Featured

Askenazi zsidók kaphatnak spanyol vagy portugál állampolgárságot

Négy éve hirdette meg Spanyolország, és azután Portugália, hogy az évszázadokkal korábban száműzött zsidók leszármazottai igényelhetik az állampolgárságot, ha bizonyítani tudják azt, hogy az őseik szefárdok voltak vagyis az ibériai félszigetről üldözték el őket a XV. század végétől folyamatosan. A határidő épp mostanában járt le, és az izraeli Haaretz érdekes apróságra hívta fel a figyelmet:

Askenazi zsidók is pályáztak a spanyol illetve portugál állampolgárságra

Még olyanok is jelentkeztek, akiknek az őseik évszázadokon keresztül Lengyelországban éltek vagyis semmi közük sem volt sem a spanyol sem pedig a portugál király antiszemita döntéséhez. A magyarázat egyszerű: elég néhány szefárd rokon a múltból és máris készen áll a beadvány, amely kérvényezi az állampolgárságot Spanyolországban illetve Portugáliában. Minthogy az antiszemitizmus igencsak élénk volt Európa keleti felében is, ezért a levéltárak jelentős része megsemmisült. Ez tág teret nyit a kreatív családfa kutatásnak, amelyre amúgy is számos példát kínált a múlt. Kérdés, hogy a spanyol illetve a portugál hatóságok elfogadják-e ezeket a dokumentumokat, melyek hitelessége enyhén szólva kérdéses?

Mire jó a spanyol vagy portugál állampolgárság? Olyan uniós útlevélhez lehet jutni ily módon, amelyik lehetővé teszi a letelepedést olyan környezetben, mely sokban hasonlít Izraelhez. Azonkívül Spanyolországban és Portugáliában az antiszemitizmus sokkal kevésbé van jelen mint például Lengyelországban.

Legutóbb is azért maradt el Izrael és a visegrádi államok közös csúcsértekezlete, melyet Jeruzsálemben tartottak volna meg, mert polémia alakult ki a zsidó állam és Varsó között. Lengyelország ugyanis semmilyen felelősséget sem kíván vállalni a holokauszt miatt noha a pogromokban lengyelek is részt vettek.

Lengyelországban komoly pogromok voltak a második világháború után is. A hatalmon levő Lengyel Egyesült Munkáspártban erős antiszemita frakció működött Mocziar belügyminiszter irányításával. A Lengyelországban igen befolyásos katolikus egyház nem mindig siet elhatárolódni az antiszemitizmustól.

Más uniós országokban is megfigyelhetők antiszemita tendenciák – Magyarország sem kivétel. Németországban is kritikus pontot ért el az antiszemitizmus – hangsúlyozta a Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald Lauder egy friss jelentés kapcsán.

Így érthető , ha az askenazi zsidók egy része inkább szefárd őseit keresi spanyol illetve portugál útlevél reményében …

Gáncsolt hatalomváltások: bűncselekmények történhettek

Tömeges felmondások és ezek engedélyezése, hazavitt számítógépes winchesterek: a küllők közé dobott botok a távozó fideszesektől önkormányzatokban. Lehet, hogy ezekkel bűncselekményeket követtek el.

Újpesten szinte üres hivatal fogadta az új, összellenzéki támogatású momentumos polgármestert, Déri Tibort. Itt mintegy negyven ember mondott fel. Erzsébetvárosban Niedermüller Péter (DK, szintén összefogással megválasztva) jegyző és a teljes jogi iroda nélkül volt kénytelen munkába állni. Dunaújvárosban az eddigi polgármester, az egyik alpolgármester, illetve a polgármesteri kabinetvezető gépeiből hiányoznak a winchesterek.

Utóbbi miatt már a jegyzőhöz fordultak és rendőrségi feljelentés is született. A Magyar Hangnak azt mondta Pintér Tamás (ellenzéki támogatással, Jobbik), hogy Szepesi Attila alpolgármester arról tájékoztatta a jegyzőt, hogy bár az adathordozót nem ő vitte el az irodájából, már nála van. Ám azt egyelőre nem adja vissza, mert azon – állítása szerint – „nemzetbiztonsági adatok” vannak. Merthogy két olyan társaságnál is felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági tag, ahol minősített adatokkal dolgozott. A merevlemezt pedig csak akkor viszi vissza, ha az érintett társaságoktól erre írásos engedélyt kap.

Törvényi lyuk

A három történet mind arról szól, hogy a nem várt módon teljes vereséget szenvedett fideszes vezetés a csomagolás közben gondoskodott arról, hogy

az új garnitúra ne vagy csak óriási nehézséggel tudja elkezdeni a munkát a polgármesteri hivatalban.

Nem csak a képviselő-testületi ülések előkészítése és a döntések végrehajtása válhat lehetetlenné, hanem a hatósági munka, állampolgári ügyek elintézése és egyebek szenvedhetnek késedelmet.

Ezek akár súlyos következményekkel is járhatnak.

Az alapproblémát az okozza, hogy a hatályos önkormányzati törvény lyukas. A polgármester tisztsége a választás napján megszűnik, az újé viszont csak a beiktatással nyílik meg. Ha hosszas jogorvoslati eljárások indulnak – mint most is, amikor az átadás-átvétel előtti utolsó percekben is érkeztek kifogások -, akkor akár másfél hét is eltelhet úgy, hogy nincs vezetője az önkormányzatnak.

Összehangolt rombolás

Ilyenkor (is) a jegyző feladata a napi munka vitele, és gyakorolja a munkáltatói jogot az alkalmazottak, közszolgák felett. Az ő munkáltatója a polgármester. Ha azonban ő is részese a bot küllők közé dobásának, akkor az azonnali hatályú tömeges felmondásokat neki kellett jóvá hagynia. Ám ha ezután ő is felmondott a régi polgármesternél (aki szintén engedélyezte ezt), akkor ez valóságos „összeesküvés”, persze nem jogi értelemben. „Csak” úgy, hogy

mindannyiuknak tudniuk kellett: az egész hivatal működése bénulhat meg.

Azt mindenképpen meg kell vizsgálniuk az új polgármestereknek, hogy mikor történtek a felmondások és azok jóváhagyása: amikor még hivatalában volt az előd, illetve a jegyző.

Mindazonáltal ez felveti a hivatali visszaélés bűntettének gyanúját, amit alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget a Büntető törvénykönyv. Ahogyan a Btk-t kifejtő magyarázat fogalmaz, ez a legáltalánosabb jellegű törvényi tényállás.

Hivatali visszaélés

A hivatali visszaélést az követi el, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, megszegi hivatali kötelességét – vagy még két mást tesz, de ezek most lényegtelenek. A kommentár szerint a bűncselekmény védett jogi tárgya

a hivatali apparátusba vetett bizalom, a hivatali szerv tárgyilagos, szabályszerű működése.

Továbbá a hivatali kötelesség megszegésekor a hivatalos személy feladatkörébe tartozó ügyben jár el, de olyan magatartást tanúsít, amely ellentétben áll a számára előírt kötelező magatartással. Ez a cselekvés megnyilvánulhat kötelességellenes aktív magatartásban vagy kötelességteljesítés elmulasztásában.

Példa nélküli esetek

Ezek a magyarázatok elsősorban a jegyző feladataira utalhatnak. Ha. Nem állíthatjuk, hogy értelmezésünk bizonyosan helytálló, a törvény rövid szövege és a hozzá fűzött korábbi és mostani értelmezések, jogegységi határozatok is inkább egyedi (hatósági) ügyekben elkövetett visszaélésekre irányulnak. Már idéztük azt, hogy

ez a legáltalánosabb jellegű törvényi leírás erre a magatartásra.

Nincs tudomásunk arról, hogy az elmúlt közel harminc évben történt volna ehhez hasonló, szervezettséget mutató, egyértelműen romboló, a hivatalba vetett bizalom megroppanására alkalmas tömeges felmondás a közigazgatásban. Emiatt kialakult büntetőbírósági ítélkezési gyakorlat sincs.

Mit vittek haza a vinyón?

Ennél – talán – egyszerűbb a másik eset megítélése. Amikor az adathordozókat a város vezetői kiszerelték és magukkal vitték, szintén felvetheti a hivatali visszaélés gyanúját a szándékos kötelességszegés miatt. Ezen túl azonban

a nemzeti vagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény

lehetőségét érdemes megvizsgálni.

Ezt az követi el, aki a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartásban kezelt adatot az adatkezelő részére hozzáférhetetlenné teszi. A „jutalom” három évig terjedő szabadságvesztés, jelentős érdeksérelem esetén egytől öt évig. A szakági törvény értelmében ide tartozik a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű, személyes és közérdekből nyilvános adatok összessége. Az információs törvény pedig tovább finomítja a személyes, közérdekű és közérdekből nyilvános adatok tartalmát, megítélését, amelyek helyi önkormányzat kezelésében is lehetnek.

Ha tehát a jogellenesen elvitt winchesterek hiányában nem csak a polgármesteri hivatal munkája akadt vagy nehezült meg, hanem a fenti információk (egy része) is elérhetetlenné vált, akkor további felelősségre vonásra is lehetőség lesz. Amelyhez persze kell az ügyészség is.

Botka lényegében szakított az MSZP-vel – FRISS: no panic

A szegedi közgyűlés alakuló ülésén Botka László önálló frakciót jelentett be, amellyel szétesett az őt támogató teljes ellenzéki összefogás. A Fidesz és a KDNP is saját csapatot alkot.

Lényegében szakított az MSZP-vel Botka László, Szeged ötödjére megválasztott polgármestere, amikor a város közgyűlésének alakuló ülésén a szeged.hu tudósítása szerint – bejelentette: az Összefogás Szegedért Egyesület öttagú önálló frakciót alakít, amelynek ő is a tagja. A Demokratikus Koalíció a következő ülésen jelenti be frakcióját. Mihálik Edvin a Momentum-frakció megalakulását jelentette be, amelyet ő vezet. Kozma József közölte: létrejön az MSZP-frakció, amelyben ő Ménesi Imrével vesz részt. Saját csoportja lesz a KDNP-nek, és a Fidesz-nek is.

Ezzel Botka de facto szakított az MSZP-vel. Összefogás Szegedért Egyesület amolyan ernyőegyesület volt, amelynek színeiben indult Botka indult a polgármesteri címér. Baltól jobbig, teljes ellenzéki és civil támogatással húsz képviselőjelölt élén állt sorompóba augusztus végén. Botka 2017-ben az MSZP miniszterelnök-jelölje volt, de aztán elsősorban a DK-val történt összetűzése miatt lemondott erről. Ezután keményen nekiment pártjának.

FRISS: Időközben Mesterházy Attila azt közölte a FüHü-vel, hogy Botka nem lépett ki az MSZP-ből, a mögötte álló pártok mind önálló frakciót alakítanak. Ennek oka a több megszólalási lehetőség a közgyűlésben.

Brexit: nem csinálják és nem is halnak meg Johnsonék

Az Egyesült Királyság nem tud jövő csütörtökön kilépni az Európai Unióból – mondta a brit pénzügyminiszter. Boris Johnson miniszterelnök szerint ugyanakkor még van lehetőség az október 31-i kilépésre, de ez most már az EU-tól függ. Az EU határidő nélkül rábólintott a hosszabbításra. Johnson lényegében sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

Sajid Javid pénzügyminiszter a BBC-ben kijelentette: a konzervatív párti kormány minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy tartani tudja az október 31-i Brexit-határidőt, elérte azt a Brexit-megállapodást, amelyről mindenki azt mondta, hogy elérhetetlen, és szükség esetére megtette az előkészületeket a megállapodás nélküli Brexitre is. Szerinte azonban a parlament és különösen Jeremy Corbyn – a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője – miatt további bizonytalanság és késlekedés várható.

El kell fogadni, hogy nem tudnak kilépni október 31-én,

mivel a parlament a határidő meghosszabbítását kérte – mondta a brit pénzügyminiszter. Sajid Javid az első kabinettag, aki nyilvánosan és egyértelműen kijelentette, hogy nem tartható a jövő csütörtöki Brexit-határidő.

Johnsonnak eddig szinte semmi se sikerült

Johnson korábban azzal kampányolt, hogy

„do or die”, vagyis „csináljuk vagy meghalunk”,

azaz ha törik, ha szakad, október 31-én kiviszi az országot az EU-ból. A múlt héten ellenzéki kezdeményezésre az alsóház megszavazott egy olyan módosítást a kormány által elkészített és az EU-val aláírt Brexit-megállapodáshoz, amelynek értelmében először a teljes joganyagot kell törvénybe iktatni, s csak aztán szavaznak a szerződés formális jóváhagyásáról. Ezzel

kivédték azt a lehetőséget, hogy valamilyen jogi csűrcsavarral a kormány megállapodás nélkül mégis kilépteti az országot.

Ezután Johnson múlt szombaton – a korábban megszavazott törvény szerinti utolsó napon – kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását október 31-ről 2020. január 31-ig – annak a törvénynek megfelelően, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést, hacsak az alsóház ezt külön nem engedélyezi. (Az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak küldött levelét a brit kormányfő nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.)

A módosítás benyújtóinak óvatosságát igazolja, hogy Johnson ma egy vidéki látogatáson a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „a dolgok jelenlegi állása szerint” az Egyesült Királyság

még mindig ki tud lépni az EU-ból jövő csütörtökön,

és „ki is kellene lépnie”. Hozzátette, hogy ez most már azon múlik, az Európai Unió beleegyezik-e a határidő halasztásába.

Hosszabbítás van, határidő később

Az Európai Bizottság szóvivője pénteken bejelentette, hogy az unióban maradó országok kormányai

megállapodtak a Brexit halasztását célzó brit kérelem jóváhagyásáról, a halasztás hosszáról azonban később döntenek.

Mina Andreeva megerősítette, hogy délelőtti ülésükön elvi megegyezésre jutottak a huszonhetek brüsszeli uniós nagykövetei, egyelőre nincs terv soron kívüli EU-csúcstalálkozó összehívására, írásbeli eljárással történhet meg a jóváhagyás. Névtelenséget kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy a tervek szerint jövő hét elején határoznak a hosszabbítás időtartamáról, miután

a brit törvényhozás szavaz az előrehozott parlamenti választás kiírását célzó indítványról.

Johnson tizenkilencre lapot kérne, és jegeli az alsóházi vitát

Merthogy a kavarodást fokozandó Boris Johnson a héten közölte: a patthelyzet feloldása érdekében előrehozott választások kiírását kezdeményezi december 12-ére. A kormány az indítványt hétfőn terjeszti a londoni alsóház elé vitára és szavazásra. Ehhez azonban az alsóházban kétharmados támogatás kellene,

ám a toryknak már egyszerű többségük sincs.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke közölte, hogy akkor hajlandók hozzájárulni a választások kiírásához, ha végképp lekerült a napirendről a megállapodás nélküli Brexit lehetősége,

vagyis ha az EU előbb hozzájárul az október 31-i Brexit-határidő halasztásához.

A Munkáspárt álláspontja rendkívül ellentmondásos magával a Brexittel is. Maga Corbyn is inkább euroszkeptikus, a párt ide-oda szánkázik az új népszavazás és az előre hozott választás között.

Utóbbiban azért óvatosak, mert a Munkáspárt jelentős térvesztést szenvedett el, várható, hogy új választáson rosszabb eredményt érnének el. Ez veszélyezteti a konzervatívokat is, ezért Johnson kezdeményezése 19-re lapot húzás. A rétestészta módjára nyúló Brexit azt eredményezheti, hogy az egyre apatikusabb és zavarodottabb közvélemény nagy arányban szavazna a kilépés – akkor még sikeresnek tűnő – elérése után az ezt zászlajára tűző Nigel Farage pártjára. Amely idő közben Brexit Párttá keresztelte át magát.

Johnson azzal is fokozza az izgalmakat, hogy kedd este bejelentette: kormánya szünetelteti a kiválás feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikációs folyamatát, miután a londoni parlament alsóháza elfogadta a fentebb idézett módosítást a Brexittel kapcsolatban. Vagyis egyfajta sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

Orbán üzent: közeleg a vég Borkai számára?

Nincs lezárva a Borkai-ügy, legalábbis erre utalt Orbán Viktor. Pénteki rádiós beszédében azt mondta, hogy még nem jött el az elégtételadás ideje, de el kell jutni ehhez.

Szokásos pénteki állami rádióbeli fellépésén Orbán Viktor arról beszélt, hogy sose fogjuk megtudni, mekkora hatása volt az önkormányzati választás eredményére a Borkai Zsolt körül kirobbant botránynak. Az biztos, hogy „az ilyesmi nem tesz jót”, mellbe vágja az embereket – mondta.

Mindenesetre jó lenne, ha minél hamarabb túl lennénk ezen, mert van abban valami szánalmasan lehangoló, hogy arról kell vitatkozni, meg az emberek is arról beszélnek, hogy egy-egy polgármester, politikus hálószobájában – vagy isten tudja, pontosan hol – mi történik, és az egész ország ott kukkol – fejezte ki véleményét. Hibátlan ember nincs, de „ilyenkor van egy menetrend”: ha bajt csináltál, akkor azt el kell ismerni, aztán meg kell bánni, a büntetést el kell fogadni, majd elégtételt kell adni.

„Még nem jött el az elégtételadás ideje, ide kell valahogy eljutni”.

A jobboldali szavazók közösségének azt javasolta Orbán, ne szállítsák lejjebb a mércét,

a győriek pedig szerinte meg fogják hozni azokat a döntéseket,

amelyek ahhoz kellenek, hogy az egész ország úgy legyen túl az ügyön, hogy „komoly ország vagyunk, és az történt, aminek egy ilyen esetben történnie kell”.

Nem hat a csok a születésre, a babaváró viszont „dolgozik”

Csaknem két százalékkal kevesebb gyerek született idén őszig, mint egy éve, s volta hónapok, amikor drasztikusan esett a születés. Annak ellenére, hogy már 340 milliárdot költött a kormány a csokra. Házasságokban rekord született, de ennek más oka lehet.

Nőtt a természetes fogyás mértéke 2019 első nyolc hónapjában, miután

1,9 százalékkal kevesebb gyerek született

és 0,2 százalékkal többen haltak meg a múlt év azonos időszakához képest – ismertette a friss adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tudatták azt is, hogy az ebben az időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb 1990 óta.

Olykor meglepően kevesebb a születés

Az év első nyolc hónapjában 58 254 gyermek született, 1119-cel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Január-márciusban átlagosan 4,2 százalékkal alacsonyabb, áprilisban és májusban 1,5 százalékkal magasabb, júniusban 5,9 százalékkal alacsonyabb, júliusban kis mértékben magasabb, augusztusban pedig 0,5 százalékkal alacsonyabb volt az élve születések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest.

Január-augusztusban 87 726-an haltak meg, 212-vel többen, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb, mintegy 20 százalékos emelkedést januárban, a legjelentősebb, 14 százalékos csökkenést márciusban regisztrálták. A februári és a júniusi kisebb mértékű (2,7 és 4,9 százalékos) növekedést leszámítva az év többi hónapjában kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban.

A kevesebb születés és a több halálozás egyenlegeként

a természetes fogyás mértéke 4,7 százalékkal volt nagyobb,

mint egy évvel korábban.

Gyerek nélkül is jó üzlet lehet a házasság

A KSH az elmúlt hónapokban nem először számol be a házasságkötések számának növekedéséről. A most vizsgált időszakban 43 212 pár házasodott össze, 18 százalékkal, 6537-tel több, mint tavaly ilyenkor. A „szezonon kívül eső” január volt az egyetlen hónap, amikor kevesebben házasodtak össze, mint egy évvel korábban. Ezt követően február-márciusban kismértékben, április-májusban átlagosan 8,4 százalékkal, júniusban 16 százalékkal, júliusban és augusztusban pedig átlagosan 33 százalékkal több házasságot anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. A 2019. január-augusztusi időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb 1990 óta.

Feltűnő a házasságok növekedésének nyár eleji duplázódása, majd négyszeresére ugrása.

Az együttélési szokások ismeretében aligha ennyivel több kapcsolatról van szó – amiből hasonló arányban várható több gyerek -, sokkal inkább a júliusban hatályba lépett nagy családtámogatási csomag, benne a babaváró hitel mozgatta meg sok papír nélkül élő pár fantáziáját. A rendkívül kedvező feltétellel felvehető akár tízmilliós kölcsön alapfeltétele a házasságban élés. S mint arról írtunk, ez még akkor is jó üzlettel kecsegtet, ha öt éven belül egy gyerek se születik, de már egynél is tovább javulnak a feltételek a visszafizetés felfüggesztésével. Ha pedig ezt a pénzt a szuperkötvénybe, a MÁP Pluszra fordítják, államilag megtámogatott remek befektetés kerekedik ki.

Pedig ömlik a pénz az államkasszából

A születések számának makacs csökkenése arra utal, hogy eddig szinte semmi kimutatható hatása sincs a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok). Szűk két hete mondta el Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, hogy augusztus végéig 114 ezer család igényelte a csokot, ami az átlagos gyerekszámmal kalkulálva csaknem félmillió magyar embert jelent. A támogatási összeg eléri a 340 milliárd forintot a csok 2015. július 1-jei bevezetése óta. A csok támogatottjainak mintegy fele kétgyermekes, 37 százaléka pedig háromgyermekes, és eddig

a csokhoz kapcsolódóan 55 ezer gyermek megszületését vállalták előre a szülők vagy leendő szülők.

Az új építésű lakások és házak esetében tízből kilenchez, míg a használt lakásoknál minden hatodik vásárláshoz veszik igénybe csokot. A támogatás kétharmadát új, egyharmadát használt ingatlanra fordítják a családok. És egyre többen élnek azzal a lehetőséggel is, hogy idén július 1-jétől a csokhoz kapcsolódó kedvezményes hitelt már használt ingatlanok vásárlásához is igénybe lehet venni. A július 1-je óta felvett kölcsönök esetében már többen igényeltek hitelt használt lakáshoz, mint újhoz. A csok és az otthonteremtési program egyéb elemei iránt „töretlenül nagy az érdeklődés” az államtitkár szerint, már 60 ezer család élt a családvédelmi akcióterv által nyújtott lehetőségek valamelyikével. Csak a sok gyerek nem látszik.

Krízis ponton a németek antiszemitizmusa

Nyilatkozott a Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald Lauder a Süddeutsche Zeitung című német lapnak. Az újság ismerteti a World Jewish Congress tanulmányát, mely felmérte a németek antiszemitizmusát, és riasztó eredményre jutott.

Minden negyedik német antiszemita

A megkérdezettek 40%-a például úgy véli, hogy a zsidók túlságosan sokat beszélnek a holokausztról. Sokan úgy látják, hogy a zsidók túl nagy szerepet játszanak a gazdasági életben! Erre a vizsgálatra még azelőtt került sor, hogy egy szélsőjobboldali német fiatalember fegyverrel támadt a zsinagóga körül gyülekező zsidókra Halle városában. Két embert megölt és többet megsebesített. Elfogása után azt vallotta, hogy az interneten olvasott antiszemita írások váltottak ki belőle zsidó ellenes érzelmeket. Ezért támadt a zsinagógára Yom Kippur napján, a zsidók legnagyobb vallási ünnepén.

„A német társadalomnak fel kell ébrednie és határozottan állást kell foglalnia, mert tudjuk, hogy mi történik akkor, hogyha a többség úgy tesz mintha nem történne semmi, és félrenéz!”- hangsúlyozta Ronald Lauder, aki a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozott.

Nagyszabású rendőri akció embercsempészek ellen

Négy szövetségi államban több száz rendőr razziázott csütörtökön Németországban, ahol több mint száz büntetőügy van folyamatban embercsempész bandákkal szemben. Az akciót már régen eltervezték, de szomorú aktualitást ad neki, hogy Nagy Britanniában 39 kínai halottat találtak egy kamionban, mely az európai szárazföldről érkezett.

A kínaiak útvonala nem ismert, de nem kizárt, hogy Németországon keresztül csempészték őket Nagy Britanniába. Németország az embercsempészet európai központja. Különösen négy államban aktívak a csempészek, ott indult meg a razzia.

Berlin, Észak Rajna Vesztfáliában, Rajna Pfalz és a Saar vidék, ahol különösen sok büntetőügy van folyamatban az embercsempész bandák ellen. Kik az embercsempészek?

Az embercsempészek többsége német

A közszolgálati Deutsche Welle szerint a döntő többség német állampolgár. Utánuk következnek a libanoniak, a törökök és a szírek. A rendőrség egyre határozottabban lép fel Németországban az embercsempészek ellen azóta, hogy Merkel kancellár megkötötte a megállapodást Törökországgal az EU nevében. Eszerint az EU 6 milliárd eurót fizet, cserében Törökország vállalja, hogy nem indít új menekült hullámot Európa irányába. Erdogan elnök ugyan ezzel fenyegetőzött, de Putyin támogatásával sikerült olyan megoldást kiharcolnia Szíriában, hogy az Európai Unió véleménye iránt elveszítette az érdeklődését.

Borkai kilovagolt a MOB-ból

Borkai Zsolt két napja nem tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak. A győri polgármester a tornászok delegáltja volt szervezetnek.

Borkai Zsolt keddtől már nem tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak – közölte a MOB. Személyével kapcsolatosan a továbbiakban fegyelmi, vagy etikai eljárásnak nincs helye, ügyét ezzel lezártnak tekintik. A korábbi MOB-elnök a Magyar Torna Szövetség delegáltjaként volt MOB-tag. Vagyis a tornászoknak kellett intézkedniük a visszahívásról, amit a MOB tudomásul vett.

Egyelőre bizonytalan, hogy Borkai olimpiai járadékával mi lesz.

A Borkai-botrány után az ellenzék soraiban többen felvetették, hogy az olimpiai bajnokhoz méltatlan életvitel miatt vissza kellene vonni az élete végéig járó havi juttatást. (Ennek összege az előző évi bruttó átlagkeresethez arányosul, jelenleg a 35. életévüket betöltő olimpiai bajnokok esetében 297 ezer forint.)

Ennek esetleges megvonásáról a MOB tudatta, hogy az olimpiai járadékkal összefüggő minden feladatot a sportpolitikáért felelős miniszter lát el 2017. január 1. óta. Az olimpiai járadékok megállapításának, folyósításának, vagy azok megszüntetésének kérdésében a jelenlegi törvényi szabályozás alapján

a MOB-nak nincs hatásköre eljárni

– tudatták.

A közleményből azonban kiderül, hogy a MOB-ot megkapta Steinmetz Ádám, a Jobbik parlamenti  képviselőjének (vízilabda olimpiai bajnoknak) törvényjavaslatát, amelynek véleményezését kérte. A törvénymódosítás tervezetéről kialakított véleményünket meg fogják küldeni a képviselőnek.

Steinmetz egy mondatos törvénymódosítása már olvasható a parlament honlapján „Az olimpiai járadék erkölcstelen életmóddal történő összeférhetetlenségének megállapításáról” címmel. Ebben az áll, hogy megvonható az életjáradék attól, „akivel szemben – büntetlen előéletére tekintet nélkül – a Magyar Olimpiai Bizottság Etikai Bizottsága megállapítja, hogy olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást keltsen és az olimpikonok társadalmi megítélését rombolja”. (A sporttörvény jelenleg két okot említ az érdemtelenség miatt a járadék megvonására: az illető büntetett előéletű lett vagy büntetlen előéletű, de akivel szemben a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt próbára bocsátást alkalmazott a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltéig.)

Mindezek tudatában azonban a MOB a közlemény elején azt írta, hogy „a továbbiakban fegyelmi, vagy etikai eljárásnak nincs helye, az ügyét ezzel lezártnak tekintik”.

Borkai Zsolt az 1988-as szöuli olimpián lólengésben lett aranyérmes. 2010 és 2017 között volt a MOB-elnöke, de – miután alulmaradt Kulcsár Krisztiánnal szemben – tagja maradt a szervezetnek.

Erősen ereszt az ingatlanlufi

Jellemzően stagnálásra váltanak az ingatlanpiaci árak, túlsúlyba került a kínálat – állítja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Ugyanerre a következtetésre jutott az egyik nagy ingatlanközvetítő cég is. Nem csak a megfizethetetlen árak miatt ereszt a lufi, hanem az üzleti célú vásárlások megcsappanása miatt is.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. ingatlanpiaci indexe július után októberben is visszaesést tükröz, ami arra utal, hogy a lakáspiacon negatív trendfordulóhoz érkeztünk, a korábban szárnyaló kilátások és emelkedő árak korszaka immár mögöttünk van. Ugyanakkor az üzleti ingatlanpiacon –s ezen belül is különösen az irodapiacon –semmi sem utal arra, hogy az aranykor a végéhez közeledne – áll a felmérésről szóló összefoglalóban.

A budapesti és az országos jelzőszám is hat negyedéves mélypontjára esett. A válaszadó ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációt illetően számottevően romlottak.

A fővárosban immár a keresleti piac a múlt és kínálati piac van kialakulóban.

A vidéki kilátások is jórészt romlottak, inkább csak Nyugat-Magyarország tartja magát.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások negyedéves alapon lényegében nem változtak. Ezek a kilátások továbbra is optimisták, noha éves alapon azért érezhető némi visszaesés. Júliushoz képest a lakásfelújításra és korszerűsítésre vonatkozó lakossági kilátások sem változtak érdemben, éves alapon itt is enyhe romlás érezhető.

A válaszadóknak a lakásárak várható alakulására vonatkozó várakozásai alaposan megváltoztak az előző felméréshez képest. Idén júliusban Budapesten és környékén a válaszadók 68 százaléka számított tovább emelkedő árakra, most már csak 21 százalékuk.

A stagnáló árakat várók aránya 30-ról 59 százalékra bővült.

S immár minden ötödik válaszadó árcsökkenésre számít (ezek aránya júliusban mindössze 2 százalék volt). A következő 12 hónapban fővárosi átlagban nem várható áremelkedés a jelen felmérés adatai alapján. A keleti régióban az összesített prognózis 3-ról 2 százalékra mérséklődött, míg nyugaton 4-ről 1,7-re.

Lényegében ugyanerre a következtetésre jutott a Balla Ingatlan is. Az ő értékelésük szerint is

véget ért az aranykor az ingatlanpiacon,

s egyelőre – nagyjából a következő fél évben – ők is az árak stagnálására számítanak.

A budapesti belvárosban a tipikus négyzetméterárak 1 millió forint alatt maradnak, csakúgy, mint a jellemzően erősen túlárazott XIII. kerületi Újlipótvárosban is. Csepelen szintén elkezdtek befagyni az árak, sőt,

az új építésű ingatlanok esetében akár árcsökkenés is kezdődhet,

mivel például a 40-45 millió forintos új építésű ikerházakat 25-32 millió forintos áron keresik a vevők. Van azonban olyan terület is, ahol már a használtak esetében is megfigyelték az árak lefelé fordulását. Például a III. kerületi panelek piacán, amelyek árai felszáguldottak az elmúlt években. Ma már

újra találunk 25 milliós hirdetési árakat kétszobás panelekre,

míg nemrég 30-32 millió forint alatt nem volt ajánlat.

Az okok sokrétűek. Az elsődleges nyilván az, hogy vásárlói jövedelmek képtelenek voltak lépést tartani az árakkal, s ezen a csok és ezt kísérő kormányzati programok se sokat változtatnak. Ezek esetében inkább tízezres nagyságrendű lakossági körről beszélhetünk, amely lassan el is fogy.

A másik az üzleti célú vételen gondolkodók magatartásának megváltozása. A lakásoknak korábban nagyjából felét, mostanában harmadát bérbeadásra vásárolták, látva a bérleti díjak szintén ugrásszerű emelkedését. Ezek is beleütköztek azonban a keresleti plafonba. Új jelenség a nyár közepe óta a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz megjelenése, amelynek hozama a Balla Ingatlan szerint is jobb, mint amennyit lakáskiadással tudnának keresni. Ezzel részletesebben foglalkoztunk szeptemberben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK