A menekültek és bevándorlók jogait veszély fenyegeti Európában, noha az európaiság alapját jelenti a rászorulók megsegítése – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.
Az Európa Tanács fennállásának 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében Macron azt mondta, az európaiak „azt kérték a kormányoktól, hogy kezeljék a migrációs helyzetet”.
„Ha nem vagyunk képesek választ adni a migrációs kihívásokra, ha megfeledkezünk alapvető kötelességeinkről, nem teszünk eleget az emberek akaratának, és sérül a demokrácia” – fogalmazott.
Kiemelte, mindez teret hagy a tekintélyelvű vezetőknek, akik az emberek félelmére alapozva erősítik rendszereiket.
Az európai határok védelme egyebek mellett az afrikai országok gazdasági felemelkedését szavatoló politika megteremtését, az embercsempész-hálózatok felszámolását jelenti – tette hozzá a francia államfő.
Átlagosan 20 ezer forint nyugdíjprémiumot és 11 ezer forint nyugdíj-kiegészítést fizetnek novemberben – mondta Orbán Viktor nyugdíjasok előtt. A „nyugdíjasokkal kötött megállapodás alapján”, ami persze törvényi kötelezettség. Jövő évre is ígért prémiumot.
A nyugdíjprémium átlagos összege 20 160 forint, a nyugdíj-kiegészítésé pedig 11 ezer forint lesz idén, a pénzt novemberben egy összegben kapják meg a nyugdíjasok – közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban, az Idősek Tanácsa ülésén.
Mint mondta, a nyugdíjprémium – a nyugdíjasokkal kötött megállapodás alapján – a gazdaság jó teljesítményével, a nyugdíj-kiegészítés pedig az infláció mértékével függ össze. (Valójában a 3,5 százalék feletti gazdasági teljesítmény esetén fizetendő prémiumot tíz éve még a Bajnai-kormány idején cikkelyezték be, a kiegészítés szintén törvényi kötelezettség, a költségvetésben alultervezett infláció miatt lesz ekkora az összeg.)
A kormányfő az idősek világnapja alkalmából tartott tanácskozáson emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjasoknak az előző években Erzsébet-utalvány formájában biztosítottak időközönként különböző juttatásokat, idén pedig – miután az Erzsébet-utalvány megszűnt – pénzügyi segítségként rezsiutalványt kaptak. Arról is beszélt, hogy a családvédelmi akcióterv részeként 2020. január 1-jétől igénybe vehető a nagyszülői gyed.
Orbán hangsúlyozta: az elmúlt egy évben a gazdaság a kormány reményeinek megfelelően, sőt, kicsivel a várakozásai fölött teljesített, ami a nyugdíjasoknak is jó hír. A magyar gazdaság bővülése idén minden bizonnyal 4 százalék fölött lesz, az óvatos becslések szerint talán 4,6 százalék is lehet – közölte. Hozzátette: az európai gazdaság lehetőségei jövőre ugyan szűkebbek lesznek, mint idén, de a magyar gazdaság ezt a következő évben még nem fogja megsínyleni, a kormány ugyanis képes lesz olyan növekedésfenntartó mechanizmusokat elindítani, amelyek 2020-ban is lehetővé teszik a magas növekedést. Ezért várhatóan a jövő év második felében is lehet számolni nyugdíjprémium kifizetésével – mondta a miniszterelnök.
Orbán szerint szlogen, Rinne szerint komoly szándék a jogállamisághoz kötni az uniós kifizetéseket. A magyar kormány vétót helyezett kilátásba erre az esetre.
Finnország elkötelezett az iránt, hogy a következő uniós költségvetésből a pénz felhasználását jogállamiság betartásához kössék, ahogyan a klímaváltozást és a menekültüggyel kapcsolatos intézkedéseket is vegyék figyelembe. Erről beszélt Budapesten késő este Antti Rinne finn miniszterelnök, miután találkozott Orbán Viktorral.
Finnország jelenleg az EU soros elnöke, Rinne eme minőségében tárgyalt előbb Prágában, majd Budapesten. Szeretnék, ha már ebben a félévben dűlőre jutnának a költségvetési alapelvek ügyében. A jogállamisági feltételről azt mondta:
kiegyensúlyozott és jogilag világos eszközre van szükség.
A finn miniszterelnök láthatóan kerülte a kérdés mélyebb rétegeiben elmerülni. Nem úgy Orbán, aki miniszterelnököktől szokatlanul élesen utasított vissza minden kritikát.
Orbán azt mondta, hogy a magyarok nem voltak olyan szerencsések, mint a finnek, mert a második világháború után bennünket megszálltak, itt diktatúra volt több mint negyven évig. Kijelentette:
„a jogállamiság ezért Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés.”
„Amikor kérdőre vonnak bennünket vagy megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, akkor belelépnek a becsületünkbe, és javaslom, ezt jól fontolják meg” – mondta a kormányfő. Szerinte a nemzetközi kapcsolatok nem arra épülnek, hogy egyik ország sértegetheti a másikat, hanem a kölcsönös tiszteletre, tények, bizonyítékok nélkül pedig nem vádoljuk meg egymást.
Nehéz dolog – folytatta – jogállamisági teljesítményeket összemérni: van például olyan jogintézmény, amely Magyarországon létezik, és a jogállamiság alapja, Finnországban viszont nincs. „De nem mondanám azt, hogy ettől Finnország gyengébb jogállam, mint Magyarország” – tette hozzá. Ebben tusványosi beszédére utalt vissza, amikor azt állította – nyomában pedig a teljes kormánymédia hónapokon át -, hogy a finnországi jogállamiság sokkal rosszabb helyzetben van, mint a miénk.
„De nem javaslom, hogy odajussunk Európában, hogy egyik miniszterelnök vagy bármely tisztségviselője az uniónak egy másik országba ellátogat, hogy megmossa a fejét jogállamiságügyben, mert akkor sok minden lesz, de európai egység nem” – fogalmazott.
Kiemelte: Közép-Európában a demokrácia, a sajtószabadság, az alkotmányosság nem egy politikai játék, hanem becsületbeli ügy, „komolyan vesszük, és szeretnénk, ha más is komolyan venné, és nem használná politikai fegyverként Magyarország ellen”.
De persze ha kell, küzdeni fogunk, mert az ember küzd a becsületéért
– mondta.
A jogállamiság és az uniós támogatások összekapcsolásának ügyében közölte: ma is létezik egy mechanizmus az EU büdzséjében, mely szerint ha egy ország, úgy tűnik, nem tud jól gazdálkodni a rá bízott pénzzel, akkor a bizottság nem folyósítja a támogatást. (Ezzel kapcsolatban a lényeget nem Orbán, hanem Kovács Zoltán államtitkár jelentette ki, amikor közölte: Magyarország kész megvétózni az EU költségvetését, ha ilyen feltételt építene be a kifizetésekhez.)
Most ezen kívül létre akarnak hozni egy másik mechanizmust is – közölte, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben kiérlelt javaslatra van szükség, amely választ ad a legfontosabb jogi kérdésekre. Egyelőre azonban ilyet nem lát – folytatta -, ma inkább csak politikai szlogenről van szó, nem pedig leírt javaslatról. Magyarország ezt nem tartja szükségesnek, de minden kiérlelt javaslatot megfontol.
Prostituálttal ellenszolgáltatásért szexuális kapcsolatot létesíteni nem bűncselekmény, amennyiben a prostituált betöltötte 18. életévét. A prostitúció volt már tiltott, hallgatólagosan elfogadott, ma engedélyezett. Erkölcsi megítélése néhány ezer év óta finoman szólva sem egyértelmű. Per pillanat ott tart a közvélekedés, hogy egy részről „pfújj, a belem jön ki, micsoda erkölcsi fertő!”, másrészről micsoda csodásan kemény almamelle van annak a szőke copfos csajnak.Sokszor ugyanabban a fejben születik meg mindkét gondolat-variáció, kimondani viszont a helytől és helyzettől függően csak az egyiket szokták.
Titokban rögzített szexvideóval támadják Budaörs polgármesterét, Wittinghoff Tamást. Szórólapon osztogatják az url címet, ahol a nagyérdemű megtekintheti Wittinghoffot a copfossal. Bocsánat, a szőke copfossal.
A 24.hu-nak a politikus azt mondta, tudott a felvételről, és annak közzétételét zsarolások előzték meg.
„Értesült arról is, hogy egy nem létező szervezet nevében városszerte terjesztik a szórólapot, amin az arcképe is látható. Hangsúlyozta, hogy „politikai ellenfeleivel szemben” ő semmilyen nem törvénytelenséget követett el, az ügyben feljelentést tett, hiszen mind a videó rögzítése, mind annak közzététele bűncselekmény. Ennél többet nem akart mondani, nem szeretné ugyanis, ha városvezetői tevékenysége helyett erről szólna a kampány.”
Azért másnap az Indexnek mégis többet mondott többet, ugyancsak finomított az előző napi 24.hu-n megjelenteken, mert azért más annak a copfos szőkének a fekvése, hogy mára kiderült nem is prostituáltról van szó, s nem is ő kereste fel, hanem csak egy tisztességes szőke copfos honleány csábította el ártatlan fejét. Az, hogy ugyanennek a tisztességes szőke copfos honleánynak a segítségével csalták csapdába, hogy félreérthetetlen helyzetben rögzíthessék a csábítás beteljesülését az nem prostitúció, hanem bűncselekmény. „Szó nem volt prostituáltról” – mondta. Na, szó az nem, nem is szavakról szól a dolog! Ugye ilyet szinte minden tisztességes szőke copfos honleány megtesz némi dotáció fejében? Már ha a szőke copfos honleány egy szégyentelen kurva!
Eltelt még egy nap és a csábító szőke copfos átment masszőrnőbe. A masszőrnő masszíroz. Kérdés teljes, mindenre kiterjedő masszázst végez e. Ha igen, és megfizetik, pont az elsőként leírt definíció érvényes rá is. De azért annyit elárulok a masszőrnők nem vállalnak nemi aktust vagy ha igen, akkor nem masszőrnő, hanem a korosabb korosztály számára még ismerős megfogalmazásban: sűrűn ba@.tt elvtársnő.
Wittinghoff esetében prostituált nem a szőke copfjáról ismerszik meg, hanem arról az ellenszolgáltatásról, amit elcsábításának fejében kapott.
Sovány vigasz, hogy a történet „nagyon-nagyon régi”, hogy a felvétel az előző önkormányzati választás után készülhetett, hogy családjával ezt már korábban megbeszélte és elrendezte.
Emlékszem arra amikor állítólag „dajcstomit” a rendőrség vagy a titkosszolgálat menekítette ki abból a budai kupiból, amelyet éppen akkor szállt meg a rendőrség, amikor szintén csupán „állítólag” éppen soros (mondom: soros) kokainmámorát készült kialudni valamelyik fizetett szextársnő keblén.
Pont tegnap írtam le Karácsony hangfelvétele kapcsán, hogy
nagyon más az, ha valamiről suttogják hogy…, mint az a helyzet amikor az érintett mondja ki és a szó nem elszáll, hanem rögzítetté, visszahallgathatóvá válik.
Jobb lett volna követni azt az elvet mely szerint vagy hallgatok és nem kommentálom az ügyet, de ha igen, akkor a kínos helyzetből csak a teljes transzparencia, azaz átláthatóság a kivezető út. Talán így nem kabátlopási üggyé az olvasók számára.
P.s.: Nagyon tisztelem Budaörs polgármesterét. Ha abban a körzetben laknék a nyilvánosságra került videó ellenére vagy amellett is csak rá szavaznék.
A brüsszeli magyar képviselet vezetőjét, Várhelyi Olivért jelöli uniós biztosnak Orbán Viktor – értesült a Reuters. Pár órával korábban az EP jogi bizottsága megerősítette: Trócsányi Lászlót alkalmatlannak tartja a tisztségre. Várhelyinek se lesz könnyű dolga.
A brüsszeli magyar állandó képviselet vezetőjét, Várhelyi Olivért jelöli az uniós biztosi posztra Magyarországi – írta a Reuters. Nem sokkal ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság következő elnökének szóvivője közölte, hogy az EB vezetője új biztosjelöltet fog kérni Magyarországtól Trócsányi László helyett.
Délben várt ismertté, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága második alkalommal utasította el a bővítési és szomszédsági biztosnak jelölt Trócsányit. Etikai-politikai okok miatt döntöttek úgy, hogy alkalmatlan a bizottsági biztosi pozíció betöltésére.
Várhelyi Olivér négy éve a brüsszeli magyar képviselet vezetője (előtte a második ember négy évig), vagyis az elmúlt szűk tíz évben az Orbán-kormány politikájának védelmét látta el az EU-ban. Úgy ismerik, mint aki keményen,
teljes mellszélességgel állt ki a vitákban a kormány álláspontja mellett.
Biztosként, a bizottság tagjaként azonban nem a küldő kormány álláspontját kell(ene) képviselnie a közösségben, hanem a bizottságét a terület (bővítés és a szomszédságpolitika) uniós kötelezettségét az összes országban.
Vagyis akár a magyar kormánnyal szemben is
(szomszédsági ügyek), illetve a tagságra pályázó balkáni országokban például a jogállamisági szabályokat számon kérni. Már Trócsányi kapcsán szóba került, hogy a külügyi bizottságban kemény kérdésekre számíthat a jelölt a hazai jogállam felszámolásában játszott szerepe, illetve a balkáni államokban végrehajtott magyar beavatkozás miatt. Most Várhelyi számíthat ugyanezekre.
A portfóliócsere valószínűtlen, mert a biztosjelöltek EP-bizottsági meghallgatásai már a héten elkezdődnek.
Komoly rendőri készültség mellett kezdődött meg a nyolc fiatal neonáci pere, melynek során az ügyész azt kívánja bizonyítani, hogy tavaly ilyenkor fegyveres akciót akartak végrehajtani a német egység napján (október három – a berlini fal leomlásának évfordulója).
Revolution Chemnitz – ez a terrorszervezet neve. Chemnitz városában egy szír migráns megölt egy német férfit. Erre a hírre a szélsőjobboldali nagyszabású tiltakozó kampányt kezdett. A városban a rendőrség csak nehezen tudta helyreállítani a rendet. A szír migránst elfogták, és nemrég a bíróság kilenc és féléves börtönbüntetésre ítélte.
Szászország a szélsőjobboldali mozgalmak fellegvára lett miután az egykori NDK átalakulása sok embert a perifériára sodort. Amikor Angela Merkel több mint egymillió migránst engedett be Németországba, akkor itt volt a legerősebb a tiltakozás. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt a szeptemberi választáson a második helyen végzett 27%-al, alig lemaradva Angela Merkel kereszténydemokrata uniójától /32%/.
A belbiztonság helyzetét elemezve Horst Seehofer belügyminiszter hangsúlyozta: Németország számára éppoly nagy veszély az iszlamista terrorizmus mint a szélsőjobboldali erőszak. A neonáci csoportok egyre agresszívabbak. Nemrég megöltek egy polgármestert, aki pártolta a migránsokat. Az Alkotmányvédelmi hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy a neonáci szervezetek előszeretettel toboroznak a hadsereg és a rendőrség soraiban Németországban.
„Izrael lerombolása karnyújtásnyira van!” Ezzel buzdította csapatait, a forradalmi gárda tagjait Hosszein Szalámi tábornok. A parancsnok szerint az iráni iszlamista forradalom első negyven éve (1979-től napjainkig) a felkészülés időszaka volt, de most már Iránnak megvan az ereje ahhoz, hogy „letörölje a térképről a cionista képződményt”!
A forradalmi gárda mindig is a kemény vonalat képviselte Iránban szemben Róhani elnökkel, aki megállapodásra törekedett a külvilággal. A forradalmi gárda ellenezte az atomalkut a hat nagyhatalommal, melyet Róhani elnök támogatott hiszen így Iránnak módja nyílt a békés fejlődésre, mert megszűntek vele szemben a szankciók. Ali Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője eddig inkább a mérsékelt vonalat támogatta. De aztán jött Trump döntése…
Donald Trump Izrael biztatására felmondta az atomalkut Iránnal. Azóta Teheránban kivárnak, mert Trump azt állítja: új alkut akar – csak szigorúbb feltételekkel. Macron francia elnök igyekszik közvetíteni Irán és az USA között nehogy újrakezdődjön az atomprogram az iszlamista államban. Irán és Izrael stratégiai ellenségnek tekinti egymást. A forradalmi gárda parancsnokának harcias kijelentései minden bizonnyal azokat erősíti meg Izraelben és Washingtonban, akik nem látnak tárgyalási lehetőséget az iszlamista rendszerrel Teheránban.
Trócsányi László nem felel meg a biztosi kinevezéshez szükséges összeférhetetlenségi követelménynek – mondta ki immár véglegesen az Európai Parlament jogi bizottsága. Ezzel valószínűleg elszállt Trócsányi biztosi szerepe.
Az EP jogi bizottsága (JURI) másodjára is kimondta, ezúttal egyértelművé téve, hogy a magyar biztosjelölt nem felel meg a vele szemben támasztott összeférhetetlenségi feltételnek. A múlt csütörtöki határozatot helyben hagyta a testület. A mai ülésre azért került sor, mert David Sassoli EP-elnök szerint az nem egyértelmű, és nem tesz javaslatot a hogyan továbbra.
A JURI kifogásolta Trócsányi tulajdonosi szerepét a nevét viselő ügyvédi irodában igazságügyi minisztersége idején, az ugyanekkor az irodának adott Paks 2-vel kapcsolatos kormányzati megbízást. Továbbá felrótták neki, hogy a magyar kormány az Egyesült Államok helyett Oroszországnak adott ki két fegyverkereskedőt (ahol aztán szabadon engedtek), akiket az USA közreműködésével nálunk tartóztattak le (a kiadás igazságügyi miniszteri hatáskör). Általánosságban is kifogásolták az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat.
A JURI döntéséről Cseh Katalin (Momentum) azt tette közzé a Facebookon, hogy Trócsányi végleg megbukott: a Fidesznek vissza kell vonnia a jelölését. „Nehéz lehet a Fidesznek megértenie, hogy Európában nem az történik, amit ő szeretne, ám ha nem változtat, nem csak saját, de az egész ország tekintélyét rombolja tovább” – fogalmaznak. Szerintük itt az ideje, hogy a magyar kormány is belássa: Trócsányiból nem lesz uniós biztos. Orbán Viktornak mielőbb vissza kell vonni jelöltjét és másikat állítani helyette.
Ezt követően Sassoli tájékoztatja Ursula von der Leyent, a bizottság elnökét, akinek határoznia kell: más feladatot ad a bővítés és szomszédságpolitika helyett, vagy új jelöltet kér. Előbbi esetében azonban újból ki kell kérni a JURI véleményét. A szakbizottsági meghallgatások pedig a héten elkezdődnek, a bizottság egészéről pedig egyben szavaz az EP.
A külsőségek a szemlélőt az Építők Rózsa Ferenc Kultúrházára, az egykori MSZMP-kongresszusokra emlékeztették. Vörös zászlók ugyan nem voltak, csak piros-fehér-zöldek, de egyébként… Sorra szólaltak fel a párt nagy emberei Kósa Lajostól Németh Szilárdig, mint egykor a Politikai Bizottság tagjai, és senki sem vitatkozott, mindenki egy irányba beszélt.
Az egyetlen különbség, hogy az MSZMP kongresszusai a főtitkár beszámolójával kezdődtek, a kongresszus formailag arról vitatkozott, míg a Fidesz kongresszusán Orbán csak az újjáválasztása után beszélt. Még a látszatát is kerülték annak, hogy vitatkozni lehetne arról, amit Orbán kijelent.
Orbán beszédéből végre megtudhattuk, mi is az a „keresztény szabadság”. Lejegyeztem, íme.
„.A keresztény szabadság a politikában nem valami elvont dolog. Nagyon is konkrét, érthető és kézzelfogható. Világpolgárság helyett hazafiak, internacionalizmus helyett hazaszeretet. Azonos neműek kapcsolatának propagálása helyett házasság és család. Drogliberalizáció helyett gyermekeink védelme. Migráció helyett határvédelem. Bevándorlók helyett magyar gyerekek. Multikulturális zagyvalék helyett keresztény kultúra. Erőszak és terror helyett rendezettség és biztonság. December 5-i nemzetárulás helyett nemzetegyesítés. Ez a keresztény szabadság.”
Hogy mi ebben a keresztényi, az még csak-csak érthető, az azonos neműek kapcsolatának elutasítása. A menekültek elutasítása aligha, hiszen a római pápa és a nagy nyugati egyházak vezetői a menekültek befogadása mellett vannak. De azt, hogy mi ebben a szabadság, az végképp érthetetlen. Orbán „keresztény szabadsága” körülbelül annyira jelent szabadságot, amennyire a második világháború utáni kelet-közép-európai „népi demokrácia” demokrácia volt. Vagyis semennyire. Ahogy a „népi demokrácia” a kialakuló kommunista diktatúra álneve volt, úgy az orbáni önkényuralom álneve az „új államelméleti modell”, a „kereszténydemokrata állam”, melyet Orbán a liberális demokrácia alternatívájaként ajánl nekünk, s amelynek jellemzője a „keresztény szabadság” lenne.
A kongresszusi beszéd legfontosabb eleme a nyugati világnak, ha tetszik Brüsszelnek szóló üzenet volt.
Miután megállapította, hogy Magyarország nincs már egyedül a „keresztény szabadság” politikájával, hanem egyike azoknak az országoknak, amelyek „nem hagyják magukat bevándorló társadalommá, kevert néppé alakítani”, ajánlatot tesz a Nyugatnak a békés európai együttélésre: fogadjanak el bennünket, magyarokat és szélesebben véve közép-európaiakat a magunk „kereszténydemokráciájával”, önkényuralmával. Íme az ajánlattétel, melyet hosszabban kell idéznem:
„Mi az Unió tagja vagyunk, és azok is maradunk. Nem akarjuk kenyértörésre vinni a dolgot azokkal az országokkal, akik multikulturális országgá alakították a saját otthonukat. Elvégre az ő hazájuk, az ő otthonuk, az ő életük. De ez itt a mi hazánk, a mi otthonunk, a mi életünk. E fölött a magyarokon kívül más nem rendelkezhet, soha senki más. Éppen ezért megegyezésre kell jutnunk Európa két fele között, és mi meg is akarunk egyezni, Pontosan úgy, ahogy a magyar és közép-európai népek érdeke megkívánja. Bár az Unió nyugati és keleti fele láthatóan más utat követ, más eszmények vonzásában él, és más erényeket tisztel, az együttélés formái még ilyen körülmények között is kialakíthatóak. Azt reméljük, hogy a bizottság új elnökasszonya megbirkózik ezzel a méretes feladattal. Ránk számíthat. Egy ilyen együttélésnek persze világos feltételei vannak. Először is odaát el kell fogadniuk, hogy nekünk jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket, és fel kell hagyniuk az államaink és kormányaink elleni nyílt támadásokkal.
Nem vagyunk hajlandók többé európai pénzből finanszírozni a velünk szemben ellenséges Soros-féle álcivil szervezetek garmadáját.
Mi nem küldünk hozzájuk efféle fizetett politikai aktivistákat, hát ők is vigyék haza Közép-Európából a sajátjaikat. A megegyezés föltétele az is, hogy fel kell hagyni a közép-európai kormányok kormányai elleni rejtett akciókkal is. Nem juttathatnak hatalomba nekik tetsző politikai pártokat ilyen eszközökkel. Ibizából egy is elég volt. Az Európai Unió költségvetése nem arra való, hogy a liberálisoknak tetsző csapatokat, a nekik tetsző médiumokat és az ő céljaikat szolgáló bevándorlókat finanszírozzák, tüntetésszervezőket és aktivistákat képezzenek ki és vessenek be nálunk. Mi is látjuk, legfeljebb nem mondjuk, hogy Macedónia belpolitikai instabilitásáért, Románia évek óta tartó kormányzati bajaiért és térségünk néhány más országának nehézségeiért az ő rejtett támadásaik a felelősek. Igen, a nemzetközi baloldal, Washington és Brüsszel nemzetközi politikába beépült liberális hálózatai jelentik a legnagyobb veszélyt a közép-európai térség békés, nyugodt életére és gazdasági fejlődésére. Politikai trükkökkel és fake news hálózatok tucatjaival kell szembenéznünk. Ha valóban egyben akarjuk tartani Európát, akkor ezekkel a praktikákkal fel kell hagyni. Ezért volt helyes, sőt méltó és igazságos, hogy a Soros-megbízott Timmermans alól kirántottuk a bizottsági elnöki széket.”
Magyarul: hagyjanak fel azzal, hogy számon kérik tőlünk azokat a jogállami normákat, amelyek teljesítése egykor uniós csatlakozásunk feltételei voltak, s amelyeket 2010 előtt az ország teljesíteni igyekezett, most azonban elutasít, hiszen mi itt „más utat” követünk, „más eszmények” vonzásában élünk.
Ha tudomásul veszik, hogy mi a „keresztény szabadság törvényei szerint rendezzük be az életünket”, vagyis önkényuralmat vezettünk be, ha nem támogatják többé a nálunk tevékenykedő, az önkényuralmi rendszert megkérdőjelező civil szervezeteket, akkor továbbra is benn maradunk az EU-ban.
A hazai ellenzéket, akiket Orbán egyszerűen csak „a szocialistákként” említ Orbán, ellenségként kezeli, a rendszerével szemben, az emberi jogokért fellépő civil szervezeteket pedig ügynökként jellemzi, akiket a Nyugatnak vissza kell vonnia.
Az ellenzék és a külföld ilyen kezelését a kommunista pártállamokból ismerjük.
Szomorú, de sok jel mutat arra, hogy Ursula von der Leyennél és más uniós vezetőknél lehet erre fogadókészség.
Senkinek sem javaslom, hogy legyintsen Orbánnak erre a beszédére, vagy hogy gyengének gondolja őt. Az EP-választás előtt Orbán – legalábbis akkori szavaiból ítélve – még abban reménykedett, hogy egész Európában megváltoznak az erőviszonyok a szélsőjobb javára, a demokratikus centrumpártok rovására. Azt hitte, hogy szövetségeseivel egész Európának szabhat új irányt. Az EP-választáson csalódnia kellett, ez a várakozása egyelőre nem teljesült. Ebben a helyzetben most arra törekszik, hogy visegrádi szövetségeseivel együtt, a kört lehetőleg Ausztria és Olaszország felé kiterjesztve („… remélem, ma estétől az osztrákok újra, és csak idő kérdése, hogy az olasz szabadság is újra zászlót bontson, és utánuk több is jön talán”) létrehozza a „keresztény szabadság” övezetét, amelyben az Unió jogállami normái nem érvényesek. Ezt hirdette meg ideológiai alapvetésével összekötve a pártkongresszuson.
Ezúttal is bohócnak öltözött ember zavarta meg az ellenzéki képviselők tájékoztatóját, akik az állami tévében jártak. Nem kaptak ígéretet kiegyensúlyozott kampány-tájékoztatásra.
Nem kaptak semmilyen ígéretet arra, hogy az önkormányzati választási kampányban kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtanak, hogy lesz bármilyen vita Karácsony Gergely és Tarlós István, nagyvárosok polgármester-jelöltjei között – mondta Gréczy Zsolt (DK) az állami tévé előtt. Ezt megelőzően ellenzéki képviselők Papp Dániel vezérigazgatóval tárgyaltak. A hírhamisítóként aposztrofált vezető azt is elutasította, hogy beolvassák hírműsorban a múlt heti bírósági ítéltet, amely szerint törvénytelen volt a politikusok eltávolítása tavaly decemberben a tévé épületéből.
A tájékoztatót ezúttal is bohóctámadás zavarta meg. Egy idős – olykor zavartnak tűnő – férfi, aki Orbán Viktor feltétlen hívének nevezte magát, percekig akadályozta a sajtó informálását.
Forrás: Facebook/DK
Hadházy Ákos (független) elmondta, hogy nem kaptak választ arra: ha a miniszterelnök két hetente kap élő műsoros megszólalási lehetőséget, ellenzéki pártvezető miért nem már évek óta. Bősz Anett (független, Liberálisok) szerint el kell tenni az MTVA-ban készült felvételeket, hogy azok később felhasználhatók legyenek abban a perben, amelyet a rezsim kiszolgálói lenne indítanak.
Kocsis-Cake Olivio szerint az állami média gyakorlata „90 milliárdos választási csalás” (ekkora az intézmény éves költségvetése). Semmilyen választ se kaptak azokra a hírekre, hogy a Fidesz közvetlen utasításai szerint készítik az ellenzékiek lejáratásait, és a munkatársakat megfélemlítik. Ugyanerről beszélt Varju László (DK) is.
Az MTVA leváltotta azt az őrző-védő céget és munkatársait, akik tavaly decemberben felléptek a képviselőkkel szemben – mondta Harangozó Tamás (MSZP). Papp Dániel nem indokolta meg, miért, ha meg voltak elégedve velük.
Gréczy Zsolt közölte, hogy a történtekről az Európai Uniós és az Európai Parlament illetékeseit tájékoztatni fogják. Varju László pedig visszatérésüket ígérte meg.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
