Hónapok óta folyamatosan a déli határon lévő „fokozódó migránsveszélyről” beszélnek, komoly felszerelések bevetéséről. Mégis pár napja három fegyveres biztonsági őr került szembe határsértőkkel. A katonák számának megduplázását már többször bejelentették, és az se világos, megtörtént-e már.
Már nem csak tájékoztató füzetek és mobilalkalmazások segítik a határsértőket, egyre magasabb szintű támogatás állhat mögöttük – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az állami tévében szombat este. Bakondi György szerint
jelentős szervezettséget és irányítást feltételez,
hogy a migránsok nagy csoportjai hirtelen letértek a balkáni migrációs útvonalról, és jó helyismerettel, új módszerekkel, a leginkább támadható szakaszokon próbálták meg átlépni a magyar határt. Az év eleje óta már 3800-an akartak így bejutni az országba – tette hozzá.
Orbán Viktor a megoldást is elmondta arra, kik lehetnek a magas fokú szervezők. A
„Soros-hálózat” emberei szervezik a migrációt az egész Balkánon
– mondta pénteken az állami rádióban.
Most Bakondi megnyugtatott mindenkit, mert a határvédelem kivédte a korábbinál lényegesen nagyobb nyomást, és a szerb hatóságokat is információkkal tudta segíteni. Szerinte szükséghelyzetben a fegyveres biztonsági őrség a szabályoknak megfelelően figyelmeztető lövéseket adott le, és szinte azonnal megjött az erősítés, a visszavonuló migránsok így nem is kerültek a kiérkező rendőrök közelébe.
Utóbbi mondat a keddi incidensre utal, amikor mintegy hatvan határsértő játszi könnyedséggel egy mozdulattal letépve a fémkerítést akadálytalanul lépett be Magyarországra a horgosi-röszkei határátkelőn. Mindössze három fegyveres biztonsági őr (kettő közülük hölgy) volt ott, akik egyike figyelmeztető lövést adott le, ami után a többség visszafutott Szerbiába. Négyüket magyar területen elfogták, csütörtökön a bíróság elítélte őket. A rendőrség pedig még aznap elismerésben részesítette a három fegyveres biztonsági őrt.
Már akkor több kérdés felvetődött. Elsősorban arról, hogy az elmúlt sok hónapban közöltek alapján
kisebb hadsereg teljesít szolgálatot a déli határon rengeteg emberrel, mégis átcsoportosítással kellett rendőröket küldeni Horgosra,
ahol az objektumvédelmi őrök triója egymaga volt. (Mint a következőkből kiderül, alighanem csak szavakban van ott seregnyi ember.)
Merthogy ezek objektumőrök. A Magyar Hang – amely még kedden riportban tudatta, hogy „egyszerű” afgán embercsempészek állnak a kísérlet mögött – tételesen ismertette. Eszerint a fegyveres biztonsági őrségről – vagyis FBŐ-ről – szóló jogszabály alapján „fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre a Magyar Honvédség, (…) a rendvédelmi szervek, (…) az Országgyűlési Őrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabállyal nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti vagyon védelme érdekében indokolt”. A fegyveres biztonsági őr az általa őrzött objektumban ki- és belépéskor igazoltathat, illetve csomagokat is átvizsgálhat. Ha pedig szabálysértést vagy bűncselekményt észlel, akkor az érintettet a rendőrség kiérkezéséig visszatarthatja, illetve „az arányosság követelményeinek betartásával” több dolgot is tehet. Testi erőt alkalmazhat, bilincset, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, sőt, még lőfegyvert is. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy „a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását”.
Normális körülmények közt teljesen indokolt, hogy éjszaka a zárva tartó átkelőhelyen csak biztonsági őrök vannak. De
a déli határvonal a hivatalos nyilatkozatok alapján öt éve valóságos ostrom alatt áll.
E hét csütörtökön aztán Gulyás Gergely bejelentette, hogy a kormány döntése értelmében
megduplázták a déli határt védő katonák számát.
A kancelláriaminiszter szerint a határszakaszon a korábbinál lényegesen nagyobb a migrációs nyomás, Röszkénél kedd hajnalban egy áttörési kísérlet is történt, a határsértők száma akkorra 80-ra nőtt. A kormány elrendelte a déli határ megerősített védelmét, mivel a helyzet a korábbi két év „viszonylagos nyugalmi állapotánál” lényegesen rosszabb, és a nyomás a déli határon a következő időszakban is jelentős lesz – mondta Gulyás Gergely, megjegyezve, hogy a magyar hírszerző szervek minden adatot értékelnek.
De ezt a duplázást széles nyilvánosság előtt már Orbán Viktor bejelentette január 9-i „évi egyszer szokásos” sajtótájékoztatóján. Kisebb publicitással pedig már előtte többen beszéltek erről.
Tavaly június 1-jén Németh Szilárd, a HM parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy
ismét ezer honvéd vesz részt Magyarország déli határszakasza védelmében;
ezt a Balkánon jelentősen megnövekedett migrációs nyomás és a rendőrség nyári feladatai teszik szükségessé. Már akkor ugyanarról beszélt, amiről Pintér Sándor a mostani határsértés után pár órával elmondott, hogy
a hazai titkosszolgálatok és külföldi társszolgálataik jelentései állnak rendelkezésre.
Ezek szerint pedig
„iszonyatosan megnőtt az illegális migrációs nyomás”
a Balkánon, a rendőrségnek komoly erőket kell vezényelnie nyári feladatainak ellátására. A kormány ezért úgy döntött, hogy a honvédség ismét nagyobb létszámmal, teljes képességével vesz részt a határőrizeti feladatokban – hangsúlyozta a Németh Szilárd. Ismertetése szerint a manőverező
katonák száma – három váltásban – 650, logisztikai feladatokat mintegy 200 honvéd lát el, a támogató erők 150 fővel vannak jelen, ami összesen ezer honvéd.
December elején ismét Németh Szilárd kért szót. A röszkei tranzitzónánál a katonák és a rendőrök közös járőrözési feladatairól beszélt. A határ őrzéséhez fontos segítséget nyújtanak a honvédség kutyás járőrei – tudatta az államtitkár. A katonák felderítési feladatokat is végeznek, „a helikopteres járőrözés pedig egyfajta demonstráció is a migránsok felé”. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, nő a feszültség a déli határszakaszon. A migránsok változatos módszerekkel – létrán átmászva, alagutat építve, a kerítés alá ásva, kamionokban, tehervagonokban elrejtőzve – próbálnak Magyarországra jutni. Ezért egyre nagyobb erő szükséges a határ őrizetéhez – hangsúlyozta. A kormány célja garantálni az ország és a magyar emberek biztonságát, ehhez rendelkezésre állnak a szükséges személyi feltételek és eszközök.
Éppen csak átléptünk az új évbe, amikor a HM azt tudatta, hogy a Magyar Honvédség katonái – az erősödő migrációs nyomásra való tekintettel – január 6-tól az eddiginél nagyobb létszámmal támogatják a rendőröket a határvédelmi feladatok ellátásában. Ugyanezt jelentette be ismét Németh Szilárd pár nappal később. Nevezetesen, hogy „egyre növekszik a migrációs nyomás”, ezért növelik a Magyar Honvédség jelenlétét a déli határon.
Ekkor hangzik el először a kétszeresére emelt létszám,
„a növekvő biztonsági kockázatok miatt a rendőrség kérésére”. Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese azt mondta, hogy a honvédség megkezdte a személyi állomány és a szükséges technikai eszközök átcsoportosítását. A korábban váltásonként ötven fős kerettel járőröző katonák létszámát január 6-tól százra emelik, de a kiszolgáló személyzettel együtt összesen
több, mint 500 főre növeli a Magyar Honvédség a rendőrség támogatását.
(Mint fentebb láttuk, tavaly nyáron ez ezer fő volt.) Most (?) tehát 250-ről emelik a létszámot 500-ra. A gyalogos és gépjárműves járőrözés mellett a Magyar Honvédség alapvetően felderítő erőkkel,
rohamcsónakos és katonai rendész kutyás járőrszolgálattal, valamint helikopteres felderítéssel segíti a rendőrség munkáját.
Január 20-án Szegeden mi másról beszélt volna megint csak Németh Szilárd, hogy „nagyon megerősödött a migrációs nyomás a déli határon”, a téli időjárás ellenére a szárazföld mellett vízen is próbálkoznak a határsértők. Az év eleje óta hetente ötvennel-százzal növekszik az elfogottak száma – mondta. Megtudhattuk azt is, hogy tavasztól őszig a honvédség rohamcsónakokkal járőrözött a Tiszán, a Maroson és a Ferenc-csatornán, de a téli időjárás ellenére folyamatos a migránsok próbálkozása a Tisza szerb-magyar határszakaszán.
Ezért a honvédségnek az elmúlt héten vissza kellett térnie oda, és az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred aknász naszádja, a Baja teljesít szolgálatot
a Tisza Szeged alatti szakaszán. A magyar építésű hajó
éjjellátó készülékkel, reflektorral és nagyon pontos radarral van felszerelve. Az eszközök lehetővé teszik a határsértők felderítését,
akik nemcsak gumicsónakokon, hanem összekötött uszadékfákon és palackokon is igyekeznek átkelni a folyón – mondta a politikus.
Másnap rendkívüli rendőrfőkapitányi értekezletet tartott Pintér Sándor belügyminiszter Bácsalmáson, a Magyarország schengeni határszakaszán „felerősödött migrációs nyomás miatt”. Az értekezleten a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója, az országos rendőrfőkapitány és helyettesei, a budapesti és a megyei rendőrfőkapitányok, továbbá a velük azonos jogállású rendőri vezetők vettek részt.
A miniszternek a Bács-Kiskun és a Csongrád megyei rendőrfőkapitány, valamint a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője tett jelentést a határőrizet és az embercsempészés elleni fellépés helyzetéről. A jelentések kitértek a határvédelmi képesség megőrzése érdekében alkalmazott intézkedésekre, amelyeket az újonnan megjelenő és elterjedő módszerek követeltek ki.
Arról beszéltek, hogy egyre növekvő számban vannak azok az illegális migránsok, akik kivágják a vasúti konténereket és azokban bújnak meg. Az ilyen esetek felderítésére alkalmazott eszközt részletesen ismertették a miniszterrel.
A miniszter a feladatszabó értekezletén Balogh János országos rendőrfőkapitány arról beszélt, hogy a magyar rendőrség eleget tud tenni Magyarország schengeni határvédelemre vonatkozó vállalásainak. Itt is
előkerült a hírszerzés:
Papp Károly, a BM közbiztonsági főigazgatója ezekre és a FRONTEX elemzéseire hivatkozva kiemelte, hogy a magyar rendőrségnek tartósan kell berendezkednie a migrációs nyomás kezelésére. Arra is felhívta a figyelmet, hogy kizárólag komplex intézkedések eredményezhetnek sikert a határőrizet és az embercsempészés elleni fellépés területén.
Pintér Sándor – egy héttel az incidens előtti – összegzése szerint a rendőrség „jól vizsgázott határaink védelmében”,
áldozatvállalását a társadalom elismeri. A rendőrség bemutatott eredményei megerősítik korábbi tapasztalatát, amely szerint a rendőri szervek, a honvédség erői és a polgárőrség együttműködése kiváló. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy ebbe az együttműködésbe vonjanak be minél több, az érintett határszakaszokon jelen lévő személyt, szervezetet. Pintér
további eredményeket vár a drónok alkalmazásától,
s feladatul szabta a máshol már bevezetett határvédelmi technikai lehetőségek felkutatását, alkalmazhatóságuk vizsgálatát.
Egy nappal később (január 22-én) Bakondi György azt közölte, hogy
a magyar hatóságok éjjellátó és hőérzékelő rendszerekkel, drónokkal és helikopterekkel vigyázzák az államhatárt.
Tehát a migrációs nyomás a határon folyamatosan egyre csak nő, és ezt a kormány látja is hosszú ideje. Ahogyan rendre elégedett a megtett intézkedésekkel is, most mégis zavartalanul áttörhette a határt 60 (80?) személy néhány „portás” szeme láttára.
Az talán aligha véletlen, hogy a létszámra vonatkozó kérdések elől szigorúan elzárkóznak az illetékesek. A katonákra vonatkozó adatokról (ha azok a valóságnak megfelelőek) szóltunk. A határvédelemért elsőrendűen felelős rendőrség azonban semmit se közöl. Az InfoRádiónak január közepén mindössze annyit árultak el, hogy 2015 óta 20 ezer magyar katona teljesített szolgálatot a magyar–szerb határon, január 6-tól kétszeresére emelték (tehát múlt időben!) ezt a számot.
A BM megelégedett annyival, hogy tavaly 17 200, csak decemberben 3299, 2020 január 1-jén 212, az év első tizenkét napjában pedig 1630 migráns próbált illegálisan bejutni Magyarország területére gyalog, vonaton, taxival, vízen és alagúton. Az elmúlt egy évben százezerre nőtt, vagyis megduplázódott a balkáni útvonalon tartózkodó bevándorlók száma. Erre reagálva döntöttek most a határvédelem megerősítéséről, sőt, január 13-tól a MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezredének Baja nevű járőrhajója is megkezdte a járőrözést a Tisza déli szakaszán – írták tehát január 14-én.
A zavaros és információínséges közlésekre magyarázatul szolgálhat a Népszava tavaly áprilisi írása, amely arról tudósít, hogy lasszóval fogják a déli határvadászokat. Akiknek háromezres bővítéséről a kormány 2016. augusztusában döntött. Az az ígéret is elhangzott, hogy három hónapon belül feltöltik az állományt. Ehhez képest akkor nyolc hónap alatt majdnem hatodára esett vissza a frissen végzett határvadászok száma, legutóbb már csak 22-en álltak szolgálatba a Készenléti Rendőrségnél.
Ahogyan pár napja írtuk, nem akarunk tápot adni a konteóknak, de ekkora – legalábbis szavakban – erőfeszítések, odavezényelt erők és eszközök láttán legalábbis magyarázatra szorul néhány körülmény. Már csak azért is, mert – mint láttuk – hosszú ideje
rendszeresen arról beszélnek, hogy a „migrációs helyzet fokozódik”, de minden eszköz és a szükséges létszám rendelkezésre áll,
aztán mégis… Eközben egyre többen úgy vélik, hogy az elmúlt hetekben kiötlött hívószavak („munka nélküli kifizetés” cigányoknak és a bebörtönzöttek, valamint az ügyvédek elleni kampány) vékony jégnek bizonyulhatnak. Tehát „jókor jöttek” a határsértők. A konteó nem először táplálkozna ebből: tavaly ősszel látott napvilágot az az – állítása szerint – leszerelt rendőr által közzétett írás, amely a 2015 őszi menekülthullámban vélte felfedezni a TEK kezenyomát.
