Értük haragszik
Románia elnöke egész másképp látja a világot
Az Európai Unió, a NATO és az USA – ez a három fő igazodási pontja a román diplomáciának – hangsúlyozta Klaus Johannis, aki megkezdte második elnöki periódusát. Az erdélyi szász politikus, aki élvezi az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatását.
Élvezi, méghozzá annak ellenére, hogy 1989 előtt szoros szálak fűzték a Securitate-hoz. Nemrég visszautasította Orbán Viktor javaslatát arra, hogy működjön együtt a visegrádi négyekkel. Míg a magyar miniszterelnök Berlint, Moszkvát és Ankarát jelölte meg a magyar diplomácia három fő igazodási pontjának addig a románok globálisan gondolkodnak. Mindenképp a nyugati világ részének tekintik magukat. Maximálisan együttműködnek az Európai Unióval, melynek bírálatával a magyar miniszterelnök nem fukarkodik.
Románia az USA legjobb szövetségese a térségben
A románok több milliárd dollár értékben vásárolnak fegyvereket az Egyesült Államoktól, mely stratégia szempontból igen fontosnak tartja Romániát. Ennek az az oka, hogy Törökország mindinkább renitens magatartást tanúsít a NATO-ban és jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A Romániába telepített amerikai rakéták és repülőgépek fokozatosan átvehetik azt a szerepet, melyet Törökország játszik jelenleg a NATO-ban. Legutóbb már Erdogan elnök azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja a nagy amerikai légi támaszpontot Incirlikben. Az USA már felkészült arra, hogy a törökországi támaszpont szerepét Románia vegye át.
Románia kiváló kapcsolatot ápol Berlinnel és Párizzsal is
Klaus Johannis német származása kitűnő referencia Németországban, ahova többszázezer szász települt át Romániából Ceausescu bukása után. Macron elnök is kedveli a románokat: az ő támogatásával lett a liberálisok frakcióvezetője az Európai parlamentben Dacian Ciolos egykori román miniszterelnök. Aki különben a Securitate karhatalmi ezredében teljesítette katonai szolgálatát Ceausescu idején. Berlin és Párizs támogatásával lett az Európai Unió első korrupcióellenes főügyésze Laura Codreanu-Kövesi, aki a bukaresti amerikai nagykövetség támogatásával az elit számos tagját juttatta börtönbe Romániában.
Macron lemond az elnöki nyugdíjáról
A francia köztársasági elnök szombaton ünnepelte a 42-ik születésnapját. A nyugdíj tehát még messze van, de a nyugdíj rendszer reformja közel. A tiltakozás tart: sokan nem akarnak lemondani a régi „vívmányokról”. Ezért akar példát mutatni a fiatal köztársasági elnök, aki nemcsak az elnöki nyugdíjról mond le hanem arról is, hogy élete végéig az alkotmány bíróság tagja maradjon.
Franciaországban a törvény kimondja, hogy a köztársasági elnök mandátumának lejárta után automatikusan az alkotmánybíróság tagja lesz. Ez pedig havonta 13 500 eurót jelent az élete végéig minden hónapban. Az elnöki nyugdíj összege jelenleg 6220 euró havonta.
Macron fegyverszünetet javasol a sztrájkolóknak
A francia elnök a hétvégén Abidjanban az afrikai államok közös harcát szervezi az iszlamista terrorizmus ellen. Az egykori francia gyarmatokon a francia hadsereg és a titkosszolgálat nagy szerepet játszik abban, hogy megállítsák a fanatikus dzsihád harcosok nyomulását Afrikában. Maliból például a francia hadsereg szorította ki az Al Kaida helyi erőit és más fanatikus csoportokat 2013-ban.
Macron Afrikából üzent a tüntető és sztrájkoló franciáknak, akik 17 napja tiltakoznak a nyugdíj reform ellen. Kössünk fegyverszünetet – kéri az elnök, aki mindenképp végre akarja hajtani tervét. Jelenleg ugyanis Franciaországban túlságosan magas az állami költségvetés hiánya – jelentős részben a nyugdíj kassza miatt. A hiányt kifogásolja Brüsszel és Berlin is. A németeket az euróövezet reformjára akarja rávenni a francia elnök. Berlinből viszont ezt üzenik neki: előbb tedd rendbe a francia költségvetést, azután tárgyalhatunk az eurozóna reformjáról.
Leáll az Északi áramlat az amerikai szankciók miatt?
Az Allseas nevű svájci – holland cég szombaton jelezte: felfüggeszti a munkálatokat az Északi áramlat tengeralatti csővezetéken amíg ki nem derül: érinthetik-e őket azok az amerikai szankciók, melyekkel Trump elnök fenyegeti őket? Az USA elnöke aláírta a washingtoni kongresszus által megszavazott szankciót, mely büntető eljárást jelenthet mindazon cégeknek, melyek részt vesznek az Északi áramlat 2 építésében. A földgázvezeték közvetlenül köti össze Oroszországot és Németországot a Balti tenger alatt.
„Az amerikaiak azt akarják, hogy ne vegyünk levegőt !”
Így fakadt ki a külügy szóvivője Moszkvában. Németország tudomásul vette a szankciókat , de nem kíván ellenlépéseket tenni- jelezte Angela Merkel kancellár. Az Északi áramlat 2 építkezése már közel jár a befejezéshez , de a szankciók mégiscsak komoly károkat okozhatnak hiszen csúszhat az átadás , ha az utolsó szakaszban több külföldi cég felfüggeszti a munkát. Az amerikai törvények szerint 60 nap áll rendelkezésre arra, hogy azonosítsák a cégeket és meghatározzák a szankciókat.
Miért nem akarja Trump, hogy még több orosz gáz érkezzen Németországba?
Az USA elnökének két érve van. Az egyik a nemzetbiztonság. Washington attól félti Németországot és egész Európát , hogy túlságosan függővé válnak az oroszoktól vagyis Putyin elzárhatja a gázcsapot. A németek erre azt válaszolják: az oroszoknak sokkal nagyobb szükségük van az európaiak pénzére mint az EU tagállamainak az orosz földgázra!
Az amerikai másik érve gazdasági : saját cseppfolyósított földgázukat akarják eladni Európában. A lengyelek- mint minta szövetségesek – máris jelentkeztek , hogy vegyenek „a szabadság földgázából „- ahogy azt Pompeo külügyminiszter nevezte. A németek viszont arra mutatnak rá , hogy „a szabadság földgáza” drágább mint az oroszoké. Vagyis Amerika két legyet ütne egy csapással , ha rásózhatná „a szabadság földgázát ” Európára : egyrészt eladhatná a saját áruját , másrészt pedig rontaná az európai vetélytársak versenyképességét a globális piacon. Ezért a németek nem hagynak kétséget afelől : mindenképp befejezik az Északi áramlat 2 vezeték megépítését , és így már jövőre több földgázt kaphatnak Oroszországból.
Pénzügyi gondok a szélsőjobboldalon Németországban
A német ellenzék legnagyobb pártja, az Alternative für Deutschland pénzügyi problémákkal küzd, mert a bíróság 400 ezer eurós büntetésre ítélte a választási törvény megsértése miatt. Az történt, hogy a szélsőjobboldali szervezet elfogadott pénzt egy svájci hirdetési cégtől is a választási kampány során.
Németországban csakis uniós államok cégeitől illetve szervezeteitől érkezhet pénzügyi támogatás.
Az Alternative für Deutschland kincstárnoka most körlevélben szólította fel a párt több mint 38 ezer tagját, hogy a szokásos tagdíjon túl még fizessenek be 120 eurót a pártkasszába.
A német hatóságok szigorúbban ellenőrzik a törvény betartását mint korábban
Az Alkotmányvédelmi hivatal hívta fel arra a figyelmet, hogy a szélsőjobboldali szervezetek és mozgalmak kihasználják azt, hogy a hatóságok elég elnézőek, a törvények megszegését nem vizsgálják meg elég alaposan. Ezért is szaporodhattak el a szélsőjobboldali szervezetek Németországban.
Az Alternative für Deutschland különösen az egykori NDK-ban népszerű, ahol a felzárkózás a fejlettebb nyugati részekhez csak félsikernek mondható. Ezért most Angela Merkel pártja, a CDU dilemma előtt áll: kössön – e helyi koaliciót az egyes tartományokban az Alternative für Deutschland mozgalommal? A berlini központ ezt határozottan ellenzi ámde helyben sokan vannak azon a véleményen, hogy meg lehet állapodni az Alternative für Deutschlanddal, mely ellenzi a bevándorlást, iszlám ellenes politikát folytat, nem ítéli el határozottan az antiszemitizmust, és nem határolja el magát egyértelműen a náci rezsimtől, amely az európai zsidóság kiirtását tűzte ki célul.
A bírák a felelősek?
Amikor történik egy szörnyű bűncselekmény, mint most a győri családirtás, a politikusok mindig hajlanak rá, hogy törvényt szigorítsanak, és a megtörtént szörnyűségért is gyorsan felelőssé tegyenek az elkövető mellett valaki mást is.
„Ha a bíró a középmérték szerinti büntetést szabja ki, akkor a gyerekek ma élnek”,
a súlyosabb szabadságvesztés-büntetésnek nincs nagyobb visszatartó ereje.
A szakértők szerint a hét évnél hosszabb szabadságvesztés már visszafordíthatatlan személyiségkárosodást okoz, márpedig a büntetőpolitika feladata az elítéltek visszavezetése a társadalomba.
így beszél, hogy hangulatot keltsen a bíróságok ellen, és magát illetve a kormányt tüntesse fel az igazságosság bajnokaként.
Karácsonyi vásár 50%-os leértékeléssel
A fogyasztók félnek a bizonytalan kilátásoktól Nagy Britanniában, ahol a kiskereskedelmi hálózatok soha nem látott kedvezményekkel csalogatják a vásárlókat. Akik többnyire hitelbe vásárolnak, és nem tudják, hogy számukra mit hoz a jövő, ha Nagy Britannia kilép az Európai Unióból.
Fekete péntek és ami utána jön : újabb leértékelési hullám
A Deloitte tanácsadó cég 800 ezer árucikket vizsgált meg a karácsonyi piacon. Így jött ki az a megdöbbentő eredmény, hogy már most is 50%-os a leértékelés. Vajon miért ez a vásárlóknak oly kedvező, de az eladóknak kevéssé reménykeltő rekord?
„Nehéz éve volt a vásárlóknak Nagy Britanniában hiszen óriási volt a bizonytalanság: hogy alakul az ország gazdasági jövője. Azt viszont előre beárazták a vevők, hogy nagy leértékelésre lehet számítani a karácsony előtti utolsó héten. Ezért erre az időszakra koncentrálják a vásárlásaikat” – nyilatkozta a londoni Guardiannek a Deloitte szakértője. Aki arra is rámutatott: az Egyesült Államokból importált Fekete péntek rákényszerítette a leértékelésre az eladókat. Akik szomorúan regisztrálták, hogy december közepén amikor általában jól megy az üzlet, idén 5%-os visszaesés mutatkozott. A vásárlóknak kivárnak: még nagyobb leértékelést akarnak!
Előretör az online kereskedés
A nagy áruház láncok arról is panaszkodnak, hogy karácsony táján egyre többen térnek át az internetes vásárlásra, mert ma már a házhoz szállítás annyira felgyorsult, hogy a megvett áru biztosan a karácsonyfa alá kerül akkor is, ha az utolsó pillanatban vették azt meg! Még karácsonyra is időzítenek leértékelést az internetes áruházak – hangsúlyozza a Deloitte szakértője. A vásárlók mindinkább erre várnak, és elkerülik a hagyományos üzleteket.
A City elégedett , de a fogyasztók félnek
„Visszafizetjük a munkásosztálynak a belénk vetett bizalmat” – ezt hangsúlyozta a választások utáni első kormány ülésen Boris Johnson. A konzervatív kormányfő tisztában van vele, hogy az őt támogató amerikabarát pénzügyi elit kevés a politikai tábor összetartásához. Az elégedetlen munkások szavazatai nélkül Boris Johnson nem arathatott volna nagy győzelmet – hangsúlyozza a Daily Mail. Csakhogy a munkásosztály nagyon megtanult számolni az elmúlt időszakban amikor a reálbérek alig emelkedtek míg a tőkejövedelmek a csillagos égig nőttek. Boris Johnson most szép új világot ígér a sokszorosan átvert munkásosztálynak, amely azonban csak a szemének hisz, és ezért vár az utolsó percig a karácsonyi bevásárlással hátha elcsíp egy minden korábbinál előnyösebb lehetőséget az ajándékok beszerzésével Nagy Britanniában.
Lemond a mandátumról Gréczy
December 31-ével lemond képviselői mandátumáról Gréczy Zsolt. A szexuális zaklatási ügybe bekevert politikus a DK-ról akarja levenni a terhet. A pereket ettől még végigviszi.
Az ATV-n az Egyenes Beszédben jelentette be Gréczy Zsolt, hogy lemond mandátumáról. Mint fogalmazott, most is áldozatnak tekinti magát azokban az ügyekben, amelyekbe belekerült.A perek ezekben az esetekben mennek tovább – mondta.
A DK fantasztikus éve volt 2019, s ha személye ezt a lendületet csak kicsit is megtöri, akkor inkább lemond a képviselőségről – indokolta döntését. A DK-ról akarja levenni ezt a terhet. Gyurcsány Ferenc pártelnök elfogadta döntését.
Három támadás indult ellene szexuális zaklatást emlegetve. Először egy ismert popzenész vádolta meg azzal, hogy kikezdett a feleségével Gréczy. Aztán a szélsőjobboldali, neonáci Mi Hazánk egyik parlamenti munkatársa közölte, hogy zaklatta őt a DK-s politikus. Végül egy névtelen személy ismételten a kormánypárti médiában közöltetett félreérthetetlen tartalmú fotókat, de zaklatás ezekből se derül ki.
Gréczy szerint az utóbbi személy nem létezik, a fényképeket valahogyan kívülről szerezték meg a telefonjáról. A képeket ma már nem készítené el – mondta el több alkalommal. Azt korábban megemlítette, hogy a Borkai-ügy után kapott figyelmeztetést a Fideszből, hogy ők és személyesen ő következik bosszúként.
Gréczy listás mandátummal ült be a parlamentbe. Pótlásáról a DK dönt.
Brexit: az első lépés
A kilépés általános kereteit megszavazta a brit alsóház, de ehhez még a Lordok Háza is hozzáfűzhet. Ez azonban csak a könnyebbik része a Brexitnek: a január 31-i kilépés után 11 hónap alatt kellene megállapodni az EU-val a szabadkereskedelemről.
A múlt heti választás nyomán kialakult 80 fős többséget is meghaladó 124-es fölénnyel a brit alsóház péntek délután jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő megállapodás általános alapelveit. Ez
lehetővé teszi, hogy az egyezmény januárban a ratifikáció következő szakaszába lépjen.
Az alsóház megszavazta a korábbinál nem sokkal kevésbé feszes további tárgyalási menetrendet is. Ennek alapján a képviselők január 7-én, 8-án és 9-én is tárgyalják a kilépési megállapodást, amely ezután kerülhet a felsőház elé.
A mai tehát nem a végszavazás volt az októberben elért új Brexit-megállapodásról,
mert az egyezség ratifikálását tartalmazó törvénytervezetnek az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia. Ez a megállapodás az utódja annak, amit Theresa May előző miniszterelnök kötött bő egy éve az EU-val, amit azonban az alsóház háromszor elvetett.
Ha a Lordok Háza módosításokat fűz az indítványhoz, akkor ismét az alsóház tárgyalja a törvénytervezetet. Boris Johnson miniszterelnök ígérete az, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Johnson az alsóházi vita előtti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a törvényhozók januárban, „az új évtized és az ország új hajnalának” kezdetén be is fejezik a Brexit-megállapodás ratifikációjának munkálatait és így az Egyesült Királyság január 31-én kiléphet az EU-ból.
A neheze azonban ezután következhet. Az érvényes egyezmény alapján
2020 végéig kellene kidolgozni az EU-val a szabadkereskedelmi megállapodást.
Addig, tehát 11 hónapig olyan átmeneti időszak kezdődhet, amelyben lényegében e jelenlegi tagsági viszony érvényes.
Minden eddigi tapasztalat szerint azonban
ennyi idő alatt képtelenség kidolgozni átfogó egyezményt.
Ez az álláspontja az EU-nak is. A megkötött Brexit-megállapodásban van erre megoldás: az átmenet meghosszabítható két alkalommal egy-egy évre. Első alkalommal jövő június végéig kellene megegyezni erről.
Johnson azonban
törvényben akarja megtiltani, hogy meghosszabbodjék az átmenet,
vagyis mához egy évre komplett szabadkereskedelmi egyezménynek kellene rendelkezésre állnia. Ellenkező esetben a megállapodás nélküli Brexit jönne létre, amelyben az EU szempontjából Nagy-Britannia úgynevezett harmadik féllé válna. Vagyis vámok terhelnék a kétoldalú kereskedelmet, ami a briteknek fájna jobban, mert az ő külkereskedelmük nagyjából 70 százaléka megy a közösségbe.
































