Featured

Orbán-von der Leyen: Vak-randi

Nem volt közös sajtótájékoztató Orbán Viktor és Ursula von der Leyen első négyszemközti találkozóján. Orbán a legfontosabbról nem beszélt utána: a jogállamiságról is szó esett.

Jó döntés volt „az ideológiai gerillákat távol tartani” és pragmatikus életösztönű vezetőket választani – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel Brüsszelben folytatott csütörtöki megbeszélését követően az állami tévének.

Orbán: első a migráció

Nem volt tehát közös sajtótájékoztató, ki-ki maga mondta el, mit tartott fontosnak a találkozón. Orbán például első helyen azt, hogy az Európai Bizottság új elnökének kiválasztásával kapcsolatban „jó döntést hoztunk eddig”.

Orbán von der Leyent olyan politikusként jellemezte, „akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben”. Ezek közé sorolta a gyermekek, a családok jövőjét és a biztonságot, de közös szándéknak nevezte egy közös európai haderő, hadiipar kifejlesztését is. És

érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció,

e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni.

Az új bizottsági elnökről kijelentette azt is: szenvedélyes meggyőződése, hogy az Európai Uniónak fenn kell maradnia, ezért „ösztönszerűen” utasít el minden olyan ügyet, amely távolítja egymástól a tagállamokat.

A nehéz kérdésekben, például a klíma-, az energia-, a gazdaságpolitika vagy a migráció kérdésében is pragmatikus megközelítésre számít Orbán. Utóbbival kapcsolatban azt várja, hogy a viták értelmesebbek lesznek a jövőben. Az új bizottsági elnök ugyanis érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget, azt, hogy míg a nyugat-európaiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a magyarok és Közép-Európa azzal, hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni – tette hozzá.

Klíma-ügy:egyelőre nincs több vállalás

A kormányfő a klímacélokról szóló vitákról azt mondta: közös alap, hogy a jövőért közös a felelősségünk, de szerinte míg a gazdag országok tehetnek súlyos kijelentéseket ez ügyben, egy Magyarország méretű ország csak olyan vállalást tehet, amelyet be is tud tartani. Magyarország – vállalásának megfelelően – azt el fogja érni, hogy 2030-ra az energia 90 százalékát szén-dioxid-mentes forrásból nyerje, hiszen ennek terve, forrása rendelkezésre áll.

Az ország azonban nyomás alatt van, hogy kimondja: 2050-re eléri, egyáltalán ne legyen szén-dioxid-kibocsátása – fűzte hozzá. „Én készen állok arra, hogy egyszer ezt kimondjuk, de hogy most kimondjuk, arra semmilyen lehetőséget nem látok” – jelentette ki. Új, drága technológiára van szükség, amit legalább részben az uniónak kellene finanszíroznia.

Von der Leyen: a jogállamiság mindenkire vonatkozik

Nem beszélt viszont Orbán arról, ami még szóba került. Erről von der Leyen írt Twitter-üzenetében. Nem csak jót beszélgetett politikai irányelveiről a magyar miniszterelnökkel, hanem arról is szó volt, hogy a jogállamiság elengedhetetlen és mindenkire vonatkoznia kell.

Orbán úgy tett Brüsszelben, mintha a királycsináló találkozott volna illiberális kreálmányával, miközben erről messze nincs szó. Egy öregedő despota járt pávatáncot a belga fővárosban – írta üzenetében Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő. Most épp lelkes támogatónak mutatta magát például a közös európai hadsereg felállításával kapcsolatban, amelynek javaslatát korábban Kósa Lajos még „szocialista figyelemelterelésnek” nevezte.

Hiába, változnak az idők, Orbánék hitvallása és gerince pedig úgy hajlik, ahogy a német nagytőke szellője éppen fúj. Meglátjuk, hogy milyen Európai Bizottságot hoz tető alá Ursula von der Leyen, milyen magyar biztossal és portfólióval, illetve milyen programmal. Megismételte csak akkor fogja támogatni az általa vezetett bizottságot, ha kiáll a „szociális Európa” céljai mellett és nem alkuszik az Európa-ellenes erőkkel.

Félmillió villanyautót álmodnak az utakra

Bő tíz év múlva 450 ezer elektromos autó és 45 ezer töltőpont lehet az országban az elektromobilitási stratégia kiötlői szerint, bár ezt ők se gondolják komolyan. Jelenleg mintegy nyolcezer autót 580 töltő szolgál ki. Rossz hír a hibrideseknek, hogy megszüntetnék zöld rendszámukat.

Elsődleges nemzetgazdasági érdek, hogy Magyarország csatlakozzon az elektromos autózás által keltett fejlesztésekhez, és élenjáró lehessen az innovatív technológiák bevezetésében és elterjesztésében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ennek érdekében és a klímavédelmi célokkal összhangban végezte el a 2015-ben elfogadott Jedlik Ányos Terv felülvizsgálatát – olvasható a kormány közleményében.

Hátrább az agarakkal

A nagy szabású Hazai Elektromobilitási Stratégia nevű előterjesztést az Innovációs és Technológiai Minisztérium készítette. Bátor tervet vázol fel, bár a szerintük is

reálisabb számok sokkal visszafogottabbak, heted-nyolcadnyiak.

A közleményben az olvasható, hogy 2030-ra 450 ezer elektromos jármű közlekedhet a hazai utakon, amelyek kényelmes használatát országszerte 45 ezer elektromos töltő segítheti. A közzétett táblázat alapján azonban ennél sokkal kevesebb elektromos autó és busz elterjedése valószínűsíthető.

Forrás: ITM

Annak fényében érdemes a legóvatosabb prognózist komolyan venni, hogy a Belügyminisztérium nyilvántartása alapján 2018. október 31-ig zöld rendszámból 8482 darabot adtak ki, ami 7401 forgalomba helyezett jármű (az ezerdarabos különbség okát nem fejtik ki). Ezeket 580 töltő szolgálta ki.

Damoklész kardja a gyártók felett

Pedig az idő sürget. Az Európai Unió szoros határidőt fogadott el. Ugyancsak 2030-ra az újonnan gyártott autóknál 35 százalékos, a könnyű haszongépjárműveknél pedig 30 százalékos széndioxid-kibocsátás-csökkentést ír elő a járműiparnak a 2021-es szinthez képest. Ez gyártói modellpalettánkénti összesített csökkenés lesz. Az elmúlt években a legnépszerűbbek a nagyobb méretű SUV-ok, ezek magasabb károsanyag-kibocsátását a villamos meghajtás erőltetésével képesek ellensúlyozni a gyártók. Ha nem teszik, horribilis büntetés vár rájuk.

Sokat markolnának

Az elektromobilitási stratégia kilenc pontban határozta meg a legfontosabb célkitűzéseket, szinte minden területre kiterjedően:

  • a piacmodell részletes kialakítása,
  • a töltőinfrastruktúra fejlesztése,
  • az elektromos járművek vásárlásának támogatása,
  • a kormányzati és önkormányzati töltőállomás-telepítés és autóflotta-bővítés,
  • a közösségi közlekedés dekarbonizációja,
  • az önkormányzati energiatermelés és okoshálózati megoldás,
  • a lokális okoshálózatok országos sztenderdjeinek fejlesztése,
  • a töltési energia költségcsökkentési lehetőségeinek kihasználása és
  • az elektromobilitás társadalmasítása.

Valódi és alibizöldek

Elektromos gépkocsinak két kategória minősül: a tisztán elektromos (BEV), a belsőégésű motorral kombinált külső töltésű hibrid elektromos (plug-in hibrid), amelynek elektromos üzemben hatótávolsága legalább 25 km (PHEV), és ennek altípusa, a kiterjesztett hatótávolságú (!) EREV, amely villamos üzemmódban legalább 50 km-t képes megtenni.

Ezek a hibridek azonban legfeljebb papíron zöldek.

A két tonna körüli monstrumok villamos meghajtási teljesítménye csekély, hatótávolságuk elhanyagolható. Ezeket a kocsikat lényegében folyamatosan a belsőégésű motorral hajtják, és a jómódúak autói.

Ezt támasztják alá a darabszámok is. A tisztán elektromos BEV-ekből 3213-at helyeztek forgalomba, a „sima” hibridekből 2149-et, a megnövelt hatótávolságúakból 2020-at. ( Az értékesítés azonban folyamatosan növekszik a BEV-ek javára.)

Az eladott új elektromos autók piaci részesedésének alakulását mutatja az alábbi ábra.

Forrás: ITM

Ebben is roncslerakat leszünk?

Az se túlságosan kedvező, hogy az ezekbe a kategóriákba tartozó autók többsége (4179) használt import, újonnan értékesített 3222 darab. Ez azt jelenti, hogy egy csomó olyan e-kocsi kerül hozzánk szürkeimportban, amelyek akkumulátorainak kapacitáscsökkenése eléri vagy megközelíti a kritikus szintet. Hasonlóan a tízezer-számra beözönlő „kohószökevény” öreg dízelekhez. A koncepció ezért javasolja is a használtimport korlátozását.

A zöld rendszámok egy része ugrik

A négy évvel ezelőtt kezdődött program egy sor kedvezményt nyújt a zöld rendszámra érdemesített autók fenntartóinak. Nem kell regisztrációs adót, súlyadót, cégautóadót fizetniük, adómentes a tulajdonjog megszerzése, eddig 38 önkormányzat (köztük a budapesti kerületek) területén ingyenes a parkolás. Mindenekelőtt pedig a vásárláshoz másfél-milliós vissza nem térítendő támogatás jár.

Ebben azonban alapos változás várható. Az alibi-zöld autók támogatásának társadalmi elutasítása eléggé kézzelfogható. Ezért cseppet se csoda, hogy az ITM azt javasolja, ezeknek a magas károsanyag-kibocsátású, nagy tömegű hibrid hajtású járművek számára legkésőbb 2025-ig szüntessék meg a zöld rendszámot.

Szigorúbb repülési tilalom – tart a reptér-üzemeltető elleni hadjárat

Megvalósulhat a Budapest feletti tényleges éjszakai repülési tilalom, kivételekkel. Az ezt megszegő társaságok ezer euró büntetést fizethetnek. A kormány megpróbálja kizeccölni a reptér-üzemeltetőt.

„Gyakorlatilag nullára” csökkentenék a főváros feletti éjszakai repülőforgalmat éjfél és reggel öt óra között – ezzel kommentálta a közeljövőben hatályba lépő intézkedéseket Tarlós István főpolgármester, balján Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel. Elvileg eddig is így volt, azzal, hogy hat le- és felszállást lehetett tervezni, de a valóság rendre felülírta ezt. Ahogyan eddig, úgy a jövőben se számít tiltott forgalomnak a külső ok miatti késés vagy egyéb elháríthatatlan helyzet.

Jön a bírság lehetősége

Az új szabályok értelmében duplájára emelik a le-felszálláskor megengedett hátszél erősségét, ellenkező esetben másik kifutóra irányítják a gépeket, továbbá a tilalmat megszegő légitársaságok ezer euróig terjedő zajvédelmi bírságot fizethetnek. Mindezek mellett 13-ra növelik a zajmérési helyek számát.

Tarlós elmondta, hogy a ferihegyi repülőtértől északnyugati irányba lévő sűrűn lakott rész zajterhelése gyakorlatilag megszűnik, és a délkeleti irányba szállhatnak majd le és fel az 1-es kifutóról a repülőgépek. Azt nem mondta el, hogy ezzel

az agglomeráció felett változatlanul megmaradhat a repülőforgalom,

ha a leszálláskor alkalmazandó hátszél iránya megköveteli ezt az útvonalat. Az ilyen helyzetre ugyanis nem vonatkozik a tilalom.

A hátszélre és a bírságra vonatkozó szabályok várhatóan szeptemberben lépnek hatályba.

Legjobb, ha eladják?

A kormány folytatja hadjáratát a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport jelenlegi külföldi tulajdonosával szemben. Tegnap Gulyás Gergely kancelláriaminiszter jelentette ki, hogy 2020. január 1-jével, ha kell, rendeleti úton tiltják be a fapados terminálrész használatát, ha nem történik változás, de az üzemeltető július 8-án nekilátott egy normális épületrész építésének.

Azt is belengette, hogy bár az államnak csak szabályozási-befolyásolási jogai vannak, de

a kormány rendelkezik megfelelő eszközökkel és ezekkel él is.

A kormány azt is egyértelművé tette a tulajdonosnál, hogy legjobb, ha eladja a repülőteret, ha nem képes kezelni a problémákat – tette hozzá.

Ugyanebben a hangnemben beszélt ma Palkovics. Mint fogalmazott, „a magyar emberek” és a kormány érdeke, hogy Budapestnek ugyanolyan színvonalú repülőtere legyen, mint Prágának, Bécsnek vagy Varsónak, mert ebben a pillanatban ez nem így van. Működőképes repülőteret szeretnének vagy a jelenlegi tulajdonosi konstrukcióban, alkalmas emberekkel, vagy ha ez nem megy, akkor másik tulajdonossal. A kormány lehetőségei kötöttek, mert „egy konzervatív kormány nem tehet semmit egy másik cég tulajdonával szemben”.
Ezekről már tárgyalnak a tulajdonossal, ha az egyeztetés nem lesz eredményes, akkor

„meg is kérik, adja el a repülőteret másnak”

– mondta Palkovics.

Össztűz már jó ideje

Az előzmények sorában pár hónapja Fürjes Balázs budapesti fejlesztési államtitkár vezetésével 77 pontból álló követeléslistát állítottak össze a Budapest Airportnak, és – ahogyan Gulyás jellemezte – „a lehető legnyersebb formában egyértelművé tették”, hogy az üzemeltető komoly szankciókra számíthat, ha gondatlan saját tulajdonával.

A kritikák jellemzően a Malév 2012-es csődje után sebtiben felhúzott fapados-terminálon tapasztalható áldatlan állapotok miatt érik az üzemeltetőt, a meglehetősen durva hangnem és a tulajdon eladásának erőteljes „ösztönzése” mögött azonban hírek szerint inkább más áll. Az, hogy más stratégiai cégek, sőt, ágazatok után

a reptér is kerüljön vissza „nemzeti kézbe”.

Ez azért különös, mert a Budapest Airportot 2005-ben csak részlegesen privatizálta az akkori kormány: a részvények 75 százalékát mínusz egy részvényt. A maradékot pedig már Orbánék adták el az akkori tulajdonosi konzorciumnak.

Az első kísérlet sokba került

Orbán-kormány másodjára megy neki a reptér-üzemeltetőnek. Első regnálásának végén, 2002 elején a kormány „kiszervezte” a mostanihoz hasonlóan kanadai érdekeltségű cég alól Ferihegyet. Akkor csak az üzemeltetés jogát kapta meg több évtizedre a kanadaiak és az állami tulajdonú Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság alkotta vegyesvállalat. Az első Orbán-kormány aztán a jelenlegi – akkor alapított – Budapest Airport Zrt.-t bízta meg az üzemeltetéssel.

A hoppon maradt kanadai cég perre vitte az ügyet, és nyert. Ennek alapján 2005-ben a Gyurcsány-kormánynak kellett 74 millió dollár kártérítést plusz a perköltséget kifizetnie.

Ez akkor mintegy 18 milliárd forintra rúgott.

A reptéri vezetés mindenesetre megpróbál baráti gesztusokat tenni. Éppen egy hónapja egyik napról a másikra leváltották a vezérkar két tagját. A kommunikációs igazgató – a veterán Hardy Mihály – helyére egy Fidesz-közeli személyt állítottak.

Lovász László dilemmája

Megjelent a hír: Maróth Miklós orientalista professzor, az MTA korábbi alelnöke lesz az Eötvös Loránd Kutatóhálózat elnöke. A törvény szerint az elnök személyére az innovációért felelős miniszter és az MTA elnöke közösen tesz javaslatot, és a miniszterelnök nevezi ki. Maróth a kudarccal végződött korábbi egyeztetéseken a minisztériumot képviselte. Tehát Palkovics jelöltjét kell Lovász Lászlónak elfogadnia, és vele közösen „javasolnia”.
A hír szerint Lovász ultimátumszerűen kapta a javaslatot. Maróth nevét már napokkal ezelőtt látni lehetett az interneten, az irányító testület többi tagjával – a hat, a minisztérium által delegált illetve az MTA által delegált hat taggal – együtt. Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon az MTA által delegált tagokat is Palkovicsék választották ki?
Az Akadémiai Kutatók Fóruma közleményben jelentette ki: legjobb lenne, ha az MTA részéről senki sem vállalna szerepet az ELKH vezetésében. Ami nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy az MTA elnökének sem szabad részt venni az ELKH elnökének jelölésében. Tehát az Akadémiának bojkottálnia kellene az egész folyamatot. Abból, hogy az MTA közgyűlése nagy szavazattöbbséggel elutasította az intézetek leválasztását az Akadémiáról, logikusan ez következne.

Emlékezetes: amikor Palkovics még csak fenyegetőzött azzal, hogy ha az MTA nem fogadja el az átalakítást, akkor törvénnyel teszik azt meg, Lovász László még azt mondta: igyekszünk meggyőzni a kormányt az álláspontunkról, de ha törvényt hoznak, akkor „vigyázzba vágjuk magunkat”, és végrehajtjuk a törvényt.

Amit akkor mondott, abból most az következik, hogy az MTA részt vesz az ELKH létrehozásában, delegálja a maga tudósait a vezető testületbe, és részt vesz az elnök jelölésében.
Bizony, a dilemma súlyos volt. (Volt, mondom, mert a hírből arra kell következtetnünk, hogy már megszületett a döntés.) Ha ugyanis az MTA elnöke illetve elnöksége nem venne részt az Országgyűlés által elfogadott törvény végrehajtásában, azzal a kormánnyal, a parlamenti többséggel szembeni nyílt ellenállás útjára lépne. Ha viszont a miniszterrel közösen aláírja az elnök jelölését illetve delegál tagokat a vezető testületbe, az olyan behódolást jelent, amilyenre a rendszerváltás kezdete óta nem volt példa Magyarországon.

Lovász Lászlónak ebben a helyzetben csak nagyon rossz döntése lehetett.

A lemondás lett volna az egyedüli megoldás, ami szintén megakadályozta volna a törvény végrehajtását.

Ezt a távot is megúszta Kenderesi

Hétszázötvenezer forint pénzbírság fejében lezárult Kenderesi Tamás zaklatási ügye Koreában. A sportoló hazatérhet, de itthon fegyelmi eljárás vár rá. A koreaiak udvariassága határtalan.

Éppen akkora pénzbüntetésre, 3 millió von (2542 dollár, mostani árfolyamon 746 ezer forint) megfizetésére kötelezte Kenderesi Tamást a dél-koreai bíróság, amekkora összeget a sportoló korábban letétbe helyezett – derül ki a Yonhap hírügynökség tudósításából.

A kvangdzsui vizes világbajnokság helyszínén az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy pénzbírságot szabjon ki a magyar sportolóval szemben. Kenderesit vasárnap hajnalban vették őrizetbe, miután egy 18 éves helybéli lány szexuális zaklatás miatt feljelentés tett ellene. Mindketten egy éjszakai bárban szórakoztak.

Már tájékozódott a bírság összegéről

Később Kenderesi elismerte, hogy „megérintette” a táncoslány fenekét, de a zaklatás vádját visszautasította. Az ügyészség hétfőn vádemelési indítvánnyal átadta az ügyet a bíróságnak.

Kenderesi Tamás már előzően úgy nyilatkozott, hogy a várható pénzbírság összegét letétbe helyezi, csak hogy hazatérhessen.

Nem csak érintés?

A történtek megítélését erősen árnyalja, hogy a bár belső kamerájának felvétele alapján talán nem minden úgy zajlott, ahogyan azt Kenderesi nyilatkozta. A koreai leány nem táncosnő volt, hanem a magyar sportolóhoz hasonlóan szórakozó vendég, és az úszó inkább megfogdosta a lányt, ami elfogadhatatlan az ottani felfogásban (is).

Végletekig udvarias koreaiak

Csak érdekességképpen: a koreai sajtó rendkívül visszafogottan tudósított a történtekről, mindeddig nem hogy nevet, még nemzetiséget se osztott meg, csak „külföldi úszóként” említette Kenderesit. Ennek oka az, hogy

az ország hírnevén ne essen csorba.

(Azon az országén, amely a koreai turisták dunai hajótragédiája miatt amúgy is az ottani sajtó címlapjaira került nemrégiben.) Most azonban a Yonhap hírügynökség már „magyar úszóról” írt tudósításában, de ott elért eredményét – 200 méteres pillangóúszásban nyolcadik hely – se említi meg, csak akként írja körül őt, hogy a 2016-os riói olimpia bronzérmese.

Az ügynek azért még nincs vége. Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke azt mondta, hogy biztosan fegyelmi bizottság elé állítja Kenderesit, de azt még tudja, milyen büntetésre számíthat. Erről a bizottság határoz a koreai jegyzőkönyv és az úszó vallomása alapján.

A kiszabható szankciók között lehet a szóbeli figyelmeztetéstől és írásbeli megrovástól kezdve a pénzbüntetés, a juttatások megvonása, de akár el is tilthatják Kenderesit a versenyektől, edzőtáboroktól. Wladár Sándor azt is kijelentette, hogy a szövetség sem az óvadékot, sem az esetleges büntetést nem fogja állni az olimpiai bronzérmes úszó helyett.

Hajóbaleset: letartóztatták az ukrán hajóskapitányt

Ismét elrendelte a dunai hajóbaleset ügyében a szállodahajó meggyanúsított ukrán kapitányának letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság – közölte a szerdai döntés után a gyanúsított védője, Tóth M. Gábor. A végzés nem jogerős.

Az ügyvéd elmondta: a bíróság a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának veszélyére hivatkozva rendelte el védence letartóztatását 30 napra. Hozzátette:

fellebbeznek a végzés ellen.

A kerületi bíróság azt állapította meg, hogy

a segítségnyújtás elmulasztásának feltételei is fennállnak

(ez az új gyanúsítás a kapitánnyal szemben). Ezzel kapcsolatban az ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy védence a baleset után megkezdte a bajba jutottak mentését.

Az ügyvéd kifogásolta, hogy a bíróság a letartóztatási okok között említette a gyanúsított „felelősségelhárító” magatartását, holott szerinte ez a bírósági hivatkozás meglehetősen idejétmúlt, meghaladott.

Az eljárás megnehezítésével mint letartóztatási okkal kapcsolatban az ügyvéd azt emelte ki, hogy ez megítélése szerint két hónappal az események után már nem jogszerű és nem is észszerű. A gyanúsított ugyanis

heteken át szabadon közlekedhetett Budapesten, és megsemmisíthetett volna bizonyítékokat.

Arra is felhívta a figyelmet az ügyvéd, hogy védence a bűnügyi felügyelet szabályait maradéktalanul betartotta.

A Fővárosi Főügyészség szerdai közleményében az áll, hogy a nyomozási bíró osztotta azt az ügyészségi álláspontot, amely szerint csak a legsúlyosabb kényszerintézkedéssel biztosítható a terhelt jelenléte az eljárásban, valamint kizárólag így akadályozható meg a bizonyítás megnehezítése vagy meghiúsítása.

A mostani döntés előzménye, hogy az ügyészség két napja azután kezdeményezte a letartóztatást, hogy a Kúria kimondta: törvénytelen volt két bírósági végzés arról, hogy az ukrán kapitány 15 millió forint óvadék ellenében szabadlábra kerülhetett az eljárás idejére.

A kapitányt eredetileg vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésével gyanúsították meg, ezt egészítették ki hétfőn 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával.

Május 29-én a Hableány sétahajó a Margit híd közelében összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval és elsüllyedt. A Hableányon 33 koreai turista, valamint a kéttagú magyar személyzet utazott, és csak hét embert sikerült kimenteni közülük. A Budapesti Rendőr-főkapitányság az ügyben a vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetése miatt indított eljárást.

Korábbi dolgozója beperelte a Honvédkórházat

0

Diplomás ápoló, ötgyermekes édesanya indított munkaügyi pert korábbi munkahelye, a Honvédkórház egyik intézete ellen. Tíz éven át dolgozott ott közalkalmazottként. Foglalkoztatása idén januárban szűnt meg, mert nem volt hajlandó honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele azt kéri a bíróságtól, hogy a kórház fizesse ki neki az elmaradt végkielégítését.

Az Országgyűlés tavalyi utolsó, viharosra sikeredett ülésén nem csak a túlóratörvényt és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt fogadták el, hanem a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szólót is. Ennek az lett a következménye, hogy a honvédségnél, így a Honvédkórházban és tagintézményeiben is megszűnt annak a lehetősége, hogy valaki „civil” közalkalmazottként dolgozzon tovább.

A közalkalmazott dolgozóknak csak néhány napjuk volt arra, hogy eldönthessék, vállalják-e az új feltételeket.

Bár az ígéretek szerint honvédelmi alkalmazottként valamivel több pénzre számíthattak, mint korábban, de az új jogviszony szigorúan korlátozza véleménynyilvánítási szabadságukat (a főnöki utasítást nem bírálhatják, párt nevében és érdekében nem vállalhatnak közszereplést) és gyülekezési jogukat is. Sőt, még külföldi utazásaikat is be kell jelenteniük a főnöküknek.

Mindezekre a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele, aki nem katona, hanem betegek gyógyításával foglalkozó ápolónő, nem volt hajlandó, ezért nem fogadta el a jogviszony megváltoztatását, és nem írta alá az elé tolt nyilatkozatot. Azok, akik így tettek, nem kaptak végkielégítést a ledolgozott évek után.

A változásokról szóló minisztériumi tájékoztatóban az szerepelt, hogyha valaki nem „választja” az új, egyetlen lehetséges honvédelmi alkalmazotti jogállást, akkor foglalkoztatása a „törvény erejénél fogva” megszűnik, és hogy ilyen esetben végkielégítés meg felmentési időre járó pénz nem jár.

Csakhogy a törvény egyetlen szóval sem mondja, hogy ilyen esetben annak erejénél fogva szűnne meg a jogviszony és ne járna végkielégítés. Sőt, hasonló átalakításra – vagyis civil munkaviszonyból egyfajta közszolgálati jogviszonyra való módosításra – sok más területen sor került a kormányzati igazgatástól a rendőrségig, és mindenhol járt végkielégítés.

Éppen ezért az évtizedes munkavégzés után méltánytalannak tartotta az elbocsátott ápoló, hogy a mintegy 800 ezres végkielégítését nem kapta meg, és a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult. A jogvédő szervezet elvállalta az egészségügyi dolgozó képviseletét a munkaügyi perben.

„Felfoghatatlan, hogy amikor az egészségügy vészes munkaerőhiánnyal küzd, bürokratikus pótcselekvések miatt miért kell felkészült szakembereket elbocsátani.

De ha már megtörténik, vajon miért nem lehet azt méltányosan tenni? Tízévnyi, fizikailag és lelkileg is nehéz közalkalmazotti munka után kötelezően háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítés dukál. Sok mindent elárul az egészségügyi bérekről az összeg: ez ügyfelünk esetében kevesebb, mint 800 ezer forintot jelent. Mi ennek megállapítását kérjük a bíróságtól” – nyilatkozta Tóth Balázs, az ápolónő ügyvédje.

A Magyar Helsinki Bizottság a fenti ügyön kívül igény esetén ingyenes jogi segítséget, kapacitástól függően ügyvédi képviseletet is nyújt minden olyan volt honvédségnél dolgozott közalkalmazottnak, aki nem írta alá az új viszonyról szóló jognyilatkozatot, és ezért elesett a neki járó végkielégítéstől. A helyzet ugyanis egyszerre törvénysértő, a többi jogviszonyhoz képest diszkriminatív és méltánytalan minden olyan munkavállalóval, aki azért vesztette el korábbi munkáját, mert az alapjogainak egyoldalú korlátozását nem fogadta el. Nincs az rendben, hogy tisztességes munkát végzett emberek nem kapnak végkielégítés évtizednyi vagy hosszabb idő után sem.

Nem hajózhatott volna a Hableány?

Csak egy matróza volt a tragédia idején a Hableánynak, emiatt hajózásra alkalmatlan volt – áll egy szakértői véleményben. A sétahajónak radarja se volt, ami nehezítette a tájékozódást.

Két matróz helyett csak egy segítette a kapitány munkáját, vagyis hajózásra alkalmatlan volt a Hableány – olvasható az Indexen a birtokába került legfrissebb szakértői véleményben. Eszerint a Hableány az esemény idején és helyén az egy fő matróz hiánya miatt nem volt alkalmas a hajózásra.

A személyzet számának növelési igénye már az előző hajóbizonyítványba is bekerült. A szakértő azt is hozzáteszi, hogy ezt a hajó vezetőjének kellett volna jeleznie az üzembentartónál, a Panorama Deck Kft.-nél.

Nehezítette a turistahajó dolgát, hogy nem volt felszerelve radarral, ami nagyban segítette volna mozgását olyan időjárási körülmények között, mint amilyenek a baleset idején is voltak. A kormányállásból „a körkilátást pedig a felső fedélzeten elhelyezett ponyva és kémény részben korlátozta.”

A Hableány május végén ütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten lévő 33 dél-koreai és a két fős magyar személyzetből hét turistát kimentettek az ütközés után, a többiek elhunytak. A Viking kapitányát már két bűncselekményben vádolják, a bíróság várhatóan ma dönt letartóztatásáról, amit az ügyész hétfőn kért.

Utcaszínházak a Szigeten

A Sziget talán leglátványosabb produkciója évről-évre a Nagy Utcaszínház, illetve a fesztiválon a legváratlanabb helyeken felbukkanó megannyi sétáló utcaszínház. Lássuk, mire számíthatunk idén!

A Nagy Utcaszínház presented by MVM idei fellépői a francia Les Commandos Percu ütősökkel operáló csapata, akik formabontó Silence, vagyis Csend című előadásukat mutatják be minden este az utolsó nagyszínpados fellépő után. Előadásuk nyers, testközeli, ősi érzékeinkre és félelmeinkre kiélezett hatásokat ígér, dobokkal és tűzzel – mind a színpadon, mind a közönség soraiban. 360 fokos élmény, rendezett zűrzavar, zene és fény játéka a darab, amit mindenkinek látnia kell! A darab arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan építsük újra a világot, amikor minden összedőlt, és nem maradt már semmi körülöttünk. Újrahasznosított hulladékok, folyamatos pörgés, és lendületes zene állnak össze egy nagy egységgé, amiben mindenki megtalálja, amire épp vágyik.

Ebben az évben is sok-sok meglepő produkció bukkan fel a Szigeten, gyakran olyan helyeken és időben, amikor a legkevésbé számítunk rájuk.

Előfordulhat, hogy egy modernkori törzsi rituálé közepén találjuk magunkat, vagy éppen egy fergeteges mobil partiban, máskor pedig óriásbábok hívnak mindenkit képzeletbeli utazásra.

A szabadság utáni vágy, az utazás élményének szimbóluma az a 4 méter magas és 6 méter hosszú, fából készült teve, amelyik a francia Paris Benares társulattal érkezik a Szigetre.

Szintén 4-5 méter magas óriásbábokkal érkezik a francia Le Caramantran társulata, akik teljesen új viszonylatba helyezik a méreteket, így a látogatók ismét gyerekszemmel láthatják a világot. Hasonlóan lenyűgöző lények azok a kihaltnak vélt dodókacsák is, akik a szintén francia Ekart társulat két bátor szafari-kutatójának hátasaként barangolják be a fesztivált.

Sziget

S ha már a törzseknél tartunk, Mexikóból érkeznek a Foco alAire társulat tagjai, akik azt állítják: minden társadalomban felfedezhetők törzsi hagyományok, igaz, sokszor rejtett vagy rejtőzködő formában. Ők maguk is egy ilyen csoportosulás, akik színészi játékukkal képesek tapinthatóvá tenni a mai kor elidegenedett embere és a digitális társadalom furcsaságai mellett a bennünk élő ősi, törzsi ösztönöket. A fejükön hordott ipari lámpabúrákból mozdulatlan maszkok merednek ránk, miközben arcukon a legfontosabb érzések szokatlan és talán kényelmetlen őszinteséggel jelennek meg. Tőlünk, nézőktől pedig azt várják, hogy csatlakozzunk táncukhoz.

A La Cie des Bras Cassés két francia művészéről nehéz eldönteni, hogy kik is valójában: postások, vidéki zsaruk, vagy épp vásári komédiások – mindez a helyzettől függ. Motorizált recsegő hangú járgányon utazva cirkálnak a Szigeten, hogy aztán imádnivaló stílusban vonjanak kérdőre, zavarjanak, zaklassanak, de persze leginkább szórakoztassanak mindenkit, aki útjukba akad.

Idén három őrületes mobil parti is gondoskodik majd a folyamatos utcai rendbontásról.

Az első a nehéztüzérség kategóriájába tartozik: a Mission Delírium 20 tagú kaliforniai fúvós marching bandje garantáltan leviszi a hajadat.

A második a steampunk jelmezekben táncoló, afro-latin ritmusokkal operáló, 18 tagú Sound de Secá, akik Spanyolországból érkeznek.

A harmadik vendég pedig Mister Piano (Dennis Volk), akit két éve már láthattunk a Szigeten, és aki ismét a tábortűz melletti közös éneklések hangulatát hozza el a fesztiválra, igaz nem egy gitárral, hanem egy kerekeken tovagördülő zongora és utánozhatatlan előadói stílusa segítségével.

Bebikáznák a falusi csok-ot

Nem nagyon kelendő a falusi csok, ezért a kormány lazít a feltételeken. A külföldről hazatelepülők, az ápolási és gyermekek otthongondozási díjában részesülők, a „BAR-listások” is igényelhetik a falusi csok-ot.

Noha a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Gyopáros Albert szerint a falusi csok július elsejei indulása óta „százával érkeztek” az igénylések a közvetítő pénzintézetekhez, a kormány mégis úgy döntött, hogy kiterjeszti a kedvezményes lehetőséget. A jövőben a külföldről hazatelepülők, az ápolási és gyermekek otthongondozási díjában részesülők, a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) lévők – régi nevén „BAR-listások” – is igényelhetik azt.

Milliók az ablakban

Az eddigiek alapján egyforma az érdeklődés a már meglévő lakás korszerűsítése, valamint a használt lakás vásárlása, majd felújítása iránt – mondta Gyopáros. Utóbbi konstrukció esetében az igénylők főként városokból költöznének falvakba, amit rendkívül jó hírnek nevezett a kormánybiztos.

A program kínálta kedvezmények 2486 ötezer lakosúnál kisebb településen vehetők igénybe. A konstrukció keretében – a gyermekek számától függően – meglévő lakás korszerűsítésére akár 5 millió forintos, használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez akár 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást lehet igényelni – ecsetelte Gyopáros.

Gyere haza, fiatal – vidékre

A támogatást igényelhetik az olyan külföldről hazatelepülők is, akik egy- vagy kétéves külföldi társadalombiztosítási (tb-) jogviszonyt tudnak igazolni és vállalják, hogy a szerződéskötést követő 180 napon belül letelepednek Magyarországon és hazai tb-jogviszonyt létesítenek – közölte. Ingatlanvásárlás esetén nem kell az igénylőknek önerőt igazolniuk, ha a megvásárolni kívánt lakás ára alacsonyabb, mint az elérhető támogatási összeg.

Az önerő igazolása csak a támogatási összeget meghaladó ingatlanérték esetén szükséges.

Korszerűsítés esetében a támogatás folyósítása a munkák készültségével arányosan, számlabemutatásra történik – mondta a kormánybiztos.

A bebukott hitel se akadály

Az ápolási díjban és gyermekek otthongondozási díjában részesülők szintén kérhetik a falusi csok-ot, továbbá azok is, akik a KHR-ben vannak nyilvántartva. A falusi csok támogatásai mellé igényelt államilag kamattámogatott hitel esetén viszont már számít, hogy az igénylő szerepel-e a KHR-ben.

Gyopáros szólt arról is, hogy a korábban szocpolt igénylő érintettek esetében az akkor kapott összeget le kell vonni a falusi csok által biztosított támogatásból. Akik korábban az „általános csok” segítségével vásároltak ingatlant és a falusi csok keretében szeretnének kistelepülésen lakást vásárolni, a korábban megvett ingatlan eladásával, az akkori támogatás visszafizetése után igényelhetik a falusi csokot. Az „általános csokkal” korábban megvett ingatlan felújítását a falusi csok támogatásaiból is lehet fedezni, ha a lakás a program által preferált kistelepülésen található.

A bankokat nem veti szét az érdeklődés

Tehát igyekeznek mindent bevetni, hogy minél többen akarjanak a csaknem 2500 kistelepülésen maradjanak, illetve oda költözzenek. Van ok a rendszer serkentésére, mert a bankok nem tolonganak a lehetőségért. A piaci információkkal egybevág a napi.hu összeállítása, amelyből kiderül, hogy az OTP-n és a Takarékbankon kívül nincs egyetlen pénzintézet se, amely kidolgozott volna ajánlatot (és van olyan, amely közölte, hogy nem is tervezi ezt).

Nem véletlen a tartózkodás. Ezek a települések és lakóik jellemzően halmozottan hátrányos helyzetűek:

se munka, se infrastruktúra, sok helyütt bölcsőde, óvoda a láthatáron sincs, a bérek, ha vannak, alacsonyak.

A lakosság elöregedett, házak százával-ezrével állnak üresen, rossz állapotban. A bankok lényegében leírták ezeket a területeket (egyre több településről már a takarékszövetkezetek is kivonulnak, az ATM-eket is elviszik, mert a néhány tízezres fenntartási költségre se futja a falvaknak). Az önerő előteremtése is gondot okoz a kölcsönhöz, bár Gyopáros bejelentéséből arra lehet következtetni, hogy ezen enyhítenek bizonyos esetekben.

Nem késtek-e el ezzel?

Erősen kétséges, hogy a feltételek lazításával, kiterjesztésével visszafordítható az elnéptelenedés és a fiatalok elvándorlásának évtizedes folyamata, szakértők is tamáskodnak azzal kapcsolatban, hogy a feszítő társadalmi problémák megoldhatók a lakástámogatással. A bankok kockázatelemzése is erre a következtetésre juthatott.

Azt nem tudni, hogy a kormányban milyen háttérszámítások készültek, mindenesetre az év elején bejelentett „családvédelmi akcióterv” keretében jövőre eltervezett újabb csaknem 150 milliárd legnagyobb része a falusi csok-ra szánt 60 milliárd. Pár hónapon belül kiderül, hogy nem illuzórikus-e ekkora pénz elköltésével számolni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK