Featured Archives Page 577 of 755 › Független Hírügynökség

Elhunyt Rajk László

FüHü

-

2019-09-12

Rövid lefolyású, súlyos betegséget követően 2019. szeptember 11-én elhunyt Rajk László Kossuth-díjas építész, díszlettervező, az egykori demokratikus ellenzék meghatározó tagja.

A halálhírt az Építészfórum című szaklap közölte. Rajk László a hetvenes évek közepétől foglalkozott színházi tervezéssel, eleinte Halász Péter lakásszínháza előadásainak díszlettervezőjeként, majd kisebb fővárosi és vidéki színházakban is. Ezzel párhuzamosan filmes látvány- és díszlettervezőként kezdett önálló karriert építeni: a hetvenes évek végétől több tucat munka, többek közt a Megáll az idő (Gothár Péter, 1981), a Szerelem második vérig (Dobray György, 1987), a Miss Arizona (Sándor Pál, 1987), a Piroska és a farkas (Mészáros Márta, 1987) kötődik a nevéhez.

Filmes pályafutása egészen a közelmúltig folytatódott, többek között A londoni férfival (Tarr Béla, 2007), A torinói lóval (Tarr Béla, 2010), a Saul fiával (Nemes Jeles László, 2015), az 1945-tel (Török Ferenc, 2017), a Napszálltával (Nemes Jeles László, 2018).

2009-ben az év látványtervezőjévé választották, 2016-ban az Art Directors’ Guild (Amerikai Látványtervezők Céhe) szakmai díját kapta Ridley Scott The Martian (Mentőexpedíció) című, részben ugyancsak Budapesten forgatott filmjének látványterveiért.

Közéleti szempontból egyik legfontosabb munkája, az 1989-es (Bachman Gáborral közösen tervezett) Hősök terei építészeti installáció Nagy Imre és mártírtársainak újratemetéséhez a rendszerváltás időszakának egyik vizuális szimbólumává vált. Ez már nyilvános politikai szerepvállalásának időszaka. 1988-ban alapító tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ). 1990-től 1996-ig az SZDSZ tagjaként parlamenti képviselő. A párt aktív tagja maradt a kétezres évekig; 2009-ben lépett ki.

A kilencvenes évek elején aktív politikai szerepvállalása miatt kevés ideje maradt az építészetre. Saját cége, a Köztigon vezetőjeként csak az évtized közepétől tervezett újra. Innentől sorra következnek a meghatározó munkák. 1996-ban a Corvin Mozi multiplexszé alakítása, 1998-ban a bécsi Collegium Hungaricum rekonstrukciója (Balázs Jánossal és Borsos Írisszel), 1999-ben a Moulin Rouge átalakítása és az Aquincumi Múzeum igazgatósági és restaurátor-épülete fűződik a nevéhez.

2002-ben készült el a legfontosabb mű: a Lehel téri vásárcsarnok, ismertebb nevén a kofahajó, amely Rajk „radikális eklektikaként” definiált építészeti hitvallásának összegzését jelenti. Ezt követően Rajk számára komolyabb munka csak az Aquincumi Múzeum fejlesztése volt. Emellett számos kiállítást tervezett; az Auschwitz-Birkenauban megépült magyar állandó emlékkiállítás (2004), a Nagy Imre Emlékház és állandó kiállítás (2008) komoly szakmai elismeréseket hoztak számára. 2002-ben korábbi munkatársaival, Haraszti Miklóssal és Konrád Györggyel vett részt a Graphisoft konferenciaközpont pályázatán. Veszprémbe tervezett 1956-os emlékműve politikai okokból nem valósult meg (a kártérítési pert utóbb jogerősen megnyerte).

1993-ban Nagy Imre-emlékplakettet kapott, 1999-ben a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének lovagja lett, 2006-ban a Lengyel Köztársaság Érdemrendje Parancsoki Keresztje, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje elismerésben részesült. 2009-ben Kossuth-díjat kapott. 2016-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Forintgyengülés: csúcs csúcsot dönt – már belső ok is lehet

Bak Mihály

-

2019-09-12

0

Forintgyengülés: csúcs csúcsot dönt – már belső ok is lehet

A legújabb negatív rekord 333,45 forint az euróval szemben. A dollár is 18 éves mélypontra esett szerda délután. A nemzetközi hatások mellett a hazai gazdaságpolitikai irányításért folyó kíméletlen verseny is szerepet kaphat.

Csak kapkodja fejét az országlakos: a forint egyre gyorsuló időközönként töri át az újabb korlátokat. Szerda késő délután az

eddigi legújabb mélypontot állította be: az eurót 333,45-ön jegyezték,

amiközben a dollár is 302,8-cal 18 éves rekordra ért a forinttal szemben. Az euróárfolyamban az előző mélypont hétfőn volt 331,92-n, múlt csütörtökön 331,85-öt jegyeztek fel. Előtte több, mint egy évvel ezelőtt, tavaly augusztus elején lépte át a 330-as határt.

Mostanában eddig csak külföldi hatások voltak

A 2018-as vesszőfutásban a forint azt sínylette meg, hogy a befektetői közösség kétségét fejezte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyampolitikájával szemben. Idén az elmúlt hetekben azonban egyértelműen a világot izgalomban tartó bizonytalanságok mozgatták az árfolyamot: az amerikai-kínai kereskedelmi háború, az egyre kilátástalanabb Brexit-kínlódás, a német gazdaság lassulása miatti félelmek rángatták a forintot (is).

Most azonban beleszólt Matolcsy beszólása

Most azonban vannak arra utaló jelek, hogy a magyar gazdaságpolitika csúcsain két napja kitört belháború is közrejátszik a forint gyorsuló értékvesztésében. Ahogyan arról beszámoltunk, Matolcsy György MNB-elnök meglehetősen – Donald Trump elnökségét leszámítva a jobb kormányzásokban – szokatlan módon tört ki Varga Mihály pénzügyminiszter ellen. Durva stílusa pedig egészen egyedülálló.

A vita egyik pontja éppen az, hogy

Varga kiszámítható, stabil forintot látna jónak

a gazdaság számára. A pénzpiacnak annyi „ment át a rivaldán”, hogy Matolcsy – amellett, hogy személyesen érezte magát megtámadva az árfolyam miatt – nyilvánosan is bejelentkezett a magyar gazdaságpolitika tényleges irányítói szerepéért.

Az események sorában cseppet se meglepő, hogy határozatképtelen volt az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdán összehívott ülése, mert a fideszes képviselők bojkottálták. A testületet Varju László (DK) elnök a forint gyengélkedése miatt hívta össze, hogy választ kapjanak az illetékesektől, mit kívánnak tenni az árfolyam megszilárdítása érdekében, továbbá hogyan alakul a költségvetés, amit 311-es kurzusra alapoztak. Szűcs Lajos (Fidesz) alelnök levélben üzent: azért nem biztosítják a határozatképes többséget, mert a tőkepiacokon tapasztalható 2-3 százalékos mozgás „egyáltalán nem számít drámai változásnak”. Ezért úgymond álságos a forint árfolyama és az ország költségvetése iránti aggodalom.

Varju László szerint a költségvetési bizottság előtt Varga Mihály és Matolcsy György tisztázhatták volna nézeteltérésüket, de nem éltek az alkalommal.

Jelenleg senki se tudja megmondani, hol lehet ütésállóbb korlát a forint árfolyama előtt. Nem zárható ki a 340-es kurzus se rövid időn belül. Most estére mindenesetre 332,3-ig „erősödött” a forint.

Magyarázatot várnak a hekkerezésre

FüHü

-

2019-09-11

0

A Demokratikus Koalíció azonnali magyarázatot követel a Magyar Fejlesztési Központot ért észak-koreai hackertámadással kapcsolatban – írja közleményében Vadai Ágnes, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke.

Sajtóinformációk szerint észak-koreai hackertámadás érte a Magyar Fejlesztési Központot még júliusban, amely fontos szerepet tölt be az európai uniós támogatások lehívásában. Ennek eredményeképp az MFK komplett adminisztrációját újra kell szervezni, mert a támadás a teljes szerverparkot megsemmisítette. Az MFK felettes szerve, a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyébként nem volt hajlandó tájékoztatást adni a támadás körülményeiről, de az biztos, hogy milliárdos tételű támogatások teljes dokumentációja semmisült meg.

A Demokratikus Koalíció azonnali magyarázatot követel: mégis hogyan lehetséges, hogy a kormány egyik hivatalát ilyen könnyen a nullára gyalulhatja egy hackertámadás? Mi, európai magyarok nem érezzük túlzottan biztonságban magunkat attól a ténytől, hogy ügyes hackerek bármikor belenézhetnek hivatalos adatokba, és simán tönkretehetnek szervereket. A Fidesz-kormány arra sem képes, hogy megvédje az iratok biztonságát. Ezért is dolgozunk azért, hogy a jövőben az uniós fejlesztési pénzek közvetlenül a településekhez érkezzenek, és kiiktassuk a folyamatból a korrupt és totálisan alkalmatlan kormányt.

Merkel: még lehetséges brexit megállapodás

Polonius

-

2019-09-11

0

Merkel: még lehetséges brexit megállapodás

A német kancellár a Bundestagban beszélt a brexit megállapodás kilátásairól, hangsúlyozva, hogy Németország mindent megtesz azért, hogy Nagy Britannia távozása szabályosan menjen végbe. Mint rutinos politikus Merkel kancellár hozzátette: arra is fel vagyunk készülve, hogy Nagy Britannia megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból.

Boris Johnson brit miniszterelnök azt állítja: az EU csúcstalálkozón október 17-18-án még el tud fogadtatni egy új megállapodást a tagállamok vezetőivel és a brüsszeli bizottsággal. Michel Barnier, aki az Európai Unió fő tárgyalója volt a brexit ügyben, úgy nyilatkozott, hogy erre nagyon kevés a reális esély.

Boris Johnson miniszterelnököt az elmúlt napokban több súlyos vereség is érte a brit parlamentben. Elveszítette a többségét, mert több konzervatív képviselő elhagyta a pártot, melynek a hivatalos politikai vonala az, hogy október 31-ig mindenképp kivezeti Nagy Britanniát az Európai Unióból.

Időközben az Európai Unió Írország képviselőjét állította a brexit ügyekkel foglalkozó uniós biztos posztjára. A brit kilépés egyik legfőbb akadálya az, hogy London és Brüsszel nem tud megállapodni abban, hogy mi legyen Írország és Észak Írország határán. Az Európai Unió erre hivatkozva egy olyan záradékot akar a kilépési megállapodásba, mely továbbra is a szabadkereskedelmi övezet tagjává tenné Nagy Britanniát. Boris Johnson ezt nem fogadja el, mert emiatt nem köthetne szabadkereskedelmi egyezményeket az USA-val, Japánnal vagy Kínával.

Még mindig örülünk von der Leyennek?

Bauer Tamás

-

2019-09-11

0

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke ma bejelentette, hogy hogyan kívánja elosztani a portfóliókat a huszonhét tagállam által delegált biztosjelöltek között. Nálunk a legnagyobb figyelmet az kelti, hogy Orbán jelöltje, Trócsányi László korábbi igazságügy-miniszter megkapná az Orbán által számára kért bővítési és szomszédsági portfóliót.

Az is fontos változás, hogy a jogállamisági kérdések biztosa nem az eddig a területért felelős, és az önkényuralmi rendszereket építő Lengyelországgal és Magyarországgal a legtöbbet ütköző holland Frans Timmermans lesz, hanem a cseh Vĕra Jourová, aki jogász, és az előző bizottságban igazságügyi és esélyegyenlőségi biztos volt. (Nevében az ou-t nem franciásan u-ként, hanem, mintha magyarul olvasnánk, ou kettőshangzóként kell olvasni!) Arról már korábban lehetett hallani, hogy von der Leyen „ki akar egyezni” a kelet-közép-európaiakkal, és ennek jegyében a jogállamisági ügyeket az új tagállamokból jött biztosra akarja bízni. Előbb sajtóhírek szerint a lett Valdis Dombrovskis volt miniszterelnök került szóba, de ő pénzügyi szakember, és gazdasági kérdésekért felelős biztosként lesz a bizottság egyik alelnöke. (Eddig is az volt.) Végül von der Leyen Jourová mellett döntött, aki Andrej Babiš miniszterelnök pártjának, az ANO-nak volt alelnöke, illetve korábban a regionális ügyek minisztere, s a jogállamiság helyzetének ellenőrzésére szólt a neki szóló felkérés. Igazságügyi biztosként ott lesz a bizottságban a belga Didier Reynders is.

Júliusban ezen az oldalon többször is írtam a bizottsági elnök jelölésének és megválasztásának folyamatáról. Sokaktól eltérően úgy vélekedtem, hogy Weber és Timmermans helyett – a személyében egyébként szerintem is kiváló –

Ursula von der Leyen jelölése, majd megválasztása az adott helyzetben Orbán számára volt siker.

Azt is írtam, hogy szerintem nemmel kellene rá szavazni.

A DK és a Momentum EP-képviselőinek viszont nagyon tetszett a szavazást megelőző programbeszéde, és megszavazták bizottsági elnökségét.

Az új bizottság tagjai közötti feladatmegosztás meghirdetésekor vált világossá, hogy mi is Ursula von der Leyen politikája bizottsági elnökként. Az Orbán-rendszer működésének eltelt tíz évében az Európai Bizottság illetékesei és az Európai Parlament képviselői folyamatos harcot vívtak az Orbán-kormánnyal az uniós normák folyamatos és tudatos megsértése ügyében. Erről szólt korábban Neeli Kroes és Viviane Reding majd Frans Timmermans biztosok tevékenysége, illetve az EP-ben mindenekelőtt a Tavares- és a Sargentini-jelentés. Mi lesz ezután? A bizottsági elnök legfontosabb önálló politikai tette a bizottsági feladatok (portfóliók) elosztása a kormányok által jelölt biztosok között. Bármilyen szép mondatokat tartalmazott is Ursula von der Leyen programbeszéde az európai értékek védelméről, az, hogy Timmermans helyett a bizottság alelnöki posztjával is felruházott Jourovára bízza „értékek és átláthatóság” megnevezéssel a jogállamisági ügyeket, illetve hogy Trócsányi Lászlót javasolja bővítési biztosnak, azt jelenti, hogy kevésbé tekinti a bizottság súlyponti feladatának az európai értékek védelmét a kelet-közép-európai új tagállamokban, illetve azok érvényesítését a bővítési és szomszédsági politikában. Ez kétségtelenül Orbán szövetségépítésének sikere. Kedvezőtlen fejleményről van szó, de még mindig jobb szembenézni vele, mint úgy tenni, mintha nem ez történne.

Néhány hete sokan furcsállottuk, ahogy Merkel kancellár Orbán Viktorral emlékezett meg Sopronban a páneurópai piknik évfordulójáról. A dolog a valódi határnyitás évfordulóján is folytatódott: a németek most a Bundestagban Kövér László házelnökkel, egy másik rendezvényen pedig Szijjártó Péter külügyminiszterrel emlékeztek együtt. Mintha az egykori határnyitók nem is léteztek volna. Azt hiszem, a két történet gyökere közös.

Emlékeztetni kell arra: Orbán a bővítési portfóliót kérte Trócsányinak, Dobrev Klára viszont levélben fordult hozzá, hogy semmiképp ne adja azt neki. Ursula von der Leyen Orbán kívánságát teljesítette, Dobrevét pedig figyelmen kívül hagyta.

Jól érzékelhető, hogy a nyugatiak, illetve a Kelet-Közép-Európa számára legfontosabb németek immár tartós adottságnak tekintik azt, hogy az új tagállamokban mások a normák, mások az elvárások, mint amit ők helyesnek tartanak követni, s amit az EU alapokmányaiban rögzítettek. A kétezres évek elejének bővítési tárgyalásain még azt feltételezték, s rögzítették is a koppenhágai kritériumokban, hogy az új tagállamok politikai osztálya magáévá teszi majd ezeket a normákat. Másfél évtized elteltével azonban, amikor Orbán egymás után nyeri a választásokat, és könnyen történhet ugyanez Lengyelországban is, sőt a leginkább polgárosodottnak hitt Csehország élén is egy Zeman és egy Babiš áll, be kell látniuk, hogy nem ez a helyzet.

Ahogy a Szovjetunió és a tőle függő pártállami rendszerek idején adottságnak tekintették azok létezését, s a nemzetközi politikában ahhoz alkalmazkodtak, fejlesztve kapcsolataikat egy Brezsnyev, egy Gierek, egy Kádár, egy Honecker vagy akár egy Ceauşescu rezsimjével, most is tudomásul veszik, hogy egy Orbánnal, egy Kaczyńskival, egy Babišsal, sőt egy Putyinnal kell Európában – sőt az előbbiekkel az Európai Unióban – együtt élni és együttműködni.

Ezért ünneplik a német állam vezetői Orbánnal, Kövérrel, Szijjártóval a határnyitás évfordulóját, és ezért kínálja fel von der Leyen a bővítési portfóliót Trócsányinak, a jogállamiság védelmét pedig Jourovának.

Értenünk kell, hogy ez így van, de nem tekinthetjük rendben levőnek.

A jelöltállítás hullámai

FüHü

-

2019-09-11

0

Trócsányi László jelölése a bővítési portfólió élére egy rossz vicc – Ő fogja számonkérni a csatlakozni kívánó országokon az európai értékek betartását? – ezzel a kérdéssel kezdi Donáth Anna legutóbbi Facebook bejegyzését.

Érthetetlennek nevezi, hogy uniós biztosnakjelölték, és a bővítésért felelős portfóliót szánják neki, azt a portfóliót, amelynek vezetője a jövőben azért is felelős lesz, hogy számonkérje az EU-hoz csatlakozni kívánó országokon az emberi jogok védelmét, az európai értékek betartását és a koppenhágai kritériumokat.

Mindezt egy olyan emberre bíznák, – folytatja Donáth Anna – aki:

A gyülekezési törvény bevezetésével sokkal nagyobb mozgásteret adott a rendőrségnek és a hatalomnak, hogy tüntetéseket tiltson be, formálódó mozgalmakat lehetetlenítsen el.
A nevetséges, kommunikációs célokat szolgáló, a jogállamiságot megcsúfoló “STOP Soros” törvénycsomag összeállítása felett őrködött igazságügyi miniszterként, ami miatt aztán eljárást is indított az Európai Bizottság Magyarország ellen.
A törvényjavaslatával megnehezítette a közérdekű adatok igénylését, segítve ezzel a magyar miniszterelnök köreinek EU-s forrásból történő zavartalan gazdagodását.
Egy olyan kormánynak volt szerves tagja, ami sportot űzött a civil szervezetek üldözéséből.
Miniszterként bűncselekménnyé tette a hajléktalanságot, kitiltva ezzel a hajléktalanokat minden közterületről.

„Nem kerülhet az Európai Unió kormányába, pláne egy ilyen fontos pozícióba egy olyan miniszter, aki büszkén épített egy olyan rendszert, ami a legtöbb európai alapértéknek ellentmond.”

Trócsányi aktív részese volt egy olyan rendszer kiépítésének, amely egy olyan rendszert épít, aminek egyik fő célja az európai adófizetők pénzének magánvagyonná alakítása, aki ezt a pénzt elsősorban családjának és közvetlen cinkostársainak juttatja. Trócsányi azok közül való, akik nem csak nézték, hanem aktívan hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországot ma sokkal kevésbé tekintsék európai országnak, mint korábban.

„Trócsányi László vállalhatatlan, elvi és szakmai alapon is alkalmatlan jelölt az Európai Unió kormányába. Jelöltsége ellen fogok szavazni az Európai Parlamentben, és ugyanerre fogom kérni a teljes Renew Europe frakciót is.” – fejezi be bejegyzését Donáth Anna

Az abszurd, „amiben élsz”

Magyari Nándor László

-

2019-09-11

0

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – a putyini Oroszországból érkező, de hozzánk közvetlenül Magyarországról importált – Orbán-féle politikai kommunikáció. Bebizonyosodott ugyanis, hogy nem egyedi és kivételes kampánykommunikációs jelenség volt a „lemenni kutyába” jelszó, és a nacionalista szélsőséges hangnem, amit „erdélyi pragmatizmusként” jelentettek be a májusi kampány előtt, hanem a Fidesz itteni fő fiókpártjának (FfP) elsőrendű kommunikációs stratégiája.

Anélkül, hogy különösen hosszabb elméleti fejtegetésbe mennék bele itt és most, érdemes és fontos megjegyezni, hogy a populizmus, mint „diszkurzív és stilisztikai sorozat” (repertoire) sokértelmű, és sok szempontból bizonytalan, meghatározatlan fogalom. Minden esetre az a jellemzője, hogy szervesen összekapcsolódik – régiónkban szinte mindig – a nacionalizmussal, ahogyan azt Roger Brubaker egy nagyon friss tanulmányában kifejti (Brubaker, 2019:Populism and Nationalism), és ebben az összefonódásban mind a populizmus (amikor a „népre” utal, akkor egyszerre a plebs-re, illetve a köznépre, a szuverén népre, valamint a lehatárolt és különálló közösségre, nemzetre), mind maga a nacionalizmus is többértelmű fogalom.

A populizmus elsősorban egy vertikális skálán jelöli ki az uralkodó elitet (de nem saját elitjét is, akit elfogad, illetve erősít), a köznépet, és alatta a „nincsteleneket”, az underclasst, a kisebbségiek csoportját.

Szembe fordul nemcsak az elittel, de a legalsóbb osztályokkal is, többségi szempontjának megfelelően pedig a kisebbségekkel, legyenek azok etnikai, vallási, szexuális, vagy másmilyenek.

A nacionalizmus pedig egy horizontális térben különíti el a „mi”-t a „mások”-tól (othering), a saját közösséget az idegenektől, és erősíti az intoleranciát a másokkal szemben.

Ha egy-egy nemzeti társadalom esetében mindkét dimenzióban megfigyelhető – bár továbbra is zavaros – fogalmak összekapcsolódása és tényleges működése zavart okoz(hat), egy kisebbségi társadalomban, mint amilyenként a rommagyar szeret magára tekinteni, még bonyolultabbá válik a képlet.

A nacionalista-populista szempont, melyet Orbán és tsai, a magyar társadalomban uralkodóvá igyekeznek tenni, t.i. hogy megvetik, sőt démonizálják a nem saját elitet, valamint idegennek és kirekesztendőnek tekintik őket, nemcsak elvben, hanem az intézményes ellehetetlenítéssel a gyakorlati politizálásban is, nem működhet nálunk. Ugyanakkor a kisebbségi helyzetben az orbáni kirekesztő, megbélyegző, lesajnáló és még nagyobb nyomorba taszító magatartás, ami a szegényekkel, az underclass tagjaival, a romákkal és szándék szerint a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos, nemcsak megvalósíthatatlan, hanem teljességgel abszurd és kontraproduktív a kisebbségben élő rommagyarság számára. A többségi szempont alkalmazása a kisebbségi társadalom (ön)felosztására ugyanis abszurd helyzetet teremt, hiszen ott van a másik dimenzió, amelyben kisebbség vagyunk és, ha velünk szemben alkalmazzák a nacionalista-populista politizálást, gyakorlatilag, kirekesztésre, alárendelésre, sőt a többség megvetésére számíthatunk.

Visszatérve eredeti problémámhoz, az újonnan kinevezett politikai szóvivő pozicionálását – mely nem kétlem, hogy híven tükrözi megbízó pártját, a FfP álláspontját – elemzem, nagyon röviden, abból a szempontból, hogy hogyan mutatható ki benne a Magyarországról importált nacionalista-populista diszkurzus minden jellemzője.

Az előzményhez tartozik, hogy az elmúlt mintegy három esztendőben a FfP a vezető román kormánypárt támogatásával, a mellette való elkötelezettséggel és elsősorban a törvényhozásban megnyilvánuló támogatásával, a magyarországi nacionalista-populista politika közvetítőjeként működött. Viszont sikerült azokat az áthidalhatatlan ellentmondásokat, melyek a nacionalista-populista politikából immanensen származnak, többé-kevésbé elrejteni. Az FfP csak kívülről és a háttérből működött együtt, illetve közvetítette az orbánista tervet Dragnea és társai féle, és csak néha vált láthatóvá ennek a ténykedésnek az igazi motivációja, a legtöbb halandó, maga a plebs, a populista politizálás által megcélzott rommagyar többség sem érti/értette az elköteleződés motivációját és nem látta hozadékát. Elsősorban Márton Árpád, és képviselőtársai jogi ámokfutása – jelzett képviselő egyenesen alalnöke volt az azóta csendben megszüntette Iordache-féle külön jogi bizottságnak, mely Dragnea pártelnököt megmentendő, szabta volna magyar mintára az igazságszolgáltatást – jött át a közönség fele. Ilyenkor pedig a mindent elöntő horkolós és félrevezető jogi csűrés-csavarás, ügyvédi zsargon, vagy egyszerű halandzsa altatta el az arra fogékonyakat, aztán – a média kiszolgáltatottsága okán – a hullámok gyorsan elültek. Jellemző, hogy nagy csendben és minden nyilvánosság mellőzésével – apropó nem volt egyetlen újságíró sem kíváncsi az érintett és a FfP érveire – Mártont kivonták nemcsak a különbizottságból, hanem a jogiból is és áthelyezték a kulturális parlamenti bizottságba. Nos,

Dragnea és társai, főnökük bebörtönzésével, lényegében, elbuktak, utóharcok folynak, de a május 26-i bukás helyrehozhatatlan, a szocialista utódpárt hanyatlása visszafordíthatatlan.

Ez a helyzet lehetőséget teremtett a váltásra, arra, hogy a FfP kis bátorsággal kiszabaduljon a Bukarest és Budapest tengely szorításából és a nem populista és nem nacionalista térfélre pozicionáljon a román politikai mezőnyben. Viszont egyáltalán nem ezt tették, sőt az FfP némileg eltávolodva a fő baloldali populista (tettes)társaitól, akikkel eddig együtt menetelt, a jobboldali populisták irányába nyitott és fő ellenfélként a nem populista és nem nacionalista, de a progresszív és Európa-párti USR-PLUS-t, az „új típusú” pártot jelölte ki, sőt vehemens megnyilvánulásaik láttán, egyenesen ellenségként kezeli. Elköteleződésüket a nacionalista-populista mezőnyben csak megerősítették azzal, hogy egy a kampányban az élesen ilyen és ugyanakkor EU-ellenes diskurzust hangoztató politikust – Hegedüs Csillát – nevezték ki szóvivőnek, aki rövid szünet után megújult formában és demagóg hangsúlyokkal követi a kampánybeli „diszkurzív stílus repertoárját”.

Az új szóvivő első román nyelvű megnyilvánulása többnyire csak az abszurd Ionesco-i csúcsait fenyegeti, akkor amikor egy román nyelvű video-üzenetben, kiemel Dan Barna (USR elnök-jelölt) Marosvásárhelyen elhangzott beszédéből egy szövegrészt, azt áthelyezi egy etnikai-nacionalista közegbe, azután fölrója neki, hogy úgymond „átlépni” és nem megoldani akarja a kisebbségi kérdést. Ez pedig többszörösen megtörtént máris – még akkor is, ha románok nem igazán tömegesen szavaztak magyar jelöltre –, hiszen már a legelső szabad választásoktól kezdődően magyarok szavaztak román jelöltekre (különösen az elnök, illetve polgármester és megyei tanács-elnök választások második fordulójában, ahol nem is volt más opciójuk). És az is megtörtént, néhány népszerű magyar jelölt esetében (többek között Frunda György és Eckstein-Kovács Péter vonzottak ilyen szavazatokat), hogy románok rá szavaztak. Különösen faramuci helyzet, igen abszurd ez is, csak nagyon kevesen veszik észre, akkor kiforgatni szavait és megtámadni a progresszív interetnikus párbeszédre hajló jelöltet, amikor nemrég az EP választásokon sok déli- és moldovai megyebeli román szavazott a FfP-re és ezzel lehetővé tette az 5%-os küszöb elérését a párt számára.

Hegedüs Csilla, illetve a mögötte dolgozó kampány-csapat által elkövetett dezinformációs eljárásnak neve van a szakirodalomban, mégpedig a kontextus önkényes áthelyezése. Ez a művelet manipulációs potenciálját abból nyeri, hogy először egy – ellenfélnek, vagy ellenségnek tekintett, minden esetre bírálni, sőt lejáratni kívánt – politikai szereplő diskurzusából önkényesen kiemelnek egy-egy passzust (nem megengedett kiemelés) és azután áthelyezik egy másik, általuk kitalált, illetve önkényesen asszociált kontextusba.

Azzal, hogy egy-egy tényt, ami az eredeti kontextusban nyert egyféle értelmet, hamis kontextusba áthelyezve, eltérítve, illetve új értelmet adnak az eredeti ténynek, mely egy eredeti szövegösszefüggésben mást jelentett, mint amibe áthelyezték.

A megnyilvánulás lényege nem is a megvezetés, a manipuláció, hanem az FfP-nek a reakciós, nacionalista-populista politikai térfélre való pozicionálása, az orbánizmus mellett való erős elköteleződés. A FfP nem a szélsőséges nacionalista Gheorghe Funar (Kolozsvár egykori hirhedt polgármestere), vagy a gyanús, de az EP-ben szintén hasonló diskurzusokat produkáló Mircea Diaconu (és további mintegy húsz) jelölt ellenében, hanem a magyarokkal párbeszédet kezdeményező és semmiféle nacionalista populista diskurzussal elő nem álló Dan Barnat támadja. Az abszurd megnyilvánulása az is, ahogyan a szövegnek adott cím köszönő viszonyban sincs a tartalommal, nem megbékélni, hanem harcolni, másokat kitámadni akar a szóvivő és nyilván, pártja. A valóságban a jelölt arról beszélt, hogy az etnikai törésvonalat, legalábbis abban a vonatkozásban át kellene lépni, hogy ne etnikai alapon szavazzanak az emberek. A vehemens és manipulatív támadást azután egy nevetségessel igyekszik, mintegy enyhíteni, a szóvivő, amikor azt mondja, hogy Kelemen Hunor elnök-jelölt erénye, a ma is elnök Johannissal szemben, hogy „magasabb” termetű (lol). Ez a gyermeteg, biológiai vagy miféle érv hivatott a nacionalista-populista Kelement bevezetni a kampányba, egy szintén többnyire tartalmatlan és abszurd „Respekt” felkiáltással.

A szóvivő csak a fő csapás irányát jelöli ki, a lakájmédia apró figurái azután lefordítják, megcsócsálják, tovább torzítják az üzenetet, illetve erősítik meg a FfP propagandát, lefordítják „populista-demagóg nyelvre”, azokéra, akik elhiszik és soha nem kritizálják a központból jövő üzeneteket. Ezt teszi a nevetségességet kimaxolva egy ilyen neve leírására sem érdemes propagandista amikor, nemcsak elismétli, sőt fölnagyítja és kiszínezi a Dan Barna elleni eredeti támadást, hanem egyenesen a szótárban nem létező kifejezéseket próbál nagy igyekezetében elfogadtatni. Nem többet és nem kevesebbet mond a jelzett kliens, azaz ultralojális médiamunkás, hogy a progresszív jelölt „anarchoidi (Lol) jólfésültségével” tüntet, nevetséges, bár savanyú a nevetés, azt hiszem, még a propagandisták számára is.

Azt énekli Müller Péter Sziámi, hogy: „Csak hogy lásd azt az érdekes felhőt/Amiben élsz … Te olyan korban élsz e földön/ Mikor már minden annyira lealjasult/Hogy már neked sem lehet elég jó …”, és erre utalok én is.

A nap amikor megváltozott a világ

FüHü

-

2019-09-11

0

2001. szeptember 11-én megrendült a világ. Az al-Kaida terrorszervezet nem is olyan váratlanul súlyos csapást mért az Egyesült Államokra. A New York-i Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyaiba két Boeing repülőgép csapódott be.

Két órán belül mindkét épület összeomlott, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint a terroristák a Fehér Házba irányították volna, de az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. 2002 szeptemberében Joszri Fúda dokumentumfilmjében Hálid Sajh Mohammad és Ramzi bin as-Sajba azt állította, hogy a negyedik eltérített gép nem a Fehér Ház felé, hanem a Capitolium irányába tartott. A géprablók a repülőgépekre felcsempészett szúrófegyverek segítségével ölték meg vagy tették hatástalanná a pilótákat, utaskísérőket és utasokat. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. A terrorakció folyamán géprablókkal együtt összesen 2995 ember vesztette életét. Az áldozatok túlnyomó többsége civil volt.

A szeptember 11-ei terrortámadás ötletét 1996-ban Khalid Sheikh Mohammed vetette fel Oszama bin Ladennek. Ekkor helyezte át székhelyét bin Laden és az al-Kaida Szudánból Afganisztánba. Az 1998-as afrikai nagykövetség robbantás és bin Laden 1998-as fetvája fordulópontot jelentett az Egyesült Államok megtámadását illetően. 1998 decemberében a Központi Hírszerzési Hivatal terrorista-elhárító központja jelentette az elnöknek, hogy az al-Kaida az Egyesült Államok elleni támadásokra készül, többek között terroristák kiképzésével repülőgépek eltérítésére. Az Egyesült Államok válasza a terrorizmus elleni háború volt, melynek első eszköze Afganisztán megszállása volt.

Csaknem tíz év hajtóvadászat után Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy amerikai katonák egy tűzharc során megölték Oszama bin Ladent, a támadások kitervelőjét (2011. május 2.-án).

Trump: Nem értesz velem egyet? Ki vagy rúgva!

Polonius

-

2019-09-11

0

Trump: Nem értesz velem egyet? Ki vagy rúgva!

Sok kérdésben nem egyeztek a nézeteink John Boltonnal. Például Irán és Észak Korea esetében – írta Twitteren az USA elnöke. Aki azt állítja: ő rúgta ki John Boltont.

Az érintett viszont ugyancsak Twitteren azt közölte: ő ajánlotta föl a lemondását az elnöknek. Akárhogy is történt: a kemény vonalas John Bolton immár nem tagja a Fehér Ház csapatának. Ez jó hír a mérsékeltebb vonal képviselőinek, így Mike Pompeo külügyminiszternek.

Trump az ENSZ közgyűlés idején találkozni akar Rohani iráni elnökkel. Később pedig újra csúcstalálkozót szeretne Kim Dzsong un-nal. Mindkét találkozó jól jönne a választási kampányban , mert növelhetné Trump személyes presztízsét. Egyúttal pedig enyhíthetné a feszültséget a Közel és a Távol Keleten.

Von der Leyen rafkós vagy komolyan gondolja Trócsányit?

Bak Mihály

-

2019-09-11

0

Von der Leyen rafkós vagy komolyan gondolja Trócsányit?

Tényleg számol Trócsányi Lászlóval a bizottság elnöke, vagy az ellenállást látva kezeit mosva odaveti őt az oroszlánok elé? Kérdés, hogy lesz-e egyáltalán újabb bővítési hullám, amiben feladata lehetne a magyar biztosnak.

Általános meglepetést keltett, és kockázatot rejt magában, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság novemberben tisztségébe lépő elnöke a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosi tisztségre jelölte Trócsányi Lászlót. Őt Orbán Viktor eleve erre szánta, de az elmúlt napokban kiszivárgott értesülések több csatornán is egybevágtak: látva a volt magyar igazságügyi miniszterrel szembeni európai parlamenti ellenállást, a teljesen súlytalan – az unión belüli – humanitárius segélyek koordinációját bízza rá von der Leyen.

Egyelőre nagy a hangzavar

Már korábban tiltakozások hangzottak el a liberális és szocialista frakcióból (amelyek nélkül nem szavazhatók meg a biztosok és a bizottság): a politikailag fajsúlyos poszt esetére provokációt emlegettek, illetve azt, hogy nem kerülhet fontos tisztségbe az a politikus, aki hazájában az uniós értékek ellenében járt el kormányában.

A mai bejelentés után ennek megfelelően

a DK, az MSZP és a Momentum EP-képviselői azonnal közölték: nem szavazzák meg

a fideszes jelöltet. Donáth Anna a Renew Europe nevű liberális pártcsalád tagjait is erre fogja biztatni, és a nyilatkozatok alapján ez várható az MSZP-től és a DK-tól is. Cseh Katalin megjegyezte: az Orbán-kormány biztos-jelöltje még megválasztása előtt elkezdte az EU „bővítését” azzal, hogy európai menedékjogot adott az elítélt Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek. Gruevszkit behozta, a Magyarországon lebuktatott orosz fegyvercsempészeket pedig nyugati szövetségeseink helyett Oroszországnak adta ki.

A kormány elégedett, de készül a bajra?

A magyar kormány megelőlegezett bizalommal, de határozott elvárásokat támaszt a hamarosan megalakuló új Európai Bizottság iránt. Bíznak abban, hogy olyan új Európai Bizottság fog felállni, amely kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést hoz és új korszakot nyit az unió bevándorláspolitikájában is – írta közleményben a kormány.

Mintha az esetleges kudarcra számítanának, amikor úgy fogalmaznak, számítanak arra, hogy Trócsányi megválasztását az EP

„bevándorláspárti erői minden erejükkel megpróbálják megakadályozni”.

A kormány szerint a magyar biztosjelöltnek szánt szomszédságpolitika és az EU bővítése az egyik legfontosabb portfólió és lehetőség arra, hogy az EU újabb tagállamokkal erősödjön. Fontos cél a balkáni országok stabilizálása, a migráció megállítása érdekében is.

Szép, kerek feladatok

De tényleg realitás az unió bővítése, és az, hogy ebben Trócsányi kulcsszerepet kap? Nem eltekintve attól, amit erről az elutasítók felhoznak: hogyan kérheti számon Trócsányi a csatlakozás alapfeltételeiül a jogállami követelményeket a Balkánon, amikor pont az ő igazságügyi miniszteri ideje alatt indított az ország ellen 7-es cikkely szerinti eljárást az EP a jogállam leépítése miatt.

Ha igaz az ATV értesülése, akkor második találkozójukon, augusztus végén von der Leyen a Nyugat-Balkánból „vizsgáztatta” a magyar biztos-jelöltet, akinek teljesítménye-felkészültsége meggyőző volt. Ebbe illik a jelöléshez mellékelt feladatlista is, amely szerint fontos, hogy „stabil, biztonságos és virágzó” országok vegyék körbe az Európai Uniót, ezért aktívan jelen kell lenni ezen régiókban – ez lenne az EU szomszédságpolitikájának része.

Emellett hiteles EU-s perspektívát kell nyújtani a Nyugat-Balkán számára, ez különösen fontos most,

amikor a térségben jelentősen megerősödött a külső befolyás

– fogalmaz von der Leyen, nem nevesítve az orosz beavatkozást. Meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, továbbá felgyorsítani a strukturális és intézményi reformokat,

a jogállamiságra, a gazdasági fejlődésre, a közigazgatás átalakítására, a korrupcióellenes küzdelemre

és a jószomszédi viszonyra fókuszálva. Ezek a feladatok várnának Trócsányira. Ahogyan az is, hogy erősíteni kell a kapcsolatokat a keleti partnerség hat államával, s új hosszú távú szakpolitikai célkitűzéseket elfogadni már a jövő év közepéig, illetve hatékonyabbá tenni

a társulási egyezmények végrehajtását

Georgiával, Moldovával és Ukrajnával.

Van-e pálya a Balkánon?

A szép, kerek és fontos feladatkör realitása azonban legalábbis kétséges, és ezzel a német politikusnak tisztában kell lennie. Még a nyáron érkeztek hírek arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök

az uniós reform elvégzése utánra tette a balkáni bővítést, ami 2025 előtt nem lehetséges.

Júniusban a német Bundestag nem döntött az EU és Albánia, valamint Észak-Makedónia közötti csatlakozási tárgyalások megkezdésének támogatásáról. A halogatás arra utal, hogy Franciaországgal együtt

a németek és a talán a hollandok is egyelőre jegelnék

az unió további bővítését. Ennek egyik akadálya eleve az, hogy Szerbiának rendeznie kell kapcsolatait az országból 2008-ban kivált albán többségű tartománnyal, Koszovóval. Enélkül az EU egyiket se fogja felvenni.

Ha pedig így lesz, akkor Trócsányi a látványos feladatkörön kívül nem fog tényleges munkát kapni a következő években.

A szomszédságpolitikában pedig hatalmas árnyékot vet ennek legfontosabb területére, az ukrajnai viszonyra a magyar kormány elmúlt évekbeli politikája. Amelynek megint csak tagja volt Trócsányi, amely

egyedüliként az EU-ban és a NATO-ban blokkolja Ukrajna közeledését a két szervezethez.

Ha a fenti feladatsort gondosan olvassuk, már abból érdekes következtetésre juthatunk.

Lehet ezt arcvesztés nélkül megcsinálni?

Biztosként tehát Trócsányi Lászlónak akár

a magyar kormánnyal szemben kellene

képviselnie az ukrajnai partnerségi uniós érdeket. Ahogyan a jogállami követelményeket a Balkánon, például a Gruevszki-ügy terhével. Továbbá azzal, hogy a fideszes média egyre nagyobb teret nyer a térségben, színtiszta orosz típusú hamishír-kampányt folytatva, ami ellen az EU igyekszik felvenni a küzdelmet. Trócsányira felettébb nehéz feladat vár(na) annak ismeretében is, hogy az Orbán-kormány nem igyekezett felemelni hangját szomszédunk felének orosz megszállása ellen.

Macchiavellibe ojtott német vagy ez a visszafogadás része?

Ezeket látva ismét felteendő a kérdés: von der Leyen valóban komolyan számol Trócsányival? Vagy pedig – látva a meglehetősen nagynak tűnő ellenerőt a liberális és a szocialista frakcióban – látszólag minden tőle telhetőt megtett, ami után az oroszlánok elé veti jelöltjét. Az EP-beli szakbizottságok elé, ahol könnyen előfordulhat, hogy ezek a testületek szétszedik egyik-másik jelöltet, elérve a feladatcserét vagy a jelöltváltást. Ami után a bizottság elnöke széttárja karjait, mondván

én mindent megtettem, de a képviselők másképpen gondolták.

Ne feledjük, Orbán öndicsérete szerint von der Leyen az ő és a visegrádiak „találmánya” volt Manfred Weber ejtése után (valójában nem, Macron az Angela Merkellel létrejött megegyezés, és von der Leyen „megtalálása” után ügyes húzással maga mögé húzta a V4-eket).

Rövidesen kiderülhet, hogy tényleg annyira dörzsölt politikus veszi át a bizottságot, aki úgy éri el eredeti célját, hogy – a jelöléssel felszítva a dühöt – magától eltolva a felelősséget az EP-vel végezteti el a piszkos munkát, megőrizve ezzel a látszólagos jó viszonyt Orbánnal. Vagy pedig a Néppárt csöndben ezzel is visszazár a Fidesz mellé.

Maga Trócsányi igyekezett óvatosan semmitmondó maradni. Közleményében azt írta, hogy várakozással tekint a közös munka elé ebben az izgalmas és komoly próbatételekkel járó időszakban.

Featured

eddigi legújabb mélypontot állította be: az eurót 333,45-ön jegyezték,

Mostanában eddig csak külföldi hatások voltak

Most azonban beleszólt Matolcsy beszólása

Varga kiszámítható, stabil forintot látna jónak

Ursula von der Leyen jelölése, majd megválasztása az adott helyzetben Orbán számára volt siker.

A DK és a Momentum EP-képviselőinek viszont nagyon tetszett a szavazást megelőző programbeszéde, és megszavazták bizottsági elnökségét.

Emlékeztetni kell arra: Orbán a bővítési portfóliót kérte Trócsányinak, Dobrev Klára viszont levélben fordult hozzá, hogy semmiképp ne adja azt neki. Ursula von der Leyen Orbán kívánságát teljesítette, Dobrevét pedig figyelmen kívül hagyta.

„Nem kerülhet az Európai Unió kormányába, pláne egy ilyen fontos pozícióba egy olyan miniszter, aki büszkén épített egy olyan rendszert, ami a legtöbb európai alapértéknek ellentmond.”

A populizmus elsősorban egy vertikális skálán jelöli ki az uralkodó elitet (de nem saját elitjét is, akit elfogad, illetve erősít), a köznépet, és alatta a „nincsteleneket”, az underclasst, a kisebbségiek csoportját.

A nacionalizmus pedig egy horizontális térben különíti el a „mi”-t a „mások”-tól (othering), a saját közösséget az idegenektől, és erősíti az intoleranciát a másokkal szemben.

Dragnea és társai, főnökük bebörtönzésével, lényegében, elbuktak, utóharcok folynak, de a május 26-i bukás helyrehozhatatlan, a szocialista utódpárt hanyatlása visszafordíthatatlan.

Egyelőre nagy a hangzavar

a DK, az MSZP és a Momentum EP-képviselői azonnal közölték: nem szavazzák meg

A kormány elégedett, de készül a bajra?

„bevándorláspárti erői minden erejükkel megpróbálják megakadályozni”.

Szép, kerek feladatok

amikor a térségben jelentősen megerősödött a külső befolyás

a jogállamiságra, a gazdasági fejlődésre, a közigazgatás átalakítására, a korrupcióellenes küzdelemre

a társulási egyezmények végrehajtását

Van-e pálya a Balkánon?

az uniós reform elvégzése utánra tette a balkáni bővítést, ami 2025 előtt nem lehetséges.

a németek és a talán a hollandok is egyelőre jegelnék

Ha pedig így lesz, akkor Trócsányi a látványos feladatkörön kívül nem fog tényleges munkát kapni a következő években.

egyedüliként az EU-ban és a NATO-ban blokkolja Ukrajna közeledését a két szervezethez.

Lehet ezt arcvesztés nélkül megcsinálni?

a magyar kormánnyal szemben kellene

Macchiavellibe ojtott német vagy ez a visszafogadás része?

én mindent megtettem, de a képviselők másképpen gondolták.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA