Látható elégedettséggel ír a független sajtó illetve beszél a független média Lázár János utóbbi nyilatkozatairól. Lázár azt állította, hogy a Fidesz igenis elvesztette az önkormányzati választást, és csak ötven százalékra teszi annak esélyét, hogy a „nemzeti oldal”, vagyis a Fidesz megnyeri a következő választást.
Szerintem ezek a nyilatkozatok nem a politikai helyzetről, nem is a 2022-es választási esélyekről szólnak, hanem Lázár Jánosról. Két dolgot árulnak el róla. Az egyik, hogy ő persze a „nemzeti oldal”, vagyis a Fidesz híve, semmi kifogása nincs Orbán önkényuralmi rendszere ellen, „értük haragszik”, amikor aggodalmaskodik.
A másik: Lázár úgy gondolja – alighanem már jó ideje –, hogy Orbán nem elég jól menedzseli az önkényuralmi rendszert, és ő, Lázár jobban menedzselné. A „nemzeti oldal”, a Fidesz szempontjából jobban.
Merthogy mi a különbség Lázár és Orbán között? Lázár frakcióvezetőként, majd a miniszterelnökséget vezető miniszterként volt Orbán egyik legfontosabb partnere az önkényuralmi rendszer felépítésében. Mindjárt az elején olyan akciókat vezérelt le, mint az Alkotmánybíróság hatáskörélnek korlátozása vagy a 95 százalékos különadó bevezetése.
Később az ő nevéhez fűződött a dohánykereskedelem Fidez-közeli vállalkozók, rokonok és haverok kezébe adása. Talán nem is kell többet mondani ahhoz, hogy ne örüljünk Lázár bejelentkezésének. Fogadnunk sem érdemes a sikerére: ha egyszer Orbán eltűnik, minden bizonnyal az egész rendszer is vele bukik, s ami utána jön, abban Lázárnak aligha lesz helye.
Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy Orbán olyan elkötelezett emberei, mint Lázár vagy az Orbán öregedéséről beszélő Stumpf István hogyan nyilatkozik. Aggódnak. Én is aggódom, de az ellenkezője miatt. Ők amiatt, hogy nem olyan stabil a rendszer, mint ők is szeretnék. Én amiatt, hogy továbbra is 50 százalékon áll a Fidesz, és a rendszer stabilabb, mint én szeretném.
