Featured

Elkezdték a vitát Trump sorsáról

Európai idő szerint este elkezdték a vitát Donald Trump esetleges elmozdításáról a képviselőházban. Ez csak az első lépés, utána a szenátus következhet. Az impeachment támogatása pengeélen táncol a közvélemény-kutatások szerint.

Szerdán itteni idő szerint este elkezdték az impeachmentről (alkotmányos felelősségre vonásról) szóló vitát az amerikai képviselőházban. Mivel ez demokrata többségű, valószínű, hogy meglesz a többség. Ha az éjjel várható szavazás eszerint alakul, az ügy a következő év elején a szenátus elé kerül, ahol viszont a republikánusok vannak többségben.

A vád Donald Trumppal szemben az, hogy visszaélt személyes hatalmával, amikor a nyáron megkísérelte rávenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy az nyomoztasson Trump lehetséges első számú elnökjelölti kihívója, Joe Biden fia ukrajnai üzletelése miatt, korrupciót kutatva. Ennek érdekében visszatartott egy nagy összegű katonai segélyt. Emellett a kongresszus eljárásának akadályozását vetik az elnök szemére (megkísérelte megakadályozni tisztségviselők vallomástételét az előzetes meghallgatásokon).

Az elnök elmozdítása rendkívül megosztja az amerikai politikát és a társadalmat is. Valóságos törzsi szemlélet jellemzi a két tábort. A demokraták által kezdeményezett eljárást támogatóik 85 százaléka támogatja, a republikánusoknak csak 5 százaléka – derül ki a Gallup ma nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából. Ebből kiderül az is, hogy Trump elnöki tevékenységét 51 százalék nem támogatja, 45 százalék igen; a két görbe éppen most, decemberben közelített egymáshoz.

A Gallup adatai szerint jelenleg kisebbségben van az impeachment támogatottsága, de a jelenlegi 46-51-es arány az elmúlt két hónapban fordított is volt, és a különbség szinte hibahatáros.

Forrás: gallup.com

Más mérések pedig fordított véleményt mutatnak. Több kutatásból egy hete jelentetett meg összegzést a statista.com. Itt éppenséggel – szintén rendkívül szűk többséggel Trump elmozdításának támogatását hozták ki.

Az alsóház elnöke, Nancy Pelosi a vitát „ünnepélyesen és szomorúan” nyitotta meg. Az elnököt az Egyesült Államokra nézve fenyegetésnek nevezte. Szerinte az államalapítók köztársasági elképzeléseit most a Fehér Ház fenyegeti, s bizonyított ténynek nevezi, hogy Trump megsértette az alkotmányt. Trump „meggondolatlan cselekedetei szükségessé teszik a vádiratot” – mondta.

A republikánusok természetesen „alávalónak” nevezték az eljárást, és hogy „a demokraták tudják, hogy zéró bizonyíték van az elnök hatalommal történt visszaélésére”. Mike Pence alelnök azt mondta egy rendezvényen, hogy „amikor ez az elnök kiáll a semmittevő demokraták, végtelen vizsgálódásaik és pártosan elfogult impeachmentjük ellen, akkor mi Donald Trump elnök mellett állunk”.

Maga Trump Twitter-bejegyzései egyikében „a radikális baloldal által elkövetett szörnyű hazugságokról” írt. Szerinte az eljárás támadás Amerika, és a Republikánus Párt ellen.

Bevált a lopakodó Szíriában, megkezdték a sorozatgyártást

Az oroszok megkezdik a SU 57-es lopakodó vadász bombázó sorozat gyártását. Ezt személyesen a vezérkari főnök jelentette be szerdán. Valerij Geraszimov tábornok hangsúlyozta: a SU 57-est Szíriában harci helyzetekben is többször kipróbálták és mindig kiválóan teljesített.

Először az orosz légierőt szerelik fel vele, majd exportálják is. Az orosz légierő a tervek szerint 2028-ra lesz feltöltve az ötödik generációs lopakodó vadász bombázóval .

Az orosz vadászgép 400 kilométeres távolságban is képes eltalálni egy célpontot. Egyidejűleg 62 célpontot tud azonosítani. A SU 57-es vadász bombázó okos bombákkal van felszerelve és olyan hiperszonikus rakétákkal, amelyek rendkívül gyorsan képesek megváltoztatni repülésüket a célpont eltalálása  érdekében.

A SU 57-es Szíriában szembekerült az izraeli légierő F 35-ös gépeivel, és nem vallott szégyent. Az oroszoknak nagy légitámaszpontjuk van Szíriában, ahonnan a nyolc éve tartó polgárháború idején légitámadásokat intéztek Asszad elnök ellenfeleivel szemben. Az orosz légierőnek döntő szerep jutott abban, hogy Asszad elnök felülkerekedett a polgárháborúban.

Áder nagy napja: mindent aláírt

Nincsenek aggályai Áder Jánosnak. Se a tb-ellátás, se a kulturális élet szigorításával. Aláírta a törvényeket. A tb-változásban a lényegről nem beszél.

A társadalombiztosítási ellátásra vonatkozó szigorító törvény aláírásának indoklása már megjelent Áder közleménye, a kulturális élet, elsősorban a színházak életébe jelentős kormányzati beavatkozást lehetővé tevő törvényről még nem, de a parlament honlapján már mindkettő státusa: kihirdetésre vár, illetve kihirdetés előtt.

Áder szerint nincs probléma a tb-ellátások szigorításával. Mint írja, az elmúlt napokban élénk vita alakult ki az új rendelkezések társadalmi hatásáról. Néhányan azt vizionálták, hogy 700 ezer ember „eshet ki” az egészségügyi ellátó rendszerből. Fel is teszi a kérdést magának is.

Mi az igazság?

Az új szabályozás alapján – úgy, mint eddig – teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult minden kiskorú, minden tanuló, minden nyugdíjas és minden biztosított munkavállaló. A hatályos törvények ma is biztosítják a szociálisan rászorultak, hajléktalanok egészségügyi ellátását. Ezen a most elfogadott törvény nem változtatott – szögezi le Áder. Hozzáteszi a azt is, hogy a törvénymódosítás nem érinti a sürgősségi ellátást és a mentést. Erre továbbra is – úgy, mint eddig – mindenki jogosult marad.

Majd felteszi a második kérdést.

Miért indokolt a törvénymódosítás?

Az elmúlt időben jelentősen nőtt azok száma, akik – közülük nem kevesen szándékosan – nem fizettek egészségügyi szolgáltatási járulékot.

(Azt nem írta le, mennyi ez, s milyen forrás igazolja a „jelentős” növekedést.)

De az egészségügyi szolgáltatást ők is igénybe vették. Ez igazságtalan és méltatlan a járulékot becsületesen fizető honfitársainkkal szemben.

Ezért az új törvény úgy rendelkezik, hogy azok a személyek – és csak azok –, akik a jövőben szándékosan nem fizetnek egészségügyi szolgáltatási járulékot, az egészségügyi szolgáltatást csak akkor vehetik igénybe, ha tartozásukat rendezték – sorolja a szigorú változást. Ugyanakkor a sürgősségi ellátásra a tartozásukat még ki nem fizető polgárok is jogosultak.

Néhányan azt mondták a törvényről, hogy szégyenteljes. „A törvény alapos áttanulmányozása után kijelenthetem, hogy nem a törvény szégyenteljes”, hanem azok magatartása, akik – különösen advent idején – indokolatlanul keltenek félelmet az emberekben.

A lényeg maradt ki

Ha elolvassuk Áder indoklását, feltehető a kérdés, mi szükség volt egyáltalán a módosításra. Mert, valóban, eddig és ezután is a három hónap volt a választóvonal. Csakhogy – és efelett Áder kecsesen átsiklik – jelenleg pirossal jelez a rendszer annál, akinél probléma lehet, de van érvényes taj-száma. Ez

előállhat egyszerű adminisztrációs hibából, például a munkáltató más számlára utalta a járulékot, de az is előfordulhat, hogy nem fizetett, ám erről az alkalmazott természetesen nem tud. Ilyenkor az ellátást megkapja, de felszólítják a helyzet rendezésére.

Ez esetben mód van az elmaradt járulékok utólagos befizetésére, a munkáltatóval szemben az adóhivatal járhat el.

Jövő júliustól (pontosabban a három hónap elteltével októbertől) azonban rögtön barna színre vált az értesítés, érvénytelen taj-számot mutat. Mint például az elhunytaknál. Ebben az esetben

nem lesz türelmi idő, csak a teljes ár azonnali megfizetésével kaphat ellátást,

ami mondjuk egy végtagtörés miatti műtét esetén már tetemes összeg. Erre (is) hívta fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara, amikor a törvény aláírásának elutasítására szólította fel és Karácsony Gergely is Ádert. Hiába.

A vélhetően szintén jóváhagyott törvénymódosítás sok egyéb mellett a színházak életébe engedi bele mélyebben a kormányt. Jogszabályilag is elválasztják az önkormányzati, az állami és a vegyes fenntartású színházakat. Utóbbiak esetében – ha az önkormányzat rászorul költségvetési pénzre – az önkormányzatnak kérelmet kell benyújtania, amit a kormány megvizsgál. Ha belemegy, akkor megállapodást kell aláírni a területet felügyelő miniszterrel a színház közös fenntartásának szabályairól és a finanszírozás összegéről, arányáról.

Vagyis valóban kikerült a végleges szövegből az egyoldalú vétó lehetősége, de mivel nem egyenrangú felek fognak tárgyalni, a például nem kormánypárti vezetésű önkormányzat aligha tudja maradéktalanul érvényesíteni érdekeit.

Bezár az egyik autóipari cég

Úgy fest, mind a 225 alkalmazottját elküldi az Eckerle Automotive Zala Kft., és leszerelik a gépeket is. A PM bízik abban, hogy Zala megyében elég üres állás van.

Két hete jelezte alkalmazottainak a német tulajdonú Eckerle Automotive Zala Kft., hogy csoportos létszámcsökkentés keretében 2020 elején elbocsátja 225 emberét – írta meg az Alfahír. A levélben „a munkáltató működésével összefüggő ok, a külföldi kereslet, megrendelésállomány lecsökkenése, abból adódóan tulajdonosi döntés értelmében a gyártási tevékenység 2020 év eleji leállítása és így a működéshez rendelkezésre álló források beszűkülése áll”.

A furmányos megfogalmazásból nem egyértelmű a tény, hogy mivel a cégnek Zalaegerszegen 225 alkalmazottja van, ez

lényegében az üzem bezárásával egyenlő. Ezt erősíti az az információ, hogy a gépek leszerelése is elkezdődött.

Vagyis mindössze kedélycsillapításnak fogható fel, amit az egyik cégvezető mondott, hogy jelen pillanatban átstrukturálások, optimalizálások zajlanak, és hogy mit fog hozni 2020 második, harmadik negyedéve, azt ma még nem tudja megmondani. Ha nem szűnik meg a gyár teljes működése, és csak egy átstrukturálás zajlik le, abban az esetben még nem tudni, hány embert érinthet az elbocsájtás, de az is reális forgatókönyv, hogy a zalaegerszegi üzemet is csődbe viszi a nyugati autóipar hazánkba is begyűrűző válsága.

Az Eckerle Industrie Kft. magas szinten automatizált gyártósorok fejlesztését és gyártását végzi, egyebek közt az autóipar számára. A cégnek három telephelye van Magyarországon: az Eckerle Automotive Kft. és az Eckerle Industrie Kft. Kiskőrösön, az Eckerle Automotive Bóly Kft. Bólyon és a zalaegerszegi Eckerle Automotive Zala Kft. Nem túl informatív honlapja (az utolsó „aktuális” bejegyzés 2015. októberi) mindenesetre nem tartalmaz üres állást.

Mai közleményében a Pénzügyminisztérium megerősíti az elbocsátást, bár arra nem tér ki, hogy a jelek alapján az egész zalai egységet bezárják. Üres álláshelyek közvetítésével, képzésekkel, munkaerő-piaci tanácsadással segítik az Eckerle Automotive Zala Kft. elbocsátás előtt álló dolgozóit, ezzel is könnyítve a létszámleépítéssel érintett munkavállalók mielőbbi elhelyezkedését – írják.

Az érintett 225 dolgozó újbóli munkába állását az is segítheti, hogy Zala megyében összesen 3500, míg a Zalaegerszegi járásban közel 2000 betöltetlen álláshely van a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által megvalósított „Létszámleépítések megelőzése és kezelése” projekt is nagy segítséget jelenthet az érintett munkavállalóknak. Az 5 milliárd forintos keretösszegű program a leépítéssel érintett személyek képzését 100 százalékban finanszírozza, emellett a munkahelyi beilleszkedés és betanítás költségeihez is hozzájárul – a PM szerint.

Rengeteg helyről jelzik elsősorban a szakszervezetek, hogy csökkentik a műszakok számát, és első helyen a kölcsönzött munkaerőt kezdik elküldeni. Az autóipar globális visszaesése itt kopogtat az ajtón.

Új párt élén folytatja Strache, a szélsőjobb bukott politikusa

Die Allianz für Österreich (Szövetség Ausztriáért) a szervezet neve, amely először a bécsi önkormányzati választáson akar indulni jövőre. Vezetői a Szabadságpárt egykori aktivistái – Strache hívei. A szélsőjobboldali politikust múlt pénteken zárta ki a Szabadságpárt. Miért?

Ukrajna jelenlegi erős embere pénzelte Strachét, a bukott osztrák alkancellárt

A szélsőjobboldali Szabadságpárt vezére az Ibiza botrány miatt kényszerült távozásra a Szabadságpártból. 2017-ben Ibizán egy orosz oligarcha nevében tárgyalt vele egy csinos ifjú hölgy arról, hogy rengeteg pénzt kaphat az osztrák sajtó jelentős részének megszerzésére, ha cserébe állami megrendeléseket ígér az oroszoknak. Csak emlékeztetőül: az Ibiza videón Strache olyan sajtó birodalmat emleget, amilyet Orbán Viktor teremtett meg Magyarországon.

Az egész ibizai beszélgetés beugratás volt, de az osztrák pénzügyi rendőrség azóta nyomoz Strache ügyében. A hamburgi Der Spiegel birtokába kerültek olyan bizonyítékok, mely szerint Heinz-Christian Strache zsákszámra kapta az eurót és a dollárokat külföldi „szponzoroktól”, akik jórészt Kelet Európából folyamodtak hozzá támogatásért.

Ihor Kolomijszkij 10 millió eurója

Ukrajna jelenlegi erős embere, aki pénzelte és hatalomra juttatta Volodomir Zelenszkij elnököt, korábban Ausztriában próbált meg befolyást szerezni oly módon, hogy megvásárolt parlamenti képviselői helyeket. Ebből a célból küldött 10 millió eurót Bécsbe – állítja egy Ernst Neumayr nevű osztrák üzletember. Ebből a pénzből szereztek képviselői helyet Thomas Schellenbacher képviselőnek, aki a Szabadságpárt színeiben feszített rövid ideig a bécsi parlamentben. A 10 millió euróból 2 milliót ígértek ennek az Ernst Neumayr-nak, aki nem kapta meg a pénzt. Miután hiába kérte a 2 millió eurót a Szabadságpárttól, kitálalt a rendőrségnek. Elmondta: a 10 millióból 2 millió eurót kapott Heinz-Christian Strache, aki akkor a Szabadságpárt vezére és később alkancellár is volt! A pénzt Svájcból hozták át két nagy zsákban – vallotta a pórul járt osztrák üzletember, aki hiába közvetített, mert nem kapta meg a maga kétmillió euróját. „Átvertek ” – mondta a Der Spiegelnek a közvetítő. Aki megnevezte azt az ügyvédi irodát is, ahol az üzletet lebonyolították: Fichtenbauer is kétmillió euróval lett gazdagabb!

A hab a tortán az, hogy a Szabadságpártot Ausztriában az SS egykori tagjai alapították. Az antiszemitizmus ma is hozzátartozik sok párttag „kulturális örökségéhez”. A pénzt küldő Ihor Kolomijszkij viszont a Zsidó Tanács főnöke és első számú szponzora Ukrajnában, akinek először sikerült zsidó államfőt ültetni az elnöki székbe Kijevben!

Ihor Kolomijszkijnak milliárdjai vannak – mondogatta környezetében Strache. Aki azután elszomorodott amikor kiderült, hogy az ukrán oligarcha  pénzének jelentős részét zárolták Londonban 2017-ben.

Facebook

A Szabadságpárt vezére dúskált a pénzben

14 éven keresztül irányította a Szabadságpártot Heinz-Christian Strache, aki alulról küzdötte fel magát. Testőre most azt vallotta, hogy állandóan érkeztek a pénz csomagok külföldről. Vizsgálják nejének pénzügyeit is: Philippa asszony egy rövid ideig maga is parlamenti képviselő volt. Strache úgy akarta megúszni az Ibiza botrányt, hogy nejét juttatja helyzetbe addig amíg elül a botrány. Tévedett. A Szabadságpárt kizárta soraiból. Norbert Hofer, az új pártvezér azzal indokolta ezt meg, hogy Strache a maga botrányos ügyeivel sokat ártott a pártjának. Maga Strache 3 éves börtönbüntetést kaphat a leleplezett korrupcióért, de ez felmehet akár tíz évre is. A korrupció esetében ugyanis 300 ezer euró a határ. Ha a konkrét ügyben a megvesztegetés összege ennél nagyobb, akkor az súlyosbító körülménynek számít és tíz év börtön a felső határ.

Strache politikai pályafutásának tehát vége lehet, de az igazán kínos kérdést egyelőre senki sem feszegeti Ausztriában: mit kért cserébe Ukrajna jelenlegi erős embere azért a 10 millió euróért?

Kocsis Táj. Hiv.

Részletesen instruálta a Józsefváros újság cikkeit Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, a választási iroda fideszes vezetője pedig arra adott tanácsot, hogyan ne lehessen „fogást találni” egy íráson – mondta el Pikó András polgármester. Megfigyeltették az őt jelölő civil szervezetet. Pikóék feljelentéseket és polgári pert indítanak.

A Józsefváros kerületi lapot kiadó nonprofit cégnél teljes informatikai vizsgálatot tartottak, mert szinte teljes törléssel szembesültek az átvétel után. Ahogyan arról tegnap beszámoltunk, ennek során kerültek elő a „takarítás” ellenére, amelyek azt bizonyítják, hogy teljes kézivezérlés mellett készült a korábbi érában az újság.

A részletekről sajtótájékoztatón beszámoló Pikó azt mondta, hogy

„gyakorlatilag kibelezték a szerkesztőségi rendszert”.

Emiatt nem is tudott megjelenni a lap, egészen december elejéig, mert a szerkesztőség is „eltűnt”.

Amit már megírtunk, az arról szólt, hogy a volt főszerkesztő, Nyerges Zoltán megjelenés előtt elküldte a tartalmakat Kocsis Máté frakcióvezetőnek, Sára Botond polgármesternek, Rimán Edina jegyzőnek, aki az önkormányzati választások idején a helyi választási iroda (hvi) vezetője volt, feladata őrködni a kampány és a választás törvényessége felett.

Kocsis tegnap azzal reagált, hogy csak a vele készült cikket nézte meg. Pikó András most bemutatta azokat a leveleket – amelyeket megtaláltak a szerveren -, amik szerint részletekbe menően véleményezett írást. Például egy választás előtti elemzésben „javasolt” cserét egy grafikonon (úgy lett).

Egy másik alkalommal – miután már jelent meg interjú Kocsissal és Sárával – azt találták ki, hogy készüljön páros anyag velük, „laza” stílusban. Rimán Edina, aki javaslatokat és véleményeket fogalmazott meg a tartalomra, a páros interjúhoz azt a megjegyzést fűzte egy e-mailben:

„Nekem tetszik, főleg mert ezen n találhat fogást a  HVB”.

(Azaz a Helyi Választási Bizottság, amely az első fokú jogorvoslati szerv a választási iroda döntésével szemben.)

Tehát a helyi választási iroda vezetője, akinek feladata a választás lebonyolítása és tisztaságának garantálása,

részt vett a kampányban és tippeket adott azzal kapcsolatban, hogy mibe nem köthet bele a HVB

– mondta Pikó András. Ráadásul úgy, hogy erről a folytatólagos törvénysértésről a levelezésben benne lévő Kocsis Máté és Sára Botond (mindkettő jogász) is tudott – tette hozzá a polgármester.

Pikó emlékeztetett arra, hogy miközben Rimán törvénysértően a megbízását megsértve részt vett a fideszes politikusok egyeztetésén, a törvény őreként eljárva rendőrségi feljelentést tett az ellenzéki polgármesterjelölt és csapata ellen egy már akkor is nyilvánvalóan hamis rágalom miatt.

Ezek az újonnan előkerült levelek is azt bizonyítják, hogy teljes pártirányítás zajlott az önkormányzati újság felett – mondta Pikó.

Ezért állásfoglalást fog kérni a fővárosi főjegyzőtől Rimán Edina magatartásának törvényességéről. Emellett a képviselő-testületben kezdeményezi Rimán visszahívását a lapot is kiadó önkormányzati cég felügyelő bizottsági elnökségéből, mert méltatlanná vált erre. Továbbá rendőrségi feljelentést tesz a szerkesztőségeb végzett pusztítás miatt. Végezetül polgári jogi (kártérítési) pert indít polgármesterként a volt főszerkesztő ellen, mert az ő ténykedése idején büntették meg félmillió forintra az önkormányzatot a lapban megjelentek miatt. Ezt a mostani vezetésnek kellene kifizetnie. Eljárást indít amiatt is, hogy az önkormányzat 50 millió forintot költött egy olyan lényegében hivatalos Facebook-oldalra, amely egy magánszemélyé volt, aki aztán hozzáférhetetlenné tette ezt számukra.

Az önkormányzati cégnél pedig átfogó jogi és pénzügyi vizsgálatot rendelt el a törvénysértések és ezek költségeinek feltárására.

Röviden beszélt arról is, hogy találtak olyan leveleket is, amelyek azt bizonyítják, hogy az önkormányzat szervezeteinél megfigyelték az őt polgármesternek jelölő C8 civil szervezet kampányeseményeit, mozgásaikat. Ezek elemzése még tart, egyelőre csak annyit mondott, hogy az ott dolgozók egy része nyilván utasítást hajtott végre.

Kocsis Mátét minősítsék a választók – mondta Pikó. A Fidesz felelőssége, hogy frakcióvezetőnek megtart-e olyan embert, aki „letűnt korok gyakorlatának megfelelően kézivezérléssel irányította a kerületi sajtót”.
A polgármester szerint ha ő maradhat a Fidesz frakcióvezetője, az a Fideszről állít ki bizonyítványt.

Erdogan a migránsokkal zsarolja Európát

Megismétlődik a korábbi migráns áradat, mert Törökország nem tartja be ígéretét? – teszi fel a kérdést a Die Welt, mely megszerzett egy bizalmas uniós jelentést a migrációról. Eszerint idén 70 ezernél is több lesz az olyan migránsok száma az Európai Unióban, akik Törökországból érkeztek.

Jórészt Görögországot sújtja ez, de Bulgária és Olaszország is érintett. De akkor miért fizet euró milliárdokat az Európai Unió Törökországnak? Angela Merkel kancellár állapodott meg Erdogan elnökkel arról, hogy a törökök nem engedik át a menekülteket és cserébe az EU hozzájárul az eltartásukhoz Törökország területén.

Régebben Szíriából érkezett a legtöbb menekült, de mostanában Afganisztánból jönnek a legtöbben az Európai Unióba. Minden harmadik új migráns afgán állampolgár.

Erdogan előre menekül

A török államfő népszerűségének alapja az volt, hogy a törökök még sohasem éltek olyan jól mint az ő idejében. De ennek vége. Az életszínvonal stagnál, sőt csökken. Erdogan a három legnagyobb várost már elveszítette: Isztambul, Ankara és İzmir ellene szavazott.

A nacionalista külpolitika maradt a fő ütőkártya Erdogan kezében. Ezért avatkozik be Szíriában, mely egykor a szultán birodalmához tartozott. Ezért fenyegetőzik beavatkozással Líbiában, és ezért zsarolja Európát. Sőt újabban az Egyesült Államokat is.

Két nagy amerikai támaszpont bezárásával fenyegetőzik Erdogan

Törökország majd mindenható elnökét felbosszantotta, hogy az amerikai törvényhozás – több mint százéves késéssel – elítélte az örmény népirtást a szultán birodalmában. Erdogan bejelentette: két fontos támaszpont is megszűnhet, ha Amerika kekeckedik vele. A kettő közül különösen Incirlik légi támaszpontja jelentene komoly veszteséget az amerikai légierőnek, mely innen elérheti a Közel Kelet bármilyen pontját pillanatok alatt. Csakhogy ezen a támaszponton szerveztek puccsot Erdogan ellen, aki azt állítja: az USA állt az összeesküvők mögött! Washington elítélte a szíriai török beavatkozást és nem lelkesedik azért sem, hogy Erdogan katonákat akar küldeni Líbiába is.

Washingtonban régóta számolnak azzal, hogy Törökország már nem oly hű szövetséges mint a hidegháború idején amikor a Szovjetuniótól tartva maximálisan kiszolgálta az amerikai érdekeket. A washingtoni stratégák azzal számolnak, hogy Románia töltheti be azt az űrt, melyet Törökország csendes távolodása hoz létre. Ezért az amerikaiak dollár milliárdokért szállítanak fegyvereket Romániába, ahol a Mihai Kogalniceanu támaszponton és másutt igyekeznek kiépíteni olyan bázisokat mint amilyenek Törökországban vannak. Romániának előnye, hogy innen nemcsak a Közel Kelet hanem Oroszország is könnyen elérhető. Míg Erdogan egyre inkább oroszbarát politikát folytat, Bukarestben sziklaszilárdan ragaszkodnak az amerikai szövetséghez.

Erdogan zsarolási potenciálja távolról sem végtelen. Az is nagy kérdés, hogy a nacionalista diplomácia meddig ellensúlyozza a romló életkörülményeket. Addig is Erdogan előre menekül, mert tudja: ebben a régióban nem bánnak kesztyűs kézzel a bukott diktátorokkal: Kadhafi elnököt például darabokra tépte az ő népe 42 éves uralom után Líbiában …

Japán a kínai diák kémektől tart

A japánok megvették az Egyesült Államoktól azt a kémelhárító program csomagot, amely a diák kémek leleplezésére szolgál. A Nikkei Asian Review arról számolt be, hogy igen dinamikusan növekedett a külföldi diákok száma a japán egyetemeken. Különösen így van ez a műszaki egyetemeken, amelyek az egész világon elismert diplomát adnak.

A tavalyi évben Japán 298 ezer külföldi diákot látott vendégül. Ez 140%-os növekedést jelent a tíz évvel korábbi állapotokhoz képest.

A kínaiak hírszerzése igyekszik a diákokat is kihasználni

A japán kémelhárítás tapasztalatai szerint Peking különösen a posztgraduális képzésben résztvevő diákokat buzdítja arra, hogy hazafias célból megosszák a megszerzett tudást a titkosszolgálattal is. A műszaki kémkedésnek nagy hagyománya van Kínában. A fő célpont természetesen az Egyesült Államok. Oda Teng Hsziaoping épp ezért küldte tanulni ezerszámra a kínai diákokat már a nyolcvanas években. Az Egyesült Államokban örömmel fogadták az igen ambiciózus kínai diákokat mindaddig amíg ki nem derült, hogy nem kizárólag szakmai ambíciók lelkesítik egyik-másik jól teljesítő diákot. Ezért aztán az amerikaiak speciális kémelhárító programot dolgoztak ki a diák hírszerzés elhárítására. Ezt adták most el a japánoknak, akik szintén sok kínai diákot látnak vendégül.

Nyugi, a pénz azért dől

Bár egy hete meghiúsult a nagy üzlet, a NER-kedvenc 4iG-hez azért dől a megrendelés. A maival együtt csaknem 3 milliárd forint értékű közbeszerzési megrendelést nyert el. Most éppen az adóhivataltól.

A NAV számára szállíthat informatikai eszközöket (Oracle ZFS Tárolóbeszerzés és Storage TEK SL8500 Tape Library mentőeszköz bővítés) a 4iG – tudatta a cég reggel a tőzsdén. A megbízás értéke nettó 669 999 824 forint.

A NER egyik kedvence, az informatikában a piacvezetői helyre törő 4iG múlt hétfőn jelentette be, hogy mégse veszi meg a multinacionális Deutsche Telekom itteni egyik leányát, a T-Systemst. Az ügylet a fordított Dávid és Góliát üzleti esete lett volna. Ennek lehetséges hátteréről itt írtunk bővebben.

De aggodalomra semmi ok, a nyáron (mielőtt a T-Systems-ügyletet bejelentették) Mészáros Lőrinc egykori üzleti jobbkeze, Jászai Gellért felügyelete alá került 4iG (Mészárosnak maradt kevesebb, mint tíz százaléka) nem esett ki a pikszisből. Csak e pár nap alatt több, mint nettó 2,8 milliárdért nyert el közbeszerzést. Kiépíthet wi-fi-rendszert az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak az Egészséges Budapest programban részt vevő intézményekbe, tegnap a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési, Innovációs Hivatal genetikai eredmények kiértékelését támogató orvosdiagnosztikai eszköz beszerzését jelentették be nettó 829,8 millióért.

Mesterházy Attila lett a NATO-parlament elnöke

A NATO Parlamenti Közgyűlés vezetése egyhangúlag Mesterházy Attila alelnököt kérte fel a NATO-parlament elnöki teendőinek ellátására. Ez az első alkalom, hogy magyar politikus vezethet egy nemzetközi szervezetet.

A NATO Parlamenti Közgyűlés elnöki tisztsége azután üresedett meg, hogy Madaleine Moon képviselőasszony a december 12-i brit parlamenti választásokon nem szerzett újra mandátumot, így a továbbiakban nem láthatja el a NATO Parlamentjének elnöki feladatait.

Mesterházy Attila 2006 óta tagja a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának. Két évig első magyar rapportőrként tevékenykedett, számos jelentés fűződik a nevéhez. A volt pártelnök 2018 óta vezeti a Parlament szocialista frakcióját, valamint a Transzatlanti Védelmi és Biztonsági Együttműködés Albizottságot. 2019-ben pedig első magyar politikusként a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnökének választották.

Mesterházy Attila a következő egy évben vezetheti a NATO Parlamenti Közgyűlést, ahol több mint 50 ország parlamentjének majd 300 képviselője van jelen.

A volt pártelnök nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést, és bízik abban, hogy ezzel az új pozícióval képes lesz megmutatni Magyarország elkötelezettségét a transzatlanti értékek és együttműködés iránt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK