Featured

Huszonötmilliót ad egy új Audi-munkahelyre a kormány

Az elektromos-motor gyártását bővíti Győrben az Audi, amely a 250 új munkahelyre 6,4 milliárdos támogatást kap a kormánytól. Az e-motorgyártás központja a győri üzem lesz.

Az Audi 41 milliárd forintból bővíti Győrben járműgyártási infrastruktúráját, motorfejlesztési központját és elektromos meghajtásokat gyártó egységét – közölte Szijjártó Péter. Szinte napra pontosan egy évvel azután, hogy bejelentették az e-motorok gyártásának elkezdését.

Évekig mi fizetjük az új alkalmazottakat

A kormány 6,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad a 250 munkahelyet teremtő beruházáshoz.

Vagyis 25 milliót minden egyes munkahelyhez.

A hazai átlagot messze meghaladó fizetéseket figyelembe véve ez azt jelenti, hogy – a közterhekkel együtt – több évig a magyar adófizetők állják az új munkavállalók bérét az Audinál.

Ez illeszkedik abba a tendenciába, amelyben egyre nagyobb készpénzes hozzájárulással segít ide összeszerelő üzemeket, amelyek alacsony hozzáadott értéket előállító képessége súlyos problémákat okoz a jövőre nézve. elsősorban autóipari kapacitásokat a kormány. Ennek veszélyei elég közismertek, a járműgyártás felett sűrűsödő fellegek gyűlnek.

Nem így látja ezt Szijjártó. Szerinte mindenféle „okos szakemberek” az autóipar visszaesésével riogatnak, ezzel szemben az év első öt hónapjában 12 százalékkal nőtt a magyar autóipar teljesítménye, ezzel új csúcsot is megdönthet.

E-motorgyártási központ Győr

Az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke, Achim Heinfling (aki ősztől az ingolstadti központot fogja irányítani) kifejtette, hogy a vállalat e-transzformációs projektje a gyártásra és a fejlesztésre egyaránt kiterjed. Jelentős mértékben bővül az elektromos hajtásrendszerek előállítása a győri üzemben, a fejlesztési központ pedig új műhellyel és tesztpadokkal bővül 2022 végéig.

Az Audi Hungaria egy éve gyártja az elektromos meghajtásokat a márka első teljesen elektromos modellje, az Audi e-tron számára, és ezzel az e-motorgyártás központja az Audi konszernben.

Nem volt jó év a tavalyi

Az Audi győri üzeme az Audi- és Volkswagen konszern központi motorszállítója, amely a kedden bejelentett bővítést követően csaknem 13 ezer munkavállalónak fog munkát adni.

Tavaly 2,3 százalékos visszaeséssel

2307 milliárd forint árbevételt értek el. A motorgyártás darabszáma 1 954 301-re esett vissza mintegy 10 ezres csökkenéssel. A vállalat a járműipart érintő változásokkal indokolta a kis mértékű visszaesést, de a tavalyi eredmények ismertetésekor márciusban közölték, hogy idén nem számítanak további csökkenésre, és újbóli növekedést is elképzelhetőnek tartanak.

Nukleáris fegyverekkel felszerelhető tengeralattjárót szemlélt meg Kim Dzsong un

Észak Korea  diktátora elégedetten nyilatkozott az új szuper tengeralattjáróról, amely a KCNA hírügynökség szerint hamarosan rendszerbe állhat Észak Koreában. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek nagy tengeralattjáró flottája van, de egyik sem képes arra, hogy nukleáris rakétákat vigyen az USA közelébe.

Ez tehát új fenyegetést jelenthet az Egyesült Államok számára. Kim Dzsong un tavaly júniusban megígérte Trump elnöknek Szingapúrban, hogy leszereli nukleáris fegyvereit és megsemmisíti ballisztikus rakétái, de eddig ebből sok valósult meg. „Itt lenne az ideje, hogy Észak Korea hozzálásson az ígéretei teljesítéséhez !” – hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Trump elnök viszont arról beszélt , hogy jó hangulatú levélváltás zajlott le Washington és Phenjan között.

Észak Korea a leszerelésért cserébe a szankciók feloldását akarja elérni. Ezt Trump elnök meg is ígérte , de azután megváltoztatta a véleményét és meghosszabbította a szankciókat. Arra hivatkozott, hogy csak azután oldják fel ezeket, hogyha már befejeződött a nukleáris leszerelés Észak Koreában, és azt külföldi megfigyelők is ellenőrizhették. Korábban Észak Korea többször is becsapta a külvilágot. Trump elnök nemrég átlépte a fegyverszüneti vonalat a két Korea határán. Ő az első olyan amerikai elnök, aki ezt megtette. Utána úgy nyilatkozott, hogy mindkét fél készül egy újabb csúcstalálkozóra. A szuper tengeralattjáró, mely képes nukleáris rakétákat szállítani az USA partjaihoz, nem épp finom figyelmeztetés Észak Korea oldaláról: ha nincs megegyezés, akkor folytatják a  fegyverkezést annak ellenére, hogy a lakosság jelentős része éhséggel küszködik a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban.

Boris Johnson nyerte a derbit Britanniában

Boris Johnson nagy fölénnyel nyerte meg a Konzervatív Párton belüli szavazást. Ezzel ő lesz Theresa May utódja, és bizonyára a következő miniszterelnök is. Johnson a „bármi áron” Brexit híve.

Boris Johnson lesz az új brit miniszterelnök, miután megnyerte a Konzervatív Párton belül a pártelnökségért tartott belső szavazást – jelentette a BBC. Boris Johnson megverte Jeremy Huntot, ezzel ő lehet a következő miniszterelnök.

A volt külügyminiszter (még korábban London főpolgármstere) Johnson nagy fölénnyel nyerte meg a párton belüli szavazást: 92 153 szavazatot kapott, nagyjából kétszer annyit, mint a mostani külügyminiszter, Hunt (46 656).

Erre a szavazásra azért volt szükség, mert Theresa May június 7-én lemondott a pártelnöki tisztségről, a kormányt pedig addig vezette tovább, amíg utódját be nem iktatják a kabinet élén. Erre holnap sor kerülhet.

May azért mondott le, mert az alsóház három ízben elutasította a Brexit feltételeiről tavaly novemberben az Európai Bizottsággal aláírt szerződést. Időközben az Európai Unió március 29-éről október 31-éig meghosszabbította a Brexit határidejét, addig marad idő a rendezett kilépésre (hacsak az EU nem megy bele újabb halasztásba).

Johnson annak híve, hogy akár megállapodás nélküli, úgynevezett „kemény” Brexittel is, de mielőbb távozzon a közösségből Nagy-Britannia. Mostani kihívója, Jeremy Hunt nem ért ezzel egyet, ezért már a napokban bejelentette: lemond a külügyminiszterségről, ha Johnson lesz a kormányfő.

Theresa May Twitteren gratulált utódjának, és teljes támogatásáról biztosította őt megválasztása után. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke szerint Johnson nem szerezte meg a az ország többségének támogatását a kevesebb, mint százezer szavazattal. Szerinte a megegyezés nélküli Brexit kevesebb munkahelyet, áremelkedést fog okozni. Az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier várja a tárgyalások újrakezdését Johnsonnal.

A britek is „migránsolnak”

Két éve 825 ezer személy szerzett uniós állampolgárságot, legtöbben Olaszországban. Marokkóiak és albánok vezetik a bevándorlók listáját. Érdekes, hogy több országban britek is bekerültek a top 3-ba. Magyarország túl sok útlevelet nem adott.

Két évvel ezelőtt 825 ezer 447 magánszemély szerzett uniós polgárságot az EU-ban (vagyis állampolgársággal együtt járó útlevelet) az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint.

A legtöbb embert befogadó Olaszország volt (az EU-ban szerzett valamennyi állampolgárság 18 százaléka, 146 ezer), az Egyesült Királyság (15 százalék, 123 ezer), Németország (115 ezer) és Franciaország (114 ezer), Svédország 69 ezer és Spanyolország (66 ezer).

A befogadás legnagyobb kezdeményezettjei marokkóiak voltak

68 ezerrel, majd az albánok 58 ezerrel és az indiaiak 31 ezerrel következtek 2017-ben. Franciaország, Spanyolország és Olaszország (összesen 83 százalék) voltak a legtöbb marokkóinak útlevelet adó országok. Az albánok szinte mindegyike Görögországba és Olaszországba került, az indiaiak közül több, mint minden második a volt gyarmattartó Nagy-Britanniában telepedett le.

Az országonkénti bontás nagy egyenlőtlenségeket mutat.

Az aligha meglepő, hogy Magyarország nagyon kevés útlevelet adott,

a 2787 nagy része, 1757, Romániából érkezettekhez került. Ukrajnaiak (186) és szlovákiaiak (136) az első három.

A méretben és népességben hasonló Ausztria több, mint 9 ezer útlevelet bocsátott ki, legtöbbet (csaknem 1300-at) bosnyákok kapták. A 3500 csehországi bevándorló majdnem harmada ukrán, de viszonylag jelentős, 590 az oroszok száma. Szlovákia alig 645 embert fogadott be ily módon, az ukránok és a szerbek (nem egészen 130) a legtöbb. A térségi legnagyobb népességű Lengyelország 4200 embernek adott állampolgárságot, messze a legtöbbet (2400-at) ukrajnaiaknak. A horvátok közel 700 új állampolgárságából 300-at bosnyák kapott, ahogyan a szlovénok által kiadott (a kétmilliós népességhez képest arányaiban sok) 1560 útlevélből is csaknem ezret Románia nem adott bontást a 6800 állampolgárságról.

A miénkkel csaknem azonos népességű Svédország közel 70 ezer embert fogadott be állampolgársággal,

8 ezer feletti szírt és szomáliait, valamint 7 ezer hontalant a top 3 alapján. Lakosságszámához képest sok új állampolgára lett Finnországnak, de náluk minden ötödik orosz. A 8 ezernél több „új” ír listáját pedig a lengyelek vezetik, akik a briteknél is dobogósok az indiaiak és pakisztániak mögött.

Aligha függetlenül a Brexittől, már két éve is jelentősebb számú brit döntött az elvándorlás mellett. Több országban bekerültek a három legtöbb új állampolgár listájára. Németországban a másodikok (6800), alig többen, mint a lengyelek. Máltán minden tizedik útleveles (195) volt brit, a piciny Lettországban a másodikok 119-cel, és a majdnem 5 ezer befogadott luxemburgi állampolgár között is a harmadik legtöbb, 377 brit. Érdekes módon az íreknél a top 3-ban nincsenek, aminek fő oka a felmenőkkel kapcsolatos jogosultság hiánya.

Heller elmúlt igazsága

Itt hagyott bennünket. Mihez fogunk most nélküle? Alighanem ő is helyeselné, ha tovább gondolkodunk azon, amit mondott, amit írt.

Naponta politizáló tudós volt. Egyike, s talán legtekintélyesebbje volt azoknak, akik már a 2018-as, elveszett választás előtt teljes, a Jobbikot is magába foglaló ellenzéki összefogás mellett érvelt. Ha az MSZP, az állampárt utódpártja demokratikus párttá válhatott, miért ne válhatna a Jobbik is demokratikus párttá egy megváltozott helyzetben, mondta. A legfontosabb ugyanis, hogy menet közben megállítsuk az épülő Orbán-rendszer kialakulásának, bebetonozásának folyamatát. Ha ez csak a Jobbikkal összefogva megy, hát úgy.

Azok közé tartozom, akiket meglepett, hogy ezzel állt elő, és nem is fogadtuk el a logikáját, sem a választások előtt, sem utána. Ami engem illet, azt gondoltam, s gondolom ma is, hogy a Fideszt akkor lehet legyőzni, ha azt a politikai irányt – az agresszív nacionalizmust és idegenellenességet, az európai integrációt elutasító bornírt protekcionizmust, a szegényellenes társadalompolitikát – elutasítja majd a társadalom többsége. Én ezeket az elemeket tartom ugyanis az orbáni politika fő pilléreinek.

A közpénzek és közvagyon iparszerű fosztogatását (amit pontatlanul korrupciónak szoktak nevezni, s amely jelenség köré a maffiaállam-teóriát építették) pedig csak
kísérőjelenségnek.

Márpedig a Jobbikkal valójában csak ez utóbbi jelenség elutasításában és ostorozásában van egyetértés, a politika többi kulcselemét illetően nincs, azokat illetően a Jobbik a Fidesszel mindmáig csereszabatos. A vele együtt elért esetleges győzelem ezért csak rendkívül ingatag győzelem lehetett volna, ha egyáltalán elérhető.
Ez az én, évek óta ismételt gondolatmenetem. Amit Heller Ágnes a Jobbikkal kötendő szövetség ügyében képviselt, szemben áll ezzel. Meglepett vele, de látnunk kell, hogy az ő érvelésében is súlyos igazság van. Immár tizedik éve vagyunk tanúi annak, hogyan épül föl egy demokratikus jogállam romjain az orbáni önkényuralom. Lépésről-lépésre épül az új rendszer, kezdve onnan, hogy 2010 nyarától minden kiegészítéssel inkább a magukévá tették az Alkotmánybíróságot, majd ősszel korlátozták a hatáskörét is, és felszámolták az államtól való függetlenségünk egyik legfontosabb elemét, a magán-nyugdíjpénztárakat, odáig, hogy a 2018-as választást követően megszüntetik a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát, súlyosan korlátozzák a magániskolákat és magántanulást.
Ezek az intézményi keretek, de az ország szolgasorba hajtásának legalább ennyire fontos oldala az, hogy hogyan idomul ehhez milliók viselkedése, világlátása. Ahogy 1989 előtt az akkori milliók számára magától értetődő volt, hogy hátralevő életüket is a pártállami rendszerben élik le, ugyanúgy 2010 óta a mai milliók is egyre inkább magától értetődőnek tekintik, hogy belátható ideig ebben a rendszerben fognak élni. Ehhez igazítják minden vágyukat, törekvésüket, ebben a rendszerben keresik a maguk helyét, ennek rájuk nézve adódó előnyeit igyekeznek kihasználni, és hátrányait csökkenteni. Ahogy 1989 előtt 99 százalék szavazott a Népfront jelöltjeire, és kilencvenvalahány százalék el is ment szavazni, úgy szavaz ma már ötvenvalahány százalék a Fideszre, de a falvakban ez sokfelé már ma is kilencvenvalahány százalék.

Persze lehet a félig teli poharat félig üresnek tekinteni: ma még csak ötvenvalahány százalék.

Az új egypártrendszer még csak épül, még nincs kész. Ennyiben volt jogos úgy gondolkodni, hogy ha ezt a rendszerépülést megszakíthatja egy választási vereség, bárkitől is szenvedi el azt a Fidesz, az új állampárt. Ez lehetett az alapja Heller Ágnes tavalyi álláspontjának, miszerint a Jobbikkal is össze kellett volna fogni az Orbán-rendszer megbuktatására. Lássuk be tehát: megalapozott álláspont volt.

Miközben nem kevésbé igazunk volt akkor, amikor azt gondoltuk vele szemben, hogy a Jobbik bevonása az Orbán-ellenes összefogásba erkölcsileg is, politikailag is hitelteleníti ezt az összefogást.

Ez állt Setét Jenő, a kiváló roma politikus felháborodása mögött, aki a nyilvánosságban a leghatározottabban utasította el Heller álláspontját.
Amikor Heller Ágnes megfogalmazta a maga álláspontját a Jobbikkal való összefogásról, a Jobbik még húsz százalékos párt volt, a legerősebb ellenzéki párt, a Fidesznek pedig nem volt meg az ötven százalékos szavazattöbbsége illetve kétharmados mandátumaránya. Azóta a Fidesz kétségkívül tovább erősödött (ezt nem teszi kétségessé, hogy Európában nem érte el nagyratörő, de irreális célját, a szélsőjobboldal blokkoló kisebbségét az Európai Parlamentben), a Jobbik pedig húsz helyett hat százalékos párttá, a legnagyobb helyett a harmadik-negyedik ellenzéki párttá zsugorodott. Egykori szavazói részben elmentek Toroczkai mozgalmához, részben a Fideszhez, és olyanok is lehetnek egykori szavazói között, akik visszatértek a baloldalra. Ha ma ez a helyzet, akkor egyre kevésbé éri meg a Jobbikkal való összefogással tenni bizonytalanná a Fidesszel szembeni ellenzékiség erkölcsi és politikai alapjait.
Ezt persze vele kellene megvitatni. Ha már nem lehet, akkor magunknak, magunkban kell megőriznünk az ő érveit is a magunkéi mellett.

Zelenszkij, a liberális egyedül is kormányozhat

Három hónappal elnökválasztási sikere után Volodimir Zelenszkij színész besöpörte a parlamenti többséget is. A még nem végleges adatok szerint mozgalma megszerezte a szavazatok 42%-át , és ezzel abszolút többségre tehet szert a parlamentben.

A Rada választáson azok az ukrán területek is részt vesznek, melyek jelenleg orosz ellenőrzés alatt állnak: a Krím és Kelet Ukrajna. Az onnan beérkező eredmények még módosíthatnak az erőviszonyokon, de a közvélemény ítélete egyértelmű: bizalmat szavaztak a politikai életben korábban ismeretlen Volodimir Zelenszkijnek, aki parlamenti támogatással immár valóra válthatja liberális programját. A Rada képviselőinek a 70% új!

Zelenszkij Ukrajna első zsidó elnöke

A meglehetősen erős antiszemita hagyományokkal rendelkezők Ukrajnában a közvélemény megelégelte az egymással vetélkedő oligarchák hatalmát, és a változásra szavazott. Volodimir Zelenszkij nacionalista elődeitől eltérően liberális programot hirdetett meg, mely komolyan veszi a nyitást Európa irányában. A gazdasági csőd szélén billegő Ukrajna  csakis az IMF támogatásával tud a víz színén fennmaradni. A Nemzetközi Valutaalap viszont a hitelek megújításáért cserébe olyan liberális reformokat vár el, melyek ronthatják a lakosság életszínvonalát (például a gázár emelését).

Zelenszkij elnök – elődeitől eltérően – respektálni kívánja a nemzeti és vallási kisebbségek jogait. Ez javulását hozhatja a magyar-ukrán kapcsolatoknak. Magyarország jelenleg azért blokkolja Kijev csatlakozási terveit a Nyugathoz, mert Ukrajna nyelv törvénye és több más intézkedése hátrányos a mintegy 150 ezer fős magyar kisebbség számára.

Kicsoda Ihor Kolomijszkij?

A titokzatos oligarcha támogatásával jutott fel a csúcsra Volodimir Zelenszkij, aki jó színészként kétségkívül nívósan tud előadni egy vonzó választási programot. Azt viszont senki sem tudja, hogy valójában mit akar a titokzatos támogató, aki helyzetbe hozta a színészt Kijevben.

Zelenszkij nemcsak a Nyugattal, de Moszkvával is jó kapcsolatot akar

Az orosz barát párt leszerepelt a választásokon: mindössze 11%-ot kaptak. Ez persze még növekedhet hiszen a keleti terülteken az orosz nyelvű lakosság van többségben. Csakhogy Oroszország a Nyugathoz viszonyítva nem kínál vonzó alternatívát. Jelenleg is több mint másfél millió ukrán él és dolgozik Lengyelországban. A magyar kisebbség döntő többsége megszerezte a magyar állampolgárságot annak ellenére, hogy ezt Ukrajna törvényei tiltják. Egy uniós útlevél azonban mindenképp megéri a kockázatot.

Zelenszkij elnök nemrég beszélt Putyinnal telefonon. Az orosz elnök nincs épp békülékeny hangulatban:  korábban kijelentette, hogy az orosz és az ukrán tulajdonképp egy nép! Oroszország 2014-ben annektálta az orosz többségű Krím félszigetet, és esze ágában sincsen azt visszaadni noha az USA és az EU emiatt szankciókkal sújtja. Putyin számára az ukrán kérdés egyrészt nagyhatalmi diplomácia vagyis tárgyalni akar, de nem Ukrajnával hanem Ukrajnáról az Egyesült Államokkal illetve az Európai Unióval. Másrészt az ukrán kérdés belügy Oroszországban, ahol az orosz nacionalisták szívesen emlékeztetnek arra, hogy „Kijev az orosz városok anyja”. Az első keresztény orosz állam központja valóban Kijev volt, de a tatárjárás után ez megváltozott és Oroszország centruma Moszkva lett. Putyin számára az orosz nacionalizmus fontos ütőkártya annál is inkább, mert az életszínvonal stagnál Oroszországban. Az orosz elnök kénytelen volt arról dönteni, hogy 55 milliárd dollárnak megfelelő rubelt vegyenek ki a nemzeti tartalék alapból nehogy meginduljon az életszínvonal csökkenése. Akkor ugyanis Putyin népszerűsége is megindulna lefelé a lejtőn, és ezt az orosz elnök aligha engedheti meg magának, mert választások megnyerésével kell igazolnia a legitimitását Oroszországban.

Mit építenek az Orbán-birtokon?

Bunker, mélygarázs, wellness-központ, agy valami más épül az Orbán-család alcsútdobozi birtokán – találgat Hadházy Ákos. Várja az olvasók tippjeit a nagyszabású építkezésről.

„Valami hihetetlenül nagy építkezés zajlik Orbánék alcsútdobozi birtokán. Magam is meglepődtem, milyen változások történtek, amióta legutóbb arra jártam (a képek közül az egyiket két éve, a többit néhány napja készítettem)” – írta ma reggeli Facebook-bejegyzésében Hadházy Ákos.

A független képviselő magyarázásul leírja, a legfeltűnőbb, hogy új épület készül, jól látszik a mélyen a földbe ásott alap a már korábban felújított egykori cselédszállás és az istálló között. „Nem tudhatjuk, mi lesz ez – Önök is tippelhetnek, hogy bunker, esetleg mélygarázs vagy föld alatti wellness-központ épül-e ott” – írja Hadházy. Ami még látható, hogy a második egykori cselédszállást is teljesen átépítik, a tetőt leszedték, újraépítik, de addig belátni az épületbe. Elegáns megoldással az emeleti szobák egy óriási központi hallt fognak körül venni.

Nem tudni, hogy Orbán lovakat fog-e tartani, vagy focipálya lesz benne, de az egyik istálló új tetőt kapott, egy részén már fent vannak a cserepek. A másik sorsa még kérdéses, a régi tetőt ott is elbontották de egyelőre nem látunk újat rajta.

Ami még változás fentről látható, az egy nagy, szépen gondozott „konyhakert”. Két éve még csak egy kis fóliasátor mutatta, hogy az Orbán család valamely tagja szeret kertészkedni.

Az öt épületből, plusz egy kis víztoronyból álló, kívülről, az országútról szinte láthatatlan majorság amúgy régen Habsburg József nádoré volt, most papíron a miniszterelnök apjáé. Hadházy azonban felidézi, hogy néhány éve kiderült, azt valójában Orbánék használják. A majorságot 2011-ben 10 évre kibérelte M. Lőrinc. Ez a politikus szerint színlelt szerződés, mert a birtokot minden jel szerint az O. család használta. M. ennek ellenére évi 15 milliót fizetett a miniszterelnök családjának- a semmiért.

A nyilvános cégadatokból amúgy látszik, hogy M. Lőrinc egyébként idén előre kifizette a hátralevő bérleti díjat és „távozott” – persze valójában eddig sem volt ott. Mindenesetre időközben megvette az Orbán-uradalom szomszédjában fekvő grandiózus golf klubot és a hozzá tartozó kastélyt – olvasható Hadházy oldalán.

Valami van a levegőben, de még nem mindenki érzi

A lakosság még nem érzi az elemzők által jövendölt nehézségeket, a gazdaság szereplői viszont valamit „szagolnak” a levegőben – olvasható ki a GKI havi jelentéséből. A gazdaság állapotának megítélése általánosságban is romlott.

Júniusban – az áprilisi kétéves mélypont, majd a májusi javulás után – 2017 kora nyári szintjére esett a GKI Gazdaságkutató Zrt. konjunktúraindexe.

Két világ: üzleti és lakossági

Nem először regisztrálja a GKI a lakosság és az üzleti világ véleményének kettősségét.

Az üzleti várakozások szinte egész évre jellemző romlása folytatódott, miként a fogyasztóiak javulása is.

Az üzleti várakozások utoljára két és negyed éve voltak ilyen alacsonyak, a fogyasztóiak pedig egy éve voltak ilyen magasak.

Az üzleti szférán belül minden ágazatban romlottak a várakozások, de míg az iparban és a szolgáltató szférában a változás jelentős volt, az építőiparban és a kereskedelemben hibahatáron belüli. Az ipari bizalmi index júniusban 2017 eleji szintjére esett. Egyaránt romlott a termelési színvonal és a termelési kilátások, a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések -, valamint a készletek megítélése.

A lakásépítések lassan kifuthatnak

Az építőipari bizalmi index értéke júniusban lényegében stagnált. A mélyépítő cégek kissé derűlátóbbá váltak, míg a magasépítők kilátásai valamelyest romlottak – írja a GKI. Ez összefügghet azzal, hogy az ingatlanpiac, ezen belül a lakásépítések valószínűleg elérték zenitjüket. A kutatók által mért indexek ezt látszanak alátámasztani: az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség érezhetően, a rendelésállományok értékelése enyhén romlott.

A kereskedelmi bizalmi index értéke 2019 hatodik hónapjában a májusi emelkedés után gyakorlatilag stagnált, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése romlott, míg a várható rendeléseké javult. A szolgáltatói bizalmi index júniusban a 2017 eleji szintre esett. Egyaránt rosszabb lett az üzletmenetről, az elmúlt időszaki és a várható forgalomról alkotott vélemény.

Gyengült a foglalkoztatási szándék

A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével minden ágazatban érezhetően gyengült, összességében kétéves mélypontjára került (bár idén áprilisban már volt hasonló). Ennek jeleiről az autóiparban nemrég írtunk.

Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme csökkent.

Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató szférában erősödött, a kereskedelemben és az építőiparban visszafogottabb lett, s kissé csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. A cégek jellemzően 80 százaléka nem készül árváltoztatásra, az építőiparban azonban ez az arány csak 70 százalék

Az emberek optimizmusa még töretlen

A magyar gazdaság helyzetének megítélése összességében romlott,

ezen belül az iparban és az építőiparban jelentősen, míg a kereskedelemben és a szolgáltató szférában javult. Kedvezőbb lett a lakosság véleménye is.

A GKI fogyasztói bizalmi index a májusi enyhe csökkenés után júniusban dinamikusan emelkedett, melynél magasabban legutóbb egy éve állt. A lakosság saját pénzügyi helyzetének várható alakulását és főleg saját jövőbeli megtakarítási lehetőségét sokkal jobbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt. Utóbbi közel 17 éves rekord. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is kedvezőbbnek vélték, mint májusban

Ózd versus Eger, Soroksár

  • „Egy az egy ellen” előbb négy, később hatpárti összefogással
  • Ha egy közös jelöltet mégsem támogat mind a hat párt, akkor akit nem arra a támogatás megvonása ennek ellenére sem indít saját jelöltet
  • A Jobbik minden jelöltje azt a pártot képviseli, amelyet náci jellegű pártként ismertünk meg
  • Hogy az összefogás valójában mire jó, azt akkor látjuk meg, amikor az ellenzéki összefogás polgármesterei és helyi képviselői átveszik mandátumukat, és munkához látnak
„Egy az egy ellen” – így szól az ellenzék stratégiája az önkormányzati választásra. Széles összefogás a DK-tól az MSZP–Párbeszéden, LMP-n és Momentumon át a Jobbikig. Az EP-választás után az áprilisban még négy párti (MSZP–DK–Momentum–Párbeszéd) budapesti szövetséget is hat pártira (plusz Jobbik, LMP) bővítették.
Minden városban, budapesti kerületben egy polgármester-jelölt indul a Fidesz jelöltjével szemben, és az összes párt azt az egy jelöltet támogatja. Ugyanígy az egyéni választókerületeket is elosztják egymás között. Abban bíznak, hogy ennek következtében ott, ahol az EP-választáson többen szavaztak az ellenzékre, mint a Fideszre, az ellenzéki jelöltek nyerhetnek. Reménykedjünk, hogy így lesz.
Néhány napja viszont kiderült, hogy Ózdon a DK és a Momentum nem támogatja a jobbikos polgármestert. Nem, mert néhány éve náci ízű kijelentéseket tett. Nem indítanak vele szemben jelöltet, de nem támogatják, nem vesznek részt a kampányában.
Korábban MSZP-s politikusoktól hallottam, hogy a Jobbik jelöltjei esetében egyénileg mérlegelik: ki tekinthető olyannak, akit lehet támogatni – mint a Jobbik gyöngyösi vagy soroksári polgármester-jelöltjét –, és ki az, akit nem. Úgy tűnik, ma már a DK is így gondolkodik, a Momentum pedig, ha nem tévedek, mindig is így gondolkodott.

Sajnálom, de ez tévedés.

A választás: politika. A választók különféle politikák között választanak. Az önkormányzati választás is az. Sokszor mondják ugyan, hogy nincs baloldali meg jobboldali csatorna vagy köztisztaság, vagyis a helyi politikában a pártok különböző elvei félretehetők, de ez tévedés. Hogy csak egy-egy nagyon ismert példát mondjak: Kriza Ákos Miskolcon megmutatta, hogy mi a jobboldali várospolitika (a jobboldal szó magyarországi értelmében), Karácsony Gergely pedig Zuglóban azt, hogy mi a baloldali várospolitika. A menekültkérdésben Botka László mutatta meg Szegeden 2015-ben, hogy hogyan viselkedik egy baloldali városvezető. Toroczkai László Ásotthalmon pedig azt, hogy hogyan viselkedik ugyanabban az ügyben egy szélsőjobboldali polgármester.
A Jobbik minden jelöltje azt a pártot képviseli, amelyet náci jellegű pártként ismertünk meg, hiszen még félkatonai szervezetet is létrehozott, ahogy az egy náci jellegű párttól elvárható, és amely évek óta „néppártosodásról” beszél, ami politikailag tartalmatlan megfogalmazása valamiféle változási törekvésnek, de

az Országgyűlésben megszavazta a Fidesz hetedik alaptörvény-módosítását. Azt az alaptörvény-módosítást, amely egyebek mellett alkotmányossá (pontosabban alaptörvényessé, mert alkotmány ma nincs Magyarországon) tette a hajléktalanság üldözését és lehetővé tette a menekültügy még szigorúbb, még embertelenebb kezelését.

Megszavazta azt az Egerben közös polgármester-jelöltként induló Mirkóczki Ádám is, akit a Jobbikon belül mérsékeltnek tekintenek. Soroksári polgármester-jelöltjük, Berecki Miklós nem, mert nem országgyűlési képviselő, de ha az lenne, minden bizonnyal megszavazta volna.
Az önkormányzati választási együttműködések létrehozásánál a részvevők igyekeznek elkerülni azokat a témákat, ahol eltérnek a nézeteik. („Azt nézzük, ami összeköt, s nem azt, ami elválaszt.”) Ha depolitizálják az önkormányzati kampányt, akkor ez a kampányban akár még működhet is. Jó ez arra, hogy a pártok politikai identitása még jobban elmosódjon, mint amennyire a pártok egy részénél már eddig is elmosódott. Ugyanakkor Ózdon a DK és a Momentum híveinek nem lesz kire szavazniuk, hiszen csak a Jobbik vagy a Fidesz jelöltjére szavazhatnának. (Az idei EP-választáson Ózdon 1513-an szavaztak a DK-ra, ami 18,5 százalék volt, és 294-en a Momentumra, ami pedig 3,6 százalék.)
Ha hosszabb távra gondolkozunk, akkor sem az nem jó, hogy Ózdon nem lesz kire szavazni, sem pedig az, hogy másutt csak olyan politika képviselhető, ami minden ellenzéki pártnak elfogadható, és elmosódik a pártok arculata. (Sok tekintetben az országos politikában is elmosódik, de ezt most félreteszem.) Hogy jó-e ez az október 13-ig terjedő rövid távon, azt október 13-án este meglátjuk. Hogy valójában mire jó, azt akkor látjuk meg, amikor az ellenzéki összefogás polgármesterei és helyi képviselői átveszik mandátumukat, és munkához látnak. Akkor, amikor döntenek majd valahogy a cigánytelepekről, általában is lakásügyekről, a kilakoltatásokról, továbbá a közmunka elosztásáról, az óvodákban érvényesülő szegregációról (hiszen az iskolaiba már nincs beleszólásuk) és más, korántsem politikamentes dolgokról. A politika ugyanis nemcsak abból áll, hogy itt vagy ott legyőzzük-e Orbánt. Az első lépés persze ez, de a másodikról és harmadikról sem célszerű hallgatni.

Levél Orbán Viktorhoz

Tisztelt Orbán Viktor!
Ne haragudjon a zavarásért, de föl kell tegyek Önnek néhány kérdést, amely az Ön által a magyar polgárok figyelmébe nyomatékkal ajánlott sajtótermékek olvasása nyomán tolult föl bennem az elmúlt hetekben.

Engedjen meg néhány idézetet:

„Nem lesz csend, nem lesz maszatolás, nem lesz fellélegzés. Naponta lépünk egyet előre. Át az utcán, be a kapun, fel a lépcsőn, rá a vörös szőnyegre. Kopogtatunk azon a díszes faragott ajtón. Be is megyünk, egészen az íróasztalig. Ül ott egy köztisztviselő, akit le lehet váltani legitim eszközökkel is. Ő a miniszterelnök.”

„A jobboldal meg fogja nyerni a legközelebbi választást, legyen az bármikor. Ott már nem lesz elég a szavazatszámlálók kegye. Ugye nem gondolják, ott a baloldalon, hogy azok után, amit velünk most művelnek, lesz számukra hely a narancsszínű nap alatt? Ha így vélik, tévednek. Ugye nem gondolják, hogy lesz egy semleges sarok, ahová elbújhatnak? Nem lesz.”

„Az emberek egyszer csak elindulnak az utcákon egy tér felé. Talán bejelentett tüntetés lesz ott, talán semmi sem, csak egy hír fut végig a városon. Talán engedélyezett lesz a gyűlés, talán nem… Talán utasítást ad egy moslék lelkű belügyminiszter a tüntetés feloszlatására, talán nem. Talán elindulnak a rendőrök a tömeg ellen, talán tétováznak. De az emberek nem futnak majd el a rendőrök elől, hanem szembefordulnak velük. És a rendőrök visszavonulnak. És tagadhatatlan, hogy ezt követően elindul a nép, hogy a betegség fertőző gócait kitakarítsa. Elfoglalja a legkártékonyabb médiumokat és kiűzi onnan a ragály terjesztőit, a történelmi pornográfia bűzös leheletű, sunyi tekintetű iparosait. És elkergeti a pénzvilág foltos lelkű hiénáit, amint elűzi majd azokat a hazaárulókat is, akik az ő nevében egy álszent és gonosz áldemokrácia hamis és még így is kijátszott szabályaira hivatkozva rombolják önbecsülését…”

Tisztelt Orbán Viktor!

Ezek nem az Ön szavai, de ezek a szavak az ön embereinek a szavai. Az első két idézet szerzője az ön kormányzása idején a közszolgálati Magyar Rádió vezető munkatársa volt, most pedig a Magyar Nemzet című napilap vezető publicistája. Az utóbbi idézet pedig attól a főszerkesztőtől való, akinek lapja az Ön köreinek félhivatalos orgánuma. E főszerkesztő a napokban együtt szerepelt Nagyváradon (Oradea néven pillanatnyilag Románia) az Ön második emberével, az egykori olimpiai bajnokkal. Ezek a publicisták az Ön vállalt emberei, akik az Ön lelkéből szólottak. A fent idézettek tehát mégiscsak az Ön szavai is. Ezeknek a publicistáknak Ön a miniszterelnöke ma is. Ön a főnök, tisztelt Orbán úr. Ezért fordulok Önhöz néhány kérdéssel, e szavakkal kapcsolatosan.

Tisztelt Orbán Úr!

Mit kell érteni azon az Ön lapjában megjelent kitételen, hogy a miniszterelnököt le lehet váltani legitim eszközökkel is? Milyen más eszközökkel lehet még leváltani egy miniszterelnököt a mai Magyarországon?

Mit kell érteni azon, hogy a baloldalnak nem lesz helye a narancsszínű nap alatt? Meg hogy egy sarok sem lesz, ahol elbújhatunk – magamra is kell értsem a kitételt, baloldali-féleség lévén? Meg leszünk találva, nem lesz helyünk? Tisztelt Orbán Viktor! Nekünk itt élnünk, halnunk kell. Vagy Önök csak az egyiket teszik lehetővé a számunkra majd? Érdeklődéssel várom válaszát.

Továbbá kíváncsi lennék arra is, tisztelt Orbán Úr, ki jelölte ki – mert ki vannak jelölve, az nem lehet kétséges –, hogy például a pénzvilágban ki a foltos lelkű hiéna és ki nem az? Ehhez jól kell ismerni a pénzvilágot, ugye. Tán-tán Járai Zsigmond úr végezte el ezt a megtisztelő munkát? Vagy esetleg Varga Mihály úr?

Tisztelt Orbán Viktor!

Szemernyi kétség nem lehet afelől, hogy – az Ön szavaival élve – ha eljön az idő, eljön a nagy mozdulás ideje, s megindulnak a térre az emberek, az Ön hívei, és aztán nekiveselkednek a fertőző gócok kitakarításához, akkor eme köztisztasági ténykedés egyik első színtere az én munkahelyem, a Népszabadság szerkesztősége lesz. De nem konkretizálná kicsit jobban: mit is fognak majd önök csinálni, mikor megvizitálnak egy ilyen munkahelyet majd? Átnevelőtréningeket indítanak? Esetleg átnevelő táborokat nyitnak? Az újságírókat kidobják majd, efelől az Ön publicistái kétséget egy pillanatra sem hagynak. De hova és hogyan? És hanyadikról?

És arra vonatkozólag született-e már direktíva, hogy mi történjen azon munkatársakkal, akik munkájukat otthon végzik, s ezért a mozdulás időpontjában nem lesznek föllelhetők majd a ragályt terjesztő médiumok székházaiban?

Én például itthon dolgozom, fertőzöm Verőcén. Gondolom tehát, hogy engem Önök, illetve az Ön elvbarátai itthon fognak fölkeresni majd.

Arról már volt szerencsém meggyőződni, hogy a telefonszámomat az Ön köreihez tartozók gondosan regisztrálták már. De nem tudom, hogy a pontos lakcímem megvan-e Önöknek. Kérem ezért, Tisztelt Orbán Viktor Úr, küldje el e-mail címét, hogy arra én azonnal visszaválaszolhassam elérhetőségem koordinátáit. Igazán nem szeretném, ha a megmozdult csapatok túl sokat bolyonganának e kies, békés, polgári községben, megzavarva esetleg ezzel kedves szomszédaim, barátaim nyugalmát.

Ne vegye akadékoskodásnak, de a várható vizittel kapcsolatosan lenne még egy-két további kérdésem Önhöz.

Mik a terveik a fertőző gócokhoz tartozó magamféle bűzös leheletű, sunyi tekintetű iparosok családtagjaival kapcsolatosan? Az unokáknak végig kell nézniük majd, ahogy a nagypapákat kitakarítják? Vagy kitakarítják az unokákat is? És a feleségeket, a gyerekeket, a nagymamákat is?

Ha igen, akkor fölhívnám a figyelmét arra, hogy erre nézvést fölösleges fejüket új megoldásokon törniük; a múlt század történelme során rengeteg tapasztalat halmozódott föl a hatékony kitakarításokkal kapcsolatosan, e tapasztalatokat pedig könyvtárnyi szakirodalom taglalja immár.

És végül engedjen meg még egy utolsó kérdést, tisztelt Orbán Úr: mik a terveik a kitakarított elemek hátramaradott macskáival?

Azért kérdem, mert ha az Önök takarítógépezete megindul, embereimet megóvni aligha tudom majd; a macskákat azonban talán még el tudom altatni időben.

Érdeklődéssel várom válaszait.

Üdvözlettel: Bächer Iván

NSZ • 2003. november 20. • Szerző: Bächer Iván

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK