Az USA elnöke ezt Londonban közölte a világgal nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának, ahol részt vesz a NATO csúcsértekezletén. Közös sajtóértekezletet tartott Jens Stoltenberg NATO főtitkárral, hogy éreztesse: nemcsak az Egyesült Államok hanem az egész NATO nevében beszél.
Trump bejelentése nyilvánvalóan a választási kampány része, de egyben komoly fordulatot is jelenthet az amerikai diplomáciában. Trump ugyanis szankciókkal sújtotta Moszkvát és felmondta azt a rakéta egyezményt, melyet még Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kötött meg a hidegháború lezárásakor. Kína ellen pedig kereskedelmi háborút indított. Most viszont arra utalt az Egyesült Államok elnöke, hogy a kínaiak is jelezték: a kereskedelmi egyezményen túl szívesen megállapodnának a nukleáris kérdésekben is.
Trump a békegalamb?
Az amerikai elnök olykor felveti a háromoldalú nukleáris megállapodást, de nem lehet tudni, hogy pontosan mit ért alatta. Mennyire valós szándékról és mennyire PR-ról van szó ? Trump ugyanis a világ legnagyobb fegyverkereskedője, aki az orosz és a kínai fenyegetésre hivatkozva dollár milliárdokért ad el fegyvert a NATO tagállamoknak és sok más szövetségesnek.
A Pentagon költségvetése még sohasem volt ilyen magas, messze meghaladja minden más nagyhatalom katonai kiadásait. Igaz persze, hogy sem Kína sem pedig Oroszország nem közöl valós számokat katonai kiadásairól.
Jelenleg fegyverkezési verseny folyik a világban, amely hatalmas erőforrásokat von el a társadalomtól. Választási időszakban a politikusok ennek csökkentését szokták megígérni, hogy elnyerjék a választópolgárok kegyeit. Azután pedig a megszerzett győzelmet követően vígan folytatják a fegyverkezési politikát a Fehér Házban hiszen a választási kampányok egyik legfőbb szponzora hagyományosan a hadiipar az Egyesült Államokban.
Eltűnt a bírósági honlapról a Handó Tündének írt szervilis levél. A bírósági hivatal ex-elnökének címzett bolsevik hangütésű elköszönés nagy felháborodást váltott ki a bírói szakmában.
Szerdán már nem található meg a bíróságok hivatalos oldalán az a levél, amelyet 24 bírósági vezető írt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki tisztéből alkotmánybíróvá lett Handó Tündének.
Az Elnöki köszönet címet viselő iromány óriási felháborodást váltott ki a bírósági szervezetben. Legutóbb nagy nyilvánosság előtt a Magyar Bírói Egyesület adott ki elhatárolódó nyilatkozatot.
Az ötvenes évek bolsevik időszakát felidéző, végtelenül szolgalelkű köszöntőben a 24 vezető hálálkodik Handónak, a bíróságok aranykorának nevezve az ő elnöki idejét az OBH élén. Aki eddig nem olvasta volna, mi szó szerint közöltük a levelet.
Handót október végén választotta meg alkotmánybíróvá a parlamenti kétharmad. Több, mint egy évvel OBH-elnöki megbízásának lejárta előtt, amivel felfelé buktatták, mert nem sikerült neki pacifikálnia a bíróságokat, de végtelennek tűnő háborúba keveredett az OBH-t a törvény szerint ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanáccsal.
Rendszerszerű visszaélésekről számoltak be a tavalyi parlamenti választások közreműködői egy nemzetközi civil szervezetnek. Arra nincs bizonyíték, hogy ezt a kormány szervezte volna.
Az Unhack Democracy Europe aktivistái 170 interjút készítettek szavazókörökben ellenzéki szavazatszámlálókkal a tavalyi magyar választás során, az ebből készült jelentést tegnap mutatták be – derül ki az Euronews beszámolójából. Eszerint
a Fidesznek nem lenne abszolút többsége manipuláció és csalás nélkül.
Az Európai Parlamentben tartott a Demokratikus Koalíció képviselője, Dobrev Klára szervezte.
Ezek az interjúk azt mutatták, hogy sok helyen volt rossz gyakorlat, rendellenesség és volt csalás is országszerte, beleértve
a szavazatvásárlást, a szavazók és a szavazatszámlálók megfélemlítését.
Láttunk hamisított szavazási naplókat és buszokkal szállított szavazókat Szerbiából, Ukrajnából és Romániából – mondta az egyik kutató, Banuta Zsófia.
A civilek szerint rendszerszintű visszaélésekről volt szó, de arra nincs bizonyíték, hogy ezeket a kormány rendelte meg. A parlament összetétele azonban nem tükrözi teljesen a választói akaratot – állítják.
Többen beszéltek a központból érkező nyomásról és az incidensek mintázata arra utal, hogy
nem egy-két elszigetelt ügyről, hanem országos jelenségről volt szó.
Az azonban nem világos, hogy ez központi utasításra, vagy túlzott megfelelési vágyból történt. De az biztos, hogy megtörtént – mondta a szervezet vezetője, Garvan Walshe.
Az Unhack Democracy azt szeretné, ha jelentésüket figyelembe vennék a hetes cikkely szerinti eljárásban is.
A magyarországi parlamenti választásról szóló összefoglaló az Unhack Democracy első nagyobb projektje. A kutatás költségeit az aktivisták saját forrásból fedezték.
Nagyobb befizetést, kevesebb támogatást javasolnak a finnek a nettó kedvezményezett országok számára a 2020 utáni költségvetés tervezetében. Magyarország 27 százalékkal kevesebb pénzzel és nagyobb önerővel számolhatna.
Az év végéig soros uniós elnök Finnország, ahogyan az korábban már kiszivárgott, jelentős költségvetési szűkítést és befizetési kötelezettségnövelést javasol a 2020 utáni hétéves ciklusban – derül ki a Politico által közölt dokumentumból. Ahogyan ezt ismertetve a hvg.hu fogalmaz, a finn elnökség terve még az Európai Bizottságénál is szűkmarkúbb, márpedig a magyar kormány már azt is mereven elutasította. Vagyis
a bizottság korábbi javaslatánál is kevesebb uniós pénz juthat Magyarországnak 2020 után,
ha a tagok elfogadják a hétéves költségvetési keretre készített javaslatot. (Márpedig a magyar kormány többször kilátásba helyezte, hogy megvétózza a költségvetést.)
Több befizetés
A finnek azt indítványozzák, hogy a tagországok bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1,07 százalékát fizessék be a közös kasszába. Ez több, mint a jelenlegi, 1 százalék körüli érték, ám jóval kevesebb, mint amennyit Magyarország (az EU-támogatások egyik fő kedvezményezettje) kész lenne fizetni (1,3 százalék), és kevesebb annál az 1,114 százaléknál is, amely az Európai Bizottság tavaly májusi költségvetési javaslatában volt.
A jelentős
nettó befizető országok változatlanul elzárkóznak attól, hogy egy százaléknál többet fizessenek be.
Elsősorban Németország vált szűkmarkúvá a gazdasági növekedés lényegében nullára lassulása láttán. Ráadásul a Brexittel az egyik nagy nettó befizető pénze esik ki.
A brit hozzájárulást ellensúlyoznák a pluszforrások. A nem újrafelhasznált műanyag hulladék megadóztatásából (ilyen termékdíj van nálunk is, a bevételből az EU is részesedne), és az uniós kibocsátáskereskedelemből származna bevétele a büdzsének. Magyarország ezt is elutasítja, ahogyan a források csökkentését.
Megvágott kifizetés, növekvő önrész, felpuhított jogállamisági feltétel
A kiadási oldalon a finn javaslat a hagyományos tételek arányát csökkentené újabb célok támogatására. Ebben némi visszalépésként a felzárkóztatási támogatások és a közös agrárpolitika arányaiban kicsivel több pénzt kaphat, mint a brüsszeli terv. Előbbi aránya a mostani tárgyalási dokumentum szerint 29,7 százalék lehet, agrártámogatásokra pedig 30,7 százalékot fordíthatnának. (Jelenleg utóbbi 35,4 százalékot tesz ki.)
Ami komoly érvágás lenne, az felzárkózást szolgáló strukturális támogatások súlyos csökkenés. A jelenlegihez képest
a bizottság mínusz 25 százaléka helyett 27 százalékot javasolnak.
Nem változna a bizottság terve az egy fejlesztésen belül csökkenő uniós finanszírozási arányban. Eszerint
a nemzeti társfinanszírozás most fő szabálykénti 15 százaléka duplájára, 30 százalékra nőne.
Marad a terv arról, hogy a támogatásokat a jogállamisághoz kössék, de a szintén kiszivárgott hírekkel megegyezően ezt felpuhítanák. A javaslat értelmében ez a költségvetéshez közvetlenül köthető problémák esetén, pontos kritériumok alapján és egyedi esetekben lenne alkalmazható. Nem jó hír a magyar kormánynak, hogy a bizottsággal összhangban a finnek is azt szeretnék, ha a felzárkózási támogatások legalább 25 százalékát a párizsi klímacélok teljesítésére fordítanák.
Távozása után se csillapul a bírósági belháború Handó Tünde körül. A Magyar Bírói Egyesület elhatárolódott a 24 bírósági vezető Handónak írt csöpögő, bolsevik időket idéző hálálkodó levelétől.
Kiakadtak a MABIE-ben attól a merőben szokatlan, az elmúlt több, mint hat évtizedben a magyar közéletből eltűnt stílusban íródott levéltől, amit az Országos Bírósági Hivatal (OBH) – alkotmánybíróvá választott – távozott elnökéhez címzett 24 bírósági vezető, s amely a bíróságok hivatalos oldalán jelent meg a napokban.
A sokak (például a FüHü) által először viccnek, netán paródiának gondolt elköszönésben olyanokat találunk, mint „Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.” Meg hogy „A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott”.
A MABIE a nyílt levelben írtaktól elhatárolódik és egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy
az abban írtak nem a bírói kar véleményét tükrözik, a levél stílusával és tartalmával nem tud azonosulni,
mert az nem felel meg a Bírák Etikai Kódexében foglalt elvárásoknak, az alkalmas a bírói hivatás méltóságának, pártatlanságának, illetve ezek látszatának veszélyeztetésére. Továbbá
„az aláíró vezetők megnyilvánulása saját méltóságukat és ezáltal az egész bírósági szervezet méltóságát is csorbítja”.
A MABIE a bírák nevében visszautasítja azt, hogy a távozó elnök tanította volna meg a bírói kart bírói hivatásra, függetlenségre, pártatlanságra, méltányosságra, elfogulatlanságra és igazságosságra, mint ahogy azt is, hogy a bírósági szervezetrendszer minden egyes eredményét egy személynek tulajdonítja.
Sőt, a MABIE
kifejezetten az elmúlt időszak történéseivel ellentétesnek ítéli
a levél a bírói önigazgatás „magasabb szintre” lépésével kapcsolatos állításokat. Szerintük az OBH (és egyes igazgatási vezetők) és az Országos Bírói Tanács (OBT) között az elmúlt másfél évben gerjesztett konfliktusok, az OBT működésének akadályozására és negligálására irányuló törekvések ezzel épp ellentétes irányba hatottak.
Vitatják a jelentős bírói béremelésre vonatkozó állítást is. Emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt 8 évben elért jelképes mértékű illetményemelés eddig nem jelentett és az OBH által előterjesztett – és mára törvénytervezeti formát öltő – illetményemelési javaslat sem jelent pillanatnyilag érdemi előrelépést a beosztott és az alsóbb fokú bíróságokon ítélkező bírák számára. A MABIE már többször kiemelte, hogy az OBH által javasolt illetményemelés jelentős aránytalanságokat eredményez az ítélkező bíró és az igazgatási vezetők között, az utóbbiak javára. (Egyes számítások szerint a beosztott alacsonyabb szintű bírák körülbelül 25 százalék béremeléshez jutottak évek alatt, a bírósági vezetők kapnak jelentékeny, akár 60 százalékkal több javadalmazást.)
A MABIE köszönetet mond az ítélkező bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak a bíróságok európai szinten is kimagasló eredményeiért és az elmúlt nyolc év sikereiért.
Evőeszköz, hőmérő, pelenka, vérnyomásmérő, popsitörlő, fésű, tisztálkodószerek, zuhanycsaptelepek, hűtők, öltözőszekrények: a töredéke annak, amit a János kórház kér adományként. Segélykiáltás karácsonyi ajándékba csomagolva.
Karácsonyi ajándékprogramot hirdetett a budai Szent János Kórház. A listát végigböngészve azonban azt láthatjuk, hogy szinte nincs olyan alapeszköz, amitől kórháznak nevezhető egy ilyen intézmény a 21. században.
A napokban vált ismertté, hogy október végére már 64 milliárd forinttal tartoztak beszállítóknak a kórházak, egyetlen hónap alatt 6 milliárddal nőtt a lejárt tartozások értéke, az adósság több mint kétharmadának már több mint két hónapja lejárt a fizetési határideje. A csőd árnyékába került beszállítókat képviselő szervezetek végső elkeseredésükben Orbán Viktorhoz fordultak.
A kórház december 1-24. között vár olyan adományokat, melyek segítenek a mindennapi betegellátásban. Összegyűjtötték osztályaik a hiányzó fogyóeszközök listáját, melyet folyamatosan frissítenek.
„Akinek módjában áll, komplett osztályok hiánylistáját örökbe fogadhatja”.
A teljes lista:
KARDIOLÓGIAI OSZTÁLY
Hajléktalan ellátáshoz szükséges eszközök:
– evőeszköz
– tisztálkodószerek
– pelenka
– hőmérő
– meleg téli ruha
– cipő
Szívesen fogadnának a karácsonykor bent fekvő betegek számára szaloncukrot, vagy valami kis asztali díszt, esetleg fenyőfát.
II. BELGYÓGYÁSZAT-DIABETOLÓGIAI OSZTÁLY
– nadrágpelenka L méret
– tisztitószerek
– pohár, evőeszköz (műanyag)
– inhalátor
– digitális lázmérő
– vérnyomásmérő
– párna, takaró
GYERMEKSEBÉSZETI OSZTÁLY
– gyermek pizsama fiúknak 110-128-ig (gombos) 5 db
– fürdőpapucs (műanyag mosható) 38-39-40-41-42-43, 1-1 db
– frottír törülköző fehér 20 db
– zuhanycsaptelep+gégecső+zuhanyrózsa 7 db
– baby pulzoxymeter
– vízforraló 1 db
– mikrohullámú sütő 1 db
– hűtőszekrény 110 l -es 3 db
GYERMEKOSZTÁLY
– hagyományos vagy digitális lázmérő
– gyerkeknek tálalóeszköz: tányér, pohár, bögre, evőeszköz – papírból is jó
– elektromos szúnyogírtó
– A/4-es papír
– kéz-és popsitörlő
– mosószer, öblítő
– mosogatógépbe mosószer, só, öblítő
– babaápoláshoz bármi
– kéztörlő
– elemek: góliát, AA, AAA
– szalvéta
ÁPOLÁSI OSZTÁLY
– digitális hőmérők
– automata felkaros vérnyomásmérők
– gumiszalag tornához
– kis labda, karika kézerősítéshez
– kreatív foglalkozásokhoz: színes papír, krepp papír, olló, vízfesték, színezők
– fali parafa tábla faliújságnak (nagy méretű)
– egyszer használatos pohár, kanál
– láberősítő pedál
I. BELGYÓGYÁSZAT
– pelenka
– A/4-es fénymásoló papír
TÜDŐGONDOZÓ
– fém öltözőszekrények (zárható)
– új vagy használt irodabútorok, mint pl. forgószékek, irodai székek, íróasztalok, kartoték szekrények, irodai polcos tároló szekrények, irodai ajtós szekrények, stb.
– betegvárókba (2 db) falra szerelhető kijelző monitor
Tavaly júliusban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt festette fel a János kórház egyik épületének falára a híres brit graffitiművész, Banksy ihlette képet, a Thomast, a gőzmozdonyt meglovagló miniszterelnök stencilképét a János kórház állapotára felhívva a figyelmet.
58 millió dolláros büntetés szexuális zaklatásért ítélt meg a bíróság Los Angelesben egy görög dollár milliárdos asszisztensnőjének. Alkiviviadesz David azonnal közölte, hogy fellebbez. Korábban két hasonló ügyben már összesen 14 millió dolláros kártérítésre ítélték a görög milliárdost Kaliforniában. Mi történt?
A görög hajózási és média milliárdos, akinek a vagyonát a Forbes 2,6 milliárd dollárra becsülte, rendszeresen fogdosta asszisztensnőjének melleit. Orális szexre ösztönözte Mahim Khant. Aki egy idő után megunta a dolgot és beperelte a munkaadóját szexuális zaklatás miatt. A perben a görög milliárdos kezdetben önmagát képviselte, de a bíróság kizárta az ügyből, mert a bírósági tárgyalóteremben obszcén kifejezésekkel illeti asszisztensnőjét. Miután meghallotta a bírósági döntést, úgy nyilatkozott, hogy összeomlott az igazságszolgáltatás az Egyesült Államokban!
Ezek után nem lehet egy nőt alkalmazni anélkül, hogy a munkaadó ne kockáztatna egy hasonló pert. Az asszisztensnő ügyvédje viszont kijelentette: ez az igazság győzelme, mert a nők végre azt érezhetik, hogy a főnökük nem zaklathatja őket büntetlenül.
A győri MSZP-elnök, Pollreisz Balázs lehet a közös ellenzéki jelölt a januári polgármester-választáson. Ő lenne Borkai Zsolt utódja, ha megválasztanák.
Pollreisz Balázs, az MSZP győri elnökét indítja közös jelöltként az ellenzék Győrben a lemondott Borkai Zsolt helyére – értesült a Nyugati Fény. Az időközi választás január 26-án lesz. A helyi választási bizottság döntése értelmében polgármesterjelöltet ajánlani és bejelenteni december 23-áig lehet.
Miután az ellenzék korábbi közös jelöltje, Glázer Tímea (DK) – aki októberben kikapott Borkaitól – bejelentette, hogy nem indul újra a tisztségért, az ellenzéki pártoknak új konszenzusos jelöltet kellett találniuk. Az információt az atv.hu-nak az MSZP-ből is megerősítették. A hivatalos bejelentést eredetileg szerdára ígérték.
A 3,7 millió alkalmazott munkájának nagyjából ötödét (732 ezer embert) tudja kiváltani az automatizáció. Elsősorban a szakképzettséget nem vagy kevéssé igénylő foglalkozások, több, mint száz, vannak kitéve ennek a folyamatnak – derül ki egy kutatásból.
A szakmák automatizálhatóságát és ennek munkaerőpiaci hatását vizsgálta az MKIK Gazdaság-és Vállalkozáskutató Intézet tanulmánya. Az persze nem újdonság, hogy az automatizáció és a digitalizáció terjedése megállíthatatlan, a gazdaság versenyképességének vezérhajója lehet, hogy mennyi embert tudnak kiváltani automatikus, digitális eszközökkel.
Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme
Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz,
azaz a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak – áll az elemzésben. Az MKIK GVI a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta és vetette össze a foglalkoztatottságra vonatkozó adatokkal.
A rutintól az absztraktig
Automatizálható feladatnak tekintik a rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan programozható feladatokat, illetve azokat, amelyek a technikai fejlődésnek köszönhetően mai tudásunk szerint kiválthatók robotok és számítógépek által. Bizonyos területeken az automatizálás továbbra sem megoldott, egyes nem rutinszerű, absztrakt és összetett feladatok, valamint az olyan készségek, mint a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatók ki. Ezek esetében a számítógépek legfeljebb kiegészítő szerepet tölthetnek be az emberi munka mellett.
A foglalkozásokhoz tartozó feladatok automatizálhatósága alapján
a szakmákat öt kategóriába sorolták be
a szerint, hogy feladataik milyen mértékben automatizálhatók. A skálán 1-es értéket kaptak azok a foglalkozások, amelyek feladatai közül egyik sem automatizálható, 5-öst pedig azok, amelyeknél mindegyik feladat automatizálható lehet. A besorolás rávilágít arra, hogy az automatizáció nem jár feltétlenül az érintett szakmák megszűnésével: a legtöbb foglalkozás esetében a részfeladatok egy része potenciálisan automatizálható, míg más feladatokat jelenlegi tudásunk szerint nem lehet kiváltani az új technológiákkal.
A magyarországi szakmák többsége az elemzés szerint a nem automatizálható kategóriába tartozik: a FEOR nyilvántartásban
122 olyan foglalkozás van, amelyek részfeladatai nem automatizálhatók.
79 esetében a feladatok egy része már automatizálható, nagyobb részük azonban nem. 93 foglalkozás részben automatizálható, ezen szakmák részfeladatai között nagyjából egyenlő arányban szerepelnek automatizálható és nem automatizálható feladatok. 90 szakma esetében a részfeladatok többsége automatizálható, 26 szakma esetében pedig a jegyzékben felsorolt részfeladatok közül az összes vagy szinte az összes automatizálható.
Forrás: MKIK GVI
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy
az utolsó két kategória foglalkozásai, 116 tekinthetők az automatizáció hatásai szempontjából leginkább érintetteknek.
Nagyjából minden ötödik embert érinti
A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve tehát elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 dolgozott az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4 százaléka), további 567 313 (körülbelül 15 százaléka) pedig olyan munkát végez, amelyek részfeladatai többségében automatizálhatók. Az összes foglalkoztatottnak tehát körülbelül ötöde dolgozik olyan szakmában, amelyek részfeladatai alapján egészében vagy nagy részében automatizálható.
Ez nagyjából 732 ezer ember.
A foglalkoztatottak legnagyobb része, 28 százaléka (körülbelül 1 millió fő) azonban olyan foglalkozást űz, amelyek esetében az automatizálás kiegészítő szerepet tölthet be, a feladatoknak egy része automatizálható. A munkavállalók további 9 százaléka olyan feladatokat végez, amelyek többségében nem automatizálhatók, míg 18 százaléka nem automatizálható szakmákban dolgozott 2018-ban.
Forrás: MKIK GVI
Az automatizálható szakmákban dolgozók aránya a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások esetében a legmagasabb. Az ilyen szakmákban dolgozók 15 százaléka (körülbelül 69 ezer) automatizálható feladatokat végez, további 24 százalékuk (mintegy 99 ezer) olyan szakmában dolgozik, melynek részfeladatai többségében automatizálhatók. Az érintett 167 ezerből a legtöbben, 135 ezren „egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozásokban” dolgoznak (ide tartoznak például a rakodómunkások, árufeltöltők, kézi csomagolók, kézbesítők, hordárok).
Az irodai, ügyviteli és ügyfélkapcsolati foglalkozások főcsoportjában körülbelül 169 ezer ember, azaz az összes adminisztrációs szakmában dolgozó 76 százaléka végez többségében vagy egészében automatizálható feladatokat. A gépkezelő, összeszerelő és járművezető szakmák csoportjában a munkavállalók 14 százalékát (54 ezer főt) foglalkoztatják automatizálható, 24 százalékát többségében automatizálható szakmákban.
Az átlagnál magasabb az automatizálható szakmákban foglalkoztatottak aránya az ipari és építőipari foglalkozások esetében is: a foglalkoztatottak 15 százaléka (17 ezer) automatizálható, további 43 százalékuk (111 ezer foglalkoztatott) pedig nagy részében automatizálható szakmában dolgozik.
A mezőgazdálkodási és erdőgazdálkodási foglalkozásokban kevesebb, mint ezer fő dolgozik automatizálható szakmában, ami az összes ilyen szakmában foglalkoztatott 3 százaléka. További 42 százalékuk, mintegy 10 ezer azonban olyan foglalkozást űz, amelyek részfeladatainak többsége automatizálható lehet. A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások főcsoportjában a foglalkoztatottak 18 százaléka (77 ezer) dolgozik teljesen vagy többségében automatizálható részfeladatokból álló szakmákban.
A legkevésbé automatizálható foglalkozásoknak a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák tekinthetők.
A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások esetében nem találtak olyan szakmákat, amelyek teljes egészében automatizálhatók lennének. Utóbbi csoportban a foglalkoztatottak 8 százaléka (28 ezer fő) ugyanakkor olyan szakmában dolgozik, amely többségében automatizálható részfeladatokat tartalmaz.
Fejér megye az élen
A megyei szintű adatok szerint az azon szakmákban foglalkoztatottak aránya, amelyek részfeladatainak nagy része vagy egésze automatizálható, Fejér megyében a legmagasabb: 24 százalék. Ezt Komárom-Esztergom és Vas megye követi, ahol a foglalkoztatottak 23-23, Pest megyében 22, Bács-Kiskun megyében és Veszprém megyében egyaránt 21 százalék dolgozott 2018-ban ilyen szakmákban. A leginkább érintett szakmákban foglalkoztatottak aránya Nógrád (16), Baranya, Tolna és Heves (17 százalék) megyében a legalacsonyabb, Budapesten pedig 18 százalék.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
