Kezdőlap Featured Oldal 582

Featured

Végjáték Bukarestben

Polonius
-
0
Végjáték Bukarestben

Kétségbeesetten küzd a túlélésért a kormánypárt, amelynek bizalmatlansági indítvány benyújtását javasolta Klaus Johannis konzervatív államfő. Ha ott elbukna a szociáldemokrata párt, akkor ideiglenes kormányt kellene alakítani Romániában – közölte az erdélyi szász államfő.

Viorica Dancila miniszterelnök kapásból elutasította a javaslatot : „nem azért kaptunk felhatalmazást a választóktól, hogy visszalépjünk!” Egyben kikérte magának, hogy Klaus Johannis – szinte rutinszerűen – korruptnak nevezte a kormányzatot. Ennek az az előzménye, hogy a szociáldemokraták kikényszerítették Laura Codreanu-Kövesi leváltását az ügyészi posztról, ahonnan a román politikai osztály számos tagját juttatta börtönbe. Laura Codreanu-Kövesi jelenleg az Európai Parlement támogatásával eséllyel pályázik az európai főügyész posztjára. A román kormány mindent megtett, hogy ezt megakadályozza, de fáradozása nem tűnik sikeresnek. Ráadásul Dacian Ciolos – Románia egykori miniszterelnöke – lett a liberálisok frakcióvezetője Brüsszelben. Macron elnök szövetségeseként befolyásolhatja hazájának belpolitikáját is.

A szociáldemokraták megérezték az idők változását

Börtönbe küldték majd mindenható vezérüket. Liviu Dragneát korrupció és hatásköri visszaélés miatt ítélték el, de börtönbe csak azután került, hogy az európai választásokon kiderült: meggyengültek a szociáldemokraták (a kommunista párt utódjáról van szó, amely mindmáig élvezi az állambiztonság támogatását). Liviu Dragnea felfedezettje volt Viorica Dancila asszony, aki az Európai parlamentben volt Romániában alig ismert képviselő. Minthogy maga Dragnea nem lehetett miniszterelnök, így az engedelmesnek tűnő Dancila asszonyt választotta. Aki abban a pillanatban elárulta őt amikor kiderült: Brüsszelben elfogadhatatlannak tartják Liviu Dragneát. Viorica Dancila vette át a párt vezetését. Sőt bejelentette: megpályázza az elnöki tisztséget is! Erre semmi esélye sincsen hiszen népszerűsége messze alulmarad Klaus Johannissal szemben, aki öt éve Románia államfője és élvezi mind Brüsszel mind pedig Washington bizalmát. Ez utóbbi főként katonai szempontból fontos: az USA Romániát és Lengyelországot tekinti kulcsországnak a térségben. Ezért az amerikai nagykövetség Bukarestben aktívan együttműködött Laura Codreanu-Kövesivel a korrupt elit megtisztításában. A szociáldemokraták az ügyésznőt Washington és Brüsszel ügynökének nevezték.

Nemcsak a szociáldemokraták, de koalíciós szövetségesük, az ALDE liberális párt is meghallotta az idők szavát: kilépett a koalícióból. Ezzel megszűnt a kormány többsége a parlamentben. A szociáldemokraták bizakodhatnának az RMDSZ-ben, de a magyar kisebbséget képviselő párt vezetője, Kelemen Hunor közölte: szív fájdalom nélkül megszavazzák a bizalmatlansági indítványt a parlamentben!

A baloldali populista kormány megpróbálta megvásárolni a népszerűséget

Nyugdíj reformot vezettek be, melyet Klaus Johannis elnök is aláírt. Ennek értelmében 70%-al nőhetne egy átlag nyugdíj összege két év alatt. Persze ehhez gyorsan hozzá kell tenni, hogy a nyugdíjak értéke Romániában jócskán elmaradt a magyar nyugdíjak reál értékétől is pedig azok is sereghajtók az Európai Unióban. A nettó bérek is gyors ütemben növekedtek: egy év alatt 15%-al! Mindezt miből? – kérdezték a kissé szkeptikus gazdasági szakértők. Románia ugyan dinamikusan fejlődik, de a kereskedelmi mérlege súlyosan deficites. Egy globális pénzügyi válság alapjaiban rengetheti meg a gazdaságot Romániában éppúgy mint Magyarországon.

A politikai válság ebben a helyzetben az elit tehetetlenségét tükrözi: az ellentmondások feloldását senki sem látja. De Romániában a politikai élet hagyományait azok a ravasz görögök alakították ki, akiket a szultán küldött Konstantinápolyból a román fejedelemségek irányítására. Ennek megfelelően most is jelentkezett a mentőangyal: Victor Ponta ex miniszterelnök személyében. Ő jelezte: hajlandó megmenteni a szociáldemokratákat és a kormányt, ha… Feltételeit csak részben közölte: bizonyos kormányzati átstruktúrálást sürgetett és azt, hogy Viorica Dancila asszony lépjen vissza az elnöki versenyben. Ez utóbbi nem tűnik túlságosan nagy áldozatnak, ha figyelembe vesszük: Dancila asszonynak a közvélemény-kutatási adatok szerint semmi esélye sincsen. Támogatóinak a száma nem éri el a 10%-ot miközben Klaus Johannis elnöké 40% fölött van.

Kivándorló országokból nevez ki új bíborosokat Ferenc pápa

Polonius
-
0
Kivándorló országokból nevez ki új bíborosokat Ferenc pápa

13 új kardinálist jelent be a katolikus egyház feje október elején a konzisztórium alkalmából. Erről Ferenc pápa némiképp váratlan  módon a vasárnapi Orbi et urbi üzenetben tájékoztatta a világot.  

A Vatikán tájékoztatása szerint a 13 bíborosból tíz nyolcvan év alatti lesz vagyis választó és választható lesz a következő pápaválasztó gyűlésen. A 82 éves Ferenc pápa beteg, és ily módon is előkészíti az utódlását.

A katolikus egyházat is mélységesen megosztja a migráns ügy a bevándorló országokban. Sőt azokban is, ahol migránsok egyáltalán nincsenek is mint Magyarország vagy Lengyelország. Ferenc pápa a menekült kérdés humánus rendezését szívügyének tekinti. Ezért igyekszik olyan főpapokat kinevezni a bíborosi kollégiumba, akik osztják a nézeteit. Így most olyan országokból érkeznek az új kardinálisok, ahol a migráns kérdés napi probléma: Marokkó, Kongó, Indonézia és Kuba.

A bíborosi kollégiumának 120 olyan tagja lehet, aki nyolcvan év alatt van. Tehát pápa választás esetén közülük kerülne ki az új pápa. Ferenc pápa előszeretettel nevez ki új kardinálisokat Latin Amerikából, Ázsiából és Afrikából, ahol egyre növekszik a katolikus hívők száma, mert az első Európán kívüli pápának az a véleménye, hogy kontinensünk túlreprezentált a vatikáni vezetésben, ahol a szegényebb kivándorló országoknak nagyobb szerepet kell kapniuk.

Közvetlen forrásokat követelünk!

FüHü
-
0
Közvetlen forrásokat követelünk!

Ezen a héten is jelentkezett Újhelyi István EP képviselő szokásos nyílt levelével,melyben érdekes kezdeményezésről számol be.

„Féltucat ellenzéki polgármestert és polgármester-jelöltet látok vendégül a napokban Brüsszelben, hogy a következő évek együttműködéséről, európai feladatairól és az önkormányzatoknak járó közvetlen uniós források megteremtéséről egyeztessünk.

Székesfehérvár, Szombathely, Salgótarján, Szolnok, Hajdúdorog és Budapest Belváros leendő vezetőit hívtam meg az Unió fővárosába, a valamennyi összellenzéki polgármester-jelöltet képviselő delegáció az Európai Bizottság több biztosával, többek között Frans Timmersmans jelenlegi és leendő első alelnökkel is tárgyalni fog. Van miről beszélni, a Fidesz-kormány ugyanis a legmagasabb fokozatra kapcsolta a zsarolást az önkormányzati kampányban: felismerték, hogy az ellenzék együttműködésének köszönhetően számos fontos bástyát el fognak veszíteni ősszel, így immár nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy ahol nem fideszes lesz a városvezetés vagy a többség, az a település nem számíthat uniós forrásokra.

A Fidesz nem először próbálkozik ezzel az aljas és törvénytelen húzással, az előző önkormányzati választás idején preventív céllal még az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is bejelentéssel éltem az ügyben. Az EU illetékes szervezete akkor egyértelművé tette, hogy „a felvázolt helyzet kételyeket támaszthat azzal kapcsolatban, hogy az uniós források elosztása teljes mértékben a vonatkozó hatályos európai szabályokkal összhangban, illetve az áttekinthetőség alapelvének maradéktalan tiszteletben tartásával történik-e”. Most is nagyítóval fogjuk figyelemmel kísérni, hogy az illiberális kormányzat a saját oligarcháinak vagy a települések lakóinak érdekét akarja-e nézni az EU-források felhasználásánál.

Ahhoz, hogy véget vessünk az orbáni maffiahálózatnak, minél több várost és települést kell felszabadítani a narancselnyomásból. Így lesz ez a fővárosban, a megyeszékhelyeken és számos magyarországi településen, községben és faluban. Azért vicsorog a hatalom, mert érzi: az ellenzéki együttműködés és a legerősebb jelöltek közös támogatása valós fegyver ellenük. Ezért pörgetik fel a kamupropagandát és zsarolnak minden rendelkezésre álló eszközzel. De hiába, az uniós pénzek visszatartása nemcsak, hogy törvénytelen, de egyszerűen ki is játszható: közvetlenül az önkormányzatok számára elérhető európai forrásokkal.

A következő hét éves uniós költségvetésben már garantálni kell, hogy az önkormányzatok a tagállami kormánynak való kiszolgáltatottság nélkül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre pályázni.

Az általam vendégül látott polgármester-jelöltekkel ennek megvalósítására vállalkozunk minden olyan, a narancsuralom alól felszabaduló város fejlődése érdekében, amelyet ősztől az ellenzéki összefogás politikusai vezetnek majd.”

Az USA bekeríti Oroszországot?

FüHü
-
0
Az USA bekeríti Oroszországot?

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó három olyan államot keresett fel, melyek létfontosságúak Moszkva stratégiai biztonsága szempontjából: Ukrajna és Moldávia után Fehéroroszországban is látogatást tett egy magasrangú amerikai vezető. Minszkben több mint húsz éve nem láttak vendégül ilyen fontos amerikait hiszen az USA úgy könyvelte el Lukasenko rendszerét mint mely Putyin rendíthetetlen szövetségese.

Ukrajnában és Moldáviában olyan vezetés jutott hatalomra, mely távolodni kíván Moszkvától és közeledni az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz. Fehéroroszország mindeddig kitartott Putyin mellett. Vajon Bolton látogatása nem hoz-e fordulatot ott is? Ukrajna és Moldávia elsősorban azért fordult a Nyugathoz, mert onnan remélt támogatást súlyos gazdasági problémáinak a megoldására. Oroszország maga is számtalan gazdasági gonddal küzd és nemigen képes arra, hogy komoly támogatást nyújtson bárkinek is. Az amerikaiak ígérhettek pénzt Lukasenkonak arra az esetre, ha kicsit eltávolodna Moszkvától és közeledne a Nyugathoz.

Az EU és az USA versenyt fut Oroszországért és a másik három államért

Sem Brüsszel sem Washington nem akarja, hogy az oroszok Kínával fogjanak össze a Nyugattal szemben. Ezért is merült fel újra Putyin meghívása a nagyhatalmak csúcsértekezletére. Trump már kerek-perec kijelentette, hogy meghívja Putyint Miamibe. Macron elnök ezt az EU nevében ellenezte. A francia elnök ugyanis feltételhez kötné Putyin meghívását.

Macron csúcstalálkozót szervez Ukrajnáról. Ezen az Európai Uniót a francia elnökön kívül a német kancellár képviselné. A másik két résztvevő Oroszország illetve Ukrajna elnöke lenne. Ennek a konferenciának az eredményétől tenné függővé Macron francia elnök azt, hogy Putyin részt vehessen a nagyhatalmak következő csúcstalálkozóján, melyet jövőre Miamiban (USA) rendeznek meg.

Guantánamo – Egy amerikai válasz a terrorizmusra II.rész

ki
-
0
Guantánamo – Egy amerikai válasz a terrorizmusra II.rész

A Guantánamóban található haditengerészeti támaszpont, vagy ahogy az Egyesült Államokban gyakran emlegetik „Gitmo”. Egy hely, mely az Egyesült Államok terror ellen meghirdetett háborújának egyik legellentmondásosabb jelképévé vált működésének 2002-es megkezdése óta. 

II. rész

A guantánamói fogolytáborban 2002 óta napjainkig összesen 779-en raboskodtak, volt olyan időszak, amikor egyszerre több mint 700-an. Többségüket Afganisztánban, vagy azzal szomszédos országokban fogták el. Nemzetiségüket tekintve túlnyomórészt afgánok, jemeniek, pakisztániak és szaúdiak. Közülük 2010 végéig körülbelül 570-en hagyhatták el a tábort. Ők más országokba kerültek, ahol egy részük bekerült az ottani büntetés-végrehajtási rendszerbe, többségük azonban „szabad” emberként távozott. Sokukról bebizonyosodott, hogy soha semmilyen kapcsolatban nem álltak terrorszervezetekkel, egyszerűen csak rossz időben voltak rossz helyen, mégis éveket kellett, illetve többeknek a mai napig kell, fogolyként leélnie.

Elfogásuk gyakran teljesen megalapozatlan volt, és a helyi hatóságok (afgánok és pakisztániak) fejpénz ellenében adták át őket az amerikaiaknak. A raboknak 86%-a ilyen módon került Guantánamóba.

A legfiatalabb fogvatartott 13 évesen került a táborba, míg a legidősebb 89. életévét is betöltötte raboskodása alatt. Összesen 9-en vesztették életüket a fogolytáborban, többségük öngyilkos lett.

2011 óta csak kevesek ügyében történt előrehaladás. A továbbra is a táborban raboskodók ügyének Egyesült Államokban történő tárgyalását a Szenátus a 2014-re vonatkozó védelmi kiadások elfogadásával sem könnyítette meg, igaz nem is gördített elé újabb akadályokat, melyre szintén megvolt az esély. Nem véletlen, hogy a kilátástalan helyzetük és a velük szemben folytatott embertelen bánásmód ellen tiltakozva 2013 júliusában több mint 100 rab kezdett éhségsztrájkba, mely gyakorlatilag az egyetlen módja tiltakozásuk kinyilvánításának. A közvetlen kiváltó ok az lehetett, hogy az őrök meggyalázták a muszlimok szent könyvének, a Koránnak több példányát a táborban. Az elégséges egészségi állapotuk fenntartása végett fogvatartóik kényszertáplálást alkalmaztak a sztrájkolóknál. Későbbi beszámolók alapján az eljárás hatalmas fájdalmakat okozó kínzással ér fel. Az éhségsztrájkban résztvevők száma szeptemberre 19-re csökkent, majd a Védelmi Minisztérium a későbbiekben már nem tájékoztatta a tiltakozásról a közvéleményt. Emiatt nincs további információ arról folytatta- illetve folytatja-e valaki, esetleg a mai napig is, az éhségsztrájkot.

Ezzel kapcsolatban az egyik rabnak azóta sikerült bíróság elé vinnie a kényszertáplálással kapcsolatos visszásságokat. A tárgyalás 2014 október elején kezdődött. A meghallgatások és az ott prezentált bizonyítékok egy része nyilvános, így az eljárásról készült videófelvételek is napvilágot fognak látni, ami ellen a kormány hevesen tiltakozott.

Jónéhány éve már a Védelmi Minisztérium egy bizonyos szintig engedélyezi a média képviselőinek, hogy forgassanak magának a tábornak a területén is és megosszák a nyilvánossággal tapasztalataikat, de a most kikerülő felvételek eddig nem látott történésekbe engednek  bepillantást hozzájárulva, hogy jobban megértsük mi is zajlott Gitmóban.

Közülük az eljárások során megállapították, hogy 78-an szabadon bocsáthatók lennének. Az ő raboskodásuk éles kontrasztban áll annak az öt magas rangú tálib vezetőnek a szabadon engedésével, akiket az Egyesült Államok egyetlen afganisztáni hadifoglyára, Bowe Bergdahl őrmesterre cseréltek ki. Az Obama kormányzat lépése több szempontból ellentmondásos volt, például azért mert a Kongresszus megkerülésével, és annak tájékoztatása nélkül hajtották végre. Erre Barack Obamának minden felhatalmazása megvan, viszont ugyanezt az elnöki jogkört a tábor bezárása érdekében már vonakodott használni. Pedig csak az említett bűntelennek ítélt rabok fogvatartása 168,1 millió dollárba került évente. Clifford Sloan, a Külügyminisztériumnak a tábor bezárásáért felelős aktuális különmegbízottja éppen a magas költségeket nevezte meg okként, amiért

előbb vagy utóbb muszáj lesz őket bíróság elé állítani, erre pedig csak az Egyesült Államok területén lesz lehetőség.

Ez annak ellenére elkerülhetetlen, hogy a Kongresszus jelentős része foggal-körömmel próbálja megakadályozni mindezt. Ráadásul az Egyesült Államok harcoló alakulatainak kivonása Afganisztánból tovább csökkentette a tábor fenntartásának létjogosultságát.

Annak, hogy Barack Obama miért nem alkalmazta az elnökként őt megillető hatáskört, és hozott rendeletet a tábor bezárásáról tágabb értelemben vett politikai oka is volt. Mint minden politikus ő is politikai tőkéből gazdálkodott, melyet számos terület között kell szétosztania. Fokozni akarta a gazdasági növekedést, segíteni az autóipart, feltett szándéka volt keresztülvinni az egészségügyi reformot és még lehetne sorolni tovább. Ezt a magyarázatot adja Daniel Klaidman is, aki az Egyesült Államok terrorizmus elleni háborújáról írt könyvet Kill or Capture címmel. Emellett az elnök politikai tőkéje több előre nem látható botrány miatt is jócskán megcsappant abban az időben.

A guantánamói fogolytábor létrehozásával kapcsolatos várakozások soha nem igazolódtak be, kihátrálni a „programból” viszont politikailag eddig lehetetlennek bizonyult. Tekintettel a jelenlegi helyzetére, és hogy megnyitása óta mit sikerült vele elérni a terrorizmus elleni háborúban elmondható, hogy már régen megérett a bezárásra. Ide kapcsolódnak a már említett Michael Lehnert – 2009 óta már nyugalmazott tábornok – szavai, aki 2002-ben a tábor építését felügyelte, majd egy ideig vezette is azt: „Mi amerikaiak azért hoztuk létre Guantánamót, mert – teljesen jogosan – dühösek és rémültek voltunk egy provokáció nélküli támadás miatt melyet saját földünkön követtek el ellenünk 2001. szeptember 11-én.

Akkor úgy gondoltuk, hogy a bebörtönzötteken keresztül az információk kincsesbányájához fogunk hozzájutni.”

Abban, hogy ez teljesül „…már az első napokban elkezdtem kételkedni és egyre jobban meggyőződtem róla, hogy ezeket az embereket eleve nem kellett volna idehozni. Hírszerzési értékük nagyon kevés volt, és a bizonyítékok nem voltak elégségesek ahhoz, hogy háborús bűnökhöz kössük őket. Ez sok fogvatartottra, talán a fogvatartottak többségére ma is igaz.”

Az Obama-adminisztráció törekvésével ellentétben, s figyelembe véve, hogy a katonai perek a lassan haladnak, Donald Trump amerikai elnök és a kongresszus még 2043-ig fenn akarja tartani a létesítményt. Jelenleg még mindig 40 fogvatartott lehet a táborban.

Az I. rész itt található

Karácsony Gergely stadionstopot hirdetett

FüHü
-
0
Karácsony Gergely stadionstopot hirdetett

Az én városomban addig nem épül új stadion, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés – mondta kampánynyitó rendezvényén Karácsony Gergely. „Csak nem beszarni, ez a jelszó” – ezt üzente a színpadról Dés László.

„A király szemében a nép az utolsó, de mi nem leszünk Felcsút-alsó”

volt a tételsora A változás dalának, amelyet Szabó Kimmel Tamás énekelt a Szabadság téren összegyűlt pár ezres nézősereg előtt Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampánynyitó rendezvényén.

Előtte Dés László és zenekara adott hangversenyt. Ennek egyik összekötőszövegében a muzsikus engedte el az este legelső erős mondatát, idézve egy családi mondást, hogy „csak nem beszarni, ez a jelszó”.

Kennedy után magyarul

Garas Dezsőtől vett idézettel azt mondta, hogy olyan várost szeretne, ahol fűre lépni szabad. Budapest legyen zöld és legyen szabad. Szerinte Budapesten veszélyben van a szabadság, ezért ezt meg kell védeni.

Beszédének hangsúlyos része volt J. F. Kennedy elnök 55 éve Berlinben elhangzott mondata, az Ich bin ein Berliner. Ennek példájára sorolta azzal kezdve, hogy „én is egy budapesti vagyok”. Aki nem fogadja el, ha megmondják neki, milyen elvek mentén tanítsák gyerekeit, aki ragaszkodik a Római parthoz, a Városliget fáihoz, nem szereti, ha megmondják neki, melyik írót szeresse, ragaszkodik ahhoz, hogy a városi szegényeket nem büntetni kell, hanem segíteni, nem fogadja el, hogy a hatalom mondja meg, mit játsszon a színház.

Hiszi, hogy a város akkor is erős marad, ha le akarják gyengíteni azok, akik szemében ez bűnös város.

„A szabadság kultúráját nem lehet erőből lerombolni”

– mondta.

Visszavenni Budapestet

Ezért felhív mindenkit, hogy „vegyük vissza Budapestet a kiváltságosok kezéből és adjuk vissza azoknak, akik a valódi tulajdonosai, a budapestieknek”.

A változás most nem csak remény, hanem lehetőség és szükségszerűség. Ennek minden politikai feltétele megvan, mert csak egy főpolgármester-jelöltjük, 23 polgármester- és 289 képviselőjelöltjük van a változást akaró embereknek – mondta Karácsony.

A klímaügy a középpontban

A változás élet-halál kérdése – mondta -, mert sokan halnak meg a rossz levegőben és a fűtetlen lakásokban, majd rátért a klímaváltozásra, amit a főváros mai vezetése a „légkondicionált terepjárókból” nem lát. A Fidesznek odaszúrt azzal is, hogy

„az a helyzet, kedves Lajos, hogy nem a bozót ég, hanem az erdő”,

s hogy tudja, a Fideszben mindenről a foci jut az eszükbe, de a Föld mégse focilabda.

Idézte Tarlóst, hogy az a 40 fokos metrókocsiról kérdezték, azt válaszolta: „büfékocsi nem kéne?” Karácsony azt mondta, büfékocsit nem, de tisztességes főpolgármestert szeretnének. Tarlós odaadta a kormánynak a Városligetet, a kórházakat, az iskolákat, felére vitte a város költségvetését – sorolta Karácsony.

Mint mondta, a kormány mindenhova stadiont szeretne építtetni. Ezermilliárdot készül elkölteni Budapesten presztízsberuházásokra. A főpolgármesternek vétójoga van, de Tarlós István nem tett semmit – mondta Karácsony. Ezért megígérte, hogy „az én városomban addig nem épül új stadion, amíg nincs minden kerületben CT-berendezés”. A hallgatóság ezt a „Stadionstop” skandálásával nyugtázta.

Guantánamo – Egy amerikai válasz a terrorizmusra I.rész

ki
-
0
Guantánamo – Egy amerikai válasz a terrorizmusra I.rész

A Guantánamóban található haditengerészeti támaszpont, vagy ahogy az Egyesült Államokban gyakran emlegetik „Gitmo”. Egy hely, mely az Egyesült Államok terror ellen meghirdetett háborújának egyik legellentmondásosabb jelképévé vált működésének 2002-es megkezdése óta. 

A bázis a Kuba dél-keleti részén található Guantánamói-öbölnél helyezkedik el, története pedig egészen a XX. század elejéig nyúlik vissza. Az Egyesült Államok 1903-ban kezdte el bérelni a területet a kubai államtól, melynek státusza Fidel Castro hatalomra kerülésével változott meg gyökeresen. 1959-ben a karibi ország vezetője semmisnek tekintette az amerikaiakkal kötött bérleti szerződést, de a terület feladására a másik fél részéről nem került sor. Azóta gyakorlatilag minden lehetséges összeköttetés megszakadt az amerikaiak által felügyelt katonai létesítmény és környéke, valamint a sziget többi része között. Az Egyesült Államok a területet mindig is Kuba részének tekintette, de a bérleti megállapodás értelmében továbbra is igényt tartott rá, és az ebben szereplő bérleti összeget azóta is utalja, melyet Kuba a Castro-éra kezdete óta nem vesz fel.

Guantánamo a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után vált világszerte hírhedtté.

A tragikus események után az Egyesült Államok George W. Bush vezette kormánya háborút indított a terrorizmus ellen, melynek eredménye több olyan intézkedés lett, melyet mind hazai, mind nemzetközi szinten sokan bíráltak. Ilyen volt a guantánamói bázison kialakított fogolytábor, melynek felállításával Michael Lehnert tengerészgyalogos tábornok lett megbízva. Lehnert elmondása szerint erre 2002 januárjában 96 órát kapott. Egy héttel később meg is érkezett a fogvatartottak első 20 fős csoportja. Az ideiglenesen felállított tábor, ahol őket elszállásolták a Camp X-Ray nevet kapta. Ezt később bezárták, és ma a Camp Delta és a Camp Iguana egységek működnek.

A Védelmi Minisztérium szerint a fogolytáborra azért volt szükség, hogy a különösen veszélyes, háborús bűncselekményekkel gyanúsított személyeket, ahogy Donald Rumsfeld akkori védelmi miniszter fogalmazott a „legrosszabbak legrosszabbjait” a legalkalmasabb körülmények között tudják kihallgatni, és a megfelelő eljárást lefolytathassák ellenük. Erre az az ideális helyet mindenképpen az Egyesült Államok kontinentális területein kívül akarták megtalálni, és Guantánamo mellett szóba került Guam is, de végül a karibi térségben lévő támaszpontra esett a választás.

A helyszín jelentőségének jobb megértéséhez érdemes megjegyezni, hogy az amerikai jogrendszernek két párhuzamosan létező ága van: az általános szövetségi igazságszolgáltatás, és az ettől némileg eltérő hadbíróság. A fogolytáborban bebörtönzöttekkel szembeni eljárás lefolytatására létrehozott törvényszék működése mind a két rendszertől eltér. Ennek elsődleges oka az, hogy Guantánamo nem része az Egyesült Államoknak, és így az Alkotmány sem számít kötelező érvényűnek.

Ezen felül a tábor megnyitásakor a Védelmi Minisztérium a Genfi egyezményeket sem tekintette betartandónak a fogvatartottakkal való bánásmódot tekintve, mivel nemzetközi jogi tekintetben nem számítanak hadifogolynak. A Legfelsőbb Bíróság 2006-os döntése alapján azonban ennek ellenére is vonatkoznak rájuk a III. genfi egyezményben megfogalmazott, az emberséges bánásmódot biztosító rendelkezések.

A tábort már a kezdetek óta rengeteg bírálat érte a fogvatartottakkal való bánásmód miatt, és ezek 2006 után egyre jobban felerősödtek. A külföldi kormányoktól sorban érkeztek a kritikák, és az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese, az Egyesült Királyság részéről is többen elítélték a guantánamói körülményeket. Az ENSZ emberi jogi biztosa pedig felszólította a Bush-kormányzatot, hogy zárja be a tábort. Az emberi jogokat védő szervezetek szintén hangot adtak tiltakozásuknak. Az Amnesty International „napjaink Gulagjának” nevezte Gitmót. A komoly visszaélésekről, kínzásokról (amire a kormányzat a „fokozott kihallgatási technikák” eufemizmust kezdte használni) és embertelen bánásmódról szóló kijelentéseket a kormányzat folyamatosan cáfolta, de az érintettek beszámolóiból már akkor tudni lehetett, hogy a megjelent hírek igazak. Végül először a táborban folytatott eljárások kivizsgálásával megbízott Susan Crawford jelentésében ismerték el hivatalosan, hogy történtek visszaélések. Erre 2009 januárjában került sor, közvetlenül a Bush-adminisztráció leköszönése előtt.

Bush W. Bush 2. elnöki ciklusát követően 2009. január 22-én Barack Obama kampányígéretének megfelelően már első teljes hivatali napján elrendelte a fogvatartottakkal szembeni eljárások 120 napos felfüggesztését, és egy ütemterv kidolgozását a tábor bezárására, aminek céldátumaként az év végét jelölte meg.

A foglyoknak a státusza azonban távolról se volt lezárva, így Gitmo felszámolása egyben azt is jelentette volna, hogy tárgyalás útján kell ítéletet hozni velük szemben, mégpedig amerikai földön. A Kongresszus ellenezte Obama tervét, és a Szenátus nagy többséggel meg is szavazta a források blokkolását, melyek a foglyok bármilyen jellegű áthelyezéséhez, szállításához szükségesek lettek volna. Ekkor az elnök mindezt csak a bezárást késleltető tényezőnek tekintette, és leszögezte, hogy továbbra is feltett szándéka, hogy a tábor üzemelését beszüntesse, és azon a véleményen volt, hogy ez a következő évben, 2010-ben meg is valósulhat.

A 2010-es esztendő elején elkészült jelentés, mely a fogvatartottak státuszát elemezte, nem ezt sugallta. A többségük esetében a szabadon engedést vagy külföldre való áthelyezést javasolta a dokumentum, továbbá egy részüket alkalmasnak találta rá, hogy szövetségi bíróság tárgyalja az ügyüket és hozzon róluk ítéletet.

Néhányuk esetében azonban az volt a megállapítás, hogy elengedésük (sőt szállításuk is) túl veszélyes lenne, a rendelkezésre álló bizonyítékok pedig nem alkalmasak rá, hogy elítéljék őket, ezért a határozatlan időre való fogvatartáson kívül más javaslatot nem tett a jelentés az esetükben. A Kongresszus által elfogadott védelmi kiadások értelmében a következő években továbbra se volt lehetséges, hogy a bebörtönzöttek ügye bíróság elé kerüljön, a bázison folyó katonai eljárás pedig újra zöld utat kapott 2011 márciusában. Világossá vált, hogy a kormányzatban nincs meg az elkötelezettség, hogy a tábort végleg bezárja, annak ellenére, hogy ez akár a Kongresszus megkerülésével is lehetséges lenne. Mivel a tálibok előszeretettel használták Gitmót, mint az amerikai igazságtalanság és elnyomás jelképét, az Egyesült Államok elleni harcra való toborzásnál a nyitva tartásának nemzetbiztonsági kockázata világos volt, az elhatározás a felszámolásra azonban továbbra is csak szavakban mutatkozott meg.

Havi 3 millió dollárt keres a YouTube-on egy hatéves csodagyerek

FüHü
-
0
Havi 3 millió dollárt keres a YouTube-on egy hatéves csodagyerek

Két csatornája is van a YouTube-on Boramnak Dél Koreában, ahol az informatika immár teljesen áthatja a családok hétköznapjait is. A hatéves kislány nem tesz mást mint játszik!

A nagy cégek egyből észrevették a pompás lehetőséget: a kislány az ő játékszereiket mutatja be több mint 32 millió előfizetőnek. Akik nemcsak Dél Koreában követhetik a You Tube csatornákat hanem bárhol a világon bár a kislány csak az anyanyelvén beszél. De annyira látványos és plasztikus minden, hogy a képi kommunikáció alapján a gyerekek szinte mindent megértenek az egész világon.

Mindez arra ösztönöz sok szülőt, hogy gyerek sztárokat fabrikáljon – kesereg a sajtó Dél Koreában, ahol tisztában vannak a veszélyekkel is. Az egész sztorit akkor kapták fel Szöulban amikor a főváros legdrágább negyedében, a Gangnamban megvettek egy luxus lakást 8 millió dollárért! A lapok elkezdtek kutatni az ismeretlen dúsgazdag vásárló után. Kit találtak ? A    kislány szüleit, akik ingatlanba fektették a hatalmas bevételt, hogy ezzel csökkentsék az adót. Meg persze azért, hogy luxus lakásba költözhessenek.

A Save The Children tiltakozott

A nemkormányzati szervezet, mely a gyerekek jogaiért küzd az egész világon elítéli a gyerekek kihasználását az ilyen fajta pénz szerző kampányokra. Különösen egy videó csípte a szemét a Save The Children szöuli irodájának: Boram, a hatéves kislány egy játék autóval száguldozott az elképesztő tempóban hajtó járművek között Dél Korea fővárosában. A YouTube azonnal le is vette a videót. A szülőket pedig beutalták egy kötelező tanfolyamra, mely a helyes gyerek nevelésről szólt. Dél Koreában nagyon kevés a gyerek, ezért az ő védelmük nemzeti ügynek számít. Ugyanakkor viszont a gyerek piac óriási bizniszt jelent! A legtöbb gyerek egyke, így az egész nagy család őt dédelgeti. Mindent megvesznek neki, amit csak megkíván.

Itt jön a képbe Boram, aki hatéves korában kiváló reklám hordozó. Több mint 400 millióan látták azt a videót amikor a kislány a Kelet Ázsiában nagyon népszerű metélt tésztát készítette el egy gyerek konyhában. Utána a gyerek konyha eladásai az égbe szöktek …

Óriási társadalmi vita bontakozott ki az ügyben

A közvélemény igencsak megosztott, de a többség nem helyesli, hogy a gyerekeket ilyen fiatalon a pénz szolgálatába állítsák. Ezért aztán a YouTube úgy döntött: betiltja a kommentálást az ilyen típusú videóknál. A szenvedélyes viták ugyanis néha olyan hangnemben zajlottak, amelyek aligha szolgálhattak a gyerekek épülésére. Ezért aztán  a hatéves Boram folytathatja a játék programokat a YouTube-on, de kommentálni immár nem lehet azokat Dél Koreában.

Akkor most mi lesz a forinttal?

Bak Mihály
-
0
Akkor most mi lesz a forinttal?

A tegnapi történelmi eurócsúcs után némileg erősödött a forint árfolyama, de változatlanul 331 körül található. Mivel most kizárólag külső hatások okozzák az izgalmat, ezek fogják alakítani a kurzust.

Soha olyan gyenge nem volt a forint az euróval szemben, mint csütörtökön, amikor 331,9-ig lendült a görbe. Ezután némi visszaerősödés játszódott le, de pénteken nagyrészt a 331,5-ös értéknél rögzült; kora délután 331 forint volt egy euró.

Szemben a tavaly nyári viharral, amikor az árfolyam elérte a 330,8-as eddigi csúcsot, most egyértelműen külső hatások alakítják az úgynevezett feltörekvő országok devizáinak értékelését.

Bő egy éve komoly nyomás alatt állt az MNB, hogy emeljen kamatot

a felfelé indult infláció és a világgazdasági lassulás első jegyei láttán. Matolcsyék kitartottak, eddig őket igazolta az idő – a következő hónapok utólag megadják a választ arra, tényleg igazuk volt-e.

De most ennél sokkal viharosabb villámok csapkodnak a külvilágban. Két nagy feszültséggóc okoz fejfájást elsősorban. Az egyik

a most már alkotmányos válság veszélyével megspékelt kilátástalannak tetsző Brexit-végzet.

Ennek hatásai kiszámíthatatlanok, de kedvezőek aligha lesznek, és minden bizonnyal áthatják a kontinens egész gazdaságát.

A másik csomópont

az amerikai-kínai kereskedelmi háború.

Ebben még nehezebb jövendölni, mert Donald Trump akár naponta megváltoztatja véleményét, tolja ki utólag a kivetett pótvám bevezetését. Kínát érintően támadhat mihozzánk is elérő cunami, ha tovább tart Hongkongban az óriástüntetésekkel kísért feszültség. Ha Kína katonákkal „oldja meg” a válságot, azért, ha a demonstrálók, sztrájkolók teljesen és tartósan megbénítják a szigetállam gazdaságát azért. Már most mutatkoznak jelei annak, hogy drámaian eshet a hongkongi gazdaság, amely a nagyon fontos szerepet betöltő tőzsde és pénzügyi központ megingásához vezethet.

Ilyenkor semmilyen rossz hír se jöhet elég rosszkor. Az se, hogy Argentína de facto csődöt jelentett azzal, hogy a kormány egyoldalúan meghosszabbította a rövid lejáratú peso-hitelek futamidejét, vagyis nem fizeti vissza ezeket.

Komolyan befolyásolhatja a forint megítélését

a német gazdaság – úgy fest – recesszió felé botladozása.

Ez minden olyan gazdaságot érint Európában, amely nagy arányban függ a külpiactól, de Magyarország esetében a német kapcsolatok kimagaslóan fontosak.

Egy szó, mint száz, nem tudjuk, merre veszi az irányt a forint. Ha ezek a külső hatások a rossz irányba mennek tovább, az felerősítheti a forinttal szembeni spekulatív manővereket; most úgy fest, leálltak az árfolyamesésre játszó úgynevezett shortolással, de ha újabb lehetőséget fedeznek fel ebben, ismét nekiindulhatnak. Ebben az esetben a 335-ös, akár a 340-es euróárfolyamig is elszaladhat a kurzus.  Ellenkező esetben maradhat a jelenlegi szinten. Arra most viszonylag kevés az esély, hogy visszatérjen a 325 körüli sávba.

Semmiképp se javítja az esélyeket az MNB

– többedszer megismételt – hivatalos közlése, hogy a jegybanknak „nincs árfolyamcélja”. Ami azt vetíti előre, hogy nem terveznek semmilyen beavatkozást, sőt, akár még tetszik is neki. Mégpedig azért, mert – a kormánnyal összhangban – eleve nincs ellenére az exportot segítő folyamatosan gyengülő forint, másrészt ez egyfajta árfolyamon keresztüli lazításnak tekinthető.

Merthogy – és ezzel visszatérünk a tavaly nyári córeszhez – az MNB-nek változatlanul nincs mozgástere a 0,9 százalékos alapkamat, valójában ennél is sokkal alacsonyabb, jelenleg inkább irányadónak tekinthető bankközi kamatláb (Bubor) miatt. Pedig lehet, hogy szükség lesz rá, mert a lassuló európai és amerikai növekedés láttán már a közeljövőben bekövetkezhet a kamatok csökkentése, akár újabb kötvényvásárlási program.

Trumptól és az uniós bíróságtól függhet a PiS választási eredménye Lengyelországban

Polonius
-
0
Trumptól és az uniós bíróságtól függhet a PiS választási eredménye Lengyelországban

„Trump fajgyűlölő és beteges hazudozó!”- írta egy neves újságíró az amerikai elnök látogatása kapcsán. Ezért akár börtönbe is kerülhet, mert Lengyelországban hároméves szabadságvesztésre is ítélhetnek valakit nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért.

Donald Trump Varsóba látogat abból az alkalomból, hogy szeptember elsején lesz 80 éve annak, hogy a nácik lerohanták Lengyelországot, és ezzel megkezdődött a második világháború. Trump imádja Lengyelországot: elnökként első európai útja itt kezdődött. Washingtonban ugyanis kiadta a jelszót: találjatok egy olyan európai államot, ahol nem fütyülnek ki! Lengyelországban remekül fogadták, és azóta is bálványozza Trumpot a szélsőjobboldali kormánypárt. Amely nemcsak fegyvereket vásárol dollár milliárdokért, de az amerikai katonák állomásoztatásáért cserébe azt is megígérte: Trump erődnek nevezik el a támaszpontot!

És ekkor jön a neves ellenzéki újságíró, aki a Twitteren – Trump kedvenc játékszerén- beteges hazudozónak titulálja Lengyelország nagy barátját. Egy ügybuzgó kormánypárti képviselő sietve az ügyészséghez fordult: indítsanak eljárást Tomasz Lis újságíró ellen! Dominik Tarczynski képviselő fenyegető lépése nagyon is konkrét következményekkel járhat, mert Lengyelországban börtönbe is lehet kerülni ilyesmiért.

Különösen pedig, mert a PiS ünnepelni akar: bemutatni Lengyelország nagy barátját nem sokkal az októberi választások előtt. Trump pedig a PR mestereként bizonyára bombasztikus ígéretekkel szolgál majd, melyek nemcsak a kormánypárti szavazópolgárok szívét hevítik fel, de az egész lengyel közvéleményét, mely hagyományos orosz ellenes alapállása miatt az Egyesült Államokban látja függetlenségének zálogát.

Európai döntés a deviza hitelesekről

Félmillió lengyel választópolgárt érint közvetlenül az EU bíróságnak szeptemberre várható határozata azokról a szerencsétlen adósokról, akik svájci frankban vettek fel ingatlan hitelt még a 2008-as nagy pénzügyi válság előtt. Ha a luxemburgi bíróság az adósok javára dönt, akkor abba beleremeghet az egész bank szektor Lengyelországban! – állapítja meg a brüsszeli Politico. Hatalmas összegről van szó: 60 milliárd zlotyról vagyis körülbelül 14 milliárd euróról! Ez a négyszerese a lengyel bankok éves profitjának! Mindez alapjaiban megrázhatja a lengyel gazdasági csodát, mely a PiS tartós uralmának alapja.

A deviza adósok éppúgy csapdába kerültek mint nálunk. A bankok elmagyarázták nekik, hogy miután Lengyelország immár az Európai Unió tagja és a svájci frank a világ legstabilabb valutája, ezért érdemes abban eladósodni. Csakhogy azt elfelejtették tudatni, hogy a svájci frankhoz képest minden más valuta leértékelődhet. Így történt a zloty esetében is: 2007-ben a pénzügyi válság miatt 2,2 volt az árfolyam, de 2012-ben amikor a deviza hitelezést a legtöbb bank beszüntette Lengyelországban, már 3,3 zlotyba került egy svájci frank! Ma pedig 4,2 az árfolyam. A deviza adósok nem akartak hinni a szemüknek: sokkal többel tartoztak zlotyban mint amekkora hitelt felvettek. A PiS amikor hatalomra került, akkor azt javasolta a deviza hiteleseknek, hogy forduljanak a bírósághoz. Csakhogy Lengyelországban a bíróságok hol így döntöttek hol pedig úgy. Ezért aztán nagyon sokan elmentek az uniós bíróságig. Amely szeptemberben hoz döntést. Akármit is határoznak a bírák Luxemburgban annak súlyos következményei lehetnek Lengyelországban – nem sokkal a választások előtt.

Ezért is nagyon fontos a kormánynak a Trump látogatás meg persze Európa

A kínos gazdasági problémákról remekül elterelheti a figyelmet az amerikai elnök látogatása. Emlékezés a második világ háborúra: amikor a náci Németország és a Szovjetunió felosztotta Lengyelországot. A nemzeti érzelmek sokat segítettek eddig is a PiS hatalmon maradásában. Jaroslaw Kaczynski most kiadta a jelszót: legyen Varsóból is Budapest! A politikai sikerhez azonban nagyon kell a gazdasági eredmény. A pénz amiből osztani lehet. Ez pedig jórészt Európából jön: ezért a varsói kormányzat érezhetően visszafogja Brüsszel bírálatát. Sőt azt hangsúlyozza: a PiS nélkül nem lenne Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság új elnöke.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség