Featured Archives Page 632 of 755 › Független Hírügynökség

IKREK

-

2019-05-16

Cornstein nagykövet szerint találkozójuk végén azzal búcsúzott Orbántól Trump, hogy ők ikrek. Ezt nyilván Politikai gondolkodásukra, magatartásukra értette. Igaza volt.

Függetlenül attól, hogy született-e a találkozón bármiféle konkrét megállapodás – úgy tudni, nem született, nem is kellett születnie –, Orbán és Trump egymásra találása jelentőssé teszi a találkozót. Nincs ebből a szempontból jelentősége annak, hogy a visegrádi országok vezetői közül utolsóként jutott be Orbán Trumphoz. Tessék meghallgatni Cornstein nagykövet válaszait Krug Emiliának az Egyenes Beszédben.

A mai amerikai kormányzatnak nincs baja Orbánnal és társaival, akik közül Szijjártót kifejezetten meleg szavakkal méltatta a nagykövet. A második és harmadik Orbán-kormány idején az amerikai kormány volt az egyik leginkább kritikus nyugati partner – emlékszünk még Mark Goodfriend ügyvivőre? –, az európaiak ennél minden kötelezettségszegési eljárás mellett is óvatosabbak voltak. Mára megfordult a helyzet. Európa elfogadta a Sargentini-jelentést, az Európai Néppárt felfüggesztette Orbánt, Trump viszont úgy véli, hogy Orbán kitűnően végzi a dolgát.

Hibáztak az ellenzéki politikusok, amikor az elmúlt két évben még mindig azon örvendeztek, hogy Orbánt nem fogadják a Fehér Házban. Hibáztak az elemzők, akik szerint az amerikai kormányzat elsősorban amerikai kormányzat, és csak másodsorban Trump-kormányzat. Nem, az, hogy Bush és Obama idején nem nyílt meg Orbán előtt a Fehér Ház ajtaja, összhangban van azzal, hogy Trump idején viszont megnyílik.

Orbánnak igaza volt, amikor kezdettől Trumpra tett, hiszen Trump ugyanúgy szemben áll a második világháború utáni, a nemzetközi együttműködésre és bizalomra épülő világrenddel, mint ő maga. Trump ugyanúgy felrúg mindent, ami másoknak fontos, mint ahogy Orbán is ezt teszi. Igaza van Tamás Gáspár Miklósnak: ők egyaránt Európa ellenségei, és egymásra találásuk nekik siker, a kormánymédia joggal örvendezik, nekünk viszont elszomorító, de logikus tény.

Fórumlovagok – Déli kávé Szele Tamással

Szele Tamás

-

2019-05-16

1

Kisasszony, duplát kérek, ma lakossági fórum van! Hogy ez nem fórum, hanem kávéház? Maguknak csal a szemük: választási kampány alatt minden nyilvános hely lakossági fórum, még a lakossági fórumok is azok. Ez a kampány legszebb időszaka, ez a finis: ilyenkor elengedik magukat a politikusok és csak úgy dől a hülyeség mindenhonnan. Bár az is lehet, hogy ez a kampányban a legrondább.

A Semjénnek például sikerült a Századvég egyik kutatásának (a Project28-nak) a bemutatóját is olyan tökéletes lakossági fórummá változtatnia, hogy öröm volt nézni. Két lehetőség van: vagy nem mondták meg neki, hogy nem kampánygyűlésen van, vagy – hiszen ő szent ember – tudta, de csodát tett és azzá változtatta. Illetve, van egy harmadik lehetőség is: igazából ez egy kampányesemény volt, csak kutatásbemutatónak álcázták. Tessék választani, mindhárom igaz. Na, de miket beszélt ez a helikopteres Szarvasvadász, Mick Jagger réme? Idézzük:

„A kereszténység nemcsak vallás, hanem civilizáció, és a kereszténységet még Voltaire is csak a keresztény civilizáción belülről tudta kritizálni. Azonban mára ez a keret eltűnőfélben van, mivel

egy szabadkőműves, kommunista, libertárius ideológia folyamatosan korrodálja a keresztény civilizációt.

Ezért a „muszlim áradat” nem találkozott civilizációs ellenállással, hanem „vákuumba” tudott benyomulni. A magyarok azonban 1541-ben már átélték, ahogy budai templomokra alattomban felkúsznak a félholdas zászlók.”

1541-ben inkább zöld zászlókat használt a török sereg, meg lófarkasokat, de Semjén biztos jobban tudja, hiszen ott volt. Azt így, ilyen formában nem tudom, hogy sikerült összehoznia a szabadkőművességet az iszlámmal, mikor az előbbi még csak nem is vallás, sőt, nem is foglalkozik vallásos dolgokkal, de feltételezhetően Semjén a szabadkőművességhez IS jobban ért, ahogy az iszlámhoz IS, csak tudnám, melyik mecsetben avatták inassá?

„Feloldhatatlan ellentét a nyugat- és közép-európai országok között, mert például Franciaország számára befejezett tény az, hogy kevert népességű országgá vált, viszont Közép-Európa számára még van választás.

Miniszterként viszonylag jól keresek, és keresztény emberként kötelességemnek érzem, hogy a szerencsétlen emberekről, hajléktalanokról gondoskodjak. Ezért adok például pénzt a Máltai Szeretetszolgálatnak. De tönkretenném a családomat, ha egyszer csak hazavinnék nyolc hajléktalant.”

Hát érdekes eszmefuttatás. Franciaország népessége már a gyarmati idők óta nem homogén, sőt, alaposabban megnézve soha nem is volt az, amint egyébként egyetlen más országé sem. Még Oroszhon népességével is ez a helyzet – ha például Nagy Péter elítélte volna a migrációt, nem lett volna katonatisztje egy bizonyos, abesszin származású Hannibál nevű úr, és Alekszandr Szergejevics Puskin sem születik meg, az orosz irodalom legnagyobb bánatára. Szóval, lehetne épp vitatkozni a migrációról – csak nem Semjénnel. A hajléktalan-példa sem meggyőző, ugyanis nem hiszem, hogy van olyan eset, amikor Semjén egy vasat is ad egy hajléktalannak – és azt sem gondolnám, hogy épeszű hajléktalan elfogadná tőle. Szállást meg semmiképp: ki tudja, mikre képes ez az ember négy fal között? Hiszen nyilvánosan is mindenfélét összebeszél…

De Semjén csak laza kis előzenekar Kövér megszólalásaihoz képest. Csikidam a Motörhead előtt.

Az Országgyűlés elnöke Siófokon megállapította, hogy

„Az emberek Európa-szerte a bevándorlást és a terrorveszélyt tartják a legfontosabb kérdésnek, de a főáramú, Brüsszelt is uraló politikusok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ehelyett a jogállamiság, a kelet-európai országok hálátlansága vagy a klímaváltozás legyen a választás tétje. Németországban az emberek 32 százaléka már a klímaváltozást tartja a legfontosabb kérdésnek, a bevándorlás pedig csak 31 százalékon áll, ez pedig a független és pártatlan média agymosó hatása miatt van.”

Na ja, uram, maga mindig is függő és pártos médiát szeretett volna, ez nem is kérdés. De maga szerint nincs klímaváltozás? Mondja, magánál nincs ablak? Vagy van, ablak is, klímaváltozás is, csak épp így szereti, ahogy épp bolondul megfele az időjárás?

Megannyi kínzó kérdés, ráadásul a helyzet bonyolódik. Ugyanis később azt állította, az MTI hamisította meg a beszédét, ő azt hangsúlyozta, hogy

„Őt is foglalkoztatja a klímaváltozás, és aggódik gyermekei és leendői unokái jövőjéért. Tudja – tette hozzá – hogy óriásiak a problémák, és ebben nincs is vita. A házelnök szerint azon kellene dolgozni, hogy az Európai Unió olyan döntéseket hozzon, amelyekkel a klímaváltozás kérdésében elősegíti a megoldást. Ebben senki nem fog vitába bocsátkozni vele Európában – fűzte hozzá -, legkevésbé az emberek.”

Hát, ez a csibész MTI. Állandóan szabotál, ott fejek fognak hullani – más kérdés, hogy utólag még az eredeti közleményt is helyesbítették, beletoldották a fenti idézetet, szóval mától tegnap minden másképpen volt.

Vagy másképpen ugyanúgy, hiszen Kövér nem állt meg a siófoki fórumon, ment tovább, Zuglóba fórumozni, ott még vadabb dolgok kívánkoztak ki a száján. Azt bírta mondani – szép hosszan ám, az Index tanúsága szerint egy „lakossági kérdésre”, hogy:

„Egy normális homoszexuális tudja, hogy a világ rendje micsoda, hogy ő így született, ilyenné lett. Próbál ehhez a világhoz alkalmazkodni úgy, hogy nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak.”

Tessék? Michelangelo nem egyenrangú Kövér Lászlóval? Mondjuk talán Kövért nem lenne szabad egy lapon sem említeni vele. De hogy jutott el idáig a házelnök? Úgy, hogy kikelt a melegházasság és a melegek gyermek-örökbefogadása ellen:

„Erkölcsi értelemben, semmi különbség nincs egy pedofil magatartása között, meg a között, aki ezt követeli. Mindkettő esetben a gyermek egy tárgy, egy élvezeti cikk, a kiteljesedés, az önmegvalósítás eszköze.”

Ezzel szemben ha a magyar anya kilenc gyermeket szül, azzal 1. a kormány céljait teljesíti ki, 2. a kormány álmát valósítja meg, 3. ha ki akarják lakoltatni gyermekestől, családostól és levelet ír ez ügyben a miniszterelnöknek, azt a választ kapja, hogy semmit sem tehetnek érte, de hajrá. Én nem értem, miért akar ez a kormány ennyi gyereket ennyi anyától – talán pedofilok? Ahogy azt sem értem, mitől lett kampánytéma a homoszexualitás. Ötvenegy éves vagyok, heteroszexuális, de mivel pontosan tisztában vagyok a saját szexuális preferenciáimmal, hát ötvenegy év alatt nem foglalkoztam annyit az azonos neműek kapcsolataival, mint Kövér ezen az egy estén. Valamiért nagyon érdekli a téma, az már biztos.

Sőt, elszólta magát, kevésbé vérlázító, de nagyon érdekes gondolatot osztott meg a közönségével:

„Az eddigi választások és népszavazások szerint a magyar választók 65-68%-a hajlandó megfontolni, hogy a Fideszt valamilyen megfontolásból támogassa. De ebben az ügyben, a bevándorlás elleni küzdelemben és a keresztény kultúra védelmében 80% áll a Fidesz álláspontja mellett, így a tartalékaink kimeríthetetlenek. Ha akarnánk, ezen a választáson 4/5-ös többséget is el tudnánk érni.

Az a lényeg, hogy ebből a 80%-ból, de legalább a Fideszt támogató kétharmadból minél több embert elvigyenek szavazni jövő vasárnap. A részvétel várhatóan nem lesz akkora, mint tavaly áprilisban, de bízom benne, hogy magasabb lesz a részvétel, mint a legutóbbi 29%. Ha ezt feljebb tudjuk tornázni 5-10%-kal, derekasan dolgoztunk.”

Négyötöd.

Már, ha akarnák, de nem akarják.

Hölgyeim és uraim, a diagnózis, azt hiszem, egyértelmű: beteges képzelgővel van dolgunk, még jó, hogy nem lát lila denevéreket a stelázsin. Vallásosak kedvéért: ebben az emberbe belebújt az ördög.

Majd a Semjén kiűzi belőle.

Azt azért még megnézném.

Két fórumlovag egyszerre, plusz ördögűzés – az lenne csak a kampányesemény.

A washingtoni vizit – új megvilágításban

FüHü

-

2019-05-16

0

A washingtoni vizit – új megvilágításban

„Ha Orbán továbbra is kijátszani igyekszik majd a három nagyhatalmat egymás ellen, leginkább Amerikától kell tartania, hisz az mindenképp a szövetségesi rendszeren belül kívánja tartani Magyarországot, másfelől az oroszok és kínaiak sem veszítenek sokat, ha ejtik Orbánt. A miniszterelnök fideszes legitimitása viszont komolyan meggyengülhet, ha bebizonyosodik: teljes kudarc az, ami eddig épült, s az Amerika-ellenes hisztéria legalább annyit ártott az országnak, mint az oroszokkal és kínaiakkal kialakított több, mint baráti viszony.” – kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Bár a washingtoni kormányzati források továbbra is hallgatásba burkolóznak a május 13-i Orbán-látogatás mögött meghúzódó célokkal kapcsolatban, elemzői körök egyre újabb rétegeit tárják fel, adott esetben sejtetik a Trump-Orbán találkozó valódi hátterének. Nyilvánvaló, a találkozó a magyar miniszterelnökkel elnézőbb Fehér Ház és a kevésbé elnéző State Department közötti egyfajta kompromisszum eredménye volt, de ma már nem engedményként tárgyalja a legtöbb, a döntésre rálátó forrás az eseményt, inkább egy folyamat kezdetéről beszélnek, melynek célja Orbán belehajszolása egy olyan döntésbe, amelyet az eddig mindenképpen el akart kerülni.

Az időzítés is emelte Orbán számára a tétet és a vonzerőt – egyben elaltatta óvatosságát – az európai parlamenti választások előttre téve a találkozót. Mindezek tükrében az eleve meghirdetett témák – fegyvervásárlás, az olajimport további diverzifikálása – mellékes szál, a megbeszéléseken ennél nagyobb súlyt kapott a Pekinghez és Moszkvához fűződő különleges viszony, s ez utóbbit illetően Ukrajna euro-atlanti közeledésének Magyarország általi blokkolása. Különösen annak tükrében, hogy a Nyugat számára eddig favoritként kezelt Petro Porosenko volt elnök megbukott a legutóbbi választásokon s ezzel kinyílt, de legalábbis sokkal bizonytalanabbá vált az ukrajnai helyzet.

Ma már mindenki ezekről a szempontokról beszél, kiemelve: a magyar miniszterelnök hirtelen elkerülhetetlen választási helyzetbe került, márpedig a lehetőségek teljességgel összeegyeztethetetlenek az eddig vitt magyar politikával.

Ha ez így van, akkor felül kell vizsgálni azt a korábbi vélelmet – ezt egyébként magam is osztottam –, hogy Orbán washingtoni látogatása nettó segítség és legitimáció azoknak az erőknek, amelyek szélsőjobboldali összefogást próbálnak kovácsolni Európában az eddig épített demokratikus rend megdöntésére. A kényszer, ami a magyar miniszterelnökre nehezedik ugyanis nem, hogy erősítené, de jelentősen gyengíteni fogja nemzetközi tekintélyét, befolyását, szövetségesi potenciálját, így súlyát is egy efféle szélsőjobbos összefogásban.

Mivel is kell Orbánnak szembenéznie?

Ha a washingtoni elvárások bármelyik elemét teljesíti, akár Moszkva-Kiev, akár a „kínai nyitás” vonatkozásában, eddig vitt politikája egy csapásra elveszíti értelmét, az attól remélt haszonról nem is beszélve. A rá leselkedő kockázatok közül az egyik legnagyobb, hogy Orbán további renitenciája Trump alulmaradását hozza magával annak State Departmenttel vívott iszapbirkózásában. Állítólag Washingtonban többször hányták a Fehér Ház-i adminisztráció szemére, hogy miért kell elnézni Orbánnak olyan cselekedeteit – ráadásul „házon belül” (euro-atlanti szövetségesi viszony) –, amilyeneket a „házon kívüli” Nicolás Maduro venezuelai elnöknek Washington nem néz el?

A legjellemzőbb e téren a Bush elnök által valaha Budapestre küldött – végtelenül korlátolt – egykori nagykövetnek, April Foley-nak a The Washington Times-ban napvilágot látott minapi cikke, melyben ugyan agyba-főbe dicséri Orbánt és Szijjártó külügyminisztert, hogy aztán hozzátegye: a magyar-orosz és magyar-kínai kapcsolatokban egy gyökeres fordulat Washington számára prioritás, s annak elmaradása tekintetében nincs pardon.

Ugyanilyen meghatározóak azok az érdekek, amelyek Peking és Moszkva szándékait mozgatják. Igaz, mindkét nagyhatalom számára Orbán csak egy, méghozzá nem is a legfontosabb lehetőséget jelentette saját céljaik elérésében.

A Budapest-Belgrád vasútvonal megépítése Orbánnak és Aleksandar Vučić szerb elnöknek fontosabb, mint Pekingnek, elvégre a kínai áruk európai beáramlása volumenében ezerszer nagyobb a pireuszi, nápolyi, rotterdami, hamburgi stb. kikötők révén, mint ezen a vasútvonalon.

Viszont annak megépítése Belgrád uniós kötődését növelné, márpedig Szerbia csatlakozása az unióhoz ezen a fejlettségi és politikai elkötelezettségi szinten legalább akkora katasztrófa lenne, mint Orbán személyes jelenléte ugyanott.

Orosz szempontból is jócskán leértékelődött a magyar miniszterelnök, elvégre az a kém és befolyási hálózat, amit Moszkva oly nagy gonddal építgetett a kontinensen, ma már tettre kész. (Persze nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy az orosz ügynökök és bűnözők Magyarországon keresztül az elmúlt közel tíz évben, feltűnés mentesen eláraszthatták Európát.) Ráadásul a magyar diplomácia ma már nem jut hozzá a legfontosabb NATO-titkokhoz, így nincs esély arra, hogy azokat illetéktelenekkel – netán épp oroszokkal – megoszthassa.

És a Fidesz magyarországi mozgástere szempontjából sem egyszerű a helyzet, márpedig tudjuk, a miniszterelnök számára ennél nem létezik fontosabb dolog. Ha Orbán továbbra is kijátszani igyekszik majd a három nagyhatalmat egymás ellen, leginkább Amerikától kell tartania, hisz az mindenképp a szövetségesi rendszeren belül kívánja látni Magyarországot, másfelől az oroszok és kínaiak sem veszítenek sokat, ha ejtik Orbánt. A miniszterelnök fideszes legitimitása viszont komolyan meggyengülhet, ha bebizonyosodik: teljes kudarc az, ami eddig épült, s az Amerika-ellenes hisztéria legalább annyit ártott az országnak, mint az oroszokkal és kínaiakkal kialakított több, mint baráti viszony.

Az EP csúcsjelöltek tévévitáján többször is emlegették Orbánt

FüHü

-

2019-05-16

0

Az EP csúcsjelöltek tévévitáján többször is emlegették Orbánt

Élőben vitáztak az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó jelöltek az este. Ez volt az egyetlen televíziós vita, amelyben az összes jelölt részt vett, és elmondta véleményét, leendő lépéseit a környezetvédelem, a migráció, a biztonság, az Unió globális szerepe, a populizmus és az éghajlatváltozás kapcsán.

A másfél órás eseményen mindenki kifejthette véleményét és kérdéseket is tehetett fel a többieknek. A vitát, mely az Európai Parlament tévéstúdióvá alakított plenáris üléstermében volt, az unió összes nyelvén és jelnyelven is tolmácsolták.

A RÉSZTVEVŐK

1. Nico CUÉ, Európai Baloldal (EL)

2. Ska KELLER, Európai Zöldek Pártja (EGP)

3. Jan ZAHRADIL, Konzervatívok és Reformerek Európai Szövetsége (ACRE)

4. Margrethe VESTAGER, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért ( (ALDE)

5. Manfred WEBER, Európai Néppárt (EPP)

6. Frans TIMMERMANS, Európai Szocialisták Pártja (PES)

A vita

Migráció

Ez volt talán a legmegosztóbb téma a jelöltek között, melyre mindegyikük más megoldási javaslatot tett. A konzervatív jelölt azt mondta, „soha nem ismételném meg azt a hibát, amit a mostani bizottság tett: kvótákat vezetett be, ami csak mélyítette Európa keleti és nyugati részei közt a különbséget, és nem tartotta tiszteletben az országok azon jogát, hogy kinek adnak vagy nem adnak menedékjogot, letelepedési jogot.” Zahradil szerint Európán kívüli államokba kell áthelyezni a regisztrációs pontokat és küzdeni kell az embercsempészekkel.

Manfred Weber szerint „csak az európai megoldásnak van esélye”. Mint mondta, a Néppárt számára két dolog fontos: a határaink feletti ellenőrzés visszaszerzése, amihez a Frontex 10 ezer fővel való kibővítése szükséges. A másik megoldás a közös fellépés a Földközi-tengeren, az áttelepítések kapcsán, és nem átallna Marshall-tervet adni az afrikaiaknak, sőt, szeretne külön Afrika-biztost is a Bizottságon belül.

A baloldal jelöltje, Cué szerint „a bevándorlás először is egy hatalmas emberi dráma. Én is illegális bevándorlók gyermeke vagyok, ezért pontosan tudom, milyen ez.” Mint mondta, hihetetlen számokról hallunk, csak eddig 30 ezer ember halt meg a Földközi-tengeren, ezért mindenképp közös felelősség terhel minket. „Az európai baloldal számára a migráció lehetőség, erre én magam vagyok az élő példa. Számos ember van, aki a saját hazájában nem tud élni, megfelelően képzeni magát, ezért számunkra ez nem invázió, főleg, hogy az unió lakosságának fél százaléka csupán a bevándorló”. Weber javaslatát „botrányos”-nak minősítette.

Margrethe Vestager, a liberálisok jelöltje szerint a legfontosabb, hogy hosszútávú, stabil megoldásokat keressünk az emberéletek megmentésére. „A migráció fennmarad a jövőben is a klímaváltozás és a gazdasági kérdések miatt. Az európaiak pedig nyitott szívvel fogadják azokat, akiknek segítségre van szüksége – de azt nem lehet, hogy az emberek jönnek-mennek, anélkül hogy tudnánk, mit csinálnak. Ezért közösen kell felépíteni egy működő rendszert, mert az emberek ezt várják tőlünk” – mondta.

A szocialista Timmermans szerint „minden alkalommal, mikor valaki meghal a Földközi-tengeren, Európa gyengül, akik a hajókban ülnek, segítséget érdemelnek. Nem büntethetjük a hajókat, amiért életeket mentenek. Azt kell megakadályozni, hogy ezek az emberek hajókra üljenek, ezért kell Afrikát segíteni, mivel Európa sorsa Afrikához van kötve. Szolidaritásra is szükség van. Ha a Közép- és Kelet-európai országok visszautasítják a szolidaritást, akkor sajnos előbb-utóbb visszatérnek a határok ott is, ahol ezt nem akarjuk” – mondta.

A zöldek jelöltje, Ska Keller szerint európai szolidaritásra van szükség, és méltányosan kell megosztani a felelősséget. „Elfogadhatatlan, ami jelenleg történik a Földközi-tengeren. Meghalnak, belefulladnak az emberek a tengerbe, de nincs felelős, mindenki csak a másikra mutogat: az olaszok Líbiára, miközben Líbiában háború van, sose tudni, hogy a parti őrségek valójában nem-e milíciák” – magyarázta.

Munkanélküliség

A jelöltek bemutatkozása után először a migrációról, majd a 3,3 millió fiatal munkanélküli számának csökkentéséről kérdezték a jelölteket a műsorvezetők. Ez utóbbi kapcsán Timmermans és Weber vitába is bocsátkozott egymással, melyhez később csatlakozott a konzervatívok jelöltje is, Jan Zahradil.

Weber ugyanis azt mondta, elsősorban infrastruktúra, kutatás, erős belső piac és egy olyan gazdaság kell, ami munkahelyeket teremt. Timmermans erre felhozta, hogy annak idején épp Weber volt az, aki megvétózta a pl. Portugália felzárkóztatására szánt terveket, és – a bizottsági alelnök szerint – inkább azt akarta, hogy büntessék meg Portugáliát, amiért nem tudja tartani magát a megszorító intézkedésekhez.

Timmermans szerint a fiatalok munkanélküliségének kérdését inkább az Erasmus kiterjesztésével – „mindegy, hogy van-e munkahelyük vagy nincs, egyetemisták-e vagy sem, csak menjenek külföldre, mert így nagyon hasznos tapasztalatokat szerezhetnek” – a tagállamok már bevált gyakoarlatainak átvételével, és nem utolsó sorban: a választási korhatár csökkentésével lehetne orvosolni. Ez utóbbit Timmermans 16 éves korra vinné le. Ehhez csatlakozott a konzervatív Zahradil, aki viszont azt emlegette fel, hogy a Timmermans által említett, működő tagállami megoldások az ő állítását igazolják, miszerint a tagállamok kezében kell hagyni az ilyen és ehhez hasonló döntéseket, mivel saját hatáskörben nagyszerűen meg tudják oldani azokat, mint a fenti példa is mutatja.

Timmermans erre azt válaszolta: ezek szerint Zahradil 15 évvel ezelőtt nem szavazta volna meg az ő országának, Csehországnak is juttatott strukturális alapokat? Mert akkor ma nem lenne olyan alacsony a munkanélküliség náluk sem. Szerinte elsősorban a szolidaritásról van szó, a déli államokra is gondolnunk kell és segíteni kell őket a munkanélküliség felszámolásában.

Környezetvédelem és klímaváltozás

A másik nagy téma a környezetvédelem volt, itt a zöldpárti és a szocialista jelölt is Webert kérte számon. Weber ugyanis azt mondta, 2050-ig akarják elérni, hogy az unió teljesen szén-dioxid mentes legyen, és bár elkötelezettek emellett, szerinte ki kell találnia, hogy az ennek érdekében meghozott intézkedések ne elsősorban a szegényeket sújtsák. Timmermans erre azzal válaszolt, nem véletlen, hogy a Néppártot a civil szervezetek dinoszaurusznak hívják. „Elegem van belőle, hogy mindenki azt mondja, ez rossz lesz a nyugdíjasoknak. Ha nem teszünk sürgősen valamit a környezet védelmében, annál jobban sújt majd le a szegényekre, akiknek nincs hova elmenekülni a klímaválság következményei elől.”

Weber erre csak annyit válaszolt, hogy ő „az innovációban hisz, nem a büntetésben, tiltásban, túlszabályozásban, hanem a fejlesztésben.”

A zöldpárti Keller szintén a néppárti jelöltet számoltatta el, mikor azt kérdezte tőle, „ha csökkenteni kell a kibocsátást, akkor miért szavazott ez ellen? Miért hagyja, hogy a vállalatok egymás között adják-vegyék a széndioxid kibocsátási kvótákat?” – „A pártom megpróbálja a dolgokat összeegyeztetni. Lehetünk ambiciózusak, de ez a zöldek feladata, mi pedig meghallgatjuk a szakszervezeteket is, akik azt mondták, hogy a zöldek céljait megvalósítva elvesznek a munkahelyek.” Végül a versenyjogi biztos Vestager is beszállt a szócsatába, mint mondta: „nem pártok alapján működünk együtt a bizottságban, hanem csoportként. A klímaváltozás annyira hatalmas gond, hogy nem számít, ki melyik pártba tartozik.” Mire Weber csak annyit válaszolt, a megosztottság valóban nem jó, de Vestager pártjában is sokan állnak azon a véleményen, mint ő. „Mi európaiak egyedül nem tudjuk megmenteni a földgolyót” – tette hozzá.

Multik megadóztatása, adóparadicsomok felszámolása

A jelöltek közül többen is elmondták, hogy közös, uniós társasági adózást hoznának létre – Timmermans még konkrét számot is mondott: minimum 18 százalékos adót vezetne be a tagállamokban, ami lehet magasabb, de alacsonyabb semmiképp – , digitális adózást vezetnének be, a cégek ott adózzanak, ahol tevékenységüket folytatják. A nagy digitális cégeket is megadóztatnák, az adócsalás miatt elveszített, 850 millió euróból pedig infrastruktúrát fejlesztenének, kórházakat, iskolákat építenének.

Az egyetlen kivétel a konzervatív jelölt volt, aki szerint „én nem hiszek a pán-európai adózásban. Az államok joga a vállalatok megadóztatása. Az EU nem állam, bár lehet vannak itt, akik ezt gondolják. Szerintem az adóelkerülést be kell tiltani, vannak erre már meghozott, jó lépések, információcsere. Minden vállalatot, aminek forgalma 750 millió eurónál nagyobb, be kell azonosítani, de nemzeti szinten adózzanak.”

Mi a baj az EU-val?

A műsorvezetők felvezetésükben arról beszéltek, egyre többen érzik úgy, hogy az EU már nem működik, egyre kevesebben mennek el szavazni az EP-választásokon is. Hogyan magyarázzák az eu-szkepticizmus növekedését, és milyen felelősséget vállalnak érte?

A zöldpárti Keller szerint „a nacionalizmus az, ami szét akarja zúzni az uniót, a nacionalisták nem fogadják el más emberek jogait. Nagyon fontos, hogy ne adjunk túl sok teret ezeknek az erőknek, mert nem természeti törvény, hogy ezek az erők növekedjenek, és nem is nőnek minden országban. Nekünk kell dönteni róla a választásokon, hogy nyernek-e. Sajnos a Néppárttal ez nem fog menni. Mind tudjuk, hogy Ausztriában ott az FPÖ-ügy, vagy épp Magyarországon az Orbán-ügy, amit egyáltalán nem tudtak megoldani. A kérdés csak az, hogy elhatárolódunk-e ettől, vagy sem?

Timmermans önkritikus módon arról beszélt, hogy akik a szocialistákra és a néppártra szavaztak eddig, azok most a nacionalista vagy szélsősges pártokra szavaznak most. „Ez a mi hibánk, mert nem sikerült meggyőznünk őket, és bedőlnek az ilyen ígéreteknek. De nézzük meg, mit tett a brexit a britekkel, tisztára a trónok harca zajlik most a szemünk előtt náluk. Felelősek vagyunk ebben, de van megoldás, csak legyen európai egység, és oldjuk meg közösen ezeket a problémákat.”

Ezután a szélsőbaloldal jelöltje, Nicolás Cué kapta meg a szót, aki arról beszélt: az európai egység létezett korábban, de úgy tűnik, hogy egyre rogyadozik. „Nem tudok egyetérteni azzal, amit Magyarországon a fasiszták tesznek, nem tudom osztani az olaszok nézeteit sem. Nyilvánvaló, hogy az emberek elégedetlenek, azt gondolják, hogy saját hazájukban menekültek, és önök felelősek ezért.”

A néppárti Weber a már korábban is többször hivatkozott büntető mechanizmust vette elő most is. „Az egoizmus visszatért földrészünkre. A választásokkor azok ellen kell fellépni, akik szét akarják zúzni a mi Európánkat. A Brexit legfőbb üzenete, hogy a britek vissza akarták szerezni a szuverenitásukat, mert nem érezték, hogy az EU az övék is. Kell egy mechanizmus, ami megvédi az értékeinket, ezért kell kötelező, független jogállamisági mechanizmust elindítani, és azok ellen kell bevetni, akik nem tisztelik alapvető értékeinket”.

Záró üzenetek

A vitát lezáró üzenetekben minden jelöltnél közös volt, hogy szavazásra buzdítottak, mint többen fogalmaztak: mindegy, hogy kire, de ne hagyják elveszni szavazatukat.

Ezen belül azonban nagy volt a szórás, Weber demokratikus és erős Európát akar, Vestager egy változó, bátor Európát képzel el, amiben véget vetnek a férfi-női egyenlőtlenségeknek, Zahradil a nemzetek szuverenitását akarja elérni, Keller nemcsak szavakkal, hanem tettekkel harcolna Európáért azokkal a fiatalokkal, akik félnek a jövőjük miatt, Cué pedig a „fasizmussal szemben” a „valódi változást, az európai baloldalt” tartja egyedül képesnek arra, hogy az igazi problémákkal foglalkozzon. (Euronews)

Újságírósorsok

Szele Tamás

-

2019-05-16

0

Az újságírót mindenki szidja, de mindenki olvassa, rendszerint vagy az a baj vele, hogy nem ír diktálás után, vagy az, hogy igen, vagy sokat keres vagy keveset, vagy ért ahhoz, amivel foglalkozik, vagy nem, de baj minden – sokszor mondtam, hogy meg kéne szüntetni a magyar sajtót, akkor lenne közmegelégedés, de ezt meg rövidesen úgyis megteszi a kormány.

De mi lesz az újságíróból, ha beteljesedik a kommentelők átka, és többet nem írhat újságot? Igaz, a kommentelők általában az ember halálát is kívánják, vagy legalábbis súlyos megnyomorodását, erről most nincs szó – azonban tényleg, mi történt a három évvel ezelőtt megtrollkodott Orbán-interjú körül megvádolt – és különben teljesen ártatlan! – kollégákkal?

Hogy legyünk képben az eseményekkel, röviden elmondanám, mi is történt három éve.

A Pannon Lapok Társasága által kiadott sajtótermékek egyikében, vagyis egy megyei napilapban kicsit módosította valaki a miniszterelnökkel készült karácsonyi nagyinterjút. Mármost azt nem akárki írta volt, hanem Szakács Árpád az akkori Magyar Időktől, mostani Magyar Nemzettől, aki utóbb a kultúrharc terén vált minimum generalisszimusszá, csak a kormányközeli kézben lévő vidéki sajtóba már akkor is a pesti központokból küldték a vezércikkeket, a szerkesztőségeknek csak a helyi hírekkel volt szabad foglalkozni.

No, ebbe a központi anyagba írt bele valaki, igen szépeket, éspedig csak egy lapba – lássuk, miket:

A következőket mondja Orbán Viktor az interjúban:

„A kórházi hullák száma is emelkedik”, „Magyarország azért stabil ország a forrongó nyugati világban, mert mi kikértük az emberek véleményét, bár nem érdekelt minket.”, „A korrupciós vád mint politikai lejárató eszköz teljes mértékben megszokottá vált. Mi is használjuk.”, valamint azt kívánja, hogy „minél többen találjanak vissza a karácsony pogány értelméhez”.

Hát, utánanéztem, összevetettem az eredeti, Szakács-féle szöveggel: először egy egész félmondatot kellett beszúrni, a második és negyedik esetben már elég volt három szócskát, a harmadikban csak egy szó változott. Erre bizony bárki képes, akinek van jelszava. Az elkövető egy olyan kollégáét használta, aki akkor éppen ráadásul szabadságon is volt – de azonnal kitört az inkvizíció a Pannon Lapoknál.

Az Átlátszó nézett utána, mi lett ennek az eredménye mára.

Nemrég lezárult a 2016-os „hamisított Orbán-interjú” ügyben indult munkaügyi per, amelyben két székesfehérvári lapszerkesztő kért kártérítést. 2018. november végén jogerősen nyertek ugyan, ám hátra volt még az alperes Mediaworks 60 napos lehetősége, hogy felülvizsgálatért a Kúriához forduljon. Nem tették meg.

Hát akkor minden rendben, visszavették a kirúgottakat? Dehogy vették, sőt. Még a szakmától is elzárták őket. De hát kiket bocsátottak el?

„A munkáltató szinte azonnal kirúgta a székesfehérvári szerkesztőségben a megjelenés előtti napon ügyeletes két szerkesztőt (Hajnal Csillát és Klecska Ernőt), továbbá a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztőjét és azokat, akiknek a veszprémi központi szerkesztőségben (innen került ugyanis az interjú a többi szerkesztőséghez) közük lehetett hozzá: Földesi Gábor digitális menedzsert és az ő főnökét, Németh F. Bernadettet, a Veszprémi Napló főszerkesztőjét.” (Átlátszó)

Az akkori hírek szerint napokig folytak a kihallgatások az ügyben, nem a rendőrség, hanem a munkaadó tartotta őket, botrány botrányt követett – és fejek hullottak.

Azt ugyan ma sem tudjuk, ki firkált bele az Orbán-interjúba, csak azt tudhatjuk a bíróság ítélete alapján, ki nem tehette – azok, akiket elbocsátottak.

De velük mi lett?

Az Átlátszó beszélt az egyik érintettel, Gidai Judittal, aki csak tanú volt a perben, igaz, előtte huszonöt évig szerkesztette a lapot, idézzük őt a munkakeresésről:

„A leggyakoribb persze az, hogy eltűnnek, nem hívnak vissza, mismásolnak. Az már üde színfolt volt, hogy valaki őszintén bele mondta a szemembe: „Ne haragudj, kéne ember, de téged nem merlek felvenni, neked már ott van a bélyeg a homlokodon.” Nyilván – a felmondásomkor sem titkoltam, mit gondolok, kerek-perec elmondtam, hogy nekem innentől a legnagyobb célom a NER bontása lesz. Az apolitikusság számomra nem opció. Hogy mennyire bontható a NER? Kevéssé. Mindenki buborékban él, az ellenzéki hang el sem jut az emberek zöméhez.” (Átlátszó)

A kirúgott újságírók közül volt, aki kamionvezető lett, volt, aki kórházi asszisztens, voltak, akik átmenetileg kulturális közmunkások.

A művészeti kritikus előbb kalauztanfolyamot végzett és vonatjegyeket árult a nyári szezonban a Balatonnál, de teremőrként is dolgozott egy vidéki múzeumban, a római kori fűszerkertet kapálta. Hajnal Csilla, a több évtizedes gyakorlattal rendelkező szerkesztőnő jelenleg a helyi önkormányzathoz tartozó programszervező cég alkalmazottjaként a hozzájuk tartozó eseményekről készít előzeteseket és tudósításokat. Klecska Ernő – Gidai Judithoz hasonlóan – egy ideig szintén tevékenykedett az underground ellenzéki sajtó berkeiben, közben Budapesten hasznosította korábbi mérnöki és tanári tapasztalatait egy iskolában, majd nemrég elhagyta az országot.

Hát ezt írta meg pontos, szép, tényfeltáró írásában Kocsis Noémi az Átlátszó hasábjain. Lélekbemarkoló: ártatlan, ötven fölötti, több évtizedes gyakorlattal rendelkező kollégák kálváriája a politikai hiúság és a személyi kultusz miatt. Rákosi idejéből tudunk ilyen sorsokról.

És nem kétlem, pillanatig sem, hogy lesz olyan kommentelő, aki majd ehhez az íráshoz is azt fűzi, hogy „nem kaptak eleget”, mert azt hiszi, hogy a kicsinyes gyűlölködését jegyzik valakik, valahol, és egyszer majd ezek miatt lehet belőle viceházmester. Nem kétlem, hogy lesz ilyen ember, de azt viszont tudom, hogy ezeket senki és sehol nem jegyzi, nincsenek piros és fekete pontok. Csak buta és gonosz emberek vannak, akik önszorgalomból nyalják a nagy hatalmú talpakat.

Már, amikor talpakat.

És soha, sehol sajtómunkásnak még olyan megalázó sors nem jutott, mint manapság Hunniában: lehet, hogy rosszabb, mikor megölik az újságírókat, mint orosz barátainknál, ahol egyszerűen agyonverik őket az utcán – nálunk csak annyi a különbség, hogy otthon halnak éhen.

Bár, ha előtte kilakoltatják őket, akkor az utcán.

Így tessék a sajtómunkásoknak rosszat kívánni.

Olyan időket élünk, hogy valóra válik minden átok.

De vissza is hull majd mindazok fejére, akik mondták.

Tényleg jönnek az amerikai fegyverek?

Bak Mihály

-

2019-05-15

0

A diplomácia nyelvén alighanem elismerte az amerikai nagykövet, hogy küszöbön áll a fegyverek beszerzése magyar részről. A vadászgépek és légelhárító rakéták vétele a már bejelentett német-francia bevásárlások mellett horribilis összeget emészt fel. És ezúttal már szó sincs ellentételezésről.

Reméli, hogy a közeljövőben bejelentik a fegyverbeszerzést – mondta az ATV-ben David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövet. A diplomácia nyelvén ez majdhogynem igennel egyenlő a riporteri kérdésre válaszolva. A régóta a nyilvánosságban terjedő szándék megerősítését a hétfői Trump-Orbán-találkozón várták, amelyen ott volt Cornstein is.

A fehér házi – igen rövidke – tárgyalás után azonban egymás megdicsérésén kívül semmit se mondott a két politikus. A nagykövet most a szűk körű és a kibővített stábok közti megbeszélésről árult el részleteket.

Most végre jöhetnek az F-16-osok

Amiről jó ideje beszélnek, az az, hogy Magyarország a Gripenek 2026-ban lejáró bérleti szerződése után nem él a maradványértéken történő megvásárlás lehetőségével, hanem amerikai gépek után néz. Annak idején, 2001-ben is ez volt az első számú lehetőség, de egy nappal a Világkereskedelmi Központ két tornya elleni terrorista merénylet előtt

általános meglepetésre az akkori Orbán-kormány a svéd-brit gyártmány mellett döntött az F-16-ossal szemben. Még a honvédelmi miniszter, a kisgazdapárti Szabó János se tudott erről.

Most a különféle információk között szóba hozták az F-22-est és az F-35-öst, a Lockheed-Martin legújabb fejlesztéseit. Ezek azonban Magyarország számára megfizethetetlenül sokba kerülnek – és a lopakodó képességre végképp nincs szüksége a légierőnek.

Legutóbb, decemberben Szlovákia jelentette be, hogy éppen annyi, 14 darab F-16-ost vesz, mint amennyi Gripent kellene leváltanunk. Ezek a típus legújabb fejlesztései, az F-16V Block 70/72-ek. A szlovák bejelentés szerint a 14 gép 1.6 milliárd euróba,

több, mint 500 milliárd forintba kerül.

Ez a pénz magába foglalja a pilóták és a földi kiszolgálók kiképzését, valamint a Raytheon AIM-120C7 középhatótávolságú (AMRAAM) és az ugyanilyen osztályú AIM-9X Sidewinder rakétáit (azt nem tudni, hány darabot).

Az F-16-osnak azonban számtalan korábbi verziója is van, amelyek használtan megvásárolhatók. Emiatt részletek ismerete nélkül

nem lehet megbecsülni, mekkora kiadásra készül a magyar kormány.

Légvédelmi rakéták is jöhetnek

Az üzlet másik része légelhárító rakéták lennének, mégpedig a norvég alapra amerikai fejlesztéssel gyártott NASAM2-k. Ezek áráról szintén eseti információk vannak. Egyik szerint Litvánia két üteget vett 110 millió euróért (35 milliárd forintért).

Az elmúlt időszakban csak kapkodtuk a fejünket az egyre-másra bejelentett fegyverbeszerzések láttán. Ezek összege önmagában is igen súlyos a honvédelmi költségvetésen belül, és kétséget ébresztenek aziránt, hogy a most várható vásárlásokat ki tudja-e fizetni az ország anélkül, hogy a honvédség mindennapi élete megakadjon.

Tankok, lövegek, helikopterek, repülőgépek, tankelhárítók

Ahogyan azt januárban összesítettük,

legkevesebb 600-650 milliárd forint értékben kötelezte el magát, illetve tett bejelentést a kormány hadieszközök vásárlására.

Decemberben tudtuk meg, hogy – határidő és ütemezés megjelölése nélkül – a Magyar Honvédség kap

44 darab német Leopard 2 harckocsit,
24 darab német PzH 2000 önjáró löveget.

Azt pedig már korábban tudtuk, hogy vesznek

16 darab német-francia Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert,
20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert.

Korábbi nemzetközi ügyletek publikus költségeiből kiszámoltuk, ezen üzletek ára elérheti, akár meg is haladhatja a 320 milliárd forintot.

Már ezek erősen próbára teszik a honvédség rendelkezésére álló jövőbeni fejlesztési pénzt.

Ugyanaznap hozta nyilvánosságra az Airbus és a magyar fél, hogy veszünk

egy komplett légvédelmi rakétavezetési rendszert (SAMOC).

Ennek áráról semmi információ sincs.

Újév alkalmából Benkő Tibor honvédelmi miniszter mellékesen megemlítette, hogy

a 44 Leopard 2 páncélos valójában 56.

Merthogy a legújabb típusú A7-eseket csak 2025-re gyárthatják le, ezért

12 darab A4-es harckocsit is lízingelünk,

hogy meg tudjuk kezdeni azonnal a személyi állomány kiválogatását, felkészítését. Nyilván ezek se két fillérbe kerülnek, és mivel ezek az A4-esek minimum 27, maximum 34 évesek, alighanem felújításra szorulnak, amelynek költségét a vevő szokta állni. És az se tudható, mi lesz velük hat év múlva: hová adja el a HM, netán ezek is itt maradnak?

Ugyanekkor derült ki az is, hogy tíz éves terv keretében „a légierő teljes spektrumában”

a 36 helikopter mellé

8 repülőgépet is vesznek.

Benkő szavaiból az hámozható ki, hogy a két Airbus A319-es és a két Falcon luxus-kisgép (amelyek leginkább Orbán Viktor szállításaival váltak ismertté) nem a vége a bevásárlásnak, mert

összesen 3 közepes csapatszállítóról beszélt a miniszter.

És ezeken felül jön még

3, kimondottan nehéz katonai eszközök szállítására alkalmas repülőgép is.

Pár nappal később ezúttal tévéinterjúban mondta el Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese, hogy a svéd Saab által gyártott

Carl Gustaf vállról indítható tankelhárítókat vesz a honvédség 20 milliárdért 2019 és 2026 között.

Végül ismét Benkő egy MTI-interjúban egy rövid mondatban közölte, hogy az év első felében a légvédelem számára új rakétakomplexum-rendszer plusz rakéták beszerzését tervezik. Ez lehet a most szóba került NASAM2.

Ha ezeket a tételeket sorba vesszük – kiindulva az elején említett minimum bő 300 milliárdból -, akkor valószínűleg arról a 650 milliárdos keretről lehet szó, amelyet a nyilvánosság csak meg nem erősített hírként ismerhet. A tavalyi áprilisi választás előtt a parlament honvédelmi bizottságának fideszes többsége hagyta jóvá ezt az összeget katonai beszerzésekre.

Amibe ezek a vásárlások – ha mind megvalósulnak – aligha fognak beleférni. A nehéz eszközökre szolgáló szállító gép (például Airbus A-400M) darabára nagyjából 100 millió euró, a 3 darab tehát önmagában százmilliárd forint.

Mindent összeszámolva bő ezermilliárdnál tartunk, ami évekre elhúzva is pokoli teher az országnak.

Ami fordulópont a mostani hadieszköz-beszerzésekben, az az, hogy a kormány felrúgta első időszakában hozott rendeletét, amelynek értelmében az ekkora vásárlásokat ellentételezés (angol kifejezéssel offset) keretében kötelező lebonyolítani. Ez magyarországi beruházásokat, magyar termékek exportjának megsegítését írja elő. A Gripenek esetében a svédek 110 százalékos ellentételezést értek el.

MomenTour

FüHü

-

2019-05-15

0

A Momentum tavaly márciusban bemutatta MomenTour nevű telefonos applikációját, mellyel a külföldön élő magyarok szavazását szeretné megkönnyíteni – ha már ők levélben nem élhetnek a szavazati jogukkal.

A MomenTour abban segített a tavalyi választásokon, hogy egymásra találhassanak azok az utasok és sofőrök, akik egy irányból kelnek útra szavazni – így megosztva az útiköltségeket és gondolataikat egymással.

Tavaly április óta azonban úgy módosította a Fidesz a választási törvényt, hogy már nem lehet közös utazást szervezni a külföldi nagykövetségekre – gyakorlatilag betiltották a MomenTour alkalmazást. A törvény (Ve. 143/A. § (3) bekezdés) szövege szerint: “Szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívásnak minősül a szavazóhelyiséghez való szállítás megszervezése, illetve a szavazóhelyiséghez való szállítás szervezésére szolgáló számítógépes alkalmazás előállítása, közzététele.”

Az új törvény értelmében az alkalmazás már nem megengedett, így hiába töltötték már le több, mint 5000 ezren az alkalmazást, és regisztráltak közel 15 ezren a külképviseleteken való szavazásra, nekik az odajutást maguknak kell megoldaniuk.

A kormány ezzel még nehezebb helyzetbe hozza az elvándorolt magyarokat, mert nem hogy nem engedélyezi számukra a levélben szavazást, még az akár több száz kilométerre lévő külképviseletekre való eljutást is megnehezíti.

Tavaly egyébként az elvándorolt magyarok elsöprő többsége szavazott ellenzéki pártokra, egy londoni exit poll alapján elsősorban a Momentumra, a Jobbikra, és az LMP-re.

Mészárosról is tárgyalt Trumppal Orbán Viktor?

Bak Mihály

-

2019-05-15

0

Mészárosról is tárgyalt Trumppal Orbán Viktor?

A semmitmondónak látszó találkozón akár Mészáros Lőrincről is tárgyalhatott Trumppal Orbán Viktor. Az Átlátszó szerint előkészületben van egy előterjesztés az oligarcha és más magyarok amerikai kitiltásáról és vagyonbefagyasztásáról. A mélyben a Fehér Ház és a külügyi apparátus küzdelme húzódhat meg.

Sokak meglepetésére a munkalátogatáshoz képest is igen rövid – alig negyedórás – kétoldalú és valamivel hosszabb, delegációk közti tárgyalás után semmilyen konkrétum se hangzott el Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor részéről. És azóta se – ami persze nem zárja ki, hogy a sok felől hallható fegyverzeti megállapodásból lesz üzlet. A két vezető kölcsönösen megdicsérte egymást, de ezen kívül semmi komoly se hangzott el.

Orbán is tudhat róla

Az Átlátszó most arról ír, hogy az amerikai kormányban – Külügy- és Pénzügyminisztériumban – szankciókat készítenek elő Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, a miniszterelnök veje, és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője ellen. A The Wall Street Journallal közösen írt feltáró cikk szerint a Globális Magnyitszkij-törvény alapján

korrupció miatt az Egyesült Államokba való beutazási tilalom és az ott lévő személyes vagyonok befagyasztása lehet a büntetés.

A cikk szerint Orbán tud az előkészületben lévő eljárásról.

A jelenlegi felállásban, az éppen enyhülő kétoldalú viszonyban valószínűtlen, hogy Trump jóváhagyna ilyen döntést, de a magyar és az amerikai orgánum szerint

„a háttérben egyre nagyobb a nyomás a Fehér Házon, hogy lépjen fel az Orbán-kormány korrupt gyakorlata ellen”.

A washingtoni találkozót republikánus és demokrata törvényhozók közös tiltakozása előzte meg, óva intve az elnököt attól, hogy fogadja Orbánt. A CNN pedig arról írt a találkozó napján, hogy környezetében azt tanácsolták Trumpnak, ne legyen túlságosan közvetlen Orbánnal, mert az nem szolgálja az amerikai célt, Magyarország távolabbra tessékelését Oroszországtól és Kínától.

A Globális Magnyitszkij-törvényt eredetileg Oroszország ellen alkották meg, emberi jogi sértések esetére alkalmazandó szankciókra, de később kiterjesztették a korrupciós cselekmények elkövetőire is.

Külügyesek inkognitóban

Az Orbán-Trump-találkozó furcsa mellékzöngéje volt, hogy az amerikai külügy éppen arra a napra hívta meg Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert és a már semmilyen fontosabb funkciót se viselő Kész Zoltán volt parlamenti képviselőt (mindketten a Mindenki Magyarországa Mozgalom tagjai, Márki-Zay az elnöke).

A magyar politikusok – fogadóik kérésére hivatkozva –

nem árulták el, kikkel beszélgettek a külügyből,

akik véleményt kértek a magyarországi folyamatokról, szemmel láthatóan a parlamenten kívüli ellenzék lehetőségeit, potenciálját feltérképezendő.

Kitiltási kezdeményezések a közelmúltban

Márki-Zayék ellátogattak a Human Rights First emberi jogi szervezethez is, amely tavaly júniusi magyarországi jelentésében egyebek mellett azt javasolta az amerikai kormánynak, hogy az a Magnyitszkij-törvény alapján tiltson ki a területéről korrupt magyar politikusokat.

És nem ez az első kezdeményezés ugyanerre. Ahogyan azt a Független Hírügynökség tavaly márciusban megírta, – a teljes írást itt találja – „a Frontiers of Freedom az idén február 27-én levelet küldött Tillerson és Mnuchin minisztereknek, amelyben vizsgálatot kezdeményez kilenc magyarországi személy ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt” a Globális Magnyitszkij-törvény alapján. Az Amerikában élő Radványi Miklós elnökhelyettes jegyezte beadványban Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István ellen kért eljárást.

Feltartóztatás kontra felpuhulás

Ez a kezdeményezés (is) megfeneklett, de szintén alátámasztani látszik az Átlátszó és a WSJ megállapítását a Fehér Házra nehezedő egyre nagyobb nyomásról. Ezért van különös jelentősége annak, hogy Márki-Zayékat inkognitóba szorult külügyi tisztviselők fogadták.

Emögött az húzódhat meg, hogy az amerikai Külügyminisztérium felső vezetését ugyan lecserélték a trumpi politikát támogató emberekre, de az apparátus igyekszik „életben tartani” a hagyományos külpolitikai irányvonalat, amelybe nem fér bele az orosz expanzióval szembeni (George F. Kennan hírneves diplomata által kidolgozott) feltartóztatási politika felpuhítása. E hét évtizedes külpolitikai doktrínát még egyetlen elnök se kísérelte meg feladni, emiatt most – a jelek szerint – a külügy „régi vágású konzervatívjai” megpróbálják a háttérből befolyásolni az elnöki külpolitikát.

Toroczkai mindenütt – Déli kávé Szele Tamással

Szele Tamás

-

2019-05-15

0

Toroczkai mindenütt – Déli kávé Szele Tamással

Rettenetes kávét kérek, kisasszony, puskapor is legyen benne, meg bors, paprika, bajuszpedrő, minden! Hadi készülődésekről kell beszámolnom, és nem lesznek olyan vidámak a hírek, mint ahogy a bajuszpedrőből gondolnák. Dióhéjban annyiról van szó, hogy már nem is készülődik az új félkatonai szervezet, mert már meg is van.

Felállt, megalapították.

A Mi Hazánk seregének zászlóbontását ugyan június elsejére ígérte Toroczkai László még pár napja is, de közbejöhetett valami, mert egy tegnapi sajtótájékoztatón bejelentette a megalapítását. Igen szép neve lesz: Nemzeti Légió. Magyar Légió már nem lehet, ugyanis olyan volt, korábban: 1943-ban alakították a 27-es számú krasznogorszki hadifogolytáborban, és a szovjet oldalon harcolt, illetve harcolt volna, de bevetése előtt feloszlatták. Jó, ha nem magyar, legyen nemzeti, az is van olyan jó. Lássuk a hírt:

„Nemzeti Légió elnevezéssel honvédelmi, hagyományőrző szervezetet hozott létre a Mi Hazánk Mozgalom – jelentette be a párt elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

A Nemzeti Légió nem a korábban az MSZP és a Fidesz által aljas módon betiltott és a Jobbik által elárult Magyar Gárda jogutódja, de eszmeiségének és szellemiségének örököse – fogalmazott Toroczkai László.

Azt mondta, az egyesületi bejegyzés alatt álló szervezet alapvető missziója a honvédelmi alapismeretek oktatása, a katonai hagyományok ápolása, illetve katasztrófahelyzetekben, például árvíz idején az élet- és vagyonvédelem.

Kijelentette, az elmúlt évtizedben nem szűntek meg, sőt súlyosbodtak azok a tényezők, amelyek korábban a Magyar Gárda megalakulásához vezettek. Vagyis az elszánt, magukért tenni akaró magyar embereknek joguk van ahhoz, hogy megszervezzék saját védelműket – értékelt.

Toroczkai László szerint aktualitást ad a légió létrehozásának, hogy éppen száz éve alakult meg a Nemzeti Hadsereg, amely Horthy Miklós vezetésével „megtisztította az országot a kommunistáktól”. Csakúgy, mint száz évvel ezelőtt, ma is az anarchia felé halad az ország, hiszen van olyan cigány párt, amelyik cigány tartományt akar leválasztani Magyarországról és olyan település, Törökszentmiklós, ahol cigány klán tartja rettegésben a helybelieket – mondta.

Kijelentette, az anarchia, a bűnözők elleni fellépés mellett a légió feladatának tekinti, hogy támogassák azon magyar emberek ezreit, akiket jogtalanul kilakoltatnak. Ezért jelen lesznek a kilakoltatásoknál is.

Toroczkai László közölte, a rendőrségi tiltás ellenére mindenképpen megtartják a Törökszentmiklósra meghirdetett demonstrációjukat.

Arról is szólt, hogy a Nemzeti Légió zászlóbontása június 1-jén Szegeden lesz. A szervezet vezetője Födelmesi László, a Francia Idegenlégió volt katonája lesz, stratégiai szövetségesük pedig a Betyársereg.

A sajtótájékoztatót terepszínű egyenruhás „légionáriusok” gyűrűjében tartotta Toroczkai László.” (MTI)

Azért az MTI-t idézem, hogy ne vádoljanak elfogultsággal. Mondjuk az érthető, mitől „légió”, ha egy volt légiós vezeti, habár megjegyezném, hogy a valamikori, nagyon rossz emlékű román Vasgárda is eredetileg Mihály Arkangyal Légiója névre hallgatott, és románul a „légiós” másodlagos jelentése ma is az, hogy „vasgárdista”, de ha azt vesszük, a Magyar Gárda meg „gárda” volt, szóval sosem fognak szabadulni a vasgárdista nyelvi kontextustól.

De hát hová ez a sietség, kérem?

Nem volt jó a június elsején tartandó zászlóbontás? Úgy tűnik, nem, bár ez csak alapítás, ettől még bonthatnak Szegeden akármit, és erre a május 21-i törökszentmiklósi vonulás adhat magyarázatot. Ugyebár, azt betiltotta a rendőrség, ám a hírben is olvashattuk, hogy Toroczkai mindenképpen meg akarja és ezek szerint meg is fogja tartani. Ami eredetileg seregszemle, felmérés lett volna, annak megállapítása, hány szimpatizánsra számíthatnak, így tűzkeresztséggé avanzsált. Hiszen a rendőrség nem tehet mást: ha egyszer betiltott egy demonstrációt és azt mégis megtartják, akkor fel kell oszlassa.

Azt nem kétlem, hogy ha csak és kizárólag a törökszentmiklósi rendőrkapitányság állománya próbálkozik az oszlatással, akkor a sokszoros túlerőben lévő szélsőjobboldaliak egyszerűen szétverik őket. Annak van egy érdekes logikája, hogy állítólag azért akarják vonulásos demonstrációval megsérteni a törvényt, mert a törvényt védik az azt megsértőktől, de nyugalom: Zénón szofizmái sosem zavarták különösebben a jobboldali radikálisokat.

No, de hát ismertek a környülállások, a rendőrség is olvas újságot, semmi akadálya, hogy erősítést kérjenek, jó előre is akár a készenlétiektől, ez esetben viszont a terepruhás utcai harcosok fogják a rövidebbet húzni. Ámde kinek az érdeke ez, cui prodest? Nyilvánvalóan a legtöbbet a kormánynak használ. Ha ugyanis lemegy a demonstráció sok-sok atrocitással, és a törökszentmiklósi rendősök súlyosan megsérülnek, elrendelheti a rendkívüli állapotot a szélsőjobboldali erőszakszervezetek fenyegetése miatt, ha viszont kivezénylik a készenlétiseket és leverik a légiót, mint vak a poharat, akkor meg egész Európa lesz kénytelen – akarva-akaratlanul – tapsolni a kormány kemény kezű, határozott antifasiszta fellépésének.

A Mi Hazánk egy módon tudna kitolni a kormánnyal, éspedig úgy, ha lemondaná a tüntetést.

De arra meg nem hajlandó, így ez egy előre lejátszott esemény lesz, ami komoly elemévé válhat az uniós választási kampánynak. Egyelőre úgy próbálják elkerülni a nyílt összecsapást, hogy – mint Toroczkai mondta – egyeztetnek a rendőrökkel, például alternatív útvonalakat adtak be. De miért ilyen fontos nekik megkapni ezt a verést?

Ennek két oka lehet, és ezek közül csak az egyik az, hogy Törökszentmiklós jobbikos vezetésű település, ahol így azt lehet demonstrálni, hogy a vezetés és a hatóságok nem tesznek meg mindent a közbiztonságért. És hát a Jobbiknál ők kevés dolgot utálnak inkább. A másik ok meg az, hogy szinte sosem ment szembe a Mi Hazánk a mostani kormánnyal, nagyjából mindenben egyetértenek velük, így ha kell kapni egy verést, hogy segítsenek nekik, hát vállalják.

Persze, azokat, akiket majd meg fognak gumibotozni, nem kérdezték, ők a nemzeti eszmék jegyében mennek majd igen lelkesen, és amit kapnak, az az övék lesz.

Nem mellesleg készülődik egy másik demonstráció is, jóval kisebb hírveréssel, ha nem is a Betyársereg szervezésében, de az ő honlapjuk adott hírt róla. Éspedig 2019. május 18-án, mi több, Brüsszelben.

Hogy a híradást idézzük: „a bevándorlás és az európai nemzetek felszámolása ellen.” A főszervező, bizonyos Kremser Tamás „nemzetközi patrióta tüntetésnek” nevezi a rendezvényt, és igen érdekes összetételű közönségre számít: „Lengyelek, flamandok, hollandok, vallonok és osztrákok is lesznek ott velünk”. A dolgok logikája azt mondaná, hogy a lengyel patriótának Lengyelország az első, az osztráknak Ausztria (sőt, neki Magyarország is csak egy tartomány), szóval nagy egyetértés szokás szerint nem várható, karhatalom sem kéne ellenük, mert elintézik ők egymást, volt már példa ilyesmire a Viking Klubban – de azért szervezik. Fellép a Romantikus Erőszak, részt vesz Csíkhelyi Levente a Magyar Gárda részéről, Dr, Gaudi-Nagy Tamás, Budaházy Edda, Rob Verreycken flamand, Markus Ripfl osztrák, Adrien Jassogne belga patrióták, mennek a Gárda Motorosok és a Gój Motorosok is – és bizony, ott lesz Toroczkai László.

Sűrű a programja ennek a Toroczkainak, annyit mondok. Hogy hányan fognak Brüsszelben tüntetni Brüsszel ellen, az kérdéses, ugyanis a kiutazást buszokkal oldják meg, huszonötezer forintért fejenként, de hát ezek már mocskos anyagiak. A helyi rendőrségtől nem tartanak, hiszen bejelentették az eseményt, az antifáktól már inkább – de majd meglátják…

A főszervező mindenképpen nagyon lelkes:

„ Ez egy olyan esemény lesz egy olyan eufórikus élmény amire sok év múlva is örömmel fogunk visszaemlékezni, hogy: igen, mi ott voltunk! Aki szeretne ezen a történelmi eseményen részt venni velünk együtt az ne habozzon és tartson velünk.”

Hogy milyen élmény lesz, azt megtudjuk majd az utólagos beszámolókból, amint azt is, hányan vettek részt ezen a dzsemborin: de Toroczkai feltűnően nem hiányozhat róla, ahogy május 21-én ott a helye az első sorban Törökszentmiklóson is.

Aztán majd csak kiderül, mi lesz.

De mozgalmas életet él mostanában ez a Toroczkai, annyi biztos.

Pénzhamisítók – Déli kávé Szele Tamással

Szele Tamás

-

2019-05-14

0

Pénzhamisítók – Déli kávé Szele Tamással

Hát, nem tudom, milyen kávé illenék ehhez a történethez, talán valami cikória, mert nem lehet komolyan venni, pedig az ország egyik legfontosabb intézménye szerepel benne: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Őket mindig ajánlatos komolyan venni, csak most néz ki úgy, hogy elvetették a sulykot, de annyira, hogy az már olimpiai kvalifikációs szint.

Szóval, a tegnapi lapok hírül adták, amit a párt vezetősége már tegnapelőtt közzétett, miszerint beidézte a Magyar Kétfarkú Kutyapárt elnökségét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal „ismeretlen személy pénzutánzatra vonatkozó szabályok megszegése szabálysértési ügyében”. Ugyebár, valóban volt egy poénos bankjegyszéria, amelyen különböző prominensnek tekintett politikai szereplők voltak láthatóak a hivatalos bankjegyektől eltérően, és a rájuk nyomtatott szöveg is eltért a valódi pénztől – Soros György a tízezresen szerepel, mint „minden baj forrása”. Az 500 forinton Nagy Blanka, „aki káromkodásával meggyalázta a magyar anyák emlékét”, az ezresen Gulyás Márton, „a Soros-hadsereg parancsnoka”, a kétezresen Varjú László, „az eltávolíthatatlan ember”, az ötezresen Judith Sargentini, „aki meg meri kérdőjelezni Magyarország jogállamiságát”, míg a húszezresen Jean-Claude Junker, „Európa kocsmárosa” szerepel.

Ezek jogi szempontból nem egyebek, mint választási szórólapok, tehát épp annyira nem minősülnek pénznek, amennyire a pártok választási kiadványai sem hírlapok.

Azoknak nem ritkán a megtévesztésig újság-külsejük van, de azért mégis propaganda-kiadványok, szóval ha ez pénzhamisítás lenne, akkor az összes, választásokon induló pártot el kéne ítélni sajtórendészeti vétségért. Ráadásul ez még komolyabb is, mert lapformátumból annyi van, ahány lap, így könnyebb a szóróanyagokat sajtónak nézni, elfogadni – forintból csak egyféle van, és az nagyon nem olyan, mint a Kétfarkúak poénpénzei, amelyeken azért érezhető az erős irónia és önirónia is.

De lássuk, mit mondott maga a párt elnöke, Kovács Gergely a Népszavának?

„– Viszonylag sokat, körülbelül százezret osztogattunk szét, sőt el is adtunk belőle jó párat. Mielőtt elkezdtük az akciót, megkérdeztünk egy ügyvédet – mesélte a pártelnök. A szakember azt mondta, lehet, hogy valaki feljelenti őket, de megnyerik a pert, mert teljesen máshogy néznek ki a a „kétfarkús” bankók, az eredetiekhez képest. – Természetesen bemegyünk a NAV-hoz, nyilván elismerjük, hogy mi csináltuk, de ez nem pénzhamisítás.” (Népszava)

Hát nem is az – mindenkinek elsőre a Monopoly és a Gazdálkodj Okosan jut eszébe, ha ez tilos, akkor azokat is be kell tiltani, hiszen játékpénzeket használnak bennük. Meg ezer és egy játékban még. Megengedem, hogy értéke lehet ezeknek a bankóknak, hiszen a gyűjtők számára esetleg lehetnek érdekesek – magam is láttam olyan hirdetést a Vaterán, amin egy ilyen teljes szériát kétezer négyszáz forintért vesztegettek, másik hirdetésben a kétezresért kérnek 450 forintot, de az ötszázas és az ezres ára is ennyi, szóval nem fogja bedönteni a nemzeti valutát (igaz, mesélnek olyan esetről, mikor egy ötszázas 650-ért ment el) – no, de akkor is, a Kétfarkúak jogászának van igaza: túl sok az eltérés ahhoz, hogy bárki valódi pénznek nézze ezeket a szóróanyagokat.

Már persze, ha nem akarja annak nézni.

De a NAV a jelek szerint akarja.

Az illetékesek korábban nem voltak ennyire bakafántosak, ugyanis álpénzek bizony már régebben is előfordultak a magyar piacon, mégpedig reklámcélokkal terjesztették őket.

Az első talán a Fundamenta Lakáskassza 72 ezer forintos címletű álbankjegye volt, ebből nem lett különösebb baj, ugyanis a cég reklámfigurája is szerepelt rajta – nagyobb gondot okozott a Sodexho 54 ezer forintos címlete, ami tökéletes másolata volt 2008-ban az akkori húszezresnek. Mármint a rajta lévő számot kivéve. A 20-at egyszerűen kicserélték 54-re. Természetesen nem bankjegypapírra nyomták, a fémes csík is csak nyomtatva volt rajta, nem is csillogott – és mégis akadt olyan naiv ember, aki elfogadta a reklámpénzt.

Az is igaz, hogy csak egy.

Ő is állatvásárban.

Úgy történt az eset annak idején, jó tizenegy éve, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kétpón egy 17 éves fiú két ilyen 54 ezer forintossal fizetett egy idős embernek három birkáért. Az idős ember még állítólag örült is, hogy a megbeszélt 100 ezer helyett 108 ezret kapott. Még akkor sem hitte el, hogy becsapták, mikor a helyi postán közölték vele, hogy nem tudják a pénzt felváltani, mert ilyen címlet nincs.

Azért jellemző, hogy nem részvénybe próbálta fektetni, az kicsit körülményesebb lett volna.

A nyomozás kiderítette, hogy a Sodexhonak volt egy reklámkampánya, amiben ilyen játékpénzeket küldtek szét, de még 2006-ban, két évvel korábban. Eredetileg csak az ügyfeleknek küldtek belőle, korlátozott mennyiségben és viccből – akkor nem is lett semmi baj, senki sem akarta valódinak elsütni őket. Hanem két év múlva eljött a selejtezés, a nagytakarítás ideje a hirdetési osztályon, és kidobták a maradék bankókat. Illetve, elküldték őket az iratmegsemmisítőbe, csak ott valamelyik munkatárs viccesnek találhatta a nemlétező bankókat, mert jó párat megtarthatott. Hogy aztán ezekből hogyan került huszon-valahány egy szolnoki szeméttelepre, azt talán sosem fogjuk megtudni: tény azonban, hogy a birkavásárló tizenhét éves srác már ott találta őket.

Őt meg a rendőrség lelte fel igen gyorsan, mondhatni fénysebességgel: az ám, de nem pénzhamisítás miatt indult ellene eljárás.

Azért nem is indulhatott volna, hiszen azt nem követte el: az eljárás csalás miatt indult. És valóban, itt a pénz felhasználója volt rosszhiszemű, élt vissza az eladó jóhiszeműségével: neki, aki a bankjegyeket a szeméttelepen találta, tudnia kellett, hogy azoknak nem lehet különösebb értékük, már csak a lelőhelyük miatt sem.

A kibocsátó cég ellen semmiféle vizsgálat vagy eljárás nem indult, az ő jóhiszeműségük bizonyított volt.

És hát joggal tételezné fel mindenki, hogy nincs épelméjű magyar állampolgár, aki egy nem kerek összegre szóló bankjegyet hitelesnek tekint, arról már nem is szólva, hogy a bankjegyek címletei és külsejük közismertek, nem lehet ilyenkor a hasonlóságra hivatkozni. Ha valaki nem ismeri őket, az az ő baja – épp így, ha valaki a törvényeket nem ismeri, az sem felmentő körülmény a bíróság előtt.

Tessenek ismerni.

Egyszóval: nehezen fog megállni a pénzhamisítás vádja az MKKP ellen, akárhogyan is erőltetik. Még a hasonlóság mértéke sem lehet megtévesztő: ezek a szóróanyagok vastag műnyomó papírra készültek, már a tapintásuk is más, mint a valódi pénzé.

Azt meg tényleg csak a legtájékozatlanabbak hihetik el, hogy ezek a személyek nálunk hivatalos papírpénzekre kerülhetnek.

Szóval: szamárság már maga a vád is, kérem.

Nem ez a pénzhamisítás.

Amiatt bezzeg nem lehet vádat emelni, vizsgálatot indítani, hogy ha vásárolni megyek, az a tízezres, amin tavaly ilyenkor két szatyor ételt vettem, ma már csak egy szatyorra elég.

Pedig az lenne az igazi pénzhamisítás, csak annak van saját neve is.

Inflációnak hívják, és nálunk hivatalosan nincs.

Javaslom, hogy akkor ne pénzhamisításért pereljük be a Nemzeti Bankot, hanem csalásért.

Ugyanis azt híresztelik, hogy nálunk nincs infláció.

Na, ezt a pert megnézném magamnak.

A Kétfarkúakét meg nem is nézhetem, mert ha csak el nem fajzik a jogrendszerünk még saját magától is, arra sor sem kerülhet.

A NAV pedig igazán foglalkozhatna mások ügyeivel is, olyanokéval, akiknek vannak, méghozzá komolyak.

Utóbbi időben ugyanis elterjedt nálunk egy régi játék újabb változata, ezt úgy hívják, hogy „Garázdálkodj okosan”.

A legnagyobb játékosokat Mészárosnak, Matolcsynak, Tiborcznak hívják, de rengeteg kisebb spíler is akad.

És ezt az eredetitől eltérő módon valódi pénzekkel játsszák.

Na, velük kéne komolyan foglalkozni, nem az MKKP poénjaival.

Featured

egy szabadkőműves, kommunista, libertárius ideológia folyamatosan korrodálja a keresztény civilizációt.

De Semjén csak laza kis előzenekar Kövér megszólalásaihoz képest. Csikidam a Motörhead előtt.

Hát, ez a csibész MTI. Állandóan szabotál, ott fejek fognak hullani – más kérdés, hogy utólag még az eredeti közleményt is helyesbítették, beletoldották a fenti idézetet, szóval mától tegnap minden másképpen volt.

„Erkölcsi értelemben, semmi különbség nincs egy pedofil magatartása között, meg a között, aki ezt követeli. Mindkettő esetben a gyermek egy tárgy, egy élvezeti cikk, a kiteljesedés, az önmegvalósítás eszköze.”

Ma már mindenki ezekről a szempontokról beszél, kiemelve: a magyar miniszterelnök hirtelen elkerülhetetlen választási helyzetbe került, márpedig a lehetőségek teljességgel összeegyeztethetetlenek az eddig vitt magyar politikával.

Mivel is kell Orbánnak szembenéznie?

A Budapest-Belgrád vasútvonal megépítése Orbánnak és Aleksandar Vučić szerb elnöknek fontosabb, mint Pekingnek, elvégre a kínai áruk európai beáramlása volumenében ezerszer nagyobb a pireuszi, nápolyi, rotterdami, hamburgi stb. kikötők révén, mint ezen a vasútvonalon.

A RÉSZTVEVŐK

A vita

Migráció

Munkanélküliség

Környezetvédelem és klímaváltozás

Multik megadóztatása, adóparadicsomok felszámolása

Mi a baj az EU-val?

Záró üzenetek

Hogy legyünk képben az eseményekkel, röviden elmondanám, mi is történt három éve.

Hát akkor minden rendben, visszavették a kirúgottakat? Dehogy vették, sőt. Még a szakmától is elzárták őket. De hát kiket bocsátottak el?

Azt ugyan ma sem tudjuk, ki firkált bele az Orbán-interjúba, csak azt tudhatjuk a bíróság ítélete alapján, ki nem tehette – azok, akiket elbocsátottak.

A kirúgott újságírók közül volt, aki kamionvezető lett, volt, aki kórházi asszisztens, voltak, akik átmenetileg kulturális közmunkások.

És soha, sehol sajtómunkásnak még olyan megalázó sors nem jutott, mint manapság Hunniában: lehet, hogy rosszabb, mikor megölik az újságírókat, mint orosz barátainknál, ahol egyszerűen agyonverik őket az utcán – nálunk csak annyi a különbség, hogy otthon halnak éhen.

Most végre jöhetnek az F-16-osok

általános meglepetésre az akkori Orbán-kormány a svéd-brit gyártmány mellett döntött az F-16-ossal szemben. Még a honvédelmi miniszter, a kisgazdapárti Szabó János se tudott erről.

több, mint 500 milliárd forintba kerül.

nem lehet megbecsülni, mekkora kiadásra készül a magyar kormány.

Légvédelmi rakéták is jöhetnek

Tankok, lövegek, helikopterek, repülőgépek, tankelhárítók

legkevesebb 600-650 milliárd forint értékben kötelezte el magát, illetve tett bejelentést a kormány hadieszközök vásárlására.

Már ezek erősen próbára teszik a honvédség rendelkezésére álló jövőbeni fejlesztési pénzt.

a 44 Leopard 2 páncélos valójában 56.

Mindent összeszámolva bő ezermilliárdnál tartunk, ami évekre elhúzva is pokoli teher az országnak.

Orbán is tudhat róla

korrupció miatt az Egyesült Államokba való beutazási tilalom és az ott lévő személyes vagyonok befagyasztása lehet a büntetés.

„a háttérben egyre nagyobb a nyomás a Fehér Házon, hogy lépjen fel az Orbán-kormány korrupt gyakorlata ellen”.

Külügyesek inkognitóban

nem árulták el, kikkel beszélgettek a külügyből,

Kitiltási kezdeményezések a közelmúltban

Feltartóztatás kontra felpuhulás

Felállt, megalapították.

De hát hová ez a sietség, kérem?

A Mi Hazánk egy módon tudna kitolni a kormánnyal, éspedig úgy, ha lemondaná a tüntetést.

Nem mellesleg készülődik egy másik demonstráció is, jóval kisebb hírveréssel, ha nem is a Betyársereg szervezésében, de az ő honlapjuk adott hírt róla. Éspedig 2019. május 18-án, mi több, Brüsszelben.

Ezek jogi szempontból nem egyebek, mint választási szórólapok, tehát épp annyira nem minősülnek pénznek, amennyire a pártok választási kiadványai sem hírlapok.

Az illetékesek korábban nem voltak ennyire bakafántosak, ugyanis álpénzek bizony már régebben is előfordultak a magyar piacon, mégpedig reklámcélokkal terjesztették őket.

Őt meg a rendőrség lelte fel igen gyorsan, mondhatni fénysebességgel: az ám, de nem pénzhamisítás miatt indult ellene eljárás.

A kibocsátó cég ellen semmiféle vizsgálat vagy eljárás nem indult, az ő jóhiszeműségük bizonyított volt.

Egyszóval: nehezen fog megállni a pénzhamisítás vádja az MKKP ellen, akárhogyan is erőltetik. Még a hasonlóság mértéke sem lehet megtévesztő: ezek a szóróanyagok vastag műnyomó papírra készültek, már a tapintásuk is más, mint a valódi pénzé.

Amiatt bezzeg nem lehet vádat emelni, vizsgálatot indítani, hogy ha vásárolni megyek, az a tízezres, amin tavaly ilyenkor két szatyor ételt vettem, ma már csak egy szatyorra elég.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA