Featured

„Az úristennek még tervei vannak…”

Nemrégiben Gyurcsány vagyonáról és a vagyon felhasználásáról harsogott néhány ez ügyben elrendeltetett médium. Nem meglepő, ha azt mondjuk saját pénzének felhasználása okán éppen csak megúszta a kötél általi főbelövetést. Mázlista ez az ember, komolyan mondom.

Elvtárskáim, Kereszténykék (lásd: Bracaleone ármádiája), magyar fajú (Orbán Viktor: Évértékelő) fehérek és konzervatívok (ebben az esetben jelentsen ez bármit is) nagy hiba volt elhalasztani azt a kötél általi főbelövést!, merthogy ez az ember és vezérletével egy sorosista bűnszövetkezet nem átallotta a következő törvénymódosítást beterjeszteni a parlament illetékes bizottsága elé.

„1. Legyen nyilvános adat a képviselők családtagjainak, rokonainak a vagyonnyilatkozata is,
2. A képviselőknek legyen kötelező beszámolniuk arról is, hogy mire és mennyit költöttek a jövedelmükből (ezt akarta annyira tudni rólam a Fidesz),
3. Számítson súlyos bűncselekménynek, ha valaki hamisan tölti ki a vagyonnyilatkozatát.”

Szinte mindegy, hogy elfogadjátok és vita után szavazásra bocsátjátok, vagy az illetékes bizottság nem terjeszti be.

Leginkább a kétharmad legyen veletek!

„Migrációs aggodalmak nem akadályozhatják az EU líbiai misszióját”

Heiko Maas ismét sürgette az EU országait, hogy támogassák a haditengerészeti műveletet, amely végrehajtja az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargóját. A külügyminiszter kijelentette, hogy az Európába való migráció előmozdítása miatti aggodalmak fölöslegesen hátráltatják a megoldást. – írja a Deutsche Welle német közszolgálati portál.

    

Heiko Maas német külügyminiszter hétfőn megduplázta az Európai Unió missziójára irányuló felhívását az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargójának érvényesítésére, mondván, hogy néhány EU-országnak le kell győznie azon aggodalmait, hogy a haditengerészeti járőrök ösztönözhetik az Európába történő migrációt.

„Azoknak, akik elsősorban a migrációs problémákra gondolnak … tudniuk kell, hogy a migrációs problémákat is csak akkor lehet megoldani, ha Líbia nem marad bukott állam” – mondta Maas a blokk külügyminisztereinek ülése előtt.

Több ország, nevezetesen Ausztria, kifogásolta a Sophia földközi-tengeri tengeri missziójának újjáélesztését, amelynek feladata az ENSZ embargójának végrehajtása. Azt mondják, hogy az a tény, hogy a misszióban részt vevő hajók a tengeren bajba jutott migránsokat fogadtak, arra ösztönözhet több embert, hogy hajóval induljanak Európába a jobb élet reményében.

Jelenleg Sophia szinte kizárólag repülőgépekkel és pilóta nélküli drónokkal működik, nem pedig hajókkal.

Nincs bizonyított „húzóhatás”

Josep Borrell az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn felszólalt annak érdekében, hogy megnyugtassa a misszió kritikus nemzeteket, mondván,  a migránsokkal szembeni „húzóhatás”, amelytől félnek, a eddig soha nem történt meg.

Borrell azonban azt mondta, hogy a hétfői ülésen még nem kell megoldani a kérdést, mivel Sophia megbízatása március végén lejár.

Az EU arra törekszik, hogy elkerülje a 2015-ös események megismétlését, amikor több százezer ember, többségük menekül a konfliktusoktól vagy az otthoni szélsőséges szegénységből, szárazföldön vagy tengeren megindult Európába. A Közel-Keletről vagy Afrikából a Földközi-tenger feletti tengeri utazást próbáló vándorlók ezrei meghaltak azért, hogy elérjék Európa partjait.

Mivel a Balkánon és Törökországon keresztül a görög szigetekre irányuló migrációs útvonalakat a bevándorlók számára jelentősen megnehezítették, sokan Líbiát használják a veszélyes mediterrán út kiindulópontjául.

Líbiát körülbelül kilenc évig sújtotta a polgárháború, amely megnehezítette vagy lehetetlenné tette a migránsok áramlásának ellenőrzését. Az emberi jogi csoportok szintén bírálták az EU-val az országgal kötött együttműködési megállapodásokat ebben a kérdésben, számos jelentés fényében, amely az ország hatóságainak a migránsokkal való rossz bánásmódját dokumentálja.

Vírusveszély a gyógyszerárakban

A gyógyszergyártástól az autógyártásig, a mobil telefon gyártástól a világ olajkitermeléséig mindenben okoz fennakadásokat az elsősorban Kínát sújtó koronavírus fertőzés. Már most mutatkoznak az ellátási zavarok, amelyek felverik az alapanyagok árát, míg végül  a fogyasztókon csapódik le.

A koronavírus nemcsak Kína egészségügyi ágazatát, hanem a feldolgozóipart is sújtotta. Kínának jelentős visszaesései vannak a gyógyszeripar és a mobiltelefon-ágazatban. A feldolgozóipart érintik a tartós ellátási zavarok. A paracetamol, a leggyakrabban használt fájdalomcsillapító ára egyes országokban 40%-kal emelkedett. Eközben szakemberek szerint a bakteriális fertőzések kezelésére használt azitromicin antibiotikum ára 70 százalékkal nőtt.
A koronavírus, amely több mint 1800 embert ölt meg, a világ második legnagyobb gazdaságának recesszióját fenyegeti. A gyógyszeripari ágazatoknak fel kell készülnie arra, hogy a megnövekedett kereslet miatt az alapanyagok ára jelentősen növekedni fog.
India, a világ legnagyobb generikus gyógyszerellátója nyersanyagának 80%-ában Kínára támaszkodik.India adja az Egyesült Államok gyógyszerpiacán a generikus készítmények körülbelül 12% -át.  A gyógyszeripar nem az egyetlen olyan terület, ahol Kína termelését felfüggesztették és ez jelentős termeléskiesést, csökkenést hoz magával szerte a világon.

Az oroszok buktatták meg Macron párizsi polgármesterjelöltjét?

Macron polgármester jelöltjének megbuktatása csak az első lépés 2022-ben esedékes francia elnökválasztási küzdelem befolyásolására tett putyini lépéseknek. Macron a szankciók feloldását vetette fel egy müncheni biztonságpolitikai konferencián, ugyanakkor közös európai stratégiai párbeszédet sürget az oroszokkal. Putyin szívesen belemenne ebbe amennyiben feloldanák az ellenük érvényben lévő szankciókat, melynek feloldására égetően szüksége lenne belpolitikai problémái miatt. De hogy Európának milyen előnye származna a párbeszédből, azt Macron sem tudta felvázolni.

Pornográf videó közzététele miatt lépett vissza Macron pártjának jelöltje a francia főváros polgármesteri versenyében. Franciaországban őrizetbe vették azt az orosz férfit és barátnőjét, aki a zsaroló videót feltette az internetre. A kémelhárítás azt vizsgálja: milyen szerepe lehet az egész ügyben az FSZB-nek? Az orosz titkosszolgálat már a választási kampány idején fellépett Macron ellen. 2017-ben Putyin nyíltan támogatta Emmanuel Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent. Most Marine Le Pen asszony újra jelezte: indul a következő elnökválasztáson. Az csak 2022-ben esedékes, de a francia sajtó jó része úgy véli: Putyin titkosszolgálata megkezdte a kampányt Emmanuel Macron ellen!

Mit akar Putyin?

Az orosz elnök mindenekelőtt meg akar szabadulni azoktól a szankcióktól, melyek Oroszországot sújtják a Krím félsziget megszállása miatt. Emiatt az EU – az USA-hoz hasonlóan – szankciókkal sújtja Oroszországot. Ahol népszerűségének növelése érdekében Putyin mindenképp gazdasági növekedést kíván elérni. Ehhez nagyon kellene a gazdasági szankciók megszüntetése …

Macron: stratégiai párbeszéd Oroszországgal

A francia elnök Münchenben a biztonságpolitikai konferencián megállapította: a szankciók politikája Oroszországgal szemben nem működik. Helyette stratégiai párbeszédet javasolt – akármit is jelentsen ez. Franciaország egységes európai haderőt akar, mely független az Egyesült Államoktól és képes arra, hogy megvédje az Európai Uniót az orosz fenyegetéstől. Franciaország az egyetlen atomhatalom maradt az Európai Unióban a brexit után. Macron ezt ajánlja mint az európai biztonság alapját.

A nagy játszmában kis lépés Párizs polgármesterének lejáratása, mely az FSZB módszereit idézi. Az oroszok hivatalosan mindent tagadnak, de nem is nagyon titkolják, hogy céljuk az Európai Unió destabilizálása, mert az egyes tagállamokra sokkal nagyobb nyomást tudnak gyakorolni mint Brüsszelre.

Nem fizetnek a „börtönbizniszre”, jöhet Copperfield

Bár korábban csak időhúzásról döntöttek, most június közepéig jegelnék a börtönviszonyok miatti kártalanítások kifizetését. A túlzsúfoltságot copperfieldi mozdulattal tüntetnék el őszre.

A kormány benyújtotta az új ellenség, a „börtönbiznisz” elleni törvényjavaslatot. A Varga Judit jegyezte törvényjavaslat (A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről) fő rendelkezése az, hogy a sürgősséggel elfogadandó törvény hatálybalépését követően „az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igény tárgyában hozott határozatban megítélt kártalanítási összeg 2020. június 15-ig nem fizethető ki”.

Az indoklás az ismert gondolati nyomvonalon halad. A kormány elítéli a börtönviszonyokkal kapcsolatos

fogvatartotti sérelmek kártalanítására indított perek körüli visszaéléseket,

amelyek súlyosan sértik a társadalom igazságérzetét, és elkötelezetten védi a bűncselekmények áldozatainak jogait és érdekeit. A kormány nemzeti konzultációt kezd annak érdekében, hogy olyan új szabályozás születhessen, amely híven tükrözi az állampolgárok véleményét.

A benyújtott javaslat felülírja azt a januári kormányhatározatot, amely a legvégső határidő (90 nap) végéig írta elő a kártalanítások kifizetését. Szemben azzal, amit Orbán Viktor az évi egyszeri hazai sajtótájékoztatóján jelentett be. A mostani módosítás ennek felel meg.

A majdani törvény értelmében az Országgyűlés „felhívja” a kormányt, hogy a nemzeti konzultáció eredménye alapján a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert dolgozzon ki 2020. május 15-éig. Vagyis gondoskodjon arról, hogy az eddig a rémes börtönviszonyok miatti

olykor sokmilliós kártalanítások akár tetemes része nem maradt a raboknál,

hanem például az áldozatokhoz került.

Az Országgyűlés pedig „felhívja” a kormányt, hogy a börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében

szeptember 30-áig biztosítsa, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a teljes kihasználtságot.

Jelenleg ez 112 százalék. A hivatalosságok öt éve azt ígérték, hogy az akkori 140-ről 100 százalékra csökkentik a börtönök zsúfoltságát.

Ennek érdekében átfogó programot hirdettek.

Nyolc új börtön épült volna létre 2019-re. Ebből semmi se lett.

Négy éve Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára arról beszélt, hogy az Európai Bíróság több elmarasztaló döntést hozott és kártérítést ítélt meg raboknak a börtönök túlzsúfoltsága miatt, a kormány ezért „elszánt a további férőhelybővítés mellett és idén is folytatódnak az ezzel összefüggő munkálatok”.

Tasnádi szerint négy intézetben kezdődött meg a bővítés, ezen kívül az önkormányzati telekpályázat eredményeképpen a következő években Kunmadarason egy ezerfős, míg Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón egy-egy ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön épülhet 2019-ig – mondta Tasnád. 2017. márciusában 131 százalékos telítettségnél 3000 főre tették a kívánt új férőhelyigényt, amikor 13 ezer helyen 18 ezer embert tartottak fogva.

Az öt éve ígért programban Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon épült volna új börtön. Ebből azonban nem lett semmi, 2018. márciusában eredménytelenül zárult négy új börtön megépítésének (a tervezéstől a kivitelezésig szóló) meghívásos közbeszerzése. Ezek: Komló (500 férőhely), Komádi (500 férőhely), Békés (500 férőhely), Kunmadaras (1000 férőhely). Az ok az volt, hogy a legolcsóbb ajánlat is drágább volt az építkezésre költhető összegnél (a kisebb börtönök esetében 3,9 milliárd forintot, a nagyobbnál 7,9 milliárd forint). Egy hónappal korábban pedig másik négy 500 férőhelyes börtön (Ózd, Kemecse, Csenger, Heves) is így járt.

Az egyetlen felmutatható eredmény a tavaly februárban a menekülttáborból átalakított kiskunhalasi börtöné volt. Akkor 472 férőhelyet adtak át. Most szeptember végéig lesz idő a megoldásra.

Hadházy megint táblázozott

A független képviselő a parlament nyitónapján ismét táblákkal szórakoztatta a közönséget. Orbánra várt, aki azonban nem ment el az ülésre.

Ismét performansszal készült a tavaszi ülésszak kezdő napjára Hadházy Ákos. A miniszterelnök megszokott napirend előtti beszédére számított, de Orbán nem ment, hogy ne vigye el a showt Kásler Miklós elől, aki a koronavírusról adott tájékoztatást (nálunk nincs beteg, a rendszer felkészült).

A független képviselő ettől nem zavartatva bemutatta plakátjait. A „Stop propaganda”, a „Muszáj hergelnie, mert túl sokat lopott” és „A miniszterelnöknek a majorságát” feliratúakat mutatta fel, majd lógatta le az elnöki szék felett a karzatról.

Kövér László kitiltotta Hadházyt az ülésnapról. A képviselő azonban nem hagyta el a termet.

Neom, a jövő városa?

Szaúd-Arábia egy 500 milliárd dolláros nagyváros építését tervezi, amely a Vörös-tenger feletti hídon keresztül kapcsolódik Afrikához. A fejlesztés része Mohammed bin Salman koronaherceg Vision 2030 jövőképének, amely Szaúd-Arábia olajvezérelt gazdaságának diverzifikálására irányul.  A becslések szerint a projekt 30-50 évig tart, míg az első szakasz 2025-re esedékes.

Mohamed bin Szalman herceg annak ellenére nem mondott le hollywoodi álmáról, hogy a kínai korona vírus a padlóra vitte az olaj árát pedig jórészt ebből kell finanszíroznia a jövő városát. A párizsi Le Monde szerint a majd mindenható trónörökös Hollywood imádatában nőtt föl, ezért a városnak adott furcsa név, a Neom. Amelyet persze azért meg is lehet magyarázni: neo görögül újat jelent, az m pedig az arab jövő szóból ered: mosztagbal!

20-szor akkora mint Los Angeles

Az új csoda várost a sivatag szélén 16400 négyzetkilométeresre tervezik – jórészt olyanok, akik Hollywoodnak szoktak filmes városokat építeni. Persze mindez kicsit nagyobb de hát területe bőségesen van a sivatagi királyságnak. És akkor még pénze is volt amikor 2017-ben a „sivatagi Davos” keretében ünnepélyesen elővezette tervét Mohamed bin Szalman trónörökös.

Megújuló energia források

16 400 négyzetkilométeren a megacity 33-szor nagyobb, mint New York City és a világ egyik legnagyobb városa lesz, amely száz százalékban megújuló energiával üzemel, de vannak más futurisztikus tervek is hiszen például tenger vízből fedeznék a lakosság vízellátását! Az első szakaszt 2025-re tervezik átadni, mely nincsen oly messze már. „Nem vesztegethetjük az időt a szélsőséges gondolatokra. Szaúd Arábia a fiatalok országa. A lakosság 70%-a 30 év alatt van” – hangsúlyozta a herceg, aki maga is a harmincas éveiben jár. Ez egy önálló zóna lesz a tervek szerint, saját szabályokkal és társadalmi normákkal, amelyet kifejezetten a gazdasági haladás és polgárainak jóléte érdekében működtetnek, azzal a reménnyel, hogy idevonzza a világ legtehetségesebbjeit és Neomot kereskedelemi csomóponttá, innováció és kreativitás fellegvárává tegye.

Mindezt miből?

A sajtónak abban a Ritz-Carlton hotelben mutatták be az álomvárost, ahol korábban szaúdi oligarchák váltak meg vagyonuk egyharmadától – Mohamed bin Szalman herceg embereinek nem épp baráti biztatásától kísérve. Még hercegek is voltak a elfogottak között, de a király parancsára őket is megdolgozták kicsit, hogy adakozzanak az új város javára. Így jött össze a szilárd alap. Becslések szerint mintegy 40 milliárd dollárt sikerült összeszednie ily módon Mohamed bin Szalman hercegnek a 2030-as Vízió programhoz, melynek legfontosabb eleme az új város. 40 milliárd dollár sok pénz de hát ehhez mégiscsak ez is kevés volt. Ezért jött az Aramco privatizálása. A világ legnagyobb olajtársasága a fénykorában 2000 milliárd dollárt ért vagyis a világ legdrágább cége volt. Az aranyérem maradt, de az érték csökkent, mert a kínai korona vírus miatt a Mennyei Birodalom egyre kevesebb olajat vásárol. Napi három millió hordó olaj esik ki emiatt a világpiacról. Így Szaúd Arábiának is meg kell húznia a nadrágszíjat: napi félmillió hordós kitermelés csökkenést javasolnak.

Az álmok és a valóság

Csodálatos tervekben a múltban sem szűkölködött Szaúd Arábia. A korábbi király, Abdallah idejében hat új városról határoztak, de ebből csak egy épült meg. Az természetesen az előző uralkodó, Abdallah nevét viseli. A mostani uralkodó, Szalman öreg és beteg. A hatalmat helyette kedvenc fia, Mohamed bin Szalman herceg gyakorolja, aki kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkezik. Legjobb barátai közé tartozik Jared Kushner, Trump elnök veje és közel-keleti főtanácsadója. Travis Kalanick egykori washingtoni miniszter is benne van a Neom programban. Csakhogy ők viszik a pénzt. Szakértők szerint az álomváros sokkal több pénzbe  kerül majd mint 500 milliárd dollár, de jelenleg ennyi sincsen Szaúd Arábiában a trónörökös álmára, egy megapoliszra a sivatag szélén a tenger mellett…

Drákói intézkedések a vírus miatt

A közúti közlekedést is betiltották Hupejben, az emberek lakónegyedeikbe zárva kényszerülnek élni. Más kínai területeken már folyamatosan csökken a megbetegedések száma.

A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság hétfőn közölt adatai szerint a koronavírussal fertőzöttek száma vasárnap éjfélig 2048 új megbetegedéssel 70 548-ra emelkedett. Ugyaneddig 105 új halálozást jelentettek, amivel a járvány halálos áldozatainak száma Kínán belül elérte az 1770-et. A járvány gócpontján, Hupejen kívül azonban az ország többi részén a napi új fertőzöttek száma immár tizenharmadik napja folyamatosan csökken: a február 3-án jelentett 890 új esettel szemben hétfőn 118 újonnan diagnosztizált betegről számoltak be a több, mint három hete lezárt tartományon kívülről. Vasárnap éjfélig a felgyógyultak száma tízezer fölé emelkedett Kínában. (Azóta valamelyest emelkedtek a számok, világszerte pedig jelenleg 71 710 fertőzöttet és 1775 elhunytat tartanak nyilván, 11 175-en felgyógyultak.)

Hupej tartomány kormányzata vasárnap bejelentette, hogy még szigorúbb óvintézkedéseket vezet be a járvány megfékezésére. Az 58 milliós tartomány lakói nem hagyhatják el a lakóhelyükül szolgáló városi lakónegyedeket vagy falvakat, ahová pedig csupán a legszükségesebb esetben engednek bármilyen külső személyt vagy járművet. A tartományban ráadásul betiltottak mindenféle közúti közlekedést a rendőrautók, a mentőkocsik, a létfontosságú árukat szállító és a külön engedéllyel rendelkező járművek kivételével. Korlátozni fogják továbbá az emberek számát az üzletekben, és

a bevásárlást is csak közösségi szervezésnek megfelelően intézhetik

azok, akik engedélyt kapnak lakóhelyük elhagyására. A tartományban már bezáratták az összes olyan üzletet, amely nem folytatott nélkülözhetetlen tevékenységet, a gyógyszertáraknak pedig kötelező begyűjteniük a megfázás és láz tüneteinek enyhítésére szolgáló gyógyszerek vásárlóinak személyes adatait és elérhetőségeit.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vasárnap úgy nyilatkozott, hogy

lehetetlen megjósolni a járvány további alakulását.

Közben a szervezet által Kínába delegált nemzetközi szakértői csoport megkezdte az egyeztetéseket a kínai szakértőkkel. Mi Fong, a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság szóvivője azt mondta, hogy a fertőzöttek körében a súlyos állapotban lévők aránya szombat éjfélig 22 százalékra csökkent a január 27-én jelentett 32 százalékról. Ez a bizottság szerint a vírus elleni óvintézkedések hatásosságára utal.

Semmilyen tünetet nem mutattak a Dél-pesti Centrumkórházban két hétig karanténban tartott magyarok, a koronavírus által okozott fertőzöttség nem igazolódott, így hazamehettek – mondta el az egészségügyért felelős államtitkár hétfőn. Horváth Ildikó kitért arra, hogy nemrég az európai unió egészségügyi miniszterei abban állapodtak meg, összehangolják a koronavírus elleni intézkedéseiket. Az uniós tagországok azonnali információcserét folytatnak, mert az emberek utaznak, ezért feltétlenül szükséges tudni, hogy hol vannak megbetegedések, és hogy azokat megfelelően izolálják-e. Magyarország kialakította azokat az ellenőrzési mechanizmusokat, amelyek kiszűrhetik a fertőzött embernek országba érkezését.

Orbán hét hazugsága és egy igazsága

Orbán legotrombább hazugsága a mai évértékelő beszédben az volt, amikor azt állította, hogy Soros háromszor próbálta kifosztani Magyarországot. Egyszer, amikor a magyar államadósságot akarta megvenni, de ebben úgymond Antall József megakadályozta.

Igen, többen is arra próbálták rábeszélni Antallt és a magyar gazdaságpolitikusokat 1989-90-ben, hogy ne törlesszék az adósságot, hanem másképpen szabaduljanak meg tőle, Soros is, de ha netán megvásárolta volna az adósság egy részét, az sem jelentette volna semmilyen értelemben az ország kifosztását, ez a vád nevetséges.
Az igaz, hogy ajánlatot tett később az OTP megvásárlására, és hogy ezt Horn utasította el, de az sem jelentett volna semmiféle kifosztást. (Az, hogy a Magyar Külkereskedelmi Bankot az Orbánék által erre kiszemelt valakik vásárolták meg, az attól függően jelent kifosztást nagy éppen segítséget, hogy milyen áron, milyen feltételekkel történt a tranzakció. Ahogy az OTP-re tett Soros-féle ajánlat is.)
Orbán szerint a harmadik eset az volt, amikor Soros azt ajánlotta fel, hogy menekültek betelepítéséhez nyújt segítséget, nyilván nem annyira Magyarországnak, mint inkább Európának. Hogy ebben mi a kifosztás, az végképp nem érthető.

Azért volt ez a háromszori kifosztás kiváltképp otromba, mondhatni goebbelsi hazugság, mert ha valaki nem elvett bármit az országtól, hanem csak adott neki, az éppen Soros György, akit e tekintetben teljes joggal szoktak Széchenyihez hasonlítani.

Régóta alkalmazott, jól bevált hazugság, hogy ők elutasították a megszorításokat. Mi a megszorítás? Az, amikor egy kormány korábban élvezett jövedelmeket megszüntet vagy csökkent, illetve vagyonelemeket elvon. Természetesen volt ilyen Orbán tízéves kormányzása során, mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elzsarolása vagy a rokkantnyugdíjak megszüntetése, a fegyveres erők nyugdíjasainak megadóztatása, a bankoktól beszedett, de az ügyfeleket terhelő tranzakciós illeték, amelyekkel milliárdokat vontak el a lakosságtól (az „emberektől”) és így könnyítettek a költségvetés helyzetén. Mi ez, ha nem megszorítás?
Természetesen hazug az az állítás is, hogy „Európában az a helyzet állt elő, hogy a döntéshozók számára az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál”, „az áldozatok helyett az elkövetőket védenék. Ez a veszedelmes jelenség Magyarországot is elérte.”

Szó sincs róla, hogy a bűnözők jogai fontosabbak lettek az európai jogállamokban a törvénytisztelő emberek jogainál, mindössze arról, hogy az európai jogállamok elismerik, hogy a fogvatartottaknak is vannak jogai, s ha azok sérülnek, őket is kártérítés illeti meg. Ez az, amit mostani kampányában Orbán kétségbe von.

A gyöngyöspatai kártérítési ügyben mondta Orbán, hogy „Továbbra sem tűrjük el, hogy a származás, az etnikum stigmát vagy hátrányt jelentsen, de előnyt és előjogot sem adhat. A pénzért pedig származásra való tekintet nélkül mindenkinek meg kell dolgozni.”

Mintha az, hogy a szegregáció következtében elszenvedett kár okán fizetett kártérítés előny, előjog lenne. Nyilvánvalóan nem az, de ez a hazug beállítás része a cigányok elleni, hetek óta tartó uszító kampánynak.

Nyilvánvaló hazugság volt az is, amikor Orbán azzal utasította vissza az oktatáspolitikáját ért bírálatokat, hogy a sikeres gazdasági teljesítmények mögött álló mérnököket és szakmunkásokat a magyar oktatási rendszerben képezték, hiszen valóban ott képezték őket, csakhogy nem az ő kormányzása idején, hanem korábban, mielőtt még ő vette volna a maga kezébe a magyar iskolákat.
Hasonlóképpen hazugság volt az, amikor azzal utasította el a társadalmi különbségek növekedésére vonatkozó kritikákat, hogy európai összehasonlításban Magyarországon alacsonyak a vagyoni különbségek, s a németországihoz és ausztriaihoz képest alacsonyabb számot említett Magyarországra.

Ahol még csak harminc éve folyik a magántőke legális felhalmozása a gazdaságban, és nem háromszáz éve, ott persze a magánvagyonok közötti különbségek óhatatlanul kisebbek.

Csakhogy a bírálatok azon alapulnak, hogy a jövedelmi különbségek Magyarországon gyorsabban növekedtek az elmúlt tíz évben, mint más, összehasonlítható országokban, és kiváltképp arra, hogy az állami jövedelempolitika az Orbán-rendszerben a különbségek növelését szolgálja, és nem csökkentését, mint a legtöbb civilizált országban.
Igazi rendszerhazugság az az állítás, hogy Orbán „nemzeti konzultációi” azt jelentenék, hogy bármiről is az emberekkel együtt döntene az Orbán-kormány. Ezek manipulációs eszközök, a kérdésre feltett ügyekről Orbán már régen döntött, és a kérdések feltétele csupán azt szolgálja, hogy a Fidesz támogatóival kialakult lelki közösséget újra meg újra megerősítsék.
De vajon mit gondoljunk Orbán e mondatáról:

„Az utolsó tíz évünk volt a legsikeresebb tíz az elmúlt száz év magyar történetében”?

Ez is hazugság volna? Szerintem nem az. Nem érthetjük meg Orbán sikerét, stabil ötven százalék körüli támogatottságát, ha nem értjük meg ennek a mondatnak az igazságát.

Mert mi a siker, és mi a kudarc?

A mi szemünkben, Orbán politikai ellenfeleinek szemében társadalmi kudarc egy-két millió magyar ember kilátástalan leszakadása.
A mi szemünkben, Orbán ellenfeleinek szemében kudarc, ha a mindenki számára hozzáférhető egészségügy teljesítménye egyre bizonytalanabbá válik, és ezért aki csak teheti, elmegy a fizetős magánegészségügybe, a tb-finanszírozású ellátás pedig tovább hanyatlik.
A mi szemünkben, Orbán ellenfeleinek szemében kudarc, ha a sok tekintetben szegregáló magyar oktatás gyerekek százezreitől veszi el az emberhez méltó jövő esélyét. A mi szemünkben kudarc az ország folyamatos lecsúszása a nemzetközi korrupciós ranglistákon.
A mi szemünkben kudarc az ország nemzetközi elszigetelődése, romló megítélése. Csakhogy Orbán és követői szemében mindez nem kudarc, hiszen nem e szempontok szerint mérik a sikert vagy kudarcot.
Ő azt tekinti sikernek, ha szabaddá teheti magát a nemzetközi normák követésétől, ha a magyarországi hatalomgyakorlás mikéntjébe nem enged beleszólást a demokratikus külvilágnak.

Számára siker, ha kialakít maga körül egy hozzá lojális, tőle függő vállalkozói réteget, hozzájuk csatornázza át a nemzeti vagyon növekvő részét, és ezzel gazdaságilag is megalapozza hatalmát.

Számára siker, ha „családpolitikaként” megteremti az aktív korú középréteg javára irányuló jövedelem- és vagyonátcsoportosítást a szegények, a szakadtak, az improduktívnak tekintett idősek rovására.
Számára siker, ha eléri, hogy a külvilág adottságként tudomásul vegye nacionalista, menekültellenes politikáját, e mellett szervezve blokkoló kisebbséget az Európai Unióban.
Siker, ha elfogadtatja a „határokon átívelő nemzetegyesítés” politikáját nemcsak híveivel, de az ellenzéki pártok többségével és a közvélemény nagyobb részével is, és eléri, hogy tudomásul vegyék, tolerálják azt a szomszéd országok és az európai intézmények is.
Ezek a legfontosabb céljai, és ezeket az elmúlt tíz évben – nézzünk szembe vele – meg tudta valósítani. Ezért számolhat be sikerekről évértékelő beszédében. Minthogy ezek követői szemében is sikerek, érthetően fogadja lelkesedés a beszédet a teremben és hívei körében azon kívül.

Mi persze mást tekintenénk sikernek, és ebben igazunk van. Viszont jól tesszük, ha felidézzük: nekünk, amikor kormányon voltunk, nem sikerült a saját sikerkritériumaink szerint tartós eredményt elérni.

A mi kormányzásunkra nem milliók jólétének folyamatos emelkedése volt jellemző, hanem az, hogy előbb nem fenntartható jóléti költekezést engedett meg magának a kormányunk, majd ennek néhány év elteltével megjött a böjtje, és vissza kellett venni a megalapozatlanul kiosztott bérekből és nyugdíjakból. Az oktatás fejlesztésére tett helyes intézkedéseket kidolgoztuk, de a pénzügyi válsághelyzet miatt nem tudtuk végrehajtani. Volt a második Gyurcsány-kormánynak – egyedül az 1990 óta alakult kormányok között – érdemi egészségügyi reformprogramja, de nem volt ereje annak megvalósítására. Nem volt, mert a pénzügyi válsághelyzet miatt azzal – a vizitdíjjal – kellett kezdenie a megvalósítást, ami azonnali kellemetlenséget okozott a betegeknek, s nem azzal – a több biztosítós rendszerrel, az emberek választási lehetőségének megteremtésével –, ami ugyanolyan népszerű lehetett volna, mint korábban nálunk az azóta megölt nyugdíjreform, vagy Szlovákiában a biztosítók közötti választás lehetősége.

A mi kormányzásunk kudarcként él a magyar közvélemény jelentős részének szemében, s ehhez képest könnyebb elfogadtatnia Orbánnak az emberek számottevő részével a maga sikerpropagandáját.

Macron szuverén Európát akar

A francia atom ütőerőre támaszkodva az Európai Uniónak egységes haderőt kell kifejlesztenie – hangsúlyozta a francia államfő Münchenben a biztonságpolitikai konferencián. Eddig az USA atompajzsa védte Európát, de ezen változtatni kellene. Az Európai Uniónak a saját lábára kellene állnia.

Hasonló nézeteket hangoztatott Münchenben Heiko Maas német külügyminiszter is, de azzal a nem egészen elhanyagolható különbséggel, hogy mindezt úgy képzeli el: a NATO európai szárnyát erősítenék meg. Vagyis maradna az amerikaiak vezető szerepe. Macron szerint viszont az európaiaknak maguknak kell dönteniük a sorsukról.

Stratégiai párbeszéd kell Oroszországgal

A szankciók politikája nem vált be Moszkvával szemben, ezért ezen változtatni kell – mondta a francia elnök Münchenben. Francia megítélés szerint Oroszország nem fenyegeti az Európai Uniót míg az USA vagy Nagy Britannia szerint igen. Az Európai Unió is megosztott ebben a kérdésben, mert például Lengyelország és Románia maximálisan bízik az Egyesült Államokban.

Macron-Orbán paktum?

Védelmi kérdésekben a magyar kormány hajlik arra, hogy az európai álláspontot támogassa az amerikaival szemben. Amikor Pompeo külügyminiszter arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ne a Huaweinek adja az ötödik generációs rendszer bevezetését a magyar piacon, akkor azt a választ kapta Budapesten, hogy „számunkra a francia és a német álláspont az irányadó.” Magyarország nem amerikai hanem német fegyvereket vásárol elsősorban.

Orbán Viktor éppúgy nem hisz az orosz fenyegetésben mint Emmanuel Macron. A közös európai hadsereg felállításában a nézeteik közel állnak egymáshoz.

Csakhogy Macron számára ott van a vonakodó német szövetséges, mely legalább olyan fontosnak tartja az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt mint a francia kapcsolatot.

Orbán Viktor számára pedig a lengyel szövetséges okozhat gondot hiszen orosz ellenessége és USA hűsége 110%-os.

Macron elnök nemrég Varsóban járt, hogy rábeszélje a lengyeleket az enyhülésre. Lech Walesa vette is a lapot amikor kijelentette: Moszkva közelebb van Varsóhoz mint Washington. A lengyel kormány egyelőre nem siet, hogy változtasson eddigi politikáján, a feltétlen barátságon az Egyesült Államokkal…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK