtót és betereltek őket az épületbe. Kim kicsit fél vagy ideges, ő nem várta meg, míg kinyitják az ajtót, maga nyitotta ki.
Mindkét vezető magabiztos, az állítják. Az amerikai állampolgárok 71%-a támogatja a találkozót, míg a dél-koreaiak 87%.Hajnali fél ötkor Trump elnök tweetelt, tehát ő sem nagyon aludt a találkozót megelőző éjjelen:
The fact that I am having a meeting is a major loss for the U.S., say the haters & losers. We have our hostages, testing, research and all missle launches have stoped, and these pundits, who have called me wrong from the beginning, have nothing else they can say! We will be fine!
Könyv jelenik meg Magyarországról Svédországban, Orbánisztán címmel
A szerző, Joakim Medin svéd újságíró évek óta foglalkozik Magyarországgal
A Független Hírügynökségnek azt mondta: úgy látta, hogy nem csak az ellenzékiek, de a kormánypártiak is félnek
Szerinte a félelemkeltés szándékos volt
A svéd médiában is foglalkoztak azzal, hogy a magyar kormánypropaganda hogyan ábrázolta az országot
Joakim Medin Fotó: Sabri Omar
Az Orbánisztán – Félelem és undor az illiberális Magyarországon című, Svédországban a napokban megjelenő könyv szerzője, Joakim Medin szabadúszó újságíróként dolgozik, számos országból tudósított Hondurasból Libanonon és Szírián át Irakig. 2014 októberében ő volt az utolsó külföldi újságíró, aki az Iszlám Állam támadásakor elhagyta a szíriai kurd Kobani városát. A szíriai rezsim rövid időre börtönbe is zárta. A Magyarországról szóló könyv azt mutatja be, hogy Orbán Viktor hogyan szilárdította meg autoriter hatalmát és alakította át a társadalmat, beleértve a média feletti kontrollt és az alapvető demokratikus intézmények lebontását. Ír arról is, hogy a kormány hogyan használta fel a menekültválságot és terjeszt összeesküvés-elméleteket.
Korábban elsősorban a Közel-Kelettel foglalkoztál, miért döntöttél úgy, hogy Magyarországról írsz könyvet?
Több okom is volt erre. Évekkel ezelőtt már tudósítottam Magyarországról, aztán fordultam a Közel-Kelet felé, sokat írtam az Iszlám Államról, a terrorizmusról, a menekültválságról. 2015-től kezdve egyre jobban figyelt mindenki arra, hogy az európai országok, köztük Magyarország, hogyan küzdenek a menekültválsággal.
Tavaly tavasszal Irakban voltam, amikor olvastam a Soros-ellenes kampány kezdetéről, amelyben azt állították, hogy nem csak a migránsok és menekültek jelentenek veszélyt Magyarországra, hanem Soros György is, aki szervezi az egészet. Ez nagyon érdekesnek tűnt, és úgy döntöttem, hogy elkezdek ezzel foglalkozni.
Mennyi időt töltöttél Magyarországon?
Hat éve járok már Magyarországra, ezt a könyvet most egy év alatt írtam meg.
Sikerült kormányzati szereplőkkel is beszélned?
Igen, több interjút is sikerült készítenem Kovács Zoltán kormányszóvivővel.
Honnan jött az Orbánisztán cím?
Az Orbánisztán szót egyszer egy cikkben láttam valahol. A nemzetközi, de a magyar média is sok kifejezést használ arra, hogy leírja a magyarországi fejleményeket. Van, aki orbánizmusról beszél, mások Orbánisztánról, vagy valami másról. Úgy tűnt nekem, hogy ez a szó egy jelkép is arra, hogy
Magyarország egyre jobban hasonlít a közép-ázsiai posztkommunista országokra.
Így azt gondoltam, hogy ez egy elég erős kifejezés, de illik is abba a vitába, amely Magyarországról folyik. Ezért választottam ezt.
Az ajánlóban az szerepel, hogy „a félelem kultúrája visszatért a magyar társadalomba”. Tudnál esetleg néhány példát mondani erre, amit a forrásaidtól hallottál?
Persze. A könyvben azt próbáltam leírni, hogy néhány ember, aki szemben áll a kormánnyal, és ezt a saját szememmel láttam, szóval ők egyre jobban félnek attól, hogy negatív következményekkel jár, ha nyíltan ellenzik, amit a kormány tesz. Ez az érzés egyre jobban terjed.
Ugyanakkor beszéltem olyanokkal is, akik kormánypártiak, vagy nem is feltétlenül azok, csak sokat olvassák, hallgatják a Fidesz által dominált médiát, és
ők is félnek.
Nagyon félnek, amikor szóba kerülnek a „gonosz migránsok”, a muszlimok, a terroristák. Néhányan a „Soros-birodalomtól” félnek.
Úgy vélem, hogy ez a félelem, amely minden tábort átjár, a köztük meglévő gyűlölettel együtt egy rendkívül polarizált társadalmat hozott létre Magyarországon.
A nemrég véget ért választási kampány tele volt összeesküvés-elméletekkel, többek között Soros Györgyről. Ezekről mit gondolsz?
Van egy történészdiplomám, és tanultam arról, hogy a propagandát hogyan használták különböző rendszerek az európai történelem folyamán, demokráciák és diktatúrák is. Sokan megfogalmazták, hogy ez egy nagyon sikeres propagandakampány volt, hogy még nagyobb félelmet kreáljanak a társadalomban, és hogy rájátsszanak arra a magyar mentalitásra, hogy „minket mindenki támad, állandó fenyegetettségben kell élnünk”. Ezzel sikeresen mobilizálták azokat az embereket, akik Orbán Viktorra szavaztak.
Szóval szerinted szándékosan terjesztettek félelmet, ez volt a céljuk, vagy ez inkább egy mellékhatás?
Nyitottan álltam a kérdéshez, és sok emberrel beszéltem, fideszesekkel és ellenzékiekkel is. A legtöbben egyetértettek, hogy
a félelemkeltés szándékos volt,
de az is fontos volt, hogy a kormányról és a miniszterelnökről egy olyan képet alakítsanak ki, hogy erős vezető, rajta múlik Magyarország függetlensége és szabadsága, és erőssé tudja tenni az országot.
Svédországban élsz, és az országot gyakran emlegették a magyarországi kampányban. Az állami médiában úgy jelent meg, mint egy olyan ország, amelyet invázió ért, nagyon veszélyes, tele van úgynevezett no-go zónákkal… Erről mit gondolsz?
Vannak emberek Svédországban, akik egyetértenének ezzel. De a svédek többsége nem így gondolkodik. Nem nehéz meglátni, hogy ez egy szándékos kampány volt, hogy mutassanak egy félelmetes példát, hogy Magyarország is ilyenné válhat, ha beengedi a muszlim menekülteket. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy azok, akik emögött a kampány mögött voltak, el is hitték, hogy Svédország ilyen, de az biztos, hogy a kampány sikeres volt.
A svéd médiában volt bármilyen visszhangja ennek a kampánynak?
Igen, volt, legalábbis egy ideig. A svéd médiának is feltűnt, hogy Magyarországon mennyit foglalkoznak az országgal, és hogy
nagyon torz kép jelenik meg.
Ez elég szokatlan, Svédországgal nem nagyon szokott ilyen történni.
Vannak olyan hangok, hogy Orbán Viktor már egyfajta modell bizonyos európai politikusok számára. Egyetértesz ezzel?
Teljesen. A svéd szélsőjobboldali párt, a Svéd Demokraták most elég erős, és a párt több vezetője nyíltan kijelentette, hogy ők Magyarországot és Orbán Viktort példaképnek tartják. A parlamenti képviselőik közül az egyik Budapestre is költözött. Továbbra is parlamenti képviselő Svédországban, de azt mondta, szerinte Magyarország és a magyar politikai közeg sokkal jobb, és Magyarországon nincsenek muszlimok.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Persze. A könyvben azt próbáltam leírni, hogy néhány ember, aki szemben áll a kormánnyal, és ezt a saját szememmel láttam, szóval ők egyre jobban félnek attól, hogy negatív következményekkel jár, ha nyíltan ellenzik, amit a kormány tesz. Ez az érzés egyre jobban terjed.
