Jelentősen növekszik a háztartások hitelállománya, ezzel párhuzamosan százmilliárdok áramlanak ki betétekből, befektetési jegyekből, részben a MÁP Pluszba. Egy ingatlanos cég szerint megtorpanás tapasztalható az ingatlanpiacon, aminek oka a szuperállampapír.
A nyár közepe óta jelentős mozgások figyelhetők meg a lakossági pénzügyek terén. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikája azt mutatja, hogy júliusban 142,9 milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelállománya, ami igen sok a megelőző hónapok 60 milliárdjaihoz képest
Százmilliárdok jönnek-mennek, cél a MÁP Plusz?
Vagyis két hónap alatt 204 milliárddal több kölcsönt vettek fel az emberek. Az nem derül ki az adatokból, milyen célokra fordítják a pénzt. Érdekes párhuzamosság azonban, hogy ugyanezen időben 262 milliárddal esett a bankbetétekben lévő pénz (júliusban 37,2, júniusban 225,1 milliárd). Emellett a befektetési jegyekben lévő pénzből is kivontak 206 milliárdot (júniusban 138,6, júliusban 67 milliárdot). (A befektetési jegyekből folyamatos a pénzkiáramlás, aminek egyik oka az ingatlanalapokat érintő változás: májustól már nem lehet pár nap alatt kivenni az újonnan betett pénzből, hanem fél évet kell várni rá, ami önmagában óriási összeget vitt ki ezekből az alapokból.)
Lehetséges, sőt, valószínű magyarázat, hogy
nem véletlenül éppen a június-júliusi hónapokban történt ez a hatalmas pénzmozgás.
Ekkor lépett színre az egyszerűen csak szuperállampapírnak nevezett 5 év futamidejű Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), amelynek igen attraktív hozama (évente csaknem 5 százalék, 5 év alatt több, mint 27 százalék) lényegében költségmentes menet közbeni „feltöréssel” párosul. Ez minden más terméket megelőz a hozamban.
Arra már korábban rámutattunk, hogy a MÁP Plusz annyira „jó” konstrukció, hogy megéri a gyerekvállalást ösztönözni hivatott babakötvény (maximum 10 milliós) hitelt erre fordítani. Ha utóbb gyerek nélkül marad a pár (netán eleve így tervezi), az emiatt átárazódó, vagyis kamatossá váló kölcsön is kellemesen fial a kötvénnyel. (A múlt héten nagy port vert fel, hogy az eddigi családtámogatások ellenére se született több gyerek sokadik hónapja. Eközben a házasságkötések száma szignifikánsan nőtt. A későbbi statisztika fogja megmutatni, hogy lesz-e változás. Ha nem, lehetséges, hogy a babaváró kölcsön miatt köt házasságot sok pár, a pénzt pedig befektetésként kezeli.)
A most már 1800 milliárdhoz közelítő MÁP Plusz-állományba az első hetekben máshonnan – például egyéb államkötvényekből – áramlott át a pénz nagyjából fele. Azóta ez az arány csökkent, ahogyan a MÁP Plusz jegyzése is.
Ingatlan helyett szuperpapír?
Ezt a kapcsolatot véli felfedezni a Balla Ingatlan dunakeszi irodájának vezetője is. Balla Frigyes arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt évben – a fővárosban elszabadult árak miatt – felértékelődött az agglomeráció ingatlanpiaca. Ennek egyik nyertese Dunakeszi.
Ugyanakkor nyár elején valamelyest visszaesett a vevői érdeklődés, és ezzel együtt az árak emelkedése is mintha megtorpant volna, és érdemleges változást a július 1-jei csok-változások sem eredményeztek. A szakértő véleménye szerint mindennek köze lehet MÁP Pluszhoz:
az állampapír érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról.
(Ha így van, akkor ez minden bizonnyal a befektetési célú ingatlanvevőket érinti.) A gyengülő érdeklődés következtében ma már nem tudják olyan rövid határidővel értékesíteni az ingatlanokat, mint az elmúlt években. Balla Frigyes nem is számít változásra a jövőben, vagyis az árakban inkább stagnálást valószínűsít, de úgy véli, hogy ha az állampapírt még sokáig jegyzik, akkor akár árcsökkenés is kezdődhet.
