Featured

Öntik a pénzt a jómódúakra

Nagy siker a kormány szerint a családvédelmi programban kiosztott közel félezer-milliárd forint. Csakhogy ennek nagy részét az amúgy is jómódúak veszik fel támogatott konstrukciókban. Vezet a babaváró kölcsön, amihez azonban szinte csak a legfelső jövedelműek férnek hozzá. Baba pedig nincs több.

Már közel 100 ezer család igényelte a júliusban indult úgynevezett családvédelmi akcióterv valamelyik támogatását – közölte büszkén pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Az intézkedések közül a babaváró kölcsön és a nagycsaládosok autóvásárlási programja a legnépszerűbb, de sokan élnek az otthonteremtést segítő kedvezményekkel is. Január 1-jén két új elemmel bővül az akcióterv: életbe lép a  nagyszülői GYED és a legalább négygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége. A kormány a családtámogatások további bővítését tervezi.

Július elsején kezdődött a családvédelmi akcióterv, amely rendkívül népszerű, már közel 100 ezer család igényelte valamelyik támogatást. A babaváró támogatásért mintegy 60 ezer házaspár folyamodott, közülük 46 ezren már szerződést is kötöttek. A

legtöbben a 10 millió forintos kölcsönt vették fel,

az összeget pedig jellemzően lakáscélokra fordítják.

A nagycsaládosok autóvásárlási támogatását mintegy 23 ezer nagycsaládos kérte,

új autójuk megvásárlását már közel 8 milliárd forinttal támogatta az állam.

Az akcióterv otthonteremtést segítő intézkedései is népszerűek, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellé már használt lakások után is felvehető kedvezményes kölcsön, a lakások jelzáloghiteléhez nyújtott támogatást, valamint a falusi csokot közel 15 ezer család igényelte július 1-je óta.

Mindent visz a babaváró

Sokat mondó, hogy az emberminisztérium csak a hétszemélyes autókhoz nyújtott támogatást forintosította; ez a nyolcmilliárd csak csepp a tengerben. A teljes, csaknem százezres megsegített családnak tehát fele a babaváró kölcsönt vette igénybe (nyilván lehetséges kisebb átfedés a különféle részek közt). Jellemző a babaváró elsöprő sikerére, hogy a hitelintézetek a harmadik negyedévben összesen közel 800 milliárd forint értékben nyújtottak háztartási hiteleket (éves alapon 41 százalékkal többet). A harmadik negyedéves kibocsátás legnagyobb részét (277 milliárdot) a babaváró hitelek tették ki – tudatta december elején az MNB.

A babaváróhoz nem adtak meg számot, bár némi matekozással kijön a hozzávetőlegesen pontos összeg.

Az eddigi adatok alapján 90 százalék feletti a maximális, 10 milliós kölcsönt felvevők aránya. Az MNB decemberi tájékoztatásából tudjuk, hogy addig a szegényebb rétegek alig jutottak hozzá ehhez: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók alig néhány százalékot tettek ki a babaváró-szerződésekből.

És nem állnak le vele

Vagyis mostanra 420-450 milliárd forint lehet ez a kiadás, ami egybevág az MNB október végéig összesített számával; akkor 352 milliárdnál állt a számláló (az első három hónapban 29 ezer szerződést kötöttek 277 milliárd értékben). Akkor a folyósítások alig 2 százaléka volt 5 millió forint alatti – ez azóta nyilván nem változott meg lényegesen.

Az MNB az év végig 400-450 milliárd forint értékű babaváró-hitelállományt becsült november végén, ami fedi a most kiszámolt állományt. A lehetőség lezárultáig, 2022 végéig

a babaváró kiadása elérheti az 1200-1400 milliárd forintot

az MNB becslése szerint.

A gazdagok bulija

Azt első pillanatban látni lehetett, hogy ez a kölcsön nem középréteg, pláne nem a szegényebbek részére készült. Az első hónapok eltelte aztán megerősítette ezt: a felvett kamattámogatott kölcsönök

több mint felét, 55 százalékát a legfelső két jövedelmi tizedbe tartozó családok igényelték,

két hónap alatt ez se változhatott érdemlegesen.

Vagyis miközben az égbe szökött lakásárak miatt a társadalom alsó felében lévők lényegében kiszorultak a támogatást igénybe vehetők köréből (a csok-ot már rég „megette” a drágulás), addig a felső egyhuszadhoz fékezetlenül ömlik a (köz-)pénz.

És a hónapról hónapra közölt népesedési statisztika mindeközben azt mutatja, hogy hiába a csok (amelynél szintén már 400 milliárd lehet a támogatási összeg) vagy a babaváró,

gyerekből valahogy nem akaródzik több születni.

A fogyás töretlen, az elhalálozások száma-aránya ingadozik, de az ország népessége töretlenül csökken. A házasságkötések rekordokat döntögetnek, ami mutatja a babaváró hitel hatását: ez ugyanis az egyik feltétel. De a kedvezmények akkorák, hogy

még gyerek nélkül is jobb megoldás, mint a „rendes” bankhitel.

Január 1-jétől két újabb támogatás lép életbe. A négygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentességének köszönhetően minden olyan anya, aki legalább négy gyermeket nevel, vagy korábban saját háztartásában felnevelt, élete végéig mentesül a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. Szintén ekkortól vehető igénybe a nagyszülői GYED, amivel a még nem nyugdíjas nagyszülők is jogosulttá válhatnak gyermekgondozási díjra, ha vállalják, hogy részt vesznek unokájuk gondozásában, nevelésében, amíg a szülők dolgoznak. Egyszerre csak az egyik nagyszülő, de akár több unoka után is felveheti a juttatást. A nagyszülői GYED összege legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka, tehát 2020-ban 225 288 forint lehet.

Magyarország a német fegyverek legnagyobb vásárlója

Rekordot dönt idén a fegyver export Németországban, ahol a legutolsó statisztikai adatok szerint 7,95 milliárd euró a bevétel, de valószínű, hogy a 2019-es év összegzése túllépi majd a 8 milliárd eurót.

Az utóbbi három évben csökkent a fegyver export Németországban, de idén radikális fordulat következett be: januártól decemberig 65%-os növekedés következett be!

Németország nemcsak fegyvert ad el külföldön, de licencet is. Ezen a téren is megdőlt minden rekord: tavaly 5,3 milliárd eurót hozott ez a konyhára, idén ennél máris többet.

Magyarország 1,77 milliárd euróval messze az első

A második helyen álló Egyiptom /802 millió euró/ és a harmadik helyezett USA /483 millió euró/ együtt nem importált annyit idén mint Magyarország. Mindez összefügg azzal, hogy Trump elnök egyre jobban sürgeti: minden NATO állam teljesítse kötelezettségét és költse a GDP két százalékát katonai célokra. Trump persze haza beszél: elsősorban amerikai fegyvereket akar eladni NATO szövetségeseinek. Lengyelország és Románia jeleskedik is ezen a téren. Ez a két állam az USA stratégiai szövetségese a térségben. Magyarország viszont úgy növeli katonai kiadásait, hogy európai fegyvereket vásárol. Erősítve ezzel a kapcsolatait Németországgal, amely ettől függetlenül is hazánk legfőbb gazdasági partnere. Orbán Viktor miniszterelnök tisztában van az ilyen döntések stratégiai jelentőségével éppúgy mint partnerei Berlinben és Washingtonban.

Németország és az USA szövetségesi viszonya egyre hűvösebb. Jellemző a német közvéleményre, hogy egy friss felmérés szerint Trump nagyobb veszélyt jelent Németországra mint Putyin vagy Kim Dzsongun észak-koreai elnök!…

Orosz zászló az amerikai helyén

Orosz tábori csendőrök kitűzték hazájuk lobogóját Szíriában, nem messze Rakka városától, ahol korábban az Iszlám állam fővárosa volt. Az Iszlám állam bukása után amerikai csapatok foglalták el.

Tál Samin stratégiai ponton fekszik: amellett az országút mellett van, amely összeköti Szíria középső részét az északi területekkel. Itt nemrég még a kurd milícia tartotta fenn a rendet, mely döntő szerepet játszott az Iszlám állam legyőzésében. Az amerikaiak teljes mértékben támogatták a kurdokat, akik az ő légi támogatásuk és hírszerzésük nélkül nem lettek volna képesek legyőzni az Iszlám államot.

Trump cserbenhagyta a kurdokat

Bár tábornokai ezt ellenezték, az amerikai elnök úgy döntött: kivonja a csapatainak nagy részét Szíriából. Ezt Erdogan elnök követelte, aki le akart számolni a kurd milíciával Szíriában. A török államfőnek komoly zsarolási potenciálja volt: birtokába jutott egy olyan információ, mely szerint Trump elnök veje engedélyezte Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökösnek egy ellenzéki újságíró meggyilkolását Isztambulban. Trump elnöknek a választási kampányban nem jött volna jól egy ilyen leleplezés. Ezért inkább kivonta csapatait, és lehetővé tette a törökök előrenyomulását a kérdéses területen Szíriában. Csakhogy a kurdok is észbekaptak és lepaktáltak Asszad szír elnökkel. Akit meg az oroszok támogatnak. Putyin és Erdogan ezek után megegyezett a terület felosztásában. Így jutottak orosz tábori csendőrök arra a támaszpontra, ahol nemrég még a csillagos sávos amerikai zászló lobogott. Putyin ezzel is demonstrálni kívánja, hogy ő az úr a Közel Keleten, de az amerikaiak példája is azt mutatja: annyira cseppfolyós a helyzet a világnak ezen a részén, hogy a dicsőség nagyon gyorsan elmúlhat…

2019

Vége az évnek. Ilyenkor mindenki értékeli, ami az évben történt, habára politikai folyamatok nem feltétlenül évekre tagolódnak. Most viszont sokan tekintik 2019-et sikerévnek.

Szűkebben az ellenzéki siker évének, még szűkebben a DK sikerévének. A DK és a Momentum esetében az EP-választás, az egész ellenzék tekintetében pedig az önkormányzati választás eredménye látszik megalapozni az ilyen véleményt. Elvégre az EP-választáson a DK 16, a Momentum pedig 10 százalékos eredményt ért el, négy illetve két mandátumot szerzett az Európai Parlamentben, amire senki sem számított. Ez ne volna igazi siker?
Az önkormányzati választáson pedig sikerült megnyerni Budapestet és tíz megyei jogú és néhány kisebb városban a polgármesteri tisztséget (a közgyűlési többséget pedig további három megyei jogú városban), ez ne volna nagyszerű eredmény? Dehogynem.
Csakhogy ez sem változtat azon, hogy a Fidesz támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint továbbra is – a választani tudó biztos szavazók körében – ötven százalék fölött van, és az önkormányzati választáson az ország egészét tekintve a Fidesz jóval több szavazatot kapott, mint az ellenzék. A tavaszi EP-választáson is ötven százalék fölött volt a Fidesz, a DK és a Momentum nagy sikere a szavazatoknak az ellenzéken belüli újraelosztásából adódott. Én persze jónak tartom azt, hogy a DK és a Momentum lett erősebb az MSZP, az LMP és a Jobbik rovására, mert a megerősödött két párt politikáját tartalmában jobbnak tartom, mint a három meggyengült pártét. Számomra, aki baloldali liberálisnak vallom magam, a kifejezetten antiliberális Jobbik és LMP és az e tekintetben bizonytalan MSZP-vel szemben örvendetes a DK és a Momentum ellenzéken belüli súlyának megnövekedése. Ez azonban még nem elég ahhoz, hogy azt mondhassuk, hogy a 2019-ben követett út elvezet az Orbán-rendszer bukásához.

Mi is történt az önkormányzati választáson?

Ahol sikerült legyőzni a fideszes polgármestereket, ott ennek kulcsa az volt, amit teljes ellenzéki összefogásnak szoktak nevezni. Mi volt ennek tartalma? Ami az ellenzékieket egyesítette, az a fideszes korrupcióval, a Fidesz politikai viselkedésével, hatalomgyakorlási módjával való szembehelyezkedés, és a környezeti szempontok érvényesítésében való egyetértés. Amennyire látom, emellett Karácsony fővárosi fellépésének volt egy határozott baloldali társadalompolitikai tartalma is, de másutt – a budapesti kerületekben és a vidéki városokban – ez az elem már nem volt jelen.

Vajon elegendő-e ennyiben egyetérteni az országos politikában? Az önkormányzati választás nem szólt külpolitikáról, nem szólt gazdaságpolitikáról, és csak korlátozottan szólt társadalompolitikáról. Ez tette lehetővé a teljes összefogást. Országos politikát azonban aligha lehet ilyen alapon csinálni.

Sokaktól hallottuk az elmúlt napokban, hogy a kulcskérdés annak a vezető politikusnak a megtalálása és „felépítése”, aki az egyesült ellenzéket a 2022-es választáson vezeti majd. Az ATV egyik utolsó vitaműsorában a Kuncze Gáborral és Lendvai Ildikóval a stúdióban ülő Cseh Katka, a Momentum EP-képviselője mondta, szerintem nagyon helyesen, hogy fontosabb ennél annak a politikai iránynak a megfogalmazása, immár az országos politikában, amely mellé az Orbán-rendszerrel szemben álló választók tudnak majd odaállni.
Az önkormányzati választási összefogás arra volt elég, hogy például Karácsony Gergő 50:45 arányban győzze le Tarlóst, és sokfelé született ehhez többé-kevésbé hasonló eredmény. Az Orbán-rendszer majdani legyőzéséhez azonban ilyen eredmény – amitől a közvélemény-kutatások, illetve az önkormányzati választás országosan összesített adatai szerint nagyon messze vagyunk – nem elegendő. Amikor a 2014-es országgyűlési választás előtt, amikor még naiv módon jobban bíztunk a kormányváltás lehetőségében, mint 2018-ban, sokat gondolkoztunk azon, hogy hogyan lehet a kormányváltáson túl áttörni azokat a gátakat, amelyeket a Fidesz kétharmaddal felépített. Mint tudjuk, azóta ebben sokkal messzebbre jutottak.
Orbán rendszere csak akkor számolható fel, ha a Fidesz nemcsak a szokványos módon választási vereséget szenved immár országosan, hanem ha politikailag összeomlik, mégpedig legalább úgy, mint az MDF 1994-ben, illetve az MSZP–SZDSZ 2010-ben.

Nem a választási eredmény százalékos mértéke itt a döntő, hanem a korábban hatalmat gyakorló politikai erő erkölcsi-politikai összeomlása.

Az, hogy ellenzékbe kerülve úgy megbénuljon, mint a korábbi kormányerő 1994-ben és 2010-ben.

Ehhez pedig – az önkormányzati választáson elért nagyszerű eredmények dacára – nem kerültünk közelebb 2019-ben. Ezért nem mondhatjuk sem azt, hogy 2019 a fordulat éve lett volna, sem pedig azt, hogy azt kell tovább csinálni, ami az önkormányzati választással elkezdődött. Ahhoz, ami az Orbán-rendszer megdöntéséhez kell, ez messze nem elegendő.
Más is kell hozzá, nagyon más. Ezt pedig ellenzéki politikusaink mintha egyelőre nem látnák.

Kiszakadt az erkélykorlát egy Meki felett

Hajnalban kiszakadt egy első emeleti lakás erkélyének korlátja a Harminckettesek terén. Két fő a mélybe zuhant, akiket a mentők súlyos sérülésekkel kórházba szállítottak. A lakás alatt gyorsétterem működik.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője, Kolozsi Péter elmondta, hogy hajnalban történt az eset. Két férfi a józsefvárosi Harminckettesek terén egy ötemeletes társasház első emeleti erkélyén tartózkodott, amikor a korlát kiszakadt. A tűzoltók eltávolították az erkély veszélyesen lógó részeit. A lakás alatt egy McDonald’s-étterem van, de szerencsére az esemény időpontjában senki nem tartózkodott az erkély alatt. Más nem sérült meg.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője közölte, hogy egy rohamkocsit és egy esetkocsit is riasztottak a helyszínre. A két súlyosan sérült fiatal férfi töréseket, belső sérüléseket szenvedett. Mindkettőjüket kórházba vitték.

Zongoristahalál: oroszok szerint gyanús

Tanára szerint „abszurd” a magyar hatóságok magyarázata Elina Vasziljeva orosz zongorista haláláról. A fiatal művészt vasárnap találták holtan egy budapesti szállodában, a hivatalos verzió szerint szén-monoxid-mérgezést történt.

Elina Valijeva, 27 éves zongoraművész vasárnap halt meg Budapesten egy XIII. kerületi hostelben. Valószínűleg szén-monoxid-mérgezés történt – hangzott el az állami tévében ma. Eszerint a fürdőszobai gázkészülék hibája okozhatta a balesetet. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője azt mondta: a mentők hosszan küzdöttek a fiatal nő életéért, de már nem tudtak rajta segíteni. Egy férfit enyhe szén-monoxid-mérgezés tüneteivel a toxikológiára vittek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint idegenkezűség és bűncselekmény gyanúja nem áll fenn.

Borbély Zoltán ügyvéd azt mondta, ha idegenkezűség gyanúja nem áll fenn, akkor közigazgatási eljárás keretében vizsgálja az ügyet a rendőrség. Az ügyvéd ugyanakkor megjegyezte, felmerülhet a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés.

Valijeva tanára az orosz REN TV-ben azt mondta, hogy a hivatalos közlésben „következetlenségeket” talált. Jurij Bogdanov szerint a történetben több a kérdés, mint a válasz. Bogdanov számára gyanúsnak tűnt, hogy a magyar televíziós újságírók hívták őt és kérdezték az esemény részleteiről. Azt mondják, hogy kómában van egy fiatalember. Ő már régen Moszkvába repült, életben van és jól van. A kérdés az, hogyan engedhették szabadon? Senkit se tartóztattak le, nem hallgatták ki őt – mondta a professzor.

Ő úgy tudja, hogy a fiatalember ment be előbb a fürdőszobába, aztán Elina, aki viszont már nem ment ki. Nem világos, hogy az első a zuhany alatt jól volt, de Elina meghalt a gáztól? Hogyan jött a gáz öt perc múlva? – sorolja kérdéseit Bogdanov.

Egyelőre az is bizonytalan, hogy hol történt a halál. Az orosz források következetesen az Otto Studios nevű hostelt nevezik meg. Ez a szálláshely azonban az Indexnek tegnap tagadta, hogy náluk történt volna. Pontosabban azt mondták, hogy nem náluk történt az eset, nincs is több információjuk arról, melyik lakásban. A REN TV szerint feltételezhető, hogy a fiatalok egy szobát foglaltak ugyanabban a házban, ahol a szálloda található.

Navalnijt, az ellenzék vezérét újra letartóztatták

A rendőrség lerohanta Alekszej Navanij korrupcióellenes szervezetének központját és magával vitte az ellenzéki politikust – írta Twitteren a szervezet szóvivője.

Kira Jarmus közölte: a rendőrök felforgatták az egész központot mintha keresnének valamit, de az is lehet, hogy a céljuk nem más mint a megfélemlítés. Navalnij egyik politikai szövetségesét nemrég behívták a hadseregbe, és egy istenhátamögötti kaszárnyába küldték túl az északi sarkkörön.

Putyin lejtmenetben

Az orosz elnök nemrég tudatta népével, hogy még nem döntött az utódlás kérdésében. A 67 éves államfő jó fizikai formában van, de politikai támogatottsága egyre gyengül , mert az életszínvonal stagnál és sok helyen csökken is. Putyin mindinkább elszigetelődik és egyre jobban támaszkodik a titkosszolgálatra, ahol fiatalabb éveit töltötte. Nemrég furcsa támadás történt az FSZB székháza ellen. A Ljubjanka elleni akció kifejezte a belső bizonytalanságot, amely a karácsonyi vásár idején is jellemzi Oroszországot. A titkosszolgálat érzi, hogy Putyin mind jobban támaszkodik rá, és ezért a tábornokok egyre nagyobb önállóságra tesz szert. Az elnök igyekszik stabilizálni hatalmát: átszervezte a GRU vezérkarát. A katonai hírszerzés súlyos hibákat vétett külföldön – például a Szkripal ügyben – emiatt parancsnokát Putyin kirúgta. A tábornok annyira szívére vette a dolgot, hogy hamarosan meghalt …

Putyin az ellenzéket a külföld ügynökének tekinti

A szovjet időkhöz hasonlóan az ellenzéki politikusokat és újságírókat a hatalom külföldi ügynököknek nyilváníthatja. Ez azt jelenti, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat legfőbb feladata az ellenük folytatott küzdelem. A demokráciának ez a nem ortodox értelmezése Putyin gyengeségét mutatja hiszen egyre kevésbé képes a látszat felmutatására. A választásokat viszont meg kell nyernie, mert ez adja a rendszer legitimitását. A korrupció pedig a rendszer Achilles sarka. Putyinról az a hír járja, hogy a világ egyik leggazdagabb embere, aki vagyonát adóparadicsomokban rejtette el. Alvezérei sem szűkölködnek. Mindezt mogorván veszi tudomásul a közvélemény, amely Putyin uralkodásának első éveiben az életszínvonal emelkedéséhez szokott hozzá. Ezért is nevezte el mozgalmát korrupcióellenes szervezetnek Alekszej Navalnij, akit most Putyin parancsára újra letartóztattak.

Erdogan csapatokat küld Líbiába

Szerdán Líbiában tárgyalt Törökország államfője, aki hazaérkezve kijelentette: Fayez al-Sarraj kormánya, melyet az ENSZ is elismer, segítséget kért tőle. Ennek megfelelően Törökország katonákat küld a kormány támogatására.

Erdogan katonai segítséget nyújt az ENSZ által elismert kormányerőknek. Erre legkorábban január 9-én kerülhet sor, mert a parlamentnek meg kell szavaznia a hadsereg külföldi bevetését. Erdogan elnök hozzátette: minthogy az ENSZ elismeri Fayez al-Sarraj kormányát, ezért a segélynyújtást hivatalos nemzetközi akciónak tekinti vagyis benyújtják a számlát az ENSZ-nek New Yorkban!

Az ellenfelet az oroszok támogatják

Halifa Haftar tábornok, akinek a főhadiszállása Tobruk városában van, hónapok óta ostromolja Tripolit. Líbia fővárosa tulajdonképp az egyetlen hely, ahol Fayez al-Sarraj kormánya uralkodik.

Halifa Haftar tábornok korábban élvezte a CIA és az oroszok támogatását. Oroszországban többször is tárgyalt egymással a két líbiai ellenfél, de nem jutottak megegyezésre. A fő vitapont: ki ellenőrizze az olaj jövedelmet illetve ki követelje vissza Kadhadi ex államfő vagyonát, melyet a szakértők több mint 40 milliárd dollárra becsülnek. A diktátor a vagyonát külföldön rejtette el. Halála óta csak igen csekély összeget sikerült visszaszereznie az ENSZ által elismert kormánynak Líbiában.

Kadhafit 2011-ben darabokra tépte a fellázadt nép és azóta anarchia tombol az országban, ahol 2012-ben meggyilkolták az USA nagykövetet is.

Szakad az orosz-török szövetség

Putyin és Erdogan együttműködött a Közel Keleten, hogy kiszorítsák onnan az Egyesült Államokat. Szíriában viszont szembekerültek, mert Erdogan ellenőrizni akarja az ország északi részét, ahonnan kiszorította a kurd milíciát. A kurdok viszont lepaktáltak Asszad szír elnökkel, aki vissza akarja állítani országa szuverenitását. Asszadot támogatják az oroszok. A szír kormánycsapatok előtt az orosz légierő tisztítja meg a terepet. Emiatt új menekült hullám árasztja el Törökországot. Erdogan azzal fenyegetőzik, hogy tovább küldi őket Európába, ha nem kap több pénzt az Európai Uniótól.

Szíria után Líbiában is szembekerülhetnek az oroszok és a törökök bár Putyin – józan cinizmussal – mindkét félnek szállít fegyvert az észak afrikai országban. Erdogan líbiai katonai beavatkozását egyelőre senki sem támogatja külföldön, de belföldön hasznára lehet a nacionalista propagandának, mely külső „sikerekkel” akarja elterelni a figyelmet Törökország gazdasági gondjairól.

Mészáros-Csányi: zárul az olló?

Mészáros Lőrinc vagyona „csak” 26 milliárddal gyarapodott tavaly óta, Csányi Sándoré viszont 50-nel a Forbes friss listáján. Az 50 leggazdagabb magyar összvagyona több, mint 4260 milliárd forint, az első 10-é ennek fele. Vajna Tímea landolt az első 50-ben.

A hatodik Forbes-lista élén nincs változás. A felcsúti zseni 407,7 milliárd forinttal a legvagyonosabb magyar, 26 milliárddal van többje tavaly óta. Csányi Sándor, az OTP-csoport vezetője, a kiterjedt élelmiszer-ipari Bonafarm-csoport tulajdonosa viszont 50 milliárddal gyarapodott, és jelenleg 368 milliárdja van. Ismét bronzérmes Gattyán György, a felnőtt-erotikus tartalmakat előállító Docler tulajdonosa 244,9 milliárddal.

Mészáros és Csányi idén is

dollárban egyaránt milliárdosnak számít.

A Forbes amerikai kiadója megerősítette a becslést, és belteszi őket a Világ milliárdosai című kiadványba.

A negyedik helyezett Szíjj László, a Fidesz-körüli oligarcha-csoport egyik kedvence, a Duna Aszfalt tulajdonosa

csaknem duplázott tavaly óta, és bekerült a 200 milliárdosok körébe.

Ennek fő forrása az MKB Bankban szerzett egyharmados részesedése (a csődbe ment NHB Bank-tulaj, Szemerey Tamástól), és az MKB tőzsdére vitelével történt értéknövekedés és a részesedés eladása.

A top 10-ben Szíjj vagyonának óriási ütemű növekedése mellett meglepetés volt még Jellinek Dániel, az ingatlanbizniszben utazó Indotek-csoport ügyvezető igazgatója és többségi tulajdonosa. Jellinek 107,5 milliárd forintos vagyonával a 10. helyet érte el a listán. Az 50-ik a Mol-vezér Hernádi Zsolt 30,4 milliárd vagyonnal.

Két nő található a top 50-ben. A 42. Schmidt Mária (aki ingatlanos céget örökölt sok évvel ezelőtt elhunyt férjétől) 35,5 milliárddal. Az egyik

új szereplő a listán Vajna Tímea, aki szintén örökléssel jutott 37 milliárdhoz,

amivel mindjárt a 40. helyen landolt. (Abban is első, hogy 40 éves életkor alatt került valaki erre a listára.)

Szintén új ember Vida József 35,9 milliárd vagyonnal. Ő is pár év alatt vált milliárdossá:

a kistulajdonosok alól törvényileg kiszervezett takarékszövetkezetekből összegyúrt Takarékbank

egyik tulajdonosa lett, majd megvette a TV2-t.

Idén fordult elő először az is, hogy

a listán első tíz mindegyikének vagyona meghaladta a százmilliárdot.

Az 50-es csoport összesen több, mint 4260 milliárd forintot tudhat magáénak, ami 15 százalékkal, 580 milliárd forinttal több, mint a tavalyi. Ezen belül az első tízé összesen közel 2200 milliárd forint, ami tehát több, mint a 11-50. helyezetté összesen.

Más örökösök is megtalálhatók az 50-ben. A közel két éve elhunyt Demján Sándor 206 milliárdos vagyonát viszik tovább, ami idén az 5. helyre jó.

Putyin: a mi fegyvereink a legjobbak a világon

„A Szovjetunió mindig csak felzárkózott az Egyesült Államokhoz: az atombomba vagy a rakéta fegyverek terén. Mi viszont megelőztük a világot, amely most megpróbál felzárkózni hozzánk” – dicsekedett Putyin elnök a hadügyminisztérium parancsnoki értekezletén.

Minden oroszok vezére utalt arra, hogy jóval kevesebbet költenek fegyverkezésre mint az amerikaiak, de jóval eredményesebben. A hiperszonikus technológiával megelőzték az egész világot. Az oroszok már rendszerbe is állítják az új technológiát miközben másutt még a fejlesztés szakaszában tartanak.

Putyin fegyverekkel akarja elárasztani az egész világot

Minden oroszok ura nemrégiben meglátogatott egy óriási fegyver vásárt, és ebből az alkalomból felvázolta Moszkva export politikáját ezen a téren. KGB-s múltját nem feledve egyáltalán nem a valódi céljairól beszélt a 67 éves elnök, aki nacionalista diplomáciával próbálja megőrizni népszerűségét, melyet a romló életkörülmények egyre jobban kikezdenek Oroszországban.

13 milliárd dollár volt a fegyver export

Bár Putyin rekordokat emlegetett, de a hivatalos statisztika már korábban kimutatott
15 milliárd dollárt is. Miután ezek hivatalos adatok, melyek célja nem más mint a megtévesztés, ezért a külföldi titkosszolgálatok nemigen veszik őket komolyan. Putyin is elismerte, hogy a szankciók korlátozzák az orosz fegyver export lehetőségeit. Ezt persze nem így adta elő hanem azt hangsúlyozta, hogy elsősorban a barátainknak adunk el fegyvereket. Ide sorolja azokat az egykori szovjet tagállamokat, melyek továbbra is jó viszonyt tartanak fenn Moszkvával: Fehéroroszország, Örményország stb. Rajtuk kívül Kínát, mely stratégiai szövetséges, és az orosz fegyverek fontos importőre.

Törökország és India Sz 400-as rakétavédelmi rendszereket vett

Mindkét vásárlás nagyon aggasztja Washingtont hiszen Törökország a NATO tagja. India pedig olyan potenciális szövetséges, melyet ütőkártyaként  akarnak felhasználni Kínával szemben. Törökországot szankciókkal fenyegették meg, ha megveszi az orosz rakétavédelmi rendszert, de Erdogan nem hátrált meg. Most már az amerikaiak csak azt kérik: olyan támaszponton ne legyen az orosz rakétavédelmi rendszer, amelyiken F 35-ös vadászgépek állomásoznak. Az orosz rendszert ugyanis sasszemű orosz hadmérnökök üzemeltetik, akik kifigyelhetik az amerikai vadászgép sebezhető pontjait. Erdogan elnök viszont azzal fenyegette meg Trumpot: szankciók esetén bezárnak két fontos NATO támaszpontot Törökországban!

Irán nem kapott Sz 400-as rendszert

Izrael és az Egyesült Államok kérésére Putyin nem adott Iránnak korszerű rakétavédelmi rendszert. Idén először Izraelben találkozott egymással Putyin, Trump és Netanjahu biztonságpolitikai főtanácsadója. Az első találkozó után közölték: újabb hasonló tanácskozások várhatóak. Vagyis Putyin óvatos duhaj: igyekszik javítani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal is miközben naponta keresztezi annak érdekeit.

Orosz fegyverek mindkét oldalon Líbiában

Putyin diplomáciájának cinizmusa jól megfigyelhető az észak-afrikai országban, ahol a káoszból két erő emelkedik ki: a nyugati világ által elismert kormány Tripoliban és Haftar tábornok, akinek a főhadiszállása Bengaziban van. Az oroszok mindkét oldalnak szállítanak fegyvereket. Sőt az úgynevezett Wagner zsoldos hadsereg, mely Putyin valós szándékainak megfelelően egyre aktívabb Afrikában, a helyszínen harcol. A Wagner hadseregben olyan zsoldosok küzdenek, akik az orosz hadsereg elit alakulataiban kaptak kiképzést. Miután leszolgálták a katona időt zsoldosok lettek, akik pénzért hajtják végre Putyin parancsait. A hírszerzői jelentések szerint a mesterlövészek Líbiában oroszul beszélgetnek…

Putyin fél

A 67 éves orosz elnököt hat testőr kíséri vécére is. Személyi testőre mindvégig vele marad! Ezt figyelték meg legutóbb az Élysée palotában, ahol Putyin az ukrán elnökkel, Volodomir Zelenszkijjel és Merkel kancellárral valamint Macron elnökkel tárgyalt. Putyin magára maradt a piramis csúcsán, és nincsen utóda – vonták le a tanulságot a titkosszolgálatok elemzői. Medvegyev miniszterelnök jó helyettes, de a fegyveres testületek szerint nem elég kemény. Putyint az aggasztja elsősorban, hogy Oroszország ma is csak fegyvert és nyersanyagokat képes exportálni márpedig ez édeskevés a globális versenyben, ahol a 140 milliós Oroszország GDP-je elmarad az 50 milliós Dél Korea mögött.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK