Featured

Ünnepélyesen „engedték útjukra” a Hableány hajósait

Hajós tiszteletadás keretében búcsúztatták el a május végén a Dunán elsüllyedt Hableány sétahajó személyzetét, kapitányát és matrózát pénteken a folyó budapesti szakaszán.

A szertartás során a folyóba engedték azt az urnát, amely a Hableány matrózának, Pethő Jánosnak hamvait tartalmazza, míg a kapitány, Lombos László földi maradványait a család szervezésében máshol helyezik örök nyugalomra.

A búcsúztatás keretében koszorút engedtek a vízbe a baleset koreai áldozatainak emlékére.

A szertartásban 15 hajó vett részt,

amelyek alakzatba rendeződtek a Margit híd és az Árpád híd között. A központi esemény a Halászbástya sétahajón zajlott; a hamvakat tartalmazó papírurnát a hajó harangjának megkondulását követően egy egyenruhás matróz engedte a folyóba.

Ezután katonai tiszteletadás keretében

három díszlövés dördült el,

majd a korábban felderítő katonaként szolgáló Pethő János emlékére elhangzott az Il Silenzio. Végül csak a hozzátartozók részvételével tartottak búcsúztatót a hajón, Lombos László esetében egyházi, Pethő János esetében pedig polgári szertartás keretében.

A szertartást nagy tömeg kísérte figyelemmel a pesti rakpartról. Sokan, a Hableányt üzemeltető Panoráma Deck Kft. kérésének megfelelően, virágszirmokat szórtak a vízbe.
A búcsúztatás alkalmával elhangzott, hogy Lombos László gyerekkora óta a hajós pályára készült. Bejárta a világtengereket, ám igazán a Dunán érezte otthon magát. Tapasztalt, határozott kapitány volt és gépészként fokozott figyelemmel kísérte a rábízott járművek műszaki állapotát; 58 évet élt. Pethő János a tragédia előtti napon ünnepelte 53. születésnapját. Korábban a katonai pálya mellett kötelezte el magát, ám a víz mindig vonzotta. Tervei között szerepelt, hogy hajóvezetői képzést követően, az ehhez szükséges szolgálati idő letelte után maga is kormányállásba áll.

A cég, amely mindkét magyar áldozatot saját halottjának tekinti, már korábban bejelentette, hogy

a Hableány roncsát emlékmű céljára felajánlja

egy olyan szervezetnek, amely jogosult emlékhely állítására.

A balesetben részes szállodahajót üzemeltető Viking River Cruises pénteken a gyászszertartás alkalmából közleményben tudatta, hogy mélyen együtt éreznek a Hableány legénységének hozzátartozóival.

A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el Budapesten, a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. A balesetet követően hét koreait sikerült kimenteni, illetve hét holttestet találtak meg. Azóta újabb 20 holttest került elő, egy koreai utast azonban még mindig keresnek a hatóságok. A balesetért a szállodahajó kapitányát gyanúsítják.

Megérkezett az orosz rakéta fegyverek első szállítmánya Törökországba

Az USA szankciókkal sújthatja Törökországot, mely a NATO tagja és olyan orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt, mely nem kompatibilis az észak-atlanti szervezet rendszerével. Washington már jelezte Erdogan elnöknek , hogy nem szállítja le azt a megrendelt F 35 ös vadászgépet, mellyel korszerűsítenék a törökök légi flottáját.

Amerikai katonai szakértők egyáltalán nem akarják, hogy az Sz400-as orosz rakétavédelmi rendszer és az F 35-ös amerikai vadászgépek egy támaszponton állomásozzanak, mert az orosz kiképző tisztek ilyen módon hozzájuthatnának katonai titkokhoz. Vagyis megtalálhatnák az F 35-ösök gyenge pontját.

Trump elnök a G20 csúcstalálkozó alkalmából találkozott Japánban Erdogan államfővel. Az USA elnöke jelezte: Törökország szankciókra számíthat, ha nem áll el az orosz rakétavédelmi rendszer importjától. Erdogan hangsúlyozta: kitartanak az orosz rakétavédelmi rendszer mellett. Törökország a Közel Keleten szövetséges Oroszországgal és Iránnal, az USA két ellenfelével. A NATO második legerősebb hadserege  Törökországé. Minthogy Washingtonban mind kevésbé bíznak a törökökben, ezért az USA romániai katonai jelenlétét erősíti, high fenntartsa jelenlétét a turbulens térségben.

A média szabadsága

Neves jogi szakértőkből álló nemzetközi médiaszabadság-védelmi testület létrehozásáról döntött csütörtökön Londonban a brit és a kanadai kormány által közösen szervezett nemzetközi konferencia, amelynek témája a médiaszabadság védelme és a korrupció elleni küzdelem.

A testület vezetője Lord David Neuberger, a brit legfelsőbb bíróság volt elnöke, alelnöke Amal Clooney nemzetközi jogász, emberi jogi ügyvéd.
Amal Clooney-t – George Clooney Oscar-díjas amerikai színész feleségét – Jeremy Hunt brit külügyminiszter, a londoni konferencia társszervezője már áprilisban a brit kormány globális médiaszabadság-védelmi nagykövetévé nevezte ki.

Hunt ezzel egy időben bejelentette, hogy London jogi szakértőkből álló munkacsoportot hoz létre az olyan drákói törvények elleni fellépés céljával, amelyek akadályozzák az újságírókat munkavégzésükben.

Ez a szakértői testület jött létre hivatalosan a kétnapos londoni konferencia csütörtöki zárónapján. A 16 tagú nemzetközi csoport létrehozását bejelentő nyilatkozat szerint a cél a médiával kapcsolatos visszaélések felderítések, valamint az újságírók elleni erőszakos fellépés jelenségének felszámolása. A testület feladatai közé tartozik annak elősegítése, hogy a kormányok visszavonják a médiaszabadságot korlátozó törvényeket, valamint olyan törvényalkotási minták kidolgozása, amelyek az életerős szabad sajtó védelmét szolgálják.

A nemzetközi szakértői csoport létrehozását kommentálva Jeremy Hunt a londoni konferencián kijelentette: az újságírókkal szembeni erőszakos fellépés megakadályozásához politikai akarat, diplomáciai nyomásgyakorlás és jogi keretrendszer szükséges.

A konferencia csütörtöki munkanapjának főszónoka, Lord Tony Hall, a BBC brit közszolgálati médiatársaság vezérigazgatója kijelentette:

az 1930-as évek óta nem volt példa a jelenlegihez hasonló globális támadásra az igazság kimondása ellen, márpedig az igazság elleni támadás a demokrácia elleni támadás.

bbc.com

A BBC vezetője szerint az álhírek terjesztésének mostani jelensége az egykori német náci párt által a II. világháború előtti időszakban alkalmazott propagandához hasonlítható.
Hozzátette: a BBC feladatai közé tartozik, hogy küzdjön az álhírek terjesztése és a sajtó elnyomatása ellen az egész világon, és készen áll arra, hogy még többet tegyen a véleménynyilvánítási szabadság védelméért.

„Az álinformációk és a pártos hírszolgáltatás özönében ki kell állnunk a függetlenségért, a pártatlanságért, a félelem és részrehajlás nélküli újságírásért”

– hangsúlyozta a BBC vezérigazgatója.

Amal Clooney a londoni konferencián felszólalva kijelentette: a média jelenlegi válságának része az igazság elhallgatása és az álinformációk terjedésének eddig soha nem látott mértékű erősítése.

Hozzátette:

a demokrácia fennmaradása függ attól, hogy a világ miként reagál erre a válságra.

(FH/MTI)

Három levél a magyar demokráciából

Három levél a sajátos árokásott, sőt jó mély szakadékokkal körülbástyázott magyar demokráciából. Kommentár nélkül.

Levél 1.

„Elnök Úr!

Ezúton tájékoztatom Önt, hogy a Demokratikus Koalíció képviselőinek kezdeményezésére az Európai Parlament Szociáldemokrata Képviselőcsoportja döntést hozott arról, hogy nem szavazza meg a Fidesz jelöltjeit az Európai Parlament szakbizottsági tisztségeire.

A döntés oka egyszerű: a Fidesz szélsőjobboldali, Európa-ellenes párt és jelöltjeit ennek megfelelően kezeljük. Európai polgárként és magyar hazafiként is ez a kötelességünk, ezt vállaltuk a magyar emberek felé.

A Fidesz EP-képviselői nem Magyarországot, hanem csak Önt és az Ön hatalmi érdekeit szolgálják, ezért is alkalmatlanok az Európai Parlament szakbizottságaiban való vezető tisztségekre.”

DK Sajtóiroda

Levél 2.

Levél Molnár Csaba DK-s európai parlamenti képviselő részére

Tisztelt képviselő úr!

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökéhez címzett modortalan levelére, melyben július 10-én tájékoztatja Orbán Viktor urat, hogy “a Demokratikus Koalíció képviselőinek kezdeményezésére az Európai Parlament Szociáldemokrata Képviselőcsoportja döntést hozott arról, hogy nem szavazza meg a Fidesz jelöltjeit az Európai Parlament szakbizottsági tisztségeire”, kérem, fogadja tőlem az alább megfogalmazottakat válaszul.

Nem őriz a politikai emlékezet az elmúlt évtizedekből példát arra – sem a magyar, sem az európai parlament történetében -, hogy a megszerzett mandátumok arányában betölthető parlamenti tisztségek elosztásánál a képviselőcsoportok egymás ellen szavaztak volna. Nem a politikusok egymás iránti udvariassága miatt van ez így, hanem azért, mert a mandátumok és a hozzájuk kötődő parlamenti tisztségek aránya a választók döntésén nyugszik. Önök tehát semmi mást nem tettek, csak szembefordultak a választók akaratával, arcul csapták a magyarok demokratikus döntését, melyet az európai parlamenti választáson meghoztak. Ez elfogadhatatlan és vérlázító.

Ki kell mondanunk: az első pillanatban megkezdték Brüsszelben az áskálódást saját hazájuk ellen. Ismét bebizonyosodott, Önök számára a bevándorláspártiság jóval előbbre való, mint a magyar érdek. A magyar érdek ugyanis az lenne, hogy minél több szakbizottsági tisztséget magyarok tölthessenek be.

Mi ezért is támogatjuk a magyar jelölteket bármely európai tisztségre, míg Gyurcsány Ferenc neje és Ön minden követ megmozgat, hogy hazánkat megfosszák ezektől a lehetőségektől.

Mindeközben a Demokratikus Koalíció veszélyes vizekre evezett, hiszen ha elfogadottá válik, hogy a politikai nézetkülönbségek miatt a frakciók nem támogatják egymás jelöltjeit a mandátumok arányában megszerzett tisztségekre, a magyar Országgyűlésben is döntési helyzetbe kerülhetünk. A Fidesz-frakció vezetőjeként ugyanis nehezen tudok majd azon képviselői javaslatokkal szemben érvelni, melyek szerint bevándorláspárti politikus ne tölthessen be parlamenti pozíciót. Ez esetben viszont Varju László nem lenne a költségvetési bizottság elnöke, Vadai Ágnes nem alelnökölhetné a honvédelmi és rendészeti bizottságot, Oláh Lajos pedig az európai ügyek bizottságában nem töltené be ezt a posztot.

Tisztelt képviselő úr!

A Fidesz-KDNP európai képviselőcsoportja mindent meg fog tenni a bevándorlás megállításáért, a nemzetek Európájáért, a keresztény kultúra és a határok védelméért.

Akkor is így lesz ez, ha Önök tovább folytatják áskálódó, Magyarország érdekeit sértő politikájukat.

Üdvözlettel: Kocsis Máté, frakcióvezető

Levél 3.

“Orbán Viktor
A Fidesz elnöke részére

Elnök Úr!

Ugyan Ön nyilván az Önre jellemző politikai gyávaságból nem közvetlenül reagált a levelemre, én mégis Önnek válaszolnék. Hiszen az Ön nevében válaszoló Kocsis Máté nem önálló politikai szereplő, csak az Ön egyik kiskatonája a magyar emberek elleni háborújában.

Amit korábban írtam, fenntartom.

Nincs helye az Európai Parlament szakbizottságainak vezetésében Európa ellenségeinek. A fideszes képviselők az EP-ben nem a magyar embereket, hanem kizárólag Önt és az Ön hatalmi érdekeit szolgálják.

Ezért magyar hazafiként és büszke európaiként az a dolgunk, hogy mindent megtegyünk az ellen, hogy az Önök tolvaj, magyar- és európaellenes, illiberális politikája Európában is teret nyerjen.

A félreértések elkerülése végett tehát megerősítem: büszkék vagyunk arra, hogy az ötből három esetben el tudtuk érni a fideszes képviselők megválasztásának elhalasztását és a jövőben is mindent meg fogunk tenni azért, hogy ne lehessenek az EP-ben szakbizottsági alelnökök.

Ami az Önök – a DK magyar parlamenti tisztségeinek megvonásával való – fenyegetését illeti, engedje meg, hogy meglepődjek: Önök ennyire nem ismernek minket?! Nem tanulták meg rólunk, hogy ennél durvább fenyegetésre sem változtatnánk a politikánkon? Ugye nem gondolják komolyan, hogy az Ön rendszerének legádázabb ellenfeleiként megrettenünk néhány parlamenti pozíció elvesztésétől az Önök látszatparlamentjében? Ennyire nem ismernek minket? Fenyegetőzzenek amennyit csak akarnak! Ez minket eddig sem érdekelt és ezután sem fog. A DK addig folytatja az Önök elleni harcot, amíg az Önök politikája a történelem szemétdombjára, Önök pedig az újra független igazságszolgáltatás elé nem kerülnek. Ez a feladatunk, ettől nem térít el minket semmilyen maffiastílusú fenyegetőzés.

Végül egy apró megjegyzés, csak az igazság kedvéért: álságos Kocsis Máté szövege azért is, mert

a Fidesz képviselőit is magában foglaló Néppárti frakció is részt vett abban a többpárti megállapodásban, amelynek alapján például Le Pen, vagy Salvini pártjának Európa-ellenes képviselőit közösen szavaztuk ki a bizottságok vezetéséből.

Ez ellen Önöknek egy szava sem volt, akkor Önök nem hivatkoztak a “választók” döntésére, vagy “arcul csapására”. Kocsis hazudik tehát amikor azt írja, hogy nem volt erre példa az Európai Parlament történetében, hiszen így volt ez öt évvel ezelőtt, 2,5 évvel ezelőtt és így történt most is.

Brüsszel, 2019. július 12.

Molnár Csaba
EP-képviselő
A magyar baloldali-demokrata delegáció vezetője az Európai Parlamentben”

(Folyt. köv.)

Mai kérdés – Ön szerint Áder János köztársasági elnök aláírja az MTA és intézményei ellenes törvényt?

 

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint Áder János köztársasági elnök aláírja az MTA és intézményhálózata ellenes törvényt?

Kedves Máté Bence!

Itt az oldalamon írok Önnek, mivel több hozzászólásából arra következtetek, hogy olvasni szokta jegyzeteimet. Hallottam ma (kedden) délután beszélgetését Bolgár Györggyel a Klubrádióban, melyben felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a magyar ellenzéki pártok, a DK, a Momentum és az MSZP európai parlamenti képviselői nem támogatják fideszes képviselők megválasztását parlamenti tisztségekre.
Tudjuk, Járóka Lívia alelnökké választását sem szavazták meg. Ön szerint ez egy több évtizedes jogszokás felrúgása, ami elfogadhatatlan. Mi lenne, tette hozzá, ha a 2022-es magyar országgyűlési választás után a Fidesz mondana nemet ellenzéki képviselők megválasztására parlamenti tisztségekbe?

Igaza van: a magyar ellenzéki EP-képviselők, sőt a velük egyetértő baloldali, zöld és liberális EP-képviselők eljárása ellentétes a sok évtizedes szokásjoggal. Én mégis helyeslem.

A helyzet más, mint több évtizeden keresztül volt. Magyarországon a Fidesz teljhatalmat szerzett magának, felszámolta a kormány illetve a parlamenti többség hatalmának minden korlátját. Mielőtt Ön arra hivatkozna, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti többséget kapott a magyar választóktól, hadd emlékeztessem rá: első dolga volt a 2010-es választás után, hogy kétharmados többségével visszaélve módosítsa az alkotmánybíró-jelölés szabályát, és így az ellenzéki frakciók egyetértése nélkül lehet alkotmánybírókat jelölni. Nyomban jelöltek és választottak is csak fideszes alkotmánybírókat. Ugyanígy csak a Fidesz jelöltjeiből jött létre az új médiahatóság. A dolog lényege: a Fidesz kiterjesztette hatalmát azon túl is, amit a kétharmados parlamenti többség biztosított számára. Egyedül csinált új alaptörvényt, negligálva a többi párt álláspontját és azt az 1990 óta érvényes jogszokást, hogy a mindenkori kormánytöbbség legalább az ellenzék egy részének egyetértése nélkül nem alkothat alkotmányt. Korábban a Tavares-jelentés, most pedig a Sargentini-jelentés mutatta ki, hogy a Fidesz hatalomgyakorlása ellentétes az Európai Unió normáival. Ilyesmi a megelőző évtizedekben nem fordult elő. Ezért adekvát a három pártcsalád eljárása.
Arra a fenyegetésre, hogy akkor majd a Fidesz sem biztosít parlamenti tisztségeket az ellenzéki pártok számára itthon (mely megfontolást Orbán Balázs államtitkártól is hallottam az ATV-n, az Egyenes Beszédben), a következőt tudom mondani. Többször elmondtam már, hogy azt tartanám helyesnek, ha a demokratikus ellenzéki pártok semmiféle parlamenti tisztséget nem vállalnának a Fidesz által uralt Országgyűlésben. Ha ugyanis vállalnak, azzal azt a benyomást keltik a közvéleményben, hogy Magyarországon ma is demokrácia van, s a parlament kormánypártiak és ellenzékiek közös parlamentje. Ezzel félrevezetik a választókat. Súlyos hibának tartom ezért, hogy a demokratikus pártok országgyűlési képviselői továbbra is betöltenek parlamenti tisztségeket.
Másképpen fogalmazva:

a demokratikus jogállam magyarországi felszámolásából egyfelől az következik, hogy a demokratikus pártok képviselőinek nem lenne szabad tisztségeket betölteni az itthoni parlamentben, másfelől pedig az, hogy szabad a fideszes képviselők ellen szavazni a tisztségek betöltésénél az Európai Parlamentben.

Azért hadd emlékeztessem még valamire. A Fidesz nem egyszerűen a magyar demokrácia jogszokásait rúgja fel, de az írott szabályokat is. Alkotmányos joga a mindenkori ellenzéknek, hogy vizsgálóbizottságokat kezdeményezzen, és azokat az Országgyűlés felállítja. A kormányon levő Fidesz ezt rendre megakadályozza. Hasonlóképpen alkotmányos jog rendkívüli ülések összehívása az Országgyűlésben. Ha az ellenzék ilyet kezdeményez, a házelnök összehívja az ülést, de a fideszes képviselők nem jelennek meg, nem vesznek részt a napirendi szavazásban, és az ülést nem lehet megtartani. Magyarul: a Fidesz szisztematikusan korlátozza az ellenzék alkotmányos jogait. Semmi erkölcsi alapja nincs tehát, hogy rossz néven vegye a baloldali, liberális és zöld EP-képviselők eljárását.
Szívélyes üdvözlettel,
Bauer Tamás

Csak részben működött a bojkott a fideszesek ellen az EP-ben

Két fideszes jelöltet megválasztottak alelnöknek az európai parlamenti bizottságok, három esetben pedig elhalasztották a döntést. Deutsch Tamás és Gál Kinga befutott, holott előbbi esetében hangsúlyosan jelentett be bojkottot a szocialista frakció is.

Az Európai Parlament szakbizottságai szerdai alakuló ülésükön három magyar képviselőt, Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselőket, valamint Ujhelyi István szocialista képviselőt választották meg EP-bizottsági alelnöki posztokra. Deutsch a költségvetés-ellenőrző bizottság negyedik alelnöke lett, Gált a biztonság- és védelempolitikáért felelős szakbizottság második alelnökének választották, Ujhelyi szocialista képviselő pedig az EP közlekedéssel és idegenforgalommal foglalkozó szakbizottsága harmadik alelnökének nevezték ki.

Öt Fidesz–képviselőt jelölt az Európai Néppárt bizottsági alelnökségre:

  • Kulturális és oktatásügyi bizottság (CULT): Bocskor Andrea (4. alelnök)
  • Állampolgári jogi, belügyi bizottság (LIBE): Hidvéghi Balázs (3. alelnök)
  • Alkotmányos ügyek bizottsága (AFCO): Trócsányi László (4. alelnök)
  • Költségvetési ellenőrző bizottság (CONT): Deutsch Tamás (4. alelnök)
  • Biztonság- és védelempolitikai albizottság (SEDE): Gál Kinga (2. alelnök).

A fideszes képviselők megválasztása ellen előzetesen egységes bojkottot hirdetett a szocialista, a liberális és a zöld frakció. Különösen Deutsch Tamásnak a költségvetési ellenőrző bizottságba jelölése látszott kiverni a biztosítékot. „Ez önmagában az európai értékek arcul csapásával érne fel” – közölte a reggeli frakcióülési döntés után Ujhelyi István.

Ezután 11-6 arányban megválasztották a testület utolsó alelnökének Deutschot.

A külügyi szakbizottság biztonság- és védelempolitikai albizottságában megválasztották Gál Kingát második alelnöknek. A szociáldemokrata frakció titkos szavazást kért, de nem állítottak Gál Kingával szemben más jelöltet.

A CULT bizottság első körben megválasztott két alelnököt, aztán megszakították a szavazást, mert két problémás jelölt következett. Emiatt július 23-ára halasztották róluk, köztük a Bocskor Andrea (Fidesz) megválasztását.

Az állampolgári jogokkal és belügyekkel foglalkozó LIBE bizottságba jelölt Hidvéghi Balázs ügyében is halasztás történt. A néppárti jelölttel szemben a francia zöldpárt ellenjelöltet állított, ezután az EPP azt kérte, hogy halasszák el Hidvéghi megválasztását. A liberálisok és a zöldek együttműködése itt működött: az EPP-nek azt mondták, hogy a bizottság többsége által támogatható jelölttel álljon elő.

Az alkotmányügyi szakbizottságban, Trócsányi László volt az EPP jelöltje. Elnök lett az olasz konzervatív Antonio Tajani, aki eddig az EP-t irányította. Az első alelnök személyében mindjárt éles vita támadt. A flamand nacionalista Gerolf Annemanst az új frakció, az Identitás és Demokrácia (Marine Le Pen és Matteo Salvini alakulata) jelölte. Annemanst legyőzte a német szocialista Gabriele Bischoff. A másik három alelnök-jelöltről, köztük Trócsányi Lászlóról elhalasztották a szavazást jövő hétre.

Az előzetes bejelentések szerint a liberális Renew Europe (RE) a Fidesz mellett a lengyel kormánypárt, a PiS jelöltjeit se szavazza meg, mondván mindkettejük esetében folyamatban van a 7-es cikkelyes alapjogi eljárás. Ehhez képest a Külügyi Bizottság első alelnökének simán megválasztották Witold Jan Waszczykowksit, a PiS képviselőjét. Egyelőre működik viszont a blokk a volt PiS-es miniszterelnök, Beata Szydlo esetében. Őt a foglalkoztatási és szociális bizottság élére szánta frakciója. Titkos szavazáson elvetették őt.

Ujhelyi Istvánt újra az EP közlekedési és turisztikai bizottság alelnökének választották

Ismét az MSZP EP-képviselőjét, Ujhelyi Istvánt választották az Európai Parlament közlekedési és turisztikai bizottságának egyik alelnökévé – erről a testület mai ülésén szavaztak a bizottság tagjai. Ujhelyi az elmúlt öt évben is alelnöke volt a parlamenti szakbizottságnak, amelyben a turizmussal kapcsolatos ügyekért és programokért felelt, ezt a munkát kívánja folytatni a következő években is.

Az MSZP politikusa megválasztását követően arról beszélt: az európai intézményrendszerben meglehetősen mostohán bántak a turisztikai szakmával korábban, de érdemi munkánknak köszönhetően az elmúlt öt évben sikerült gazdasági és társadalmi súlyának megfelelő szintre emelni ezt a területet. „A turizmus a harmadik legerősebb gazdasági ágazat Európában, amely közel huszonötmillió embernek biztosít megélhetést és közel 350 milliárd euró éves bevételt teremt. Több mint félmilliárd turista érkezik évről évre az Európai Unióba, számuk pedig folyamatosan emelkedik. 1950-ben még alig 25 millió turistát tartottak nyilván a világban, 2000-ben már 700 milliót, 2012-ben pedig ez a szám elérte az egymilliárdot” – mutatott rá az MSZP politikusa. Ujhelyi István kiemelte, hogy az elmúlt öt évben számos sikeres, a turisztikai szektort érintő úgynevezett „pilot-projektet” indított útjára: többek között az Európa Turisztikai Fővárosa programot, az EU-Kína Turizmus Év programsorozatot, a fiatalok munkanélküliségét csökkentő „Youth On The Spot” címet viselő pályázatot, de a magyar képviselő volt az első, aki mentorként támogatta a 18 éves fiatalok ingyenes vonatbérlet-programját, a DiscoverEU néven megvalósuló Free-InterRail javaslatot.

Ujhelyi István, a TRAN bizottság újraválasztott alelnöke a következő időszak kiemelt céljaival kapcsolatban azt mondta:

sürgető feladat a tömegturizmus negatív társadalmi és regionális problémáinak kezelése, ahogyan a fenntartható és ökobarát turizmus kereteinek népszerűsítése is, de hasonlóan kiemelt feladatnak nevezte a fapados légitársaságok utasjogi szempontból visszás gyakorlatának vizsgálatát.

Ez utóbbival kapcsolatban emlékeztetett, hogy szakmai szervezetekkel és szakújságírókkal közösen már zajlik egy olyan „fapados etikai kódex” összeállítása, amely a hamarosan felálló új Európai Bizottság asztalára kerül. A közlekedési témakörök kapcsán Ujhelyi kiemelte, hogy folytatja a szakmai munkát a közlekedés automatizálása és a biztonságos, tiszta közlekedés megteremtése érdekében.

A közlekedési és turisztikai bizottság alelnöki posztja mellett az MSZP EP-képviselője az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának (ENVI) is tagja lett. Személyes vállalása volt korábban, hogy a szociáldemokrata frakció tagjaként – többek között Jávor Benedek korábbi EP-képviselő sikeres zöldpolitikai munkájának egyfajta folytatásaként – kiemelten foglalkozik majd a környezeti fenntarthatósággal és a klímapolitikával, de a bizottság tagjaként érdemben foglalkozni kíván egészségügyi témákkal is, elsősorban az orvoselvándorlással és az európai egészségügyi minimum megteremtésével kapcsolatban.

A EP baloldali demokrata frakciója is nemet mond a Fidesz jelöltekre

0

A Zöldek és a Renew Europe frakció után az Európai Parlament baloldali-demokrata frakciója sem szavazza meg a Fideszes jelölteket a parlamenti bizottságok vezető posztjaira – áll Molnár Csaba EP-képviselő, delegációvezető közleményében.

Az EP baloldali-demokrata frakciója (S&D) ma reggel tartott ülésén a Demokratikus Koalíció EP-képviselőinek javaslatára úgy döntött, hogy nem szavazza meg a Fidesz által jelölt politikusokat a Parlament szakbizottságainak vezető tisztségeire. Az ok egyszerű: az európai politika irányításában nem vehetnek részt a közös Európa ellenségei, az európai integráció rombolói.

Putyin emberére nemet mondanak

Az S&D frakció egyértelmű jelzést küld Orbán Viktornak:

aki a jogállamiság lebontásával putyini diktatúrát épít Európa közepén,

annak nincs helye az EP meghatározó posztjain sem. Európa ellenségeiek mi nem osztunk lapot – ezt pedig Ujhelyi István tudatta a Facebookon.

A képviselő közölte, hogy az Európai Szocialisták és Demokraták (S&D) csoportja ma reggeli frakcióülésén – Ursula von der Leyen Európai Bizottsági elnökaspiráns meghallgatása előtt – rendkívüli napirendi pontként szavazott arról, hogy a frakció milyen álláspontot képviseljen az Európai Néppárt (EPP) fideszes bizottsági jelöltjeivel kapcsolatban.

A liberálisok és a Zöldek is

Mint ismeretes, a Fidesz öt képviselőjét jelölték különböző európai parlamenti szakbizottságok alelnöki posztjaira, melyek közül Deutsch Tamás költségvetési ellenőrző bizottságban betöltött alelnöki posztja önmagában az európai értékek arcul csapásával érne fel Ujhelyi szerint. Felháborító és megengedhetetlen, hogy az Európai Unió ellen hazug hadjáratot folytató Orbán-rezsim katonáit ültessék fontos pozíciókba az Európai Parlamentben.

Tegnap este az EP liberális frakciója (Renew Europe – RE) nevében a Momentum tudatta, hogy se a Fidesz, se a PiS (a lengyel Jog és Igazságosság) jelöltjeit nem szavazza meg a bizottsági elnöki illetve alelnöki posztokra. A képviselőcsoport egyhangú döntést hozott, amit Dacian Cioloş frakcióvezető azzal indokolt, hogy a frakció a jogállamiságot és a demokráciát támogatja, ezért a 7-es cikkely szerinti eljárás alá tartozó országok kormányzó pártjainak jelöltjeit nem szavazzák meg.

Azt javasolják, hogy az EPP és az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja (amelynek tagjai a PiS képviselői) állítson olyan jelölteket, akik valóban tiszteletben tartják a közös európai értékeket.

Ugyanilyen egységes nemről határozott a Zöldek frakciója is.

Öten indultak a helyekért

A Fidesz öt EP-képviselőjét jelölte parlamenti szakbizottság alelnöki tisztségére. Trócsányi László az alkotmányügyi, Bocskor Andrea a kulturális, Deutsch Tamás a költségvetési ellenőrzési, Hidvéghi Balázs az állampolgári jogi bizottság, Gál Kinga a biztonság- és védelempolitikai albizottság elnökségében kerülne a vezetésbe. Arról már korábban döntöttek az EP-ben, hogy a fideszeseket a négy alelnöki posztok közül általában az utolsóra sorolták be, elnöki helyet pedig egyáltalán nem kaphatnak. Az EP 22 bizottságának, és albizottságának elnökségeit szerdán választják meg.

Az egyszerű többséget igénylő javaslatok elfogadásához az EPP-nek szüksége van a szocialisták és a liberálisok támogatására, egységes igen hiánya esetén a Zöldekére is. Jelen helyzetben a néppárt – ha tagjainak zöme megszavaznák a fideszesek posztjait – a tőle jobbra álló euroszkeptikus, sőt, EU-ellenes frakcióktól kaphat segítséget. Ez azonban rendkívül kellemetlen lenne, és veszélyeztetné például Ursula von der Leyen megválasztását az Európai Bizottság élére.

Hírek szerint a Fidesz ebbéli helyzete megosztja az EPP-t is. Ezért az a valószínű, hogy a magyar politikusok nem kapnak bizottsági vezetői helyeket ma délután.

Elmaradt találkozás a tényekkel

Annak ellenére, hogy a kedd esti ITV tévéállomáson tartott választási vita során Boris Johnsont nem igazán zavarták a tények a Jeremy Hunt-tal folytatott nyilvános vita során nem igazán lát arra senki esélyt, hogy a jelenlegi külügyminiszter legyőzhetné a korábbi külügyminisztert.

A jelöltek megvitatták:

  • A jelöltek gazdasággal és adózással kapcsolatos ígéreteinek kihatását a gazdaságra
  • Lehet e szabadkereskedelmi megállapodást kötni az EU-val
  • Az EU-val kötött megállapodás megtartja e Nagy Britanniát az egységes piacon és a vámunióban
  • Igazán készen áll Britannia arra, hogy megállapodás nélkül kilépjen

A várakozásoknak megfelelően a Brexit a vita nagy részét uralta. A pályázók között a legnagyobb vita pont az volt, amikor Jeremy Hunt a brexit megállításának lehetőségét felvetette és azt mondta: „a Parlament március végén nem vette le az asztalról” ezt a lehetőséget sem, míg Boris Johnson ragaszkodott ahhoz, hogy „a Parlament épp ellenállt a kísértésnek, hogy nem fogadja el ennek lehetőségét”.

Johnson mindvégig a konkrét terveket vak optimizmussal pótolja, aki történjék addig bármi is október 31-én minden áron ki akarja vezetni az Egyesült Királyságot az EU-ból.

Tervei még mindig ködösek. – Egy miniszterelnöknek, nem az a feladata, hogy azt mondja amit az emberek hallani akarnak, hanem, hogy megértesse az emberekkel mit és miért kell valamit megtenni. – mondja Hunt.

Válaszul Johnson elégedetlenség szításával vádolja Hunt-ot. „Azt hiszem, ennek az országnak szüksége van egy kis optimizmusra” – kiáltja és nem marad el a közönség tapsa. Ilyen semmitmondó, de jól hangzó gyors reakciókkal, gyakran egy kis iróniával, reagált széles mosoly kíséretében mindenre Johnson. Az szinte fel sem tűnt a hallgatóságnak, hogy ezzel megkerülte a konkrét válaszadást.

Megválaszolatlan kérdések

Megválaszolatlan szinte minden fontos kérdés. Például, hogyan akarja újratárgyalni a Brexit-ügyet az EU-val, amelyet háromszor sem sikerült elfogadtatni a Parlamentben, annak ellenére, hogy Brüsszel újra és újra világossá tette, hogy nem lesz újratárgyalás. Vagy hogyan szándékozik meggyőzni az EU-t, hogy adjon Nagy-Britanniának egy átmeneti időszakot a Brexit után, anélkül, hogy London az EU-tagság megszűnésének időpontjában kifizetné a kilépés végső számláját.

Johnson azt sem tisztázza, hogy elutasítja-e a washingtoni brit nagykövetet, vagy ő is kiáll mellette ahogyan azt a távozni készülő Theresa May tette. A diplomata bizalmas levelezése  szivárgott ki két napja hatalmas visszhangot kiváltva a brit és a nemzetközi sajtóban többek között amiért  „inkompetensnek” nevezi a az elnököt és stábját. Míg Hunt külügyminiszter  diplomatája mögött áll, Johnson kikerülte ezt a széles közönséget is foglalkoztató ügyben az egyenes választ.

Hogy végül ki lesz a konzervatív párt következő vezetője és így miniszterelnöke, a postai szavazás útján ezekben a napokban határozza meg a mintegy 160 000 tory párttag. Úgy vélik, hogy sokan már meghozták a döntést és egyértelműnek látszik Johnsont nehéz – ha nem is lehetetlen – megverni, még akkor is ha a választások eredményét csak július 23-án kell ismertetni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK