Az odakent rendelettel nyitva hagyott kérdésekre igyekeznek választ adni a kormányban, de csak újabb kérdések tolulnak elő. Az igazságosságról ne is beszéljünk. A kormánymédia is láthatja a problémát.
A pénteki bejelentés után órákon belül megjelent a kormányrendelet a 9 ezres (háromszor háromezres) rezsiutalványról. Amelynek – Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szíves közlése szerint – semmi köze ahhoz, hogy október közepén önkormányzati választások lesznek.
Kormányzati réskitöltés
A 28 jogcímen valamilyen nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kapó honfitársaink – a kormány hivatalos tájékoztatása alapján 2,6 millió ember – számára a jelek szerint hirtelenjében összerántott rezsitámogatásról annak melegében írtunk. Ebben néhány megválaszolatlan kérdésre azon melegében felhívtuk a figyelmet.
Azóta kormányzati nyilatkozatok próbálják kitölteni a réseket. Fónagy János államtitkár ma reggel az állami tévében azt közölte megnyugtatásképpen, ami a kormányrendeletből eddig is egyértelmű volt. Vagyis hogy mivel
nem névre szól a vócser, a nyugdíjasok hozzátartozóikat (pontosabban: bárkit) megsegíthetik az utalvány felhasználásakor.
Az már inkább morális kérdés, ahogyan Fónagy – majd a kormányszóvivő Hollik István – fogalmazott. Nevezetesen hogy „ha nekik nincs rá szükségük”, akkor azt átadhatják rokonoknak, családtagoknak.
Ezekről a nyilatkozatokról azért érdemes leszögezni, hogy nem jogforrások. Amire nem ad választ a rendelet, az nincs.
Homály és félremagyarázás
A villany- és gázszámlára kibocsátott utalványok tehát jövő március végéig használhatók fel. Készpénzes befizetéssel a postán, vagy maguknál a szolgáltatóknál. Fónagy államtitkár erről azt közölte, hogy postai fizetés esetén az utalványon túli összeget csak készpénzzel lehet kiegészíteni, ami valóban kihüvelyezhető a rendelet szövegéből, de csak többedik elolvasás után. Ez a megszorítás mindössze érthetetlen. Látva azt, hogy a lakossági készpénzhasználat az egekbe tör,
az égvilágon semmi magyarázat sincs arra, miért tiltják a bankkártyás pótlást.
Az államtitkár azt is közölte, ami az összecsapott rendeletből úgyszintén kihámozható, hogy az utalványból visszaadni nem lehet. Amit azonban ehhez hozzátett, az
a fizetési módoknak csak egyik részére igaz.
Az, hogy a többletet a következő számlán írják jóvá. Ez legfeljebb a közműszolgáltatók ügyfélszolgálatain keresztüli befizetésre állja meg a helyét. Postán nem lehet többet befizetni a csekken feltüntetett összegnél, tehát aki nem tudja ügyesen összeválogatni a befizetni valókat, az nem kap vissza a pénzből vagy/és csak készpénzzel egészítheti ki a tételt, kártyával nem.
Vannak még bajok
És akkor nézzük, melyek a további problémás részletek.
A kormányrendelet értelmében a postás csak egyszer fog csöngetni az utalvánnyal. Szeptember elteltével a Magyar Államkincstárnál a honlapon közzétett címen kell kérni az újrakézbesítést november 30-ig. Ezzel első ránézésre az a baj, hogy a postai szolgáltatásokról szóló törvény értelmében ezek a küldemények tértivevényesek, amelyeket kétszer kell házhoz vinnie a postának. Ha pedig ez az érvényes, akkor a postán egy ideig átvehetők a levelek. A jogszabály – és a kiegészítő kommunikáció – semmi választ nem ad erre a kérdésre.
A Magyar Posta este azt tudatta, hogy tíz napig a postán is átvehető lesz a rezsiutalvány.
Ha nincs otthon se a címzett, se annak meghatalmazottja, közeli hozzátartozója, akkor a postás értesítőt hagy hátra, amelyen megjelöli, hogy melyik postán meddig vehető át a küldemény. Csak ennek lejártát követően küldi vissza a feladónak, a Magyar Államkincstárnak.
Spórolni akarnak?
Mindazonáltal nehéz elhessenteni azt a feltételezést, hogy
a háttérben meghúzódó cél: minél több utalvány ragadjon be.
Márpedig van erre esély azokon a településeken, amelyeken se postahivatal (mozgóposta), se internet, és, főleg, tájékozottság nincs. És még ha lenne is, idős, nehezen mozgó emberek mégis hogyan járnak utána.
Változatlanul homályban hagyják az a részletet, amely a bankon keresztüli átutalásokat érinti. Az az első pillanatban is kiderült a kormányrendeletből, hogy megalkotói
tudomást se vettek arról a legalább sokszázezres nyugdíjasrétegről, akik bankon keresztül egyenlítik ki a közüzemi számlákat
(a más szokásos havi kötelezettségekkel együtt). A számukra ajánlott megoldás, a szolgáltató ügyfélszolgálatánál megejtett kifizetés csak azoknak jó, akik minden egyes kifizetést maguk intéznek internetes banki kapcsolaton keresztül. Ez nem éppen a tipikus nyugdíjas. Utóbbi egyszer ad csoportos beszedési megbízást a számlavezetőnek. A rezsiutalvány birtokában – ha jól értjük – ezt kellene úgy módosítani, hogy alkalmi és ügyleti megbízásokra ne legyen érvényes a felhatalmazás, máskülönben a bank automatikusan levonja a pénzt a számláról.
Az már tényleg apróság(nak tűnik), hogy
rengeteg idős ember él valamilyen bentlakásos otthonban, ahol nem ők a rezsi jogosultjai,
noha a havi díjnak természetesen része ez a tétel is. Ahogyan rengeteg idős honfitársunk otthona papíron már például valamelyik gyerek nevén van, sok esetben a közműszolgáltatásokkal együtt. Összességében nem nagy pénz, de ha a kormány szándékát őszintének gondolnánk, akkor az ő terheiket is illene enyhíteni ezzel a kilencezer forinttal.
Arról már mi is sokszor megemlékeztünk, hogy mennyire
másodrendű a kis falvakban élő megközelítően kár egymillió ember,
akik fával fűtenek. Ők ugyanúgy kimaradnak a mostani a rezsisegítségből, ahogyan az elmúlt években a rövidebbet húzták a hozzájárulásokból.
Másodpiaci üzlet és állami aranybánya
És éppen ebben a társadalmi körben – lásd még a fentieket a vócser elúszásának veszélyéről – kell attól tartani, hogy élelmes nepperek rárepülnek erre a sokmilliárdos lehetőségre. A szerencsétlen elesettek kihasználása most se biztos, hogy elmarad – például a jól bejáratott uzsorások részéről.
Arról pedig muszáj szót ejteni, hogy az évek óta „padlón lévő” nemzetközi energiabeszerzési árak alapján
minimálisan egyharmaddal lehetne alacsonyabb a gáz- és villanytarifa.
Amely ma már állami kézben van, a kormány mostanra százmilliárdos többletbevételt akkumulált ebből a különbségből. Ez a pénz tehát megmarad az állam vagyonkezelésében.
Konteók terepe és az állami média belépése
Az meg már egyenes út a konteó világába, hogy miért kell papíralapú utalványra nyomtatni a rezsihozzájárulást. Talán azért, mert az Erzsébet-utalványok bezúzása után – a jogszabályban is megjelölten –
megbízáshoz lehet juttatni az ezt előállító céget?
Mert arra azért magyarázatot illenék adni, hogy miért kell ilyen drágán és körülményesen megsegíteni azt a társadalmi csoportot, amelynek anyagi körülményei talán a legjobban ellenőrzöttek. Elsöprő többségük semmilyen egyéb jövedelemmel se bír. De ha az igazságossági szemponttól el is tekintenek (a svájci indexálás és a nyugdíjplafon eltörlésével), a havi nyugellátással együtt kinek-kinek számlára vagy kápéban folyósítani lehetett volna ezt a kilencezret.
Talán a bajt érzékelték az állami médiában is. Mindenesetre a Gulyás Márton működtette Partizán Youtube-csatornán azt tették közzé, hogy a közmédiában olyan lelkes nyilatkozókat keresnek, akik nagyon örülnek a rezsiutalványoknak.
