Pár fillérrel ugyan, de ismét gyengült a forint, az új rekord 337,28 az euróval szemben. Az ok a makacs ragaszkodás az alacsony alapkamat, amiben nem várható változás.
Két napja a forint a 337,24-gyel érte el sokadig mélypontját. Ma reggel ennél alacsonyabb szinten, de azért magas értéken, 336,5-ön kezdődött a nap. Ezután aztán meredeken indult felfelé az eurókurzus,
és 337,28-cal új magaslaton állt meg.
Most ismét 336,5 körül zajlik a forgalom.
A probléma nem az úgynevezett feltörekvő piacú országok egységes csoportjáé. A magyar deviza az egyik legnagyobb értékvesztést elszenvedő a világban. Idén a mély válságba zuhant argentin pesót kivéve a kosárból, a forint a brazil reál, a chilei peso és a török líra kétes dicsőségű csoportjában bekövetkezett mértékhez hasonlóan romlott a dollárhoz képest. A térség devizái mind sokkal értékállóbbaknak bizonyultak.
A gyengülés fő oka az, hogy a Magyar Nemzeti Bank mereven ragaszkodik az alacsony alapkamathoz – ami persze a banki hozamokban is megmutatkozik. Ebből az álláspontjából legfeljebb valami drámai romlás billenthetné ki az eddigi közlések alapján.
Csaknem 50 százalékos romlást mutat a magyar kormány hazai dezinformációs ténykedése 2010 után. Mindenütt megfigyelhető ez a tendencia, de nálunk a legrosszabb a helyzet a hivatalos álhírekkel – derül ki a Policy Agenda által közöltekből.
Sok kutatás foglalkozik azzal, hogy az álhírek milyen jelentős politikai befolyással bírnak, súlyos gondokat okozva ezzel, aláásva a demokrácia megfelelő működését. A Policy Agenda a V-Dem Intézet (Varieties of Democracy) adatbázisának segítségével elemezte, hogy Magyarország nemzetközi – elsősorban uniós – összehasonlításban hogyan „teljesített” a 2000 és 2018 közötti időszakban a kormányzati álhírek terjesztésében belföldön és a közösségi médiában.
A kormányváltáskor kezdődött a zuhanás
Magyarország kormányának dezinformációs tevékenysége a közösségi médián keresztül jelentősen megnőtt 2010-től kezdődően.
Az ezredfordulón még 3,2-es érték 2018-ra már 1,8-re változott, ami 46 százalék romlás.
Az Európai Unió országai közül nálunk a legjelentősebb a romlás mértéke, a többi, szintén rosszabbodó értékeket produkáló tagállam kormányainak egyike sem éri el a 30 százalékos romlást. Az EU-ban néhány országot nem számítva (Csehország, Lengyelország, Görögország) mindegyik tagállam kormányzata maximum 15 százalék esést tudhat magáénak.
A 2014-ben alapított V-Dem Intézet évente frissíti adatbázisát egy nemzetközi kutatóhálózat közös munkájának segítségével, több ezer szakértő közreműködésével hozták létre. Céljuk, hogy a világ politikai rendszereit a demokrácia szemszögéből vizsgálhatóvá és összehasonlíthatóvá tegyék különböző kategorizálások által. Fejlesztésük elnyerte az American Political Science Association (APSA) legjobb összehasonlító politikatudományi adatbázis díját 2016-ban.
Az elemzett változó 0 és 4 közötti értéket vehet fel, ahol a 0 a legrosszabb érték (tehát nagyon gyakori az álhírek kormányzati terjesztése), a 4 pedig a legjobb (azaz soha, vagy majdnem soha nem tesz ilyet a kormány).
Húsz éve még a fősodorban
A 2000-es évben állt rendelkezésre először adat. Magyarország – bár a sor vége felé volt – nem szakadt le a többi EU-s országtól 3,2-es értékével (a 3-as tartományban a kormány ritkán és csak néhány kulcsfontosságú kérdésben terjeszt hamis információkat.). Ekkor még a vizsgált országok közül is csak Ausztria kapott 3-as értéknél rosszabbat, illetve Oroszország.
Forrás: Policy Agenda
Bár az uniós országok sorrendje valamelyest változott, 2009-ben, a 2000-es pozíciót a körülbelül 3,2-es értékkel még tartotta a kormányzat. Oroszországnál ekkor már súlyos esés figyelhető meg.
Forrás: Policy Agenda
Vízválasztó lett 2010. Ekkor jelentős csökkenés következett be Magyarország esetében. Az egy évvel korábbi 3,2-es értékről 2,4-re esett a mutató, azaz egyetlen év alatt 0,8 ponttal nőtt a kormányzati dezinformálás mértéke belföldön a közösségi médián keresztül. (A 2-es besorolásban a kormány körülbelül az esetek felében terjeszt hamis információkat néhány kulcsfontosságú politikai kérdésben, de másban nem.)
Forrás: Policy Agenda
Folyamatos zuhanás
A következő komoly esés 2015-ben figyelhető meg. Ekkor már a 2-es értékhatárt is átlépte a kormányzat álhírek által elért befolyásolásának mértéke. Az Egyesült Államok esetében is megfigyelhető a csökkenés, de Oroszország kormányzata esetében ez még szembetűnőbb 0,5-es értékükkel. A magyar 1-es tartományú érték azt jelenti, hogy
a kormány gyakran él számos kulcsfontosságú kérdésben hamis információk terjesztésének eszközével.
Forrás: Policy Agenda
A 2018-as adatsor Magyarország esetében további romló tendenciát mutat 1,8-est is alulmúló pontszámával. Ezzel az Európai Unió sereghajtói lettünk,
ez a legrosszabb érték a tagállamok között
(ha nem számítjuk Máltát, amiről 2013 óta nincs adat). Különösen feltűnő a különbség az EU átlaghoz képest (3,4), de például Romániára és Bulgáriára is sokkal kevésbé jellemző a kormányzati álhírek terjesztése (3,3).
Forrás: Policy Agenda
A magyarországi változásokat az alábbi ábra mutatja meg összefoglalóan.
Forrás: Policy Agenda
Az egyes országok önmagukhoz viszonyított változását (romlását) százalékokban kifejezve mutatja a következő diagram. Magyarország tehát a kezdeti, 2000-ben meghatározott értékéhez képest 46 százalékot rontott, ami a legnagyobb arányú esés az EU-ban. Bár sok vizsgált országban figyelhető meg hanyatlás a kormányzati dezinformálás és álhírterjesztés terén a közösségi médián keresztül saját állampolgáraikat célozva, Magyarország értéke így is kiugró. Az Európai Uniós átlag közel 10 százalékot romlott, az Egyesült Államok több, mint 28-at. Oroszország mintegy 80 százalék (!) romlási értéke pedig azért is figyelemre méltó, mert eleve 2,5-es értékről indultak 2000-ben.
A térségi országok indexei is sokkal kevésbé aggasztók, mint a miénk.
A cseheké 28, a lengyeleké 27, a románoké és szlovákoké kerekítve egyaránt 11. Ráadásul, mint látható, a magyar bázisérték is kedvezőtlenebb volt a szomszédakénél.
Forrás: Policy Agenda
A 2000-es évekhez képest nyilvánvalóan folyamatosan nőtt az internet, azon belül pedig a közösségi média szerepe. Ezért nem meglepő, hogy az egyes országok kormányai ezt a felületet kiemelten használják saját céljaik kiszolgálására, mert a platform jelentősége megnőtt, így azon keresztül a befolyás növelésének lehetősége is.
A folyamat egyébként nem visszafordíthatatlan. Erre Lettország szolgálhat pozitív (bár egyedülálló) példaként. 2000-ben közel 3,8-es értékük volt, ami 2008-ra lecsökkent 3,4-re. 2011-től azonban visszafordult a helyzet, a legutóbbi, 2018-as érték már ismét 3,8 felett van. De azt is látni kell, hogy nagyon magas értékről indultak (az „élmezőnyből”), tehát védettebbek lehettek a manipuláció ellen, és könnyebb lehetett visszaszorítani ezt a tendenciát.
Gulyás Gergely miniszter nyilatkozata szerint az atlétikai világbajnokság ügye eldőlt, hiszen mindkét érintett kerület, Csepel és Ferencváros önkormányzata támogatja annak megrendezését.
Amit Ferencváros hétfőn, a fővárosi testület pedig várhatóan szerdán a támogatás feltételéül szabott illetve szab, azzal a kormány egyetért. Vagyis egyetért mind azzal, hogy a majdani atlétikai stadion körül épüljön ki az emberek szabadidejét szolgáló zöldterület, s magát a stadiont is használhassák majd a tömegsport céljaira is, és épüljön meg Ferencvárosban a „diákváros”, mind pedig azzal, hogy öt év alatt költsenek 50 milliárd forintot a budapesti alap- és járóbeteg szakellátás, tehát az önkormányzati egészségügy fejlesztésére.
Valóságos idillt látunk, a Fidesz-kormány és a Fidesz legyőzésével létrejött önkormányzatok szép egyetértését. Ahogy az önkormányzati választás másnapján mindenki az együttműködésről beszélt, íme, a kölcsönös együttműködésre irányuló szándék közös elhatározásokban ölt testet: a főváros és a Ferencváros elfogadja azt, amit a kormány akar, a kormány pedig elfogadja, amit a főváros illetve Ferencváros új vezetése akar.
Nem vagyok én ettől boldog.
Évek óta mondjuk, hogy elfogadhatatlan, ahogy az Orbán-kormány az adófizetők pénzét stadionokra és egyéb, az élsportot szolgáló beruházásokra költi. Labdarúgó stadionok szerte az országban, a Népstadion helyére épült Puskás Aréna, világbajnoki uszoda, birkózó csarnok, kézilabda csarnok és a többi. Mindez a költségvetésből, a magyar adófizetők pénzéből. És akkor most még jön az atlétikai stadion. Mindez, valamint a „diákváros” is valójában azért épül, hogy mire Orbán legközelebb olimpiára pályázik, a létesítmények meglegyenek. (A „diákváros” lesz az olimpiai falu.)
Vannak a világnak nagy országai, amelyek megengedhetik maguknak, hogy presztízsüket, nemzetközi elfogadottságukat olimpia rendezésével növeljék. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, a Szovjetunió illetve Oroszország, Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Brazília, Mexikó, Olaszország, Spanyolország. Kis országként utoljára 1952-ben Finnország rendezett sikerrel olimpiát, azóta csak – az olimpiai eszméhez történelmileg kötődő – Görögország szánta erre rá magát, katasztrofális gazdasági következményekkel.
Olyan, nálunk sikeresebb kis országok, mint Ausztria, Csehország, Norvégia, Svájc, Svédország nem próbálkozik ilyesmivel, és ettől függetlenül magas a nemzetközi presztízsük. Nagyobb országok városai is ma már inkább visszalépnek az ilyen tervtől, mint legutóbb Boston, Hamburg vagy Róma.
Magyarországon nem működik a józan mérlegelés.
Orbán olimpiai terve lépésről-lépésre valósul meg Budapestre hozott világversenyekkel, amelyekhez új meg új létesítmények épülnek, amíg fel nem épül az egész olimpiai infrastruktúra. Mármint a sportlétesítmények, mert a város közlekedésének a teljes megújítása szóba sem jön. Sem a hármas és négyes metró meghosszabbítása, sem a csepeli és ráckevei HÉV bevezetése a Kálvin térig és így összekapcsolása a metróhálózattal, hogy csak a legfontosabb példát említsem.
Amikor a kerületi és fővárosi önkormányzat hozzájárul a kézilabdacsarnokhoz és az atlétikai stadionhoz, akkor az olimpiai építkezéssorozat következő lépéseibe egyezik bele.
Természetesen az adófizetők pénzéből, hiszen erre nem lehet EU-pénzt fordítani (nagyon helyesen).
Mindez attól függetlenül helytelen, hogy hajlandó-e a kormány pénzt adni a fővárosi önkormányzati egészségügyre.
Az Országos Széchényi Könyvtár Ferencvárosba költözésére irányuló javaslatot végképp nem értem. Ezzel ugyanis a kerületi polgármester egyetértését fejezi ki azzal, hogy a Könyvtárat – a Nemzeti Galériához és tudományos intézetekhez hasonlóan – rengeteg közpénz elköltésével kiköltöztessék a Várból, s azt kormányzati presztízscélokra fordítsák.
Itt szerepértelmezési dilemmával állunk szemben.
Egy hozzászóló nem értette korábbi írásomat olvasva, hogy mi a különbség a polgármester vagy főpolgármester illetve a felelős országos politikus szerepe között. A polgármester vagy főpolgármester szempontjából az az érdekes, hogy a kormány törekvésének támogatása fejében kap-e a kormánytól támogatást a maga törekvéséhez. A felelős országos politikus a kormány törekvését nem mint egy alku egyik tételét nézi, hanem önmagában mérlegeli annak helyes vagy helytelen voltát.
Vajon ha képviselőként ülne az Országgyűlésben, megszavazná-e a költségvetési vitában az egymást követő, az élsportot szolgáló beruházásokat?
Polgármesterként, főpolgármesterként is akkor jár el helyesen, ha elvégzi ezt a mérlegelést, még ha, minthogy nem országgyűlési képviselő, nem is kell ebben hivatalból országos szempontokat követnie. Ezt hiányolom – általam egyébként nagyon nagyra tartott, a Fideszt legyőző – polgármestereink eljárásából. Holott Újbuda új polgármestere, László Imre a „szuperkórház” ügyében megmutatta, mi a helyes viselkedés: polgármesterként is országos politikus módjára mond véleményt. Nem azért mondja, hogy a Szent Imre Kórház bázisán, és nem zöldmezős építkezéssel kellene Dél-Buda központi kórházát létrehozni, mert az neki mint kerületi polgármesternek előnyösebb, hanem mert az ország és benne Budapest sokkal olcsóbban, gyorsabban és biztonságosabban jutna hozzá a szükséges gyógyító kapacitáshoz.
Varga Judit miniszternek egy Emmy-díjról az jut eszébe – egyébként jogosan –, hogy a kommunista rendszer örökösei is nézzék meg a filmet és szálljanak magukba. Ezt egy személyeskedő üzenetben közzé is tette. Az más kérdés, hogy ezt egy olyan miniszter mondja, aki ugyanolyan ocsmány propaganda szöveget tol, mint a kommunisták és egy sok tekintetben hasonló hatalom egyik leghűbb kiszolgálója.
Úgy tűnik viszont, hogy más párhuzam is van közte és a „kommunista rendszer örökösei” között. Az Emlékpont által közzétett dokumentumok és a nyilvános cégadatbázis alapján ugyanis a miniszter édesapja is beazonosítható, mint a kommunista rendszer kiszolgálója: nem is csak egy kis ügynök, hanem ún. szigorúan titkos tiszt lehetett, az aktái szerint meglehetősen aktív és meggyőződéses.
A tévedés jogát persze fenntartom, ha van másik miskolci Varga László, akinek a lányát és az édesanyját ugyanúgy hívják, mint a sunyi kis III/II-es alhadnagy szállodaigazgató rokonait és ráadásul hasonlít is Varga Juditra, akkor a miniszter asszonytól elnézést kérek!
Ha nincs, akkor viszont: 1) Varga miniszternek óvatosabban kellene bánnia az ilyen üzenetekkel 2) ha legalább annyi tartás van benne, mint Pokorni Zoltánban volt, akkor szépen lemond és átmenetileg visszavonul. Aztán persze lehet még belőle polgármester valahol.
(Szeretném a jegyzőkönyv kedvéért leszögezni: eszembe nem jutott volna elővenni az „apák és fiúk (lányok)” lemezt, ha maga Varga miniszter asszony nem kezdi el. Ez a kis írás csak arra szolgál, hogy figyelmeztesse: gondolkozzon, mielőtt tweeteni kezd!)
FRISSÍTÉS: a miniszter megerősítette a fenti szomorú tényeket, persze egy propaganda cikkben, miben másban https://pestisracok.hu/varga-judit-az-erveimmel-nem-tudnak…/
Megjegyzés: 1) természetesen tovább hazudik, amikor az 5 évig ALHADNAGYKÉNT ÉS HADNAGGYÁ ELŐLÉPTETVE dolgozó édesapját a rendszer naív áldozataként mutatja be. A 8000 forintos jutalom is kevésnek tűnik, de abban az időben egy átlagfizetés 1000-1500 forint lehetett 2) a felmenők bűneit ő kezdte emlegetni 3) a miniszter asszonnyal nem az a baj, amit kommunista tartótiszt édesapja tett anno. Hanem amit fideszes miniszterként ő tesz most.
A távol-keleti szigetország egyik szenátora állítja, hogy akár leállíthatja Kína a szigetország áramellátását is. Sőt Peking olyan stratégiai pozíciókat szerzett az országban, melyekkel befolyásolhatja nemcsak a gazdasági, de a politikai életet is.
Risa Honteros szenátor szerint még az is lehetséges, hogy a kínaiak beavatkozzanak a választásokba. Nemrég Ausztráliában lepleztek le egy kínai hálózatot, melynek egyik célja az volt, hogy a saját emberét bejuttassa a törvényhozásba. Peking természetesen mindent cáfol. Miről van szó?
A kínaiak 40%-ban részesülnek a nemzeti villamos művekben
Áramszünetet okozhat egy külföldi hatalom – szerepel abban a jelentésben, melyet az amerikai CNN hírtelevízió szerzett meg. Erre hivatkozott Risa Honteros szenátor is, aki szerint fennáll a szabotázs lehetősége abban az országban, amely ugyan hagyományosan az Egyesült Államok szövetségese, de Rodrigo Duterte elnök kiváló kapcsolatokat ápol Pekinggel annak ellenére, hogy ezt Washingtonban távolról sem fogadják örömmel. Egyre másra jönnek a figyelmeztetések az amerikai fővárosból: lazítsatok a kapcsolatokon Kínával hiszen az informatikai immár olyan beavatkozási lehetőségeket is ad a nagyhatalmak kezébe, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Persze Rodrigo Duterte elnök erre azzal vág vissza, hogy az amerikaiak sem fukarkodnak ezeknek az eszközöknek a használatával. Utal Edward Snowdenre, aki leleplezte, hogy az USA a barátait éppúgy megfigyeli mint az ellenfeleit.
Mennyire reális a kínai beavatkozás veszélye ?
Az amerikaiak folyton ezzel riogatnak. Miután Nagy Britanniában a kínaiak betársultak egy atomerőmű építésébe, ezért a britek fokozottan érzékenyek arra, hogy vajon náluk is előfordulhat az, amivel a manilai szenátor fenyeget: Pekingben lekapcsolhatják a villanyt! A Financial Times több szakértőt is megkérdezett erről. Ők úgy nyilatkoztak, hogy egyelőre nem reális a veszély, de a következő körben az lehet.
Az ötödik generáció komoly nemzetbiztonsági kockázat
A Huawei által kifejlesztett rendszer, amely eddig a legjobb a világon, lehetővé teszi azt, hogy az emberek megkerülésével a gépek egymással kommunikáljanak. Vagyis a nagy hálózatok befolyásolására mód nyílhat egyes szakértők szerint. Az amerikaiak ezért óvják minden szövetségesüket a Huawei ötödik generációjától. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter ezért körbejárta Európát, Magyarországon is járt. Hiába. Magyarországon a Huawei ötödik generációs rendszerét vezetik be. Németországban még tart a vita. Angela Merkel kancellár amellett van, hogy ebben a kérdésben a németek nemzeti érdeke szemben áll az USA-val. Az amerikaiak ugyanis azért akarják kizárni a Huaweit a szövetségeseik piacáról, hogy a saját rendszereiket adják el. Peter Altmaier gazdasági miniszter, aki korábban Angela Merkel kabinetfőnöke volt, kerek-perec meg is mondta az amerikaiaknak: mi sem róttuk fel azt, hogy az NSA lehallgatta a kancellárt! Finoman arra célzott, hogy minden állam aközött választhat, hogy Washington vagy Peking informatikai rendszerét alkalmazza – vállalva ennek az összes nemzetbiztonsági kockázatát.
Egyhangú szavazással a Karácsony-féle öt pontot szabja feltételül a Fővárosi Közgyűlés az atlétikai vb megrendezéséhez. Reggel a kormány közölte: elfogadják ezeket.
A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag megszavazta Karácsony Gergely előterjesztését arról, mely feltételek teljesülése esetén járul hozzá a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez és az új atlétikai stadion felépítéséhez. Ezután a főpolgármester levelet ír Gulyás Gergely Miniszterelnököt vezető miniszternek, hogy elkezdjék a tárgyalásokat.
A Karácsony-féle öt pont értelmében a közgyűlés akkor mond igent a stadionra, ha mindenek előtt kapnak a következő öt évben 50 milliárd forintot a kerületi önkormányzatoknak az egészségügyi ellátás fejlesztésére az Egészséges Budapest Program keretében, nem csökken a zöldfelület mérete, a beruházás hosszú távon fenntartható lesz és a finanszírozás is átlátható. Feltétel, hogy valósítsák meg a Budapesti Nagyerdő első ütemét, ami 100 hektáros közpark lenne Észak-Csepelen.
Fontos kitétel, hogy
ne hagyományos atlétikai stadiont építsenek,
hanem olyan nyílt, rekreációs célú sportparkot, ami később a lakossági tömegsport-igényeket is kielégíti, valamint kulturális események befogadására is alkalmas. Azt is várják, hogy a kormány tartsa fenn korábbi elkötelezettségét a budapesti közlekedési beruházásokra.
Három napja Baranyi Krisztina, IX. kerületi polgármester javaslatára a kerületi önkormányzat kiegészítette az igénylistát közösségi terekkel, új óvodával, egy teljesen új, felszerelt szakrendelővel Ferencvárosban. Továbbá igénylik a Diákváros előrehozott felépítését, hogy ezzel enyhítsék a bérlakáshiányt.
Csepel fideszes polgármestere és ellenzéki testülete már döntött az atlétikai vb mellett. Mindezek után ma reggel a kormány közölte: határozatban elfogadta a két kerület feltételeit.
A vitában
többen megkérdőjelezték a vb és a stadion létjogosultságát.
Niedermüller Péter (DK), VII. kerületi polgármester kétségét fejezte ki az újabb stadion iránt. Már eddig is épült egy csomó az országban, a magyar foci mégis egyre rosszabb lett – mondta. Szerinte egy sor fejlesztés előbbre való. László Imre (DK), a XI. kerület vezetője is előbb a kórházak helyzetének rendezéséről beszélt, hangsúlyosan a János kórházét, ami helyébe vadonatújat kell építeni.
Baranyi Krisztina szerint a vb nem a két kerület ügye, erről a kormánynak a fővárossal is meg kell egyeznie. Reméli, hogy erről is 24 órán belül kormányhatározat lesz. Soproni Tamás (Momentum, VI. kerület) pedig azt mondta, hogy ha a kormány december 31-ig nem fogadja el a főváros feltételeit, akkor a Momentum Hadházy Ákossal együtt elkezdi az aláírásgyűjtést a népszavazáshoz az atlétikai vb-ről.
Pikó András (VIII. kerület) szeretett volna sokkal szigorúbb feltételeket kikötni: a kormány vonja vissza törvényjavaslatát arról, hogy „megpántlikázza” az iparűzési adót, az építésügyet pedig nem veszi el az önkormányzatoktól, továbbá ne lehessen olimpia megrendezésére pályázni budapesti népszavazás nélkül.
Végül az eredeti öt pontot fogadta el a közgyűlés.
A kormány 2024-ben űrhajóst lőne ki orosz közreműködéssel. Erről Szijjártó Péter beszélt egy űrkonferencián Sevillában.
Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Űrügynökség (ESA) Space19+ miniszteri konferencián Sevillában szerdán.
Az űripar az egyik legfontosabb iparág lesz a jövőben – mondta Szijjártó. Magyarország számára ez újabb fejlődési, kitörési lehetőség, fókuszában a második magyar űrhajós kiképzése és a Nemzetközi Űrállomásra történő felküldése, amelyet 2024-re reálisan megvalósíthatónak látnak az orosz Roszkoszmosz együttműködésben – fogalmazott a magyar tárcavezető.
Hangsúlyozta: Magyarország új külgazdasági és külpolitikai törekvései között szerepel, hogy újra kivegye részét a világűr békés célú felhasználásából.
A brüsszeli bizottság elnöke Strasbourgban az európai honatyák előtt hangsúlyozta: sosem köthet kompromisszumot a jog betartásának kérdésében. Ezt aligha lehet másképp értelmezni mint nyílt figyelmeztetést olyan renitens tagállamokkal szemben, melyek megpróbálnak szembe helyezkedni az uniós normákkal.
Elsősorban Lengyelországot, Magyarországot és Romániát érte bírálat ebben a tekintetben az Európai Unió központjában. Az európai választások eredményeit látva a románok meghátráltak: börtönbe küldték a szociáldemokraták erős emberét, aki elsősorban szorgalmazta azt, hogy csökkentsék a jogi szféra függetlenségét. Elérte, hogy leváltsák tisztségéről Laura Codreanu-Kövesi ügyésznőt, aki az elit számos tagját juttatta börtönbe visszaélések miatt.
Az EU első ügyésze épp Laura Codreanu-Kövesi lett
Az Európai parlament megmutatta, hogy a jogállamiság tekintetében nem tűr el kompromisszumot. Laura Codreanu – Kövesit épp azért találták alkalmasnak a feladatra, amiért Romániában megbuktatták: ellenszélben is vállalta az együttműködést az USA-val és az Európai Unióval annak érdekében, hogy megtisztítsa a korrupciótól a román elitet.
A Fidesz és a PiS támogatta Ursula von der Leyen megválasztását
Miután a románok meghátráltak és visszavonták jogi reformjaikat, Magyarország és Lengyelország maradt az Európai Unió célkeresztjében. Mindkét állam kormányzó pártja támogatta Ursula von der Leyen megválasztását a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. A német politikus asszony nem kis részben ennek is köszönhette a megválasztását hiszen csak nagyon csekély többséggel ment át a vizsgán. Mind a magyar mind a lengyel vezetés gyakran emlékeztette erre Ursula von der Leyent. Aki ezért is fogadta el unió biztosnak Várhelyi Olivért. De a jogállamiság kérdésében nem engedhet az új brüsszeli bizottság sem! Erre figyelmeztette Ursula von der Leyen a magyar és a lengyel vezetést Strasbourgban.
Megkapta a többségi támogatást az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság. Ezzel decembertől munkába állhatnak.
Az Európai Parlamentben 461 képviselő mondott igent az új bizottságra, 157-en ellene szavaztak, 89-en tartózkodtak.
A megelőző vitában a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport vezetője támogatásáról biztosította Ursula von der Leyent. A zöldek nevében Ska Keller társelnök azt közölte, hogy tartózkodni fognak a voksoláson, mint elégtelennek tartják a tervezett éghajlatvédelmi programot. A radikális bal-, illetve jobboldali képviselők valószínűleg egyaránt a testület ellen szavaztak. (A voksolás gépi volt, a nevek később válnak ismertté.)
David Sassoli EP-elnök ezután aláírta a kinevezési okmányt. Ezzel elhárult az akadály az elől, hogy december elsején munkába álljon az új bizottság, amelynek tagja Várhelyi Olivér, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos. A testületnek azonban csak 27 tagja van, mert a brit kormány – az általa remélt közelgő kiválásra hivatkozva – nem jelölt senkit.
Jövő júliustól nem adhatják ki cégeknek a parkolást a budapesti kerületek. Kevesebb lesz az automaták száma.
Jövő július elsejétől kizárólag a kerületi önkormányzatok által létrehozott szolgáltatók végezhetik a parkolási díjfizetés ellenőrzését, és csak ezek szabhatnak ki pótdíjat. Ritkítják majd a parkolójegy-kiadó automaták sűrűségét 75 méterről 250 méterre – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A képviselők 18 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 13 tartózkodás mellett fogadták el Karácsony Gergely főpolgármester javaslatát, amellyel több ponton módosították a parkolási rendeletet.
A várakozási díjfizetés ellenőrzéséről szóló módosítás lényege, hogy az ellenőrzést, a pótdíj kiszabását és az erről szóló értesítés elhelyezését a járművön kizárólag a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott szolgáltató végezhesse saját maga, azaz a vállalkozásba adás lehetősége nélkül.
Meghosszabbították a pótdíjmentes időt is 5-ről 10 percre. Ennyi idő lesz az autósnak arra, hogy megváltsa a jegyet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
