Kérem, a mai kávé mellett megint kultúráról folyik majd a szó. Kultúráról, tudományról, a múzsák ligeteibe látogatunk, Árkádiába megyünk, a líra, a szépség, a bölcsesség honába, nimfácskák táncolnak a szent ligetekben, bölcsek tanítják az ifjakat, dalnokok zengik a hőskölteményeket, és minden este lakomát tartanak, valamint áldozatot Dionüszosznak és Aphroditének.
Vagy nem.
A magyar Parnasszus és Helikon kicsit másképp néz ki, bizony, sem nem olyan hedonista, sem nem olyan tökéletes, ahogy azok a felelőtlen görögök elképzelték, azonban legalább tekintélyes, igen tekintélyes, még ha botladoznak is kicsit a magyar múzsafiak verslábai, mondatai.
Ott van például Fekete Péter, aki mondhatnánk hivatásos múzsafi, hiszen kultúráért felelős államtitkár. Ő bizony saját Wikipédia-oldala szerint magyar színházi rendező, előadóművész, cirkuszművész, korábban bűvész volt, a Békéscsabai Jókai Színház korábbi és a Szarvasi Vízi Színház művészeti igazgatója, a Magyar Teátrum színházi lap főszerkesztője volt. 2002 és 2004 között a Nemzeti Színház oktatási és külkapcsolati igazgatója volt. 2007-2015 ig a békéscsabai színház igazgatója. Miniszteri biztosként 2011-ben a megyei előadóművészeti intézmények átadását felügyelte, 2012-ben a Nemzeti Színház majd 2015-ben a Pesti Magyar Színház vezetőváltásával kapcsolatos ügyeket vezette, 2015-től a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felel, felügyeli, irányítja a magyar cirkuszművészet megújítási folyamatát, készítette elő az épülő új Nemzeti Cirkuszművészeti Központot. Művészi, rendezői alkotó munkáját a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójaként az ott futó produkciók rendezéseiben mutatta meg.
Most meg államtitkár – valódi reneszánsz ember, olyan sokoldalú, mint egy tetrakontaoktaéder, ami egy mértani idom, van neki negyvennyolc oldala, hetven éle, huszonhat sarka. És hát ne bántsuk, csak mert államtitkár: neki is élni kell valamiből.
De mikor felejtett el magyarul?
A 444 vette észre, milyen érdekes mondatokat oszt meg a saját, hivatalos Facebook-oldalán: van, ami csak nyelvi szempontból döcög, de olyan is akad, ahol már a gondolat suta… lássunk pár példát.
„Mi is a kultúra: életforma, a napjainkat átszövő, a környezetünkből és a múltunkból merített életminőség, amely a művészetekből, a közösség életéből, de leginkább gyökereinkből, tradícióinkból táplálkozik.”
Hát, elképzelem, ahogy merítjük az életminőséget. De itt még valamit lehet érezni, ha érteni nem is abból, mit akart mondani a költő.
„A képrögzítés és a belőle fejlődő videó elsöprő utat tört magának és csakhamar helyet követelt a művészeti ágak között is.”
Talán elsöprően törte az utat: elsöprő út nincs. De különben itt fogalmi zavarok is vannak: a videózás a képrögzítés egyik formája, és a rögzített mozgóképes alkotásnak szinte mindegy, milyen formátumban van rögzítve: tehát a videózás műszaki szempontból különbözik inkább a filmtől (igaz, egyes lehetőségek mások benne).
„Képletesen szólva, kakashintát építünk, és államtitkárként ott állok a hinta közepén, s nem engedem, hogy ledőljön a hinta valamelyik oldala. S miközben faragjuk, építjük hintáink mindkét felét, kezet nyújtunk a hinta szárán egyensúlyozóknak, az arra felkapaszkodni vágyóknak. De azon kell lennünk, hogy közben ne lökjünk le arról senkit. Csak keveset faragjunk, minél többet építve befogadjunk. Nagy ez a hinta, sok hely van rajta, vagy ha kicsi, a hintánk szárait hosszabbítsuk meg, s ne a szereplőket taszítsuk le róla. Emeletre építsük a libikókát, és ne a pincébe, hiszen világraszóló értékeinket magasra kell emelnünk.”
Gyönyörű gondolat, derék a szándék: de elképzeltem, amint építi a libikókát az emeleten és semmiképp sem a pincében… aztán felkeltem a földről, ahová fetrengős röhögés miatt kerültem. Sir, ön megalkotta a huszonegyedik század eddig legszebb magyar képzavarát!
De lépjünk tovább, felső fokokra, vár minket a hét görög bölcs!
Illetve nem ők, csak a Debreceni Egyetem vezetősége. Tudós egy testület, annyit elmondhatok: tudós és türelmes. Többeket ölelt már kebelére, díszdoktori címmel jutalmazván őket: például Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin is díszpolgára az egyetemnek, nem is csodálkozom, hogy tegnap megszavazták ezt a díszdoktori címet Matolcsy Györgynek. Kell az a jegybank elnökének, mint egy falat kenyér, de még jobban kell az egyetemnek, amint látom. Érdekes a cím megadásának indoklása.
„A „doctor honoris causa” címre való felterjesztés az intézmény Gazdaságtudományi Karáról érkezett, az előterjesztésben pedig olyan szervilis mondatok szerepelnek, mint hogy a Matolcsy által vezetett unortodox gazdaságpolitikai irányváltás tette lehetővé a növekedési fordulatot, továbbá az ő intézete készítette elő a Fidesz gazdaságpolitikáját, aminek legfontosabb vállalása egymillió új munkahely megteremtése volt – a laudáció szerint ez a vállalás már teljesült is. Hangsúlyozták, hogy Matolcsy és az általa vezetett MNB több szálon kapcsolódik az egyetemhez, s a jegybankelnök díszpolgári címe hozzájárulhatna ahhoz, hogy az intézmény „komoly támogatóra, kiterjedt kapcsolatrendszerre és erős szakmai háttérre” találjon.” (Népszava)
Itt, úgy érzem, ígéret is lehetett egy komoly támogatásra – ne feledjük, ez a cím az egyetemnek annyiba kerül, mint a papír, amire az oklevelet nyomtatják, de sokat hozhat a konyhára. A jegybankelnökök hálás természetűek ilyen esetekben, bár ha a doktori és habilitációs tanácsnak lett volna egy csepp humora, nem közgazdaságtanból avatják Matolcsyt díszdoktorrá, hanem fantasztikus irodalomból, annak legalább volna is némi alapja.
De Matolcsy is jól jár, ugyanis utolérte Szijjártót!
A mi Péterkénkről tudni kell, hogy ő már tavaly október óta díszdoktora a kazah Kazguu Egyetemnek, a címet Talgat Narikbajev, az egyetem rektora adta át neki Asztanában. Egyszóval, nem lehetett tűrni, hogy az a tacskó Szijjártó díszdoktor legyen, a tapasztalt és mélybölcsességű Matolcsy meg nem. Tenni kellett az ügyben, és tettek is. Még jó, hogy kéznél volt a Debreceni Egyetem: most már a jegybank elnöke elmondhatja, hogy egy alma matere van Putyinnal, míg Szijjártónak ez csak akkor sikerülhet, ha Putyint is kinevezik díszdoktornak Asztanában.
Ilyen az élet, Petike.
Matolcsy esetében különben értesítettem a Magyar Pintyszövetséget, díszpintyi kinevezése jövő hétre várható.
És a zene, a színpad világa? Arról megfeledkezünk?
Dehogy feledkezünk, nem is hagyná a kiváló Mokka, mely oly érzékenyen figyeli szellemi életünk híreit. Tegnap reggel például helyszíni tudósításban számoltak be arról, hogy Oszter Sándornak elromlott a kazánja, és így csak 13-14 fok van a házában. Fával lehet ugyan fűteni, de az fárasztó.
Erdő mellett nem jó lakni, mert sok fát kell hasogatni, mondhatnánk a pórul járt Oszternek, de ez mitől kulturális hír?
Egyáltalán, mitől hír?
Épp most néztem meg, nálam a konyhában nyolc fok van, igaz, csak főzni járok oda, tehát ki lehet bírni. De ez sem hír, tél van, ilyenkor ez természetes.
Hát azért hír, mert a kormánymédia beszámol róla. Hírt csinál belőle. Ugyanígy lehetne hír, hogy az utcákon emberek járkálnak, és levegőt lélegeznek be. Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van, soha sincsen jó idő, mindig esik az eső. Ez már négy-öt hír a kormánymédiának, ha ügyesen gazdálkodnak vele, sok terhet veszek le a vállukról, mert nekem jó a szívem.
És miért színházi hír? Mert Oszter Sándor eredetileg színművész.
Miért zenei hír?
Mert ebben a hidegben nem lehet zongorázni náluk.
Mondjuk akkor lehetne tudományos hír is, mert ráksejt-burjánzást sem lehet kutatni, sőt, hadront ütköztetni sem, ugyanis a hideg aközben is kellemetlen.
Lehetne sporthír is, mert úszni sem lehet a házban, mivel nem medence.
A Lánchídon sem lehet biciklizni, mert nincs rajta pedál.
Esze tokja annak a zseninek, aki ebből hírt csinált, annyit mondok
Oszteréknek legalább annyira magánügye a kazán, mint bárki másnak volna, ha a hideggel kapcsolatos híreket akarnak közölni, ugyan tessenek már utánajárni, az idei télen hányan fagytak meg már, mert nincsenek egyértelmű adataink, hol ennyi fagyhalálról ír a statisztika, hol annyiról. De egy is sok.
Ja, fagyhalál nincs a TV2-n. Az náluk nem hír.
Akkor tessék tovább sopánkodni, hogy 14 fokban nem jó zongorázni.
Egyszóval van kultúra, van magyar Helikon, Parnasszus, Árkádia – csak a kormány elfoglalta bősz myrmidónjaival, és most ilyen.
Ám – láthatjuk – a Fidesz mégis egy nagy, és sokoldalú párt.
Nekik mindenre van egy-egy alkalmatlan emberük.
A Publicus Intézet felmérése szerint a választók 67 százaléka gondolja úgy, hogy az ellenzéknek teljes egységben (tehát a balpártoknak a Jobbikkal vállvetve) kellene ráfordulnia az európai parlamenti választásra.
