Featured

Egy elfogott kancellári levél

Tisztelt Kancellár Úr!

Több éve nem volt módunk személyesen, négy szemközt meghányni-vetni országaink dolgait, de most – a világháború lezárásának évfordulója után néhány hónappal – kiváló alkalom kínálkozik ennek pótlására. Engedje meg, hogy ennek örvén megosszam néhány gondolatomat Önnel, amelyekre, remélem, személyesen Öntől fogom megkapni véleményét.

Szeretném előrebocsátani, hogy mennyire nagy tisztelettel adózok az Ön kormányának, amely a pár évvel ezelőtti világgazdasági válság mélységéből kivezette országát. Ipara magára talált, a munkanélküliség szinte eltűnt, a közmunkaprogrammal is megtámogatott infrastrukturális beruházások valósággal átrajzolták országát. A megépült autósztrádák alighanem a jövőbe vezető utat szimbolizálják.

Országaink gazdasági együttműködése a tartópillérei a szoros politikai kapcsolatnak, amelyet az elmúlt idők katonai fejlesztései is csak tovább cementeznek. Köszönetemet fejezem ki Önnek az ebben elért eredményekért. Különösen azért, hogy országom vállalatai ennyire kedvező körülmények közt járulhatnak hozzá országa gyarapodásához.

Engedje meg, hogy mindezek mellett említést tegyek néhány olyan történésről, amelyek országom mértékadó intelligenciájának egy részében aggodalmat keltenek mostanában.

Amiután Ön meggyőző választói támogatással kormányra került, magukról megfeledkezett emberek könyveket vetettek máglyákra, állítólagosan ellenséges szerzőktől származókat. Az elmúlt időben több információ jutott el hozzánk arról, hogy számos polgárukat elviszik otthonukból, és kerítéssel körbevett táborszerű létesítményekben tartják fogva bírósági ítélet nélkül. Továbbá ezeket az embereket állítólag különböző jelzésekkel látják el ruházatukon.

Néhány hónapja tömegek tódultak az utcákra, és megtámadtak zsinagógákat, sokat felgyújtottak. Egyes hírek szerint a tűzoltók tétlenül nézték mindezt.

A közelmúltban pedig olyan hangok jelentek meg sajtójukban, amelyek hátrányos helyzetű emberekkel szemben kívánnak meg elkülönítést. Egyes hírek szerint a szellemi fejlődésükben visszamaradottak közt hirtelen megnőttek az elhalálozások.

Arra kérem Önt, nyugtassa meg országom közvéleményét, hogy ezek legfeljebb félreértések, és hatóságai mindent megtesznek az efféle kilengések elkövetőinek szigorú megbüntetésére.

Biztos vagyok abban, hogy tavaly Münchenben Ön szavahihetően mondta azt, hogy ez a béke biztosítéka. Chamberlain miniszterelnök úr is ekként értékelte ezt, nekem pedig meggyőződésem, hogy ez találkozik az Ön álláspontjával.

Remélem, hogy minapi személyes találkozónkon Ön megnyugtató választ ezekre az aggodalmakra, amelyek semmiképpen se árnyékolhatják be országaink elsősorban kiemelkedő gazdasági kapcsolatát.

1939. augusztus

Őszinte nagyrabecsüléssel barátja

Angéla

Káosz szélén Olaszország: lemondott a kormányfő – FRISSÍTVE

Bejelentette lemondását Giuseppe Conte miniszterelnök az olasz parlamenti vitában, miután helyettese, Matteo Salvini Ligája bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Ezzel a káosz szélére sodródott Olaszország. Az olasz gazdaság állapota aggasztó.

A kényszerkoalíció vége

A független Giuseppe Conte, a szélsőjobbos Liga és az inkább szélsőbalos populista 5 Csillag Mozgalom (M5S) alkotta koalíció miniszterelnöke kedd délután bejelentette, hogy a tavaly június óta tartó koalíciós kormányzás véget ért, és este benyújtja lemondását az államfőnek. A római parlament felsőházában elmondott beszédében Giuseppe Conte súlyos és terhes következményekkel járó lépésnek nevezte a kormánypárti Liga bizalmatlansági indítványát, és hosszan bírálta Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes belügyminiszteri és politikusi tevékenységét.

Egyórás felszólalásában Conte majdnem végig a Salvini vezette Liga döntését bírálta. Hangsúlyozta, hogy Matteo Salvini az előrehozott választásokon való győzelmében reménykedve

személyes érdekeit és saját pártját helyezte az olaszok nemzeti érdekei elé.

A kormányfő emellett politikai opportunizmussal vádolta Salvinit, kijelentve, hogy hiányzik belőle a politikai intézmények iránti felelősség. Conte szerint a Liga „beszennyezte” az M5S-sel közös kormány tizennégy hónapon át tartó munkáját.

Megfordult erőviszonyok

Salvini tíz napja azután nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, hogy a tavalyi választási eredmény megfordult az európai parlamenti választáson: a Liga 34, míg az M5S már csak 17 százalékot kapott. Azóta pedig a közvélemény-kutatásokban tovább nőtt a szélsőjobbos párt előnye.

A miniszterelnök lemondása után elvileg előrehozott választás következhet, de erről Sergio Mattarella köztársasági elnöknek kell döntenie. Ha ő úgy látja, hogy

a jelenlegi parlamentben is képes kormányzóképes többség alakulni, akkor annak adhat megbízást.

Ehhez az szükséges, hogy az M5S megállapodjon a centrista Demokrata Párttal, netán Silvio Berlusconi Forza Italiájával is. Salvini pedig a még tőlük is szélebbre álló Olasz Testvériség részvételével próbálhat meg szövetséget kötni, szintén Berlusconival kiegészülve. Utóbbi helyzete igen kényes: pártja népszerűsége erősen megcsappant, és igen megosztott a Salvinivel kötendő koalíció ügyében.

Romokban a gazdaság

Mindezt keretezi Olaszország gazdaságának kritikus állapota. Az Európai Bizottság másfél hónapja adósságalapú túlzottdeficit-eljárás megindítását javasolta Olaszországgal szemben az államháztartási helyzet romlása miatt. Az olasz államadósság tavaly 2300 milliárd euróra, a GDP 132,2 százalékára rúgott, ami a második legmagasabb arány az EU-ban.

A most felbomlott koalíció eleve a költségvetés elengedésével lépett kormányra tavaly nyáron, a bizottság által proponált 2,04 helyett 2,4 százalékos hiányt tervezett, amely 2020-ban 3,6 százalékra emelkedne. Adócsökkentés, egyfajta garantált minimális jövedelem ígéretével nyerte meg a választást a menekültekkel szembeni kíméletlen hozzáállás mellett. A gazdaság azonban stagnál, idén már csak 0,3 százalék növekedés várható. Ennek nyomán is a belső fogyasztás visszaesést mutat.

Teljes ellenzéki csapattal és támogatással indul Botka

Baltól jobbig, teljes ellenzéki és civil támogatással húsz képviselőjelölt élén indul a polgármesteri újraválasztásért Botka László. Megvédik Szegedet a Fidesztől és a milliárdos oligarcháktól – mondta.

Az Összefogás Szegedért Egyesület (ÖSZE) jelöltjeit mutatta be Botka László (MSZP), amikor bejelentette, hogy újraindul a polgármesteri tisztségért – tudósít a városi portál. A húsz képviselőjelölt mellett Botka is az ÖSZE-t tudhatja maga mögött.

Mindenki mögöttük

Ilyen széles és teljes körű összefogás még soha nem volt: a tagok között vannak baloldaliak, liberálisok, civilek, zöldek és jobboldaliak is, amilyenek a szegediek – mondta Botka, aki, mint fogalmazott, azt kérte a pártoktól és a civil szervezetektől,

„vegyék tudomásul, hogy ez nem pártpolitikai, főleg nem ideológiai szövetség. Ez lokálpatrióta szövetség.”

Azért vállalta a jelöltséget, mert motiválják a város előtti feladatok és lehetőségek. Pontosan tudják, mit szeretnének fejleszteni, építeni Szegeden. Elkezdték annak előkészítését is, hogy a 2021-től induló uniós fejlesztési ciklusban is Szeged legyen a legsikeresebb magyar város.

A kétharmaddal szemben

A polgármester azt is megjegyezte, hogy irigyeik is vannak. A kétharmados abszolút hatalom mindent el akar követni azért, hogy elfoglalja Szeged városát.

Odavezényeltek elég nagy számú idegent Budapestről és más városokból, azzal a céllal, hogy károgjanak,

hogy elvitassák a közösen elért sikereket – mondta. „Meg fogjuk tőlük védeni Szegedet”, Szeged város ugyanis nem eladó. Mint ahogy megvédik attól is, hogy

„pénzéhes, milliárdos oligarchák akarják lenyúlni a fejlesztés forrásokat”.

Továbbra is átlátható módon minden elnyert uniós centet a város gyarapítására fognak fordítani – tette hozzá.

Arra kérte a szervezeteket,

ne pártpolitikusokat javasoljanak,

hanem olyan szegedieket, akik együtt akarnak dolgozni a városért, együtt akarják szolgálni a várost, otthon vannak a városrészekben, ismerik az ott lakók problémáit. Bejelentette, hogy az ÖSZE kompenzációs listája is közös, ezt Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester vezeti.

Botka azt ígérte, hogy Szegedről fognak beszélni, de nincs illúziójuk, látva a korábbi fideszes kampányokat. De meggyőződésük, hogy

esztelen propagandával, hazugsággal a szegedieket továbbra sem fogják félrevezetni.

Miután pénzzel, paripával és médiával nem tudnak versenyezni a Fidesszel, arra készülnek, hogy minél több szegedivel személyesen találkozzanak.

Macron: Európa Lisszabontól Vlagyivosztokig terjed

A francia köztársasági elnök szerint Európa Vlagyivosztokig terjed. Macron, aki négy és fél órán keresztül tárgyalt Vlagyimir Putyinnal Breganconban a Földközi tenger partján. „Ez megihlette Turgenyevet és Sztravinszkijt is” – csillogtatta meg műveltségét Emmanuel Macron, akinek irodalom tanárnő neje szép csokrot kapott Putyintól.

Nézetkülönbségek persze bőven maradtak Franciaország és Oroszország között: Ukrajnától Szíriáig, de a franciák szeretnék elősegíteni Moszkva közeledését Európához.

A G7 csúcson is téma lesz Oroszország

A francia tengerparton Biarritzban rendezik meg az idén a G7 csúcstalálkozót (USA, Kanada, Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán). Nemrég még G8-nak hívták ezt a csúcstalálkozót, de az oroszokat kitessékelték, mert annektálták a Krím félszigetet. Így most kárpótlás Putyinnak, hogy Franciaországba látogathatott öt nappal a csúcstalálkozó előtt. Minden oroszok elnöke nem áll jól: egyre többen tüntetnek ellene. Az életszínvonal stagnál. Putyin arra kényszerült , hogy bevesse a csodafegyvert: 55 milliárd dollárnak megfelelő rubelt pumpál a gazdaságba, hogy enyhítse a lakosság elégedetlenségét. Oroszország nagyhatalmi szerepének hangsúlyozása már nem elég az oroszoknak. Ráadásul a hiperszonikus rakéta csoda épp most robbant fel- öt elsőrangú nukleáris szakértő halálát okozva.

Miért nyújt olajágat Macron miközben Putyin szélsőjobboldali ellenfelét támogatja?

Az orosz elnök a francia elnökválasztási kampány idején fogadta a Kremlben Marine Le Pen asszonyt, akinek érdekében az orosz titkosszolgálat hekkerei is elszántan munkálkodtak. Erről Macron kampányfőnöke nyíltan is beszélt. De azután megválasztották Macront, aki sietett visszatérni a hagyományos oroszbarát politikára. Ennek alapjait még De Gaulle tábornok fektette le, akinek az volt a véleménye, hogy az angolszász befolyás mérséklésére szükség van az együttműködésre Oroszországgal. Most Macron elnök ugyanerre gondol kiegészítve azzal, amit Merkel kancellár képvisel: Oroszország Európa természetes gazdasági partnere, melyet nem szabad szankciókkal túlságosan elidegeníteni, mert akkor Kínával működik együtt! Putyin sem kíván teljes mértékben Pekingtől függeni. Így a kölcsönös érdekek alapján tárgyalhattak Breganconban, ahol Macron elnök a nyári szabadságát tölti. Az eredményről azután a francia elnök tájékoztatja a többieket a G7 csúcstalálkozón, ahol szokás szerint Trump viszi a prímet annak ellenére, hogy a diplomáciai képességei alulmaradnak a többi résztvevővel szemben. Dehát az Egyesült Államok elnöke akkor is a Number One mindenütt , ha épp olyan ember is képviseli mint Donald Trump, aki tudatosan játssza az elefánt szerepét a porcelán boltban.

Hiba Sopronban

Hosszú ideje nagyra tartom Angela Merkel kancellár asszonyt. Most azonban azt mondom, hogy ez a soproni találkozó Orbán Viktorral hiba. Tudom, neki Orbán Viktorral, Magyarország jelenlegi miniszterelnökével találkoznia, tárgyalnia kell.
Ezúttal azonban a találkozó apropója az 1989-es Páneurópai Piknik kerek évfordulója. Akkor történt, hogy több száz, nálunk tartózkodó, Nyugatra vágyó NDK-s odament Sopronba a határhoz, és a magyar határőrök engedték nekik, hogy illegálisan átlépjék a határt. Hogy azután néhány hét múlva a magyar kormány minden itt tartózkodó NDK-st kiengedjen.
Fontos tette volt ez az akkori magyar államnak, az akkori kormánynak. Harminc éve hálásak érte a németek. Csakhogy ezért a mai Orbán Viktornak mondani köszönetet hiba.

Orbán az a miniszterelnök, aki nem megnyitja, hanem lezárja a határt.

Orbán az a miniszterelnök, aki nem segítséget nyújt azoknak, akik egy diktatúra elnyomása elől menekülnek, hanem megtagadja tőlük a segítséget. Orbán az a miniszterelnök, aki – immár a rendőrség által bevallottan – éhezteti a menedékkérőket. Orbán kormánya blokkolja az olyan nemzetközi fellépéseket, amelyek diktatúrák üldözötteinek támogatására irányulnak, legyen szó Kínáról vagy Myanmarról. A mai Orbán lábbal tiporja azokat a humanitárius megfontolásokat, amelyeket az akkori kommunista vezetők – Németh Miklós, Horn Gyula, Pozsgay Imre és mások – fontosnak tartottak követni. Szóljon a köszönet nekik és a sok-sok magyarnak, aki akkor segített az NDK-soknak – de nem Orbánnal közösen kellene Merkelnek emlékeznie a határnyitásra.

Merkel: nincs Európa a Nyugat Balkán nélkül!

Angela Merkel német kancellár, aki részt vett a páneurópai piknik harmincadik évfordulójára rendezett ünnepségeken Magyarországon hangsúlyozta, hogy nincs Európa nyugat Balkán nélkül. Merkel szerint elég ránézni a térképre, hogy lássuk a Nyugat Balkán stratégiai jelentőségét. Ezért ezt a hat államot mielőbb fel kell venni az Európai Unióba – mondta Angela Merkel.

Szerbia , Montenegro, Albánia és Észak Macedónia évek óta próbálkozik, de nem sok sikerrel, mert néhányan a befolyásos tagállamok közül ellenzik az Európai Unió bővítését. Macron francia elnök például azt javasolja, hogy előbb reformokat kell végrehajtani az eurozónában majd az egész Európai Unióban és csak utána kell foglalkozni az új tagállamok felvételével. Ausztria és Hollandia eleve ellenzi Koszovó és Bosznia-Hercegovina felvételét, mert ezekben az országokban a lakosság többsége muzulmán és az iszlamista erőknek komoly befolyásuk van.

Merkel kancellár viszont azon a véleményen van, hogy ezeket az államokat mielőbb fel kell venni az unióba, mert különben megerősödnek az iszlamista tendenciák a kilátástalan helyzet miatt. Ráadásul Törökország, Oroszország és Kína is mindinkább törekszik arra, hogy kiterjessze a befolyását a Nyugat Balkánra. Magyarország ebben a tekintetben egyetért Németországgal. Az igen taktikus Angela Merkel azért is hangsúlyozta ezt a témát azon az ünnepségen, melyet a páneurópai piknik harmincadik évfordulójának tiszteletére rendeztek Sopronban.

A turizmus után az egészségügyben is lehet ágazati minimálbér!

Nem garantálható a biztonságos betegellátás Magyarországon – ezt a súlyos megállapítást egyenesen a Magyar Orvosi Kamara elnöke tette a napokban. Az orvoselvándorlás, illetve a magyar kormány – az egészségügyet harmadrangú területként kezelő – politikája miatt az egészségügy helyzete tarthatatlanná vált. Sőt, mondjuk ki: ma már konkrét nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

A napokban írásbeli kérdéssel fordultam az Európai Bizottság területért felelős biztosához, felhívva a figyelmet a magyar egészségügy súlyos helyzetére és határozottan szorgalmaztam egy, a betegbiztonságot garantáló európai egészségügyi szolgáltatási minimum bevezetését, valamint az európai programunkban szereplő egészségügyi minimálbér bevezetésének támogatását. Vytenis Andriukaitis egészségügyért felelős uniós biztos válasza világos és egyértelmű. Az Európai Bizottság tagja leszögezte, hogy „a jó minőségű, kellő időben nyújtott és megfizethető egészségügyi ellátáshoz való jog a szociális jogok európai pillérének egyik alapelve.” Hozzátette, hogy az EB legutóbbi országjelentése világosan jelzi Magyarország kapcsán, hogy hazánk „egészségügyi eredményei rosszabbak, mint a legtöbb más uniós tagállamban, ami részben az egészségtelen életmódot, részben az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságát tükrözi.”

Megállapította továbbá, hogy jelentős társadalmi-gazdasági különbségek vannak a minőségi ellátáshoz való hozzáférés terén, ami annak a rendszernek tudható be, hogy az egészségügyi kiadásokat nagymértékben az igénybevevők viselik. Andriukaitis rámutatott, hogy több

ajánlást is kapott a magyar kormány, melyekben javasolták, hogy támogassák a megelőző egészségügyi intézkedéseket és erősítsék meg az alapellátást.

Az uniós biztos kérdésemre válaszolva arra is rámutatott, hogy Ursula von der Leyen leendő EB-elnök támogatja a nemzeti minimálbér elvét, azt pedig „teljes mértékben elismeri”, hogy a minimálbér megállapítása, többek között az egészségügyi szakemberek számára a „tagállamok és a szociális partnerek felelősségi körébe tartozik.”

Vagyis, az egészségügyi minimálbér bevezetése Magyarországon elsősorban az Orbán-kormány döntésén és józan belátásán múlik. Utóbbi azért is különösen fontos, mert a turisztikai ágazatban a magyar kormány már kész „garantált ágazati bérminimumot” bevezetni, mégpedig a „tartósan kritikus munkaerőhelyzet miatt”. Arról lehet persze vitatkozni, hogy egy ilyen piaci ágazatban, mint a turizmus egy államilag rögzített minimálbér mennyire fojtja meg a kisvállalkozásokat és ezzel mennyire segíti az oligarchikus befektetői körök érdekeit, vagy, hogy miért kellene inkább a munkát terhelő állami elvonásokat csökkenteni az ágazatban, de kétségtelen, hogy a súlyos munkaerőhiány okozta problémával kezdeni kell, illetve kellett valamit. Ha azonban a kormányfő és rokonsága számára ennyire fontos a turisztikai szektor sorsa, úgy elég lenne, ha csak ugyanennyire fontos lenne számukra a szintén súlyos szakemberhiánnyal küzdő egészségügy helyzete is.

Ha megvalósulna az európai programunkban javasolt ágazati bérminimum bevezetése az egészségügyben – ami 1,5 millió forint minimálbért garantálna az orvosoknak, a kezdő szakápolóknak, nővéreknek pedig havi 750ezer forintot -, akkor biztosra vehetnénk, hogy az egészségügyi ellátás jelenlegi, életveszélyes állapota rövid időn belül javulna.

Arra szólítom fel tehát az emberi erőforrásokért felelő minisztert, Kásler Miklóst és a pénzügyekért felelős tárcavezető Varga Mihályt, hogy tegyenek javaslatot a turizmusban bevezetni tervezett ágazati minimálbérhez hasonló bérminimumra az egészségügyben is! Azt mondták, hogy nekik Magyarország az első. Ideje végre bizonyítaniuk is.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszázötvenhetedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Határnyitás ’30: udvarias ünneplés, semmi más

Politikailag bárminő aktualitás nélküli ünneplés lett Orbán Viktor és Angela Merkel soproni találkozójából. A magyar demokráciát ért kifogásokat Orbán egy mondatban félresöpörte. Tudatta: a németek várkapitánya vagyunk.

„Nem látni olyan eseményeket, amelyek megzavarnák a magyar-német kapcsolatokat, de vannak olyan tényezők, amelyek kikényszerítik a gazdasági együttműködés erősítését” – mondta Orbán a két politikus soproni sajtótájékoztatóján. Szavaiból kiderült, hogy a gazdasági kérdések álltak a tárgyalások súlypontjában, mert Németország első számú kereskedelmi partnere és befektetője Magyarországnak. A két ország közötti gazdasági forgalom évről évre rekordot dönt, tavaly 4 milliárd forint volt, a német vállalatok 300 ezer embernek adnak munkát – mondta a miniszterelnök.

Semmi kényes kérdés

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs

Vagyis tévedésnek bizonyultak azok a korábbi hírek, hogy a német kancellár valamilyen fontos, netán a magyar kormány számára kényes témákat szeretne szóba hozni, illetve jelentősebb bejelentés készülne. A két kormányfő delegációk élén tartott megbeszélést.

 

Orbán arról beszélt, hogy

Közép-Európa most már hozzáad az európai gazdasági teljesítményhez,

ezért a hagyományos német-francia-tengely kiegészül a közép-európai népek érdekeinek figyelembe vételével. Ez új folyamat, amely most teljesedik ki, és Közép-Európa súlya az európai döntéshozatalban folyamatosan nőni fog – tette hozzá. Hangsúlyozta: Németország érti ezt a folyamatot, ezért a német-közép-európai kapcsolatoknak kitüntetett jelentősége lesz az európai egység fenntartásában.

Merkel: Magyarország sikeres

Angela Merkel ismét a 30 évvel ezelőtti páneurópai piknik fontosságával kezdte, hálás köszönetet mondott Magyarországnak akkori bátorságáért, amit Németország sosem felejt el neki. A kancellár az Európai Unió szorosabb egyesítéséről is beszélt.

Merkel is inkább Magyarország és Németország gazdasági kapcsolatát értékelte. Ugyancsak eloszlatott minden várakozást, amikor azt mondta, hogy

Magyarország jól fekteti be ezeket az uniós támogatásokat az ország és a lakosság érdekében.

Egységesek vagyunk, vannak gazdaságilag sikeres országok, mint amilyen Magyarország is, így lehet, hogy a jövőben kevesebb olyan régiója lesz, amely támogatásra szorul – mondta Merkel.

Ugyanazért bontottunk kerítést akkor, amiért most építünk

A menekültkérdésről Merkel azt mondta, hogy tisztességes egyezményeket kell kötni a menekülteket kibocsátó országokkal, hogy az emberek lehetőleg maradhassanak hazájukban. Ehhez lelkesen csatlakozott Orbán, mondván osztja a kancellár optimizmusát.

Orbán szerint nincs ellentmondás abban, hogy 30 éve lebontották a kerítést, most viszont építenek. „Az európaiak előtt azért lettek lebontva, hogy a kontinensen békében és biztonságban éljenek”, az Afrikából érkezők előtt azért kell felépíteni, hogy Európa továbbra is békében és biztonságban éljen. Jelenleg

„a németek várkapitányi teendőit látjuk el”,

amikor a déli határokat, az EU külső határait védjük – tudhattuk meg.

Orbán szóba hozta a kerítés építéséhez eddig elmaradt uniós anyagi hozzájárulást. A pénz felét változatlanul szeretné elérni.

Tényekkel alá nem támasztott elítélő vélemények

Nem sok szót szentelt a magyar demokráciát elítélő véleményekre. Ezeket politikailag elfogultaknak tekintik, amiket tények nem támasztják alá,

és nem is nagyon veszik figyelembe.

Mindenki gyűjtsön személyes tapasztalatokat, jöjjön el, gyűjtsön tapasztalatokat és akkor meg fogja érteni, hogyan szervezik az életüket a magyarok. Szívesen megismertetjük a világgal, melyek azok a folyamatok, amelyek elindították Magyarországot a gyarapodás útján – mondta Orbán.

Keletről bomlott a fal

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs

Ezt megelőzően ökumenikus istentiszteleten beszélt a két politikus. Orbán arról, hogy mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van. „Hittünk benne, és újraegyesült. Újraegyesült, mert hittünk benne”. Hozzátette: ma is ezen múlik minden, és ha hiszünk benne, Kelet és Nyugat egysége fennmarad, és Európa erős, gazdag otthona marad az európaiaknak.

 

Sopronban, keletről bontottuk meg a falat, itt nyitottuk meg a német és az európai egyesítés előtti utat – mondta Orbán. Harminc éve ezen a napon keletnémet sorstársaikkal a magyarok áttörték a szabad világ és Magyarország közötti börtönkerítést,

az áttöréssel leomlott a fal,

amely hazánkat leválasztotta Európáról és a szovjet világ részévé tette – emlékeztetett, hozzátéve, hogy 30 éve itt ért véget a második világháború utáni európai rend.

A kormányfő emlékeztetett: a magyarok kedden emlékeznek meg Szent István királyról és a keresztény magyar állam megalapításáról. Első királyunk a magyarok életét máig meghatározó, súlyos döntéseket hozott, beágyazta nemzetünket a keresztény európai népek közösségébe, a koronát Rómából, feleségét Bajorországból hozatta – mondta Orbán. Kiemelte: a keresztény államalapítás, a határnyitás, az életerőre kapó németség, valamint

a különleges német-magyar kapcsolatok ténye mind egy irányba, az erős Európa irányába mutat.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Európát vitáról vitára, konfliktusról konfliktusra, napról napra újra kell egyesíteni. Mint mondta, Európa alapját a független és szabad nemezetek adják, ezért az európai egység sosincs kész, mindig újra és újra meg kell alkotni.

Angela Merkel köszönetét fejezte ki Magyarországnak a német egység megteremtésében játszott szerepéért. „Mi, németek nagy hálával gondolunk arra, ahogy Magyarország hozzájárult Európa megosztottságának megszűnéséhez és a német egység megteremtéséhez. Köszönetet mondunk ezért Magyarországnak” – hangsúlyozta a kancellár.

Merkel felidézte: a magyar kempingekben nyaraló keletnémet állampolgárok között hamar elterjedt a rendezvény híre, és mindenüket hátrahagyva százával keltek útra Sopron felé, hogy kijussanak a szabadságba – tette hozzá. Világraszóló eseménynek nevezte a Páneurópai Pikniket, és kiemelte: a magyar határőrök nem lőttek a keletnémet állampolgárokra, és ezzel olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, amely a szolgálati előírások fölé helyezte az emberiességet.

A vég kezdete Argentínában?

Nicolas Dujovne gazdasági miniszter szerint a kormányzatnak meg kell újítania gazdasági csapatát, hogy szembe tudjon szállni a fenyegető pénzügyi válsággal. Macri elnök a legutóbbi választási vereség után népszerű intézkedésekről döntött, de ezeknek nincsen gazdasági fedezete Argentínában, amely az IMF óriás hitele után is a pénzügyi válság rémével néz szembe – és már nem először.

Argentína újra a szuverén gazdasági válság felé száguld

Száz éve Argentína a világ egyik leggazdagabb országa volt (Latin-Amerika Svájcának is nevezték – a szerk.), amely marhahúst és gabonát exportált a háborúban kivérzett éhező Európába. Akkor egy főre jutó GDP tekintetében a világ első tíz állama közé tartozott. Ma az egy főre jutó GDP körülbelül annyi mint Magyarországon. Tavaly több volt …

Most a peso egyetlen nap alatt 22 százalékot veszített értékéből, miután kiderült : az IMF szigorú gazdaságpolitikáját képviselő elnök elbukott az előválasztáson.

A jobboldali Mauricio Macri elnök 15 százalékal maradt alul baloldali populista vetélytársaival szemben, vagyis reális a veszély: újra a peronisták jutnak hatalomra Buenos Airesben. Akik a pokolba kívánják a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) a maga válságkezelő csomagjaival. Maga az IMF néhány napja még derűlátóan nyilatkozott: „az 57 milliárd dolláros csomag eredményei kezdenek megmutatkozni Argentínában”- ez volt a hivatalos értékelés Washingtonban, ahol az argentin válság kezelése kapcsán Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója gyakran dicsekedett azzal, hogy újfajta megközelítést alkalmaznak. 2018 őszén indult a program, amely szerint immár nem várnak el megszorítást a kormánytól, mert rájöttek arra, hogy ebbe a helyi vezetés csakis belebukhat (és amely pár éve Görögországban erősen ellentmondásos eredményre vezetett: a válságkezelő kölcsön több, mint 90 százaléka a hitelező országokhoz és bankokhoz került, az adósság maradt a görögök nyakán – a szerk.).

Amit az IMF új típusú válságkezelő programnak értékelt, azt a lakosság megszorító csomagként élte át. Főként azért, mert Mauricio Macri elnök késve, csak múlt júniusban kapta meg az IMF mentőcsomagját, miközben az elnökválasztást októberben tartják. A kormányzat intézkedései általános elégedetlenséget keltettek Argentínában, ahol pedig nagy a tapasztalatuk az embereknek a megszorító intézkedések elviselésében. (Az évek óta tartó ismételt gazdasági krízis egyik értelmezését közölte a Világgazdaságban a közgazdasági Nobel-díjas Josepf E. Stieglitz és szerzőtársa tavaly – a szerk.).

 Az infláció évente 50 százalék

Ez katasztrofális mértékben aláássa a középosztály és a szegények morálját. Szomorúan dolgozni – ezt a furcsa rendszert találták ki a munkavállalók, hogy megvédjék érdekeiket. Ez azt jelenti, hogy úgy állnak hozzá a munkához, hogy más is hozzáférjen. Ha nincs értelme dolgozni, mert a keresetet elviszi az infláció, akkor minek fárasszuk magunkat? A gazdagok dollárban számolnak, mert a pénzüket már régóta külföldön tartják, de aki kénytelen a pesóval beérni, az azzal szembesül, hogy a szeme láttára veszíti el az értékét a fizetése, ingatlana. Közben pedig növekszik a munkanélküliség, mely a hivatalos adatok szerint 10 százalék, valójában több, mert nagyon sokan nem is regisztráltatják magukat vagy pedig emigrálnak. Mostanra az ötvenes évek peronista rendszere óta

a sokadik nemzedék veszíti el perspektíváját, mert a hazai elit képtelen meglelni a módját, hogy korszerű, versenyképes gazdaságot hozzon létre

Argentínában, mely egész egyszerűen átaludta a globalizáció és az informatikai forradalom hatását és még mindig a húzd meg, ereszd meg programot próbálja megvalósítani annak ellenére, hogy ez már többször is megbukott a pampák földjén – állapítja meg a Financial Times.

Peron tábornok populista rendszere annak idején vegyítette az olasz fasiszták, a nácik és a szovjetek gazdaságpolitikáját, amelyet szociális demagógiával adott el Evita Peron, akinek legendás alakját Madonna dala tette világhírűvé: Don’t Cry for Me Argentina. Csakhogy mindez a második világháborút követő években zajlott Argentínában, ahol most a peronisták – négy év szünet után – visszatérhetnek a hatalomba az októberi választások után. Ez pedig azt jelentheti, hogy

ismét kezdődik a tőke menekülése az országból.

Vagyis a helyi elit mit sem tanult az elmúlt évtizedekben. Szuverén gazdaságpolitikát kíván folytatni, miközben az ország továbbra is csak mezőgazdasági termékek exportjára képes. (Nem tanult az 1998 után öt éven át pusztító előző összeomlásból se. Az argentin helyzetről egyfajta áttekintést nyújt a Hitelintézeti Szemle 2015-ös írása – a szerk.).

Jönnek a kínaiak ?

A peronista vezetők mennydörögnek az IMF ellen, de saját elképzelésük vajmi kevés van arra, hogyan lehetne megoldani Argentína évtizedes problémáit. A kínaiak ilyenkor mindig lelkesen jelentkeznek. Minthogy nem vesznek szóját az Egyesült Államoktól, ezért Brazília és Argentína átmenetileg jól járhat. Válságos időkben a kínaiak Venezuelát is megsegítették, de közben az adósság fejében megszerezték az olajmezők egy részét. Argentína is ráléphet erre a kacskaringós útra.

De ez nem megoldás: az IMF 57 milliárd dolláros csomagjának nem látszik reális alternatívája. Így aztán a választópolgárok újra szembekerülhetnek azzal, hogy a politikai impotencia és a gazdasági krízis, amely már az elmúlt évtizedekben is megbénította Argentína fejlesztési terveit, ismét válsággá válik. Akkor pedig Latin Amerika második legnagyobb gazdasága újra megindulhat a lejtőn lefelé, pedig igazában soha nem sikerült feltápászkodnia a korábbi válságokból sem. Ha minden így megy tovább, akkor újra el lehet kezdeni siratni Argentínát.

Apokaliptikus Brexit-világra készül Nagy-Britannia

Hiány élelmiszerből, gyógyszerből, drágulás, tüntetések, tengeri incidensek. Erre számít a kormány egy kiszivárgott jelentés szerint a megállapodás nélküli Brexit utáni hónapokban. Az északírek olyan megoldást támogatnak, amit London elvet.

Rendkívül súlyos fennakadásokra számít a brit kormány lapértesülés szerint abban az esetben, ha október 31-én megállapodás nélkül szűnik meg a brit európai uniós tagság. A The Sunday Times konzervatív vasárnapi lap birtokába került friss kormányzati dokumentumokból kiderül, hogy a lakosság és a vállalkozások csak kis mértékben vannak felkészülve a rendezetlen Brexitre.

Maguk se bíznak abban, amit ígérnek

Az emberek „belefáradtak” az évek óta tartó Brexit-folyamatba, és ez hátráltatja a kilépés eredetileg tervezett március végi időpontja óta amúgy is egy helyben toporgó felkészülést az előre nem látott eseményekre. Egy magas rangú kormányzati forrás a lapnak azt mondta, a jelentés nem riogatás, hanem reális megítélése annak, hogy a lakosság mire számíthat a megállapodás nélküli kilépés esetén.

A kormány a fizikai határellenőrzés visszaállítására számít

az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között, mert az ennek elkerülését célzó jelenlegi tervek „tarthatatlannak” bizonyulnak. (Ez a sarokpontja a még Theresa May idején az EU-val aláírt 580 oldalas megállapodásnak, amely az úgynevezett backstop nevű megoldással – egyfajta vámunió fenntartásával – érné el a határ visszaállításának elkerülését, amit, és ezzel a szerződést is, a brit alsóház háromszor utasította el. Negyedikként viszont kizárta megállapodás nélküli kilépést.

Boris Johnson azt ígéri, hogy a backstop nélkül is elérik a határ visszaállításának elkerülését,

de az EU közölte: a megállapodás nem módosítható.)

Káosz és áruhiány

A vámellenőrzés bevezetése miatt hónapos késések alakulhatnak ki, ezek

hatással lehetnek az üzemanyag-ellátásra, fennakadásokhoz vezethetnek London és Anglia délkeleti részén.

Az import benzinre kivetendő vámok miatt elkerülhetetlen lesz két olajfinomító bezárása, ami kétezer munkahely megszűnésével és sztrájkokkal járna az ellátásban várható zavarok mellett.

A jelentés szerint félő, hogy a Csatornán átkelő tehergépjárművek 85 százaléka nem lenne felkészülve a vámellenőrzésre a francia oldalon, és emiatt akár két és fél napos késésekre számíthatnak. (Mintegy másfél éve végzett kísérlet után még úgy számoltak, hogy körülbelül öt napos kamionsorok alakulnak ki a határnál, ami lehetetlenné teszi a friss áruk bevitelét az országba.)

A megállapodás nélküli Brexit után a kikötőkben is komoly zavarok alakulnának ki, amelyek esetleg csak három hónap után enyhülnének, de

a forgalom akkor is legfeljebb a jelenlegi 50-70 százalékára állna vissza.

Az utasforgalomban késésekre kellene számítani a repülőtereken, pályaudvarokon és Doverben.

A gyógyszerellátásban is fennállna a súlyos késedelem veszélye, mert

az Egyesült Királyságban forgalmazott gyógyszerek háromnegyede a Csatornán át érkezik

a szigetországba. Az élelmiszerellátásban csökkenne a friss élelmiszerek aránya, emelkednének az árak. (Ezzel kapcsolatban szintén korábbi számítások a vám visszaállása és a csökkenő mennyiség miatt egyes friss élelmiszerek, például sajtok akár 70 százalékos drágulását vetítették előre.)

Utcai és tengeri incidensek

Mindezek az azonnal bekövetkező fennakadások és több, mint kellemetlenségek

tüntetésekhez és utak elzárásához fog vezetni a kormányzati dokumentum szerint.

Ez pedig megkövetelheti a rendőrség jelentős mértékű megerősítését.

A jelentés szerint incidensek lehetőségére kellene számítani az Egyesült Királyság és az Európai Gazdasági Térség halászhajói között. Arra is, hogy több mint kétszáz hajó jelenhet meg illegálisan a brit vizeken a Brexit napján.

Johnson mégis tárgyal

A Boris Johnson vezette konzervatív kormány határozott álláspontja, hogy az Egyesült Királyság október 31-én mindenképp kilép az EU-ból, akár sikerül újratárgyalni az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás (a backstop) miatt brit részről elutasított megállapodást, akár nem.

A The Sundy Times arról is ír, hogy Johnson a jövő hét végén tartandó G7-csúcstalálkozó előtt ellátogat Angela Merkel német kancellárhoz és Emmanuel Macron francia elnökhöz. A brit kormányfő hivatala vasárnapra virradóra közölte,

nem lehet áttörésre számítani a Brexit ügyében.

Az Európai Unió többször is közölte, nem tárgyalja újra a Theresa May által elért kilépési megállapodást. (Johnson megbeszélései figyelemre méltók azután, hogy még két hete is arról beszélt: csak tárgyalni se hajlandó addig, amíg a backstopot nem veszik ki a megállapodásból.)

Az északírek örlődnek

Ezzel egyidejűleg az Észak-Írországban élők többsége támogatná a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló vitában az ír-északír határellenőrzés elkerülését célzó tartalékmegoldásnak azt a változatát, amely

az Ír-tengerre helyezné a vámhatárt az EU-val

– derült ki egy vasárnap ismertetett felmérésből.

Szintén a The Sunday Times a LucidTalk belfasti közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményeit ismertetve arról írt, hogy az északírek 58,4 százaléka elfogadná, ha a tartalékmegoldás (backstop) csak rájuk, és nem az Egyesült Királyság egészére vonatkozna. Kevesebb, mint 40 százalékuk utasította el a felmérés szerint, hogy Észak-Írország szorosabb kapcsolatban maradjon az EU-val, mint az Egyesült Királyság többi része.

A Boris Johnson vezette konzervatív brit kisebbségi kormány és külső támogatójuk, a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban

mereven ellenzi, hogy Észak-Írországra más szabályok vonatkozzanak, mint az ország többi részére.

Jelenleg egyébként a toryknak csak a DUP-pal együtt van többségük az alsóházban, egy nemrégiben lezajlott időközi választás miatt ez is mindössze egy fős.

Az Európai Unió és az előző, Theresa May vezette brit kormány között létrejött Brexit-megállapodásban ez a tartalékmegoldás rendelkezik az Írország és Észak-Írország közötti 499 kilométeres határszakaszról. Eszerint a határellenőrzés elkerülése érdekében az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

A brit kormány azonban szuverenitása egy részének elvesztésétől tart, és ezért a tartalékmegoldás törlését követeli a megállapodásból. Erre viszont az Európai Unió nem lát lehetőséget, így a tárgyalások holtpontra jutottak a Brexit október 31-i időpontjának közeledtével.

A vita tétje Nagy-Britannia egysége

Az északírek a felmérés szerint nincsenek jó véleménnyel a brit kormány tárgyalási stratégiájáról, a megkérdezettek kétharmada szerint a kabinet „nagyon rosszul” kezeli a folyamatot, és csak 13 százalékuk volt elégedett a kormány munkájával.

A tartalékmegoldás eredetileg valóban csak Észak-Írországra vonatkozott volna, de a brit kormány a DUP kedvéért az Egyesült Királyság egészére kiterjesztette. Az utóbbi időben azonban Leo Varadkar ír kormányfő újból felvetette, hogy az Ír-tengeren legyen a vámhatár.

Az ír-északír határ átjárhatóság sarkalatos pontja az 1998-as nagypénteki megállapodásnak, amely több évtizedig tartó felekezeti erőszaknak vetett véget Észak-Írországban. Ebben a brit kormány vállalta, hogy soha nem állítja vissza a határt a két ország között.

A Brexit kimenetele Nagy-Britannia egységét sodorhatja veszélybe. A skót kormány már régóta

elutasítja, hogy országa akarata ellenére kénytelen legyen kilépni az EU-ból a britekkel együtt.

A skótok átverve érzik magukat, mert 2015-ben ugyan népszavazáson a korona mellett álltak ki – nem nagy többséggel -, de akkor még szó se volt arról, hogy Londonban kezdeményezni fogják a Brexitet, ahogyan ezt tette pár hónappal később David Cameron akkori miniszterelnök – hátha az egyre népszerűbb kiváláspárti UKIP ellenében a többség a bennmaradást választja. Nem így történt.

A 2016-os népszavazáson aztán a skótok több, mint 60 százaléka a bennmaradás mellett állt ki. A skót kabinet arra készül, hogy saját referendumot ír ki a királyságból kiszakadásra a Brexit esetére. Mindeközben pedig egyre erősebb az a vélekedés, hogy megállapodás nélküli Brexitre válaszul Észak-Írországban kezdeményezni kellene az egyesülést az EU-tag Írországgal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK