Featured Archives Page 646 of 755 › Független Hírügynökség

Sámánok a Hír TV-ben?

Szele Tamás

-

2019-03-27

Kérem, én sosem tagadtam, hogy a magyar jobboldal tud valamit. Komoly képességei vannak, különös anyagból gyúrták. Tegnap számoltam be arról, hogy egy tizenhárom éve ismeretlen szervezet napokkal előre megjósolta a 2006. szeptember 17-i „spontán” tüntetést, sőt a 18-i tévéostromot is.

Mondhatnánk, hogy magányos jóssal, parafenoménnel állunk szemben: de sajnos az azóta előkerült adatok azt bizonyítják, hogy egy ismert szervezet is előre látta az elkövetkezendőket, méghozzá napra pontosan, sőt, üzletet is akart kötni velük kapcsolatban. Az ismert szervezetet Hír TV-nek hívják.

Azt már sokan rebesgették eddig is, hogy nem lehetett véletlen a közvetítőkocsi és a stáb váratlan felbukkanása a Szabadság téren, ugyanis Budapesten számos más tér található, egyik szebb, mint a másik, és rendszerint mindegyiken történik valami, napjában többször is. Ámde tévéostrom csak akkor, csak ott. És csak ők közvetítették volt, következetesen forradalmároknak nevezvén a zavargás résztvevőit. Valahonnét tudhatták, tudniuk kellett, mi várható – de ez mindezidáig merő spekuláció volt, bizonyítékok híján.

Hanem volt erre bizonyíték is. Évekkel ezelőtt, a Klubrádió egyik „Beszéljük meg” című műsorában

Zentai Péter elmondta Bolgár Györgynek, hogy értesülései szerint a Hír TV az eseményeket megelőző pénteken (tehát 15-én!) már felhívta két brit televíziós csatorna figyelmét arra, miszerint hétfő este érdekes dolgok fognak történni a Szabadság téren.

Sőt: történtek is, ami vagy azt bizonyítja, hogy a Hír TV minden sajtóterméknél sikeresebben alkalmazza a jövőbelátó tudományt, vagy arra, hogy bizony vastagon benne volt az események szervezésében. Nocsak, mondja erre a sajtómunkás, és pödör egyet konya bajszán, majd pipára gyújt. Mármost az nem ritkaság, hogy kollégák, sőt, cégek is összedolgoznak, magam is megtettem már sokszor: sűrű, vad dzsungel a sajtó, de akadnak benne közös vállalkozások is, sajtós sajtósnak nem mindig farkasa. Csak majdnem. Ilyenformán megeshet, hogy ha én megtudok valamit, és azt elég érdekesnek találom, hát értesítem róla egyik-másik barátomat mondjuk a ZDF-nél vagy máshol. De sohasem a konkurenciát: azok ássák ki maguk az információt, ha bírják. Aztán olyan is van, hogy a már meglévő anyagot átveszi egy világcég, esetünkben a Sky News lett volna ez – tisztes összegért megteheti, jó üzlet az ilyesmi mindenkinek.

De olyant még az öregapám se látott, hogy a „spontán” tüntetés és tévéostrom előtt napokkal elkezdjen valaki üzletelni a közvetítés jogaival!

Mert nem mondom, euróban is sokjegyű, amit egy efféléért kaphat ez ember, de rögtön felvetődik: honnét tudta? Villám tüzéből, állatok beleiből, madarak röptéből? Hihettek is a britek az ajánlatnak, nem is, míg fel nem lobbantak az első lángok a Szabadság téren. Hogy aztán a Hír TV kapott-e pénzt a közvetítésért a nemzetközi tévécsatornáktól, nem tudni, de tán nem is ez a legérdekesebb. Hanem a történet, melynek igazságtartalmát Zentai Péter feddhetetlen szakmai és emberi hírneve garantálja. No, és az is, hogy az őszödi beszéd megvágott változatát kiszivárogtató Kossuth rádió két alkalommal is megakadályozta ennek az információnak a napvilágra kerülését – tették mindezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején, amikor igazán nem akadályozhatta volna meg a politikai hatalom a nyilvánosságra hozatalát. Sőt, még jól is jött volna neki. De a rádió vezetése másként döntött. Miért, miért nem – nem tudhatjuk. Ahogy azt sem, mi okból vágták a beszédet pont úgy, ahogy az bekerült a köztudatba – bár arról lehetnek sejtéseink. Nem hihető, hogy a Hír TV pletykák alapján kezdett volna nemzetközi tranzakciókba, kocsmai mendemondákra hivatkozva kockáztatott volna sokszámjegyű euró- és fontösszegeket. Lehet, sőt biztos, hogy újságírótól nem szabad és nem is lehet kérdezni az informátora kilétét – ámde itt már nem egy kósza, védelemre szoruló informátorról van szó. Itt már bombabiztos értesülésről beszélhetünk, amivel akár már üzletelni is lehetett volna. Két magyarázat lehetséges. Vagy jól szervezett akcióról van szó, amiről elég sokan tudtak, és ez most kezd kiderülni, mivel a kormánypárt óvatlanul közbeszéd és kampánypropaganda tárgyává tette az őszödi beszéd kiszivárogtatását, vagy a magyar jobboldal a világ leghatékonyabb jósdáját üzemelteti valami titkos helyen, tunguz és burját sámánok segítségével, és olyan tisztán látják a jövőt, mint táltos a tükrét.

Ez utóbbi kevéssé valószínű, ugyanis már hosszú ideje nincs lottó ötös. Márpedig nem is lennénk Magyarországon, ha valaki azt meg nem kukkolta volna ezzel a kormánypárti varázsgömbbel. Marad a második megoldás: a 2006. szeptemberi zavargások, atrocitások olyan körök jól szervezett munkájának voltak köszönhetőek, akiknek ez érdekében állt.

Cui prodest? Vajon kiknek lehetett az érdeke? Ezt válaszolja meg mindenki saját magának: nem lesz nehéz.

Csupán azt kell eldönteni a megismert tények fényében, hogy spontán volt-e az előre megszervezett zavargás vagy inkább erőszakos puccskísérlet a demokratikus államrend megdöntésére?

Mert ha az volt: büntetendő.

Nem az a kérdés, ki szivárogtatta ki azt a beszédet, hanem az: minek?

És ki használta fel?

Már a medve sem a régi

Magyari Nándor László

-

2019-03-26

0

A behódolt média és a kiszolgáltatott közvélemény az élet – különösen a politikai felvilág látható és főként csak sejthető részét, de általában – minden területét, szimulákrummá változtatja, úgyhogy az abszurd közjáték, a mindent magához vonzó reality show, összekeveri a témákat és műfajokat. A tragédia bohózatként, a valódi dráma kabaréként mutatkozik, a valós valóság pedig elrejtőzik, hol medvebarlangba, hol a politikacsinálók budoárjába.

Három egymással meglepő módon összefüggésbe hozható, de a valóságban egymástól távoli, más-más jelentőségű és kaliberű jelenség van jelen a rommagyar mediákban és így aztán a “közéletben”, ha ugyan van még ilyesmi errefelé. A bulvár és az infotainment, a szórakoztatgató műfajba oltott hír-, és főként ál-híripari termékek, mint keleti bazárban „hozzák össze a dolgokat”, leegyszerűsítik és lebutítják, a bóvli szintjére visznek le fontos dolgokat és emelnek a figyelem középpontjába lényegteleneket, a hatalom dicsőségére, a fogyasztók mulattatására. Panem nélküli circus a világ, örömnek apró, de ámulni rajta még lehet.

A kommentátorok és magukat újságírónak mondó propagandisták egyfelől azon versengenek, hogy hogyan fényezhetnék Orbán Viktort és tüntethetnék pozitív színben föl az EPP-beli “kért és elért” nagyszerű teljesítményét, a pártcsaládon belüli fölfüggesztését; aztán azon filózik “a nép”, hogy mi legyen “Rozival”, az anyamedvével, amelyik megtámadta és halálosan megsebesítette az őt “zargató” “két gyerekét egymaga nevelő”, post mortem, hős apát; végül fölbukkant az EMNP és Tőkés László, a politikai felvilág peremén, és új-régi szereplő veszi át a nem létező párt marsallbotját, aki nemcsak botránykeltő, hanem akinek megválasztása is gyanús.

Az Orbánt dicsőítő üzenetek arra jók, hogy az itteni politikai/értelmiségi felvilág vazallusi pozícióját megmutassa – ha, kellett újfent és rárakott lapáttal –, a lehajtott fejet, a kiszolgáltatott és koldusként előrenyújtott tétova tenyeret. Ez nagyjából elég is lenne, a kép nagyon jól megjelenítheti a lényeget: a „fijjuk, lementek kutyába” és ott is maradtak. Meglepetésükre viszont, a „kutyáknak már van királyuk” és az nem ők, erre aztán felsóhajtanak, jaj, de kár, viszont a király uralma az mégiscsak királyság, nyaljunk oda még egyet, mondják, ha már kéznél van a nyelv, és hátha valami apró mégicsak csörren koldusmarokban, ha esdekel. Így aztán

senki sem akar arról az abszurd és nemcsak Orbánt, de Webert és az egész EPP-s bagázst jellemző logikai bukfencről még hallani sem, hogy egy pártot „saját kérésre”, szavazásos alapon felfüggesztenek, mintha valamiféle trófea – a felfüggesztettség ikonikus képe – lenne,

amit Orbán kapott, kitüntetés és buksisimogatás. Kérdés, ha nem szavazzák meg a fölfüggesztést – ha jól értem a magából kikelt rommagyar vezér is megszavazta, elég zavarodott egy gesztus, nemde? – akkor a Fidesz marad az EPP-ben, sőt Orbán lesz az új Weber? A zagyva, az értelmetlenség, de főként, ahogy azt az itteni politikai/értelmiségi mainstream benyeli és közvetíti, sőt a média frankón fölerősíti, még itteni szinten is botrányos, az alternatív tényekből alternatív-valóság (zombie-világ) született: Orbán és pereputtya (hogy Fideszt ne mondjak) a politikai nyugat páriája lett immár, ahogy azt románul mondják, „ku akté űn régúlő”, aktákkal igazolhatóan, és ezt úgy kommunikálják, mint győzelmet. Mit érthet ebből az egyelőre – kivételként és nem főszabályként – józan eszénél maradt plebs? Hát, hogy magasról teszünk Európára, hogy a Brüsszelezés új, immár rejtett formában fog folytatódni és a sorosozásnak sem alkonyult le. Ha Orbán a király, akkor az EU-nak vége, hajrá szavazzunk erős EP-jelöltekre, sőt szavazzunk át a Fideszre (mindegy, hogy az ottanira, vagy az ittenire – a szeles, de tavaszias Budapesten írom e sorokat)!

Aztán ott van a medve, bocsaival barlangjában, idilli-bukolikusan tavaszi szendergésben, és jön a nagyon-nagyon széköly atyafi zargatni, bizonyára valami új népszokást „tradícióvá tenni” szándékkal, és mint minden medve felhorkad és megvédi kölykeit. Ki gondolta volna, nemde? Példátlan, szörnyű és fölháborító a medve-botrány, de főként kapóra jön hazug helyi kiskirálynak. Már-már új fordulatot vesz, éveken át folyó ádáz harca a fenevadak ellen, egyet a „koalíciós partner” miniszterasszonynak is odaszúr Borboly Csaba, hogy ti. nem adott kilövési engedélyt – ugye, mint kiderült, sem ő, illetve senki más nem is kérte (ott és jó helyt van egy kis hazug rágalom) –, s aztán jön a rossz hír (a Hír-TV-től – ejnye ejnye nem müxik a feed-back, az ottani propagandát hiánytalanul átveszi a helyi, de fordítva még dolgozni kell az ál-hírek terjesztésével el`tá`sak!), hogy „medvezargatás esete forgott fenn”. Az öngyilkosságnak egy „erőst sajátságos” formája, amivel az atyafi élt, ja és belehalt. Nem vitás nagyon rossz a PR-ja a medvének szerte Székelyföldön, a folyamatos és gyakran hazug lejáratása, a kiskirály – lassan-lassan egyetlen hatásos – propagandája működik, ahogy alakulnak a dolgok, nem, hogy valami pozitív, de medve sem marad uralkodása után.

A hétvége híre volt – na jó, csak úgy zárt körben, szordínóval – hogy kis híján megújult az EMNP, de … aztán mégse. És megjelent a váradi színen a sokszorosan lejárt szavatosságú Tőkés László, sőt beszólt hittársának Semlyén fővadásznak is, hogy becses (Lol) személyével Fidesz itteni fiókpártot erősített március havában, s nem vadászással ütötte el az időt. Mondom majdnem bekövetkezett az elképzelhetetlen, ha igaz egy, egyetlen egy, szavazaton múlott, vagy mulasztották a dolgot el. A Tőkés-Fideszes aprópárt megújulásának ígérete, már-már a levegőben volt, aztán jött egy „folytonosságot ígérő” csicska és annyi lett az új lendületnek. Az eset pikantériája, hogy már nálunkfele is elég, ha valaki botrányhős, hogy „magas politikai funkcióhoz” jusson: az ex-püspök, egykori morális példakép, a „mega-pásztor”, ahogy kliensei szólították, új/régi csicskást, másik strómant tett párt-gyermekének élére. Nem is lenne ez nagy csoda, viszont az új arcról – Csomortányi István – egyetlen, de micsoda (!), dolgot tudunk, hogy nyilvánosan köpködős. Mindent egybevetve ugyanis, egyetlen dolog hírlik róla: tíz éve szerette volna leköpni a Váradra meghívott Demszky Gábort, de nyála célt tévesztett és (akkor a még másik aprópárt alelnöke, és jobber ifjúsági vezető) egy helyi szerkesztőt, írót, és kultúrszervezőt tisztelt meg, amit viszont az elkövető „nem bánt meg”, pont. Hát így épül és szépül kishazánk, elég egy rosszul célzott köpés és a pártvezéri székbe röpít, az ex-püspök áldásával, ismét megtörtént a csoda.

Nem akarom, azt a közhelynek számító, de leggyakrabban költői kérdést elsütni, hogy meddig süllyedhet még a rommagyar közélet, a politikum, a nyilvánosság, mert tudom. Jövő héten új prókátorok fognak még lentebbre menni, a versengés a „kutyába lemenni” becses tétjéért folyik és ezért nincs feneke a dolognak. Addig megjegyzem, hogy már a jó öreg medve sem a régi, domesztikálódott, helyi kiskirályok politikai játszmáinak ágensévé lett, sajnálom őt.

Úgy emelt kamatot az MNB, hogy nem emelt

FüHü

-

2019-03-26

0

Úgy emelt kamatot az MNB, hogy nem emelt

Az alapkamathoz nem nyúlt a jegybank, hanem helyette az egy napos betét kamatát emelte meg. A döntés hatására gyengült a forint.

A várakozásnak megfelelően a 3 százalék fölé lendült infláció hatására valamelyest szigorított a Magyar Nemzeti Bank, de nem a jegybanki alapkamatot emelte meg, az maradt a 2016. májusa óta 0,9 százalékon. Mivel azonban egy ideje már nem ez a mérőszám az úgynevezett irányadó ráta, hanem az egy napos betéti kamat, ehhez nyúlt az MNB. Ennek mértéke mostantól mínusz 0,15 százalék helyett mínusz 0,05 százalék.

A kint lévő pénz mennyiségét szűkítik

Vagyis a jegybank mostantól kevésbé kopasztja meg a pénzintézeteket a nála elhelyezett egy napos szabad pénzeszközeik után. Ezzel párhuzamosan az év közepétől a három hónapra szóló úgynevezett kiszorítandó likviditás összegét 100 milliárd forinttal csökkentette. Tehát kevesebb pénzt (300-500 milliárdot) akar a bankok által a pénzpiacra kihelyez(tet)ni.

Ezzel szűkíti a hitelezésre fordítható pénz mennyiségét. Ergo a már nem irányadó alapkamat érintetlenül hagyásával

szigorította meg a monetáris gyakorlatot az MNB.

A döntést kommentálva Matolcsy György MNB-elnök közölte, hogy az intézmény elérte az inflációs célt, ami hivatalosan 3 százalék (plusz-mínusz egy százalékpont). Az erre az évre várt átlagos pénzromlást 2,9-ről 3,1 százalékra várja az MNB. Vagyis arra számítanak, hogy a 3,5 százalék körülre ugrott áremelkedés üteme némileg mérséklődik az év vége felé közeledve.

Ennek megvalósulása némileg kétséges. Az élelmiszerekben, különösen a friss zöldség-gyümölcs piacán

nem látszik a több termékben két számjegyű drágulás lanyhulása.

Sőt, piaci várakozások szerint az egyik alapcikk, a tojás most készül újabb, akár 15-20 százalékos drágulásra.

A hitelkamatok emelkedhetnek

Az MNB megemelte a magyar gazdaság idei növekedési rátájára vonatkozó becslését 3,5-ről 3,8 százalékra.

A mostani döntés azokat érintheti kellemetlenül, akiknek változó kamatozású (tehát egy éven belüli kamatciklusú) hitelük van. A következő időben derül ki, az egy napos betét kamatának változása hogyan épül be a banki felárakba.

Karnyújtásnyira az autók feketedoboza

Bak Mihály

-

2019-03-26

0

Egy megállapodással közelebb került az EU ahhoz, hogy 2022-től új kötelező felszerelések legyenek az autókban. Új biztonsági övek, álmosságjelzés, baleseti fekete doboz csak néhány közülük.

Az EU intézményei ideiglenes politikai megállapodásra jutottak az általános járműbiztonsági rendelet felülvizsgálatáról – tudatta közleményében kedden az Európai Bizottság (EB). Az utasok, a gyalogosok és a kerékpárosok hatékonyabb védelme érdekében 2022-től új biztonsági technológiákat lesz kötelező alkalmazni az európai járművekben a tavaly elhatározott terv alapján.

Cél a nulla baleset

A cél az, hogy a jelenlegi évi 25 ezer közúti haláleset 2050-re egyenesen nulla közelébe csökkenjen.

A balesetek 90 százalékban emberi mulasztás következményei,

s ezeket az automatikus, elektronikus rendszerek beépítésével szeretnék radikálisan csökkenteni.

Az EB 2018 májusában tett javaslatot egyes járműbiztonsági rendszerek kötelezővé tételére, köztük olyanokéra, amelyek csökkentik a tehergépkocsik és az autóbuszok esetében a veszélyes holtteret, vagy figyelmeztetik a járművezetőt, ha lankad vagy elkalandozik a figyelme.

A legtöbb új technológia már létezik, főként a felső kategóriás autókban. A bizottság szándéka szerint mindenki biztonsága javulni fog, és Európa egyúttal felkészül a jövő összekapcsolt és automatizált mobilitására is.

Az új technológiák teljes listája itt található.

Néhány fontos ezek közül, amelyek tehát három év múlva alapfelszereltséggé válhatnak minden személyautóban és nagy járművekben. A személygépkocsik, a könnyű haszongépjárművek, a tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a járművezető figyelmeztetése hanggal álmosság és figyelemelterelődés esetén (például ha mobiltelefonozik vezetés közben), intelligens sebességszabályozás, a tolatásbiztonság növelése kamerákkal és érzékelőkkel.

Komoly előrelépésnek ígérkezik a baleseti adatrögzítő („feketedoboz”), amely a repülőgépiparból „száll alá”. A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek sávtartássegítő, fejlett vészfékező rendszert kapnak, valamint a töréstesztek alapján továbbfejlesztett új fajta biztonsági öveket.

A tehergépjárművek és az autóbuszok fejlett elektronikus rendszerekkel egészülnek ki a gépjárművezető közvetlen látóterének növelésére és a holtterek megszüntetésére. Ezek a jármű elején és oldalán érzékelik a veszélyeztetett úthasználók (gyalogosok, biciklisták) jelenlétére.

Beszerelik mindegyik autótípusba az alkoholos állapotot ellenőrző és a kocsi indulását megakadályozó rendszert.

A lista lenyűgözően hosszú és bátor, arról nem informál a bizottság, hogy mindezek mennyivel drágítják meg az autókat.

A következő lépések

Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az EB háromoldalú egyeztetésein elért politikai megállapodást ezután hivatalosan is

jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az új biztonsági elemeket 2022-től kell kötelezően alkalmazni a járművekben, kivéve a tehergépjárművek és az autóbuszok esetében a közvetlen látóteret növelő rendszereket, illetve a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek esetében a fej ütközési tartományának megnövelésére vonatkozó előírásokat. Ezek a szükséges áttervezés miatt csak későbbtől lesznek kötelezőek.

Budapest lángjai

Szele Tamás

-

2019-03-26

0

Hogy ki is szivárogtatta ki az őszödi beszédet, azt senki sem tudja megmondani, de talán nem is ez a legfontosabb. Hanem az tény, hogy bizonyítható: a 2006. szeptemberében kitört zavargások előre szervezett megmozdulások voltak, nem pedig a spontán népharag megnyilvánulásai a beszéd részleteinek hallatán. Biztos ez? Biztos – és most nem a Wikileaksre hivatkozunk, nem is lehallgatott telefonbeszélgetésekre, hanem közismert tényekre.

A bizonyíték itt volt az orrunk előtt sok-sok éven keresztül, épp csak a szemünket nem verte ki, sajnos azonban mindenki megfeledkezett róla: 2007. január 10.-ig a rendőrség még folytatott valamiféle vizsgálatot az ügyben, de azt lezárták, méghozzá igen gyorsan. Lássuk, hát, miről beszélünk, de mindenkit nagyon kérnék, fordítson különös figyelmet a dátumokra, ezeknek nagy jelentőségük lesz.

2006. szeptember 14.-én még viszonylag rendezett országban éltünk. Voltak gondjaink, egyesek nem nyugodtak bele az országgyűlési választások kimenetelébe, akadtak demonstrációk is a Kossuth téren, korábban volt egy hídfoglalás is – de a viszonyaink konszolidáltaknak voltak tekinthetőek. Ezen a verőfényes kora őszi napon egy kereskedelmi adó, konkrétan a Budapest Rádió különös hangfelvételt kapott, melyet szinte azonnal, aznap délutáni műsorában közzé is tett, majd a hanghordozót átadta a rendőrségnek – ugyanis csak a vak nem látta, süket nem hallotta, hogy azon bizony terrorcselekménnyel fenyegetőznek, ami szigorúan büntetendő. Lássuk tehát a hangfelvételt:

És lássuk az ügyben kiadott MTI-hírt, a maga teljességében!

„Erőszakhullámmal fenyegetőzik egy ismeretlen a Budapest Rádiónak megküldött CD-n
2006. szeptember 14.

Budapest, 2006. szeptember 14., csütörtök (MTI) – Soha nem látott erőszakhullámot helyezett kilátásba egy ismeretlen, ha a kormány nem mond le szeptember 20-ig; a férfi elváltoztatott hangon egy, a Budapest Rádióhoz postán megküldött CD-n beszél minderről – tudatta az MTI-vel csütörtökön a rádió kommunikációs vezetője. A rádió vezetése jelezte a rendőrségnek, hogy milyen felvételt kapott, a rendőrök ezekben a percekben tartanak a rádió felé a CD lemezért – mondta el Szondy Réka.

Kiemelte: csütörtökön, fél héttől kezdődően az üzenet mondanivalójával, hangvételével, valamint annak politikai hátterével a rádióban kiemelten foglalkoznak a Demokrácia Rt. című műsorukban.

A Budapest Rádió által az MTI-nek eljuttatott felvételen a férfi magát a „Demokrácia Harcosai” nevű, általa országosnak minősített szervezet tagjának nevezi magát.

Azt mondja, ha a kormány 2006. szeptember 20-ig nem mond le,

„szembe kell néznie a nép haragjával, ezzel olyan láncreakciót indít el, amely felett már nem gyakorolhat hatalmat.”

Hozzáteszi: készen állnak arra, hogy Párizshoz hasonlóan lángba borítsák Budapest
utcáit.

A férfi szerint a kormány a választási ígéretekkel ellentétes döntéseket hozott, és a diktatúra irányába kormányozza az országot.

„Készek vagyunk soha nem látott erőszakhullámot indítani a jelenlegi hatalom ellen, hogy megvédjük a magyarok demokráciához való jogát”

– közölte az ismeretlen, aki elmondta azt is, hogy szervezete csatlakozik a szeptember végére tervezett tiltakozó demonstrációkhoz.”

Hát igen, izgalmas, zavaros idők voltak, dünnyögi maga elé a polgár, és továbblapoz – de nézzük csak meg a dátumot! Szeptember 14. csütörtök. Akkor még béke volt, az őszödi beszéd még Pandora szelencéjében pihent, hiszen csak vasárnap, szeptember 17-én került adásba az a bizonyos, tendenciózusan kivágott pár mondat. Mik is az üzenet zárószavai? „Nem tűrjük tovább a hazudozást, ha a kormány nem mond le, lángolni fog Budapest”.

Budapest pedig lángolt, főleg a Szabadság tér – de csak négy nappal később, szeptember 18-án.

Honnét tudták a Demokrácia Harcosai, akikről sem azelőtt, sem azóta nem hallottunk egy vak hangot sem, hogy a miniszterelnököt három nap múlva hazugsággal fogják majd vádolni? Azonban nem csak ez az egy különös jövőbelátás írható a számlájukra. Nézzük csak azt az utalást, miszerint a szervezet csatlakozik a szeptember végére tervezett tiltakozó demonstrációkhoz. A mikhez? Azon a 14.-i csütörtökön nem tervezett hivatalosan tiltakozó demonstrációt a Herkó Páter sem. Annak csak 17.-én kellett kirobbannia, „spontán” módon, a beszédből kivágott mondatok hatására. Melynek nyilvánosságra hozataláért első sorban Sztankóczy András, a Kossuth rádió Aktuális szerkesztőségének vezetője volt a felelős. Őt viszont csak szeptember elsejétől nevezték ki erre a felelős pozícióra, épp „végszóra” érkezett.

De vissza az üzenethez – mire következtethetünk ezekből a mondatokból?

Nem többre de nem is kevesebbre, mint arra, hogy a 2006. szeptemberi zavargások előre tervezettek, szervezettek voltak.

Hiszen honnét tudhatta volna különben a demokrácia harcosa, hogy ő három nap múlva fel fog háborodni egy olyan friss híren, ami abban a pillanatban nem volt még sem ismert, sem nyilvános? Honnét tudhatta, hogy ő spontán tiltakozni fog, sőt, demonstrálni is, teljesen és megkérdőjelezhetetlenül spontán módon, mintegy érzelmeinek gátat szabni nem bírván? És honnét tudta, hogy négy nap múlva már gyújtogat is, „lángolni fog Budapest”?

Minden jel arra mutat, hogy homokszem kerülhetett a gépezetbe. Ami nem is csoda, piszok nehéz dolog megszervezni egy több tízezres spontán demonstrációt, ostrommal, gyújtogatásokkal, atrocitásokkal. A tömegdemonstrációhoz első sorban is tömeg kell: nos, ebben a félig-meddig titokban verbuvált csőcselékben akadhatott valaki, aki nemzeti hős akart lenni, tudván tudta, mi várható, és az eljövendő eseményeket meglovagolva megpróbált magának egy kis politikai hírnevet, tőkét kovácsolni. Mivel nem tudjuk, ki volt a lelkes amatőr, a sorsáról sincs tudomásunk: vagy eltüntették, vagy megbújt magától a tévéostromot követő zűrzavarban. Ő lehetett volna az a rés a randalírozók pajzsán, amit kihasználva az egész eseménysorozat megelőzhető vagy felgöngyölíthető lett volna.

De senki sem végzett komoly nyomozást az ügyben, sőt, azt viharosnak mondható gyorsasággal le is zárták, mivel – nem találták meg az elkövetőt. Más rendőrség tovább nyomoz, ha nem talál valakit, olyan valakit, aki sokat tudhat egy közfelháborodást keltő eseménysorozat hátteréről, olyan valakit, aki megvalósította a terrorcselekménnyel való fenyegetés bűntettét, a miénk lezárja az ügyet. Így is lehet, kérem: tetszik látni, mi lesz belőle.

Igen, a 2006. szeptemberi zavargások a jelek szerint szervezettek voltak, alaposan előkészítették őket, annak reményében, hogy a kormány lemond és a hatalom az akkori ellenzék vezető pártjának ölébe hull.

Hogy ez hihetetlen, komoly politikus ilyent nem tesz? Akkor vegyük a másik lehetőséget.

Egy ismeretlen radikális, vagy egyszerűen csak egy hülyegyerek Nostradamust megszégyenítő pontossággal megjósolja a három-négy nap múlva bekövetkező eseményeket, szervezetet hazudik magának, majd, amikor minden bekövetkezik és a hatalom megrogyni látszik, nem marad a reflektorfényben. Nem kiáltja ki magát sem nemzeti hősnek, sem vátesznek, az országos szervezet nyom nélkül felszívódik, mint egy vakbéltünet és mindez a rengeteg egybeesés pusztán a véletlen vagy a jóstehetség műve, nem pedig elszólás és az adatok korai kiszivárgása. Ez hihetőbb?

Ilyen véletlenek nincsenek.

2006. szeptemberében szervezett puccskísérletet hajtottak végre, mely nem járt sikerrel.

Legalábbis a jelek szerint.

Ezek után tényleg szinte mindegy, ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet, maximum epizódszereplőnek nevezhetjük az illetőt vagy illetőket: az a fontos, ki vágta meg, ki használta fel, mire és hogyan.

Mindezt pedig látjuk és tudjuk.

Akkor miről beszélünk? Min vitatkozunk?

Folytatjuk…

Egyéb a 2006-os eseményekkel foglalkozó írás itt és itt található.

A Szerjózsa minden iránya – Déli kávé Szele Tamással

Szele Tamás

-

2019-03-25

0

A Szerjózsa minden iránya – Déli kávé Szele Tamással

Mindenekelőtt néhány szó elöljáróban. Míg kihozzák a kávémat. Nem, nem azért foglalkozom Novák Katalin államtitkár ügyeivel, mert különösebben bántani akarom, a sajtófigyelem nem utasítás vagy indulat kérdése. Aki meghatározó szerepet játszik a magyar politikában, azzal foglalkozni kell, vagy nem sajtó, amit írunk.

Ezt azért kellett megjegyeznem, mert korábbi dolgozataimra érkeztek olyan visszajelzések, miszerint „miért utálom én ezt a hölgyet?” Dehogy utálom, úgy vagyok vele, mint Petőfi a zordon kárpitosnak fenyvesekkel vadregényes lányával: nem utálom, csak nem szeretem, tán csodálom, mivel csodálatos dolgokat képes beszélni: a főnökével még inkább így vagyok. Legjobb lenne nem foglalkozni ezekkel az észkombájnokkal, csak sajnos ők vezetik az országot és ők bezzeg foglalkoznak mivelünk: szóval, megkerülhetetlenek. Nyugalom, ha ellenzéki oldalon beszélnek emeletes marhaságokat, azt is meg szoktam írni, nincs szabadjegye senkinek a hülyeségvonatra.

Miután ezt ilyen szépen megbeszéltük, térjünk a tárgyra: már megint mit nem mondott ez a magas állású hölgy? Mert államtitkár, és egyre nagyobb a befolyása a bel-, mi több, a külpolitikánkra is, üstökösként emelkedik a csillaga. Kérem, interjút adott a Magyar Hírlapnak. Ilyesformán – tekintve a Magyar Hírlap olvasottságát, és azt a tényt, hogy már évek óta nem auditálják ezt a sajtóterméket, nehogy kiderüljön róla, miszerint több példányból áll a remittendája, mint amennyit kiadtak belőle – magát az interjút nyugodtan tekinthetjük szigorúan titkosnak is, mert nem hinném, hogy tíznél több ember olvasta, a napos szerkesztőjüket és engem is beleértve, új lesz ez mindenkinek, kérem.

Az interjú címe az Európai Néppártra utal: „Szétköltöztünk, de még nem váltunk el”.

És ott van benne az a „még”. Most még nem, de nemsokára, kis türelmet kérünk, az ügyvéd oly lomha, a jogi hercehurca oly lassú, de nemsokára szabadon szárnyalunk hímes pillangóként mákvirágról mákvirágra!

„ A Helsinkiben elfogadott, alapvető értékekről szóló dokumentumokat mi is támogattuk, sőt, tartalmi kiegészítésekkel éltünk, amiket el is fogadtak. Ami a feltételeket illeti, nem érdemes ultimátumokról beszélni, nem vagyunk alá- és fölérendeltségi viszonyban egymással. Ezért is mondtuk ki, hogy akaratunkon kívül minket nem lehet felfüggeszteni vagy kizárni. Brüsszelben kölcsönösen adtunk egymásnak egy esélyt, hogy felmérjük, milyen perspektívát látunk a jövőre nézve. Nincs hivatalosan olyan lista, amit pontról pontra végig kellene venni. A csúcsjelöltünk feltételeiből a plakátkampány befejezése és a bocsánatkérés is teljesült. Ami a CEU-t illeti, nem tekintem olyan kérdésnek, ami a Néppárt és a Fidesz kapcsolatában sorsdöntő lenne, de ott is megvizsgáljuk a javaslatukat. Egyébként nem vizsgálóbizottság érkezik Magyarországra, amely hoz egy egyoldalú döntést, hanem párbeszédet fogunk folytatni. A helyzet olyan, mint egy házasságban, amikor a kapcsolat olyan pontra érkezik, hogy végig kell gondolni, hogyan tovább. Szétköltöztünk, de még nem váltunk el.”

Kérem, önnek kiváló a humora. Nem vizsgálóbizottság érkezik, mely ezért aztán nem is fog vizsgálódni, pláne nem fog jelentést írni – hanem akkor mi érkezik? Mentesített személyvonat, Sülysápról a hatos vágányra, vagányok között tessék vigyázni? Szó nincs itt kapcsolati válságról, pláne nincs szó egyenlő felek vitájáról: ha egy pókerpartiban nekem két kettesem van, az ellenfélnek négy ásza és egy királya, akkor mindenki kiröhög, ha a lapok bemutatása után azt mondom: „Osztozzunk meg a bankon egyenlően, hiszen mindketten kártyapartnerek vagyunk”. Ha még ragaszkodnék is az álláspontomhoz, mely felrúgja a játékszabályokat, úribb helyeken szólna a hatlövetű is. Egyenlő felek addig vagyunk, míg el nem kezdődik a játszma, legyen az kártya vagy politika, ahogy volt szavazás az ügyben, már van erősebb és gyengébb. Egerek vagyunk egy egyre idegesebb elefánt nyakában, és azt ordítjuk a fülébe, hogy nélkülünk nincs dübörgés.

Azt tehát látjuk, hogy a néppárti „Bölcsek Tanácsának” szerepét megpróbálják félremagyarázni. Rendben, nem is vártunk mást, de lesz magyar „Bölcsek Tanácsa” is, ami kész csoda, mármint, hogy találtak három bölcset berkeken belül, de lesz. Annak mi a dolga?

„Egyrészt segítenünk kell a néppárti „bölcsek tanácsát”, hogy végre tényeken alapuló állásfoglalás fogalmazódjon meg, ne a nyugati liberális médiából, hanem első kézből tájékozódjanak. Mi igyekszünk korrekt tájékoztatást nyújtani, de ez nem mindig egyszerű. A másik feladatunk ennél perspektivikusabb. Megnézzük, mire számíthatunk május után, várhatóan hogyan alakul át a politikai színtér. Egyelőre ez egy sokismeretlenes egyenlet. A kérdés az, melyik lesz az a politikai közösség, ahol a leginkább tudjuk képviselni a magyarok érdekeit, hol tudunk hűségesek maradni ahhoz, amire a magyar emberek minket felhatalmaztak, hol tudjuk garantálni a biztonságot, a családi értékeket, a keresztény kultúra képviseletét. Ez fogja meghatározni, hogy milyen politikai közösség tagjai leszünk.”

Édes hölgyek és drága urak. Azt én tudom, hogy maguk nem olvassák a nyugati médiát, mert nem szokásuk. Én viszont igen: ha egyszer a három néppárti bölcs eljön ide, Napkeletre körülnézni, az maguknak milliószor rosszabb lesz, nincs az a Patyomkin-falu, ami megakadályozná a valódi botrányt. Akkora itt már a szőnyeg alatt rejtegetett gyalázat és mocsok, hogy maga a szőnyeg is másfél méter magas és kerülgetni kell: a nyugati médiában ennek a százada sem kerül nyilvánosságra, naponta olvasom. Nem jelenik meg, terjedelem és valódi érdeklődés hiányában. De

ha korrekt lesz a tájékoztatás, maguknak annyi.

A perspektívákról: naná, hogy reménykedni méltóztatnak Orbán Viktor hagymázas víziójában az erős, talán Néppárt erősségű populista frakcióról, csak Európa többi országában még nem evett mindenki bolondgombát. Azt is értem, hogy ha ez nem sikerül, helyezkedni akarnak, előnyt kovácsolni a hátrányból, a győztesekhez csatlakozni: csakhogy ezt egy apróság megakadályozza. A Fidesznek fel van függesztve az összes Néppárton belüli joga. Így a kilépés joga is. Maguk most meg vannak kötözve és letéve egy sarokba, porosodni, míg a nagyfiúk lejátsszák a meccset. Még szurkolniuk sem szabad.

„Van olyan párt, amelyik jelenleg tőlünk jobbra áll, ugyanakkor helye lenne egy jobbközép, kereszténydemokrata politikai közösségben. Ugyanígy azt is meg kell nézni, hogy mennyi közös van bennünk és a Néppárt bal szélén lévő pártokban. Az olyan jelszavakat, mint a nemzet, haza, család és biztonság ma Európa számos országában az úgynevezett szélsőjobboldali erők birtokolják – miért hagytuk?”

Azért tetszettek hagyni, mert maguknak alapvetően

a szélsőjobboldalisággal semmi bajuk, sőt, nagyon hasznos kis eszköznek találják kampányok idején, nagy bizonyossággal hozza a voksokat egyes rétegek köréből: hogyne, a kolerát is felfoghatjuk úgy, hogy az csak egy másféle, reformált módja az emésztésnek.

Ha a szélsőjobb pártot befogadják, az nem egyéb, mint ennek a gyógyászati elvnek az alkalmazása. Hogy mindenki belepusztul? Az más kérdés, de az elv a lényeg. Azonban ugyanilyen hasznos kis eszköznek találták a liberalizmust is 1993-ig, csak akkor merőben pragmatikus okokból feladták volt: Magyarországon a politikai jobboldalon keletkezett épp hatalmi űr.

De nem baj, egyáltalán nem baj, hogy a mi napkeleti bölcseink egyike pont Novák Katalin. Bölcsnek ugyan nem mondanám, sőt: de kiváló műszer, mindig pontosan fogja mutatni a Fidesz pillanatnyi helyezkedését a politikai széljárás szerint.

Tökéletes szélkakas, jobbat nem is kívánhatnánk.

Most éppen élesen csikorog jó Budavár magas tornyán, ugyanis egyszerre akar mutatni mindenfelé.

A szélrózsa minden irányába, a biztonság kedvéért, mert ember nem tudja, Orbán a végén mit fog kitalálni.

Csak nehogy szélrózsa helyett Szerjózsa legyen ebből.

Slomó, a szakértő

FüHü

-

2019-03-25

0

Lehet, hogy többek számára ismert a vicc, amely szerint Kohn Moszkvában elhatározza, hogy egy élete, egy halála, egyszer személyesen/facebook fölkeresi „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat!” Mindenről lemond, egész életében teszi félre a pénzt, csak azért, hogy „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat” meglátogathassa Brooklynban. Végül összejön a pénz, beadja az útlevélkérelmét, a KGB hatszázszor lenyomozza, ötezerszer elbeszélgetnek vele, miért akar kimenni az USA-ba, de ő csak azt hajtogatja, hogy semmi másért, csak azért, hogy „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat” meglátogathassa. Végül aztán felül a repülőre, megérkezik New Yorkba, beül egy taxiba, s „a mi nagy Yehudi Menuhinunk” lakására viteti magát. Becsönget, s „a mi nagy Yehudi Menuhinunk” nyit ajtót. Kérdően rátekint Kohnra, amire Kohn elragadtatottan azt mondja, hogy én csak azért jöttem Moszkvából, hogy „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat” láthassam. Menuhin meghatódik, előveszi a csekkfüzetét, s azt mondja: Kérem, árulja el, mibe került ez magának, s én azonnal visszatérítem az összeget. Nem, nem – mondja Kohn, szó sem lehet róla, én csak azért jöttem, hogy „a mi nagy Yehudi Menuhinunkat” láthassam. Erre Menuhin bevezeti a szalonba, rámutat egy kényelmes fotelre, és azt mondja: Kérem, foglaljon itt helyet, én most előveszem a Stradivarimat, s egyedül csak Önnek fogok hegedülni. Amire Kohn összecsapja a kezét, s boldogan felkiált: Nahát, és a mi nagy Yehudi Menuhinunk még hegedülni is tud!

Ez csak azért jutott eszembe, mert egy barátom elküldött egy március 26-án esedékes programot, amelynek címe: Mit köszönhetünk a keresztény kultúrának? A program szervezője a Századvég: maga G. Fodor Gábor nyitja meg a rendezvényt, rögtön utána fellép a nagy kereszténység-szakértő, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, ám a rendezvény fénypontja minden bizonnyal az a kerekasztal-beszélgetés lesz, ahol két jeles kereszténység-kutató szakember, Juhász Hajnalka miniszteri biztos és ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese, a Civil Összefogás Fórum fő aktivistája társaságában fellép az ugyancsak neves kereszténység-szakértőként ismert és tisztelt Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija.

Persze meglehet, Köves Slomó tévedésből lesz itt, ugyanis ő arra a kerekasztal-beszélgetésre ígérkezett el, amelynek témája, hogy mit köszönhet a kereszténység a zsidóságnak, de az is meglehet, hogy Köves Slomó a fene nagy kapkodásban összekeverte a történeti kronológiát. Mert eddig úgy tudtam, hogy a kereszténység köszönhet sokat a zsidóságnak, például magát Isten kinyilatkoztatott szavát, a Tanach egészét (amely aztán az Ószövetség nevet kapta a keresztségben), a morális parancsolatokat, a történelmi látásmódot és így tovább, de most kiderül, hogy éppen fordítva: a zsidóság köszönhet sokat a kereszténységnek. És ez így is van: kétezer év antijudaizmusát, rendszeresen ismétlődő, kiterjedt pogromokat, vérvádat, az ostyagyalázás és a kútmérgezés vádját, nagyüzemi kényszerkereszteléseket, gettókat és a szent inkvizíciót, avagy a nagypénteki folklorisztikus zsidóveréseket.

Mindenesetre én meg Kohnnal együtt kiáltok fel boldogan: Nahát, és a mi nagy Köves Slomónk még a kereszténységhez is ért!

Egy nap, amely megrengette a Fideszt

FüHü

-

2019-03-24

0

„Orbán elveszítette az alkalmat, hogy az EPP ellenére, sőt az EPP rovására építse ki a maga európai pozícióit a szélsőjobboldalon. Soha nem remélt médiafelületet, figyelmet és esélyes politikai muníciót adott volna ez neki, melynek java része csak a választási kampányban mobilizálható, május 26-a után azonban már nem.” – Kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Amikor Orbán Viktor március 20-án leült az Európai Néppárt (EPP) vezetőivel megtanácskozni a „hova továbbot”, a zárt ajtó előtt toporgó Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Szijjártó Péter külügyminiszter és Rogán Antal, a Kabinetirodát vezető miniszter a körülöttük forgolódó szimpatizánsoknak és érdeklődőknek azt mondta: Orbán most nyújtja át az EPP-nek a Fidesz kilépési nyilatkozatát. Amikor kiderült, hogy erről szó sincs, hisz a Fideszt „csak” felfüggesztették, a beszámolók szerint ők voltak a leginkább meglepődve, s azonnal latolgatni kezdték: hogy miként lehet ezt majd otthon eladni, hisz a Fidesz-támogatók kemény magja – nem kis részben a hivatalos sajtó uszító és gyalázkodó cikkei miatt – már egy ideje követeli az EPP elhagyását.

Ezek a tények. Kevéssé ismertek azok az események, amelyek ama bizonyos zárt ajtó mögött történtek, de az elmúlt napokban mégis elkezdtek szivárogni bizonyos információk. Igaz, ezek igazságtartalmát még a jövőnek igazolnia kell, de az nyilvánvaló: az EPP igyekszik elejét venni annak, hogy a médiában – Magyarországon, de főként Európában – kizárólag Orbán narratívja érvényesüljön.

A sajtóelemzések megegyezni látszanak abban, hogy a „csak” felfüggesztés egyik félnek sem igazán jó, különösen hosszú távon fenntarthatatlan, épp ezért a május 26-i választások után „végleges” megoldást kell találni. Ám e téren az EPP sokkal jobban járt, mint a magyar kormány – időt ugyanis nem Orbánék nyertek, hanem a néppárt vezetése.

Már nem először írom le: ha a Fideszt most kizárják a pártcsaládból, minden energiájával az EPP ellen fordult volna a választási kampányban, s kiélezte volna az EPP-n belüli konfliktusokat is. Bár Manfred Weber frakcióvezető pozícióját – enyhén szólva – nem erősítette a felfüggesztés kialkudása, de többet veszített volna a szaporodó konfliktusokkal, ha a Fidesztől most megszabadul. A pártcsaládon belül a többség érti – és épp ezért értékeli – ezt, nem úgy a többi parlamenti formációban ülő képviselő, akik számára májusig Webernek kell nyújtania valamit jövendő szavazataikért cserébe.

Annál is inkább, mert a sebtében megalakított „bölcsek tanácsába”, mely a Fidesz sorsát eldöntő majdani EPP-határozathoz jelentést készít, bekerült az a Wolfgang Schüssel, akit osztrák kancellársága idején komoly EU-s szankciók sújtottak amiatt, hogy koalícióra lépett a néhai Jörg Haider szélsőjobboldali pártjával. Vele akkor hosszú ideig egyetlen európai politikus volt hajlandó szóba állni, s az nem volt más, mint Orbán. Igaz, felfogható ez a szereposztás úgy is, hogy ha majdan mégis maradna a Fidesz a pártcsaládba, annak felelősségét Weber Schüsselre tolhassa.

De inkább az a verzió fog érvényesülni, hogy a Fidesz és az EPP útjai májust követően szétválnak, ráadásul tekintet nélkül arra, hogy a magyar párt hány mandátumot szerez. Nyugati elemzők ugyan nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az EPP mindenáron magához kötne egy erőteljes Fideszt, de ez a feltételezés nem számol azzal, hogy Orbán nem mondott le arról, hogy az EPP-ből szélsőjobboldali megapártot csináljon, s ez olyan jövendő konfliktusokat fog generálni, melyektől csak a Fidesz kizárásával lehet majd szabadulni.

Az EPP-vel szemben viszont a Fidesz most óriásit veszített. A témával foglalkozó valamennyi cikk felemlíti, hogy a felfüggesztés miatt Orbán már nem foglalhat helyet Európa vezetői között a rendezvényeken, és erősen romlottak tárgyalási pozíciói a költségvetési vitában, amely a májusi választás után indul majd be teljes sebességgel, és amelynek a tétje az lesz: olyan országok, amelyek oly mértékben nem tartják be az uniós játékszabályokat, mint Magyarország, támogatásban se részesüljenek. Ám arról a kommentárok elfeledkeztek értekezni, hogy Orbán elveszítette az alkalmat, hogy az EPP ellenére, sőt az EPP rovására építse ki a maga európai pozícióit a szélsőjobboldalon. Soha nem remélt médiafelületet, figyelmet és esélyes politikai muníciót adott volna ez neki, melynek java része csak a választási kampányban mobilizálható, május 26-a után azonban már nem.

Orbán már megint brüsszelezik

FüHü

-

2019-03-24

0

Orbán Viktor most a Kossuth rádió Vasárnapi újság című rádióműsorában bírálta a brüsszeli politikusokat. Szerinte meg kell mutatni a brüsszelieknek, hogy Magyarországon az történik, amit a magyar emberek akarnak.

A kormányfő arra kérte a magyar embereket, hogy ha szeretik a hazájukat, ha ki akarnak állni a hazájuk érdeke mellett, vegyenek részt a május 26-i európai parlamenti választáson. „Mutassuk meg Brüsszelnek, álljunk ki Magyarország mellett” – mondta Orbán Viktor.

„Meg kell mutatni a brüsszelieknek, hogy Magyarországon az történik, amit a magyar emberek akarnak, és nem Brüsszelben fogják mindenfajta, éppen balra húzó és tolódó pártok meg Soros György-féle „ilyen civil szervezetek” irodáiban eldönteni, mi történik Magyarországon és Európában” – jelentette ki Orbán Viktor.

Hangsúlyozta továbbá: „mi nem vagyunk hajlandóak azt csinálni, amit Brüsszel diktál, ha az a magyaroknak nem jó”.

Kifejtette: Brüsszel 2010-ben megszorításokat követelt, amire a magyar kormány válaszképpen hazaküldte az IMF-et és adót csökkentett. Aztán azt akarták – folytatta -, hogy „a bankok a devizahiteleket százszorosan bevasalhassák az embereken”, ám a kormány ehelyett elszámoltatta a bankokat. Brüsszel magas rezsit is akart, Magyarország ehelyett rezsicsökkentést vezetett be – tette hozzá.

„Aztán azt mondták, engedjük be a migránsokat, mi meg kerítést építettünk. Aztán most azt mondták, hogy fogadjuk vissza a migránsokat, mi meg nem vagyunk hajlandóak elfogadni a kötelező betelepítési kvótát” – mondta Orbán Viktor.

Szerinte Merkel is bevándorláspárti

Arra a felvetésre, hogy Angela Merkel német kancellár szerint nem lehet, hogy egyes tagállamok nem fogadnak be migránsokat, a kormányfő úgy reagált: a bevándorláspárti országok és azok vezetői nem adták fel azt az elképzelésüket, hogy Közép-Európát is átalakítják. Szerinte azonban az erkölcsi előny Közép-Európánál van, mert a Nyugattal szemben a közép-európaiak nem akarják ráerőltetni a nyugatiakra a saját életükről szóló elképzelésüket.

„Rázhatja az öklét akárki (…), Magyarország nem fog engedni abból az alapvető jogából, amiből ezer éve nem engedünk”, vagyis továbbra is a magyarok fogják eldönteni, mi történjen az életüket meghatározó fontos kérdésekben – hangsúlyozta.

Szavai szerint a brüsszeli bürokrata elit egy buborékban él

Elveszítette a kapcsolatát a valósággal, azonban „nekünk itt két lábbal kell állnunk a földön, a nemzeti érdekekből kell kiindulni”. A brüsszeli bürokraták „nem mondhatják meg nekünk, hogy mit csináljunk, mi mondjuk meg nekik, hogy mit kell tenniük” – fogalmazott.

A néppárti felfüggesztéssel szerinte időt nyertek

A Fidesz európai néppárti (EPP) tagsága ügyében a pártelnök-miniszterelnök úgy fogalmazott: „időt nyertünk”, és onnan nézve, hogy 13 párt kezdeményezte a Fidesz eltávolítását az EPP-ből, a végkifejlet elfogadható. „Majd az európai választások után eldöntjük a Fideszben, mi jó Magyarországnak, a néppárton belül kell-e folytatnunk, vagy valamifajta új pártszövetségben van inkább a helyünk” – mondta. Hozzátette: a szóban forgó 13 párt kivétel nélkül bevándorláspárti, a migrációt nem megállítani, hanem törvényesíteni akarják.

Megismételte: a Fideszt nem lehet sem kizárni, sem felfüggeszteni, a Fidesz negyedik kormányzati ciklusát tölti, és az elmúlt három EP-választáson a legsikeresebb európai párt volt. Így, ha a vita odáig jutott volna, hogy nem találnak megoldást, akkor a Fidesz kilépett volna, ezért is volt ott a néppárti vita alatt a kezében a hivatalos kilépési nyilatkozat – fejtette ki.

A néppárt bevándorláspárti szárnya összejátszik a baloldallal

A Fideszt támadók egy bevándorláspárti platformhoz tartoznak, amely pártokon keresztülhúzódó, „belóg a lába az EPP-be is” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint ennek az a következménye, hogy az egész EPP folyamatosan balra tolódik.

Jelezte: a bevándorláspárti szárny nem csinál titkot abból, hogy egy bevándorláspárti nagykoalíciót akar az EP-választás után. Sőt, a színfalak mögött ez a csoport „lényegében lepacsizta a dolgot”, és a zöldekkel, a liberálisokkal és a szocialistákkal egy bevándorláspárti nagykoalíciót akarnak. Azt is tudják, hogy a Fidesz sosem támogatna egy ilyet – mondta, hozzáfűzve: idehaza sem kötnek semmilyen koalíciót a volt miniszterelnök pártjával, a DK-val, és nem akarnak ilyen helyzetbe kerülni az európai színtéren sem.

A kormányfő szerint az EPP már nem az az erős párt, mint ami Helmut Kohl idején volt, hanem „szerencsétlen sorsúvá vált”, elveszítette a szuverenitását, és baloldalról diktálnak neki, sőt együttműködni akar a baloldallal, amiből az fakad, hogy eltűri a kettős mércét, különösen ha közép-európai országokkal szemben alkalmazzák. Az EPP-nek vissza kell nyernie a szuverenitását, nem lehet egy ilyen „félbaloldali, sodródó párt” – mondta, hozzátéve: amikor az EP-választás után a Fidesz dönt arról, hogy a néppártban folytatja-e, akkor az egyik döntő szempont éppen az lesz, hogy folytatódik-e a kettős mérce alkalmazása, bevándorlásellenes lesz-e az EPP, kiáll-e a keresztény értékek védelme mellett, vagy tolódik továbbra is balra. Utóbbi esetben a Fidesznek valami új dolgot kell csinálnia – jelentette ki.

Közölte: „semmilyen pártfegyelem érdekében nem adom fel azokat a fontos dolgokat, amelyeket a magyar emberek eldöntöttek”, így a keresztény kultúra védelmét és a migráció megállítását.

Orbán Viktor megjegyezte, hogy egyébként a fontos dolgok nem a pártmegbeszéléseken, hanem a miniszterelnökök tanácsában dőlnek el, ezért „az érdekérvényesítő befolyásunkra ennek nincs semmilyen hatása”.

Orbán beszólt Macronnak és Timmermansnak is

Azzal kapcsolatban, hogy Emmanuel Macron francia elnök szerint a „törzsi logika” érvényesült a Fidesz-tagság ügyében az EPP-ben, a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a francia elnök egy másik pártszövetséghez tartozik, ezért felvetődik a kérdés, hogy „aztán már Önnek mi köze van ehhez”, inkább „söprögessen a saját portája előtt”.

A kormányfő arra is kitért a rádióinterjúban, hogy elvesztette felsőházi többségét a kormánykoalíció a hollandiai tartományi választásokon, amiről azt mondta: az európai szocialisták csúcsjelöltjének, a „Timmermans nevű, buborékban élő embernek” a pártja „akkorát bukott, mint az ólajtó”, elveszítette az emberek bizalmát.

Eközben azonban Frans Timmermans Budapestre és más európai fővárosokba jár, hogy „kioktasson bennünket demokráciából, miközben otthon az emberek éppen útilaput kötöttek a pártja talpára” – mondta.

Orbán Viktor szerint, ha az EU folytatja azt, hogy „politikai elfekvőnek használja” a fontos uniós döntési pozíciókat, és a saját hazájában megbukott embereket küldenek Brüsszelbe, azzal nem növelik az emberek bizalmát az EU iránt, hanem radikálisan csökkentik. „Ilyen Timmermans-típusú embereknek, akiket otthon elzavarnak a választópolgáraik, azoknak nem szabad pozíciót adni Brüsszelben, mert ezzel az egész EU-s együttműködést gyengítjük le” – fogalmazott.

Orbán: lelepleztük, mire készül Brüsszel

Az EP-választásig hátralévő két hónapról Orbán Viktor azt mondta: „kicsit dühösek ránk Brüsszelben” az uniós migrációs tervekről szóló kormányzati tájékoztató kampány miatt, mert „lelepleztük, mire készül Brüsszel”. De muszáj emlékeztetni az embereket arra, hogy néhány hete például az EP-ben, a magyar baloldali képviselők szavazatával is, elfogadták, hogy a következő hétéves költségvetési ciklusban emeljék háromszorosára a migrációs alap büdzséjét – fejtette ki.

Ezért a feladat most az – közölte a miniszterelnök -, hogy folyamatosan tájékoztassák az embereket, mire készül Brüsszel, „nem szabad meghátrálni, megijedni”.

Orbán Viktor azt várja, hogy az EP-választás után „egy új Európa felépítésében aktív magyar részvétellel jöjjenek szebb idők”. (FH/MTI)

Mária történelme – Déli kávé Szele Tamással

Szele Tamás

-

2019-03-23

0

Mária történelme – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, mától kezdve minden másképpen volt, tartja a pesti, kávéházi szólás, és valóban ez a helyzet. Schmidt Mária újabb támadást intéz a magyar történelem és annak oktatása ellen, csak most már komoly anyagi háttere is van hozzá – meglehet, esztendőre már nem is lesz história, csak az ő verzióit lesz szabad ismerni mindenről. Pincér, duplát, keserűen!

A hét bel- és külpolitikai viharai közepette valószínűleg keveseknek tűnt fel az Átlátszó pár nappal ezelőtti írása, mely fényt derít arra, hogy:

„Egymilliárd forintot fordít az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévhez kapcsolódóan pedagógus-továbbképzésre az ahhoz tartozó szolgáltatások nyújtásával együtt az ismét kormánybiztossá kinevezett, Terror Háza Múzeum főigazgató, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK).

Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában megjelent tájékoztató szerint a munkát a Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. nyerte el. Az egyedüli pályázóként nyertessé vált cégnek 5 ezer fő számára kell az akkreditált továbbképzések előkészítését, megszervezését és lebonyolítását elvégeznie.

Emellett a vállalkozás feladata „filmkészítés: négy (4) mintaóra filmen történő elkészítése, valamint egy (1) db, a program egészét bemutató werkfilm elkészítése és a továbbképzéshez kapcsolódó képzési helyszín, szállás és étkezés, valamint technikai és oktatási kellékek és kiegészítő szolgáltatások biztosítása.”

A képzés egy fő esetében 112 ezer forint, amihez hozzájön a képzési helyszín és szállás biztosítása fejenként 33 ezer forintért, valamint az étkezés, ami 30 ezer forint/fő.”

A közalapítvány a nettó egymilliárd forintos keretösszegű szerződést még 2018. szeptember 24-én kötötte meg a felnőttképzésre szakosodott Prekog Alfával.

Mondjuk az a kormány részéről érthető, hogy ezt a feladatot a terrorházmesternőre bízta

Elvégre történésznek mondja magát, és ne feledjük, micsoda érdemei voltak Dózsa László (1942- ) valamint Pruck Pál körül, tehát van köze 1956-hoz is, ha nem is a legdicsőbb – de attól kell tartanunk, ez nem egy alkalmi továbbképzés-sorozat, hanem a magyar történelemoktatás átprofilírozásának kezdete.

Történt ugyanis, hogy az említett hölgy még tavaly november huszadikán írt egy bejegyzést az általa szerkesztett „Látószög” nevű blogra. Híresen jól fizető hely az arra kiválasztottaknak, százezres honoráriumokról regéltek a rossz nyelvek írásonként, mikor indult. De még az átalányban kötött szerződések is szépek az NTVA blogcsaládjánál: Lánczi Tamás (Századvég) például havi bruttó 380 ezer forintot kap, mint blogggazda, ezen felül pedig a posztokért – nem pontosított összegű – egyedi díjazásban részesül. Prőhle Gergely helyettes államtitkár és Szita Károly polgármester egyaránt bruttó 250 ezer forintot kap fixen azért, mert összefogja saját blogját, de mindketten plusz pénzt vehetnek fel, ha posztokat is írnak. A sor végén Bunford Gerda politológus hallgató áll, neki havi bruttó 70 ezer a díjazása. A Látószög blog főnöke, a Terror Háza igazgatója, Schmidt Mária viszont díjazás nélkül vállalta a pozíciót.

No, de mit írt Schmidt Mária akkor, díjazás nélkül?

„A történelem oktatásának elsődleges célja szerintem öntudatos és büszke magyar polgárok nevelése. Múltunk megismertetése és értő elemzése révén minden tanuló erőt meríthet nemzetünk nagyjai, hősei és példaképei tetteiből, melyeknek eredményeként több mint ezer éve megmaradtunk és megőriztük nemzetünket itt a Kárpát-medencében. A diákokat jogos önbizalommal kell felvérteznünk, és azzal a tudattal, hogy nem kell senkivel szemben kisebbségi érzést táplálniuk, mindenkivel szemmagasságból beszélhetnek.”

Mylady. A magyar polgár már most is büszke és öntudatos, a kelleténél is inkább, de mondjuk nincs is nép, amelynek tagjai ab ovo, származásukból kifolyólag többek lennének más népek tagjainál, ez hülyeség. Lehet, hogy Johnnynak, mivel amerikai, olyan alkotmánya van, ami messze a legjobb a világon, és ez a történelméből fakad, ugyanis az Alapító Atyák messze koruk legbölcsebb emberei voltak – de hát mi gátol minket abban, hogy nekünk is legyen ilyenünk? Butábbak, gyávábbak nem vagyunk mint a jenkik – akkor mi is? Ja: maga meg a magához hasonlók. És hát ilyenek régen is voltak, most is vannak, lesznek is tán. Ha van okunk kisebbségi érzésre más népekkel szemben, az in saecula saeculorum a magyar uralkodó réteg és a politikai vezetőink. De menjünk tovább.

„1. Szakítani kell azzal az időrendiségre alapozott történelemtanítással, ami az őskortól indulva vezet el minket a huszadik századig.”

Valójában már szakítottunk is, ugyanis a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy fejlődésünk iránya a huszonegyedik századtól tart az őskor felé, legalábbis az utóbbi kilenc évben. De komolyan mondom, édes néném, magának vannak ötletei. Tanítsuk mondjuk a történelmet először a közepétől napjainkig, aztán az elejétől a közepéig, én is amondó vagyok, a végén meg fordítsuk meg. Nehogy véletlenül legyen benne valami logika: előbb fedezzék fel az emberek Amerikát, utána a hajózást.

„2. Szakítani kell azzal a szemlélettel, ami a nyugat-európai, francia, brit történelemre súlyoz, azt érzékeltetve, hogy az általuk bejárt úthoz képest mi késésben, sőt eltérésben vagyunk.”

Tényleg idegesítő lehet,

hölgyem, hogy ezek a nációk mindenféle fontos dologgal foglalkoztak az évszázadok hosszú során át, miközben a mi eleink csak pipáltak és kivetették az úrbért, bár bizony ez sem teljesen igaz: de hát mit csináljunk, nem lehet utólag átrakni a Bastille ostromát a Vérmezőre vagy a trafalgari csatát a Hortobágyra. Szóval, ha nem lehet, inkább ne is tanítsuk. Azt kicsit nehéz lesz megmagyarázni Pistikének, honnan jött mihozzánk a reneszánsz, a reformáció, a polgárosodás vagy a gőzmozdony, de nem is kell: adta a Magyarok Istene. És kész.

„5. Általános iskolában kizárólag magyar történelmet tanítanék, egyetemes történelmet pedig csak annyiban, akkor és azt, ami a magyar történelem szempontjából releváns. A magyarság érdekeinek érvényesítését, érdekképviseletét használva mérceként.”

Ez az, kérem, így és nem másként. Mert hogy magyarázom meg Pistikének, hogy mondjuk Bethlen Gábor 1626. március 1-jén feleségül vette György Vilmos brandenburgi választófejedelem húgát, Brandenburgi Katalint, és 1626-ban belépett a protestáns hatalmak westminsteri szövetségébe? Pistike első kérdése az lesz, hogy mi az a protestáns? Tudod, Pistike, az egy felekezet, tudod, Luther, Kálvin, Zwingli… ja, nem tudod, ugyanis azt majd csak középiskolában tanítják. Vagy mit mondok neki Mátyás király reneszánsz udvaráról? Janus Pannoniusról, Galeottoról? Hogy a reneszánszot is majd később mondom el? Mit mondok Baross Gáborról, a vasminiszterről? Hogy ő találta fel a gőzmozdonyt, mert Stephensonról még nem tanult Pistike?

Nagyon szép lesz, érdekelne, miféle magyar történelmet lehet tanítani a világ többi részétől függetlenül, de szerintem semmifélét. Vegyük csak az augsburgi vereséget: a vesztes magyarok elemista tananyag, a győztes németek csak a középiskolában kerülnek elő. Ha csak úgy nem módosítjuk az esetet, hogy Lech mezején a markolábokkal huzakodtak eleink, ugyanis a markoláb feltétlenül magyar. Amint a fűzfán fütyülő rézangyal is.

„Először tehát a célokat és az alapelveket kellene tisztán látnunk. Minden további lépés ebből, ez után következik.”

A népmesék szintjére száműzné a história tudományát

Bizony ám. Csak éppen a vázolt alapelveket követve nem történelmet kapunk, hanem valamiféle rémálmot, minden logika és időrendiség nélkül. Az efféle történelemoktatás végképp a népmesék szintjére száműzné a história tudományát, tele volna különösebben meg nem indokolt csatákkal és hadjáratokkal, melyeket dicsőségesen elveszítünk, vagy ha kell, utólag megnyerünk, a fene sem értené, mi miért történt, az események okai harmadlagosak (sem) lennének – tulajdonképpen eltűnne minden okság, minden összefüggés, a dolgok történnek és kész.

És ha átdolgoznák köcsögdudára, valamint nádi hegedűre, táncos formában elő is lehetne adni az egészet, regölés útján.

Igen: Schmidt Mária feltalálta a regölést, mint történelemtudományi módszert. Semmi szükség a valódi történelem ismeretére.

1956. amúgy is „megosztó” téma, már nem egy, nem két, hanem huszonkét értelmezése is van az akkor történteknek, kis túlzással minden magyar kormány azzal kezdi a regnálását, hogy kidolgoz egy 1956-koncepciót, és azt teszi félig-meddig hivatalossá – épp ebben a témakörben volna a legnagyobb szükség a politikamentes, tárgyilagos, tudományos felfogásra, kutatói hozzáállásra.

Ez válik lehetetlenné Schmidt Mária továbbképzéseinek köszönhetően – és miért csak 1956-ról lehet tartani ilyen fejtágítót?

Lehet azt bármiről.

Figyelmezzenek szavamra: fogunk mi még győzni Mohácsnál.

Az időrendiség teljes mellőzésével a történelemtudományból.

Már indulnak a továbbképzések!

Featured

Zentai Péter elmondta Bolgár Györgynek, hogy értesülései szerint a Hír TV az eseményeket megelőző pénteken (tehát 15-én!) már felhívta két brit televíziós csatorna figyelmét arra, miszerint hétfő este érdekes dolgok fognak történni a Szabadság téren.

senki sem akar arról az abszurd és nemcsak Orbánt, de Webert és az egész EPP-s bagázst jellemző logikai bukfencről még hallani sem, hogy egy pártot „saját kérésre”, szavazásos alapon felfüggesztenek, mintha valamiféle trófea – a felfüggesztettség ikonikus képe – lenne,

A kint lévő pénz mennyiségét szűkítik

szigorította meg a monetáris gyakorlatot az MNB.

nem látszik a több termékben két számjegyű drágulás lanyhulása.

A hitelkamatok emelkedhetnek

Cél a nulla baleset

A balesetek 90 százalékban emberi mulasztás következményei,

A következő lépések

jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

„Erőszakhullámmal fenyegetőzik egy ismeretlen a Budapest Rádiónak megküldött CD-n 2006. szeptember 14.

Budapest pedig lángolt, főleg a Szabadság tér – de csak négy nappal később, szeptember 18-án.

Igen, a 2006. szeptemberi zavargások a jelek szerint szervezettek voltak, alaposan előkészítették őket, annak reményében, hogy a kormány lemond és a hatalom az akkori ellenzék vezető pártjának ölébe hull.

Azt tehát látjuk, hogy a néppárti „Bölcsek Tanácsának” szerepét megpróbálják félremagyarázni. Rendben, nem is vártunk mást, de lesz magyar „Bölcsek Tanácsa” is, ami kész csoda, mármint, hogy találtak három bölcset berkeken belül, de lesz. Annak mi a dolga?

a szélsőjobboldalisággal semmi bajuk, sőt, nagyon hasznos kis eszköznek találják kampányok idején, nagy bizonyossággal hozza a voksokat egyes rétegek köréből: hogyne, a kolerát is felfoghatjuk úgy, hogy az csak egy másféle, reformált módja az emésztésnek.

Szerinte Merkel is bevándorláspárti

Szavai szerint a brüsszeli bürokrata elit egy buborékban él

A néppárti felfüggesztéssel szerinte időt nyertek

A néppárt bevándorláspárti szárnya összejátszik a baloldallal

Orbán beszólt Macronnak és Timmermansnak is

Orbán: lelepleztük, mire készül Brüsszel

Mondjuk az a kormány részéről érthető, hogy ezt a feladatot a terrorházmesternőre bízta

No, de mit írt Schmidt Mária akkor, díjazás nélkül?

Tényleg idegesítő lehet,

A népmesék szintjére száműzné a história tudományát

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

„Erőszakhullámmal fenyegetőzik egy ismeretlen a Budapest Rádiónak megküldött CD-n
2006. szeptember 14.