Featured

Gulyás: nem kérnek bocsánatot

A kormány nem kér bocsánatot a keddi brüsszeli esemény miatt – mondta Gulyás Gergely. Szerinte Kovács Zoltánnak joga volt Twitteren kommentálni a zárt ülést. A luxemburgi külügyminiszter viszont elmondta: már akkor bocsánatot kért a magyar delegáció, és egyébként is „torkig van” a magyar kormánnyal. A felek egymásra mutogatnak.

Nincs oka bocsánatot kérnie a magyar kormánynak Kovács Zoltán brüsszeli viselkedéséért – mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely. A kancelláriaminiszter úgy véli, hogy a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár szólásszabadságát senki se korlátozza.

Kedden az általános ügyek tanácsában (az EU-ügyi miniszterek értekezletén) óriási felháborodást keltett, hogy a magyarországi 7-es cikkelyes eljárásban a zárt tanácskozáson a magyar delegációban részt vevő Kovács folyamatosan Twitteren kommentálta az eseményeket. A zárt ülésekről tilos információt kiadni, ráadásul az államtitkár végig sorosozós megjegyzésekkel illette az elhangzottakat és a részt vevő minisztereket.

Akkor Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter

kilátásba helyezte, hogy távozik a teremből, ha Kovács marad

(addigra az ülés éppen véget ért, ezért erre nem kerülhetett sor). A soros elnök finn miniszter pedig

írásos magyarázatot kért a magyar kormánytól.

A luxemburgi külügyminiszter mindenesetre most is elmondta, hogy a magyar kormány lábbal tiporja az uniós szabályokat, és kizárólag saját nemzeti érdekeihez szabja tetteit.

„Torkig van”

ezzel a viselkedéssel – tette hozzá Asselborn.

Gulyás szavaiból kiderül, hogy semmi bocsánatkérésre nem fog sor kerülni. Csakhogy időközben a Politico megírta: Asselborn elmondta nekik, hogy már akkor,

az ülés után elnézést kért a magyar delegáció

(minden bizonnyal az azt vezető Varga Judit miniszter) a történtekért.

A kancelláriaminiszter egyébként „elégedett” államtitkára teljesítményével. Szerinte Kovács sorosozós tweetjei „szellemesek” voltak. A kormány egyébként az ilyen tanácskozások nyílt lezajlását támogatná, az Európa Tanács főtitkárságának javaslatát a zárt ülésre tudomásul vették, de azt látták, hogy a szeptemberi meghallgatás jegyzőkönyvét – egy CEU-s vendégprofesszor kérésére – kiadták, s az megjelent a Twitteren.

Egy EU-s diplomata – aki szerint Kovács viselkedése „szánalmas” volt – viszont azt mondta, hogy ha a magyar kormány a nyilvános meghallgatásokat szeretné, megteheti, hogy ezt kéri. Ez csak könnyebbé tenné a dolgokat – fűzte hozzá.

Gulyás szerint ezt követően számon kérni, hogy a magyar kormány egy államtitkára a saját véleményét rögzítve Twitteren tudósít a meghallgatásról, a kettős mérce megnyilvánulása – amelyet Magyarországgal szemben szokássá vált alkalmazni -, és az uniós tagállamok közötti lojális együttműködés elvét is sérti. Azt mondta: az új Európai Bizottság az új kezdet lehetőségét is hordozza, de ezeken a meghallgatásokon azt látni, hogy néhány tagállam képviselői a különböző, Soros György által támogatott szervezetek dokumentumaiból olvastak fel. Ha kizárnák ezeket a véleményeket, alig hangzana el bármilyen ellenérv a magyar állásponttal szemben.

Putyin áll a katalán nacionalizmus mögött is?

  • Putyin és a katalán nacionalizmus

  • A bolgár fegyverkereskedő túlélte

  • Szkripál és lánya is köszöni jól van

  • Szergejev tábornok hol van?

Ezt vizsgálja a Legfelső Bíróság Spanyolországban annak kapcsán, hogy lelepleztek egy orosz tábornokot, aki a katonai hírszerzés egyik ásza volt. Gyenyisz Szergejev tábornok, a GRU egyik legfontosabb ügynöke majd irányítója volt. Ebben a minőségben többször is járt Katalóniában , ahol 2017 október elsején népszavazást tartottak a függetlenségről- számol be az El Pais. A spanyol kormány nem ismerte el a népszavazás törvényességét, és a katalán függetlenségi mozgalom több vezetőjét börtönbe csukatta. Sokan közülük külföldre menekültek.

Madridban a kémelhárítás azt gyanítja, hogy a GRU tábornoka fontos szerepet játszhatott abban, hogy a katalán függetlenségi mozgalom ilyen nagy mértékben megerősödhetett. Mindez beleillik Putyin elnöknek abba a stratégiájába, hogy belülről gyengíti meg az Európai Uniót.

Szergejev tábornokot Bulgáriában és Nagy Britanniában is leleplezték

2015-ben Bulgáriában megpróbáltak meggyilkolni egy fegyverkereskedőt. Véletlenül épp akkor Szergejev tábornok is ott járt – igaz, hogy akkor már a Szergej Fedotov névre szóló útlevéllel.

Nagy Britanniában a kémelhárítás arra a következtetésre jutott, hogy Gyenyisz Szergejev tábornok irányította a Szkripal ezredes elleni gyilkos akciót Salisburyben. A GRU két tisztje megpróbálta eltenni láb alól az orosz titkosszolgálat híres árulóját. Szkripal ezredes a személyzeti főnöke volt a titkosszolgálatnak, és százezer dollárért eladta a külföldi hálózatot az amerikaiaknak illetve az angoloknak. Az oroszok elfogták, de kicserélték olyan kémekre, akik lebuktak Nyugaton. Szkripal ezredes Nagy Britanniában él, ahol két GRU tiszt megpróbálta megölni őt és lányát, Júliát. Az akció sikertelenül végződött. Mindketten túlélték a támadást. Nagy Britannia sok orosz diplomatát kiutasított, és az angolok példáját követte sok más NATO állam is.

Azóta senki sem látta Szergejev tábornokot

Putyin elnök – a Bellingcat hírszerzésre szakosodott portál szerint – magához rendelte a GRU főnökét a kudarc után. Úgy letolta, hogy utána betegszabadságra ment. Nem sokkal később megérkezett a halálhíre…

Szergejev tábornok, aki a kudarcba fulladt Szkripal akciót irányította „eltűnt”. Senki sem látta őt 2018 óta! Persze ebben a szakmában ez nem ritkaság. Lehet, hogy álnéven tovább folytatja tevékenységét a titokzatos 29155-ös egység munkatársaként. Ez az egység hajtja végre Putyin legkényesebb külföldi megbízásait. De az is lehet, hogy jeltelen sírba nyugszik, mert blamálta a GRU -t, az orosz katonai hírszerzést, melynek diplomáciai akadémiáját kiváló eredménnyel végezte el. Putyin nem bocsátja meg a kudarcot – különösen, ha az külföldön következik be, és árt Oroszország hírnevének. Szergejev tábornok pedig kudarcot vallott: először Bulgáriában, ahol nem sikerült megölnie a bolgár fegyverkereskedőt. Majd Spanyolországban, ahol nem sikerült elérnie Katalónia kiválását, és végül Nagy Britanniában, ahol nem tudta megöletni a titkosszolgálat híres árulóját, akit Putyin elnök halálra ítélt Moszkvában.

A totális felé

A rend kedvéért tegyük világossá, mi a kulturális törvény, címe szerint A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló törvény jelentősége. Miről is szól?

A lényege az, hogy az állam akkor ad pénzt egy önkormányzati színház finanszírozásához, ha az önkormányzatnak nincs rá elég pénze, ezért kezdeményezi a színház vegyes fenntartásúvá változtatását, ami azt jelenti, hogy meg kell állapodnia a kormánnyal a finanszírozásról, a fenntartás mikéntjéről, beleértve az igazgató kiválasztásának módját is.

Nincs szó tehát arról, hogy a tüntetés, a tiltakozások hatására érdemben enyhült volna a törvény.

A törvényjavaslatot az orbáni–kövéri Országgyűlés „kivételes eljárásban” tárgyalja. A kivételes eljárást olyan esetekben alkalmazzák parlamentek, mint amikor egy árvízhez, járványhoz, hasonló váratlan eseményhez kell a törvényeket sürgősen hozzáigazítani. Ezzel a lehetőséggel a fideszes többség rendszeresen visszaél: akkor alkalmazták például, amikor a játékautomatákat vagy a lakástakarékpénztárakat támadták meg. Ugyan miért volt szükség kivételes eljárásra?
Az Orbán-rendszert én önkényuralomnak szeretem nevezni. Ugyanazt mondom ezzel, mint amikor Heller Ágnes zsarnokságként írta le a rendszert. A politikatudomány művelői autokráciának hívják, amit a demokrácia ellentétének tekintenek. Ez a fogalom azt fejezi ki, hogy megszűnt a fékek és ellensúlyok rendszeres, a hatalmi ágak elválasztása, a végrehajtó hatalom csúcsán állók hatalma korlátlan.

Mit jelent ehhez képest a főképp a színházakról szóló kulturális törvény?

Azon túl, hogy a politikai hatalom Orbán és az általa megbízottak, vagyis a Fidesz kezében van, és ezen nem is lehet változtatni, a hatalmon levők a maguk ellenőrzése alá vonják a kultúrát is, ahogy – más eszközökkel – a maguk ellenőrzése alá vonják a gazdaság egyre nagyobb részét is. Azt a rendszert, ahol a politikai rendszeren túl a gazdaság és a kultúra minden területe a hatalmi párt közvetlen ellenőrzése alatt áll, totális diktatúrának szokták nevezni. Én Kornai Jánost vagy Dragomán Györgyöt és másokat követve nem szoktam az Orbán-rendszert mai állapotában diktatúrának nevezni, mégpedig ugyanazért, amiért ők: mert a diktatúra szóhoz valami mást szoktak asszociálni, akik megélték felnőttként a Rákosi-rendszert, mint Kornai, vagy a Ceauşescu-rendszert, mint Dragomán.
Ha tehát megmaradunk is az önkényuralom kifejezés mellett, azt azért hozzátehetjük, hogy ezzel a törvénnyel, a kultúra állami irányításának ezzel e törvénnyel is megvalósuló megkeményítésével az Orbán-rendszer afelé tart, hogy totálisnak lehessen majd tekinteni. Nem ért még el oda, de afelé tart.

Tüntetés a holokauszt túlélő szenátor mellett Milánóban

Hatszáz polgármester haladt a menet élén Milánóban, Olaszország gazdasági fővárosában, ahol Liliana Segre szenátor asszony mellett tüntettek.

A most 89 éves holokauszt túlélő baloldali szenátort 13 éves korában hurcolták el Auschwitzba, ahol sok rokonát elveszítette. A szenátor a parlamenttől arra kapott felhatalmazást, hogy egy bizottság élén vizsgálja a fajgyűlölet napi jelenségeit Olaszországban. A bizottság megalakulása óta naponta több mint 200 gyalázkodó és fenyegető üzenetet kap a szenátor asszony. Ezért határozta el a polgármesterek országos szövetsége, hogy kiáll mellette.

A demonstrációt Milánóban tartották, abban a városban, ahol a második világháború végén Mussolini holttestét fejjel lefelé húskampókra akasztották ki a milánói Piazzale Loreto téren lévő benzinkút épületén; azon a téren ahol korábban számos olasz antifasiszta ellenállót végeztek ki a németek és az olasz fasiszták. A fasiszta diktátor idején hozták meg a faji törvényeket Olaszországban, és tették lehetővé, hogy a nácik haláltáborokba hurcoljanak olasz zsidókat.

„Nem a gyűlöletre hanem a szeretetre kell nevelni!”

Ezt hangsúlyozta Liliana Segre szenátor asszony, aki elmondta: „átéltem, hogy a gyűlölet kizár egy társadalomból, amelynek addig azt hittem, hogy a tagja vagyok!”

A fajgyűlöletet a szélsőjobboldal szítja, amely migráns ellenes politikájával szeretné megbuktatni a baloldali kormányt Rómában. Matteo Salvini a jobboldal vezére – Orbán Viktor kebelbarátja – a fajgyűlöletet a muzulmánokra irányítja, de nem siet elítélni az antiszemita jelenségeket. Egyetlen jobboldali párt sem szavazta meg annak a bizottságnak a létrehozását, mely a fajgyűlölet ellen lép fel, és amelynek élén a 89 éves holokauszt túlélő szenátor asszony áll Olaszországban.

Törökország katonákat küld Líbiába?

  • Tripolin Erdogan segít

  • Bengázit Egyiptom és Szaúd Arábia támogatja

  • Moszkva „Wagner” hadserege a Haftar tábornok mellett

  • Moszkva elégedett: teljes a káosz

A törvényes kormány segítséget kért, ezek után én döntöm el, hogy a török csapatok megvédik – e Tripolit Haftar tábornok támadásától – közölte Erdogan elnök. Haftar tábornok, akinek Bengázi városa a főhadiszállása élvezi Egyiptom és Szaúd Arábia támogatását. Moszkva is Haftar tábornok támogatói közé tartozik. Nem reguláris csapatokat küldött Líbiába hanem az úgynevezett Wagner hadsereget. Ezt Prigozsin irányítja, aki Putyin egyik legközelebbi bizalmasa. Ő rendezi az elnök ünnepélyes fogadásait, ezért Putyin szakácsának is nevezik Moszkvában. Az orosz elnök őt bízta meg egy afrikai hadsereg megszervezésével. Ebben olyan orosz katonák harcolnak, akik különleges képzést kaptak a hadseregben. A Wagner hadsereg Afrikában a Kreml kinyújtott karmát jelenti. Líbiában például ők a mesterlövészek Haftar tábornok hadseregében.

Moszkva mindkét felet támogatja

Az oroszok érdeke Líbiában az, hogy fennmaradjon a káosz, és az ország minél kevés olajat és földgázt tudjon a világpiacra küldeni. Ennél fogva hivatalosan ők is a külföldön elismert kormányt támogatják Tripoliban. Éppúgy mint Erdogan elnök, aki az utóbbi időben Oroszország szövetségese. Líbiában 2011-ben buktatták meg Kadhafi elnököt, aki 42 évig állt az ország élén. Azóta teljes a káosz, mert Kadhafi katonái különböző milíciákhoz csatlakoztak, és egymás ellen küzdenek a hatalomért és főként az olaj jövedelemért. Ha Erdogan is beavatkozik, akkor nemzetközi válság alakulhat ki, Líbia pedig még mélyebbre süllyedhet a káoszba, ha ez egyáltalán lehetséges.

Tb: százezrek veszélyben

Egységes társadalombiztosítási kulcsot alkotott a parlament, ami adminisztrációs egyszerűsítés, de ezzel párhuzamosan sok százezer ember ellátása kerül veszélybe. Most utólag kell rendezni az elmaradt járulékot, jövő júliustól azonnal kidobják az embert.

A társadalombiztosítási ellátásokat egységes, 18,5 százalékos kulcsba terelte a parlament. A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási, valamint a munkaerőpiaci járulék 2020. július 1-jétől összeolvad egységes tb-járulékba, amelynek mértéke megegyezik ennek a négy járulékéval. Ez minden bizonnyal a könyvelők és járulék-számfejtők számára jelentős könnyebbség.

A jó hírek

Egyes biztosítotti kategóriákban új kötelezettség lesz az egységes tb-járulék megfizetése úgy, hogy ezzel ellátási jogosultság is jár. Azaz az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók a tb-járulék fizetésével szereznek munkaerőpiaci jogosultságot július 1-je után. Könnyítés, hogy

a vállalkozóknak az új járulékot a minimálbér után kell fizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók.

Ezzel 7,5 milliárdot spórolnak meg.

Járulékmentességet kap minden munkát vállaló nyugdíjas,

jövedelmüket ezentúl csak a 15 százalékos szja terheli. Jelenleg csak a munkaviszonyban állók kapnak járulékmentességet.

A gyermekek után járó családi kedvezmény a teljes, 18,5 százalékos tb-járulék terhére érvényesíthető lesz.

Ezzel egymilliárd forint marad a gyermekes családoknál.

És akik rosszul járnak

Eddig a jó hírek. Látszólag nincs abban változás, hogy aki három hónapig nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, az kiesik a térítésmentes ellátásból – az életmentő beavatkozásból nem. Az áj szabály értelmében ebben az esetben

a TAJ-szám érvénytelenné válik, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, amíg a tartozást nem egyenlítik ki.

A változás azokra vonatkozik, akik saját maguk fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amelynek összegét 7500-ról 7710 forintra emelik, és már januártól. Ez a kormány szerint a „potyautasokat” szűri ki a rendszerből. Álláspontja az, hogy a biztosítottakon túl nem merül fel semmilyen járulékfizetés, illetve térítési kötelezettség például a nyugdíjasoknál, a gyed-ben, gyes-ben, gyet-ben részesülőknél, a szociálisan rászorultaknál, hajléktalanoknál.

A dolog azonban egyáltalán nem ilyen egyszerű. Azok fizetik az egyéni egészségbiztosítási járulékot, akik után munkáltató vagy más kifizető (akár az állam) nem utalja ezt. Tipikusan ilyenek a munkanélküliek, iskolából frissen kikerültek, de még el nem helyezkedettek. A hatályos szabály értelmében az ilyen „rendezetlen” biztosításúakat is ellátja az orvos, akinek képernyőjén piros lámpa figyelmeztet a problémára. Ebben az esetben utólag kell befizetni az elmaradt járulékot (akár a NAV behajtása útján).

A változás nyomán azonban nincs haladék,

csak az ellátás készpénzes megfizetése ellenében kaphat szolgáltatást. Mint az olyanok, akiknek bármilyen más okból nincs biztosításuk (például külföldiek EU-kártya nélkül), akiknél barna lámpa jelzi az orvosnak ezt. Vagyis ilyen honfitársunk

vagy helyben állja a piacinak tekinthető tarifát, vagy mehet isten hírével.

Kivéve, ha háziorvosa megszánja, bár támogatott receptet vagy beutalót ekkor se írhat fel érvényes biztosítás híján.

Szerény becslések szerint is legalább félmillió olyan ember él az országban, akit ez a változás érint. Azokat, akik egyéni egészségbiztosítási szerződés alapján fizetik a havi díjat; közülük bárki válhat pénz híján három hónap elteltével azonnal biztosítatlanná. És azokat, akiknek korábban se volt biztosításuk.

Mivel az egyéni biztosításra a NAV-hoz kell bejelentkezni, csak azok tehetik meg ezt, akiknek van állandó lakcímük. Több tízezren lehetnek, akiknek nincs. Például albérletesek, akiknek bejelentkezéséhez a tulajdonos nem járul hozzá, márpedig ez a jellemző. Ennek a vékony rétegnek persze viszonylag kevéssé ront a helyzetén a mostani változás, de még az elvi lehetőséget is elvesztik arra, hogy legalább utólag próbáljanak megoldást találni a biztosítási jogviszonyra.

Eurószázmilliárdok a klímaváltozás ellen

Az EU 100 milliárd eurót szán a klímasemlegességre. Ursula von der Leyen bemutatta a Zöld megállapodást. Brutális összeg kell a tervhez, a magyar kormány pénzt kér hozzá.

Az Európai Bizottság 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépésének jegyében – mondta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke szerdán Brüsszelben az európai parlamenti vita előtt. Ám egyedül a 2030-ig szóló intézkedések évi 260 milliárd eurót igényelnek.

A bizottsági elnök Zöld Megállapodás (Green Deal) nevű klímacsomagjának európai parlamenti ismertetése előtt azt mondta:

elengedhetetlen, hogy az unió minél előbb elkötelezze magát a 2050-ig elérni kívánt klímasemlegesség célkitűzése mellett.

A terv véglegesítése zajlik, amelyhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van – mondta. Az európai Green Deal a kibocsátás-csökkentésre és munkahelyteremtésre, az innováció ösztönzésére irányul. Célunk, hogy összhangba hozzuk gazdaságainkat bolygónk érdekeivel – tette hozzá.

Von der Leyen az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén az európai zöld megállapodás nevű munkadokumentum bemutatásakor elmondta: a stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett. Ütemtervet határoz meg, amelynek intézkedései

a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést.

Vázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló összeget, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos legyen – közölte.

Az európai zöld megállapodás a gazdaság összes ágazatát lefedi,

mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart. Azt közölte, az Európai Bizottság célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, s ennek érdekében 100 napon belül éghajlat-politikai jogszabályt terjeszt elő.

A célok elérésére a bizottság továbbá bemutat egy 2030-ig szóló programot,

biodiverzitási, új iparpolitikai stratégiát, cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát, valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését hivatottak szolgálni. Az uniós bizottság megkezdi a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát is, és ütemtervet dolgoz ki a 2050-re meghatározott célok eléréséhez.

Von der Leyen arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel.

A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség,

ami a 2018-as bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,5 százalékának felel meg.
A beruházási igények kielégítésének támogatása érdekében az uniós bizottság 2020 elején előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet. S mivel

az unió hosszú távú költségvetésének legalább 25 százalékát az éghajlat-politikára kell fordítani,

az Európai Beruházási Bank további támogatást fog nyújtani. A bizottság 2020-ban előterjeszt egy zöld finanszírozási stratégiát azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását is a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozásában.

Von der Leyen felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassák a jövő európai gazdaságára és környezetére vonatkozó törekvéseket, és segítsék azok megvalósítását.

A magyar kormány jelenlegi hivatalos álláspontja az, hogy csak akkor járul hozzá a terv végrehajtásához, ha ezt finanszírozza az EU.

Kultúrharc a fővárosban is

A „mi színházunk” és az „ő színházuk” jegyében új pályázatot ír ki a Szabad Tér Színház igazgatói tisztére a Fővárosi Közgyűlés. Az előző ülésen négyből három vezetői megbízás átment, ez nem. Az indoklás homályos.

Új pályázatot írnak ki a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. vezetésére – döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A fővárosi szabadtéri színpadok működését irányító társaság ügyvezetői posztjára még nyáron írták ki az első pályázatot, a szakmai bizottság támogatta a társaságot 15 éve vezető Bán Teodóra pályázatát, de azt a november 27-i közgyűlési ülésen érvénytelenítették.

Karácsony Gergely főpolgármester az új pályázat kiírását azzal indokolta, hogy az új működési struktúra kialakítása miatt van erre szükség. A november 27-i közgyűlési ülésre készült előterjesztésből kiderül, hogy négy színház vezetői megbízása jár le jövő február végén. A Bábszínház, a Kolibri, az Örkény és a Szabad Tér Színház vezetésére jelentkezettek (a Bábszínház kivételével a korábbi igazgatók) pályázatát

egyaránt ellenvélemény nélkül támogatták a felkért szakmai bizottságok.

A Karácsony Gergely által aláírt előterjesztés egyedül a Szabad Tér esetében javasolta eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot. Az indoklás meglehetősen elnagyolt. Az előterjesztésben az olvasható, hogy a színház „jövőbeli működésének strukturális áttekintése okán” javasolta a főpolgármester a pályázat eredménytelenné nyilvánítását és

„az új szempontok figyelembe vételével”

új pályázat kiírását.

Fideszes Bán Teodóra?

Bán Teodórát régóta éri az a vád, hogy a Fideszhez  közelálló művész. Két napja arról érkezett hír, hogy a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság magyarázatot vár Budapest vezetésétől a Bán Teodóra ügyében. A legnagyobb hazai színházi érdekvédő szervezet azokra a hírekre reagált, hogy a „balliberális fővárosi vezetés” nem nevezte ki újra a Szabad Tér Színházat 15 éve vezető és munkájáért többszörösen kitüntetett Bánt. Bűne az, hogy 2013-ban kinevezték a főváros kultúráért és turizmusért felelős szervezete, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetőjének és ő a cég művészeti vezetője is. Öt éve zárt ülésen Tarlós István főpolgármester előterjesztésére a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy Bán Teodóra marad további öt évre cég ügyvezetője.

Ki kinek a színházát védi meg?

A közgyűlés mostani vitájában Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) etikátlannak és méltatlannak nevezte, hogy noha a szakmai bizottság egyhangúlag támogatta Bán pályázatát, a közgyűlés a legutóbbi ülésen nem támogatta azt.

Szerinte politikai tisztogatás kezdődött.

Elmondta azt is, hogy a parlamentben most fogadták el azt a törvényt, amely továbbra is garantálja a színházak művészeti szabadságát és anyagi kiszámíthatóságot hoz létre. Azt kérte, hogy legyen egyenlő bánásmód minden tekintetben, majd úgy fogalmazott, „ne csak az egyik színházigazgatót védjük szakmailag, hanem védjük meg a másikat is”.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) és Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester szerint is politikai tisztogatás folyik. Láng Zsolt megjegyezte azt is, hogy a fővárosi színházak tekintetében Tarlós István vezetése alatt az elmúlt kilenc évben béke volt. Szaniszló Sándor (MSZP) XVIII. kerületi polgármester Hassaynak azt mondta, hogy

a politikusnak a fideszes párttársaitól kell megvédenie a színházakat,

ugyanis nagy léptékkel haladnak, hogy a teátrumok szabadságát elvonják.

Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes szerint cinikusan hangzik Hassay Zsófia szájából az, hogy „hadd védjük meg a színházigazgatókat”. Ha ezt akarnák tenni, akkor nem terjesztette be volna a pártja az új, színházi támogatásról szóló törvényt, amelyet az Országgyűlés el is fogadott már.

A vita után a képviselők egyhangúlag támogatták a Szabad Tér Színház új vezetői pályázatát és a Vígszínház ügyvezetői igazgatói posztjának betöltésére kiírandó pályázatot is.

A főváros nem enged a Városligetben

A fővárosi vezetés nem járul hozzá még el nem kezdett épület megépítéséhez a Városligetben – mondta az MSZP budapesti frakcióvezetője. Horváth Csaba szerint nem hagyják szó nélkül a „színháztörvényt”.

A budapestiek az októberi önkormányzati választáson úgy döntöttek, nem támogatják a Városliget tönkretételét, azt továbbra is közparkként kívánják megőrizni – mondta Horváth Csaba, Zugló polgármestere a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt. A már megkezdett építkezésekről hatástanulmányokat végeznek arról, hogy a teljes, vagy részleges befejezés, illetve a visszabontás jelent-e kisebb környezeti terhelést. Horváth Csaba arra kérte a kormányt, ne nehezítse ezeket a vizsgálatokat és engedje be az építési területekre a főváros műszaki szakembereit.

A szerdán elfogadott „színháztörvényt” Horváth szerint a kormány erőfitogtatásának tartják. A főváros vezetése azonban nem fogja szó nélkül hagyni a kultúra szabadságának megcsorbítását, valamint, hogy „kormányzati kinevezettek” vegyék át a tehetséges színházi vezetők helyét.

Ingyen bérlet álláskeresőknek

Ingyen utazhatnak a budapesti álláskeresők a fővárosi közösségi közlekedés járatain – döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Fidesz is támogatta Karácsony előterjesztését, amely félmilliárdba kerül a BKV-nak.

A képviselők egyhangúlag támogatták Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztését a Fővárosi Közgyűlésben, amelynek értelmében januártól „a budapesti helyi menetrend szerinti közösségi közlekedési személyszállítást a fővárosi lakcímmel rendelkező regisztrált álláskeresők díjmentesen vehetik igénybe”. Az álláskeresőknek szóló havi bérletre való jogosultság megállapítására – a főváros kormányhivatalával együttműködésben –

új igazolást vezetnek be.

A bérletet a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kijelölt értékesítési helyein lehet kiváltani.

Az előzetes hatásvizsgálat szerint a díjmentesség mintegy bruttó másfél milliárd forint értéket képvisel a nyilvántartott budapesti álláskeresők számára, azonban az intézkedés tényleges becsült BKK-bevételi hatása mintegy bruttó félmilliárd forint elmaradó bevétel. Az intézkedéssel segíteni kívánt álláskeresők száma több, mint 14 ezer volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 decemberében. (A legutóbbi KSH-adat idén szeptemberi, eszerint mérsékelt csökkenéssel 13 793 volt Budapesten.)

A bérletet havonta kell megújítaniuk az azt igénybe vevő álláskeresőknek.
Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) azt tudakolta, hogy Karácsony Gergely kampányában szerepelt a 14 éven aluliak számára is az ingyenes tömegközlekedés, ám az erről szóló javaslatot még nem találta a közgyűlés jövő évi munkatervében. Karácsony Gergely közölte: a 14 éven aluliakat érintő díjmentesség bevezetéséhez jogszabálymódosításra van szükség, azt már kezdeményezték a kormánynál.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK