Featured

Ferenc pápa migráns politikájának hívei kaptak bíborosi kalapot

Tizenhárom főpapot avatott bíborossá a katolikus egyház feje a Szent Péter bazilikában. Közülük tíz fiatalabb nyolcvan évesnél vagyis pápaválasztás esetén szavazhat vagy akár rájuk is eshet a választás.

A 82 éves Ferenc pápa tudatosan készíti elő az utódlását: ma már többségben vannak a bíborosi kollégiumban azok a főpapok, akiket ő nevezett ki. A kiválasztás is Ferenc pápa politikáját követi: a szegények iránti elkötelezettséget, a migránsok támogatását és a bátor kiállást politikai kérdésekben a hatalommal szemben. Erre jó példa Kinshasa érseke Fridolin Ambongo, aki bátran szembeszállt a kormányzattal is, hogyha kellett a nép érdekében Kongóban.

Két új bíboros különösen sokat tett a migránsok érdekében: az egyikük kanadai, a másik guatemalai. Michael Czerny kanadai jezsuita szerzetes a Vatikánban a migránsok ügyeivel foglalkozik. Ferenc pápa maga is jezsuita és előszeretettel állítja rendjének tagjait fontos tisztségekbe. Alvaro Ramazzino guatemalai érsek többször felemelte a szavát Trump elnök migráns politikája ellen, mely elsősorban a latin-amerikai bevándorlókat sújtja.

Ferenc pápa fontosnak tartja az iszlámmal folytatott párbeszédet. Ezért nevezte ki Rabat érsekét is bíborosnak. Marokkóban kevés keresztény él, a lakosság döntő többsége muzulmán, de az iszlámnak békés és toleráns irányzatát képviselik. Része van ebben annak is, hogy Marokkó királya Mohamed próféta leszármazottja, aki minden eszközzel gátolni kívánja a radikális iszlám előretörését Észak Afrikában.

A grafomán tettestárs

Harmadik napja örvendeztet minket szaftos információkkal a magát Ördög Ügyvédjének nevező blog írója. Jól belelendült, néhány napig a nagyérdemű publikum számára érdekes, de a bennfentesek által már régóta közszájon forgó visszaélésekről írt, ami már csak azért is felkeltette a figyelmet, mert a blogíró mint közvetlen résztvevő a cinkos és tettestárs szerepét is  magára vállalta.

Olyannyira, hogy kétséget sem hagyott afelől, hogy nem egyszer és nem kétszer  ilyen események megtörténhettek, megtörténtek. Erről bizonyítékokkal ugyan egyelőre nem szolgált az önmagát is tettestársként emlegető szerző, így a nagyérdemű ingerküszöbét csupán az állítólag darabonként másfél millióba kerülő dolgos munkáslányok hiányos öltözete érhette el, kevesebbeket meg a győri polgármesternek látszó férfi pucér feneke (nemesebb testrész nem csak azért nem látható mert háttal áll a nagyérdeműnek, hanem lassú ringás közepette el is tűnik a fent említett dolgos munkáslányok egyikében), de ez kishazánkban inkább irigységet kiváltó momentum, mint skandalum. A fotó bulvárlapba illő hangzatos címmel  igencsak alkalmas nagyszámú klikk begyűjtésére, mint olimpiai bajnokunk győri kiskirályságának aláásására. Az egész kísértetiesen hasonlítani kezd a kormányoldal vádaskodásainak mára az eredeti szándékkal ellentétes hatást kiváltó rágalomhadjáratára.

A beharangozott nagy bennfentesség megkívánná, hogy a sokéves börtönbüntetéssel fenyegetett bűncselekmények halmazából is cseppentsen némi kézzelfogható bizonyítékot. Csalással, sikkasztással, korrupcióval, kábítószerügyletekkel vádolni lehet valakit, hivatkozni is lehet arra, hogy

a vádaskodásra semmilyen válaszlépés nem történt ami a blogíró szerint  alátámasztja a közzé nem tett terhelő bizonyítékok meglétét.

Ha igaz az állítás akkor sem több így, mint zsarolásra alkalmas pozíció megteremtése.  A vádak szóbeszéd szintjén évek óta közszájon forogtak csak egyetlen cetli sem került elő amit bizonyítékként lehetne értékelni.

Mondhatnánk elő a farbával, különben a bulvárlapok ingerküszöbét sem fogja elérni az újabb pikáns fotók közzététele. Ha én lennék a blog írójának a helyében és tényleg bizonyítani tudnám a leírtakat, akkor először a drogfogyasztásra vonatkozó anyaggal állnék elő, mert az igazán sokkoló tud lenni a választópolgárok számára. Na nem a kokain miatt, de az ötszáz eurót a kábszer felszívására használni olyan bűn, hogy elsőként nem a polgármester megváltozott tudatállapota jut a polgár eszébe, hanem, hogy forintra váltva milyen jól jönne most kifizetetlen számláik befizetésére. A kokaint nemigen irigyelnék, mert döntő többségük azt sem tudja milyen lehet felszippantani, az ötszáz eurós felhasználhatóságáról azonban nagyon sokaknak van fogalmuk. És azt se felejtsük el az irigység nagyon erős motiváció tud lenni még egy iksz bejelölése kapcsán is!

A mai napon közzétett fotókkal és videóval hatalmas hibát követett el az Ügyvéd úr, mert a lányok immár kitakart arccal felismerhetőkké és azonosíthatókká váltak. Bizonyos, hogy a blogíró neve így előbb kerül ki a netre, mint ahogyan a lányokat kihallgatja a rendőrség.

Ha a nyilvánosság felhasználásával saját seggét védi a blogíró, akkor elegendő lett volna a képeket eltakart arcokkal közzétenni. A megvádolt személyek állítólag pontosan ismerik az Ördög Ügyvédjét, ahogyan azt is, hogy miről és mennyi bizonyítékkal rendelkezhet a grafomán tettestárs, aki éppen úton van valamerre az infosztrádán.

Feltételezve persze, hogy létezik a tettestárs, és valóban ő az aki grafomániában szenved.

Iráni hacker akciók az USA-ban

Az amerikai elnökválasztási kampány iránt érdeklődő iráni hackerek próbálkoztak augusztusban és szeptemberben azzal, hogy feltörjék a kódokat az Egyesült Államokban.

Ezt Tom Burt, a Microsoft alelnöke közölte. Hozzátartoznak a rendszer biztonsági ügyek az informatikai cégnél. Blogján jelezte, hogy Trump elnök kampánya is célpont volt éppúgy mint a demokrata ellenjelölteké. Trump kampányának kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nincsen tudomása ilyen akcióról.

Tom Burt alelnök szerint technikailag nem túlságosan felkészült hackerek munkálkodtak a Phosphorous csapatban. A Microsoft feltevése szerint ez a hacker csapat az iráni titkosszolgálat egyik informatikai alakulata.

Irán és az Egyesült Államok kapcsolata rendkívüli mértékben megromlott azóta, hogy Trump elnök kilépett az atomalkuból. Legutóbb az ENSZ közgyűlésen mégiscsak szó volt egy csúcstalálkozóról Róhani iráni elnökkel. Ezt a francia diplomácia meg is szervezte, de az iráni államfő az utolsó percben nemet mondott. Az iráni álláspont az, hogy csak akkor kezdődhetnek újra a tárgyalások, ha az USA visszavonja a szankciókat melyek Irán gazdaságát fojtogatják. Washington csak akkor vonná vissza a szankciókat , ha a tárgyalások eredményeképp újabb atomalku születne Iránnal.

Brüsszelben sokan Győri Enikő jelölését várják Orbán Viktortól

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeretné, ha a nők minden korábbinál nagyobb szerepet kapnának a brüsszeli bizottságban. Lehetőség szerint ugyanannyian képviseljék a szebbik nemet mint a férfiakat.

A románok ezt tudva eleve kettős jelöléssel éltek. A két jelölt közül a nőt választotta Ursula von der Leyen, de ő – Trócsányi Lászlóhoz – hasonlóan elbukott a jogi bizottság előtt. A románok újra kettős jelöléssel éltek. Ursula von der Leyen állítólag ezt várja Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől is.

A brüsszeli Politico már májusban javasolta, hogy Magyarország a legjobban tenné, ha Győri Enikőt javasolná a biztosi posztra. A most 51 éves diplomata ugyanis nem vett részt a magyar kormány semmilyen olyan akciójában, melyet bíráltak Brüsszelben. Várhelyi Olivért mindenki Orbán Viktor emberének tartja, aki a brüsszeli bizottságban is valószínűleg ugyanezt képviselné  holott ott alapkérdés a felülemelkedés a nemzeti szempontokon.

Győri Enikő korábban volt Orbán Viktor uniós tanácsadója, majd diplomata lett. Madridban képviselte Magyarországot. Idén májusban beválasztották az Európai Parlamentbe. A színfalak mögött nagy harcok folynak, melyek összefüggenek a pártok vitáival az Európai Parlamentben. Ursula von der Leyent ugyanakkor sürgeti az idő hiszen november elsején az új brüsszeli bizottságnak meg kell kezdenie a munkát. Ez annál is sürgősebb, mert a brexit határideje október 31.

Eldurvult?

Azt hallom a televíziós műsorvezetőktől, hogy eldurvult a kampány, sokak szerint ilyen mocskos még sosem volt. Itt meg is állnak. Szerintem nem mondanak igazat. Nem általában a választási kampány durvult el, hanem a választási kampánynak a Fidesz illetve az állami intézmények által teremtett háttere.

Merthogy mi történt? A rendőrség házkutatást tartott Pikó András kampánystábjánál a Józsefvárosban, és rendezvényén az önkormányzat illetékesei lekapcsolták az áramot. Előkerült egy lejárató videófelvétel Wittinghoff Tamás budaörsi polgármesterről, polgármester-jelöltről. Nyilvánosságra került egy hangfelvétel Karácsony Gergely beszélgetéséről/beszélgetéseiről politikai barátaival. László Imre ellenzéki polgármester-jelöltet, DK-s országgyűlési képviselőjelöltet egy eltorzított női hang sok évvel ezelőtt elkövetett szexuális zaklatással vádolja meg a kormánypárti TV2-n.

A kampány eldurvulása című állítás azt jelentené, hogy az egymással szembenálló politikusok vágnak egymás fejéhez egyre durvább állításokat. A fenti esetek nem ezt jelentik. A fenti esetek a választási kampány fideszes aláaknázását jelentik.

A Pikóéknál tartott látványos házkutatás óta a rendőrség nem állt elő semmivel, majd bejelentették: megszüntetik a nyomozást. Mert nyilvánvalóan nem találtak jogsértésre utaló nyomot. Számomra hiteles Szabó Tímea állítása, hogy a Karácsony válaszait tartalmazó hangfelvétel a Párbeszéd elnökségi ülésein készülhetett, és nem tőlük maguktól származik. Erre nagyon egyszerű érvem van: a Párbeszéd kicsiny párt, ahol nincsenek olyan sértődött emberek, akik politikailag szemben állnának a Párbeszéd vezetésével, mint az az MSZP-ben az őszödi beszéd kiszivárogtatása esetében nyilvánvaló volt.
Arra sincs okunk, hogy a László Imrével szembeni zaklatási vádnak hitelt adjunk. A #MeToo kampányban elhangzott zaklatási vádaknak Amerikában is és nálunk is az adott hitelt, hogy az érintett nők saját nevükkel és arcukkal adták elő a vádakat. A megvádoltak, ha olykor nem is azonnal, de elismerték, ami történt. A névtelen, eltorzított hangú vádlónak ezzel szemben nincs semmi hitele.

Ezek egytől-egyig lejárató akciók, mégpedig kizárólag a Fidesz oldaláról ellenzéki politikusokkal szemben.

A másik oldalon semmi ilyesmi nem történik, egyszerűen azért, mert az ellenzéki pártoknak nincsenek eszközeik ilyesmire, és nyilván gusztusuk sincs hozzá.
Aki azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy a kampány kölcsönösen „eldurvult”, az a Párbeszéd két akciójára szokott hivatkozni: a Tarlós Istvánnak Tordai Bence által személyesen átadott levélre (amire Tarlós megafonnal a kezében válaszolt), illetve a Tarlós rendezvényén nyúljelmezben megjelenő aktivistákra. Csakhogy ezekben az esetekben nem lejáratásra alkalmasnak vélt személyes adatok közzététele történt, hanem provokatív módon hívták fel a figyelmet Tarlós politikusi viselkedésének arra a sajátosságára, hogy nem áll ki vitára kihívójával. Ez teljesen más dolog, mint az ellenzéki politikusok magánszemélyekként való lejáratása.
Ezt a különbséget kenik el azok, akik „a kampány eldurvulásáról” beszélnek.

Mindig van lejjebb

Az önkormányzati választás kampányfinisébe fordulva botrányoktól hangos a média. Olcsó és mocskos eszközöktől a negatív kommunikáció kifinomult csúsztatásáig mindent bevetnek az egyesek számára ellenséggé avanzsált másik oldal ellen. Nagyokos szakértők megmagyarázzák nekünk, hogy ez bizony mind, mind belefér egy XXI. századi demokratikus választási kampány keretei közé.
Lassan már visszasírhatjuk a jó öreg Finkelsteint!

Közben észre sem vesszük, hogy olyan országban élünk, ahol 3177 település közül 913 településen csupán egyetlen jelölt merészel versengeni önmagával a polgármesteri pozícióért? Ez majdnem a települések egyharmada: 29%!!!

Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy az előző önkormányzati választáson ez az arány csak 24% volt, akkor mellünket dagaszthatja a büszkeség, demokráciánk diadala, sőt ezeken a településeken még sosem látott közelségbe került maga a Kánaán… Ja, nem.

Nem jelent szépségtapaszt, hogy valószínűleg a többség független jelöltként vagy éppen civil szervezet támogatásával indul. Már csak azért sem, mert  a helyi civil szerveződések mögött erősen jelen van a politikai háttér hathatós hátszele. A Fidesznek is kényelmesebb  valamilyen szervezet színeiben indítani támogatottját. Így a statisztika sokszínű demokratikus választás képét mutatja majd. Ja, nem.

Persze az ellenzék soraiban is fellelhető az a technikai megoldás, hogy ha nem balos színekben indul, hanem valami helyi érdekvédő szervezet ruhájába bújva, több esélye van a baloldalt elvi okokból elutasító választót megszólítani. Ettől is csak erősödik demokráciánk. Ja, nem.

Közben teljesen figyelmen kívül marad, hogy az ezaminimum.hu  felhívására az önkormányzat demokratikus elvek szerinti működésének minimumát rögzítő nyilatkozat aláírását 38600 képviselőjelölt közül a választásokat megelőző hét végén csak 178-an vállalták?

Pedig mindenféle pártos megnyilvánulást nélkülöző szövegezés indokolttá tette volna, hogy a jelöltek legalább elvi szinten csatlakozzanak a felhíváshoz. Még egy olyan országban is ahol tudjuk a választási programok nagyon kevéssé hasonlítanak a kormányprogramokhoz!

Pedig csak a nyilvános működést, közérdekű adatigénylés lehetőségét, átlátható költségvetési gazdálkodást, nyilvános szerződéseket és közbeszerzést, valamint az önkormányzati tulajdonú vállalatok működésének átláthatóságát, vagyis az önkormányzati elvek betartását tartalmazza a felhívás. És mégsem. Vagy ennek ellenére sem. Vagy pont ezért nem?

Elengedik az orosz újságírónőt, akit Moszad ügynöknek tartanak

A 38 éves Julia Juzikot forradalmi gárdisták tartóztatták le Teheránban, ahova azért érkezett, hogy felkeresse régi iráni ismerőseit. A neves újságírónő korábban a Komszomolszkaja Pravdának és a Newsweek orosz kiadásának dolgozott.

Az iszlamista terrorizmus szakértőjének számít, mert könyvet írt azokról az öngyilkos női terroristákról, akik Csecsenföldön küzdöttek az orosz hadsereg ellen. A könyvet kilenc országban kiadták. Ezt követően Julia Juzik tudósító volt Iránban, ahova most rövid látogatásra visszatért.

Letartóztatása után az újságírónő felhívta rokonait, és közölte velük: azzal vádolják Iránban, hogy a Moszad ügynöke. Emiatt tízéves fegyház büntetést is kaphat. Julia Juzik tíz évvel ezelőtt riportot készített az izraeli hadseregről, de ezt Iránban korábban senki sem kifogásolta. Az orosz külügyminisztériumot az újságírónő rokonai értesítették. Ezt követően Moszkvában berendelték Irán nagykövetét. Közölték vele: orosz állampolgárt csakis úgy vehetnek őrizetbe, ha Oroszország konzulja is jelen van! Irán nagykövete közölte: hamarosan szabadon engedik Julia Juzikot.

Irán és Oroszország jó kapcsolatot ápol egymással, de Putyin elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök viszonya is kiváló. Nemrég Izraelben a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadója vendégül látta amerikai és orosz kollégáját. Az orosz tanácsadót fogadta Netanjahu miniszterelnök is, és megköszönte neki, hogy Oroszország nem szállít Sz400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak. Az izraeli légierő rendszeresen támadja az iráni támaszpontokat Szíriában. Ezekről a támadásokról az oroszokat előre értesítik, de Iránt természetesen nem. Irán nem ismeri el Izrael állam létjogosultságát sem! Nemrég a Forradalmi Gárda parancsnoka bejelentette: Irán immár képes arra, hogy “eltörölje a föld színéről a cionista képződményt”.

Energetika: németek kavarnak Mészárossal és az állammal

Észak-Magyarország áramellátója lesz Mészáros Lőrinc. A gigaüzletben németek adnak-vesznek egymás közt, de ebbe bevonják az állami MVM-et is. Mészáros közpénzt is kap az üzlethez.

Mészáros Lőrinc az Opus Global nevű tőzsdei céggel újabb stratégiai érdekeltségben veti meg lábát. Megveszi a Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t a német E.ON-tól. Ez egy nagy európai energetikai felvásárlás része, de szerepet kap benne a kisebbségi állami érdekeltségű MVM is.

A Titász megvételével 100 milliárd forint eszközértékű céghez jut az Opus. Ezzel Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerül az áramhálózat. Ellátási területe 18 728 négyzetkilométer, amelyen 25 436 km hosszúságú hálózatot üzemeltet, és amelyen közel 400 településen több, mint 760 ezer fogyasztót lát el árammal.

Ez nagyjából az ország ötöde.

Az üzlet közvetlen előzménye, hogy az E.ON keretmegállapodást kötött az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel és az Opus Global Nyrt.-vel.

Európai óriások násza

Ami pedig egy uniós kötelezettséget teljesít. A két német energetikai óriás, az E.ON és az MVM-ben részes RWE megegyezett egymással, hogy az E.ON megveszi az RWE  elosztói és szolgáltatói üzletágát, az Innogyt. Ezt azonban az EU – az erőfölény megakadályozása érdekében – bizonyos eszközök eladásához kötötte. Ennek része a Titász eladása, amelyre

a legalkalmasabb vevőnek az Opus bizonyult.

A csoportos ügylet azonban felforgatja a hazai árampiacot. Amellett, hogy az Opus megvásárolja az E.ON-tól a Titászt, az E.onhoz kerülhet az MVM-től az Elmű és az Émász részesedése. Az MVM pedig az E.ON magyar leányvállalatában szerez 25 százalék részesedést. Az anyacégek ügyletében részes Innogy az ELMŰ-ÉMÁSZ többségi tulajdonosa.

Közpénzzel megtolva

Az Opus – némi saját pénz mozgósítása mellett – elsősorban a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjának pénzéből tervezi finanszírozni az ügyletet. A jegybank korábban 300 milliárdos keretet nyitott hazai cégek kötvényeinek megvásárlására. Ebből

mintegy 28 milliárdot az Opus számára nyílt meg a nyár végén.

Ugyanebből a forrásból várhatók tízmilliárdok a Mészáros holdudvarában tervezett ugyancsak német-magyar gigaüzlet finanszírozásához. Ahhoz, hogy a 4iG megvegye a Magyar Telekomtól a T-Systems informatikai üzletágat.

„Várhelyi kinevezése bővítési biztosnak az orosz befolyást erősítené”

Ezt nyilatkozta a Politico című brüsszeli portálnak Ara-Kovács Attila, a DK képviselője az Európai Parlamentben. A DK külügyi szakértője arra célzott, hogy az Európai Unió bővítése a közeljövőben elsősorban a Balkánon várható. Ott viszont Oroszország és az Európai Unió érdekei ellentétesek.

Orbán Viktor miniszterelnök előző jelöltjét, Trócsányi Lászlót is jelentős részben azért találta alkalmatlannak az Európai parlament jogi bizottsága, mert korábbi ügyvédi irodája kapcsolatban állt a Paks II orosz mega beruházással, melyet Brüsszelben továbbra sem néznek jó szemmel.

Várhelyi Olivér, a magyar miniszterelnök új jelöltje, profi diplomata, aki jól ismeri a bővítés problémáit is- ebben egyetértenek azok, akik a Politiconak nyilatkoztak. A brüsszeli lap interjút kért a jelölttől is, de elutasították időhiányra hivatkozva. Magukat megnevezni nem kívánó uniós diplomaták szerint azért lehet problematikus Várhelyi Olivér biztosi kinevezése , mert az Orbán kormányzat korábban többször is megmutatta, hogy a Balkánon inkább az orosz elképzeléseket támogatja mint az Európai Unió politikáját. A legnevezetesebb eset Gruevszki egykori macedón miniszterelnök ügye. A hazájában elítélt oroszbarát politikus a magyar diplomácia segítségével Budapestre érkezett, ahonnan megtagadták a kiadatását.

Brüsszel szemében problematikus a magyar álláspont Ukrajnával kapcsolatban is: a magyar diplomácia akadályozza a válságos helyzetben levő állam kapcsolat keresését a NATO-val illetve az Európai Unióval arra hivatkozva, hogy a nyelvtörvény megsérti a magyar kisebbség jogait. Sem a NATO-ban sem az Európai Unióban nemigen vitatják, hogy a nyelvtörvény jogsértő, de úgy vélik, hogy emiatt nem kellene megvétózni Ukrajna kapcsolat keresését nyugati irányban. Sokan úgy vélik, hogy a magyar kormányt erre Moszkva bátorítja.

Várhelyi Orbán embere

Emiatt lehet éles kritikára számítani a biztos jelölt esetében. Szakmai felkészültségét senki sem vitatja, de a diplomáciai stílusát annál inkább. Várhelyi agresszív és durva- különösen az alárendelt diplomatákkal szemben- panaszkodtak a Politiconak magukat megnevezni nem kívánó magyar diplomaták. Ursula von der Leyen asszony viszont nem tűri ezt a stílust, mert olyan bizottságot akar, amely nyitott és együttműködésre kész.

Az igazi vita azon lesz, hogy vajon Várhelyi megmarad -e Orbán emberének a biztos poszton is vagy pedig az EU értékrendjét képviseli majd? A bizottság tagjaival szemben alapvető elvárás az, hogy a nemzeti szempontokon felülemelkedve az uniós álláspontot képviseljék. Márpedig a Balkánon elég nagy a különbség Brüsszel és Budapest között. Még nagyobb a szakadék a migráns kérdésben. Ez ugyan nem kapcsolódik közvetlenül a bővítési biztos területéhez , de az észak-afrikai országok: elsősorban Marokkó és Tunézia szintén szeretnének közeledni az Európai Unióhoz. Csakhogy ebben a térségben felmerül a migráns kérdés is. Az uniós biztosnak ebben is a közös álláspontot kell képviselnie nem pedig Orbán Viktorét. Vajon képes lesz-e erre Várhelyi Olivér, aki mindeddig a miniszterelnök leghűségesebb diplomatája volt Brüsszelben ?!…

Menedékügyek: Magyarország a térképen sincs

Jószerivel nincs hazánkba irányuló menedékkérelem más EU-országból, az innen kért menekültátkérés is csak pár ezer volt 2018-ban. A magyar kormány még ezekhez képest is csak elenyésző számban adott helyt, és még kevesebbet fogadtak el tőle más államokban. A kontinensen összesen is mélyponton van a menekültkérelmek száma.

Tavaly az Európai Unió (EU) tagállamai 148 000 kimenő és 144 600 bejövő kérelmet jelentettek a menedékjog iránti kérelem vizsgálata felelősségének átruházására – jelentette az Eurostat.

Németország szabadulna, az olaszok kapják a legtöbb kérelmet

A legtöbb más tagállamba küldött kimenő kérelmet Németország (54 900), Franciaország (45 400), Hollandia (8 600) és Belgium (8 400) jelentette. Az a három ország, amely 2018-ban kapta a legtöbb beérkező kérelmet más tagállamoktól, Olaszország (41 900), Németország (25 ezer) és Spanyolország (10 800).

Az úgynevezett dublini rendelet célja a menedékkérők

egyik tagállamból a másikba történő egymást követő transzfereinek csökkentése és a rendszerrel való visszaélés megelőzése,

amelyben egy személy több menedékjogi kérelmet nyújt be. A fő elv az, hogy csak egy tagállam felel az Európai Unión kívüli ország állampolgára vagy hontalan személy menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért.

Ha a kérelem feldolgozása során a tagállami hatóságok úgy határoznak, hogy a kérelmet egy másik tagállamban kell elbírálni, az előbbi hatóságok kérhetik utóbbitól a menedékjog iránti kérelem felelősségének átvételét (következésképpen ez átveszi a kérelmezőt). Ennek megfelelően az úgynevezett „dublini” statisztika a kimenő kérelmekre (a tagállamok jelentése a kiállított kérelmekre) és a beérkező kérelmekre (a tagállamok jelentik a beérkezett kérelmeket) tartalmazza.

Látható, hogy Magyarországra alig-alig ékezett átvételi kérelem az EU-n belülről, a tőlünk kimenő kezdeményezések száma is épp csak látszik a diagramon.

Ezek után nézzük, hogyan alakultak a menedékkérelmek, és mi lett ezek sorsa az EU-ban. Az előbbinél is beszédesebbek a jóváhagyó határozatok. 2018-ban az EU-ban az elfogadás aránya – az átadási kérelmekkel kapcsolatban elfogadott határozatok aránya – 69 százalék volt a kimenő kérelmekkel kapcsolatban és 66 százalék a beérkező kérelmek esetében.

Az EU tagállamainak többsége arról számolt be, hogy a kimenő kérelmükre vonatkozó tavalyi határozatok több mint felét elfogadták. A legmagasabb a kimenő kérelmek elfogadásának aránya Lettországban (85 százalék), Hollandiában (81) és Észtországban (80). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Horvátországban (16), Magyarországon (11) és Cipruson (9) regisztrálták.

A beérkező kérelmekkel kapcsolatban 2018-ban hozott határozatok között – 90 százalék feletti – a legmagasabb az elfogadások aránya Portugáliában (94) és Észtországban (91). Még a menekültek által legrosszabb helyzetben lévő Olaszország is 80 százalék feletti arányt mutat. Ezzel szemben öt EU-tagállamban ez az arány ezek töredéke. Bulgáriában (25), Magyarországon (19) és Görögország csak 3 százalék.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK