Featured

Hírek az elefántcsonttoronyból

Néhány napja motoszkál bennem a gondolat, ha a miniszterelnökről lehúztam a keresztvizet etikátlan döntései miatt – mondjuk például a Borkai ügyben -, akkor illene megjegyezni, hogy a másik oldal sem szeplőtelen. Sőt, az önünneplésén túl egyenesen beteríti a mocsok, ha a kormányon lévőkkel nem is veheti fel a versenyt.

Már hallom az ellenzéki olvasók hangját: miért foglalkozik a FüHü ezzel, amikor találhat a kormánynál százszorta több és nagyobb volumenű korrupciót, csalást, lopást; vagy ne bontsuk meg a kialakult összefogás amúgy sem igazán erős összekötő szálait. Annyiban tökéletesen egyetértek, hogy ne bontsuk meg, annyiban viszont nagyon nem, hogy ha eltűrjük és nem beszéljük ki, ezek a szálak nagyon hamar szétszakadnak, mert senki sem óhajtja az összefogásban magára venni a másik sarát.

Azt is írtam korábban, hogy az ellenzéknek önkormányzati hatalomhoz jutva nem csak arra kell figyelni, milyen csontvázak lapulnak meg a Fidesz vezette városvezetők jól zárható szekrényeiben, hanem arra is, hogy sem maguk, sem összefogásbeli társaik ne zárhassanak el újabbakat.

Jobb, ha mindenki megjegyzi: nincsen kis vagy nagy korrupció, és a csalást és lopást sem aszerint kell megítélni, kisebb vagy nagyobb mértékű-e, pláne nem aszerint, hogy az ellenzék követi el vagy a Fidesz.

Egyszerűen jelzők nélkül korrupció, csalás és lopás létezik, amelyet jogállamban elkövetni bűn, és büntetést kell, hogy maga után vonjon. Ahol ezt bármilyen megfontolásból nem így ítélik meg, ott nincsen, de legalábbis nem működik jól a jogállam.

TGM HVG-ben megjelent cikke az erkölcs oldaláról világította meg az utóbbi hetek kétségtelenül legnagyobb botrányait: fideszes a Borkai-ügyet, az MSZP-s Lackner ügyét. Teljesen igaza van.

TGM okfejtése, mint egy világítótorony, pontos útmutatást ad a tévelygő közerkölcsnek.

Egyetlen baj van vele. A mai közerkölcsök felől ez nem világítótorony, hanem elefántcsonttorony. A világ már régen bezárta az erkölcsösséget egy elefántcsonttorony megközelíthetetlen magányába.

Őrzi, időnként mutogat rá, de nem használja. Szerintem a kulcsát sem tudják, hová tették. Így jó a legtöbbeknek, lehet rá hivatkozni, de a kulcsot senki sem keresi, nehogy a végén még kiszabaduljon.

Így az erkölcs annyit ér, mint a kereszt sokak szobája falán, ha nem ismerik, vagy talán az még rosszabb, ha nem tartják meg a tízparancsolat egyetlen törvényét sem.

Magyarázat I.

Tollam hegyére azért az MSZP-t tűztem, mert a médiában elhangzó szkeptikus megnyilatkozásokat olyan dühvel utasítják vissza (lásd Klubrádió, Megbeszéljük c. műsora), mintha éppenséggel tagtoborzóikon előre kellene időpontot kérni, mert csak így tudják garantálni a három óránál kevesebb várakozást a regisztrációnál. (Ha létezik ilyen párt, azt momentán Momentumnak hívják.)

Pedig az igazság az:

a kutya se kíván belépni az MSZP-be,

sőt, jelentősnek nevezhető az elvándorlás. Belegondoltak az MSZP vezetői, hogy mit jelent számukra elveszíteni egy Botkát, vagy éppen miért csak tőlük léptek ki azok az önmagukat jelölt-várományosnak tartó tagok, akiket végül mégsem választottak az összefogás jelöltjének? Olyan „elvhű szocdemek” voltak, akik azonnal mindent elárultak, amint nem kaptak legalább szűkebb pátriájukban vezető szerepet. Sokan nemcsak kiléptek, hanem el is indultak az összefogás jelöltjével szemben. Volt, aki átpártolt a Fideszhez, volt olyan is, aki függetlenként világosodott meg, és néhányan hajlandóak voltak a MSZP berkein belül maradni úgy, hogy a párt saját maga indította jelöltként az összefogás jelöltje ellen. Igaz, sok vizet nem zavartak, mindegyikük a futottak még kategória aljára kerültek. Legutóbb már olyan is elpártolt tőlük, aki MSZP tagként lett összefogás-jelölt és még nyert is.

Magyarázat II.

Ha Borkai polgármesterségéről joggal azt kérdezi az ellenzék, hogyan fog odaállni a város lakói elé, akkor ugyanez a kispesti polgármesterre is igaz.

Még akkor is az, ha nem ő személyesen szárítja a zacskónyi port, ha nem ő beszél, hanem róla is beszélnek munkatársai, bizalmasai.

Magánbeszélgetés? Igen. De hát az orgia is „magánügy”, mint tudjuk.

Mennyivel különb megítélés alá esik, ha Gajda Péter egészen megválasztásának éjszakájáig nem ismeri fel egyik legbizalmasabb munkatársának hangját és arcát, de utána nem sokkal a fel nem ismert munkatársat kizárják pártjából?

Azon nincsen mit meglepődni, hogy a kizárt Lackner Csaba az ártatlanság vélelmének védőbástyája alatt megőrzi képviselői mandátumát, de árulja el nekem valaki, hogyan fog tudni együtt dolgozni munkatársaival? Milyen erkölcsi alapon fog az őt megválasztók érdekei ügyében eljárni, ha minden lépésének árnyékában ott lesz az inkriminált mondat: „aki jól csinálja, az igazából nem a büdzséből veszi el, hanem olyan emberekkel köt szerződést, meg olyan eladások vannak, ahonnan a külső vállalkozóktól jön vissza.” Minden jegyzőkönyvben szerepelni fog az ellenzékben lévők (Fidesz) jogos kérdése: Lackner úr, Ön mennyit kap ebből vissza és mennyit kell osztania polgármesterének? Ez a mondat akkor is jogos és ül, ha Gajdos soha nem fogadott el egyetlen vasat sem.

Lackner sarát nem lehet egykönnyen lemosni.

Itt jegyezném meg, hogy mindkét szereplő az összefogás jelöltjeként nyert mandátumot. Lacknert kizárta pártja, de nem hallottam a többieket elhatárolódni se tőle, se Gajdostól. Itt utalnék Gyurcsány napirend előtti felszólalására, amit ugyan a fideszes képviselőkhöz és a miniszterelnökhöz címzett, de nagyon is jó lenne, ha mindenki magára venné, akinek a választások azt a szerencsétlen helyzetet eredményezték, hogy mandátumot szerzett. Akár az országgyűlésben, akár az önkormányzatokban.

Ugyanakkor nem hallottam, hogy a szintén hangos botrányt okozó XIV. kerületi rendeletek ügyében, vagy pláne a XX. kerületi fizetésemelési botrányban nyilvánosan legalább tiszta helyzetet teremtett volna az összefogás és benne az MSZP. Nem magyarázkodásra gondolok, attól csak abbéli rosszindulatom élesedik, hogy

azért kell rögvest megemelni a képviselői  fizetéseket, hogy Lackner oktató jellegű szavait megfogadva magasabbról indulhasson a havi bér három-négyszeresére rúgó egyéb bevételek végösszege.

Control-copyval bemásolhatnám az erkölcsről és politikáról írt korábbi, de ide is vonatkozó eszmefuttatásomat:

az erkölcs alakítja a politikát vagy a politika az erkölcsöt,

melyet bővebben a miniszterelnöknek írt nyílt levelemben taglaltam. A dilemma ugyanaz, csak és remélni tudom, hogy a megoldás nem ugyanaz lesz.

Szólhatna valaki az MSZP-ért aggódók közül a vezetésnek, hogy az összefogás ege fölött talán még most is kék az ég, de az MSZP fölött sűrű viharfelhők gyülekeznek! Ehhez olyan vezető kellene – a jelenlegi biztosan nem az -, aki ismeri Illyés Gyulát, ne adj isten, karizmával és önálló gondolatokkal is rendelkezik, aki képes felfogni, hogy „…növeli, ki elfödi a bajt.”

Matolcsy újabb látomása: most az eurót szántaná be

Az MNB elnöke szerint eleve hiba volt az euró megalkotása, amelynek okai között több olyat felsorolt, amelyet éppen a magyar kormány támaszt meg. Matolcsy György globális kitekintései sűrűsödnek. Nagy ugrás ez a 4P-től.

Matolcsy György szerint be kell ismernünk, hogy hiba volt az euró bevezetése – írta a brit Financial Timesban. Ebben lényegében az euróövezet felszámolását javasolja.

Álomnak tartja a közös pénzt, amely igazából senkinek se hozott előnyt, s amelyből ideje felébredni.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az euró feltételei mindmáig hiányoznak. Merthogy nincs közös állam, se olyan közös költségvetés, amely az euróövezet GDP-jének legalább 15-20 százalékát lefedné, nincs közös pénzügyminisztérium és pénzügyminiszter.

Felrója, amit a kormány ellenez

Itt álljunk meg egy szóra. Arról sok vita van, hogy helyes volt-e az eurót bevezetni az ezredfordulón úgy, hogy a költségvetéseket nem harmonizálják, csak a közös árfolyam alá vonják be a korábbi nemzeti valutákat. Pénzügyes tolvajnyelven ezt nevezik fiskális és monetáris uniónak. E kettő egymást feltételezi, kritikájával tehát Matolcsy nyitott kaput dönget.

A szorosabb közös intézményeket azonban például a magyar kormány utasítja el a nemzeti szuverenitásra hivatkozva.

Matolcsy hosszas történeti fejtegetésbe bonyolódik, amikor arról ír, hogy az euró valaminő francia csapda volt. Az újraegyesített Németország láttán az akkori francia államfő, Francois Mitterrand a németek túlzott megerősödésétől tartva akarta rávenni a németeket a márka feladására, amit Helmuth Kohl akkori német kancellár elfogadott, engedett a francia igénynek. Matolcsyt alighanem utólag vezérli elfogultsága: Kohlnál nagyobb híve a közös Európának és az eurónak aligha volt.

Matolcsy egyenesen úgy véli, hogy az euró bevezetésével se a franciák, se a németek nem jártak jól. Szerinte van egy európai Németországunk, és nem egy német Európánk,

az euró pedig nem tudta megakadályozni az újabb erős Németország létrejöttét.

Menjen, ki merre lát

A bankelnök szerint a jelenleg eurót használó országok többsége jobb teljesítményt nyújtott a közös valuta bevezetése előtt, mint az utóbbi húsz évben (bár ezt nem igazolja számokkal, lásd Szlovákia). Ezért itt az ideje annak, hogy az EU felébredjen ebből az ártalmas álomból. Amiből az következik, hogy

az eurózóna tagja számára lehetővé kell tenni a kilépést az övezetből,

a maradóknak pedig tenniük kéne annak érdekében, hogy fenntarthatóbb globális valutájuk legyen. Matolcsy azt szorgalmazza, hogy 2022-ben azzal ünnepeljük meg az eurót kilátásba helyező maastrichti szerződés 30-ik évfordulóját, hogy átírjuk azt.

Ahogyan arról szóltunk, az euróval szemben alapos kritikák hozhatók fel. A közös költségvetés, de legalábbis a büdzsék ellenőrzése híján a közös pénz elfedi a súlyos ellentmondásokat, amelyek legfőbb nyertese Németország. Ahogyan ezt Matolcsy is megemlíti más megfogalmazásban, ha meglenne a márka, annak árfolyama sokkal gyengébb volna (felértékelődne), ahogyan az olasz líra vagy a görög drahma pedig súlyosan leértékelődne euró nélkül.

Gombhoz a kabátot

Matolcsy fordítva köti be a lovakat a szekérhez, amikor pusztán az eurónak rója fel az újabb erős Németország kialakulását. Csak zárójelben: mi lenne Magyarországgal a bikaerős német gazdaság nélkül? A magyar gazdaság önjelölt (?) sámánja alighanem a gombhoz varrja a kabátot. Az euró csepülésekor mélyen hallgat arról, hogy a szoros költségvetési előrelépésnek pont a magyar kormány az egyik leghangosabb ellenzője – ahogyan minden erősebb harmonizációnak.

Az euró bajai tehát nem új keletűek. A teljes monetáris rendszer felrúgása mellé semmilyen alátámasztást se hoz fel Matolcsy, az viszont feltűnő, hogy éppen akkor ragadtatta magát erre, amikor pár napja azt vázolta fel nagy ívű előadásban, hogy

elkezdődött Eurázsia korszaka,

az eurázsiai kontinens országai egyre nagyobb szerepet kapnak, együttműködésük mind fontosabbá válik.

Az Eurázsia Fórumon közös eurázsiai elszámolási pénzrendszert sürgetett az euróval szemben, ami „az aranyon és az elektromosságon alapul”. (Nem új ötletről van szó, az Oroszország vezette „sztánok” már évekkel ezelőtt elhatározták ezt a közös pénzt, a Kelet felé kacsingató magyar kormány eszerint most ehhez szeretne csatlakozni.)

A „furcsa tények” és ami mögöttük van

Matolcsy szerint az atlanti korszak ötszáz évet ölelt fel, most egy másik, több száz éves történelmi korszak határára értünk, amelyben az eurázsiai országok együttműködése határozza meg a fejlődés menetét. Az MNB-elnök „furcsa ténynek” nevezte, hogy az euró bevezetése nyitotta meg az eurázsiai államok szorosabb együttműködését, az euró ugyanis konkurencia a dollárnak,

az eurázsiai országok egyre gyakrabban eurót használnak

az egymás közötti elszámolásban. A magától adódó ellentmondást – hogy tudniillik akkor miért kéne felszámolni az eurót – nem oldotta fel.

S ha valaki nem értené a gondolatok burjánzását, érdemes felidézni a szintén pár napja napvilágot látott Matolcsy-írást az MNB által szponzorált növekedés.hu portálon. Ebben arról értekezik, hogy Magyarország csak akkor lehet nyertese a nemzetközi fejleményeknek, ha mindenáron megőrzi a 2010-től felépülő siker mögötti „aranyháromszöget”: a politikai stabilitást, a pénzügyi egyensúlyt és a gazdasági növekedést. E három újkori magyar igazságból már jön a ráadás:

felzárkózás Nyugat-Európához.

Eurázsiáról itt éppenséggel szó se esik. Hacsak nem arra a gondol a szerző, hogy Európa legnagyobb országai szépen besorolnak az orosz vezetésű ázsiai „jövőbe”. Természetesen az orbáni Magyarország vezetésével, ha jól értjük. Ez már minőségi ugrás a 4P-től. A

pudré popsik piros pöttyei még csak Japánhoz húztak

közvetlen magyar eredetszálat – nyilván a türk vonalon keresztül -, most már egész Európa gondját veszi vállára Matolcsy.

Persze sokkal inkább arról van szó, hogy az orosz-török politikai kapcsolatok mind szorosabbra fűzése mellett a kormány látványos, „tudományos” alátámasztását akarja adni annak, hogy esze ágában sincs bevezetni az eurót. Ahogyan bármilyen mélyebb integrációt is elutasít.

Orbán Viktort megzsarolni nem kell félnetek jó lesz

A címben olvasható átirat Merániai János esztergomi érsek híres levelére és benne a dodonai kétértelműséggel megfogalmazott összeesküvésre utal, de tökéletesen példázza a mai külpolitikai viszonyainkat is. – írja Ujhelyi István heti nyílt levelében.

Pontosabban a kormány, közelebbről is Orbán Viktor meglehetősen sajátos külpolitikáját és viszonyulását bizonyos geopolitikai szereplőkhöz. Miközben az Európai Parlamentben nemrég még kurucosnak szánt kiállással utasította vissza, hogy menekültkérdésben bárki „megzsarolja” kormányát (tegyük hozzá, erről szó sem volt), addig Recep Tayyip Erdogan török elnök útszéli és (egyébként nagyon is valós) zsarolásával szemben, nem hogy szót emelt volna, de egyenesen támogatta azt.

A néhány nap múlva sokadik alkalommal Magyarországra látogató Erdogan elnök ugyanis konkrétan azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy ha az európai közösség nem vállal át valamit az iszlám ország terheiből (értsd: nem fizetünk nekik többet a menekült tömegek ellátásáért) és az EU továbbra is kritizálja őket például a szíriai katonai agresszióért, akkor kész megnyitni a menekülttáborok kapuit és Nyugatra küldeni a menedéket kereső ezreket.

Ez a fajta fenyegetés jóval több politikai blöffnél. Az európai közösségben pedig egyetlen ország miniszterelnöke és kormánya volt az, amelyik kiállt Erdogan elnök mellett: Orbán Viktor és a Fidesz.

Nehéz megmagyarázni, hogy a kormányfő miért rajong ilyen mélyen olyan államok vezetőiért, akik a történelmünk során rövidebb-hosszabb ideig megszálltak minket; de nyilván erre is van magyarázat. Az orosz elnök Vlagyimir Putyin és a török államfő Erdogan olyan sűrűn és olyan körülmények között látogat hazánkba, mintha tényleg afféle gyarmattartók jönnének megtekinteni európai befektetésüket.

Félreértés ne essék, nem azzal van a baj, hogy kormányunk aktív kapcsolatot ápol fontos geopolitikai szereplőkkel, de az mindenképpen sajátos, amilyen zavart behódoltság, a háttérben pedig gazdasági és személyes összefonódások övezik ezeket a kapcsolatokat. Mert, ahogy Orbánék súlyos hibát elkövetve beengedték – mit beengedték, meghajolva behívták – a nemzetbiztonsági kérdéseket felvető, különös felmentéseket kapó orosz bankot, úgy szövi át a török-magyar barátságot is megannyi személyes, már-már családi üzlet.

Ezek pedig nyilván hasznot hoznak egy bizonyos rokoni és baráti körnek, Magyarországot azonban olyan béklyóba fogják, amely már rövidtávon is súlyos károkat okozhat. Pontosan látható, hogy milyen szövevényes kapcsolatok és családi kastély-összefonódások kötik össze az Erdogan-közeli üzletembereket és a Fidesz legfelsőbb köreit. Orbán hiába mondja, hogy ő ugyan „nem foglalkozik üzlettel”, valahogy minden eurázsiai lépése mögött sajátos és személyes bizniszek árnyéka sejlik fel.

Sőt, a magabiztos szabadságharcos imázs is ugyanolyan hamis, mint Merániai János érsek levelének fentebb idézett mondata. Orbán bizonyíthatja az ellenkezőjét, ha pár nap múlva, amikor Erdogan elnök ismét hozzánk látogat, akkor a nyilvánosság előtt utasítja vissza a török államfő Európai Uniónak szóló zsarolását és határolódik el a szíriai katonai agressziótól.

De van egy olyan érzésem, hogy marad csak a zavart nyakkendő igazgatás, a félszeg mosoly és pávatánc, amely ma már inkább hasonlít egy béna kacsa totyogására.

Lavrov: Amerikai ivadék volt Abu Bakr al-Bagdadi

Az USA által kitalált ivadéknak nevezte az Iszlám állam vezérét az orosz diplomácia vezetője. Lavrov külügyminiszter visszhangozta Asszad szíriai elnök gyanúját: lehet, hogy Abu Bakr al- Bagdadi nem is halt meg – ahogy azt Trump elnök állította!

Az viszont biztos, hogy az amerikaiak hozták helyzetbe Abu Bakr al-Bagdadit azzal, hogy illegálisan megszállták Irakot és lerombolták az iraki államot. Abu Bakr al-Bagdadi egy olyan börtönben kezdte meg a karrierjét, mely az amerikaiak ellenőrzése alatt állt – hangsúlyozta Lavrov orosz külügyminiszter.

Moszkvában gyakran hangoztatták, hogy az Iszlám állam az USA által létrehozott politikai konstrukció, melynek a célja az, hogy vallás háborút folytasson Irán ellen. Megakadályozva azt, hogy Iránt és libanoni szövetségesét, a Hezbollah siita milíciát folyosó kösse össze egymással. A kapcsolat végül létrejött Szíriában, ahol az irániak és a Hezbollah együtt küzdöttek a kormánycsapatokkal az Iszlám állam ellen. Asszad szír elnök is azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a saját céljaira használja ki az iszlamista fanatizmust a Közel Keleten.

Törökország azzal fenyegetőzik , hogy visszaküldi az európai dzsihád harcosokat a hazájukba

Nem őrizhetjük a végtelenségig az Iszlám állam harcosait és családtagjaikat – hangsúlyozta Törökország belügyminisztere. Sajtóértekezletén Szulejman Szojlu belügyminiszter felelőtlennek nevezte az európai államok magatartását, mert azok nem akarják visszafogadni azokat a dzsihád harcosokat, akik európai államok polgárai.

Az Iszlám állam fénykorában ezer számra vándoroltak ki iszlamista fiatalok Európából a Közel Keletre, hogy ott részt vegyenek a vallás háborúban. Jelentős részük elesett a harcokban, de sokan fogságba kerültek. A kurd milícia sok dzsihád harcost és családtagot őrzött Szíria északi részén. Minthogy a törökök kivonulására késztették a kurdokat, ezért a dzsihád harcos probléma is Törökországra maradt. Menetközben mintegy ötszáz dzsihád harcos megszökött, az ő sorsukról senki nem tud semmit. Az európai államok nem akarják visszafogadni a dzsihád harcosokat, mert attól tartanak, hogy Európában merényleteket követnének el. Brüsszelben a Zsidó múzeum ellen egy olyan dzsihád harcos követett el merényletet, aki a Közel Keletről tért vissza hazájába. Négy embert megölt és többet megsebesített. Elfogták és életfogytiglani börtönre ítélték.

Sok európai állam úgy akarja ezt megakadályozni, hogy megfosztja állampolgárságuktól a dzsihád harcosokat. Így tett Nagy Britannia, Hollandia, Franciaország és Dánia. A török külügyminiszter képmutatónak nevezte ezt a viselkedést mondván: az európai államok rábízzák a törökökre, hogy foglalkozzanak ők a dzsihád harcosokkal! Törökországban nagyszámú antiterrorista akciókat hajtottak végre az elmúlt napokban, hogy megelőzzék a dzsihád harcosok esetleges merényleteit.

Erdogan elnök magatartása meglehetősen kétértelmű az Iszlám állammal szemben.

Amíg fennállt a fanatikus rendszer Szíriában és Irakban, a törökök jó kapcsolatot építettek ki vele. Erdogan elnök fia intézte az Iszlám állam olajkészletének értékesítését a világpiacon. A törökök fegyvereket adtak el az Iszlám államnak.

A francia terrorelhárítás szerint a török titkosszolgálat segíthet az Iszlám államnak megszervezni a nagy franciaországi merénylet sorozatot. Mindeközben a kurd milícia hősiesen harcolt az Iszlám állam ellen. A törökök azonban őket vádolják terrorizmussal, és kényszerítették a kurd milíciát arra, hogy feladja a helyi autonómiát.

A törökök akcióját elítélte az Európai Unió, de Magyarország nem. Erdogan elnök köszönetet mondott ezért Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

Asszad: az USA kihasználja az iszlám fanatizmust!

Szíria elnöke erős kétségeit fejezte ki Trump hivatalos bejelentésével kapcsolatban, mely szerint Abu Bakr al-Bagdadit az amerikaiak megölték és a hamvait a tengerbe szórták. Ez ugyanaz a verzió, melyet Oszama bin Laden halála alkalmával közzétettek, de nagyon kevés a valós bizonyíték – érvel Asszad elnök, aki a szíriai közszolgálati médiának nyilatkozott.

Szíria államfője közölte: semmi közük sem volt Abu Bakr al-Bagdadi halálához, ha az valóban bekövetkezett. Korábban ugyanezt közölte a hadügyminisztérium Moszkvában.

Abu Bakr al-Bagdadit az amerikaiak találták ki

A szélsőséges wahabbita iszlám ideológia már évszázadok óta létezik: ennek alapján használták fel Oszama bin Ladent és Abu Bakr al-Bagdadit az amerikaiak. Ők találták ki ezeket a vezéreket és bármikor hozhatnak egy hozzájuk hasonlót vagy „fel is támaszthatják őket!” – gúnyolódott Asszad elnök. Aki hangsúlyozta: ők valójában harcolnak a terrorizmus ellen! Nem úgy mint az amerikaiak, akik kihasználják a fanatikus iszlamista áramlatokat a saját céljaikra – mondta Asszad szír államfő, aki nyerésre áll a nyolc éve tartó polgárháborúban Szíriában.

Per Németországban haditechnika orosz exportja miatt

Hamis címzettek, hamis papírok és nukleáris rakéták – az eset kémfilmbe illő történetnek hangzik. A vádlottak megsértette az EU  szankcióit azzal, hogy érzékeny katonai célra, esetenként katonai célra „is” használható eszközöket exportált Oroszországba. A tárgyalás pénteken kezdődött meg.

A 68 éves Vladimir D. éveken keresztül adott el különböző katonai célokra használható eszközöket Oroszországnak annak ellenére, hogy ezt az uniós szankciók tiltják. A Baden Württemberg tartományban élő orosz férfit, akiről gyanítják, hogy kapcsolatban állhat a GRU-val, az orosz katonai hírszerzéssel is.

A német ügyész nem közölte, hogy milyen orosz cégek voltak a vásárlók, de a gyanú szerint a hadiipar kapta meg az eszközöket. A pert Hamburgban rendezik meg – rendkívüli biztonsági intézkedések mellett. Éppoly szigorúak a biztonsági intézkedések mint egy iszlamista terrorista per esetében – hangsúlyozza a Deutsche Welle.

Eredetileg Vlagyimir D.-t azzal vádolták, hogy 2014 és 2018 között két alkalommal 1,7 millió euró (1,9 millió dollár) értékű műszaki felszerelést adott el orosz ügynököknek. Az ügyész szerint az ilyen felszerelések „különösen alkalmasak katonai rakéta-technológiákban való felhasználásra”.

Az ügyész azt is állította, hogy a gyanúsított dekaboranokat – rakétaüzemben és robbanóanyagokban található kémiai vegyületeket – értékesített. Bórt és hidrogént tartalmaznak, nagyon gyúlékonyak és rendkívül mérgezőek. A tudományos irodalomban a dekaboranokat a rakétaüzemanyag elemeként használják.

Robert Schmucker, a müncheni Műszaki Egyetem professzora szerint ezeknek a kémiai vegyületeknek csak korlátozott felhasználása ismert a rakéta- és űrkutatásban. „Tudomásom szerint ezeket csak kutatásban használják” – mondta a DW-nek. A tudós inkább azt gondolja, hogy a kémiai vegyületeket más okból exportálták, kiemelve, hogy ezek felhasználhatók a nukleáris technológiában is.

Az ügyész szerint ezek fegyverkivitelnek minősülnek, és ezért az EU szankciórendszere szerint betiltották őket azt viszont nem nevezte meg mely orosz . 

Az ügyész nem nevezte meg melyik haditechnikai cégnek szállította Vlagyimir D. a veszélyes  anyagot Oroszországban.

Berendelték az USA nagykövetét az örmény népirtási döntés miatt

A törökök keményen tiltakoznak amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Törökországot az örmény népirtás miatt. Elsöprő többséggel döntöttek az amerikai honatyák: 405-11 arányban szavaztak amellett, hogy a török szultán birodalmában a hatalom legyilkoltatta az örmény kisebbség döntő többségét.

Törökország tiltakozott, mert a hivatalos álláspont szerint csak helyi atrocitások voltak, de az állam nem irányította az örmények tömeges kiirtását az első világháború idején.

A washingtoni képviselőház döntése súlyos politikai vereség Trump elnöknek hiszen arra is felszólították, hogy alkalmazzon kemény szankciókat Törökországgal szemben amiatt, hogy a kurdokkal szemben brutálisan lép fel a török hadsereg Szíriában. A kurd milícia döntő szerepet játszott az Iszlám állam legyőzésében. Trump elnök viszont cserbenhagyta őket mondván: a kurdok megtették a kötelességüket, a kurdok mehetnek… Mi történt ?

Népirtás az első világháború idején a szultán birodalmában

A török birodalom, amely az első világháborúban Németország és az Osztrák -Magyar monarchia szövetségese volt, szembe szállt a cári birodalommal, ahol jelentős számú örmény kisebbség élt. A szultán birodalmában élő örmény kisebbséget azzal vádolta a hatalom, hogy együttműködik a cár titkosszolgálatával – elárulva  a birodalom érdekeit. A hatalom utasítására először legyilkolták az örmény elitet Isztambulban, majd a vidéken élőkre került sor. Örmény források 1,5 millióra teszik a halottak számát. A törökök 300 ezer halottat ismernek el, de azt állítják, hogy vallásháború folyt: a muzulmán kurdok és a keresztény örmények között a szultán birodalmában. Az állam felelősségét mindmáig nem ismerik el.

Törökország nemzeti ünnepén döntöttek Washingtonban

Szimbolikus döntés született, melyet a jelenlegi török kormány azonnal kapcsolatba hozott a szír helyzettel. Mevlut Cavusoglu külügyminiszter Twitteren sietett kijelenteni, hogy a washingtoni döntés „érvénytelen”! „Azt a frusztrációt fejezi ki, melyet az Egyesült Államok a szíriai helyzet miatt érez!” – hangsúlyozta Törökország külügyminisztere.

Orosz-török rendezés Szíriában

Miután Trump cserben hagyta kurd szövetségeseit, azok Asszad szír elnökkel egyeztek meg. A törökök pedig úgy döntöttek: eljött az idő egy olyan határmenti zóna kialakítására, ahova visszaküldhetik a 3,5 millió szír menekült jó részét. Putyin és Erdogan egyeztette a részleteket Szocsiban, és így megvalósulóban van az orosz-török rendezés Szíriában. Az USA kiszorult miután Trump a csapatok kivonása mellett döntött.

Oettinger: az EU csökkentse a kifizetéseket Törökországnak

Az Európai Unió költségvetési biztosa azt javasolja: a jövőben Törökország kapjon kevesebb pénzt a szír menekültekért hiszen jelentős részük visszatér Szíriába. Angela Merkel és Erdogan elnök megegyezése alapján 2015 óta 6 milliárd eurót kapott Törökország az Európai Uniótól a szír menekültek ellátására. Erdogan elnök azzal fenyegetőzik: amennyiben az EU nem támogatja akcióját Szíriában, akkor új menekült hullámot indít el Európa irányában. Az Európai Unió elítéli Törökország katonai akcióját Szíriában, egyedül a magyar kormány az, mely támogatásáról biztosította Erdogan elnököt, aki ezt nyilvános megköszönte. A török elnök hamarosan Budapestre látogat.

Putyin elvtárs minta KGB-s volt

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elvtárs fegyelmezett és öntudatos hírszerző, aki állandóan tökéletesíti ideológiai felkészültségét. Így jellemezte a fiatal Putyint felettese Szentpéterváron, melyet akkor még Leningrádnak hívtak.

Putyin ebben a városban látta meg a napvilágot, itt folytatta tanulmányait és itt lépett be a titkosszolgálatba, mely akkoriban a KGB nevet viselte /az állambiztonsági bizottság orosz rövidítése/. A szentpétervári levéltár most közzétette Putyin életének ezt a fontos dokumentumát, melyet a KGB egy veterán tábornoka tökéletesen általános formulának nevezett.

Putyin csak alezredesi rangot ért el, és azt sem otthon hanem az egykori NDK-ban. Drezdában volt az ottani KGB kirendeltség vezetője akkor amikor 1989-ben leomlott a berlini fal, és a szocialista rendszer összeomlott Németország keleti felében. Jellemző a viszonyokra, hogy erről Putyint senki sem tájékoztatta Moszkvából. Ezért nem tudta, hogy mitévő legyen amikor a tömeg gyülekezni kezdett Drezdában a KGB kirendeltség körül. Végül a szabályzat szerint döntött: fegyverrel a kézben felszólította a tüntetőket, hogy álljanak el a KGB kirendeltség ostromától, mert ebben az esetben tüzet nyitnak rájuk. Erre a fenyegetésre a tüntetők meggondolták magukat és szétszéledtek Drezdában.

Putyin az orosz csapatokkal együtt tért vissza Oroszországba, ahol az ezredfordulón megszerezte az elnöki posztot. Azóta keményen tartja magát. Soha nem tagadta meg KGB-s múltját. „Akinek nem hiányzik a Szovjetunió annak nincs szíve! Aki visszasírja a Szovjetuniót, annak nincsen esze!” – ez minden oroszok vezérének véleménye a múltról. Ma is gyakran találkozik egykori kollégáival a titkosszolgálatoknál, akiket így üdvözöl: Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin szolgálatra jelentkezik, hogy beszámoljon: politikai fedésben milyen munkát végzett Oroszországért!”

Couleur Lokál

Van abban valami bájos, amikor a revolvermédia sajtószabadság-veszélyt kiált, ha a morálisan védhetetlent számon kérik rajta. Sokat elárul gerincességről és, főleg, éleslátásról, ha a városi lap vezetője nem veszi észre, hogy alighanem nem helyi kiskirály-csere történt. Hát így vagyunk a helyi színekkel.

Karácsony diktátorként be akarja tiltani a Lokált. Ezt mindjárt az érintett maga kürtölte világgá, mondván: az új főpolgármesternek nem tetszik, hogy ők alkalmatlannak tartják a főváros vezetésére, hogy elmondták véleményüket, nem tetszik neki a lap tartalma, hát kiűzné őket Budapestről. Karácsony hamar kimutatta a foga fehérjét (helyesen: fehérét), hogy nem tűri a másképp gondolkodókat, hogy a cenzúra eszközével lépne fel azok ellen, akik nem az ő szája íze szerint fogalmaznak. Támadást intéz a sajtószabadság ellen, a BKV mögé bújva adminisztratív eszközökkel hallgattatná el azokat, akik másképp látják a világot, mint ő – sorolja tiborci panaszait az elmúlt évek politikai dzsungelharcaiban az élvonalban küzdő orgánum.

A legszebb az az állítás, hogy a magyar demokrácia történetében példátlan módon betiltás vár arra a lapra, amelyik nem tetszik Budapest új vezetőjének. Ami persze nem igaz, mert erre még gazdáiknak se lenne módjuk.

Karácsony annyit válaszolt, hogy szerinte hazudni nem szabad, ennek pedig a Lokál nem tesz eleget. Ennek ellenére nem tervezi betiltani, csak nem szeretné, hogy a főváros asszisztáljon a terjesztéséhez.

Érdemes azért néhány dolgot tisztába tenni. A Lokál – a fekete seggűvé vált simicskai Metropol eldózerolása után – privilegizált helyzetbe került. Politikai akarattal, ellentmondást nem tűrően, az előző városvezetés csöndes beleegyezésével (mint annyi más ügyben Tarlós részéről).

A Lokál vagyoni értékű jogot kapott ingyen.

A fővárosi közterületek ennyi árusítási pontjának igénybe vétele minimum százmilliókba kerül bármely kereskedőnek, szolgáltatónak.

Azt persze lehet védeni, hogy a városvezetés ezzel jókora kiadást takarít meg azzal, hogy – szemben a kerületekkel, nem lévén saját tájékoztatási fóruma – megadja másnak a lehetőséget az információk eljuttatására a lakossághoz. Ebben az esetben is azonban alapvetésnek tekinthető, hogy ezt a jogot – közte az óriási példányszámmal elért hatalmas reklámbevétel zsebre tételét –

csak olyan vállalkozás kaphassa meg, amely feddhetetlen.

Múltjában és jelenében egyaránt.

A Lokál ezen a vizsgán elbukott. A sajtó összes írott és íratlan szabályát napról napra hágja át évek óta. Tényszerű, pontos, elfogulatlan tájékoztatás: egyik se erőssége. Lejáratás, politikai ellenfelek becsületébe gázolás viszont annál inkább. Ezekről megszámlálhatatlan bírósági ítélet tanúskodik.

Az színtisztán erkölcsi kérdés, hogy mindannyiunk pénzéből szabad-e ilyen obskúrus orgánumnak, a revolvermédia mintapéldányának ekkora anyagi támogatást nyújtani.

Azon viszont inkább kacagni kell, hogy ez az izé a hübrisz legostobább mintájával szolgált. Karácsony Gergely jó előre elmondta, hogy meg akarja szüntetni ezt az ingyenes jogot. Ezután tényleg hülyének kell lenni ahhoz, hogy a választás másnapján olyan kiadással álljanak elő, amelyből éppen csak az eredmény nem derül ki.

A helyi lokálok rendszerbemutató példája a bajai önkormányzati lapé (Bácskai Napló). Ez azzal vált hírhedetté, hogy az ellenzéki jelölteket durván eltorzított arccal járatták le. A választási bukta után is kikérték maguknak a hamisítás vádját, mondván: a képeket készen kapták. A főszerkesztő azóta elismerte, hogy a az akkor még fideszes irányítású városházáról érkeztek a manipulált fotók, korábban meg direktívák a tartalmi elvárásokról.

Ezt megelőzően, a választási eredmény ismeretében, azonnal hitet tettek a sajtószabadság mellett. Mintha mi se történt volna.

A reflexek azért működnek. Amikor a békejobbot nyújtó új demokrata polgármester-asszony élére állította a kérdést, nem habozott dönteni az olvasóktól bocsánatkérés vagy a távozás között. De azonnal megkérdezte,

milyen e-mail-címre küldje a városi lap cikkeit, ahogyan az korábban úzus volt.

Talán meglepődött, amikor a polgármester azt mondta, hogy többé nincs cenzúra, csináljanak rendes újságot.

És még hány példa kerül elő rövidesen. Olyanok, mint a ferencvárosi, ahol az előző – bukott – fideszes polgármester személyes tanácsadójának feleségét azzal díjazta havi százezerrel, hogy ellenőrizze a kerületi lap cikkeit megjelenés előtt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK