Az elsüllyedt Hableány kapitánya előnye tudatában nem számított arra, hogy neki fog ütközni a Viking Sigyn – derül ki a szakértői jelentésből. Ez feltárja azt is, hogy a kapitányok közt semmiféle kommunikáció nem volt. A Viking kapitányát utasok értesítették a bajról.
Nem tett kitérő manővert a Hableány kapitánya a május 29-i esti katasztrófa előtti másodpercekben, mégpedig azért, mert neki volt elsőbbsége, abban a helyzetben, a Margit híd pillérei közt előzési tilalom volt – derül ki a rendőrség felkérésére végzett hajózási szakértői jelentésből, amelyet a hvg.hu ismertet.
A Hableány nem jelezte, hogy tilos az előzés
A Hableány kapitánya sem érzékelte a veszélyhelyzet kialakulását, és feltehetően azt sem, amikor a Viking Sigyn hablemeze (orra) elérte a Hableány farát. A Hableány kormányállásából a körkilátást részben a kémény, valamint a felső fedélzeten elhelyezett ponyva korlátozta – rögzíti a szakértői jelentés. Azt is megállapították, hogy a Hableány nem adott le figyelmeztetést a rádió 10-es csatornáján, és a veszélyhelyzetre figyelmeztető öt rövid hangjelzést sem adta le. Hajók között ez jelenti azt, hogy nem szabad megelőzni.
A jelentés azonban kimondja azt is, hogy
„a Hableány kapitánya a behajózó csatornában, mint útjogos hajó, nem számolt azzal, hogy a korábban megelőzött kabinos hajó a Margit híd alatt fog előzni”.
A Viking kapitányának a radar jelzett
Egyértelműen arra az álláspontra helyezkedik szakértő, hogy a Viking kapitánya, Jurij C. hibásan mérte fel a helyzetet, az adott körülmények – a másik hajó sebessége és iránya – között nem előzhetett volna,
a vészhelyzetet az ő vezetéstechnikája okozta.
Jurij C. se a veszélyhelyzetet, se az ütközést nem érzékelte, holott a radaron látnia kellett volna, hogy a másik hajó is a kijelölt hídnyílás felé tart.
A Viking radarja működőképes volt, az ütközés előtt másfél perccel riasztást is leadott. A hangokat a kormányállás rögzítette – innen lehetett visszahallgatni az utasok kiabálását is –, a radar hangja viszont minden bizonnyal le volt némítva, annak hangját ugyanis nem említette a korábbi rendőrségi jegyzőkönyv. (A Hableányon nem volt radar, mert nem kötelező ekkora járművön.)
Az utasok szóltak
A két hajó vezetője nem kommunikált egymással, holott előzés előtt ez kötelező. A hajózási szakértői jelentés szerint a Margit hídtól 120 méterre volt a Viking, mikor a radarkép alapján veszélyes közelségbe került a Hableány. Ebben a helyzetben a Viking kapitánya megállással elkerülhette volna az ütközést.
Döbbenetes, hogy az adatok szerint
az ütközésre egy utas figyelmeztette a Viking kapitányát,
akkor, amikor már a víz alá került a Hableány. Jurij C. csak ekkor lassított.
A jelentésben leírják a két hajó sebességét is: a Hableány átlagos, 7-8 kilométer/óra sebességet tartott, a Viking 2,4-ről gyorsult fel a Parlamentnél 12,4-re, így érte utol az előtte menő kisebb hajót.
Nem volt kitérési manőver
A korábban feltételezett kitérési manőverről a szakértő azt állapította meg, hogy a Hableány nem ezért fordult a bal parti (vagyis pesti oldali) kikötő felé. Az enyhe jobbra fordulással a hajó farát a Viking elé, annak közelségébe hozta, de
a kormánykitérítés a két hajó helyzetére nem volt hatással,
mert a kabinos személyhajó oldaltávolság tartása nélkül hajózott a Hableány után, a Hableányról tudomást sem véve, holott szabad szemmel is látnia kellett volna az előtte úszó hajót.
Érezték az ütközést a Vikingen, csak a kapitány nem
A Vikingen meghallgatottak egyértelműen arról számolt be, hogy érezték az ütközést. Egy magyar kabinjának ablaka 30-40 centire volt a víztől, ő látta az embereket a vízben. A matrózok azonnal megkezdték a mentést. Több utas látta, hogy baj van, elkezdtek kiabálni, ők szóltak a kapitánynak is.
Nem volt riasztás
A Viking kapitánya azonban azután sem jelentette rádión, hogy „ember a vízben”. A NAVINFO-n késve jelentette az esetet, és csak részinformációkat mondott el, a térségben közlekedő hajók felé nem volt közlemény.
A riasztás hiánya miatt a mentés szervezetlennek tűnt. A hajók még közlekedtek, észlelték is a bajt, hozzáfogtak a mentéshez, bár a pontos bejelentés hiánya miatt az ebben részt vevők csak találgatni tudták, hogy mi történt.
A másik Viking
A jelentés foglalkozik a Sigyn után hajózó Viking Idun kapitányával is, aki nem reagált az „ember a vízben” riasztásra. Amint ez elhangzott a hely megjelölésével, az Idunnak ki kellett volna húzódnia a bal part mellé, ott megállni, és elrendelni a riadót.
Az Idun kapitánya csak azután lassított, hogy Jurij C.-vel is beszélt rádión. A rendőrségi jegyzőkönyvből ennek a beszélgetésnek is ismert a tartalma.
Nagyjából öt perccel a baleset után beszéltek oroszul.
Az Idun kapitánya megkérdezte, mi történt, mire Jurij C. annyit mondott, összeütközött valami hajóval, és megkérdezte, lát-e valamit a Sigyn mögött. Az Idun kapitánya nem látott, csak azt, hogy a jobb oldalon valaki kiabál.
A hajózási jelentés szerint az, hogy a Sigyn csökkentette a sebességét, csónakját vízre tette, illetve mentőgyűrűk kerültek a vízbe,
elég indokot szolgáltathatott volna az Idun kapitányának arra, hogy valamilyen intézkedést hozzon.
(Emiatt az Idun kapitányát az egyik sértetti ügyvéd fel is jelentette segítségnyújtás elmulasztása miatt.)
A Hableányt üzemeltető cég változatlanul vitatja, hogy a kellő számú személyzet hiánya miatt hajózásra alkalmatlan lett volna a jármű. Megítélésük szerint 75 utas felett kell még egy matróz. Az általuk felvetett kérdésekre a szakértőknek válaszolniuk kell, utána lesz végleges a jelentés.
